Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
33.35 MB
2021-01-07 15:47:44
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
924
1544
Rövid leírás | Teljes leírás (417.84 KB)

Kanizsa 1990. 027-030. szám július

Cím: Kanizsa
Alcím: Dél-Zalai Hetilap
Megjelenés: Hetenként: 1989-től
ISSN: 0865-3879

A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertető segítségével:

„Menedzsertípusú polgármesterre van szükség" (4. oldal)
„...sok diákunkról rövid időn belül kiderül, hogy alapmüveleti, írás- és olvasási gondokkal küszködik." (7. oldal)
„... az a fontos a vallástanításban, hogy minden vallást bemutasson a tanár, s neveljen becsületre, etikára." (14. oldal)
II. évfolyam, 27-28. szám 1990. július 13. Ára: 19.20 Ft
Megjelenik minden pénteken
Kánikula galambéknál
Fotó: Szakony Attila
„A pártokat Ön
felkészültnek érzi arra, hogy a város ügyelt a választások után tovább vigyék?
- A jelen pillanatban nem. Részkérdéseknél állnak meg... Hiányolom, hogy ha valamiben nem elég tájékozottak, nem keresnek bennünket... az MDF és a Fidesz nem él a lehetőséggel."
(2. oldal)
„A Zeneiskola vezetősége és a zenekar úgy döntött, hogy nem kívánja Torják Vilmos karmester szerződését meghosszabítani... Meglepő volt ez a hír, hiszen a zenekar talán még sohasem játszott olyan rossz formában, mint az évad-záró esten."
(11. oldal)
Jól van ez így, polgárok? - vasárnap reggel a Lenin úton.
(Fotó: Szakony Attila)
Tiltakozás
Mi. alulírottak tiltakozunk az egészségügy elleni elvtelen hadjárat miatt.
Nem az a demokrácia, amikor az egyes sajtótermékek ellenőrizhetetlen, névtelen levelekkel befolyásolják az emberek tudatát. Ebben a légkörben munkánkat megfelelően ellátni nem lehet. Úgy gondoljuk, hogy ez a bizalmatlanságot keltő hangulat árt az orvos-beteg kapcsolatnak, nehezíti gyógyító munkánkat.
Felelősségünk tudatában kijelentjük, hogy munkánkat mindenkor az orvosi eskünk szellemében végeztük és a jövőben is aszerint tesszük. Ehhez azonban elengedhetetlen az a nyugodt légkör, amely a gyógyító munka előfeltétele.
Egyes újságok írásai azonban nem ennek megteremtését segítik elő. hanem a már megteremtett, kivívott bizalmat igyekeznek szétrombolni. Nagykanizsa, 1990. június 28.
Dr. Horváth Ágnes és még 51 kórnázi. rendelőintézeti és körzeti orvos aláírása
A tiltakozással egyetértünk, a sajtót érintő általánosításokkal nem. Helyes lett volna ugyanis, ha Horváth doktornő és munkatársai megnevezték volna a „bűnöst": a ZALATÁJ-RÓL van szó.
(A szerk.)
( kanizsaT
1990. július 13.
Beszélgetés Zsoldos Ferenccel
# A pártok részkérdéseknél állnak meg
# A bizalmatlanság nem használ sem a
mának, sem a jövőnek
A rendszerváltás folyik. A politológusok azonban kettős hatalomról beszélnek, hiszen a helyi szinteken még nem törtónt meg az önkormányzatok demokratikus megválasztása. Mint lapunk egyik korábbi számában az MDF ügyvezető alelnöke vélte, „helyi szinten még ellenzékben" vannak. A tanács és a városban működő pártok kapcsolatáról beszélgettem ezért Zsoldos Ferenc tanácselnökkel.
- A pártok megalakulásától kezdve ösztönöztem a munkatársaimat is, hogy segitsük a pártok működését. Enélkül a pluralista alapokra épülő demokratikus rendszer működése elképzelhetetlen. Arra törekedtünk, hogy minden pártnak legyen helyisége a városban, hogy működési körülményeik és feltételeik javításához hozzájáruljunk. Lehet, hogy a pártok képviselői már megfeledkeztek arról, hogy az elmúlt évben én kezdeményeztem, hogy üljünk le egymással. Egyrészt azért, hogy legyen egy olyan fórum, ahol a városban működő pártok egymással is találkozni tudnak, másrészt, hogy a tanács a maga sajátos eszközrendszerével segítse indulásukat, támogassa működésüket. Ebben az alapállásban nem változott semmi, legalábbis a mi részünkről nem.
Közvetlen közreműködésünkkel tudott helyiséghez jutni a Magyar Demokrata Fórum és a többi párt is.
Sajnos egy pártnak az elhelyezését nem tudtuk hosszú időn keresztül megoldani, ez pedig a Fidesz - mondja Zsoldos Ferenc.
- Miért?
- Nem azon múlt, hogy segíteni kívánjuk vagy sem, hanem azon, hogy van-e módunk az elhelyezésük megoldására, vagy pedig nincs. A napokban küldtük el a Fideszhez azt a levelet, melyben közöltük, hogy egy kis helyiséget - ellenszolgáltatás nélkül — tudunk a részére adni. Ha ezt elfogadja, akkor az ő elhelyezése is megoldódik. Változások történtek a Független Kisgazda és Földmunkáspártban is. Tevékenységüket Nagykanizsa területén erősítették fel, s ilyen szempontból a nekik Kiskanizsán juttatott helyiség fenntartása nem szerencsés. Ennek a problémának a megoldását is keressük - sorolja a tanácsel-
nök. - Visszatérve még a kiinduló időszakra. Amikor még nem tudtuk megoldani az MDF működésének feltételeit, én magam ajánlottam fel a tanács
ján mindig igyekeztem elébe menni a kérdéseknek. Ebben én egyenlőségjelet húzok minden, a városban működő párt között. De csak a helyhatósági választások után dől el, hogy a helyi testület milyen összetételű lesz, s ebben a pártoknak milyen súlya lesz. Hiányolom -mondja Zsoldos Ferenc -, hogy ha a pártok úgy érzik, hogy valamiben nem elég tájékozottak, nem keresnek bennünket. Bármikor, bármilyen kérdésben
az ember már nem végezheti a munkáját. Ilyen értelemben mindig elégedetlen voltam, és elégedetlen vagyok ma is. Hozzáteszem, hogy nem a sorsommal vagyok elégedetlen. Érdekes az én generációm élete. A gyermekkorát még egy régi rendszerben élte, s gyűjtötte az életre szóló élményeket - mert a gyermekkori élmények a leg-meghatározóbbak. Középiskolás, egyetemi és pályakezdő éveimet egy rendkívül változa-
Nyitottság és közvetlenség
épületének alagsori helyiségeit - minden ellenszolgáltatás nélkül! Ezt igénybe is vették és veszik, ugyanúgy, ahogy hétfőnként a Kisgazdapárt.
Ezek olyan konkrét tények, amelyek egyértelműen azt bizonyítják, hogy a tanács részéről a segítőkészség — amit kötelességemnek éreztem - mindig adott volt.
- Megfelelőnek tartja-e a pártok tájékoztatását?
- Az elsők között voltunk a megyében működő tanácstestületek esetében, akik a tanácsülésre a pártokat meghívtuk. Akkor, amikor erre semmiféle állásfoglalás vagy parlamenti döntés nem volt!
E kérdéskörben két területet emelnék ki. Helyben a pártok akkor tudnak valóban a közügyek tekintetében is aktívan dolgozni, ha tájékozódnak minden olyan kérdésről, ami a tanácstestület elé kerül. Ezért a vb-ülésre is meghívtuk őket. Kétségtelen, hogy szerencsésebb lett volna, ha az írásos anyagokat korábban kapják kézhez. A késedelem oka részben adminisztrációs hiba volt, részben az, hogy eredetileg nem annyi példányban készült a sokszorosítás, hogy minden működő párt kaphatott volna belőle.
A június 28-i vb-ülést például egy autóbuszos városszemlével kapcsoltuk össze, mert vizuálisan is szerettünk volna tájékoztatást adni a gondokról. Ezt nagyon fontosnak tartottam a helyhatósági választások közeledte miatt.
- A pártokat Ön megfelelően felkészültnek érzi arra, hogy a város ügyeit a választások után tovább vigyék?
- A jelen pillanatban nem. Részkérdéseknél állnak meg, a lényegi meghatározó kérdésekre kevésbé fordítanak figyelmet. Igy fogalmazzák meg a maguk más elképzeléseit, s mindenkor kritikai éllel. Jó lenne azonban, ha előzetes véleményt kérnének. Én úgy érzem, hogy lehetőségeim alap-
kérhetnek tájékoztatást a szakigazgatási szervek dolgozóitól. Az a tapasztalatom, hogy az MDF és a Fidesz nem él ezzel a lehetőséggel, nem érdeklődnek, míg az SZDSZ és a Kereszténydemokrata Néppárt jóval rendszeresebben kér tájékoztatást. Úgy érzem viszont, hogy reálisabban ítélhetjük meg a konkrét tényeket, ha sokoldalúan megvizsgáljuk őket. (gy kiszűrhetők a szubjektív elemek. A tanács iránt megalapozatlanul ne növeljük a bizalmatlanságot, mert annak nincs értelme. Ez nem használ sem a mának, de a jövőnek sem.
- Ön mondta ki a szót, hogy jövő. A legutóbbi tanácsülésen a testület egyetértett azzal, hogy korkedvezményes nyugdíjba vonuljon. Mint gyakorló tanácselnök és kanizsai lakos, milyen követelményeket támasztana a város polgármesterével szemben?
- Kérem szépen, én olyan polgármestert tudok elképzelni, aki sokoldalúan együtt tud működni a testülettel, aki alapozni és építeni tud a testületre, mert a testület döntéseit a jövőben még kevésbé lehet kisajátítani. Olyan embert tudok elképzelni, aki nyitott, szót tud érteni a város bármelyik állampolgárával, nemcsak a városházán, hanem az utcán, a piacon, bármilyen helyzetben és bármilyen körülmények között. Kapcsolatteremtő készség, nyitottság, a közvetlenség és bizalmat keltő tényezők határozzák meg a leendő polgármestert. Ha ilyen polgármestere lesz a városnak, akkor sikeres ember lesz a polgármester, és akkor sikeres jövője lesz Nagykanizsának.
- Gondolom, készített mérleget. Elégedett ember Ön?
- Az életemben voltak szakaszok, amikor úgy éreztem, hogy elégedett lehetek, de önmagammal soha nem voltam elégedett. Mindig többet követeltem magamtól. Ha valaki önmagával, teljesítőkészségével, munkájával elégedett, akkor az
tos időszakban éltem meg. Ém-lékezetes számomra az 1945 és 48 közötti évek, az 1950 és 53 közötti szakasz, 53 júniusának változásai. 1953-tól 1956-ig Budapesten éltem. Az 56-os események alatt én katona voltam - tartalékostiszti tanfolyamosként, Dunaföldvárott.
Tanári működésemet 1956 december első napjaiban kezdtem el Nagykanizsán. Abban az időszakban is sikerült - ez számomra már akkor is nagyon fontos volt — jó kapcsolatot, összhangot kialakítani a tanítványokkal. Legszebb éveim a Landler Gimnáziumhoz kötődnek, tanárként és igazgatóként is. Az intézményben tanulók és tanítók semmiféle politikai dresszúrát nem éreztek, amely az alkotó tanári vagy diákszabadságot korlátozta volna. De kétségtelen, hogy egy vezető mindig ütközőpont is. Vállaltam a kívülről jövő — gyakran szerencsésnek nem mondható -utasítások vagy elképzelések közvetítését a tantestület felé, vállaltam ugyanezt a szülők előtt is. Ma sem tudok úgy végigmenni a városban, hogy ne találkoznék tanítványokkal, s ne váltanánk pár szót - mondja Zsoldos Ferenc.
- Aztán következett a tanács - folytatja. - Az 1977 és 1987-88 közötti időszakban sok oktatási és nevelési intézmény létesült, korszerűsödött, bővült.
A körülmények is változtak az elmúlt években, s az emberek is, ami természetes. Én nem tartoztam soha azok közé, akik képesek 180 fokos fordulatra, de olyannak sem tartom magam, aki egy adott álláspontról ne tudna tovább lépni. Ez az utolsó másfél év a tanácson nagyon nehéz, emberpróbáló volt. S hogy elégedett vagyok-e? Jó érzés végigsétálni a szép belvároson, jó érzés látni a megépült lakásokat, az új üzleteket. Nyugdíjasként -ha igénylik - szívesen részt veszek a városért végzendő munkában. Ide tartozom.
Marton Györgyi
1990. július 13.
( kanizsa7
El
A városházán hallottuk
r (i i*ve n yek, j ogsza bá ly ok I, a k ú s
- Az 1990. évi 39 törvényt csak a közkegyelmi törvényként emlegetjük. A törvénynek azonban vannak olyan rendelkezései is, amelyek a tömegsajtóban nem kaptak elég nyilvánosságot. Ilyen például az az intézkedés, hogy a június 1. előtt elkövetett szabálysértések esetében az eljárást nem folytatják le, illetve a pénzbírságot sem kell befizetni. Az igazgatási osztály 144 állampolgár ellen szüntette meg a szabálysértési eljárást. Akik korábban fellebbeztek a másodfokú hatósághoz pénzbírság kiszabása ellen, ők a megyei ta-
Segélyezés
- 1990. május 31-ig rendszeres nevelési segélyben részesült 281 fő kiskorú 1.439.700.- Ft értékben, rendkívüli segélyt 701 fő kiskorú kapott 2.000.251.- Ft értékben.
- A városban a veszélyeztetett kiskorúak száma 284 fő, az állami gondozattaké 91 fő, az intézeti nevelteké 57 fő.
nácstól kapják meg a megszüntető határozatot.
- Április 1-ével lépett életbe az új vállalkozási jogszabály. Eddig 280 személynek adott ki vállalkozói igazolást az igazgatási osztály.
A vállalkozók körében a legnépszerűbb tevékenységi területek a magánfuvarozás, az ajándéktárgyak készítése, divat-méteráru, fagylaltozó. De kértek engedélyt partnerközvetítő szolgálat megnyitására is, de kötelgyár-tásra is. A vállalkozói igazolványok kiadásánál az ügyintézés a szükséges iratok birtokában azonnali.
- Elkezdődött az 1990. évi lakásnévjegyzékbe felvettek kielégítése mind az OTP, mind a tanácsi bérlakások esetében.
A 115 tanácsi bérlakásból 53 került kielégítésre, míg a 72 OTP-ből 19 darabot adtak át.
— Nagykanizsán 1 négyzetméter lakás ára 24.200.- Ft-tól 26.100.- Ft-ig terjed.
— Egyre nehezebb helyzetben vannak a már lakással rendelkező, de lakáscserére váró családok.
Az igényeiknek megfelelő nagyobb lakás ára átlagosan 1 millió 600 ezer forint. Idén öt csereigénylő azonnal megszüntette igényét, mikor a vételárról tudomást szereztek.
- A lakásárak ilyen mértékű növekedésével veszélybe kerül az évek óta kialakított lépcsőzetes lakáshoz juttatási program. Az is tapasztalható - mondják az igazgatási osztályon -, hogy csökken a fizetőképes kereslet a lakáspiacon.
/II **•»» y
Munkanélküliség
- Június 26-i adatok szerint a városban 64 fő részesül munkanélküli segélyben. A munkanélküliek közül:
egyetemet, főiskolát végzett 10 fő
középiskolai végzettségű 15 fő
szakmunkás végzettséggel rendelkezik 20 fő 8 általános végzett 12 fő
nem végezte el a 8 általánost 7 fő
288 fő munkaviszonnyal nem rendelkező, munkát kereső kereste fel június 22-ig a Zala Megyei Munkaügyi Hivatal nagykanizsai kirendeltségét. Júniusi ügyfélforgalmuk meghaladta a 700 főt.
- 5 fő 16 és 18 év közötti kiskorú kért és kapott házasság kötési engedélyt
- 725 kiskorúnak és 62 fő gondnokoltnak összesen
9.778.321.- Ft vagyona van fenntartásos takarékbetétben.
- A városban augusztus 20-ig a plébániában lehet a hittanra beíratni gyerekeket. Az általános iskolákban augusztus 28-án, 29-én 8 óra és 16.30 között lesz a hit-tanbeíratás.
- Az idei nyáron is várja a gyerekeket a városi tanács balatonmáriai gyermeküdülője. Több turnusban mintegy ezer nagykanizsai, csehszlovák és német gyermek üdül.
Liliputi
diktatúra
A lakótelepi lakások méretei ismertek. Ha valaki egyszer hozzájutott, boldog embernek érzi magát, már attól az egyszerű ténytől, hogy tető van a feje felett.
Aztán kezdődnek a gondok. Jönnek a gyerekek, s az első pillanatban hatalmasnak, tágasnak tűnő lakás szűkké válik. Persze azért vannak szerencsések is, akiknek lehetőségük van lakásuk bővítésére úgy, hogy nem kell elköltözniük.
A történet a következő.
A Munkás u. 10 D számú épület lépcsőházában van a földszinten egy szárítóhelyiség, melyet a lakók nem használnak. Miért cipeljék le az emeletről a vizes ruhákat, hiszen a fürdőszobában vagy az erkélyen is száradhatnák. Meg aztán úgy biztonságosabb is, mert a szárítóból ugye néha el-eltűnik valami. Tehát ez a szárító üresen áll. A mellette lévő lakás tulajdonosa gondolt hát egy merészet; megveszi a kihasználatlanul álló helyiséget, s növeli lakása alapterületét. Jó ez a lakóközösségnek, meg neki is - gondolta. Aztán - mert ez a dolgok rendje - kérte a lépcsőházban lakók véleményét. Mindenki a beleegyezését adta, mígnem a negyedik emeleten elutasítással találkozott. Pontosabban nem is elutasítással. Az ottani lakás tulajdonosa ugyanis nem lakik a lakásában, bérlőinek pedig nincs joga ilyen „nagy" horderejű döntésben résztvenni. Maradt az elkeseredés, a reménykedés, hátha valamikor előkerül a tulajdonos, s nyilatkozik.
Mi, akiket a panasszal megkerestek, nem segíthetünk, hacsak ezt elrebegve nem:
Kedves munkás utca 10. D lépcsőházi IV. emeleti hölgy! Ha már a pénz nem érdekli, amit a szárltóhelyiségért kapna a lakóközösség, s amit felújításra, karbantartásra lehetne fordítani, legalább emberbaráti szeretetből jelentkezzen! Gondolja meg! Napjainkban nehéz lakáshoz jutni, s a falakat csak az On beleegyezésével lehet úgy megmozdítani, hogy egy családnak hosszú távon tágasabb otthona legyen. Hol van tehát? Meddig akadályozza a többség jóakaratának érvényesülését? Vagy mindez Igy van rendjén? Ez az Ön mini diktatúrája Lili-putban?
M. Gy.
Házasági en^üctöy
Hittan beírat ás
Üdülés
4
( T
1990. július 13.
Q Magántulajdon és a vállalkozók szempontjainak érvényesítése © A „szürke állomány" megbecsülésének fontossága © Egy felsőoktatási intézmény megalapozásának igénye © Menedzser-típusú polgármester O Elszakadni a megyétől
A parlament rendkívüli nyári ülésszakán tárgyalták az országgyűlési képviselők a kormánynak a helyi önkormányzatokról, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról előterjesztett törvényjavaslatát.
Mit vár az uj városi önkormányzattól? - kérdeztük Nagykanizsa öt ismert személyiségét: egy vállalkozó kisiparost, egy iskolaigazgatót, egy városvédő bankigazgatót, egy művelődési intézményvezetőt és egy gyárigazgatót.
HALÁSZ KÁROLY, lakatos kisiparos:
- Az új helyhatóság már összetételében tükrözze a város leendő arculatát. Mivel a magántulajdon aránya fokozatosan és jelentősen emelkedni fog, ennek a ténynek jelentkezni kell az önkormányzatban. Az új önkormányzatnak vállalkozó típusúnak kell lenni, értékítéletek alapján a megfelelő kockázatvállalással.
- Azt várom, hogy karakteres lesz az önkormányzat, s nem szeppenik meg a döntések következményeitol. Nem halogat, s nem szolgál ki pártot vagy pártokat.
- Remélem, hogy olyan lesz, amely tükrözi városunk „szürke állományát", a műszaki és humán értelmiség szellemi képességét, a képzett és értelmes fiatalok megfelelő arányával. Nem „divatos", hanem erős, stabil személyeket várok a testületbe, akiknek pártérdek nélküli a tudásuk, s lesz akaratuk, kitartásuk a város köz-ügyeinek intézésében. Bízom abban, hogy a testületben szép számmal lesznek kisiparosok, kiskereskedők és egyéb vállalkozók is. Menedzselésüket a választások során elő kell segíteni. Ha ezek nem jelennek meg az új helyhatóságban, akkor a város továbbra is alvó, nehezen mozduló lesz.
- Ami a polgármester személyét illeti, ő legyen magasan kvalifikált, vállalkozó típusú, középkorú ügyvéd vagy jogász, akinek esetleges párttagsága sem kizárt.
- A szakapparátus tekintetében a felsőszintű vezetők közül azok maradjanak, akik szakmailag és erkölcsileg megfelelnek a kritériumoknak. A beosztottakat pedig háborgatás helyett megnyugtatnám, és jelenlegi beosztásukban hagynám. Az ő gyakorlati tapasztalatukra továbbra is szüksége van a társadalomnak, s éppen ezért nekik nagy támogatást kellene adni, hitelük me
JANZSÓ ANTAL, a „Cserháti Sándor" Mezőgazdasági és
Gépészeti Szakközépiskola igazgatója:
által támogatott mezőgazdasági szakképzési központ Nagykanizsára telepítéséért. El kell érni, hogy egy olyan továbbképző központ szerveződjön varosunkban, amely irányítja a szakemberek át- és továbbképzését, s egyben alapja lehet egy felsőoktatási intézménynek.
mély szerint is tevékenykednének, a közös cél érdekében. Jó lenne, ha az önkormányzat jogi lehetőséget találna arra, hogy a városban működő gazdasági szervezetek egyesületünk támogatását adómentesen tudnák biztosítani.
PAPP FERENC, a
Hevesi Sándor Miíveló''dési Központ igazgatója:
— Véleményem szerint az önkormányzat - mint közvetlen helyi hatalomgyakorlás - első lépcsőfoka a demokrácia megvalósításának. Ebből következően én a közeljövőben de-
Önkormányzati kívánságlista
- Kívánatos lenne, hogy vállaljanak funkciót, testületi tagságot a városunkért felelősseget érző, a lakosság gondjainak intézését felvállaló, erkölcsileg és szakmailag hiteles személyek, legyenek bármely pártnak vagy szervezetnek tagjai, vagy párton kívüliek.
- Fontos, hogy a polgármester a különböző érdekeket egyeztetni tudó, toleráns, határozott, a többség által elfogadott és támogatott személyiség legyen.
- A szakigazgatási osztályokat kis létszámú szakértői csoport működtesse. Érvényesíteni kell az intézmények önállóságát, felelősségét.
- Véleményem szerint a jövőre figyelő, ésszerű kockázatot is vállalni tudó, a város mélyen gyökerező tradícióira - kereskedelemre, közlekedésre, oktatásra - is támaszkodó, szakértelemmel megalkotott programot adó, a jelenleginél kisebb létszámú testületre van szükség. A vb-t kizárnám.
- Növelni kell a szakszerűséget, változó összetételű bizottságok működtetésével is. Ez automatikusan javítja a nyílt döntések előkészítését is.
- A testület tevékenységét jobban meg kell jeleníteni a lakosság előtt. Az információk áramoltatásának új formáit kell kipróbálni. Kapjon a feladatok rangsorában fontosságának megfelelő helyet az infrastruktúra fejlesztése, az oktatás színvonalának folyamatos emelése.
- Az általános iskolát át kell alakítanunk, hogy alapfeladatát a város minden pontján színvonalasan teljesíthesse. A gimnáziumok értelmiségelőkészítő-és képző funkcióját tovább kell javítani. Felül kell vizsgálni és folyamatosan korszerűsíteni kell a középfokú szakképzés szerkezetét a város és vonzáskörzetének várható szerkezetváltásából adódó szakemberigény figyelembevételével. Minden iskolatípusban javítani kell az idegen nyelv és számítástechnika oktatás színvonalát. Pályázni kell a világbank
- A helyi önkormányzatnak elő kell segíteni és támogatnia kell a város intézményeinek, üzemeinek külkapcsolatait, hogy minél több szálon kapcsolódjunk Európához.
LOVRENCSICS LAJOS,
a Magyar Hitel Bank
RT Nagykanizsai
Igazgatóságának
igazgatója:
- Két nézőpontból indulok ki. Az első alapján mint egy nagy bankot szemlélem az egészet, amelynek a város gazdasági életében komoly szerepe van és lehet a jövőben is. A másik szemléletmód a Városvédő Egyesület elnökéé, más igény-megfogalmazással.
- Az új önkormányzatnak minden lehetőt el kell követnie annak érdekében, hogy a vállalkozók részére a legalapvetőbb feltételeket biztosítsák (telephelyeket, üzlethelyiségeket, adókedvezményeket). Sürgősen fel kell mérni a városban mobilizálható értékeket (épületállományt), hogy a vállalkozók felújítással, átalakítással ezekhez kedvezményesen hozzájuthassanak. Kedvezményt kell adni a vállalkozóknak a személyi utánpótlás megteremtéséhez, a szakmunkástanuló iskolarendszer erősítésével. Alkalmas pénzügyi rendszert kell kialakítani, kedvező kamatozású és lejáratú hitelek nyújtásával, átmeneti adókedvezménnyel. Az új önkormányzat megvalósíthatna majd egy menedzser típusú szervezetet, amely üzletkötésekhez, külföldi partnerek megszerzéséhez nyújtana segítséget.
- Mint városvédő, szeretném, ha az új önkormányzat igazi partnere és segítőtársa lenne a Városvédő Egyesületnek, elsősorban abban, hogy a város értékeinek felleltározása, feltárása, rendbehozatali ütemtervének elkészítése, az anyagi eszközök közös megteremtése zökkenőmentes legyen. Jó lenne, ha egyesületünkben az önkormányzati tagok majd sze-
mokratikusabb helyi közéletet, sokszínűbb várospolitikát, em-berközelibb városvezetést szeretnék.
- A nagykanizsai önkormányzat egy újonnan kiépülő városi szervezeti és működési rendszer alapeleme lesz. Az eddigi gyakorlattól (tanács, végrehajtó bizottság) eltérően azt várom, hogy csak egy választott testület jöjjön létre. Szeretném, ha az új képviselőtestületbe a város legismertebb, legmegbecsültebb, tiszta erkölcsű polgárai kerülnének, pártállástól függetlenül. Jó lenne, ha az új konstrukcióban az állampolgároknak nemcsak az a joga érvényesülne, hogy saját ügyeikbe beleszóljanak, hanem maguk döntenének valamennyi helyi kérdésben, amely mindennapi életüket közvetlenül befolyásolja. Igy megvalósulhatna az önkormányzati önállóság lényege: a törvényes keretek közt maradó szabad helyi mozgástér.
- Mint a Kanizsai Közéleti Klub egyik tagja, én is vallom: a helyi önkormányzatok felett álló, irányító, gyámkodó, pénzt újraelosztó megyének meg kell szűnnie! Ugyanakkor bizonyos kiemelt feladatokra a községi és városi önkormányzatok szabad társulásokat szerveznének.
- Fontosnak tartom az egységes önkormányzati tulajdon létrehozását, amely a teljes önállóság fontos anyagi feltétele lenne. Ennek során a kanizsai önkormányzat tulajdonába kellene adni például a tanácsi közösségi intézményeket, a tanácsi pénzből létrehozott közműveket, az állami tulajdonban lévő földeket.
- Azt várom, hogy az új önkormányzat ne a politikai pártok marakodásának, csatározásainak színtere legyen. A képviselőtestületi vitákban, majd a döntéseknél ne szűk pártérdekek motiválják a városatyákat. Ezért is szeretném, ha a város első embere, a polgármester pártonkívüli lenne és megtisztelő megbízatását közvetlenül a város polgáraitól kapná.
(Folytatás az 5. oldalon.)
1990. július 13.
( kanizsa
Az érem három oldala
Sok kritika éri mostanában az állatorvosokat. Valós okok, vagy vélt sérelmek nyugtalanítják a közvéleményt. Például az, hogy orvosi késedelmeskedés miatt elpusztult egy anyakoca. Mi az igazság?
Tóth Lászlóné szepetneki lakost kerestem meg először, hogy mondja el, miért ragadott tollat.
- Az az egy anyakocánk volt - mondja, hivatkozva a levélre -. Nem tartottunk több állatot, mert csak ennyire futotta. A malacokat eladtuk, pár darab kivételével; azokat magunknak hizlaltuk meg. A koca ötször ellett, ós nem volt soha komplikáció. A mostani eset sajnos az állat pusztulását jelentette. Amikor láttuk, hogy baj van, megijedtünk és orvoshoz szaladtunk. Az eset ismert. Az egyiket nem találtuk otthon, a másik nem ért rá, a harmadik későn jött. Az állat 14 óra alatt elpusztult, pedig a környék összes állatorvosával próbáltunk érintkezésbe lépni.
Biztosításunk nem volt. Az anyaállat pusztulásán túl a legjobban a kismalacok elvesztése fájt, mert ha időben megcsá-szározták volna a kocát, a kismalacok még ma is élnének.
Dr. Tóth Géza szepetneki állatorvos nem volt otthon, de felesége készségesen fogadott.
- Nem várt támadás ért bennünket - mondja -. Mi is az újságból értesültünk az esetről. Csak azt tudom mondani, hogy a férjem volt az, aki többször is ott volt az állatnál. Minden
orvos szeretne segíteni, de ez nem mindig sikerül. Amit emberileg meg lehetett tenni, megpróbálta, bár nem lévén ügyeletes, erre sem lett volna köteles. (Sic!)
Dr. Furó Tamás kanizsai állatorvos neve is felmerült.
- Igen, engem is megkere-sebb a panaszos, - ismeri el az orvos -, de csak a feleségemmel tudott beszélni, ugyanis más körzetben ügyeletes voltam. Egyik helyről a másikra kellett mennem, tehát ha akartam, sem tudtam volna eleget tenni a kérésnek. Fertőzésveszély miatt a mi kezünket is szigorú állategészségügyi előírások kötik meg.
Nem mentegetésként, de még egy fontos dolgot kell megjegyeznem - teszi nozzá -. Ügyeleti időben 3-4 körzet, esetenként 10-14 falut is jelent egy-egy orvosnak. Ez lehetetlen feladatok elé állít. Nem szabadna egy-egy eset problémáit az egész szakmára vonatkoztatni. Higgye el a panaszos, hogy az orvosok segíteni szeretnének. Hogy ez nem minden esetben sikerül? Mi is emberek vagyunk.
Dr. Lesták Ferenc miklósfai állatorvos véleménye a következő:
- Olvastam az esetet az újságban, és azt is, hogy engem is megkeresett Tóth Lászlóné. Azon ritka esetek közé esett az a nap, amikor nem voltam ügyeletes, így rokonlátogatóba tudtam menni. Azt gondolom, hogy állatorvosi mulasztás nem
történt, sőt dr. Tóth Géza kollégám tovább ment azon a határon is, amelyet az orvosi szabályzat ilyen esetekben előír. A helyszíni császározás is ezt bizonyítja. Ilyen esetekben a kismalacokat szinte lehetetlen megmenteni, mert 3-4 perc elteitevei már elpusztulnak a méhben.
Úgy gondolom, hogy aki ennyi orvost keres meg, amikor baj van, az nem is bízik bennünk. Pedig az állattartóknak és az orvosoknak egymás iránt bizalommal kellene fennie. Ez is feltétele a jó munkának.
Mert ez a munka szolgáltatás. És a sikeréről mit mondhatnák? Engem is bánt, amikor nem sikerül minden állatot megmenteni, de a mi lehetőségeink sem végtelenek. Magunk annyit teszünk ehhez, hogy az elmondottak tények. El lehet dönteni, hogy ki melyik mellett voksol. Egy biztos; van még bőségesen tennivaló az állategészségügy területén.
Az egyik igazság kézenfekvő, a másik fájdalmat okoz. Akinek elpusztult az állata, az „soha többet" jelszóval lezárta a kérdést. De vannak olyanok is, akiknek nem szabad lezárni így. Ugyanis tanulságai is vannak. Láttam a boncolási jegyzőkönyvet. A több mázsás állatnak vese és szívproblémái voltak. A szakvélemény szerint az állatkórházban sem lehetett volna megmenteni.
S az éremnek nincs több oldala.
V. J.
Önkormányzati kívánságlista
(Folytatás a 4. oldalról)
TÜTTŐ ISTVÁN, az Emelógépgyártó Vállalat igazgatója:
- Az önkormányzati törvény megjelenésével párhuzamban alapvető feltétel a működőképesség megteremtése. Hogy az adófizetők által befizetett ösz-szeg biztosítja-e majd a működőképességet, azt megítélni nem tudom. Olyan koncepciót kell választani, amely szabad utat enged a külföldi tőke bevonására, a város kialakult feltételei — ipar, kereskedelem, szolgáltatás, stb. - alapján.
- Az új önkormányzati testület tagjai olyan rátermett, hozzáértő szakemberek legyenek, akik élvezik a lakosság bizalmát, s akik testületi tevékenységüket szinte főfoglakozássze-rűen tudják végezni.
- Az új önkormányzatnak nagy súlyt kell helyezni ? város infrastrukturális - telefon, köz-
lekedés, oktatás, egészségügy, kultúra, testnevelés és sport, stb. - alapfeltételeinek biztosítására.
- A város feltétlenül főiskolát érdemelne. Az új helyhatóságnak meg kell teremteni a korszerűsödő ipar, kereskedelem, és az oktatás közötti egyensúlyt és összhangot.
- Ha az egészségtelen megyei rendszer továbbra is fennmaradna, a javak igazságosabb területi elosztására a korábbinál harcosabb kiállást várok.
- Mivel a város tisztasága elfogadhatatlan, a környezeti propaganda fokozása mellett szemlóletváltoztatásra van szükség. így pl. növelni kellene a víztisztító kapacitást, s a szemétégetést is napirendre kell tűzni, mert a szemét felhalmozása önveszélyessé válhat.
- A mezőgazdaság területén a gazdálkodókat a táj adottságaihoz való jobb alkalmazkodásra (pl. burgonyatermelésre, állattenyésztésre) kell serkenteni.
- Á testületnek és a mellette működő szakigazgatásnak csökkentenie kell a bürokratikus vonásokat és törekedni kell arra, hogy minél kevesebb állampolgári panasz keletkezzen.
- Az új testület legyen nyitott. A lakosság közügyekbe való érdemi beleszólását, véleményét, javaslatát feltétlenül hasznosítani kell.
- Bár közigazgatási kérdésekben járatlan vagyok, úgy érzem, hogy az új önkormányzattal feltétlenül nyerni fog Nagykanizsa városa.
#
A megkérdezettek sok érdekes felvetést fogalmaztak még meg, amelyekből a helyhatósági választások szeptember 30-án sorrakerülő fordulója nyomán az októberben megalakuló új önkormányzati testületben bizonyára számos elgondolás, vélemény hasznosítása megtörténik.
Tihanyi István
Iparos szemmel
Négy évtized alatt minket, kisiparosokat nem kényeztetett el a helyi hatóságok felülről irányított rendszere. Ennek, hála isten, vége! Kérdés, hogy mi lesz ezután.
Hinni szeretnénk, hogy végre a tisztesség, a becsület, és nem utolsó sorban az erkölcs lesz a meghatározója a tisztségviselők munkájának.
Mi, iparosok, partnerek szeretnénk ott lenni minden olyan tevékenységben, amelyben elősegíthetjük városunk majdan megválasztott testületének eredményesebb munkáját. Ez viszont bizalom kérdése! Ezt a bizalmat az eljövendő tisztségviselőknek kell elnyerniük iparosainktól!
A helyi önkormányzat nagy lehetőséget biztosít azoknak a nehézségeknek és gátaknak megszüntetésére, amelyek jelenleg is sújtják a vállalkozókat. (Pl.: az adórendszer helyi ösztönzése jobban biztosíthatná az üzleti kapcsolatok tisztaságát, nyíltságát. Európai ember számára ez alapvető feltétel). A társadalombiztosításnál tapasztalható hátrányos megkülönböztetés megszüntetésére is szükséges a helyi kezdeményezés.
A külföldi tőke beáramlásának nehézségeit megoldaná a helyi kisbankok közvetlen külföldi kapcsolatainak kiépítése. Ez lehetőséget adna a 30 százalékos kamat helyett 14-16 százalékos kamattal járó, még a tűréshatáron belül lévő vállalkozási kölcsön felvételére.
Városunk földrajzi fekvése szinte kínálja annak lehetőségét, hogy osztrákmagyar közös vállalatokat hozhassunk létre.
Ezért is szükség van egy olyan helyhatósági vezetőségre, amely nem szűk látókörű, és képes olyan perspektívával dönteni, hogy a városunkban lévő üzleteket és ingatlanokat, amelyekkel a vállakózásokat elő lehet segíteni, nem mamut áron, hanem közös érdekegyeztetéssel, esetleg még üzleti partnerként is működtethetnék. ízelítőül most csak ennyit!
Bicsák Miklós kézműves könyvkötő mester
( T
1990. július 13.
Gyermekkorom óta ismerem Szegedi Jánost, a Dunántúli Kőolajipari Gépgyár ma már nyugdíjas főpénztárosát, akit Nagykanizsán egyesek képeslapgyűjtőként, mások világjáróként ismernek. Nos - amint arról meggyőződtem - egyéniségére mindkét jelző illik.
Somogyi Béla úti lakásán találkoztunk. Itt él özvegy édesanyjával. Arcán, alakján egyáltalán nem látszik, hogy 60 éves. Hja, ifjú korában rendszeresen sportolt, később sokat járta a természetet, mostanában pedig a kiadós városi séták jelentik számára a mozgást.
A szobában lévő asztal csakhamar megtelik képeslapokkal. A tárolásul szolgáló három nagy doboz mellett előkerül két album is, amelyekben a legértékesebb színes és művészi jellegű képek lapulnak. A teljes készlet megközelíti a tízezer darabot!
Hogyan indult el a gyűjtés?
Fiatal koromban egy napon Tokióból hozzám érkezett az AMITY című levélbarát újság, amelyben a világ összes országából rengeteg név és clm volt feltüntetve, az érdeklődési kör megjelölésével. Akkor még olcsó volt a levelezés, és a képeslapok is fillérekbe kerültek. Megragadtam az alkalmat, s nagyon sok országgal, ember-
cserekapcsolatban álltam Új-Zélanddal, Japánnal, Algériával, Braziliával, Ciprussal, Ausztráliával, Dél-Afrikával, sőt Indiával is. A Szovjetunió néhány köztársaságából és Mongóliából is jöttek képeslapok
Rendeztél-e kiállítást?
Az akarat megvolt, de a ki-
Négy kontinens 32 országában jártam - repülővel, hajóval, autóbusszal, személygépkocsival. Ezt magam is csodának tartom!
- Mondanál néhány országot, ahol megfordultál?
Írország, Albánia és Portugália kivételével valamennyi európai
A világjáró
képeslapgyújtó''
rel teremtettem kapcsolatot. Kezdetben nehézséget jelentett, hogy a postán eltűntek egyes küldeményeim. Amikor azonban tértivevényesen adtam fel azokat, s minden elveszett levelem után felvettem a száz forint „fájdalomdíjat", a posta másképp gondolkodott. Küldeményeim zöld utat kaptak, akárcsak a hozzám érkezett levelek, képeslapok is...
A semmiből született kedvtelés mit jelentett számodra?
Sok-sok örömet. Évtizedeken át mindig lestem a postást, hogy hány levelet és képeslapot hoz számomra. Volt olyan nap, hogy négy-öt levél és lap is jött a címemre, s nem is akárhonnan. Európa szinte valamennyi országából kaptam lapokat, de
állításra nem került sor. Amikor a rendezésre készültem, pótolni és gyarapítani akartam a készletemet. Ezért írtam minden hazánkban lévő külföldi követségre és a külföldi országok magyar követségeire, képeslapokat kérve. így jutottam hozzá pl. albán, kínai és marokkói lapokhoz.
Úgy tudom, hogy sok országban jártál. Kapcsolatba lehet ezt hozni a képeslapok gyűjtésével?
Igen, hiszen minden mindennel összefügg. Amikor a színes lapokat gyűjtöttem, akkor próbáltam „befogadni" egy-egy világváros, távoli táj hangulatát, s tervezgettem, hogy felkeresem őket.
Hány országban jártál?
országban voltam. Jó szerencsém azonban elvitt az USA-ba, Egyiptomba, Tunéziába, Algírba, Izraelbe, sőt Japánba is.
Ml ragadta meg legjobban érdekló''désedet?
Csodálatos élményekben volt részem. A New-York-i helikopteres városnézés, a japán tengeren dühöngő tájfun, a Szicília melletti Stromboli tűzhányó füstje, az Okinawa szigeti repülő halak, a londoni Towerben őrzött Dél-Afrika Csillaga nevű óriás-gyémánt, a párisi Eiffel torony és a Szajna-part, a sarkvidéki fehér éjszakák; Kart-hago, Kréta és a görög Olim-pya varázsa mind-mind felejthetetlen számomra...
Szöveg: (tili-i) Fotó: Szakony Attila
Vízöntő vagyok, mármint ami a születésem csillagképét illeti. Lehet, hogy ebből adódik a kíváncsiságom is, de amikor hallottam a jósnőről, rögtön látni akartam!
Nagy hókusz-pókuszt, sejtelmes világítást, öreg, reszkető kezű asszonyt képzeltem, de várakozásom nem teljesült.
Az udvari lakás ajtaját csinos, fiatal lány nyitotta ki.
- A jósnőt keresem - mondtam pironkodva.
- Én vagyok - válaszolta természetesen, és zavaromat enyhítve Orsós Szilvia, a jósnő, aki még csak 19 éves, aztán betessékelt a „birodalmába".
A fai kékre festett, rajta arannyal a csillagképek, a szoba közepén dohányzó asztal, mindkét oldalán fotel, az asztalon olvasó lámpa, cigánykártya, a sarokban pedig egy kedves arcú boszorkány bábu.
- Hogyan kezdődött, hogyan vette észre, hogy tud jósolni?
- 9-10 éves lehettem, amikor elkezdett igazán érdekelni, hogy mit mondanak a tenyórvonalak, s mit mutat a kártya. Azt hiszem, ezt a képességemet a nagymamámtól örököltem. Gyorsan meg tudtam tanulni a fővonalakat, az összefüggéseket, bár az iskolában nem voltam jó tanuló. Aztán a régi lakóhelyünkön egy bácsitól is sokat tanultam. Természetesen gyűjtöm és olvasom a tenyérjóslással kapcsolatos könyveket, de ezek nagyon drágák.
- Emlékszik még az első jóslására?
- Igen, körülbelül 15 éves lehettem. A piacon találkoztam egy cigányasszonnyal. Jólelkű asszony volt, ez az arcán is látszott. Sok mindent elmondtam neki, a tenyeréről, ő meg csak ámult, gztán azt mondta, hogy mondd csak, lányom, mert jól mondod. O pedig értett hozzá, hiszen javasasszony volt! Megtudom, hogy Szilvia az általános iskolát elvégezve különböző helyeken dolgozott, jelenleg sehol.
- Körülbelül fél évvel ezelőtt az Igazgatási Osztálytól engedélyt kértem jósda nyitására. Szilvia-stúdió lett volna a neve, de nem „jött össze", mert nem kaptam meg az engedélyt. Pedig az országban már három helyen működik hasonló vállalkozás. Igaz, akik csinálják, nem cigányok - teszi hozzá keserűen -. Lehet, hogy az előítélet játszik szerepet? Pedig amit én művelnék, az ősi cigánykultúra. A hagyományt szeretném megőrizni!
- Megkérhetem, hogy jósoljon nekem?
A két tenyerem felett máris kigyullad az ovasólámpa, Szilvia felteszi a szemüvegét, és elkezdi...
- ... nagy az akaratereje, és nagyon makacs. Addig nem nyűg-
Szilvia, a jósnő''
szik, amíg a fejébe vett dolgokat meg nem valósltja... az egészségvonalát nem nagyon tudom kivenni, de volt egy műtétje. Elég töredezett. Nem mondom meg, nem merek ilyen kijelentést tenni...
(A fejemben közben kavarognak a gondolatok. A műtét igaz, s talán látszik a tenyeremen, hogy meddig élek...?)
- ... maga tudta volna már többre is vinni, de mindig közbejöttek különböző dolgok... nagyon családcentrikus... sok ellensége is van.... 50-55 éves kora körül komoly lelki problémája lesz.... biztos anyagi
háttérrel fog rendelkezni...
No, ennek örülök, mert rámférne, meg annak is, hogy megérem a nyugdíjkorhatárt, s akkor már a XXI. századot írjuk).
Aztán kövekezik a cigánykártya. Szilvia jól megkeveri a lapokat, majd három részre kell emelnem, háromszor egymás után. Egy-egy felfelé fordított lapon az állandóság, az üzenet és a levél jelképei.
- Ahogy magánál kijönnek a lapok, az igen vegyes - mondja Szilvia -. Mindegyik kártya mást-mást jelez. Nehezen tudom összefüggésbe hozni őket.
(Most is bebizonyosodott, hogy nem értek a kártyajátékokhoz).
- Azt látom - folytatja Szilvia -, hogy valaki féltékeny lesz a szerencséjére, erősen, sokat gondol valakire vagy valamire.
Bizony, szomorú, ha majd egy picike szerencse ér - mert eddig nem ért -, valaki mindjárt megirigyli?).
Aztán következik a kártyavetés. A jósnő ebben nagyon hisz. Szakavatott, gyors mozdulatokkal keveri a kártyát, aztán az asztal közepére kerül az engem szimbolizáló kártyalap, s köré a többiek.
- ... a házban állandó veszteség éri..... de a váratlan öröm
hűséges magához ... üzenetet kap egy szerencsétlenségről, s ezért szomorú lesz... hamarosan nagy változás következik be az életében....
(Ami a veszteséget illeti igaz. Januártól mindig elromlik valami otthon, s a javíttatás, mint tudjuk, anyagi veszteséggel jár).
- ... látogatást tesz magánál egy idősebb asszony......sok
pénz üti a markát... bosszúság is éri.... egy rossz hír révén azonban szerencséje lesz...
(Oké! Máris elképzelem, hogy nagyon gazdag vagyok, s akkor a bosszúságok sem annyira idegesltőek).
Ennyi volt, s jóslás. Szilviával akkor találkoztam először. A barátainak, ismerőseinek gyakran jósol. De neki ki jósolja meg, hogy megnyithatja-e a „Szilvia-stúdiót", ahol adófizető polgárként végezhetné tevékenységét?
M.Gy.
1990. július 13.
(
Elégségesek iskolája
[munkásképzés
nagykanizsán
(szak?!)
„Polai" nincs, a gondok maradtak
A bejárat fölötti táblán még mindig szerepel a Polai név, pedig az intézet igazi neve már tavaly óta „Nagykanizsai 406 sz. Ipari Szakmunkásképző". A tantestület akkor így határozott. Most nem azon akarunk meditálni, hogy a táblát miért nem cserélték ki, hiszen az lenne a legkevesebb.
Mert közismert tény, hogy jó szakmunkásokra mindig szükség volt, van, és lesz. Az újságok tele vannak hirdetésekkel: .....szakmával rendelkezőket
magas kereseti lehetőséggel felveszünk..." A laikus emberben önkéntelenül fölmerül a kérdés: nincs elég szakemberünk? Vagy a jól képzett szakemberek hiányoznak? Netán a képzés színvonalával vannak problémák?
Tóth Lászó, az említett iskola igazgatója többet tud erről mondani:
A/. első'' ördögi kör -
- A sok közül egyik legégetőbb gondunk, hogy hozzánk nem éppen a szupertehetségek jelentkeznek. Közepes tanulók még előfordulnak, de négyes -, vagy annál jobb eredményt elérők már más pályát választanak. Nem mellékes az sem, hogy az általános iskolában kapott kettes érdemjegy mögött milyen tudás van? Sajnos sok diákunkról rövid időn belül kiderül, hogy alapműveleti-, írás-, és olvasási gondokkal küszködik. Ez egyébként országos probléma, amit néhány évvel ezelőtt a művelődési kormányzat is észrevett. Hiába emeljük azonban az irodalom-, nyelvtan-, és matematika órák számát, ezek a gyerekek akkor sem lesznek jobb képességűek, és nem lesznek jó szakmunkások sem.
A második kör -
- Miért nem válogatják meg a jelentkezőket?
Sajnos Nagykanizsának olyan az iparszerkezete, hogy oda általában nem a divatos szakmában dolgozók kellenek. Csupán néhányat említenék: aki esztergályos-, szerkezetlakatos-, hegesztő-, üvegfúvó-, kőműves-, vasbetonszerelő-, vagy épületburkolóként szerzett szakmunkásbizonyítványt, annak itt biztosan nem volt elhelyezkedési gondja. Éppen ezért azokat, akik ezekre a hiányszakmákra jelentkeztek - és nem buktak meg az általános iskola nyolca-
dik osztályában - szinte kivétel nélkül fölvettük.
- Ezen a gyakorlaton azonban minél előbb változtatnunk kell, mert a szakmunkásképzés az utóbbi években nagyon lejáratta magát a szülők, de az egész közvélemény előtt is. Gyakorlatilag nincs meg az a rangja, tekintélye, ami társada-iompolitikailag, gazdaságilag joggal elvárható lenne. Ez körülbelül olyan dolog, mintha egy jó szobrásznak adnának egy marék homokot, hogy abból szép márványszobrot faragjon. Nem oktatóinkat, tanárainkat akarom védeni, de ez az ország szinte minden szakmunkásképző intézetére igaz.
A harmadik körben is?
- Ha valaki az úgynevezett ,/divatos szakmákrá'' gondol, akkor igen.
- Sajnos az utóbbi években, vagy inkább évtizedekben ezzel kapcsolatban is szerencsétlen gyakorlat alakult ki. Ott sem a tudás dominált, hanem a protekció. Ehhez tudni kell, hogy az intézetünk mintegy negyven munkáltatóval - vállalattal, üzemmel
- áll kapcsolatban, hiszen tanulóinknak a megfelelő gyakorlati képzést is biztosítani kell.
- Az iskola rendszeresen kikérte ezeknek a munkáltatóknak a véleményét, milyen szakmában, hány tanulót kívánnak továbbképezni. Egyes cégek képviselői egy idő után már kész névsorokat hoztak, annak biztos tudatában, hogy a jelöltek fölvételt is nyertek. Igy fordult elő, hogy három-négyszeres túljelentkezésnél is be kellett iskolázni őket, például autószerelő, karosszérialakatos, szobafestő szakmákra. Mondanom sem kell, hogy az „eredmény" itt sem lett jobb.
Várható-e a közeljövőben valamilyen változás?
- Remélem, hogy igen. A tantestülettel ugyanis egy új tervet dolgoztunk ki. A lényege, hogy ha a képzés színvonalát emelni akarjuk, akkor jobb képességű fiatalokra lesz szükség. A vállalatok igényeit ezután is figyelembe vesszük, de a döntés jogát
- természetesen az igényeikkel egyeztetve átvesszük. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk már az említett cégek képviselőivel. Ők is egyet értettek törekvéseinkkel, hiszen gondolom, hogy nekik sem mindegy: a jövőben milyen (szak-)munkásokat foglalkoztatnak majd...
Zámbri Árpiid
Tsz-ek válaszúton: Miklósfa
Jövő" évi kenyerünk
A miklósfai Új Út Mgtsz elnökével, Vas Lászlóval beszélgettem az aratási előkészületekről, amelyek most a legfontosabb munkát jelentik a termelőszövetkezetnek.
- Valóban, az aratás, a jövő évi kenyér betakarítása most a legfontosabb feladtunk - kezdi Vas László. 1989-ben 2300, idén csak 1900 hektáron vetettünk gabonaféléket. Az első becslések biztatóak. A tavalyi 36 mázsával szemben az idén 45-50 mázsa körül várjuk a hozamokat. Ennek a termésmennyiségnek a leggyorsabb és legkisebb veszteséggel történő betakarítása a legfontosabb munkánk.
Három új kombájnt tudtunk vásárolni, így nem lesz, nem lehet fennakadás a betakarításban. Az időjárás sajnos sokszor húzza keresztül a számításainkat, de ez ellen nem tehetünk semmit. A mostani esőzések például szénabetakarítási munkánkat nehezítették meg. De lelkiismeretes munkával sikerülni fog az aratás. Erre minden feltételünk adott.
- Először tavaly sikerült hosszú évek után a termelőszövetkezetet nyereségessé tenni az ön irányítása alatt. Mik a terveik erre az évre, és a jövőre nézve?
- Tavaly 4,5 millió nyereséget tudtunk elérni. Az egyre súlyosbodó gazdasági nehézségek ellenére az idén is szeretnénk ugyanezt az eredményt elérni. Sajnos tartalékaink kimerültek. További előrelépés a jelenlegi szabályozók mellett nem is lehetséges. Csökkentettük a régebben indokolatlanul felduzzasztott adminisztrációt. Improduktív munkaerőre nincs szükségünk. Tavalytól fizetőképes a termelőszövetkezetünk, és ez a jövőre nézve biztonságot jelent tagságunknak.
- Más ágazatokban milyenek az eredmények?
- Tehenészetünk veszteséges ágazat volt, ezért megújulásra volt szükségünk. Állományunkat fokozatosan javítani tudtuk mind mennyiségében, mind minőségében. A termelési mutatók alapján húzóágazattá szeretnénk tenni a tehenészetet. Biztatóan nőtt az egy tehénre vetített tejmennyiség is. Baromfiágazatunk is életképes.
Sok kritika ért bennünket erdőgazdasági tevékenységünk miatt. Ez hozta a legnagyobb nyereséget, de nem érhet vád „erdőírtá-sért", mert mi ütemterv és kitermelési engedélyek birtokában végezzük a fakitermelést, s párhuzamosan a telepítést is elvégezzük. Kijelenthetem, hogy az engedélyezettnél kevesebbet termeltünk ki.
- Jelentkezett-e igény a földek visszaadására, bérleményként való használatára?
- Igen, és az ilyen igényeket ki is elégítjük. Aki kér, kap földet, annyit, amennyivel úgy érzi, meg tud birkózni.
A kompromisszumok híve vagyok, mert úgy hiszem, enélkül nem lehet működőképes gazdaságot létrehozni.
És a termelőszövetkezetek fennmaradásának is híve vagyok.
- A közeljövő az önkormányzatok megalakításának ideje. Hogyan akarják a kapcsolatokat javítani?
- Nagyon szoros kapcsolatra kívánunk törekedni a leendő önkormányzatokkal, mert a tsz-ek és a falvak kapcsolata nem választható el egymástól. A falu segít a termelőszövetkezeteknek, s ez fordítva is igaz. A paraszti munka hitelének visszaadása közös érdekünk.
- Lát-e lehetőséget a tsz-ek talponmaradására?
- Muszáj talpon maradnunk. Ez országos érdek. Nehézségeink sajnos még megmaradtak, mert az agrárolló szorításában, az emelkedő gépárak, műtrágyaárak és az energiaáremelések miatt egyre nehezebben tudjuk feladatainkat ellátni. Mondhatnám: veszélyben az ország kenyere. A városi emberek pedig majd minket szidnak, ha nem lesz kenyér, pedig ha ez bekövetkezne - amit senkinek sem kívánok - nem a tsz-ek hibája lesz.
A gabona árát nem akarják emelni, de az abból készített termékek lassan mind szabadárasak lesznek.
Miért az jár ismét rosszul, aki megtermeli a gabonát és akinek e miatt minden kockázatot vállalnia kell? Aggódom a magyar mezőgazdaság sorsáért - búcsúzik Vas László, s magam sem tehetek mást: aggodalmait megerősíteni.
Vizvíri József
8
( kanizsa T
1990. július 13.
„Dolgozni csak pontosan, és szépen"
Egy magyar Svájcban
Napjainkban megszokottá vált, hogy honfitársaink külföldön vállalnak munkát. Par évvel ezelőtt némely arab ország is kedvelt hely volt ilyen szempontból, jelenleg inkább Ausztria és az NSZK ad munkalehetőséget a külhonban dolgozni kívánók számára. Arról viszonylag kevesebbet hallottunk, hogy magyarok Svájcban dolgoznak, illetve az említett ország biztosít munkalehetőséget magyar szakembereknek. Ezért is erdekes az, hogy a Ganz Felvonógyár nagykanizsai kirendeltségének öt dolgozója négy hónapon keresztül Svájcban tevékenykedett. Közülük az egyikkel, Kelemen Z. Pállal beszélgettünk.
- Hogyan került sor a svájci munkára?
- A Ganz Felvonógyárnak hagyományosan jó kapcsolata van a Schindler céggel, amely ma már a világ második legnagyobb felvonógyártó vállalata. A kapcsolat onnari ered, hogy 1972-ben megvettünk egy licencet a cégtől - magyarázta Kelemen Z. Pál. -Azóta folyamatosan dolgoznak magyar szakemberek Svájcban.
- Mi jellemzi a svájci munkát?
- Az a kérdés, hogy munkafegyelem, ott fel sem vetődik. Minden ember azért megy be a munkahelyére, hogy ledolgozza a nyolc órát. Ehhez persze az kell, hogy magas szinten biztosított legyen a szerszám és anyagellátás, valamint a munkaterület. A munkatempóról annyit, hogy nem kapkodnak. A legfontosabb az, hogy amit elvégeznek, az kifogástalan minőségű legyen.
- Milyen az ottani munkarend?
- Általában egy építkezésen negyed nyolckor kezdenek dolgozni. Kilenc órakor mindenki elmegy reggelizni. A nagyobb építkezések mellett van kantin, ahol a skót Whiskytől a coláig, a hamburgertől a pizzáig tart a választók. Ezután délig dolgoznak, akkor egyórás ebédidő kezdődik. Ezalatt sziesztáznak, kiolvassák az újságot, utána három óráig megy a munka. Ekkor kezdődik az uzsonnaidő. Isznak egy „fertig" kávét, ami feketéből és vilmoskörte pálinkából áll, tejszínnei, negyedórát beszélgetnek. Ezt követően fél ötig tart a munka. Nem fél öt előtt egy percig, vagy utána egy percig; fél ötig. Akkor vége, leteszik a szerszámot. Szó szerint leteszik, mert elzárni nem kell, senki nem viszi el.
- Milyen a vendégmunkások helyzete Svájcban?
- Mi rjem számítottunk a szó igazi értelmében vendégmunkásnak. Ok elsősorban a spanyolokat, portugálokat, jugoszlávokat tekintik annak. Általában munkásszállásokon laknak, bár ezek is sokkal kényelmesebbek, mint a magyar megfelelőjük. Mi az első pár hetet leszámítva szállodában laktunk. Az „igazi" vendégmunkásokat általában kilenc hónapra alkalmazzák, mert ilyen időtartam alatt nem kell utánuk nyugdíjalapot fizetni. A kilenc hónap lejárta előtt egy nappal felmondanak nekik, hazautaznak. Igaz, hogy egy
hét után visszajönnek, de akkor már újra kezdődik a kilenc hónap. A bérük azonban a saját országukhoz viszonyítva olyan magas, hogy még így is megéri nekik.
- Apropó, a bérek... A mi béreinkhez képest milyenek?
- Nem nagyon lehet összehasonlítani. Az átlag bér négy-ötezer frank. Ebből egy négyszobás lakást fent tud tartani a svájci polgár, egy jó minőségű kocsit üzemeltetni, és megválaszthatja, hogy a Bahamákra vagy Görögországba megy nyaralni. Hozzá kell tenni, hogy a svájciak meglehetősen takarékosak.
- Együtt dolgoztak az ottaniakkal. Milyenek az emberek?
- Ez szubjektív kérdés. Akivel mi együtt dolgoztunk nagy műveltségű, intelligens ember volt. Jó kapcsolatokat építettünk ki vele, voltunk nála látogatóban, sőt búcsúvacsorára is meghívott bennünket. Persze, vannak ott is elzárkózó, kicsinyes emberek.
- Tudjuk azt, hogy ön itthon aktívan politizáló MSZP-tag. Politikus szemmel milyennek látta Svájcot?
- Minden ellenkező'' híresztelés ellenére a svájci politikus alkat - fejtegette Kelemen Z. Pál. - Egy példát mondok erre. Ott elég gyakori a népszavazás. Legutóbb többek között a hadsereg fenntartásáról vagy megszüntetéséről döntöttek ilyen módon. Az emberek nem unják meg, az őket érdeklő kérdésekben leadják voksukat. Ezen túlmenően a politikát magánügynek tekintik és abszolút toleránsak egymás nézeteivel szemben. Az egyéni szabadságot tartják a legfontosabbnak.
Nagy élmény volt a május elsejei ünnepség Zürichben. Ezt a svájci munkásszövetség szervezte, együttműködve a zürichi városi tanáccsal és a kommunális szervekkel. A kijelölt gyülekezőhelyekről indult a felvonulás, amelyből senkit nem zártak ki. Felvonultak saját zászlaik alatt a szakszervezetek, de ott voltak a kommunisták is. A külföldiek szintén részt vettek a megmozduláson, ott volt mind az öt török kommunista párt, a három emigráns kurd szervezet, de még az anarchisták is, fekete zászlóik alatt. Együtt szólt a lambada az Avanti popolóval, az Internacionálé a Belle ciaóval. Rendőrök és rendbontás nem volt sehol. Délután a zürichi tó partján fergeteges majálist rendeztek. Bábosok, pantomimosok, kézművesek, amatőr csoportok szórakoztatták a jelenlévőket.
- Mit tudnak a magyarokról, Magyarországról?
- Jóformán semmit, és nem is nagyon érdekli őket. Megkérdezték tőlünk, hogy mi rokon nép vagyunk-e az olaszokkal. Magyar áru van a boltokban, pickszalámi, paprika, de kevés ismerettel rendelkeznek rólunk - áll fel Kelemen Z. Pál, a Svájcban is politizáló magyar „vendégmunkás".
Z. T. I.
Levelek nyomában
Amint azt szerkesztőségünkhöz küldött levelében Simán Lászlóné Péterfai utcai olvasónk is megállapította, lapunk egyre több levelet kap városunk műemlék- és környezetvédelmével kapcsolatban. Szívesen segítünk ha tudunk - sokszor nem kis utánjárással — a felvetett gondok megoldásában, így váltak a Levelesláda Pf. 74. rovatunk állandó főszereplőivé a Városi Tanács, az IKKV, a Városgazdálkodási és még néhány vállalat illetékes vezetői, munkatársai, akikre az intézkedés feladatai hárulnak, s ezt köszönettel kell nyugtáznunk.
A már említett levélben -megjelent a Kanizsa 26-ik számában - olvasónk a Péterfai utca környékének elhanyagolt állapotáról írt. Az észrevételekre ezúttal a Nagykanizsai Városgazdálkodási és Kommunális Szolgáltató Vállalattól Makrai Mártonná részlegvezető válaszol:
- Vállalatunk több, mint 1 millió négyzetméter területet gondoz. Ehhez tartozik még a
fordítani, s egyebekről nem is beszéltem. A 6 millió forintos
város mégis szemetes. A Deák tér fás, bokros részeit valakik
Senki földje - másodszor
Csónakázó-tó körüli terület, ami 90 ezer négyzetméter parkot, és 410 ezer négyzetméter egyéb zöldterületet jelent. Ehhez a munkához ez évben 18 dolgozó áll rendelkezésünkre. A Városi Tanács tulajdonosa, vállalatunk pedig üzemeltetője, illetve fenntartója a város közterületeinek. A legutóbb kötött szerződés alapján a tanácsi költségvetésből mindössze 6 Ft jut egy négyzetméterre. Az említett számokból könnyű kitalálni, hogy a városi közterületek miért olyanok, amilyenek. Meg kell jegyeznem még, hogy a városkép szempontjából kiemelt területek - például a belváros - gondozása a költségekből többet emészt fel. Ezért ez évben például csökkentenünk kellett a virágkiültetéseket is. Évente ez 311 ezer forint. Játszótereink gondozására is csak 200 ezer forintot tudunk
költségvetésbe nem fér bele minden, s vállalatunknak ez nagy gond.
- Tudunk-e ezek után valami biztatót mondani a Péterfai utcai lakóknak?
- A levélben írt felvetések igazak. Mivel a tanáccsal kötött szerződés ilyen alacsony ösz-szegű még nem volt, ezt a területet gondozásra nem vettük át - senki földje, hogy olvasójuk írta. A kaszálás természetesén majd megtörténik -habár nem kötelességünk -, de ezt, mint említettem, a négyzetméterenkénti 6 forintból megoldani szinte lehetetlen. A lakok eddigi társadalmi munkája becsülendő.
Hogy még világosabb legyen a közterületfenntartás városi gondja, a részlegvezető hozzáteszi:
- Ennyi szemétgyűjtő, mint nálunk, szinte sehol sincs, a
rendszeresen WC-nek használják. A játszótereken mindenütt összetört padok, játékok. Vandái kezek törték össze a sétakerti Zsolnai kutat, pusztítják a hársfasorokat, a fenyőket. A Vasemberház udvarán és az árkádok alatt lévő virágtartókból rendszeresen kilopják a növényeket - pótlásuk jelentős veszteség. A Csónakázó-tónál a közelmúltban szervezett fásítási akciónak már szinte nyoma sem látszik, s a kép még közel sem teljes. Mintha valakik szervezetten pusztítanák meglévő értékeinket. Legalább azt a keveset tartanánk meg, amink van. Természetesen vannak jó példák is - játszótér építése önerőből, fa-, virágüitetés, parkgondozás stb. - köszönet érte. De ki fogja le a rongálók kezét?
(- th)
1990. július 13.
(
Az asszonnyal a bölcsődében találkoztam először. November közepe volt. A szabadban ugyancsak elkelt már a meleg ruha, de a helyiségben, ahol a csöppsógeket öltöztettük át, ontottak a hőséget a radiátorok. Lesegítettem a télikabátját, ő udvarias mosollyal köszönte meg.
Középtermetűnél valamivel alacsonyabb volt, homlokán alig látható barázdák. Igy is szép volt, de néhány évvel ezelőtt gyönyörű lehetett. Búzakék szemei viszont valami megmagyarázhatatlan szomorúságot arasztottak.
Kisfiát igazi anyai mozdulatokkal vetkőztette, és gyorsan. Jóval előbb lett készen mint én.
- Segíthetek? - kérdezte halkan, odalépve hozzám.
- O, ne fáradjon. Én is boldogulok, csak egy kicsit lassabban.
- Nem fáradok, de nekem nagyobb a gyakorlatom ebben. Hagyja csak.
**»
Ezután szinte minden reggel találkoztunk a bölcsődében, néha a városban is. Köszöntünk egymásnak, bár hónapokig a nevét sem tudtam.
Egyik alkalommal megkérdezte:
- Mennyi idős a kisfia?
- Februárban már három éves lesz. És az Öné?
- O majd csak júniusban. Tudja, hogy a két gyerek nagyon megszerette egymást?
- Szokott Robikéról beszélni. Hogy vele szeret a legjobban játszani.
- Eljöhetnének egyszer hozzánk. Robikának nagyon sok szép játéka van. A két apróság biztosan jól érezné magát. Megmondom a címünket.
- Elmegyünk. Jövő szombat jó lesz?
- Nagyon jó. Várom magukat.
***
Az asszony nyitott ajtót, barátságos mosollyal tessékelt bennünket beljebb.
- Nem, ne vegyék le a cipőjüket, érezzék otthon magukat.
Természetesen levetettük, mert a lakás ragyogott a tisztaságtól. Ilyen rendet csak asszonyok tudnak teremteni.
- Bemutatom a másik fiamat Tamást. O nemsokára nyolc éves lesz, már a másodikba jár.
A nagyobbik szobaban tömött könyvespolcok sorakoztak, a kovácsoltvas választófalat alig lehetett látni a sok virágtól.
- A férjem is nagyon szereti a virágokat. Ezt a kovácsoltvas falat is O csinálta, mert szerinte így jobban mutatnak a virágok. ,
- Ugy látom, modellezni is szeret.
- Igen. Az az egyik szenvedélye. .Ezeket a kis repülőket mind O fabrikálta.
A szomszéd szobából gyermekzsivaj hallatszott át. Csapódott az ajtó, a három apróság teljes harci díszben özönlőn be.
- Tessék már jönni hozzánk! Katonásdit akarunk játszani, de hárman nem vagyunk elegen -tolmácsolta mindannyiuk kérését Tomi.
Kérdően néztem a háziasz-szonyra.
- Menjen csak nyugodtan. Addig én főzök kávét.
A gyerekektől én is kaptam egy jatékpisztolyt, aztán megkezdődött a nagy csata.
- Tesszék moszt eleszni! -kiabálta Robika.
Nem értettem a dolgot, de
/\ .
LÁTOGATÁS
Tamas megmagyáraziá:
- Most lelőttük, és Apuka elesik ilyenkor.
A szőnyegre feküdtem, miközben a gyerekek mint a tankok dübörögtek el fölöttem.
- Fel lehet állni, kész a kávé - szólalt meg az asszony.
Ismét átmentünk a nagyszobába.
- Nagyon finom a kávé - törtem meg egy idő után a csen-det.
- Örülök, hogy ízlik. A férjem is így szereti, van még idejük bőven, engedje meg, hogy megmutassam a színes diáinkat.
A parányi vetítővásznon sorra jelentek meg a szebbnél szebb tengerparti fölvételek. Közben az asszony magyarázott:
- Itt a Fekete-tenger partján üdültünk. Akit mellettem lát, az a férjem, előttünk meg Tomika. Akkor négy éves volt. Ez meg Lengyelországban készült egy évvel később. Tudja minden év-
ben el szoktunk menni valahová külföldre.
- Látja azt a motoros sportrepülőt? A férjem vezeti. En-
§em is mindig fel akar csalni, e nem merek beleülni.
- Nem baj, majd én repülni fogok, ha megnövök!
Észre sem vettük, mikor jött be Tamás.
- Nem kisfiam, azt sohasem fogom megengedni.
- Miért nem? Ha nagy leszek, én is repülő leszeK! Az apukám majd megengedi!
Az asszony hangja fagyosan csattant:
- Soha nem fogsz repülni!
Robika félénken simult anyja
térdéhez.
- Mama. Az apuka mikor jön haza?
- Jön kisfiam, ne félj. Jön nemsokára.
Az asszony szemei könnybelábadtak. Tamás ledobta a pisztolyát, és bevonszolta öccsét a kisszobába. Hosszú ideig nem szólt egyikünk sem. Fölálltam, hívtam a fiamat.
- Elnézést, későre jár, mennünk .kell.
- En kérek elnézést, amiért így végződött a látogatás. Kérem ne haragudjon...
Az Asszony szavai zokogásba fúltak. Szinte tántorogva mentem lefelé a lépcsőn, semmit sem értettem...
Hetek múlva, véletlenül tudtam meg, hogy az Asszony férje két évvel ezelőtt lezuhant eg^ sportrepülővel, és szörnyet
Zifmbd Árpiid
Tsz-ek, vagy földosztás
Kisgazdák a földreformról
A politika egyik sarkalatos, vitát kiváltó gondja ma a földkérdés. Hogy mennyire az érdeklődés középpontjába került, azt az a felfokozott várakozás is jelzi, amely megnyilvánul a tömegkommunikáció híreiben, de amely az országgyűlésnek, úgy látszik, kevésbé fontos: hétről-hétre csak halogatják a megvitatását.
Az egyik legilletékesebbet faggatom erről a FKgP Zala megyei pártigazgatóját, Szőke Istvánt.
- Szeretném előrebocsáj-tanl, hogy nem régóta vagyok a párt tisztségviselője - kezdi Szőke István. -1989 szeptemberében kerestek meg azzal a szándékkal, hogy vállalják bizonyos szervezői feladatokat a Kisgazdapárt érdekében. Szívesen tettem eleget a kérésnek, mert számomra a földművelés gondjai nem ismeretlenek.
Már 1947-ben is a kisgazdákra szavaztam, meg is kaptam azokat a megkülönböztető jelzőket, amelyeket a pártállam idejében oly so-
kan viseltek ezért. A 40 év alatt szétzúzott kisgazda pártnak most kell újratanulni a kényszerből elmaradtakat. A föld szeretetére próbáljuk rávezetni az embereket. A földeket ki kell osztani azoknak, akik vállalják, hogy megművelik.
- Akik nem értenek a földhöz azok körében nagy a félelem, hogy ha szétosztják a nagygazdaságokat az a jövő évi kenyerünket veszélyezteti. Mi az állásfoglalása a Kisgazdáknak erről?
- Erre csak azt mondhatom, hogy a kisgazdapárt is átgondolta, felülvizsgálta nénány elképzelését, és ma kijelenthetem, hogy a nagygazdaságok, a Tsz-ek felosztásának gondolatát is elvetjük. Ki másnak, ha nem a kisgazdapártnak kell az ország „kenyeréről" gondoskodnia? A földreform különben sem valósítható meg néhány hónap alatt. A teljes átalakítás 2-3 év alatt képzelhető csak el. Ez mindenképpen szükséges ahhoz, hogy egy új, igazságos feltételekkel működő mezőgazdaság alakuljon ki.
Sajnos az elmúlt 40 év mélyen vésődött az emberek tudatába, és most nehezen mozdul a „szekér". De azzal, hogy nem akarjuk a tsz-ek és az állami gazdaságok földjeit szétosztani, a kisgazdák nem mondtak le a vezetőváltásról. A nem megfelelő, hozzá nem értő vezetőket le kell váltani, és azonnali leépítésre van szükség az adminisztráció területén is.
- Mivel magyarázza azt, hogy a parlamentben nem tudják a földtörvény kérdését előrehozni a kisgazdapárti képviselők, sőt hétről-hétre csak halasztják a megvitatását.
- Kevesen vagyunk a parlamentben. és niába ül ott Torgyán József, lassan tudunk eredményeket elérni. Nehéz hadakozni a többséggel, és én sajnálom, hogy a parlamentben nem kezelik ezt a kérdést úgy, ahogy mindnyájan elvárhatnánk, és amit e kérdés megérdemelne.
Fontosnak tartom megjegyezni, hogy bér néhány kérdésben felülvizsgáltuk el-
képzeléseinket, azokat a fő célokat, amelyeket kitűztünk következetesen végig fogjuk vinni.
- Hogyan látja napjaink mezőgazdasági jövedelmezőségét összehasonlítva az ipari jövedelmekkel?
Időarányosan összehasonlítva a mezőgazdaságból élők jövedelmét az ipari jövedelmekkel, rossz az arány. A felvásárlási árak hullámzása károsan hat a termelésre. Bizonytalanságot jelent az, hogy nem lehet tudni, mikor mennyit kap munkájáért a földműves. Lassan, de megölik a mezőgazdaságot. Az iparban és a kereskedelemben is vezetőváltásra van szükség, mert ha nem lesz, akkor az a mi programunkat is megbuktatja. Ennek pedig beláthatatlan következményei lehetnek.
Reménykedem, hogy elvárásaink megvalósulnak, és akkor lesz eredmény, lesz magyar kibontakozás, lesz magyar mezőgazdaság ismét.
(-vári)
10
( kanizsa7
1990. július 13.
- Mi következett ezután?
- Mivel nem tudtam elhelyezkedni, Székesfehérváron három éven át magánórák adásából éltem. 1939-ben visszahívtak Kanizsára a líceumba tanítani, és 1940 januárjában - hat évi ismeretség után - házasságot kötöttem dr. Bittera Zoltán kórházi belgyógyász, röntgen és laborvezető orvossal, aki később városi tiszti-és rendőrorvos, valamint a MÁV
Nagykanizsán, a Béke út 7. sz. alatti bérház első emeleti tágas, barátságos lakásán kerestük fel dr. Bittera Zoltánné nyugdíjas pedagógust, a népszerű Stefi nénit. A 81. életévében lévő tanárnő kitűnő beszélgetőtársnak bizonyult.
- Hogyan teltek el az ifjú évek?
- Székesfehérvárról származom. Apám - aki műszaki tanácsos volt a városnál - végigharcolta az első világháborút, s így én és Diodor nevű fiútestvérem nevelése édesanyámra hárult. A tanácsköztársaság idején a zárdából hozzánk került egy svájci származású, német-francia szakos tanárnő, aki a nyelvekre tanított. Az elemi iskola négy osztályát apácaiskolában végeztem, majd nyolc év múlva a fehérvári Árpádhazi Boldog Margit Leánygimnáziumban érettségiztem. Orvosnak készültem, de végül a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szereztem középiskolai tanári diplomát. Közben egy éven át egyetemi bölcsészeti karon BécsDen és Párizsban folytattam tanulmányokat.
- Miként került Kanizsára?
- Nagyapám, Vida Pál - aki Fejér megyei pénzügyi tanácsos, és az Országos Önkentes Tűzoltó Egyesület alelnöke volt - 1933 nyarán egy kanizsai tűzoltógyakorlat során kapcsolatba került dr. Krátky István polgármesterrel, akinek révén a helyi leányllceum-ban - két éves szerződés alapján - németet és franciát tanítottam. Ezután egy évig, Székesfehérvár és Budapest közötti napi ingázás mellett, Kereskedelmi tanári diplomát szereztem a Közgazdaságtudományi Egyetemen.
állomáson, a vonat ablakában, fehér ingben, amint hozzánk utazott. Felkerestem a rendőrséget, de férjem holléte felől nem tudtak semmit mondani. S ez így ment heteken, hónapokon,, éveken át. Férjem eltűnt. Az AHV-ra nem mertem elmenni, a városi pártbizottságon pedig zárt ajtók fogadtak. Hónapokon át nem tudtam elhelyezkedni, csak tengődtünk, szenvedtünk. De miért?
1975 nyaráig - 65 éves koromban történt nyugdíjba vonulásomig - a Landler, majd a dr. Mező Ferenc Gimnáziumban tanítottam németet, franciát és oroszt. Közben felneveltem gyermekeimet. Mindketten főiskolát végeztek és doktoráltak. A nőtlen Zoltán jelenleg Budapesten, a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskola gépészmérnöki karán docens; a nős, két gyermekes István pedig
Hogyan tunt el dr. Bittera Zoltán?
helyi orvosa lett. Én abbahagytam a tanítást, s egy évtizeden át a háztartásban, valamint két gyermekünk nevelésében serénykedtem. Férjemet betegei szerették, köztiszteletben állt. Csak a munkájának és családjának élt. Boldog házasok voltunk. Mígnem... (ekkor könnyek jelenték meg szemében, s néhány másodpercre megszakad a beszélgetésünk).
- Hogyan vesztette el a férjét? - faggattam mégis tovább.
- Négy hétig 1950 nyarán Ba-latonszábadiban üdültem a gyerekekkel. Férjem csak a hétvegeken jött el hozzánk. Augusztus 11-én, pénteken este - a nyaralás lejártával - jöttünk haza vonattal Kanizsára. A vasútállomáson Hermann László várt bennünket személygépkocsijával, akinek első kérdése ez volt: „Hol van a doktor úr? A délutáni
fyorsvonattal a család elé ment!" n nem tudtam mást válaszolni: „Nem találkoztunk Zoltánnal." Ezután rettenetes félelem fogott el, s borzasztó volt az éjszakánkl. Később Szomolányi magánkereskedőtől tudtam meg, hogy azon a napon látta őt a balatonberényi
- Mit gyanít?
- Több elképzelésem van. Feltételezhető, hogy alsólendvai származása - az akkori „Titó láncos kutyái" időszakban - szálka lehetett a rendszernek... Feltehető az is, hogy a betegek rendszerellenes meajegyzeseit az AVH-nak nem jelentette... Mivel politikai megnyilvánulásai, hara-
§osai nem voltak, személyi osszú esete nem állhatott fenn! Egy másik feltételezés: éppen akkor dúlt a koreai háború, ahová magyar orvosokat és ápolónőket is vittek. Önként biztosan nem ment, viszont esetleg erőszakos rábeszélés áldozata lett, amelyről - kímélve családját - senkinek nem szólt. Hivatalos értesítést az ellene emelt vádról, vagy elhunytáról nem kaptam...
- Hogyan folyt tovább az élete?
- Nagy bánat, fájdalom, de állandó remény közepette. A történtek után Í951 februárjában -hála a felelősséget vállaló Burján Kálmán igazgatónak - három éven át a Nagyrác utcaí általános iskolában tanítottam több tantárgyat. Közben megtanultam oroszul, s a Pécsett tett sikeres vizsga után 1954 szeptemberétől
a szegedi klinikán gyermekgyógyászati adjunktus. Az elmúlt evekben sokat utaztam, bejártam szinte fél Európát, s csodálatos élményekben volt részem, 1983-ban aranydiplomát kaptam. De a férjemet többé nem láttam.
- Miként telnek mostanában a napjai?
- Néhány magántanítványt francia és német nyelvre oktatok, s ebből egészítem ki szerény nyugdíjamat. Gyermekeim, a szinten orvos - gégész adjunktus - menyem, Áclám és Ágnes unokáim látogatásai, s az én viszontlátoga-tásaim mindig felüdülést jelentenek, s „feldőli'' a gyakori érettségi találkozók hangulata is. Legtöbbször mégis annyira szeretett férjemre, Zoltánra, s az apa nélkül felnőtt fiaim sorsára gondolok. A kisebbik akkor 20 hónapos volt, aki ezt a fogalmat, hogy „édesapa" soha nem ismerhette meg...
Stefi néni itt elhallgat, maga elé néz, s én arra gondolok, hogy micsoda történelem, milyen megpróbáltatások jutottak ennek a kárpát-medencébe zárt népnek.
A sorsok mögött emberek vannak, eleven múlt. De milyen jövő?
Tihanyi István
Sokan ismerik a kedves, barátságos Nádasi László-nét, aki hat éve őrzi a HSMK portáját. Azt azonban bizonyára kevesebben tudják róla, hogy egyik kedvenc időtöltése a versírás. Közel százötven verset őriznek füzetei.
- Első versemet hatvannégyben írtam, amikor egy rosszul sikerült házasságból, Galgahévlzről hazatértam Kanizsára, szivem alatt hordva elsőszülött gyermekemet. Az eredeti szakmámban -fodrász voltam - nem tudtam elhelyezkedni, sokféle munkát kellett vállalnom. Akkor fájt, de ma már nem bánom, a sors sok mindenért kárpótolt. Galgahévlzen láthattam Kodály Zoltánt,
''Terike
megismerhettem Zsíros néniéket. a híres „Galga menti ötös fogatot". Kanizsán pedig így kerültem a művészetek, a kulturális élet közelébe. Annyi csodálatos embert láthattam, hogy az élet ajándékának tartom, hogy itt dolgozhatom.
A művészetek iránti szeretetet tanáraim ültették belém. A székely Mala-chovszky Lászlóné az irodalom, a vers szeretetét, a hazafias érzést alakította, Csizmadia Feri bácsi a zene, a zeneszerzők iránti tiszteletet, de Gerócs György né szép óráira is emlékszem.
- Hogyan születnek a versei?
- Meglátok egy szál virágot, egy szép képet, hallok valami muzsikát, beszélek valakivel, és már jönnek a
fondolatok. Például Farkas
suzsa gyönyörű rajzai többször megihlettek. Rózsás János könyvének elolvasása után három verset írtam. Aztán előfordult, hogy nyitott ablaknál vasaltam, meghallottam egy madár csicsergé-sét, olyan szépen szólt, ugy megragadott, hogy letettem a vasalót, és írni kezdtem.
- Az elmúlt évben a Kanizsán vendégszereplő Bessenyei Ferencet saját versével köszöntötte.
- Azóta több verset is írtam hozzá, tizenhatot, vagy tizenhetet, nem is tudom pontosan. Most másolom át egy emlékkönyvbe, amire vásárhelyi hímzéssel borítót készítettem. Szeretném rövidesen elküldeni a művész úrnak.
Ez év februárjában a demokrata fórum ve/tdége volt Sinkovics Imre. O is kapott tőlem verset a nemzeti színű szallaggal átkötött szeg-fűcsokor mellé.
- A legújabb versek miről szólnak?
- Legtöbbjük politikai töltésű. Az anyaországban és a külhonban élő magyarok sorsáért való aggódásom, a jobb, szebb jövőért vágyódásomat vetettem papírra. A bátrakról írtam, akik hazájukért, embertársaikért nehéz ütközeteket vállaltak és vállalnak.
Terikének a versíráson kívül van egy másik hobbija is. A HSMK-ban eltöltött évek alatt három emlékkönyv telt be híres-neves emberek bejegyzéseivel, helyenként tréfás rajzokkal, s mindegyik Terikének címezve. Több olyan oldalt is őriz, melyen egy egész színházi előadás
szereplőgárdájának aláírása látható.
- Jaj, sok kedves emlék ez nekem! Itt van Szirtes Adám, Hajas Ilona kézírása, sajnos már nem élnek. Kedves sorokat kaptam Bálint Györgytől, Csány Lászlótól, Botka Valériától, Perényi Esztertől, Csenki Imrétől, Szabó Miklóstól, Béres Ferenctől. De hát nem is lehet felsorolni, hiszen körülbelül százötven művész keze írását őrzöm. És mindegyiktől néhány kedves szót is, ami az emlékezetemben él.
- Kivel szeretne még találkozni?
- Kivel? Kettő is van: Tőkés Lászlóval és a Szentatyával. A pápa Paskay bíboros úr meghívására hamarosan eljön Magyarországra, talán láthatom. Tőkés Lászlót Keszthelyen várták nemrégiben, meg gyalog is elmentem volna, hogy láthassam, sajnos nem sikerült. Talán egyszer szerencsém lesz!
Terikének van még egy harmadik, titkos vágya is, amely versei sorsával függ össze, erről azonban nem beszél. Ahogy ő mondja, babonából.
Reméljük azonban, hogy a három kívánság, ahogyan az a jó mesékben is történni szokott, teljesül.
H. M.
Sorsok, emberek
1990 július KANIZSA )
Csökkenő érdeklő''dés Karmesterek jönnek, mennek
Ellentmondásos zenei évadot kísérhetett figyelemmel az idén a hangversenylátogató. Szerencsére volt néhány szép este, tapsolhattunk rangos muzsikusoknak, kanizsai művészeti csoportok is értek el kiváló minősítéseket, sikereket, ugyanakkor a közönség érdeklődése gyér.
Ez a filharmóniai hangversenyeken érezhető legjobban. A folyamat évek óta tart, s mélypontja az 1985/86-os évadban volt, amikor el is maradt emiatt a hangversenysorozat. Az idén is csak kamaraesteket szerveztek, bár a kinálat változatos és nívós volt: Zá-dori Mária és 9 Camerata Hungarica, az Éder vonósnégyes, Fábián Márta, Kiss Gyula, Hajdók Judit szerepelt. A legnagyobb vonzerő talán Pitti Katalin áriaestje volt, de ez - az énekesnő hibájából - elmaradt. Igaz, hogy helyette egy igazán jó zenekart, s érdekes műveket hallhattunk, Izraelből.
Országos jelenség a komolyzene iránti igények csökkenése, mégsem lenne szabad beletörődni. A rendező HSMK részéről sokkal nagyobb ügybuzgalomra, hírverésre és propagandára lenne szükség, s akkor nemcsak negyed- vagy félházak előtt lennének kénytelenek fellépni nemzetközi rangú művészek. És az is kiderült, hogy nagyon kellene egy elfogadható minőségű hangversenyzongora is. A meglévő használhatatlan.
•0
De hogy mégsem reménytelen közönséggel megtölteni a hangversenytermeket, azt éppen a városi szimfó-nikus zenekar, és egy évadot vele dolgozott új karmestere, Torják Vilmos bizonyította. Karácsonyi koncertjükön zsúfolásig megteltek a Felsőtemplom padsorai, s vidám farsangi hangversenyük is - a sok jó ötlet révén - szép számú közönséget vonzott. Jó produkciókat hallottunk tőlük évad közben is. Úgy tűnt, hogy az állandó karmestervándorlás után végre biztos kézbe kerültek. Az évad elején fenntartót is változtatott a zenekar. A Hetvenes évekbeli újjáalakulása óta a HSMK keretében működött, most a Zeneiskola lett a gazdája, ami mindenképpen logikus lépes az utánpótlás biztosítása érdekében. Hús-
vétkor az új karmester bemutatta másik, már régebb óta irányított együtteset, a Nagybátonyi Kamarazenekart, s az ő profi teljesítményük is ígéretes perspektívának látszott a kanizsai zenekar további fejlődése szempontjából. Elindult egy örvendetes folyamat a város művészeti csoportjainak együttműködésében is. Mindezek után következett egy gyengén sikerült évad-
záró hangverseny, s nem sokkal utána a hír: a Zeneiskola vezetősége és a zenekar úgy döntött, hogy nem kívánja Torják Vilmos szerződését meghosszabíta-ni, s a jövő évadtól Gellért Zoltánt, a Zalaegerszegi Szimfónikus Zenekar karmesterét kéri fel az irányításra. Meglepő volt ez a hír, hiszen a zenekar talán még sosem játszott olyan rossz formában, mint az évadzáró esten. A kívülálló úgy érzi, hogy nem egyet-
len koncert alapján kellett volna dönteni, és sajnálja Torják Vilmos távozását, hiszen neki szívügye volt a város zenei élete.
Az új helyzet magában hordja azt a veszélyt, hogy a jövőben esetleg megszűnik létezni városunk önálló zenekara, s összeolvad a zalaegerszegi zenekarral, egy megyei nagyegyüttest alkotva. Ez pedig - Nagykanizsa zenei múltját, ha-
gyományait tekintve - mindenképpen nagy visszalépés lenne.
-0-
Terjedelmi okokból alig tudunk foglalkozni a zenei élet többi területével. Mindenesetre: a város három felnőtt kórusa sikeres évadot zárt. A Zenebarátok Kamarakórusa a tavasz folyamán megvédte fesztiválkó-rusi minősítését, a Pedagógus Női Kar hosszú évek szorgalmas munkájának
eredményeképpen kiugró teljesítményt nyújtott a húsvéti hangversenyen, a HSMK vegyeskara pedig sikeresen vendégszerepelt Finnországban.
Ugyanígy röviden tudunk csak szólni a Zeneiskola egész évi oktatómunkájáról, a számtalan növendék- és tanári hangversenyről. Itt jegyezzük meg, hogy tanári fúvósötösük a tavasz folyamán Bécsben és az NSZK-ban vendégszerepelt. (A vendégszereplésről lapunk más helyén szólunk - a szerk.) Az iskolákban folyó ének-zenei tevékenység, és a működő kórusok munkája szintén „megérne egy misét", már csak azért is, mert mindannyiunknak fáj: az ének-zenei tagozat megszűnése a Zrínyi iskolában. Az elkövetkező 1990/91-es évad fontos lesz, s különösen a második fele, hiszen az már a Mozart-bicentená-rium jegyében zajlik. Ez a kiemelkedően jelentős évforduló - reméljük - serkentően hat a város profi és amatőr muzsikusaira, a hangversenyrendezők munkájára és a közönség érdeklődésére egyaránt.
Kocsis Katalin
Olvasta,..?
Fodor András kiteljesülő életműve, új értékkel gyarapodott. A kitűnő költő műves esszékötetében szeretettel emlékezik szülőföldjére, Somogyországra, a gyermekkor világára és a szellemi felnőtté válás ünnepi csodáira. „Szeretném hinni, nem vesztettem el azt a hajdani világot — írja egyik lírai vallomásában - Új verseimben is minduntalan föltünedeznek a hazaszóló hangok, tehát a Hazafelével indult költészet még mindig hazafelé megy. Nem tudom a költő feladatát sem jobban megfogalmazni - Legalábbis a magam számára -, minthogy nem elveszíteni azt, amit hazulról kaptunk, hoztunk, hogy éljen bennünk továbbra is termékeny honvágy azok iránt a közösségek iránt, amelyek segítettek bennünket emberré formálni. Nekik tartozunk a hitvallásunkkal is." A Szülöttem föld című kötet nem egyéb, mint a szellemilelki örökség esszéisztikus számbavétele, a gazdaság feletti öröm leplezetlen jó érzésével.
A pusztaberényi állomás kertje nyírt bukszusbokrainak rendjéből indult az eszmélő élet, hogy a gyerekkor emlékezetes olvasmányai idővel megmutassanak valamit abból a szellemi csodából, amelynek tágassága egyszerre
Fodor Aiulnís:
I.
old és köt, egyszerre szólít a messzeségbe és mutatja meg a hazavezető utat. A kötet kiemelkedően szép és a maga nemében egyedülálló része a Cséplés, Buzsákon című írás, egy 1947-ben vezetett napló alig stilizált közlése, amely a leghitelesebb tükörképe annak, hogy az értelmiségi pálya felé tájékozódó fiatalember miként éli át találkozását olyan alapvető emberi élményekkel, mint szexualitás, barátság, helytállás, szolidaritás. Kaposvár fontos állomása lesz a kamaszkori eszméléseknek, s Fodor András a boldog embereknek abba a táborába tartozik, akik később is büszkén gondolnak egykori tanáraikra. H. Kovács Zoltán és Takács Gyula tiszta embersége és gyámolító jóindulata az életben is megmutatta az elhivatottság, a hites szolgálat magasiskoláját. Persze nemcsak a személyes példamutatás segítette az emlékezőt írói-gondolkodói hivatásának meglelésében, legalább olyan jelentősek a kimagasló életművek is, Kara Lajos szép faragványaitól Veres Péter nemes egyszerűségén át József Attila, Radnóti Miklós és Németh László tiszta emberségé-
MM
ig. Kosztolányi Dezső, Bartók Béla és Kodály Zoltán életművének teljes humánumáig. Ugyanakkor nagy szerep jut a szellemi horizontok meglelésében a pályatársaknak, mindenekelőtt Lator Lászlónak és Domonkos Mátyásnak, és persze az Eötvös-kollégium felszabadult, bátorító és biztató légkörének, melyről már oly sok szépet mondtak az emlékezők. De bárhová is emeljen a határtalanság ígérete, a szülői táj mindig megszólít. „Dél-Dunán-túl eme visszaölelő képességében nagy része van a változó idő viszontagságai közt is helyükön maradt, életművükkel és személyes varázsukkal hatni tudó Csorba Győzőnek, Takáts Gyulának, akik mellett a szedett fák évtizedeken át újra kivirágozva, mindig gazdagon gyümölcsöztek" - írja egyik visszaemlékezésében a szerző.
Fodor András emlékezetében megtisztító szelídségükben térnek meg az egykori színek, hangok és illatok, a visszaköszönő arcok derűje meghozza számára a lélek ünnepi fényességét. - Széles körben ajánlható. Somogy megyében helyismereti törzsanyag.
(Szépirodalmi Könyvkiadó)
Jegyzetek az elmúlt zenei évadról
12
( kanizsa T
1990. július 13. j
Művészeti csoportokkal Bécsben
Tanár úr, ecsettel
A Babati név már nem ismeretlen a kanizsaiak előtt. A sportot kedvelők még ma is emlegetik Babati Lászlónak, a város hajdani híres kerékpárversenyzőjének nevét. Fiának, Babati Csabának neve pedig most válik közismertté a művészetet kedvelők körében. A közönség már másodszor láthatta kiállítását, s most a nyári hónapokban a harmadik bemutatóra készül. Ez alkalommal kerestem fel a fiatal amatőr művészt, bemutatásképpen először életútjáról érdeklődve.
- 24 éves múltam. Általános ós középiskoláimat itt, Nagykanizsán végeztem. Érdeklődési köröm akkor még egészen más volt; - édesapám példája nyomán inkább a sport. Rajzolgatni ugyan szerettem, de nem képeztem magam különösebben. A gimnáziumi évek vége felé határoztam el, hogy a tanári pályát választom, mégpedig rajz szakon. A Kaposvári Tanítóképző évei alatt Sörös József tanár szerettette meg velem a grafikát. A szemléletmódot tőle, a tehetséget a családtól örököltem.
Babati Csaba a katonaévek után pályakezdő tanárként az Andrejka úti általános iskolában tanít. A gondjaira bízott kisgyermekeknek szeretné átadni mindazt, amit tud. Emellett szorgalmasan dolgozik otthonában is.
- Az első kiállításom óta intenzíven kezdtem festeni is, nem tagadom anyagi érdekek is közrejátszottak. Nem volt ez egyszerű, hiszen eddig csak grafikákkal, színes ceruzarajzokkal, bélyegtervekkel foglalkoztam.
A fiatalember számára ma már valóban nem idegen a linómetszés, az akvarelljellegű technika, a színes ceruzarajz, az olajfestészet - a portré, táj, csendélet, aktfestés sem.
De mit jelentettek a kiállítások a kezdő művésznek?
- Annyit, hogy örömmel mutatkozhattam be. Nem is a hírnév miatt, csak azért, hogy megmutathassam ezt a fajta művészetet. A tétlenséget nem szeretem, ha dolgozom, értel-
mét látom, hogy vagyok, létezem.
Babati Csaba művészete témájában, technikájában is sokszínű, és a maga nemében rendhagyó. Alkotásai egyre érettebbek. Miniatűr képei kitűnőek. Ezek közül érdekes, plasztikus kísérlet egy csendélet. Gyöngy, szalmavirág, olajfesték keverékéből született. Gondosan megválasztott keretei sajátos módon adnak többletet képeihez.
- Imádom a tálalást — vallja magáról -. Arra törekszem, hogy amit bemutatni akarok, az változatos és szép legyen. Grafikáim üveglapok között vannak, ez emeli ki, hogy a grafika a rajzművészeten belül egy más műfaj.
Végezetül bélyegterveiről érdeklődöm.
- Régóta kedvelem a bélyegeket, könyvdíszítéseket, egyszóval mindazt, amit képpel, rajzzal illusztrálnak. Ilyen lehet akár egy műszaki ábrázolás is. A főiskola utolsó évfolyamán 1988-ban kezdtem a bélyegtervekkel foglalkozni. Régóta keresem a lehetőséget hogyan is lehetne hasznosítani elképzeléseimet. Eddig ez nem sikerült, mert úgy érzem, hátrányos, hogy nem fővárosi vagyok.
Tóth Ferenc
Bécsben a Collegium Hun-garicum a magyar kultúra fellegvára. A név mögé patinás palotát képzelnénk, de a belvárostól nem messze, a Dunacsatorna közelében egy nyolcemeletes, meglehetősen jellegtelen épületben működik a nagymúltú intézmény, amelynek fő feladata, hogy terjessze nyugati szomszédainknál a magyar kultúrát és ápolja az osztrák-ma-gyar kulturális kapcsolatokat.
Június 6-án a kora délutáni órákban sorra zalai buszok álltak meg a Hollandstrassén. Az esti programok résztvevői, a művészeti csoportok: a nagykanizsai Zeneiskola fúvósötöse, a MÁV Dél-Zala Táncegyüttes, a novai pávakör, az egerszegi Palánta táncegyüttes, valamint a hévízi Musica Antiqua együttes tagjai érkeztek. Rövid színpadbejárás és próba következett, majd pihenéskéjDpen egy kis városnézés és erőgyűjtés az esti fellépésre. Közben a vendéglátók és a Zalából érkezett kiállításrendezők az utolsó simításokat végezték a két kiállítóteremben. A földszinten zalai képzőművészek tárlata, az emeleti teremben népművészeti kiállítás várta a megnyitó perceit.
Mindez rangos eseményt készített elő: a „Zala Megyei Kulturális Napok" című programsorozatot. Ennek a programsorozatnak pedig az adta az apropóját, hogy Siegfried Ludwig-nak, Alsó-Ausztria tartományi elnökének meghívására Varga Lászlónak, Zala megye tanácselnökének vezetésével küldöttség érkezett Bécsbe, hogy tovább ápolják a már hat éve kialakult kapcsolatokat megyénk és Alsó-Ausztria között.
Estefelé megérkezetek Zala megye városainak tanácselnökei és a küldöttségben szintén résztvevő parlamenti pártok képviselői, s kezdetét vették a programok. Öt órakor kezdődött a képzőművészeti kiállítás me-
nyitója. A művek alkotói között örömmel fedeztük fel a kanizsai Kotnyek István, Ludwig Zoltán, Stamler Lajös nevét. Megnyitó beszédében Jári Ferenc meglehetősen sötét képet festett Zala megye kulturális hagyományairól. A jelenről szólva hiányolta, hogy nincs megyei képtár, bár a közigazgatás gyökeres megváltozásakor nem igazán időszerű kérdés. A megnyitón a Zeneiskola fúvósötöse játszotta Brahms: 6. magyar táncát és Weiner Rókatáncát.
Este hét órakor a négyszáz fős színházteremben a két küldöttségvezető, Siegfried Ludwig és Varga László rövid üdvözlőbeszédevei indult a gálaműsor. Első részében a népi együttesek léptek fel. .Kiemelkedő sikert aratott a MÁV Dél-Zala Táncegyüttese, akik pedig nehéz szívvel léptek pódiumra, hiszen néhány nappal korábban vesztették el koreográfusukat és művészeti vezetőjüket, a kitűnő Papp Lászlót. Á gáleset szünetében Szalay Dénes nyitotta meg a Zala megye népművészetét reprezentáló kiállítást. A műsor második részében pedig két kiváló kamaraegyüttes adott hosszabb műsort. Elsőként a kanizsai Zeneiskola tanári fúvósötöse játszott többek között Bartók-átiratokat. Nem volt könnyű a kora reggeli indulás, egész napos utazás és nem igazán megfelelő öltözők és pihenési lehetőségek mellett este fél kilenckor tökéletesen koncentrált teljesítményt nyújtani, de nekik sikerült, és szép sikert arattak. Ugyanígy a hévízi Musica Antiqua együttes is, Adorján József vezetésével.
A taps azonban - úgy érezzük - még értékesebb lett volna, ha nemcsak a hivatalos delegációk tagjait és az éppen ráérő többi szereplőt, hanem több spontán helybeli érdeklődőt is láthattunk volna a közönség soraiban.
Olvasta?
Sütő András:
Omló egek alatt
Sütő András, a magyar-és világirodalom marosvásárhelyi illetőségű jeles képviselőjének a Decemberi Forradalom után írt esszékötetét ajánlom az irodalomkedvelők figyelmébe. A Szépirodalmi Könyvkiadó és a bukaresti Kriterion Nemzetiségi Könyvkiadó közös gondozásában jelent meg az „Omló egek alatt. Benne a Forradalmat, mint nagybetűs fogalmat megkérdője-
lező világközvélemény tudtára adja az író, már a kötet metafórikus címével is: hogy omló egek alatt botorkál, kiutat keres az erdélyi magyar kisebbség, immár hetvenedik éve, még bizonytalan időkig, csupán szellemi erejével védekezve az erőszakos társadalmi és politikai elnyomás ellen.
A Herder-díjas író emlékesszéiben „falubelijére", az Erdélyi Helikon alapítójára, báró
Kemény Zsigmondra tekint vissza, majd a „Sikaszói fe-nyőforgácsok"-ból megismert jóbarát, a zsöjgödi Nagy Imre székely festőművész áll visszaemlékezésének egyik gyújtópontiában.
Az írások szereplői a „Nagy Szellemi Elődök", a polihisztor Kós Károly, az író-rendező Harag György, Illyés Gyula, Veres Péter, Tamási Aron, Nagy István, Barcsay Jenő és más olyan személyiségek, akik jelentősen hozzájárultak az egyetemes magyar irodalom gyarapításához... S mindez Sütő varázslatos nyelvén, igazi élményt teremtve.
Szabó Attila Levente
1990. júitus 13. (a kanizsa 13. oldala)
Jelenségek
Fél nap alatt kétszer
A pedadógusok már alig-alig viszik a gyereket a biztonságot nyújtó iskolafalakon túlra. Ennek a gyerekek egyre féktelenebbé váló magatartása és a felnőttek világának egyre ridegebb, elutasító, anyagias magatartás is oka.
Történt mégis, hogy az egyik kanizsai belvárosi iskola nevelői a tanév utolsó napjaiban Budapestre kísérték érdeklődő tanítványaikat. A kirándulás célja a Corvina-kiállítás megtekintése volt.
A hajnali gyorsvonattal utaztak a színes fővárosba. Ám fél órás utazás után a gyerekek már bele is csöppentek a „nagy életbe". Az egyik balatoni állomáson felszállt egy fiatalember két nagy csomaggal és egy bibliával. A lefoglalt kocsi közepébe, a zsibongó gyerekhad körébe telepedett. Hiába volt az ajtókon a jelzés, hogy „foglalt", ezt a helyet választotta. A kirándulás vezetője szép szóval kérlelte, de távozásra bírni nem tudta. A még csendesen folyó eszmecsere közben fiatalemberünk végig kezében tartotta bibliáját és bele-bele pislantott. Mivel távozásának szándékát sem jelezte, a szó feszesebbé vált. Ekkor történt, amit az olvasók soha ki nem találnának. A jóképű, bibliás fiatalember megkérte a vezetőnőt, hogy „igazolja magár: van-e jo-
ga a szakaszban ülni, a csoportot vezetni, s hol a „határozat" arra, hogy a 60 gyerek külön kocsiban utazhat. A pedagógusok hüledeztek, a gyerekek csodálkoztak. Az illetéktelen betolakodó akarja igazoltatni a hivatalos keretek között utazókat? Megfordult tán az értékrend? Végül a kalauz erőteljes - mondhatni kézzelfogható fellépése - vetett véget a történésnek. Ennyit az újmódi demokráciáról.
A gyerekek azután már vidáman utaztak tovább, s 10 órára, a nyitásra már ott is sora-
koztak a Budavári Palota „F" épületének előcsarnokában. S itt tapasztalták - fél nap alatt másodszor - a felnőttek világának önzését, anyagiasságát.
Az országos Széchenyi Könyvtár vezető őre közölte a pedagógusokkal, hogy a másodikként felsorakoztatott csoportot „hátrasorolja", ha nem fizetnek tárlatvezetést. Az eszmeserét most is végighallgatták a gyerekek, mert a nagy tömeg miatt mozdulni sem lehetett. Hiába érveltek a kanizsaiak, hogy illően, levélben, utána telefonon is bejelentkeztek, hogy a megjelölt időben pontosan
meg is érkeztek, a rend őre hajthatatlan volt: Vagy a tömeg végére állnak, vagy az ingyenes belépő mellé fejenkénti 20 Ft-os tárlatvezetéssel megváltják 2. helyüket. Szorult helyzetükben természetesen fizettek, hiszen nem akarták az egynapos kirándulás zömét sorbanállással tölteni.
12 órára el is telt a nap fele. A gyerekek gazdagabbak lettek a csodálatos Corvinák látványával, meg két „óletreszóló" tapasztalattal a felnőttek világából.
Fagylalt-történelem
Ismerősöm panaszkodik, hogy nem megy a fajgy-laltbolt. Egylvásuak vagyunk, sok mindent megéltünk, sok mindenre emlékezünk. A fagylaltárakról például valóságos történelem bontakozik ki.
A fagylalt volt 50 fillér. Klem jutott mindenkinek, mert akkortájt sóra meg petróleumra kellett a fillér. Ha gyerek a markában érezte,
már futott, s 4-5 társával ízlelgette az egyetlen adagot. De előfordult, hogy a szegény gyerek csak fagylalttolcsért evett, s szilvalekvárt szopogatott belőle.
A fagylalt aztán 1 Ft, majd 2 Ft lett. Ekkor már módosabbak lettek a családok, boldog volt hát, aki adhatott a gyerekének fagylaltra valót is.
Mikor lett az utcai fagylaltozás népszo-
kássá? 2 Ft-os korában? Vagy mikor 3 Ft-os gombóc pöffeszkedett a kezünkben? Ki tudja már! A gyors változásra azonban emlékezünk: hirtelen 5 Ft lett a hűsítő csemege. Az utca népe persze nem számol, nem mérlegel, melege van. És fagylaltra, ugye, mindenkinek telik?
Az idén azonban 7-8 forintot kóstál a gömböcske. De va-
lahogy mintha kevesebb kívánkozna az emberkézbe. Mert ugye 50-55 Ft-ért tavaly 3 gyerek is jól befagylaltozott, az idén viszont a pénzből csak kettőnek jut.
Bár nem a fagylalttal van a baj, hanem azzal, hogy az idei 50 Ft, nem a tavalyi 50 Ft.
Bizony, a fagylalt-történelem is történelem.
Biikiné
Hogyan csináltam? Roppant egyszerűen.
Soha nem voltam párttag, és az utóbbi időben sem köteleztem el magam sehova. Egy kétkezi munkásnak minek, hiszen helyettem úgysem dolgozik más. Idegesített viszont, hogy úton-útfélen rengeteg plakátot láttam különböző emblémákkal, képekkel, meg jelszavakkal.
„Végre Köztársaság!" „Szabadon választhatsz!" „Miénk a jövő, magunknak építjük!" „Ne higgy senkinek, csak nekünk!" „Szavazz rám, akkor nem csalódsz majd!"
Nem sorolom tovább, mert egyesek még azt hiszik, hogy én csupán a közhelyek olvasására szakosítottam magam. Pedig nem igaz, mert a közhelyek sokszor az igazságot fejezik ki. Mások szerint meg a butaságot. Én nem tudom eldönteni, mert egy kétkezi munkásnak nincsen filozófiája, de a kisördög benne is motoszkál néha.
Történt, hogy a sógorommal borozgattunk az egyik este. Az. éppen aktuális témákról, a jelö-logyűlésekről, a „korteshadjára-tokról", meg a képviselő-választásokról beszélgettünk.
A sógor egyszer csak azt mondja:
- Te miért nem indulsz, hiszen független vagy?
- Éppen azért nem indulok, mert független vagyok, és nem vár otthon senki.
- Ne haza indulj, te szerencsétlen, hanem a választásokon!
- Ja?! Aztán minek?
- Megépítik!
- Inkább a hegyi utat csinálnák meg, mert a napokban a kivonuló T 72-es szovjet tankok is elakadtak! Azóta is ott etetjük őket a pincében! Nem a tankokat, maga okos, hanem a személyzetet. Merő humánumból, mert annyira megsze-
encjedni, mert azt hitték, hogy időzített bombát viszek.
Lényeg, hogy bejutottam, sőt hozzászólásra is jelentkeztem. A sorszáma 2008. volt. Az első „munkanap" alatt kiszámítottam, ha nem jön közbe újabb rendszerváltás - akkor 2008-ban talán sorra is kerülök.
Fáradtan kiballagtam a folyosóra, és a dossziémra ráírtam: „Szigorúan bizalmas!" Kifelé menet egy úriember kezébe nyomtam. Lehet, hogy titkos ügynök? Úgy legalább elolvassa! Annak sem lenne semmi értelme - meditáltam -, miközben letargikus állapotban ücsörögtem a pályaudvaron:
- Hogyan nézzek ezek után a választóim szemébe, hiszen semmit sem sikerült elérnem, mégcsak szóhoz sem jutottam. Talán a kanizsai gyors lesz a megoldás? Nem föl, hanem elébe „szállok"!
Ekkor egy erélyes kéz rázta meg a vállamat:
- Mi történt veled, csupa víz a pizsamád! Fürödj meg gyorsan és öltözz át, mert mindjárt indulnod keli a gyárba. Sajnálhatod, hogy nem nézted a tv-t. Ha tudnád, hogy milyen izgalmas volt az országgyűlés!...
Zámbó Árpád
Képviselő voltam
- És az oktatásügy?! Legutóbb a postás nem adta oda a nyugdíjamat a nyolc általánost végzett fiamnak, mert csak három X-et tudott volna odafirkantani.
Nem sorolom tovább a panaszáradatot. Mindent pontosan följegyeztem, és módszeresen fölkerestem „választópolgáraimar. Természetesen mindenkinek mindent megígértem - ha rám szavaznak.
Nem szaporítom a szót, megtették. Képviselő lettem!
Bevallom, hogy az Országgyűlés első ülésszaka előtt kissé ideges voltam, pedig készültem. A jegyzeteim körülbelül másfél kilót nyomtak. A Parlamentbe alig akartak be-
- IgérmwaszY...............................
- Azt igen! Légy szíves adj kölcsön egy ötszázast. Tizenegyedikén becs'' szavamra megadom!
- Na, látod, erről van szó! Ötszázast nem kapsz, de ezzel a szöveggel képviselő még lehetsz. Próbálkozz csak bátran, hidd el sokan hinni fognak neked.
Szóval így kezdődött, aztán a presszóban folytatódott. Hallgattam az embereket.
- Elegem van az áremelésekből! Most már ötszáz forintból sem tudok tisztességesen berúgni!
- Az árakról jut eszembe, hogy ottan Nagymarosnál mi lesz? Talán ár-adás?!
- Leállítják!
14
( kanizsaT
1990. július 13.
„Én nem szeretek ide meg oda beszelni, hazudnf''
Magiszter Nóvák
- Én nem szeretek ide meg oda beszélni, hazudozni. Svédországban meg kellett tanulni, hogy az ember becsületesen megmondja a magáét. Mert vagy mond valamit az ember, vagy nem szól egy szót sem. Csak magyarázni-magyarázni, annak nincs értelme - vág a közepébe magiszter Nóvák.
- Meséljen az életéről - kérem, bár tartok a szigorától.
- 1929-ben Sandon születtem. Szüleim parasztemberek voltak. Elvégeztem a hat elemit, elkerültem Csurgóra a református gimnáziumba, s ott jártam az első öt évet. Evan-
gélikus vagyok. Megpályáztam egy történelem-ösztöndíjat a fővárosi fasori gimnáziumban. 1949-ben érettségiztem. Utána elvégeztem az egyetemet földrajz-történelem szakon. Elkezdtem tanítani a csepeli 5. sz. gépipari technikumban. 1956-ban elhagytam a hazámat -szinte kopognak a szavak.
- Miért disszidált?
- Családi okok miatt. A feleségem beleszeretett egy kézi-labdásba, elment az USA-ba vele, én pedig Svédországba.
- És kint? Hogyan alakult az élete?
- A svéd nyelvet nem tudtam,
de németül elég jól beszéltem, s angolul is ment. Egy geológiai kutatóintézetben dolgoztam, a számfejtő irodán. A gyártulajdonos megtudta, hogy nekem diplomám van, felhívott magához, és azt mondta, hogy meg kell védenem a magyar diplomát. Három év leforgása alatt megtanultam a svéd nyelvet. Az uppsalai egyetem papírjával tanári munkát kaptam egy hasonló iskolában, mint a Cserháti. Ott voltam fél évig. Ezután megpályáztam öt munkahelyet, és elkerültem Okes-periába tanítani. Ott töltöttem 16 évet. 1968-ban megkaptam a svéd állampolgárságot. Ezután Svédország egyik textilipari központjába kerültem, és ott tanítottam 14 évig. Hat-
Ifjúsági zenei klub Kanizsán
A belépés ingyenes
Csütörtöki napokon, délután 5 óra körül fiatal fiúk, lányok adják egymásnak a kilincset az Erkel Ferenc Olajipari Művelődési Házban. Az ifjúsági klubban találkoznak, néhányuknál hanglemez, magnószalag. A nagykanizsai műsorfüzet szerint az Ifjúsági Zenei Klub tartja összejövetelét.
Kik, mióta, miért járnak ide? Erről beszélnek a legilletéke-sebbek.
- 1989. május 1-én alakultunk 10-15 fővel - mondja Bakonyi János klubvezető, elektronikai műszerész tanuló -. A gondolat viszont ennél sokkal korábbi keletű. Néhányunk ötlete volt, hogy nyugodt, megfelelő helyet keressünk a könnyűzenét kedvelő fiatalok részére. Sajnos, a szórakozóhelyek füstös, zajos helyiségei erre nem alkalmasak, és nem is a mi pénztárcánknak való. A baráti körből került ki az a társaság, mely aztán egyre növekedett. Közösen hallgattunk hanglemezeket, magnókazettákat. Nem szigorú klubfoglalkozás, hanem spontán zenehallgatás volt. Ma is arra törekszünk, hogy az ide-járók jól érezzék magukat, s kikapcsolódás legyen az eltöltött idő. Tervezzük, hogy kapcsolatba lépünk más vidéken működő zenei klubokkal is.
- Tavaly szeptemberben már 40 körüli létszámunk volt - veszi át a szót Tihanyi Csaba klubvezető, aki egy éve érettségizett -. Jelenleg ötvenen vagyunk, tagsági könyvvel. Általában 20-30 fiatal van jelen klubnapjainkon. Az Erkel támogatta, segítette elképzeléseinket. Itt kaptunk termet és technikát a zenehallgatáshoz. Ezért nem tartozunk semmivel, csupán „be
kell tartanunk a játékszabályokat". Természetesen ezt viszonozzuk azzal, hogy mi is segítünk, ahoi tudunk. A klubnapok alkalmasak arra, hogy a napi gondokról, az aktuális eseményekről is beszéljünk, vitatkozzunk. Persze, ezt máshol is megtehetnénk, de így, együtt más. Tagdíjat nem kérünk, kötetlen a foglalkozás is. Határozott célunk a fennmaradás, bővíteni a kört. Szeretnénk bizonyítani, hogy képesek vagyunk erre.
Nem vagyok klubtag, mondja Szabó Ervin tanuló -de néhányszor már részt vettem rendezvényeiken. Csupán a barátaim kedvéért, kíváncsiságból mentem el. Mindig jól éreztem magam a hasonló érdeklődésű társak között. Úgy tudom, a városban nincs hasonló zenei klub. Amit sok helyütt nem, itt sikerült megvalósítani: hasznos időtöltést, ba-
rátok között.
A kultúrház népművelőjétől még megtudom, hogy amit csinálnak, szívvel, lélekkel teszik. Az intézmény sohasem zárkózott el a fiatalok ilyen irányú kezdeményezéseitől, a kapuk nyitva állnak. Jóllehet, több alkalommal próbálkoztak már szeszmentes, egész napos ku-turális rendezvényekkel, a kanizsai fiatalok többsége nem élt ezzel. Hogy miért? Talán azért, mert az iskolák vezető testületei sem tudják, hogy hova járnak, vagy járnának szívesen a tanulók, mit igényelnének, mik az elképzeléseik a kultúrált szórakozáshoz, művelődéshez. Mindez felveti a jobb kapcsolattartás szükségességét az iskolák és a művelődési házak között. Úgy gondolom, az új tanév kezdetén, erre ismét visszatérünk.
T. F.
BOMBARIADO
l : " '' i - - 1,1
. hnfjyjiS r''.! ppiiioti i Nítgv SSdtid. tett A VeröföOtt<36 4MMMtf totaőltfefc, & gitáfúk s/t I '' * tt. [ - Ír i'' - < t ik H !■ it a rw ( 1 i t r> .fejűivfc II? :8ömí;aii»I)§::
Qysmire htt&«e«ség arcokon Azért t)éMrts/m felálltak, xs-
rülnerak rs. ilindulMk Kilc''c
- GyorfMn^jyor<iai!> - kinbalta ai «i|,ik rundór, iv. i
intMt óunctenKi, Az íijtÖnSÉ sem voít totekíKÍéa,
- r-t,ii,''/}-,<>" umu" r i.i''.ítu -,-: ?'' WfíiKöfíS W^^^msmmmmi
- Egy perccef mér eírmilt - mondta egy hölgy.
- Vatete tym smteíí a költészetei: - szőtt a Kífsá és fcísétáft a tabtísk kdzótf, iátovst döbbenettel a szemében, V(S3za hz íwnepbo! a hétköznapokba. tötyJI csillagot, mocsokból tisztái álmodni
L.X.,
van éves koromban nyugdíjba vonultam.
- Hogyan jutott el újra Magyarországra?
- A feleségemmel elhatároztuk, hogy fél évig itt élünk, s fél évig Svédországban. Tavaly itt voltam egy tanítási napon. Megkértem Janzsó igazgató urat, hogy hallgathassak egy történelem órát. Elment a német tanáruk, erre kaptam egy üzenetet Kanizsáról, hogy tudnék-e segíteni. Elvállaltam, és most itt vagyok.
- Mi az Ön véleménye a magyar oktatási rendszerről és a diákokról?
- A svéd és magyar tanítványok között nincs olyan nagy különbség, mindkét oldal bohém. Különbség persze van, a svédek javára. Remélem, a magyar diákok változtatnak szemléletmódjukon. A vigyázzbaál-lás, a tanárurazás a svédeknél nincs divatban. Én is ilyen korú gyermekeket tanítottam. Mi te-geztük egymást, de soha nem fordult elő, hogy a diák visszaélt a bizalommal. Nem vettem ezt észre a harminc év alatt, de közvetlenebbül tudtunk egymással dolgozni. A másik gond ez az ugrálás, mint a jojó. Nem értem! Engem jobban idegesít, ha a tanuló mond két szót, és leül. Az osztályzással kapcsolatban pedig abba nem nyugszom bele, hogy mindun nap vagy héten jegyet adjak. A tanár, amikor megismeri a tanulót, s van már véleménye, megállapíthatja az osztályzatot, átfogó tudásra az összegező jegyet. Azt szeretném, hogy Magyarországon komoly, jó oktatási rendszer alakuljon ki, s hogy a diákokból rendes, becsületes emberek legyenek.
- Van-e Svédországban val-lás-tanitás?
- A vallástan Magyarországon furcsa, de kint normális dolog. Én Svédországban val-lás-tanári diplomát is szereztem. Az a fontos a valástaní-tásban, hogy minden vallást bemutasson a tanár, s neveljen becsületre, etikára, az életre.
- Zárószóként mit üzen a kanizsaiaknak?
- Kívánom mindenkinek azt az életet, amely nekem volt. Nem volt könnyű, sokszor voltak benne buktatók. De választottam egy olyan munkakört, amely minden nap, szinte kirándulás volt. Kívánom, hogy mindenkinek ilyen kirándulás legyen a munkája. Ez a legszebb - mondotta befejezésül a Magiszter Nóvák, a Cserháti Sándor Mezőgazdasági és Gépipari Szakközépiskola óraadó tanára.
Sánta Aliz
1990. július 13.
( kanizsaT
15
Szemenyei Lujza hagyatékából
Krisztus - Jézus
Krisztus, ha vétkezel, lesújt reád százszor, de jön és felemel Jézus, a jó Pásztor.
Krisztus igaz bíró, halált mond fejedre, s Jézus mentőövet dob le a kezedbe.
Krisztus fényes király, hatalmas, fenséges Jézus melletted áll, szomjas, mint te, éhes.
Krisztusnak a fején glória szikrázik, Jézusén tövis van, Veled szenved, fázik.
Az Olajfák hegyén Krisztus vérrel izzad, Jézus a keresztfán szomjas lesz és tikkadt.
Krisztus díszben trónol fenn az Atya jobbján, Jézus, az ács fia, érettem, bűnösért, meghal a keresztfán.
Játék
Zsolozsmás
mormogás:
becézem
nevedet.
Tétova
mozdulat:
érintem
kezedet.
Aléló
szédület:
leültél
mellettem.
Ölelj át!
Csókolj meg
Szerelmem!
Szerelmem!
Cserepes
ajakkal
becézem
nevedet -
zsolozsmás
dünnyögés -
nyújtsd felém
kezedet!
Fáradtan
válladra
ejteném
fejemet -
Erős vagy ölelj át!
Szeretlek! Szeretlek!
Dániel Attila
Vagyok
mint ragyásos
arc
a
tüköréjszakában az okból:
magamra utalva azoktól lényegében
ellényegülten
Dóró János
In memóriám S. Gy.
Néma a száj? Béna a nyelv?
Nincs aki szólna? Hol van ki kérdné?
Vagy úr hangja dülleszt bátor, áldó szaván?
Nincs aki mondja: Cinkelt a pakli, hamis ki oszt!
Ki mondja? Igaz játékos nyúl bízva a lapja után.
Ki szólna? Ki mondja? Ki hívja öt-év-mély földből Sipos Gyulát?
Vagy aki volna, annak tiltott e konc, mint kezes ebnek a fövetlen hús?
Lukács Zoltán
A napszámos dala
MEGALÁZOTTAN FÉLSZEGEN GYARAPÍTOTTAM TISZTÁTALANUL SZERZETT VAGYONOTOKAT AKIK LENÉZŐEN FOGADJÁTOK A NAPSZÁMOST AMINT A NYÁR GYŰLÖLETÉBEN KIIZZADJA KÖNYÖRADOMÁNYOTOKAT S EGY POHÁR BOR HELYETT MEGJEGYZITEK ALKONYATKOR
MÁR NINCS OLYAN MELEG
Farkas Zsuzsa rajzai
16
( kanizsaT
1990. július 13.
- Ebéd után egy ügyfél volt nála, utána rosszul lett. Szegény, alig kapott levegőt... Azonnal kihívtam az orvosát. Egy órával ezelőtt vitték kórházba - a nő arcán annyi aggódás tükröződött, hogy a fiatalok nem akartak tovább kérdezősködni. Szótlanul kimentek az irodából. A lépcsőn Laura csak ennyit mondott:
- Ez a titkárnő szerelmes a főnökébe.
- Ezt is azok tették -vágta rá a férje.
- Tessék? A nő a banditák miatt szeretett bele a közjegyzőbe? - kerekedtek el Laura szemei. Peter türelmetlenül legyintett:
- A közjegyzőről beszélek! Nem kétséges, amazok sejtették, hogy az öreg talán többet is tud az ügyről és megpróbálták eltenni láb alól. Az az „ügyfél", aki itt járt nála ebéd után, szintén szeretett volna megtudni néhány részletet, de mert a közjegyző nem beszélt, hát valamilyen gázzal vagy mással megmérgezték...
- Ha igazad van, akkor magunknak sem jósolok hosszú életet - közölte a fiatalasszony rosszkedvűen. Éppen kiléptek a járdára. Laura a napfényes utcát nézte, beszívta a meleg levegőt. Meghalni....? Éppen most, szinte az élet kezdetén?
- Bár ne lenne igazam - mondta a férje.
Beültek a kocsiba, Peter indított. Éppen arra gondolt, maradt még annyi idejük, hogy sétakocsikázzanak egyet. Melyik parkba menjenek?
Laura a már megszokott mozdulattal fordult hátra; az utcát kémlelte.
Hirtelen megragadta férje vállát:
- Itt vannak!
Peter már nem is csodálkozott különösebben. Viszont önkéntelenül gázt adott. De elég nagy volt a délutáni forgalom, nem menekülhettek. Laura most egy nagy fekete autót látott. Két férfi ült benne. A sötétített üvegen át nem láthatta az arcukat. „Talán nincs is arcuk", futott át a fején a kétségbeesett gondolat.
- Maradjak a forgalmas utcákon, vagy próbáljak elszakadni tőlük valamelyik külvárosban? - kérdezte a férje idegesen. Laura ennek láttán, meglepő módon, visszanyerte hidegvérét. Már egy cseppet sem volt ideges. Az apja jutott eszébe. Biztosan ő is átélt ilyen feszült perceket! Vagy tán... ilyen volt az egész élete? „Ha ő kibírta, én is kibírom! Elvégre az apám lánya vagyok, mégha nem is ismertem őt."
- Maradj a belvárosban! - utasította Petert. És a férje szokatlan módon engedelmeskedett. A National sugárúton robogtak. A fekete kocsi vezetője igyekezett a közelükbe kerülni, de az autók három oszlopban haladtak, nem törhetett ki. Peter egy alkalmas pillanatban sávot váltott jobbra.
- A következő sarkon elfordulunk.
- És ha ők is...?
- A középső sávból nem egykönnyen vergődnek ki.
[gy is lett. Ám ezzel nem nyertek egérutat -a fekete autó megint feltűnt mögöttük. A következő sugárúton is a nyomukba szegődött. Peter
hiába próbált menekülni. Fél óra alatt bármit is tett, a fekete autó nem tágított.
- Addig jönnek mögöttünk, míg találnak egy megfelelő pillanatot.
- Mire?
Hogy megöljenek bennünket - mondta Peter tárgyilagosan. A
- Megmenekültünk! -
ujjongott Laura.
*
Egy harmadik autóból a karcsú, széles vállú fiatalember unott képpel nézett a balesetet szenvedett autókra, aztán odaszólt társának:
- Jól csinálták a fiúk. Később majd megdicsé-

mondat oly egyszerűen hangzott, mégis mennyi veszélyt sugallt...! Laura nyelt egyet, és tovább figyelt hátrafelé.
A fekete kocsi ismét közelebb nyomult. Már majdnem elérte őket. Peter próbálta megőrizni nyugalmát, de az alig-alig sikerült. Hol erre, hol arra szeretett volna kitörni az autósorból. Ha néha sikerült is, üldözőik is ugyenezt tették.
Laura lelki szemeivel már látta, hogy amazok leeresztik a kocsi ablakait és pisztolyt emelnek rájuk... Mint egy gengszterfilmben!
Ekkor furcsa dolog történt.
Óriási csattanást hallottak. Egy autó a belső sávból hirtelen a fekete kocsi elé vágott, a járművek összeütköztek.
- Nézd, mi történt!
- Látom - Peter egy pillantást vetett a tükörbe, és gázt adott. Látta, hogy üldözőik már aligha követhetik őket. A fekete autó megállt, motorháza alól füst csapott fel. Utasaik kiugráltak az útra. A forgalom elakadt, hátul sokan türelmetlenül dudálni kezdtek...
rem őket.
Most hajts óvatosan Laura és Peter után.
A nagynéni felháborodva fogadta őket. Ősz hajszálai rezegtek, orra furcsán mozgott - akár egy házinyúlé - közben az ellentét kedvéért izgalmában sűrűn pislogott:
- Képzeljétek, gyerekek! Betörtek hozzánk!
- Máris...? - döbbent meg Laura.
- Mi az hogy máris? - a néni szemüvege fölött szigorú pillantást vetett Laurára, ekkor még pislogni is elfelejtett. - Te talán vártad ezt az eseményt...? No, erről majd később beszélgetünk. Szóval hallottam, valaki matat a zár körül. Már elég sötét volt. Leoltottam a villanyt, fogtam a vas-kampós esernyőket és lesbe álltam. A betörő valahogy elbánt a zárral, bejött az előszobába és akkor... leütöttem.
- Tessék? - hült el Peter - És... most hol van?
Megkötöztem és egyelőre a fürdőszobába zártam - felelte Grácia nagynéni nemes egyszerűséggel.
1990. július 13.
( kanizsa ) ~~17~
4. Grácia néni
ügyködni kezd
Mindhárman óvatosan bementek a fürdőszobába. Laura Peter háta mögé bújt... A kövezeten, a fürdőkád és a vécé között egy bőrzakós, kis termetű férfi feküdt, negyven éves lehetett. A szeme furcsán kidülledt
- alighanem az erőlködéstől. Szabadulni szeretett volna kötelékeitől, amelyek miatt egy húsvéti kötözött sonka benyomását keltette. Homloka közepén hatalmas dudor jelezte a pontot, ahol összeütközött Grácia néni ernyőjének öntöttvas fogantyújával.
- Eresszenek el! - kiabált.
- Mit csináljunk vele?
- Kérdezte Laura sápadtan.
- Átadjuk a rendőrségnek! - döntött Peter. Maga sem tudta, miért gyűlölte meg hirtelen az ismeretlent. Nem elég, hogy banditák üldözik őket életre-halálra -most még egy kis betörő is éppen rájuk vetett szemet? Vagy ... ez nem volt véletlen? Közelebb ment a férfihoz, leguggolt mellé. Igyekezett úgy viselkedni, ahogy azt a filmekben látta. Fenyegetően megragadta a férfi mellén a zakót:
- Beszélj! Ki küldött?
- Engem? Senki! Betörtem, mert azt hittem, nincs itthon senki. Egy kis pénzre volt szükségem... gondoltam, akad a szekrényben vagy az asztalfiókban - dadogta amaz.
Peter kis habozás után a telefonhoz lépett és felhívta a rendőrséget. Perceken belül érkezett egy fekete autó. Három egyenruhás férfi elvezette a póruljárt betörőt, a
negyedik közben feljegyezte Grácia néni vallomását, fejcsóválva megszemlélte azt a bizonyos esernyőt, majd elment. Amint végre magukra maradtak, az öregasz-szony leült a szalon pamlagjára - lakását régi bútorok tették jellegzetessé - és szigorú pillantást vetett a fiatalokra:
- No, gyerekek! Halljam csak az egészet, de elejétől végig!
- Nénikém, mit kellene mondanunk? - tettette magát Peter. Ám az öregasszony - fehér haja rezgett halántéka mellett -könyörtelen volt:
- Nekem van logikám, öcsém! Borotvaéles eszem! - közölte cseppet sem szerényen. Begörbített mutatóujjával megkopogtatta saját koponyáját:
- Az agyam már korábban riadót jelzett. Egy: váratlanul megjelentek egy este, mint akiket üldöznek. Kettő: szinte sejtettétek előre, hogy valaki be fog törni a lakásba. Három: Peter, az -imént azt kérdezted a betörőtől: „Ki küldött?" Nos, mit szeretnétek mondani nekem?
A fiatalok összenéztek. Peter nagyot sóhajtott és elmondott mindent. Grácia néni figyelmesen hallgatta; homlokán váratlanul annyi lett a ránc, akár egy öreg tacskónak. Kis töprengés után így szólt:
- Hadd lássam azt a „végrendeletet", aztán
majd beszélgetünk.
*
A ház előtt, egy autóban két férfi ült. Az egyik - sűrű szemöldökű, elálló fülű, laposarcú - a sötétségbe merült utcát nézte, és halkan mondta:
- Ezek ma éjszaka már
aligha mennek el otthonról.
- Azt sohasem lehet tudni - felelte a másik, egy vékony, szeplős fiatalember. - Különben is, a főnök azt parancsolta, hogy reggelig őrködjünk. Hát akkor itt fogunk ülni.
A másik hallgatott. Vártak.
Grácia néni levette szemüvegét. A fiatalok feszülten néztek rá.
- Hát, gyerekek... ti nagy bajban vagytok -mondta végül.
- Ezt mi is észrevettük
- mosolygott Peter keserűen.
- A néni nagyon megvigasztalt most bennünket - így Laura.
- A végrendelet szövege rejtjeles - jelentette ki az öregasszony határozottan - Meg kell fejteni. Nem ártana egy számítógép...
- Számítógép? Komputer? - döbbent meg Laura.
- .... és néhány szakkönyv - Grácia felnézett
- No, menjetek aludni, rosszcsontok. Én még töprengek egy kicsit...
... És ez a töprengés alighanem órákig tartott, mert amikor Laura és Peter reggel felébredtek és a szalonba léptek, a néni felöltözve, félrebillent fejjel aludt a pamlagon. Egészségesen horkolt is, de a jövés-menés zajára felriadt:
- Mi... mi van?: Újabb betörő?
- Dehogy, csak munkába megyünk - nyugtatta meg Peter. Grácia néni megigazította szemüvegét, papírjaiba nézett és rögtön eszébe jutott minden, ami előző este történt.
- Menjetek csak, menjetek - mondta szórako-
zottan. A fiatalok látták, hogy újra a rejtélybe merült, tehát úgysem érthetnek vele szót, ma már „használhatatlan". Összenéztek és elmentek.
Délután együtt mentek haza. Peter észrevette, hogy munkába menet és jövet egy autón két ismeretlen férfi követte. Habozott, szóljon-e erről a feleségének - ám Laura hasonló hírrel fogadta, amikor délután a városban találkoztak.
- Képzeld, szívem, két férfi jött utánam egy kocsiban.
Ekkor Peter sem titkolózott tovább:
- Ugyanezt a módszert alkalmazták velem szemben is. De nem közeledtek és nem támadtak meg!
- Engem sem - Laura értetlenül nézett férjére -Te érted ezt? Tegnap délután mindenáron a közelünkbe akartak férkőzni, ma meg jólnevel-ten, csak messziről figyelnek?
- Lehet, tegnap óta stratégiát változtattak.
A fiatalok némi aggodalommal nyitottak be a lakásba. Lelki szemeikkel már gúzsbakötve vagy holtan látták Gráciát. Ám a néni e képzelgéseket meghazudtolva, kitörő örömmel fogadta őket. Szemlátomást sem esett baja a nap folyamán. Energikusan járkált fel-alá a némi túlzással szalonnak nevezett nappali szobában. Ahányszor falhoz vagy bútorhoz ért, egy silbakoló katona erélyével fordult sarkon és indult visszafelé.
- No végre, itt vagytok! - dörrent rájuk - Üljetek le!
Vége az 5. résznek.
(Folytatjuk)
18
( kanizsa
1990. július 13.
Lakossági javaslatok # Hosszútávon 500 millió forint kellene # Kritikus parkolási helyzet # Környezet- és egészségkárosító hatások
Városi közlekedési fórum
mxMMmzgmm
Június 29-én délután a városháza alagsori termében közlekedési fórumot rendezett a Nagykanizsai Városi Tanács V.B. Műszaki Osztálya.
Bevezetőt Karmazin József osztályvezető főépítész mondott. Közölte, hogy 139 aláírással 7 pontból álló
lakossági beadvány
érkezett az osztályhoz, a legfontosabb teendőkkel kapcsolatban. Ezek a következők:
1. Az átmenő teherforgalom kitiltása a belvárosból.
2. A belvárosi útszakaszon a tehergépjárművek időszakos forgalomkorlátozása.
3. A HSMK-nál lévő ideiglenes parkolóhely helyett zöldövezet kialakítása.
4. A Szabadság tér és a Lenin út jelenlegi túlzsúfolt forgalmi helyzetének csillapítása.
5. A gépjárművek levegőszennyezésének csökkentése.
6. Környezetvédelmi (légszennyező) mérések megbízhatóvá tétele, a mérések fokozása és kiterjesztése mellett.
7. A jelzőlámparendszer további tökéletesítése.
A főép.ítész elmondta, hogy a MÁV Pécsi Igazgatóságával nemrégiben folytatott tárgyalások során kiderült, hogy a Nagykanizsa irányába tervezett vasútvil-lamosltás helyzete bizonytalanná vált, a Béke és kaposvári utaknál lévő vasúti átjárók fénysorompókkal való ellátására pedig -pénzügyi nehézségek miatt - előreláthatóan csak a jövő évben kerül sor.
A 7-es elkerülő út forgalmi hatásáról, a tervezett úthálózati hierarchiáról és a közlekedésfejlesztés
rendezési tervének
összefüggéseiről Mátyás József csoportvezető tartott tájékoztatást.
Megtudhattuk, hogy az ország tranzitforgalmának 23 százaléka(l) érinti Nagykanizsát. A Győri Közlekedési Főiskola tanulóinak 3 napos reprezentatív felmérése alapján a 7-es elkerülő úton az összes forgalomnak csak 28 százaléka zajlik a régi. 7-es út forgalma változatlanul erőteljes, amit még nehezít a Kaposvár-Zala-egerszeg közötti és a Gyékényes felőli rácsatlakozó utak nem kis forgalma.
A túlzsúfolt közlekedési helyzet enyhítésére több ütemben hosszútávú rendezési terv készült, amelynek költségkihatása 500 millió forint. Ennek keretében a műszaki osztályon pl. tervbe vették a Farkas József utcánál egy vasúti felüljáró építését, összekötve és megerősítve az Oswald-Bé-ke utak forgalmával, enyhítve ezzel a Béke út további részének és a belvárosnak forgalmán.
A tervek csillapított belvárosi forgalom kialakítását foglalják magukban, a helyi autóbuszközlekedés változatlanul hagyásával. Nagyobb terhelést szánnak viszont a Rozgonyi utcának, valamint a Zrínyi-Ady-Kisfa-ludy-Kórház-Néphadsereg-Hevesi útszakasznak.
Nem kerülte el az osztály figyelmét a kritikus
parkolási helyzet
sem. A felmérések szerint a városban mindegy 4700 kijelölt parkolóhelyre lenne szükség. Ezzel szemben jelenleg 1000 kiépített és 700 egyéb parkolóhely van, tehát még mintegy 3000 biztosítására lenne szükség. Enyhítést jelent az útszegélyek melletti kb. 5000 alkal-
mi parkolóhely. A fizetett parkolók aránya jelenleg 20 százalék, amelynek fokozása városi oldalról nézve kívánatosnak tűnik.
A beszámolókat
élénk vita
követte. A hozzászólók közül Krémer József (Mérnöki Kamara) a kerépkár-közlekedés fokozására és a sávok kialakítására hívta fel a figyelmet, s kifogásolta a forgalmi jelzőtáblák túlszabályozó szerepét.
A lakossági beadvány egyik szerkesztője, Molnár Ferenc megjegyezte, hogy a javaslatot nem laikusok készítették. Felhívta a figyelmet a közúti közlekedés környezetkárosító hatására. A zaj, a szennyeződés számos betegség forrása, s különösen károsan hat a gyermekek fejlődésére. Ezen a téren is sokat kell tenni, mert a helyzet súlyosbodik.
Simon Csaba Kisfaludy utcai lakos közölte, hogy az utóbbi években az utca forgalma rendkívül felerősödött, s ezért fontolóra kellene venni a további terhelést. Véleménye szerint a tervezett belső elterelések nem biztos, hogy megoldják a problémákat. Javasolta a légszennyezési mérések kiterjesztését a városban.
Rodek Elemér (Zalavolán) szerint a jelentős szén-mo-noxid-szennyezést nem a Volán és más furvarozó szervek tehergépjárművei okozzák, hanem a sok személygépkocsi, amelyek sok esetben elfoglalják autóbusz-megállóikat is. Vizsgálni kellene, hogy a munkábajáráshoz szükséges-e ilyen sok gépjármű.
Göndör István (KÖGÁZ, MSZP) szerint a lakótelepi parkolók késve készülnek, kérte, hogy a tanács vizsgálja meg a Sörgyárral szembeni MÁV és egyéb területet, az ott is égetően szükséges parkolóhelyek bővítése érdekében. Az Os-wald utcát szűknek tartja forgalom bővítésére. Javasolta a közlekedési helyzet tüzetes felülvizsgálatát és
A Béke és Ady utcai csőd
Szakony Auiln fotói
Ez sem akármi
új koncepciók
kialakítását.
Palotás Tibor építészmérnök többek között tervpályázat kiírását javasolta a gondok megoldasa érdekében.
Más hozzászólók felvetették a városba rendszeresen bejáró kamionosoknak a 7-es út külső szakaszán egy panzió építését; a Keleti városrészben akadályozó helyeken parkoló tehergépkocsik kitiltását; a város határában lévő egyes városjelző táblák előbbre helyezését; a KGST-piac melíett kialakult parkírozási gondok megoldását, s a rendőrség hathatósabb beavatkozó szerepét
Felszóialt dr. Gotthárd Jenő rendőr alezredes, a Városi Rendőrkapitányság vezetője is, aki elmondta, hogy a helyi rendőrség jelenleg nem rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyek a problémák megszüntetését, vagy lényeges javulását hozhatnák. Közölte, hogy július 1-től új parkolási rendelet lép érvénybe. Megemlítette, hogy a közúti Közlekedési morál 1988. óta fokozatosan romlik, amelynek megállítása érdekében szigorításokat, bírságolásokat eszközölnek.
A városi közlekedési fórumot Karmazin József Igy foglalta össze:
- A fórum hasznos volt. Köszönöm a sok érdekes ötletet, javaslatot, amelyeket munkánk során hasznosítani fogunk. Különös tekintettel a lakossági beadványra, az új koncepciók kialakítására és tervpályázat kiírására. Az önkormányzati bizottmány a problémák megoldására rövidesen ajánlást készít majd a közlekedési szerveknek.
(tihanyi)
1990. július 13.
( kanizsaT
Vendegoldal
Némi nemiség -
szovjet lepedőkön
Mert most már ott is nézik epedőn, mi történik a lepedőn. Mindkét értelemben. Ugyanis a filmlepedőn egyre gyakrabban tűnik föl a másik lepedő, az ágybéli.
Lám, itt a kép, amint az igé-zőan szép Olga Kabo - szovjet-japán - színésznő menekül a Lüzisztraté című filmben, nélkülözve az ott is egyre dráguló ruházatot, viszont mind több nézőt csábítva.
Vagy itt van egy másik kép: az elbűvölő üdvöske: Teofanova feszes pulóverben, hogy legyen mit levetni az első szovjet akciófilmben, amely egy repülőgép-el-
Olga
Kabót
kergetik
térítésről szól. Van benne minden: géppisztolyos, kézigránátos megfélemlítés, s természetesen nemiség. Már ott sem elég művelt, ha azt írják a trikóra, hogy „poceluj menyá", ott is az angol a módi: „kiss me".
Nincs olyan moszkvai újság, amelyben legalább egy hosz-szabb-rövidebb írás ne foglalkozna a nemiség különböző megjelenéseivel a filmeken és a valóságban. Nos, ez utóbbi a legborzalmasabb is lehet.
Egyre szaporodik a legkegyetlenebb módon elkövetett nemi erőszak, amely - mint a Nyegyelja egyik idei száma ír-
Kilenc éves matematikazseni
A 9 éves Ganesh Sittam-palam a legfiatalabb tanuló Nagy-Britanniában, akinek sikerült két magas szintű matematikavizsgát kiváló eredményekkel letenni. Ganesh pontosan 9 éves és négy hónapos volt, amikor a nála idősebb diákokkal együtt megkapta vizsgaeredményeit.
A fiúval nagyon sokat foglalkozik édesapja, akinek matematikából van doktorátusa, és édesanyja, aki ugyancsak matematikus. Amikor feltűnt, hogy fiúk mennyire tehetséges, esténként és hétvégeken együtt tanultak vele.
Most a matematikaórákon Ganesh külön ül társaitól, és az apja által kijelölt feladatokat oldja meg.
Tanárnője így nyilatkozik: „Ganesh csodálatos tehetség. Egy óra alatt képes olyan problémákat megérteni, amelyeket 17-18 éveseknek két héten át magyarázok." Szülei azonban aggódnak, mivel a fiú tehetsége problémákat okozhat. „Azt szeretnénk, ha az oxfordi vagy a cambrigde-i egyete-
men tanulna, de attól félünk, hogy ehhez még túl fiatal. Még szüksége van az iskolai környezetre." Egyik lehetséges megoldásnak azt tartják, hogy mlg Ganesh rendesen iskolába jár, „levelező" úton végezné az egyetemet. Ha nem, akkor találnia kell egy olyan egyetemet, amely eléggé nyitott és rugalmas ahhoz, hogy egy olyan kisfiút oktasson, aki meg szívesen olvas gyerekkönyveket és meséket, viszont matematikai zseni.
The Guardian Fordította: Sipos Ágnes
ja," a kultúra és erkölcsi tartás általános hanyatlásának eredménye, a családi és a nemzedékek közötti kapcsolatok szét-dúlásának következménye."
A Krokogyil, bár tréfalap, de teljes komolysággal hozza az elképesztő példákat, amelyeket szemléletesen egészít ki a Nyegyelja egyik márciusi száma: suhancok bandái leskelődnek fiatal nőkre, akiket bekényszerítenek az épp kéznél lévő taxiba, s két utcasarokkal odább az első járókelőnek fölkínálják. Ha a nő ellenkezni mer, megvillan a penge! A taxis? „Én, kérem, vezetéssel vagyok elfoglalva, nem érdekel, mi történi hátul." A sikeres üzlet után a nőt még egy darabon elviszik, aztán kirakják a kocsiból, sorsára hagyva. Ez ma a legelterjedtebb moszkvai „népszokás".
Leningrádban más a módi. Ott a bandák világos nappal megszállnak egy-egy éttermet,
presszót, legombolják az épp üldögélő rosszlányokról - védenceiktől - a dohányt, aztán eltűnnek. Mindezt rendkívül szervezetten, úgy, hogy a köznép semmit sem érzékel belőle. No, és kik ezek a nehézfiúk? Egykori ökölvívó, birkózó, súlyemelő, karate bajnokok!
Sőt: világ- meg Európa-bajno-kok!
Közben a filmekről egyre több nemiség zúdul a szovjet hazafiság szellemében a Kom-szomol és a párt nevelte nézőkre. Legújabban egy eleddig soha-nem-volt filmet vetítenek elképesztő, hollywoodi méretű sikerrel. A címe: Intyergyevocs-ka, akit Jelena Jakovleva testesít meg. Szó szerint: a fiatal színésznő kizárólag külföldiek rendelkezésére álló örömlányt alakít, a Szovjetszkij Ekrán című lap idei 5. számában közölt nézői levelek tanúsága szerint az érzelmekre hatva. Nézők ezrei hagyják el a vetítőtermet megrendülve, sokan sírva, reszketve, annyira fölkavarja őket a szegény kis nemzetközi pillangó története.
Oszincev Aszbeszt városából így ír: „Abból, ahogyan a lepedőn viselkedik, nem látszik, hogy fáradna vagy megizzadna és sok lány szeretne épp ilyen intyergyevocska lenni." No, de mit ír a tizennégy éves Oksza-na Lunyina Holmszkból? „Ho-gyen kezdik ezek a lányok, a prostituált nők, egyszóval az in-tyergyevkák? Mindez a mi életünkből fakad. A filmben is megjelenik az összahasonlítás a mi szocialista országunk és a tőkés Svédország között. Ott azt a fényűző életet az ember nehéz munkájával érik el. Nálunk meg, ahol glásznoszty van, meg demokrácia, a nők és a lányok ilyen „édes életre" kényszerülnek, hogy egy fikarcnyival jobban éljenek. A filmen nem az édes élet, hanem annak keserű mérlege szerepel és fiatal lányaink és asszonyaink tragédiája."
A filmbéli Tánya Zajceva (ez bizony akár beszélő név is lehetne, a nyuszi szóból képezve) pedig három kedves vendég éjszakai kiszolgálása után derűs mosollyal, tánclépésekkel hagyja el az Inturiszt szállót, s bizakodóan néz a fölkelő Napba.
Szerencséjére a filmen még nem a penge, csak a napfény villan meg.
Fcrencz Győző
Különös, hagyományőrző együttesről tudósít a Klagenfurt c. osztrák lap. Az idén ünnepli fennállásának 10. évfordulóját a tíz férfiből és egy nőből álló „Klagenfurti Zászlólengetök" nevű együttes, az egyedüli csoport Ausztriában, amely ezt a középkori szokást még ápol a. A 65 éves Dávid Werdi-nig, aki már fiatalként is részt vett a népi tradíciók gondozásé-
''/a ú sz 1 ó I e n e t o k
ban, Dél-Tirolban ismerkedett meg a zász-lólengetés hagyományaival. A zászlóval való büszke játék annyira megtetszett, neki, hogy elhatározta, életre kelti a népművészet eme feledésbe merült ágát. Ezért alapította meg 1980-ban együttesét, a „Klagen-
furti Zászlóiengetők"-
A hagyomány szerint a zászlólenaetés valahol Nyugat-Euró-pában keletkezett a korai középkorban. Ez a szokás a 16. szd. elején élte virágkorát, főleg a királyi udvarokban űzték es a vívás mellett hagyományos
katonai játéknak számított. Évszázadokig gyakorolták egész Európában, de a francia forradalom után egyre kevesebbszer mutatták be. Ennek bizonyára az a legfőbb oka, hogy ennek a zászlós játéknak az elsajátítása nagy ügyességet, kemény kitartást és türelmet követel.
Klagenfurt Fordította: Dr.
Straub Boldizsár
Az üdvöske
20
( kanizsaT
1990. július 13.
Országgyűlés, óh!
A művelődési miniszter expozéjában a vallásról és a vallásnak az oktatásban betöltendő szerepéről beszélt. Az iskolák reformjáról, a tananyagokról semmit. De a választási küzdelemben mintha azt hallottam volna tőle, hogy kész oktatási programmal várják a rendszerváltást. Egy pajkos angyalka, bizonyára eltüntette azt a csomagot. #
A pénzügyminiszter kemény szavakkal bírálja elődjét és pénzpolitikáját. Van miért! 21 milliárd dollár adósság elég ok a bírálatra. A kővetkező ülésen pedig megkéri Békési Lászlót, hogy segítsen. Hogy is van ez? Van pénzügyi koncepciónk az infláció és az adósság megfékezésére, de segítségért ahhoz fordulunk, akik korábban sem tudtak megbirkózni a feladattal?
1990. jún. 25. Az ellenzék erős támadást intéz az MSZP ellen. Miért volt szükség az aláírásgyűjtésre és az ezzel járó sok százmillió forint elpocsékolásá-ra. Magyarul: kioktatnak mindenkit, hogy nem a nép dolga eldönteni, hogyan válasszon elnököt, hanem a parlamentnek, mert ehhez
csak a parlament ért. Pro és kontra elhangzó vádak, személyeskedések, az ország lakossága pedig döbbenten ül a televíziók előtt. O a Nép, amely csak ahhoz ért, hogyan kell szűkösen élni és dolgozni, a politikához - úgy tűnik - nem. Mert, értetlenség és döbbenet az arcokon. Ezeket választottuk mi? Ezek segítenek az országon? Igen barátaim, mi választottuk. Eleven bizonyítványunkat láthatjuk az országgyűlés padsoraiban.
Hitelrontás, becsületsértés, rágalom.
Alapfogalmak, a bíróságok leggyakrabban tárgyalt ügyei. Ám tisztáznunk Kell. Hitelünk még nincs, mert elölről kell kezdenünk mindent. S ha nincs, nem is lehet elrontani. Kétségtelen: kollektív becsületünket már eljátszottuk, rágalmazni ezért kit lehetne! Aki jót tett a honban, nagyítóval sem található. A parlamenti munka komolytalansága persze jótékonyan hat meg vezető állásban lévő, megújulásra képtelen kis- és középvezetőkre. Mert ahol kettő veszekszik, ott... Hogyan is mondta Turi Dani?
- Hej, Muramista! Bé tökkel vágtál csülökbe, lm?!
V. J.
Telefon
Elöljáróban szeretném leszögezni: senki sem biztatott, hogy a kanizsai telefonról írlak. Ellenkezőleg: azt mondják, hagyjam a fenébe, mert erről beszélni sem érdemes. Valószínűleg azonban a szakmai ártalom, meg a kényelemszeretet visz rá, hogy szóljak róla, vele.
Mert így volt régebben: Az emberek bementek a fülkébe, felkapták a telefont, megbeszelték a randevút, az üzletet, és nem kellett órákat rohangálni.
Ma? Újra és újra kezdem. Hiába. Már öten táncolnak a fülke körül. Pihenő. Kijövök a fülkéből, egy fiatal hölgy be. Sűrű fonászok, aztán az asszony vörösen el.
Ugyanez még háromszor. Egy fiatalember az utolsó. Bemegy, leemeli a kagylót, bedobja a pénzt és var a bűvös hangra, majd az egész szerkentyűt oldalba veri, és megismétli ötször. Aztán egy határozott mozdulattal az üvegfalnak vágja a telefonkagylót, és kész!
En pedig arra gondolok, kedves Posta: ha több gondot fordítanál a karbantartásra, nem hiszem, hogy mindent szétszednének az emberek. Az apró fillérekből is lehetnek komoly forintok. Az Izzó előtti nyilvános telefonfülkében is.
- sery -
lÉfif''
Igen, mert minden út egyfelé visz. Trabanton és teknősbékatempóban is. Vagy ki tudja?
(Fotó: Szakony Attila)
Már a Posta is...?
A nagykánizsai MQMT"Kff '' valutát szeretne termelni. Lenne egy jó üzlet, de a kft. már a kezdéskor nem várt akadályba ütközik a Posta révén. A vállalat ugyanis egy 20x20 cm-es csomagban árumintát kíván a nyugati leendő üzletfél részére. A meglepetés a postai csomagfelaaóhelyen éri az ügyintézőt. A csomagot nem veszik át. Az első indok: nincs vámárunyilatkozat. De a Postának van
olyan ügyintézője, aki ezt elintézhetné! A vállalat képviselője persze nyilatkozik, hogy a dolog nem ajándék, a megnevezett áruminta sem szerepel a tilalmi listán, Igy nem érti, miért nem veszi tel a Posta a csomagot továbbításra. Viszont a szája is tátva marad, amikór a Posta alkalmazottja, megtudva, hogy a feladó „kft.", oda nyilatkozott, hogy adja fel máshol a csomagot. Úgy látszik, a Posta
némcsak szolgá:;atás. Manapság egyéb feladatokat is ellát, hiszen megválogatja, hogy mit vesz át továbbításra. Jól van ez Igy? Nincs még elég hivatal, amely azzal foglalkozik, hogy a dolgozóknak csak bosszúságot szerezzen? Mintha a Magyar Posta is közéjük kívánna lépni. (A feladni kívánt csomag értéke egyébként nem érte el az 500 forintot sem.)
V. .1.
1990 július 13 ( kanizsa) 21
Szomszédolás
A budapesti Keleti-pályaudvarról az esti órákban induló Tisza-Expressz száguld velünk az éjszakában. Hamarosan Kárpátalján, Csap határállomáson leszünk, gondolhatná a gyanútlan. Aki nem először teszi meg ezt az utat, csak azt tudja, hogy Záhony és Csap között a 3 km-es távolságot két és fél óra alatt teszi meg a vonat (közúton gépkocsival még több időre van szükség a határátkelésnél).
lakja ezt a vidéket. A határtól 20-30 km-es mélységben a lakosság 90%-a magyar.
Eddig Magyarországon vajmi keveset tudtak erről a tájról. Az itteniek egyik legnagyobb bánata, hogy nem nagyon törődött velük a magyarság. Most már ez így nem igaz! A határ nyitottabb lett, kishatárforgalom-ban havonta bárki jöhet Ma-
kahelyeken a moszkvai idő dominál, odahaza a helyi idő szerint ébreszt a vekker...
*
A háború utolsó évében innen is nagyon sok férfit vittek el lágerba - „málenkij robotra" - nárom napra: aztán három év lett belőle, vagy mindörökké... Azokat vittek, akik akkor magyar-
nak vallották magukat. Ma már nem hátrány magyarnak lenni, a peresztrojka érezteti a hatását. Az emberek ma már szabadon, gátlások nélkül beszélhetnek mindenről, nem mint a
pangás éveiben...
*
Az elmúlt évben, pontosabban 1989. február 26-án megalakult a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a KMKSZ, melynek célja: az e területen élő magyar nemzetiség kultúrájának, nemzeti hagyományainak, anyanyelvének megőrzése és ápolása, anyanyelvi művelődésének és oktatásának elősegítése, valamint az e célokkal kapcsolatos érdekek védelme.
Kárpátalján
Dzsessz Gelisdorfban
Nem mindennapos zenei esemény be-harangozóját olvashattuk osztrák testvérvárosunk, Gleis-dorf havonta megjelenő lapjában, a Stadtjournalban. A Miklin-trió vendégszereplésére hívta fel az olvasók figyelmét. Karlheinz Mikiin triója ezúttal két kiváló zenésszel egészült ki. Egyikük a német Albert Mangelsdorff, akit -mint az egyik leg-
jobb pozaunistát - a nemzetközi kritikusok és a zenei folyóiratok olvasói többször is az év zenészének választottak. Albert Mangelsdorff az európai dzsesszélet kiemelkedő egyénisége, amit az elmúlt években kapott zenei díjai is bizonyítanak. Városunk dzsessz-kedvelői is jól isme-
rik, hiszen nálunk is fellépett már.
A trió harmadik tagja a jelenleg Neustiftben élő zongorista és zeneszerző Fritz Pauer. Elég, ha felsoroljuk, kikkel lépett fel: Fatty George, Hans Koller, Fiedrich Gul-da, Dexter Gordon, Carmell tJones. Kitűnő névsor.
Ősszel Karlheinz
Mikiin néhány kiváló argentin dzsesszmuzsikussal ismét európai turnéra indul. Remélhetőleg Gleisdorfban is fellépnek, s mi újra vendégei lehetünk a programnak.
Egy másik cikk a BIG BAND nagysikerű gleisdorfi fellépéséről tudósít. Ezt az együttest egyébként októberben városunkban is üdvözölhetjük majd.
Dr. Straub Boldizsár
Hungarológiai Intézet is működik, s mind szélesebbek a kapcsolatok az anyaországgal. Sokan és joggal álmodoznak arról, hogy talán egy magyar autonóm területet sikerül létrehozni a vidéken, Beregszász székhellyel. Hát ilyen szelek fújdogálnak ma Kárpátalján... üt
A munkácsi vár romos, elhanyagolt, felújításra szorul. Jelenleg semmire sem használják, dolgozik ugyan rajta nénány épitőmunkás, de a munka alig halad. Pedig milyen idegenforgalma lehetne, ha rendben lenne...! Itt különben nem számottevő az idegenforgalom. A szállodák olcsók, altalában zsúfoltak. Errefelé nem ismerik, mi az, hogy fizetővendég-szolgálat, tehát nem lehet szervezetten magánházaknál szállást foglalni.
Azért mégis azt ajánlom: aki csak teheti, menjen el Kárpátaljára. Szép ez a vidék. Ungvár, Munkács, Beregszász, Nagyszőllős, Huszt, Tecső vonalaig sík a táj, aztán hirtelen emelkednek az erdős - vadregényes Kárpátok. A Vereckei-hágó Munkácsról kocsival például könnyen elérhető. A hegyekben turistaházak, a levegő tiszta, az erdők csodálatosak.
Ottjártamkor sokan felve-
A Munkácsi vár
tették, hogy szeretnének magyar családokkal kapcsolatot tartani, előbb levelezés útján, majd személyesen.
Külön felhívnám azoknak a figyelmét, akik Kárpátaljáról telepedtek át az elmúlt évtizedek folyamán, hogy tagjai lehetnek a KMKSZ-neK (Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek): nemzetiségi vagy világnézeti hovatartozástól függetlenül, úgyis mint külföldi (magyar) állampolgárok, ha elismerik a szövetség alapszabályát. .
A 15 millió magyar családjába tartoznak a kárpátaljaiak és figyeljünk testvéri szavukra.
Balogh László
*
A vonaton többször, és többen megnézik az útlevelet, majd leszállás után a vámvizsgálat következik, ami abból áll, hogy minden néven nevezendő csomagot egy hosszú asztalra fel kell tenni, ahol a szigorú vámtiszt mindent tüzetesen megvizsgál. A vámos itt nagy úr...
Jelenleg talán ez Európa legszigorúbban őrzött határátkelőhelye. Az embernek olyan érzése van, mintha a „vasfüggöny" ide költözött volna át.
Csak néhány napot töltöttem Kárpátalján. Bármerre jártam, szívesen fogadtak, mert igen barátságos nép
gyarországra, de nekünk, világútlevéllel, még mindig meghívó szükséges rokontól vagy ismerőstől. *
Az itteniek számára a külföld most is Magyarország. Irigyelnek bennünket, hogy milyen jól élünk. Látva országunk sikereit, a nálunk kibontakozó demokráciát, itt mindenki büszke arra, hogy magyar. Mind többen beszélnek két, sőt három nyelven: magyarul, oroszul, ukránul. Az időt is kétféleképpen mérik: ha oroszul beszélnek, akkor a moszkvai időszámítás szerint, ha magyarul, a helyi (közép-európai) időszámítás szerint mondják. Altalában a mun-
A Szinevir tő
22 ( KANIZSA-IDÖGÉP ) 1990 július 13
Gyerek-piknik a Gébárti-tónál
7 család - 48 gyerek. Június első szombatján első'' alkalommal találkoztak Zalaegerszegen a Gébárti-tónál megyénk hivatásos nevelőszülői és a náluk élő állami gondozott gyerekek. Zalában eddig kilenc család vállalta intézeti fiatalok nevelését. A kanizsai nevelőszülők - Paálék - kilenc gyereknek teremtenek otthont. Az egerszegi találkozó jó alkalom volt arra, hogy a családok megismerkedjenek egymással, nevelési tapasztalataikat, módszereiket kicseréljék.
A kapcsolat elmélyítésére augusztus első hetében öt család fog üdülni Balatongyörökön.
VB-ü lé s
Újra megnyílt
Több hónapos várakozás után, csökkentett alapterülettel ugyan, de gazdag árukészlettel ismét megnyílt a Deák téri Nagy Lajos Könyvesbolt.
(Fotó: Szakony Attila)
Forgalom-szuniiíilíis
Az Ady-Zrfnyi utcák csomópontjában esetenként forgalmi dugó keletkezik. Ellenőrző forgalomszámlálást végeztek, melynek adatait a győri főiskolának kiértékelésre és javaslattételre megküldték.
Víz-ügyek
Á vízminőség javítására egy tanácsülési felszólalás alapján, több szaktervezőnek küldtek megbízást, programajánlat készítésére, hogy szakvéleményként megalapozzák a további teendőket.
Június 28-án ülést tartott Nagykanizsa Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. A vb előterjesztést hallgatott meg egyes alsó- és középfokú oktatási intézmények vezetőinek kinevezéséről, oktatási és művelődési intézmények nevének megváltoztatásáról, illetve állást foglalt egy sportszakigazgatási társulás létrehozása ügyében.
Igazgatói megbízást kapott Vági Jánosné (Attila
Uti Napközi Otthonos óvoda), Horváth Ferenc (Hunyadi János Általános Iskola), Sabján Imre (Palini Általános Iskola), Bozsoki Im-réné (Kun Béla Úti Általános Iskola), Suhai Sándor (Szabadság Téri Általános Iskola), Varga Zsófia (Kőolajbányászati Szakközépiskola) és Imics Lászlóné (Miklósfai Általános Iskola).
A nyugdíjba vonuló dr. Béli József részére (Kőolajbányászati Szakközépisko-
Kedd esti találkozók
Az MSZMP párthelyiségébe (Naqykanizsa, Berzsenyi D. u. 5.) Lőrincz László az MSZMP KB tagia dr. Vass József, az MSZMP megyei koordinácios bizottságának elnökhelyettese és dr. Kerekes József az MSZMP városi koordinációs bizottságának elnöke minden kedden este 6-7 óra között kötetlen beszélgetésre hívja az üzemek dolgozóit alkalmazottakat, értelmiségieket fiatalokat és nyugdíjasokat.
Jelszavunk változatlanul: munka - megélhetés - szabadság - biztonság!
Az MSZMP városi koordinációs bizottsága
la) a vb a „címzetes igazgató" cím viselését engedélyezte.
A vb - Tüske Tibor osztályvezető előterjesztése alapján - a Kun Béla Általános Iskola nevét Vécsey Zsigmond Általános Iskolára, a Fabik Károly Úttörőház nevét Ifjúsági Házra változtatta.
A vb fegyelmi bizottságot jelölt ki a Kovács Zoltán osztályvezető tevékenységét érintő közérdekű bejelentések kivizsgálására. A fegyelmi bizottság létrehozását Kovács Zoltán kérte.
Nem állt módunkban lemérni a villanyvezeték és a faágak közötti távolságot a Kaposvári út Csónakázó-tóhoz vezető gyalogjárdája mentén.
Ugy gondoljuk azonban, nem ártana még idejében mindezt megtenni az il-
letékeseknek, hiszen a nyári szünidő beköszöntével egyre forgalmasabb lesz a jelzett utcarész, s a "balesetveszély csak nő.
Fotó: Bakonyi Erzsibe;
1990. július 13.
( kanizsa
23
Könyvtárosok kirándulása
Budapestre látogattak június harmadik vasárnapján a Városi Könyvtár munkatársai. Az érdeklődők délelőtt megtekintették a Mátyás-corvinákat és a „Sztálin! Rá-ko-si!" című kiállítást. A délutáni programban Nagy Imre és társai sírjánál való tiszteletadás szerpelt.
Hevesi Sándor Muveló''dési Központ: Bazár udvari zenei estek:
Július 16-án, hétfőn, 21 órakor: Mi kell a férfiaknak? Le-
hoczKy Zsuzsa estje. Vendégei: Tahi Tóth László, Poór Péter, Fehérvári Márta, D. Farkas Bálint.
Lakótelepi nyár 1990:
Július 20-án, pénteken, 18
mgfiwgSiwaS
R a h 1 á s''t
Május 29-én a reggeli órákban érkezett a bejelentés a kapitányság ügyeletére, hogy Lete-nyén egy 82 éves, egyedül élő asszonyt kiraboltak a lakásán. Azonnal a helyszínre indult a forró nyomon üldöző csoport. Kiérkezésükig a körzeti megbízott elsődlegesen meghallgatta a sértett hozzátartozóját - aki a bejelentést tette a körzeti megbízotti irodán majd a sértettet a helyszínen.
Az idős asszony elmondta, hogy éjfél körül arra ébredt, hogy valaki járkál a konyhájában, majd villanyt gyújt. Nem sokkal azután két férfi bement hozzá a szobába, az egyik egy késre emlékeztető tárgyat nyomott a nyakához: a pénzét követelték. Közölték, amennyiben nem ad pénzt, megölik. Ijedtében és félelmében megmondta, hogy hol van a pénze, amelyet a támadók magukhoz vettek, és eltávoztak a lakásból.
Reggel mert csak szólni a szomszédoknak, mert támadói megfenyegették: „ha segítségért fordul bárkihez, megölik!" Abban a tudatban volt,
hogy támadói bezárták a lakásba, ezért nem is próbált segítséget kérni.
Támadóiról, ijedtsége miatt, nem tudott sze-mélylelrást adni. Mindössze annyit sikerült a nyomozóknak megtudni, hogy két ismeretlen fiatal cigány férfi volt az elkövető. Az elvitt pénz összegét 3.100 Ft-ban jelölte meg. A konyhában lévő óráját is elvitték az éjszakai látogatók.
A helyszínen lévő nyomozók és a körzeti megbízottak a csekély információ alapján kezdtek el nyomozni. A számításba jöhető - hasonló bűncselekmények elkövetése miatt a rendőrség előtt ismert és szabadlábon lévő személyek ellenőrzésével, valamint a szomszédok kikérdezésével kezdték munkájukat. Sikerült olyan tanút felkutatni, aki ezen a napon, a bűncselekmény elkövetéséhez közeli időben látta az utcában Orsós Tibor letenyei lakost. Ellene rablás miatt folyt eljárás a rendőrségen. Emiatt őrizetben volt, de előzetes letartóztatására nem került sor.
Most elszámoltatása során olyan ellentmon-
dásba keveresett a bűncselekmény időpontjára vonatkozó alibi igazolása során, hogy a nyomozókban egyre jobban megerősödött a gyanú, hogy az egyik elkövetővel állnak szemben. Ezért házkutatást tartottak lakásán, ahol a konyhából ellopott órát meg is találták. Ekkor már nem tagadott tovább. Beismerte, hogy a bűncselekmény elkövetését, és megnevezte bűntársát is, Orsós György, ugyancsak letenyei lakost. Elmondta, hogy összesen 7.550 Ft-ot vittek el a sértettől. A rablást követően taxiba ültek, és Nagykanizsára jöttek. Itt különböző szórakozóhelyeken fordultak meg.
Orsós György gyanúsí-totti kihallgatása során a bűncselekmény elkövetését, illetve abban való részvételét tagadta.
A vizsgálatot végző előadó a sértettel való szembesítést tervezte, amikor tragikus fordulatot vett az ügy. Az idős asszony elhunyt. A vizsgálatnak most már a rablás mellett - igazságügyi orvosszakértők bevonásával - a bűncselekmény és a halál közötti okozati összefüggést, vagy annak kizárhatóságát is vizsgálnia kell.
Az ügy befejezését Orsós Tibor előzetes letartóztatásban várja.
H. B.
órakor: Ászfaltrajzverseny. Játszóház. Helyszín: Kazanlak krt. 14. sz. ház mögötti szabad területen.
Kiállítás:
Július 13-tól 29-ig, naponta 10-13 és 14-18 óráig: Bakonyi mesék (képek egy cigány búcsúból). Csák Miklós foiómű-vész kiállítása.
Gyermekprogram:
Július 19-én, csütörtökön, 14 órától: változatos kulturális- és sportprogram a városi strandfürdőben.
Thury György Múzeum:
Az „Erdő és ember Zalában" című állandó kiállítás hétfő és kedd kivételével naponta 10-18 óráig tekinthető meg._
Városi Képtár (Vasemberházban):
Nagykanizsa története kiállítás. Megtekinthető: szerda és csütörtök 10-14, péntek, szombat, vasárnap 14-18 óráig.
Apolló Filmszínház: Előadások kezdete:
18 és 20 óra. Július 13-15: Marslakó a mostohám (amerikai).
O Július 16-18: Rendőrakadémia 5. (amerikai).
ö Július 19-21: Saigon - A tiltott zóna (amerikai).
6 Július 23-25: A rendorszto-ri folytatódik (hongkongi).
O Július 26: Menekülő ember (amerikai).
Stúdiómozi: Előadások kezdete: 17 és 19 órakor.
O Július 13-15: Goodbye Em-manuelle (francia).
« Július 16-26: A szökés (GOR 2. videó, amerikai sci-fi).
O Július 19-én, 19 órakor: Cinema paradiso (olaszfrancia).
ft Július 26-án, 19 órakor: Potyautasok (magyar)
O Naponta 21 órától: erotikus filmek (csak 18 éven felülieknek).
Kert Filmszínház:
Előadások kezdete: 21 óra.
O Július 13: Nicsak, ki beszél (amerikai).
O Július 14-15: Vissza a jövőbe 2. (amerikai).
O Július 16-17: Goodbye Em-manuelle (francia).
O Július 18: Kutyám, Jerry Lee (amerikai).
4 Július 19: Születettt július 4-én (amerikai).
<9 Július 20-21: Cinema paradiso (olasz-francia).
tt Július 22: Fekete eső
« Július 23-24: Tangó és
Cash (amerikai). O Július 25-26: Országúti disco (Road House, amerikai).
24
( T
1990. július 13.
addig nincs igazi demokrácia. Elsősorban is az úgynevezett „vörösbáróktól", a kiskirályoktól kell megszabadulni. Az olyan vezetőket kell leváltani, akik nem szakmai tudásuk, erkölcsi, emberi magatartásuk miatt lettek vezető pozícióba állítva, hanem, mert politikailag megbízhatóak voltak, hűségesen kiszolgálták a rendszert. A karrieristáktól meg az olyan vezetőktől kell megszabadulni, akik csak azért lehettek vezető állásban. mert ilyen vagy olyan felsőfokú politikai végzettséget szereztek, vagy uram bocsáss,
Milyen vezetőket akarunk (szeretnénk)?
Tarnóczky Attila képviselő úrnak a „Kanizsa" hetilap 23. számában közölt, a parlamentben elhangzott, ú.n. „szűz beszédéhez" szeretnék hozzászólni, ill. az abban foglaltakról véleményt mondani:
A képviselő úr nagyon bonyolult problémát vetett fel, éspedig azt, hogyan oldja majd meg a kormányt, ill. a társadalom az állami vallalatok (intézmények) vezetőváltását, ill. milyen vezetőket szeretne látni ezután a nép.
Az emberek azt mondják, amíg alsóbb szinteken is nem történik meg a vezetőváltás,
sógor, komaságnak köszönhetően lettek vezetők.
Senki sem kívánja (nem kívánhatja), hogy most minden vállalat, minden intézmény eddigi vezetőjét leváltsák.
Szakmai zsűri döntse el valakinek az alkalmasságát. Az új vezetőnek feddhetetlennek kell lenni, saját személyes példamutatásával vívja ki magának beosztottjai megbecsülését.
Az új típusú vezető ne a sa-:át hasznát nézze elsősorban, íanem a vállalat, vagy intézmény javát.
A piramiselvet betartva kell a szervezést jól átgondoltan vég-
rehajtani. Előbb új vezérigazgatókat, majd új igazgatókat, új főosztályvezetőket, új osztályvezetőket kell választani (kinevezni).
Mi legyen a leváltott vezejők-kel? — kérdezheti valaki. Őket nem kell az utcára tenni, hanem tudásuknak tehetségüknek megfelelő pozícióban kell őket meghagyni. Az sem elképzelhetetlen, hogy a volt vezető kapja meg az új vezetői állást pályázat útján.
Az országnak szüksége van kiművelt főkre, tehetséges vezetőkre, nemcsak legfelsőbb szinten. A közvélemény, a nép türelmesen várja mi fog történni ezen a vonalon. De a nép türelme is véges, ezért lépni kell, tenni kell, akarni kell az újat, nem kell félni a változtatástól, ha az a köz, a nép javát hivatott szolgálni.
A jövő vezetőinek tudni kell, a legkisebbtől a legnagyobbig, hogy amit tenniök kell, amit tesznek, az szolgálat, a haza, a nép szolgálata...
A képviselő úr felszólalásával egyetértek, hiszem és vallom, hogy az abban foglaltak végrehajtása nem tűr halasztást, szükséges és fontos!
Balogh László
8800 Nagykanizsa, Ady E. u. 11. 1 e. 10.
Környezetünk védelmében
Olvasom, hogy Zala megye az ország egyik legszebb, leg-erdősebb vidéke, területének 30%-át lombhullató- és ültetett tűlevelű erdők borítják.
Észlelem városunk, Nagykanizsa változásait is: az utcák visszakapják régi, az ötágú csillag korszaka előtti neveiket, az Erzsébet tér nemsokára Erzsébet tér lehet újból, annyi év után...
A magyar folytonosság és egyben dicsőség mitológiai jelképe, a Turulmadár „visszaszállhatott" eredeti helyére, miután vörös kezek rombolása elől elbújni kényszerült, bár azt hiszem, minden kanizsai lelkében ott bújt a remény, hogy visszaszáll a Deák-térre.
A DÉDÁSZ mindennapos munkájának köszönhetően felcserélődnek az elavult közvilágítási lámpatestek.
Az Ady Endre utcában, az Al-só-Templom előtti parkban és magán az utcán üdítő hársfaillatú a levegő: június van.
Ám a hét végén az erdőben szerettem volna sétálni, elhessegetni mindennapos gondjaimat és kiszellőztetni szénmono-xiddal telített tüdőm. Nem tehettem. Ami az M7-es melletti erdőszéleket illeti, egyszerűen lehetetlen behatolni az erdőbe, azaz van rá egy lehetőség: áthágni a szemétkupacokon, amelyek embermagasságban
emelkednek, körülvéve az erdőt.
A valamikori pulykatelep mellett járható útra találok: erről letérni azonban, az erdő irányában szinte lehetetlenség. Ahol nem akadályozna a dús alacsony-növényzet, ott a szemét-és főleg a törmelékhegyek miatt
szemetet, törmeléket, fel nem használt építőanyagjainkat az erdő szélére!!
Mert valószínű, hogy ha mi, kanizsaiak nem tesszük tönkre erdeinket, más sem fogja tönkretenni.
És az is biztos, hogy helyettünk nem fog más vigyázni er-deinkre!
Sz. A. L.
Megoldatlan gondjaink
Pár gondolatomat Irom le, a gondokról amiket véleményem szerint meg kellene oldani:
A 60-as években a parkokat a keleti városrészben gyöngykaviccsal felszórták es mellé szegélyköveket ástak le, amit a fú mostanra benőtt. Ha ezeket kiszednék, könnyebben lehetne füvet nyírni, és sok helyen járdalapként fel lehetne használni. Pár példa: a Városkapu krt-i ABC előtt, a Thury szobor előtt, a Néphadsereg úti 10 emeletes épülete előtt, a Hevesi ABC mögött. Mindezt azért javallom megcsinálni, mert aránylag Kis ráfordítással régóta szükséges járdák készülhetnének el.
A biztonságos közlekedés szempontjából tarthatatlan az egész város területén parkoló teherautók pótkocsik és kamionok jelenléte. Ezek az autók a ZALAVOLÁN, SZÖVAUT és egyéb vállalatok tulajdonában vannak, melyeknek önálló telephelyük van. A közlekedést még oly módon is zavariák, hogy a megállni tilos táblák után parkolnak vagy pótkocsikat szabadon hagynak az utcán.
Végül kérem, hogy a városrendezési elképzelésekről az illetékesek tájékoztassák a lakosságot a Kanizsa újságban. Pl: az országutak melletti fák kivágásának indokát, az Ady úti épületek árkádosltásának tervét előre közöljék.
Molnár Tibor Nagykanizsa, Városkapu krt. 8.
neliez csak úgy „besétálni" az ERDŐBE. Talán az Erdőgazdálkodási Vállalat lehet illetékes a további környezetszennyezés elhárításában, (amennyiben az Ő fennhatóságába tartozó erdőrészekről van szó) de talán Ml, e város lakói is tehetnénk valamit erdeink tisztaságáért, ha nem is többet, legalább annyit, hogy ne hordjuk, (hordassuk) a
Modortalan a posta
Amiről Irok, sajnos nem először történt meg velem, s mint fül- és szemtanúként megtudtam, másokkal is előfordul.
Az 1. sz. postán dolgozik egy hölgy, akitől ezúton szeretném megkérdezni, minek nézi ő az ügyfeleket, hogy olyan udvariatlanul és olyan hangnemben mer velük beszélni, mint ahogy teszi.
A legutóbbi esetem any-nyira feldühített, hogy tollat ragadtam:
Június 20-án 10 óra körül szerettem volna feladni egy táviratot. Sajnos nem volt nálam toll, s ezért megpróbáltam kérni az 1. ablaknál, [gy förmedt rám: „Nem tudom, ha táviratot jön feladni, miért nem hoz tollat!"
Én udvariatlanul válasz nélkül hagytam az útbaigazítást. A meglepetéstől nem csak én maradtam néma, hanem az az idős néni is, akit pár perc múlva hasonló módon oktatott ki.
Ha egyedi eset lett volna, nem írom meg levelem, hiszen emberek vagyunk. Megértem, mindenkinek lehet rossz hangulata, de állandó jelleggel nem tarthatja ezt a modortalanságot.
Jó lenne, ha tudatosítaná magában, hogy amikor dolgozik, ő van az ügyfelekért, nem pedig fordítva.
Gerencsér Szilvia Nagykanizsa, Munkás u. 2/B.
1990. július 13.
( kanizsaJ
25
Tisztelt Szerkesztőség!
A lap 1990. június 15-i számában érdekfeszítő írás jelent meg ideges az MDF címmel, melynek zárszava: a másik fel mit gondol minderről.
Nos, mint az egyik „másik fél" - röviden: én is ideges lennék a helyükben. Hogy miért? Várospolitikáról levén szó, nem kívánok országos gondjaikra hivatkozni, bár bizonyára nyomasztó a közvélemény előtt bevallani a beharangozott gazdasági program nemlétét, az ígéri adócsökkentés napirendről való levételét, az infláció vágtató növekedésével szembeni tehetetlenséget. a külföldi tőke beáramlását máris veszélyeztető földtörvény módosítás sürgősségének okait és így tovább.
Huszonéves munkásságom több életbölcsességre tanított meg, ezek közül egy: a kapkodás, a félinformációkra, pletykákra, netán az ellenség vádjaira épülő döntések és megnyilatkozások csak rossz irányba vihetnek.
Kerülendő az elhamarko-dást - tisztelettel kérem az olvasó megértését figyelmének hosszabb, de nem indokolatlan lekötése miatt. Részleteiben is kitérnék „találkozásaimra" az MDF-fel. Az első csörte a piac .felújításából alakult ki. Ugy éreztük, a városnak ebben az évezredben már nem lesz annyi pénze, hogy új piacot építsen. (Ma ezt már tudjuk is.) Ezért a lakossághoz fordultunk - véleményüket kérve a régi piac esetleges felújításáról.
A véleménykérés egyik állomása volt a tanácstagokon keresztül beszerezni a választópolgárok véleményét. Az MDF e levelet, -mint egy döntési előterjesztésként fogta fel és kifejtette: ,Az új elképzeléssel a Magyar Demokrata Fórum (MDF) helyi szervezete nem ért egyet ... Javasoljuk, hogy az új piac az eredetileg tervezett helyen (Báthory u. Ny-i oldala) -bár szerényebb igényekkel épüljön meg." (A részletes levél a Kanizsa 1989. december 8-i számában). E véleményem szerint elhamarkodott állásfoglalásban és az azt követő nem éppen építő jellegű vitában csak az zavart, hogy mindez a körülmények alapos ismeretének hiányában látott napvilágot. Hatására -mivel uralkodó párttal szemben nem jó vitorlázni - marad a jelenlegi állapot
az új piac megépítéséig.
A második meglepetés akkor ért, amikor a Néphadsereg úti telephelyek ügyében kavart vita során -amely ügyben osztályunk nem volt ugyan érintett, de más kapcsolódó kérdések-
sát, nem a hatalmas TB. járulékot, amelyért semmit sem, vagy alig valamit kapnak ellenszolgáltatásért. Pedig mint hírlik e téren sem terveznek változtatást hisz a költségvetési deficit tovább nőtt, a nyugati támogatásokat pedig sikerült távoltartani. A következő menet az MDF piac volt. Erről az a véleményem,
ben illetékesnek éreztük magunkat, - tisztázódott, hogy törvénytelenség nem történt, - de a porkavarás-sal az érintett vállalkozók részére sikerült pár milliós kárt okozni - magam is a vállalkozók pártján léptem fel. Mint akkor elmondtam, - teszem ezt azért, mert részben már vállalkozó is vagyok. A lakosság előtt ismert az MDF álláspontja a tanácsi dolgozókkal szemben, - naponta érzékelhető sárdobálásuk, Igy talán érthető, hogy a jövőre gondolva belekényszerültem e nem túl rózsás helyzetbe. Nagyon egyszerű az oka annak, hogy egyelőre munkaviszony mellett dolgozok: úgy érzem az a becsületes, ha segítek az utódoknak a helyhatósági választásokban, majd a folyamatban lévő munkák átadásában. Nincs okom a megfutamo-dásra sem. Munkámat alkalmasnak tartom a megmérettetésre. Az elmúlt tíz évben a város kereskedelmi hálózata alapterületében kétszeresére nőtt, minőségében kiállja az összehasonlítást bármely azonos adottságú városéval. Kezdeményezője voltam a Bazár udvar rekonstrukciójának, a városközponti irodák helyetti üzletek kialakításának, és még sok mindennek. Ami pedig az MDF által oly nagyon támadott vállalkozásomat illeti - ha majd tényleg demokrácia lesz, akkor az sem lesz bűn, ha a leendő helyhatósági alkalmazott netán a saját területén pályázik mellékfoglalkozású vállalkozá-sávaí munkára - és legkedvezőbb ajánlatával azt el is nyeri. Ennyit a vállalkozásbarát politikáról, s talán még annyit, hogy a vállalkozók azt várják az MDF-től amit a kampány ideje alatt ígért, nem a jelenlegi és várható „teljesítést", nem a bevételek 85%-os elvoná-
hogy a lakosság ellátásának biztosítása a kereskedelem feladata, (és felelőssége) míg az uralkodó kormányé pedig az, hogy az arra rászoruló -, önhibájukon kívül a mérhetetlen infláció és egyéb okok miatt elszegényeaők nyugdíját, egyéb juttatását rendezze. Ez nem ajándék, hisz a nyugdíjasok egy élet munkája során „adóztak" azért, hogy legalább idős korukban gondtalanul élhessenek, mlg a nagycsaládosok pedig most szenvedik meg az inflációt. E szociális problémát nem lehet elkendőzni az MDF piaccal, ahol igaz, hogy a kiskereskedelmi árréssel olcsóbb néhány cikk, de ott „elvásárolhatják" a kispénzű emberek elől pl. a cukrot a pálinkafőzők stb. Az sem segíti a gondok megszüntetését, nogy mindez a kereskedelem és a kereskedelemből élő dolgozók rovására megy.
Konkrétan a kispiacról:
A Rózsa utcai kispiac hasznosításával kapcsolatos tervvel kereseti meg Szabó Imre az MDF alelnöke. Fenti véleményem ellenére - térítési díj nélkül előzetes hozzájárulásomról biztosítottam amikor közölte, hogy a VGV. részére bérbe adott épületet is kérik. A szerződéses kötelezettségünk és a használat indokoltságára való hivatkozásunk ellenére is követelték az épület átadását! Hogyan is van ez? Egy jogszerű használót tegyünk ki az utcára mert másnak kell a hely? Nem volt már ilyen az elmúlt negyvenöt évben? No és a feljelentés! Több hete működött már az ún. MDF-Bolt - mindennemű engedély nélkül, amikor bátorkodtunk egy ellenőrzés során információt kérni, hogy mégis mi az, ami ott folyik. Az ellenőrzést végző dolgozók közül Palasics An-
tal már jóelőre tájékoztatta az árusítást végző Szabó Imrét a várható aktusról.
Visszajövetelük után értesültem arról, hogy az árusítás valóban folyamatban van, azt a tagság határozata alapján végzi. A KÖJÁL és egyéb engedélyekkel nem rendelkeznek. Ezt követően hangzott el, hogy az eljárást, - az árusítást szervező személlyel szemben kell lefolytatni aki - mint arról tájékoztattak - valóban Szabó Imre volt. Tarnóczky Úrral egyébként a további vitában tisztáztuk a teendőket az árusítás legalizálása érdekében, így e megvalósult szabálysértés ellenére sem indult eljárás. S a retorzió? Palasics Antal munkába állásának napjától a gazdasági ágazat dolgozója, a piac állományában, mint piaci ellenőr. Munkájából felfüggesztve nem volt, minden ilyen beállítás a már hivatkozott helytelen információkból származik. Kifogásolható magatartása miatt ellene kezdeményezett eljárásból ha megengedik - elfogultságom miatt távoltartom magam. Ezek után értem miért ideges velem szemben az MDF. Miért indult ugyanabból a kútfőből a kétirányú támadás melynek hivatalos helyen kellett folytatását kérnem azért, hogy én is folytatni tudjam. "Talán ezek után a lap 14. oldalán látható képaláírás is érthetőbb - miért a tudathasadás? Egyre többen nem értjük: az átkozott régi rendszert meg kell buktatni, de a rendelkezései maradnak? A színmű marad, csupán a szereplők változtak? A vállalatok intézmények belső dolgába nem szólunk bele, de számonkérjük mi fér bele a munkaidőmbe?
A Sörgyár belső privatizálási ügyében tüntetést majd parlamenti interpellációt szervezünk, ezáltal elérjük, hogy a gyárat államigazgatási felügyelet alá vonják, -majd ugyanúgy eladásra kerül, de most már a területhasználati díj illetve a terület ára az ágazati tárcát illeti? Erre se legyen a helyi önkormányzatnak gondja. Igaz, ez csak pár tíz millió Ftf Es sorolhatnám még, hogy mitől van és lesz a fe ekben úgymond tudathasadás. Persze csak addig, amíg hagyják, lehet, - már nem sokáig. A küszöbön lévő helyhatósági választásokig sok mindenre fény derül, s a város lakói is több információval (nem pletyka szintű porhintéssel) lesznek gazdagabbak. Ehhez kívánok több szerencsét!
Nagykanizsa, 1990. június 19. Tisztelettel:
Kovács Zoltán osztályvezető
Amit a másik fél
BuniTiml
ksk:
26 ( kanizsa-hétvége ) 1990 jüiíus 13.
- Azt hiszem, kolléga dr, ez a vendég meglépett.
Vízvári József rajza
Kívülről befelé:
Északi víztározónk névadója
- anya - egyesülés - idegen női név - közúti szabályzat -sátáni — keresgélő - kerek szám - szibériai hegy - drágakő - tengernagy - ruha csukó-dása lehet - kinn - vöröses -állat igéje - Tompa Mihály irói álneve - az teszi, aki csirkét akar tollától megfosztani olasz autójel - 3,14 - névelős krumpiistészta - kémnő volt -amiékezet - végtag - férfinév
- olasz dal a 15-16. században
- kábítószer - mutatószó - kerék vaspántja - iratot bejegyez
- földrész - fogkrémmárka -zár - határtó Észak-Amerikában - kérdőszó - hamis bukás
- kelta nép - épület és sál jelzője is lehet — ittas - ... Márta tv-riporter - Karinthy Ferenc regénye - rög - épületszárny -női ruhaszövet - függés - régi.
Bentről kifelé:
Régiség - román folyó - rak
- vés - folyó Szlovákiában -...hupa - perui gépkocsik jelzése - magától értetődően - tantál - rakódik - lágy hangsor -kazah városka - karcolatféle -sors - tonna - dal - elvesző
- vonatkozó névmás - helyhatározórag - keresgél - gyakran kimerül - a Halotti Beszéd 6. szava - nem él - rövid tor -búvóhely - ária - régi - Noli ... tangere! - idegen női név -kötőszó - nép India D-i részén
- hajózás hazánkban - délamerikai felfedező - igekötő -Tompa Mihály faluja - füvet eszik — zúzza - zeneszerző (Pál) - áram igéje - duplán: csirkehívogató - román folyó -névelős versdísz - becézett fiúnév - ...mongol - megoldó -cselgáncs szőnyeg - ez a Fészek névadója - apró száraz ágak kötege - sugár - perem
- sivatag Észak-Amerikában -e napon - becézett női név -végtag része.
Bolgár joghurtleves
1 nagy uborka (kígyó)
2 dl joghurt
1 dl húsleves só, bors,
néhány szál kapor
A nyers uborkát apró kockákra vágjuk és megsózzuk. Egy pohár joghurtot felhígítunk zsírtalanított húslevessel, az uborkát kinyomkodjuk, beletesszük a joghurtba és egy kevés borsot, apróra vágott kaprot adunk hozzá. Hiaegen tálaljuk.
Francia rakott burgonya
1 kg burgonya 10 dkg zsír
5 dkg vaj
5 dkg liszt
5 dl tej
2 dl tejföl
4 db tojás
5 dkg reszelt sajt
só, zsemlemorzsa, szerencsendió
A héjában megfőtt burgonyát karikákra vágjuk, két db tojást szintén karikákra vágunk, miután nagyon keményre megfőztük. A tejből, vajból és a lisztből, becha-meilt (besamelt) készítünk,
langyosra hűtjük, a fűszerekkel ízesítjük, majd beletesszük két tojás sárgáját, a tejfölt és a sajt felét. A tojások fehérjéit felverjük kemény habbá és óvatosan beleforgatjuk. Egy tűzálló edényt zsírral kikenünk, meghintjük a zsemlemorzsával. Az elkészített mártásba igen óvatosan belekeverjük a karikára vágott burgonyát és tojást. Mindezt beletesszük a kikent tűzálló edénybe, sajttal megszórjuk és a sütőben szép pirosra megsütjük.
S troli Péter
A rejtvény két oldalról is megoldható. Az egymás után következő szavak között nincs átfedés. Helyes megfejtése esetén a vízszintes 8. sorban egy magyar zeneszerző és műve olvasható ki. Beküldendő a zeneszerző neve és műve szerdáig, július 18-ig.
1990. július 13.
( kanizsaT
27
A körök köré hatbetűs szavak írandók az óramutató járásával azonos vagy ellentétes irányba, amit a
nyíl mutat. A szavak bárhol kezdődhetnek. A körök közé eső betű közös. A körök alatti két betű összeolvasva
Meghatározások:
Babits Mihály szállóigévé vált gondolatát adja.
Beküldendő a szállóige szerdáig, július 18-áig.
1. Tehetős
2. Ifjúsági politikai szervezet
3. ... könyve: az Ótestamentum része
4. Olasz férfinév
5. Nagyevő
6. Dél-amerikai állat, mely gyapjának nevét viseli
7. Japán város
8. Kékvirágú, fészkesvirágzatú növény
9. Víztartó szilikát
10. Fogtömés
11. Vegyi folyamatba lép
12. Elfogyasztja tartalékait
Nagy emberek -kis történetek
Mozartot felkereste egy ifjú zongorista és azt tudakolta, hogyan ..kell zenét komponálni.
- Ön még nagyon fiatal ehhez, ráér zeneszerzéssel foglalkozni - válaszolta mosolyogva a zeneköltő..
- De hiszen On, Mester, mar tízéves korában komponált!
- Az más - mondta Mozart.
- En nem kérdeztem senkitől.
#
- Ha egy asszony haragszik a férjére - állapította meg egy beszelaetés során Fernanael, a híres francia színész még azért is szemrehányást tesz neki, hogy odakint szép idő van.
#
1941 decemberében az angol rádió Chaplin panaszát közvetítette:
- Vége a karrieremnek, nem léphetek fel többé. Minden attrakciómat kisajátították. Az esernyőmet Chamberlain, a bajuszomat Hitler, és az emberek már nem rajtam, hanem Mussolinin röhögnek!
#
Diogenészt egyszer megkérdezték, hogy miért adnak az emberek inkább alamizsnát sántának és vaknak, mint a szegény bölcsnek.
- Azért - válaszolta a filozófus -, mert több ember lehet sánta és vak, mint bölcs.
Népek vicceiből
Angol vicc
- Na, hogy tetszik a me-nyasszonyielólt, sir?
- Rendben volna, csak a múltja nem tetszik.
- A múltja?! Hiszen az fedd-
hetetlen, makulátlan, szűzien tiszta.
- Tiszta, tiszta, csak nagyon hosszú.
Német vicc
Etső otthoni ebéd. A férj kifürkészheted lenül majszolja, fanyar képpel. Az asszonyka lopva nézi, s megszólal: - Nem ízlik talíln, pedig a szakácskönyvből csináltam. - Máskor használd talán a lapjait, a borítója igen rágós.
Magyar vicc
- Aztán milyen ez a ló?
- Ez? Mint a makk. Jól húz, jól vontat, keveset fogyaszt.
- Aztán jámbor-e?
- Meghiszem azt! Négyen tartottuk vissza, mégis bement a templomba.
Romániai cigány vicc
Na, Gazsi, hazudj valamit, akkor kapsz egy forintot. - Kettőt tetszett ígérni!!...
Székely vicc
Áron bácsi nézi az idegenforgalmi hivatal felhívását. „Hivatalunk angolul, németül és franciául beszélő embert alkalmazna." Megvakarja a fejét, megigazítja a tarisznyáját, és bemegy. - Adjon isten! A hirdetésük miatt gyöttem. - Ön
beszél németül? - Németül nem. - Akkor angolul?. - Angolul se. - A, értem. Ön franciául beszél! - Mér'' beszélnék én franciául? - De akkor mért jött? - Hát azért fiam, hogy megmondjam, énrám ne számítsanak!
Hol volt, hol nem volt, a legmagasabb erdőn is túl, volt egyszer egy hegy tetején egy hatalmas 99 tornyú ház. Ennek a hatalmas várnak a közepén volt egy nagyon mély kút. Ez adta mindenkinek a vizet. Azaz, csak adta volna, mert éppen elapadt. Hiába másztak le a mélyére, csak nem jöttek rá, mi lehet a dolog nyitja, miért nem folyik a finom tiszta víz. Eszükbe jutott akkor, hogy az égig érő hegyek mellett lakik egy óriás. Meg kéne próbálni, hátha ő ki tudná bogozni a dolgok okát. így is tettek. Az óriás meg is ígérte, segít rajtuk, de, hát mondanák meg, mit adnak cserébe. Azt mondták, annyi tejet meg bort adnak neki, amennyit egy hónap alatt megittak volna víz helyett. Az óriás igen jószívű volt, hát ráállt az alkura.
Lemászott a kútba, egy kis ideig matatott, aztán kinyújtott egy ház nagyságú követ a kútból. Csak úgy remegett a vár mikor leej-
tette a kút mellé. Gyertek, nézzétek meg, már folyik is a víz. Ez a kő volt az, ami eltorlaszolta az útját. És valóban, a kút újra működött. De a várúr is. Gondolta, nem fog ő ennek az óriásnak fizetni, inkább vesszen bele a kútba. Hozatott hetvenhét szolgával egy akkora malomkövet, hogy tizenhárom emelővel rakták a kút tetejére. De uram-atyám mi történt. A nagy malomkő közepén egyszer csak kibújt az óriás feje, a malomkerék pedig szépen felemelkedett és az óriás kibújt a kútból.
- Jajj, de boldog vagyok - mondta. - Ti csak bort meg tejet ígértetek és lám ráadásnak még egy gyönyörű szép gallérral is megajándékoztatok. Nem is megyek én el tőletek soha.
Na, Igy esett. A fösvény, szavaszegő várúr, azóta is itathatja az óriást tejjel meg borral, ha azóta meg nem haltak mind a ketten. Itt a vége, fuss el véle.
( kanizsa )
1990.
iuIius
13.
NÉMETH ZOLTÁN
ioncserélok tervezése gyártása
Telephely: 8800 Nagykanizsa Tavasz út 4. Tel: 93-14-129
Hétfőn nyflt a Hevesi Sándor Művelődési Központban Csák Miklós fotós 45 képből álló színes fotókiállítása. A bakonyi mesék című tárlat egy dunántúli cigánybúcsú egy napját mutatja be. A fekete-fehér reprodukciók nem adhatják vissza a Fotóművész Szövetség által megvásárolt sorozat hangulatát, de az érdeklődőknek igazi fotós élményt nyújt a tárlat, mely július 29-ig látogatható.
AQUA SERVICE
1990. július 13.
( kanizsa ) 29
Szakonyi Attila képriportja
Ilyen mozdulatok fűszerezték a hangulatot
Bélák azért van gondban, mert elfelejtette a mögötte lihegő Yikidált megkérdezni, melyik asztalra kéri a ... labdát
Komár Lászlót megharapta egy kutya. Ezért bár focizni nem, énekelni tudott még
Eperjes miívész Ur sokat loholt. Itt éppen Balogh után
Füle doktor megmutatta, hogy más ez a tánc és azt Is, hogyan kell gött lőni
30 ( KANIZSA) 1990. július 13.

Az 1989/90. évi bajnoki küzdelmek már régen befejeződtek a minőségi osztályokban, ahol színeinket a Bútorgyár NB l-es női, a Tungsram SE újonc NB
II-es férfi es az Üveggyár NB
III-as férfi együttese képviselte. Már elöljáróban megállapítható, hogy csapataink sikerrel vették az akadalyokat, valamennyien teljesítették az egyesületi és szakosztályi célkitűzéseket, s így továbbra is résztvevői a minőségi osztályoknak.
*
Az élvonalbeli bútorgyári csapat Jurik Gyuláné edző vezetésével szerepelt a 10 csapatos NB l-es mezőnyben, amelyben 5-5 játékos vett részt a csapatküzdelmekben: 4 felnőtt és 1 ifjúsági korú versenyző.
Nos, a kanizsaiak az elmúlt bajnoki évben a „kiöregedett" Baj és Beck helyett nem igazoltak senkit, hanem bedobták a mélyvízbe a nagyon fiatal Jurik Andreát, tanulni. igy aztán, a várakozásnak megfelelően nagy teher nehezedett a 4 felnőtt versenyzőre, akik valamennyi mérkőzésüket 0:5-tel kezdtek. Ugyanis a még, serdülő korcsoportos Andrea nem tudta felvenni a versenyt a riválisokkal szemben.
A „csonka" csapat aztán gyengecskén teljesített az őszi icfényben, hiszen csak 3 győzelmet arattak (Tolnai VL, THe-jőcsaba, MÁV DAC). A játékosok közül mindössze Gazsi tűnt ki, aki 77,5 százalékos eredményességgel szerepelt, míg a többiek eléggé gyengélkedtek. Ennek ellenere a 6. helyről várták a tavaszi folytatást.
Közben az egyesületi vezetés „fejmosást" vegzett, majd a korszerűsített ösztönző rendszer is segített abban, hogy a II. félidőben rákapcsoltak a lányok. A január 13-ai rajton ugyan vereséget szenvedtek a bronzérmes BSE-től, ám ezen a találkozón Gazsi Ildikó szolgáltatta az igazi meglepetést, aki valamennyi ellenfelét legyőzte, köztük az Európa-baj-nok Bátorfi Csillát is. Ugyancsak remekelt Szabó Gabi is, aki 3 győzelmet szerzett. A soron következő 4 fordulóban remekeltek a bútorosok, mindegyik ellenfelüket legyőzték: bravúros győzelem a Postás otthonában, majd biztos siker a 31. sz. Építők, Tolna és az Erzsébeti ATSE ellen.
A bajnokság befejező .részében megtört a lendület. Érthető vereséget szenvedtek az ezüstérmes Vízművek és a bajnok Statisztika ellen, majd lelépték a Hejócsabát, viszont az évadzárón, a kiesés ellen küzdő MÁV DAC ellen - amelyet ősszel 18:7-re vertek - meglepő, 13:12-es vereséget szenvedtek.
A tavasszal megtáltosodott kanizsaiak - az évadzárót kivéve - igazolták végre igazi képességeiket. Gazsi tovább javult, am szembetűnő Szabó rohamos előretörése, aki őszi 49 százalékos teljesítményével szemben tavasszal 75,5(1) százalékot teljesített. Mausz kiegyensúlyozott volt (ősz 51,4, tavasz 55,5 százalékos teljesítés), míg Bizó 28,5-ről feljött 50 százalékos tavaszi teljesítésre. Gál nagy csalódás volt ta-
A Biítor—Építők találkozón
Fotó: Szakony Attila
vasszal, lényegesen visszaesett.
A bajnokságból kiemelkedett a kitűnő Statisztika, az ezüstéremért nagy harcot folytatott a Vízmű és a BSE. Ezt követően az Építők, Erzsébeti ATSE és a Bútorgyár alkotta középmezőnyt. A bútorosok végül is a 6. helyen zártak 8 győzelemmel és 10 vereséggel (a riválisok 2, illetve 6 ponttal előzték meg őket), akik 6 ponttal végeztek a 7. helyezett Postás előtt.
A bajnokság zárása után következett a „harmadik" félidő amikor Sáth lépett porondra (a
Az iskolák között a Péterfy volt a
legjobb
Az 1989/90-es tanévben a városi sportosztály ismét meghirdette a városi általános iskolák alapszintű versenyrendszerét, amely az intézmények között folyamatos versenyzést, valamint az egészséges életmódra nevelést kívánta elősegíteni.
A rendszer kimondott célja volt, hogy a sportágon belüli, valamint az iskolák közötti versenyeztetésen túl minél többen
kapcsolódjanak be a rendszeres testedzésbe. A versenyzés 14 számban (atlétika, mezei futás, asztalitenisz, kézilabda, kosárlabda, minikosárlabda, labdarúgás, röplabda, sakk, úszás, torna, természetjárás játékos sportvetélkedő, Toldi-kondi) nyújtott játéklehetőséget azzal, hogy legalább hétben feltétlen indulnia Kellett ahhoz hogy értékelhető legyen. A felsorolt ver-
vartanyrandazar Irt.
isicoca Ixtlétlka | Aaztalltanlaz | frorna Kézilabda iNagypélyéa labdarúgéa Klapélyaa labdarúgás Röplabda Koaérlabda labda Hazai fúté- | varaanv r- 1 Úazéa Toldi kondi Taraéazatjér. jatékoa aport-vatélkadS Oaazaaan(pont) Tanuló létazéa 1 Xndax azéa
Pétarfy 202 33.5 _ 36 8 _ _ 28 23 166 23 10 531.5 764 69,5 I.
Rozgonyl 61 7 10 - 20 10 - - 14 - 4 61 7 8 202 471 42,9 II.
Hunyadi 116 - - 40 2 B - - - 4 - 0 8 4 182 427 42,6 III.
Andrajka 35 15.5 - - 14 - 24 14 10 34 134 40 6 326,5 768 42.5 IV.
Havaal 122 10.5 120 - 14 4 - - 14 16 17 27 - - 344.5 837 41,1 V.
Palin 31 - - 6 - O 22 14 io - 4 2 - - 0 65 191 34,0 VI.
Kun Béla 14 29.5 - - - 0 14 O 5 3 -i o 89,5 316 23,3 VII.
29 3.5 - 14 8 6 b 22 14 10 - 2 14 2 132,5 476 27,8 VIII
Zrínyi 46 - - 24 16 24 - - - - 17 24 - 14 165 746 22.1 IX.
NagyRéo 22 - - 10 6 0 - - - 16 0 0 8 0 62 308 20,1 X.
Szabadaég téri 17 23 - - 0 - - - - - 8 13 12 0 73 605 12,0 XI.
Rozgonyl II. 7 7.5 - 16 22 6 - - - - 3 17 - 0 78,5 669 11.7 XII
PatSfl 3 ■ " 2 * 0 " 0 25 - 30 419 7,1 XIII
ma: Egyént oportágakban (az 1-6. halvazattak) a pontozáa 7-9-4-3-2-1 volt Caapat aportágakban annak a kttazaraaát kapták a caapatok O Jal t az lakala ráazt vatt a varaanvan, azonban pontot naa azarzatt - Jal , az takala naa indult az adott aportágban
senyszámok közül a játékos sportvesenyen és az atlétikában való indulás kötelező volt, míg a másik öt vagy több sportágát az iskolák maguk választották^. Természetesen a több sportágban való indulás a pontversenyben elérhető magasabb helyezést is eredményezhette. Az értékelés úgy történt, hogy a versenyen szerzett összpontszám, valamint az iskolák tanulólétszámának az arányából adódott indexszám értéke határozta meg a vécjső sorrendet. Ennek megfelelően az elmúlt tanév legeredményesebb iskolájának a Péterfy iskola bizonyult, második a Rozaonyi, míg harmadik a Hunyadi isKola lett. Az első három helyezett iskola 15-10-8 ezer forintos pénzjutalomban részesül, akárcsak a csapatok vezetői (5-
4-4 ezer forint). Az intézmények legjobb sportolói közül az első helyezést elért intézményből 10, a második és harmadikból pedi^
5-5 tanuló ingyenes balatonma-riai üdülésen vehet részt, melynek költségeit, akárcsak az intézményi es a testnevelői jutalmakat a városi sportosztály fedezi. A jutalmak átadására a szeptemberben induló új tanév elején kerül sor.
(k)
kiesett Hejőcsaba edzője), aki előbb a Postás, majd a kanizsaiak ellen óvást emelt. A bútorosok ellen azért, mert utánpótlás csapatai nem szerepeltek a megyei bajnokságban. Nos, először a MASZ helyt adott az óvásnak, de aztán fellebbezett a Bútor, amelynek csapatai igenis ott voltak, ahol lehetett. Végül is, június közepén megszületett a végleges döntés, a Bútor 6. helyen zárt (a Sáth által remélt kanizsai „kilökés" eredménytelen lett).
S:
Az NB II Nyugati csoportjában, a 9 csapatos mezőnyben újoncként rajtolt a Tungsram férfi legénysege, melynek játékos-edzője Zborai Gyula, akinek irányításával, sőt aktív részvételével teljesültek a tervek.
A lámpagyáriak ősszel 5, tavasszal pedig 6 bajnoki pontot szereztek akik az alsóházban végig jobbak voltak a riválisoknál. Az újoncok biztosan szerezték meg a 7. helyet, s továbbra is NB ll-es szereplést harcoltak ki a „Benkő" csoportban az egyesületnek.
A kanizsaiak sikeres szerepléséért Beck Gábor és Zborai Gyula tette a legtöbbet (mind a ketten 70 százalék fölött teljesítettek), rajtuk kívül gyakran szerepelt Mikola, Losonczy, Gerencsér M., Szekeres és Leránt). A bajnokság során kiemelkedő hazai sikert értek el a zalai rangadón, ahol a bajnokesélyes Z. Spartacus csapatát állították meg (9:7).
Az NB III „Nechlovits" csoportjában Baj József vezetésével szerepelt az Üveggyár gárdája, amely ősszel mérsékelten szerepelt (6. hely). A tavaszi idényre „beszálltak" a rutinos versenyzők, akik nagy lelkesedéssel rákészültek a találkozóra és végül felkapaszkodtak a dobogóra bronzérmesek lettek az 1989/90-es bajnoki évadban.
A küzdőképes és eredményes Gerencsér Árpád Dömötör Sándor mellett Tuboly és Csapó jó tavaszi helytállással tűnt ki.
Balogh Antal
Mérlegen a város asztalitenisz sportja
1990. július 13.
( kanizsat
31
Érmes úszók, felemás vízilabdázók
A Vízmű SE úszó- és vízilabda szakosztálya, no és az egyesület vezetése a fedett uszoda átadását követően fokozta a szakmai munkát, az úszók és vízilabdázók is nagyszerű lehetőséget kaptak a sportági fejlődésére.
- Az egyesületi vezetés érthetően felkarolta a szakágat, s a végzett munka eredményeként az úszók gyors fejlődésnek indultak a főfoglalkozású edző és a társadalmi edző, aktivisták vezetésével. Sajnos, a vízilabdázóknál nem sikerült lerendezni az edzőkérdést, a katonáskodó Szölősi edzőjátékos például a bajnoki rajt előtt kapcsolódott be a munkába - magyarázta Molnár István szakosztályvezető.
A vízilabdázók ebben az új bajnoki évadban az OB ll-ben, az átszervezett bajnokságban vettek részt. A két csoportba sorolt csapatok körmérkőzést játszottak, majd a kialakult helyezés alapján ún. rájátszásos helyosztókra került sor.
A kanizsaiak, a főként ifjúsági vízilabdázók a 6 csapatos csoportban megsze-
még ütőképesebb, szervezettebb csapatunk legyen -hangoztatta a szakosztályvezető.
A bajnokság befejeződött, s igy a második félévben csak kupa, valamint barátságos mérkőzésekre kerül sor, miközben anyagilag erősíteni kellene a vízilabda szakágat, hogy a fejlődés töretlen legyen.
Az úszók 1989/90-es évadja néhány hét múlva zárul, de máris megállapítható, hogy a kanizsai fiatalok igen eredményes évet zárnak.
- Népes mezőnnyel, mintegy 75 fő versenyzővel foglalkoznak a szakágban, ahol 20-25 fő alkotja azt a magot, amelyre egyre jobban lehet alapozni. A végzett szakmai munka, a versenyzők igen jó magatartása eredmenyeképp mind területi, mind az országos versenyeken kitűnnek a legjobbjaink, akik közül rászolgál a név szerinti kiemelésre az aranyjelvényes Orbán Krisztina, az ezüstjelvényes Nagy Tünde és Holló Adrienn - adott gyorsértékelést Molnár István.
(bg)
rezték az 5. helyet, akik oda-visszavágó alapon mérkőztek a Miskolci Egyetem csapatával. Az első Nagykanizsán sorra került találkozón fölényesen nyertek a kanizsaiak (10 góllal), majd a visszavágón kikaptak 3 góllal (11:8), s igy összesítésben az OB ll-ben megszerezték a 9. helyet.
Az I. félévben lebonyolított OB ll-es küzdelemsorozaton a következők szerepeltek: Leposa, Szemerédi A. - Kálovics, Csetneki, Bú-
za, Markó, Gruttó, Szegi, Vegh, Szölősi, Kertész, Ku-rucz, Szemerédi /., Szemerédi J., Fodor.
- Az elért 9. hellyel elégedett lennék, de a fiúktól nagyobb fegyelmet, jobb hozzáállást vártam. Mi szeretjük a vízilabdát, örülünk, hogy sikerült nagy nehezen biztosítani az anyagi háttért, eddig. Ugyanis a bázisszerv, a Vízmű erőn felül teljesít, vagyis nagyobb városi összefogásra lenne szükség, hogy az OB ll-ben
A városkörnyéki focipontvadászat eredményei
A nagykanizsai városkörnyéki labdarúgó-bajnokság sokszínűségét és a sportág iránt megnyilvánuló lolyamatos népszerűséget jelzi, hogy az 1989/90. évi bajnoki küzdelmekre összesen 42 felnőtt és 12 ifjúsági csapat nevezett. A csapatok egy első és két másodosztályú csoportban versengtek a pontokért úgy. hogy az első osztály győztese jogot szerzett a megyei osztályozón való indulásra, míg a másodosztályú győztesek az első osztályba jutottak fel.
A városkörnyéki legjobbak csoportjában 12 együttes harcolt a pontokért és különösen az élcsoportban nagy küzdelem jellemezte a játékot. Kezdetben nárom csapat (Felsőrajk, Geíse és Bajcsa) vívott éles csatát, majd ez párharccá vált a későbbiek során Felsőrajk és Gelse között. A két szomszédvar között végül csak a jobb gólkülönbség döntött a Felsőrajk javára, így ők képviselhetik városkörnyékünket a megyei osztályozón. A kiesés sorsa az osztályozó eredményétől is függ, amelyben legfőképp Eszteregnye és Borsfa lehet érintett. Az első osztály ifjúsági bajnokságát Felsőrajk nyerte, megelőzve Murakeresztúr és- Molnári gardáját.
A másodosztályban két csoportban küzdöttek a csapatok a bajnoki pontokért. A területi elvet figyelembe vevő osztály A" csoportját a valamikor szebb napokat is megélt Zalaszentbalázs nyerte a közös tanácshoz tartozó Pölöskefo előtt, mig a harmadik helyezett a Becsehely gárdája lett. Ugyancsák nagy volt a küzdelem a „B" csoportban is, itt a Pat gárdája nyert, megelőzve Zalakaros és Balatonmagyaród csapatát. Mindkét csoport győztese a szeptemberben induló új bajnokságban mar az első osztályban szerepelhet.
(kz)
1. osztály 1./ Felsorajk 22 16 4 2 65 - 20 52 1. osztály (ifjúsági) 1.1 Felsorajk 22 18 1 3 121 - 35 55
2.1 Gelse 22 16 4 2 63 - 24 52 2./ Murakeresztúr 22 15 4 3 91 - 23 49
3.1 Bajcsa 22 13 4 5 57 - 39 43 3.1 Molnári 22 15 2 5 88 - 37 47
4./ Miháld 22 8 9 5 39 - 28 34 4.1 Gelse 22 13 4 5 92 - 32 43
5./ Pátró 22 9 4 9 41 - 42 31 5.1 Bajcsa 22 11 4 7 76 - 48 37
6./ Poaányszentpéter 22 9 3 10 47 - 44 30 6./ Miháld 22 11 1 10 56 - 55 34
7./ Molnári 22 5 11 6 42 - 49 26 7.1 Zalakomár 22 9 2 11 44 - 57 29
8./ Murakeresztúr 22 7 3 12 38 - 52 24 8./ Eszteregnye 22 7 3 12 40 - 67 24
9./ Zalakomár 22 6 5 11 37 - 51 23 9.1 Pátró 22 7 2 13 40 - 72 23
10./ Pusztamagyaród 22 4 8 10 29 - 48 20 10./ Pusztamagyaród 22 7 1 14 48 - 73 22
11./ Eszteregnye 22 5 3 14 21 - 54 18 11./ Pogányszentpéter 22 7 1 14 52 - 103 22
12./ Borsfa 22 4 3 15 23 - 52 15 12./ Borsfa 22 1 1 20 21 - 136 4
II. osztály II. osztály
„A" csoport „B" csoport
f./ Zalaszentbalázs 18 14 4 0 50 - 11 46 1./ Pat 18 15 2 1 60 - 23 47
2./ Pölöskefő 18 14 0 4 69 - 27 42 2.1 Zalakaros 18 13 3 2 74 - 15 42
3.1 Becsehely 18 11 2 5 62 - 32 35 3./ Balatonmagyaród 18 12 3 3 45 - 26 39
4.1 Líszó 18 11 1 6 37 - 21 34 4./ Zalaszabar 13 10 2 6 41 - 25 32
5./ Szepetnek 18 10 1 7 51 - 36 31 5.1 Zalaszentjakab 18 8 4 6 47 - 30 28
6./ Kiscsehi 18 6 3 9 34 - 39 21 6./ Palin 18 4 8 6 30 - 29 20
7.1 Semjénháza 18 6 1 11 37 - 50 19 7.1 Újudvar 18 4 2 12 28 - 59 14
8./ Surd 18 6 0 12 21 - 49 18 8./ Nagyrécse 18 4 2 12 25 - 46 14
9./ Fűzvölgy 18 2 2 14 25 - 74 8 9.1 Nagybakónak 18 4 1 13 28 - 56 13
10./ Hahót 18 2 1 15 36 - 79 7 10./ Sand 18 0 2 16 11 - 80 2
Városkörnyéki végeredmény
32 ( KANIZSÁT
1990. július
Ausztrál siker a Kanizsa Kupán
A városi tenisz szövetség és az Olajbányász tenisz szakosztálya 15. alkalopmmal rendezte meg hagyományos versenyét, a Kanizsa Kupa meghívásos teniszversenyt. A ket napon át sorrakerült küzdelemsorozaton 14 egyesület több mint 100 versenyzővel képviseltette magát, melynek nemzetközi jellegét egy ausztrál versenyző adta.
A jól szervezett kupaversenyen a III. osztályú férfi egyest (24 induló) s egyben a Kanizsa Kupát az ausztral Madaferri Bi-agio nyerte a kanizsai Füle Zsolt előtt. A döntőben: 6:2, 6:0.
Férfi párosban (11 duó indult) a Janics-Dominek (Sopron) kettős végzett az élen, míg a Márton-Köfpics (Olajbányász. ZTE) páros bronzérmes lett. Á gyermek fiil egyest (9
induló) a keszthelyi Dubics Balázs nyerte.
A nok mezőnyében jeleskedtek az Olajbányász tehetséges fiataljai, akik több jó helyezéssel hívták fel magukra a figyelmet.
A női egyest (8 induló) Gaál Nóra, az olajosok éljátékosa nyerte, aki a döntőben 6:3, 6:3 arányban diadalmaskodott Albert (BVSC) ellen. Kitűnt a még újonc Korcsoportos kanizsai Nóvák Edit, aki a 3. helyen végzett.
Gyermek leány egyesben (16 induló) a győzelmet a soproni Móry Anita nyerte az ,,olajos" Füle Ramóna ellen. Az újonc leány egyesben (18 induló) olajos-döntőre került sor, amelyben Nóvák Edit nagy küzdelemben, 6:4, 7:5 arányban nyert Szerdahelyi Kinga ellenében. (b)
Kanizsa - várospolitikai hetilap, megjelenik minden pénteken. Szerkesztő: Pék Pál. Tervező szerkesztő: Ferencz Gyó''zó". Szerkesztőség: 8801 Nagykanizsa, Ady u. 1. II. em. Pf. 74. Telefon: 06/93/12-305. A szerkesztőbizottság tagjai: Horváth Mária, Kápolnás Zoltán, Marton Györgyi, Tihanyi István. Kiadja a Zala Megyei Lap- és Könyvkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Jakab Vilmos. Computertechnika: SZÜV, Zalaegerszeg. Nyomtatás: Zalai Nyomda. ISSN: 0865-3879. Nytsz:B/PHF/266/Z/1989. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési dlj: egy hónapra 35, negyedévre 105, fél évre 210, egy évre 420 forint. Előfizethető a postahivatalokban és a kézbesítőknél.
A megyei labdarúgó bajnokság során a serdülő korúak is nagy csatát vívtak a bajnoki pontokért. Városunk csapatai közül az 1989/90 évi bajnokságban a Kiskanizsai MSK ifjú titánjai szerepeltek a legjobban, a bajnokság „A" csoportjában 138:27-es gólkülönbséggel a 2. helyen végeztek, majd a megyei osztályozón is jól szerepelve a csapat végül a bronzérmet szerezte meg.
Képünkön a 3. helyezett csapat tagjai, ülő sor balról jobbra: Horváth György sponzor, Imrei József, Kuzma László, Gergyák Balázs, Kele Lajos, Béres Ferenc intéző középső sor balról jobbra: Kulcsár Attila edző, Ambrus István, Rácz Attila, Torma László,. Horváth Ferenc edző, Felső sor balról jobbra: Kollár László, Németh Roland, Nagy Tibor, Böjti István, Nagy György, Jakupánecz Zsolt. Játszott még, de a képről hiányzik: Horváth István, Farkas Csaba, Dolmányos József, Búzás György, Kuzsner Ferenc, Gergina Gábor, Pintér Tamás, Oltai Balázs.
Fotd: Kocsis Norbert
A kanizsai szervezők mintaszerűen készítették elő a július végéig tartó kiemelkedő ese-menvsorozatot, a nemzetközi sakkfesztivált, melynek színtere a Hevesi Sándor Művelődési Központ ahol harmadik alkalommal bonyolítják le a Tungsram Kanizsa Kupa küzdelemsorozatot.
Június 30-án ünnepélyes keretek között nyitották meg a zalai sakksport legnópeseDb és leghosszabb időtartamú versenysorozatát, melynek fővédnöke Zsoldos Ferenc tanácselnök és Horváth Miklós, a Tungsram Rt. nagykanizsai igazgatója. A megnyitó ünnepségen Sza/a/'' Tibor, a Tungsram SE elnöke, maid Zsoldos Ferenc többek között azt hangoztatta, hogy a sportkör és a város minőségi sakksportjában egyre meghata-rozottabb fontosságot jelent a jegyzett sakkfesztivál, amelyre 14 ország több mint 100 versenyzője nevezett.
- A III. Tungsram Kanizsa Kupa hazánkban és országhatáron kívül is nagyszerű ünnepe a sakkozásnak. Az egyesület, a tanács hathatós segítsé-
§e mellett feltétlen említést ér-emelnek szponzoraink, ame-
lyek lehetővé tették ennek a nagyjelentőségű versenynek újbóli megrendezését. Köszönet és elismerés mindazoknak, akik valamit is tettek a nemzetközi fesztivál érdekében, amely tovább öregbíti a város, a megye és hazánk sakksportját - hangoztatta Kiss László, a Tungsram KK főszervezője, az OB ll-es csapat edzője és éljátékosa.
Az egy hónapon át tartó kupaverseny első szakaszában bonyolítják le a nemzetközi nyílt versenyt, melynek mezőnyében 76 versenyző szerepel 6 ország képviseletében, főztük 9 szovjet, 7 jugoszláv, 7 holland, 5 NSkK-beit, 4 osztrák sakkozo akik macjas értékszámmal (2200-2460) rendelkeznek. A magyar versenyzők közül a legjobbak: Horváth Gyula (2440), Karsa László (2430), Portisch Ferenc (2355), Horváth Imre (2340). A jegyzett, nívós versenyt fémjelzi az is, nocjy a mezőny felét (!) értékszamos versenyzők alkotják, ami bizony éles küzdelmeket sejtetnek.
A 9 fordulós, svájci rendszerű nemzetközi értékszám és címszerző nyílt verseny 1-2. fordulójában többségében a pa-
pírformának megfelelő eredmények születtek, ám minden pontért, félpontért alaposan meg kellett küzdeni a versenyzőknek. No, azért több összecsapás is meglepő eredmény-nyel zárult. A mezőny doyenje, a 85 éves kanizsai lámpagyári Szomjas Károly például igen értékes győzelmet aratott klubtársa ellen. Ugyancsak nagyszerűen szerepeltek lapzártain az értékszámmal nem rendelkező szovjet fiúk is (Freider, Rabiszovics).
Érdekesebb eredmények:
A nyitó fordulóban: Den Bro-eder (nolland) - Freider (szovjet) 0:1, Szomjas (Tungsram) -Marton (Tungsram) 1:0, Kupo-rosov (szovjet) - Dede (ma-
gyar) döntetlen, Horváth S. (magyar) - Kovac (jugoszláv) 0:1, Pintérné (magyar) - Radt-ke (NSZK-beli) 0:l'' Forgó Eva (magyar) - Tényi (magyar) döntetlen.
A 2 fordulóban: Peschina (szovjet) - Plecskó (magyar) 1:0, Rabiszovics (szovjet) -Den Boeder (holland) 1:0, Haf-ner (osztrák) - Simö Judit (magyar) 0:1, Freider (szovjet) -Müller (NSZK-beli) 1:0 Kiss László (Tungsram) - Horváth Imre (magyar) döntetlen, Marton (Tungsram) - Kercsmarics (Tunsgram) döntetlen, Radtke (NSZK-beli) - Portisch F. (magyar) döntetlen, Pogorelov (szovjet) - Bagonyai (Tungsram) 1:0 (béa).
Tenisz
Elfogyott a kisgazdák türelme
„A kisgazdapárt következetesen kitart amellett, hogy az eddigi „ingyenélők" számára megszűnjék a Kánaán."
(Cikkünk a 3. oldalon)
II. évfolyam. 29. szám 1990 július 20. Ára 9.60 Ft
KANIZSA
VÁROSI HETILAP
Megjelenik minden pénteken
A hónap embere: Nóvák József
mozdonyvezető, a MÁV Nagykanizsai Vontatási Főnökség dolgozója, aki a korábbi két Kiváló Dolgozó kitüntetés után a MÁV Pécsi Igazgatóságán július 6-án tartott ünnepségen, 44. születésnapja előestéjén, az idei Vasutasnap alkalmából vette át a Vezérigazgatói Dicséret kitüntetést, és a vele járó 4000 Ft pénzjutalmat.
Nóvák József gyékényesi vasutascsaládból származik. Dizel-mozdonylakatos szakképesítést Pécsett, szakmai gyakorlatot pedig a fővárosi Ganz—Mávag dízelmozdony szerelő műhelyében és a Pécsi Vontatási Főnökségen szerzett. 1969. óta dolgozik a kanizsai Vontatási Főnökségen. Gőz-dizel- és villanymozdonyvezetői szakvizsgákkal rendelkezik. Korábban gőz- és dízelmozdonyokkal „ rótta" a vágányokat, jelenleg a Budapest— Fonyód közötti villamosított vonalon egy V-43-as villanymozdonyt vezet. Nős, két gyermek apja; felesége és fia is MÁV-dolgozó. Szabadidejében gyékényesi családi házukban barkácsol, kertészkedik, szőlőt müvei. Ereje teljében lévő, munkájának és családjának élő, elégedett, boldog emberi Kitüntetéséhez gratulálunk.
(tih-i)
(Szakony Attila felvétele)
Kérdőjelek a Városgazdálkodási Vállalatnál (4. oldal)
Parlamenti sakkjáték ( 5. oldal)
Csapda, „áldozat" nélkül. (Szakony Attila felvétele)
MSZP presszó
Minden hűhó és felhajtás nélkül csendesen megkezdte a működését Bazárudvarban az MSZP presszó. Mindennap 9-21 óráig tart nyitva. Bolti áron csokoládék, üdítők és szeszes italok várják a betérőket. A szocialisták azonban inkább azt szeretik, ha MSZP Munkásklubnak nevezik a helyet, nem presszónak. Főleg nyugdíjasok látogatják a presszót, de mindenkit szívesen látnak. Gyakori vendégek például a fldeszesek is. Egészséges politizáló légkör Jellemzi ilyenkor a klub hangulatát.
A presszóhoz klubszoba is tartozik, színes tévével és nagyon sok folyóirattal, amelyet térítés nélkül lapozgathatnak az olvasni vágyók. Tervük egy billiárdasztal, amit remélhetőleg nemsokára felállítanak a rendszeres látogatók örömére.
V.J.
„r.^or.í-pfrtj*"
Mire ez a képes szösszenet megjelenik, a kanizsaiak, akik a 32-sek valamelyikével, vagy a 19-sel járnak, nyilván mág megszokták a jószándékúan fölállított plexi csapdát. De az első nap élvezet volt nézni, ahogy a Szabadság tér sarkán lévő Sport presszóból távozók valami pantominszerű ijedtséggel próbáltak kikecmeregni az üvegfalak mögül. Mert a jó szándék visszaütött. A buszra várók esőbeállója még bosszúságot okozott. És ha esztétikus is ez plexifalból épített csoda, nem biztos, hogy éppen odaillík ahova tették. Persze lehet, hogy más, máshol, másképpen látja. Mindenesetre a napokban alakult Építészeti Bizottmánynak van már feladata. Mert, ugye, egy csapda, nem csapda.
- dóró -
Kovács Zoltán „szalmaszála" (10. oldal)

KANIZSA
3
1990. js 20.
áe MDF polgármesterjelöltje
szerváltást majd a helyhatósági választások után érzékeli csak.
— Igen! Akkor, amikor majd lesz önkormányzati képviselőtestület, s ez a testület valóban a város érdekében fog dönteni. Nem lesz semmiféle megyére vagy pártokra kacsingatás. De — miután többpártrendszer van — a képviselőtestület munkáját több párt fogja figyelemmel kísérni, tehát a munka erős kontroll alatt lesz.
Eddig az volt a gyakorlat, hogy a tanács szigorúan egy párt felügyelete alatt volt, s ennek az az érdekeit képviselte. A szeptember végén megválasztandó képviselőtestületnek a város valós érdekeit kell képviselni. Én egy erős önkormányzati testületre számítok, és bízom abban, hogy a tanácsi szakapparátus fel fog nőni az új rendszerű munkavégzéshez.
— ön szerint a képviselőtestületnek melyek lennének az első, megvalós ítandó Jeladatai?
— Nehéz kérdés...! Nem tudom, hogy a képviselő-testületre mit hagy örökül a tanács. Ezért ezekről a kérdésekről most még csak feltételes módban lehet beszélni, hiszen a választások előttünk vannak —
Rozsas János portré
lakáskérdését. Egy reményem van — lehet, hogy csak hiú remény: a mezőgazdaság előtt megnyílnak azok a távlatok, amelyek újra vonzóvá teszik a földművelést, s akkor azok, akik a tsz-szervezések elől a városba menekültek, talán visszaszivárognak a mezőgazdaságba. Az az égető lakáshiány és a munkanélküliség ezáltal talán enyhülne. Úgy gondolom, hogy a falvakba történő visszaszivárgás nem lesz olyan tömeges, mint a városba menekülés volt. Bízom azonban abban, hogy a városba menekültek egy része visszamegy a mezőgazdaságba.
Nagyon nagy változások előtt vagyunk. Csupa kérdőjel minden. Az ember még a saját életében sem tervezhet, hát egy közösség életébenl
— ön milyen hatalommal bíró polgármestert képzel el?
— Közepesen erős hatalommal bíró polgármestert gondolnék.
A polgármester ne alakítsa saját arculatára a város életét, másrészt ne legyen olyan, aki kienged mindent a kezéből. Harmadrészt engedjen másokat is
cselekedni. Én soha nem szerettem azokat a vezetőket, akik minden kérdésben maguknál tarot-ták a döntés jogát. Az ésszerű
Az önkormányzatról szóló törvényjavaslat még csak most kerül a parlament elé, de az MDF helyi szervezete már Július elején polgármester-jelöltet állított Rózsás János személyében.
— Úgy tudom, ön nem tagja az MDF-nek. Miért az MDF támogatását vállalta?
— Igaz, én teljesen független, párton kívüli jelölt vagyok. Az az igazság, hogy ők kerestek meg. Annak idején az MDF és mások is felkértek képviselőjelöltnek is. De ettől én szigorúan elhatároltam magam, mert úgy éreztem, hogy a képviselővel szemben támasztott kívánalmaknak nem tudok megfelelni, nagyon nagy fizikai és szellemi igénybevételt Jelentett volna. Én nem vagyok politikus alkat. Habár politikai elítélt voltam, s a politika iránt érdeklődöm.
— Nem tudom lekötni magam egy párthoz sem. Szimpatizálok egyik-másik párttal, nem eggyel! Ilyen szempontból kicsit csapodár vagyok — mosolyodik el Rózsás János. — Az MDF vezetői azonban megkerestek, aztán hosszas beszélgetés után igent mondtam a polgármester jelöltségre. De más pártoktól is érkezett hozzám jelzés, hogy szívesen vennék polgármester-jelölt-ségemet.
— Ha nem titok, megkérdezhetem, melyek ezek a pártok?
— A Kereszténydemokrata Népárttól volt a jelzés, hogy ők csatlakoznak az MDF-hez ez ügyben.
— A Kisgazdapárttal pedig többen beszéltek az MDF-től, s azt mondták, hogy ők is támogatnak.
— Nekem úgy tűnik, hogy a városban is alakulóban van a kormánykoalíció.
— Igen. Bár a fenti pártok nevében még hivatalos megkeresés nem érkezett, csak az MDF döntött hivatalosan jelöltségem támogatása mellett — válaszolta Rózsás János.
— Megmondom őszintén — folytatja —, ha az ember lelkiismeretes, ilyen feladatot nehéz szívvel vállal. Nem lesz könnyű! Ez nem annyira hírnevet és dicsőséget hoz az embernek, hanem komoly feladatot. Egyrészt azért, mert teljesen új közigazgatást kell bevezetni, új szellemben kell a régi apparátust működtetni. Másrészt; amilyen nehézségei vannak a kormánynak a demokrácia kezdeti lépéseinél, olyan nehézségei lesznek az önkormányzat kiépítésénél.
— Úgy gondolom, hogy az emberek nagyobbik Jele a rend-
mondja Rózsás János. — Mindenekelőtt a pénzügyi alapok megteremtését tartom a legfontosabbnak. A reprivatizálá-si törvény Nagykanizsa életében is fontos szerepet fog játszani, hiszen az ipar, a kereskedelem fellendítése fontos feladat.
Nem elhanyagolható tennivaló egy reális és gazdaságos költségvetés összeállítása. A város mezőgazdaságával is kell foglalkozni, de jelenleg ez is képlékeny állapotban van, s még nem tudjuk, hogy a földtörvény mikor és hogyan kerül elfogadásra.
Mind-mind nyitott kérdés ez...! Nem irigylem a jövendő polgármestert! Még jóval a választások előtt vagyunk, s nem tudni, hogy ki kap bizalmat, de nekem már vannak álmatlan éjszakáim.
— Ila rangsorolna, melyik probléma megoldását tenné az első helyre?
— A munkanélküliségét és a
döntések előtt mindig fejet hajtanék. Csak akkor mondanék nemet, ha úgy érezném, „elkerülte a hordó a szamarat", vagy ha erkölcsi elveimmel nem egyezne.
— A városi tanácson Jelenleg kilenc osztály működik. Szűkség van ezekre az osztályokra, vagy esetleges összevonásokkal megszűntetésekkel a munkát racionalizálni lehetne?
— Nem tudom. Nem ismerem pillanatnyilag a tanács felépítését. Járási tanácson dolgoztam, és 20 év alatt sok minden változott, összevontak osztályokat, újakat alakítottak ki. Megmondom őszintén, beszélgettem az emberekkel, s ők említettek osztályokat, melyek létezése voltaképpen beleszólást jelent a város gazdasági életébe, fölösleges láncszemek. Ezeket viszont csak a választások után lehet reálisan megítélni. A fennálló törvények betartatása, felügyelete a fontos
a város részéről. Abba, hogy egy termelő üzem mit, hogyan és mennyit termeljen, nem lehet beleszólni.
Az apparátus koordináló szerepet tölthet be.
A váltást — szemléletben, munkamódszerben — nem egyik pillántról a másikra gondolom, mert akkor összezavarjuk a dolgokat. Én ezt egy folyamatos fejlődésnek hiszem.
— Mennyi időt adna erre a Jolyamatos JeJlődésre?
— Hát... legalább fél évet adok arra, hogy kiderüljön, mi az, ami maradandó, ami felesleges, és mi az, amit át kell vennünk, s esetleg más formában folytatnunk kell. A folyamatosság szempontjából a tanácsi apparátus szakértelmére szükség van! Azt a hibát nem lehet elkövetni, amit 1945-ben elkövettek, hogy a szakembereket — akiknek egyetlen bűnük volt, hogy a fennálló kormányt szolgálták — szélnek eresztették. Legfontosabbnak a zavartalan továbbműködést tartom — mondja Rózsás János.
— Az önkonnányzat működésének cdapjeltétele a pénzügyi-gazdálkodási Jeltételek megteremtése.
— Ez a kérdéskör a leendő önkormányzat működésének legsarkalatosabb és leg-eredményteljesebb pontja. A megoldás itt sem azonnal adódik, először alapokat kell teremteni.
Addig, amíg a megyétől függtünk, nagyon sokat elvontak Kanizsától. Ha ezek a pénzek itt maradnak a városban, akkor egy izmos, erőteljes költségvetésünk lehet. Ha kialakul a magánvállalkozók egészséges adóztatása, amely elősegíti a fellendülést, akkor ennek a városnak pénzügyi problémi nem lesznek.
Bízom abban, hogy ahogy az ország lassan kilábal a bajokból, s Kanizsa nem az utolsó város lesz, amelyik talpra tud állni.
— ön írja a Keserű ifjúság című könyvében, hogy a sírig elkísérik a szibériai kényszermunkatáborban összeszedett bajok...
— Én egy különös alkat vagyok. Nagyon tudok szenvedni... észre sem veszem, hogy fáj valamim. Voltak persze, komoly problémáim. Már elég régóta egészséges életmódot folytatok, mindenféle természetes gyógymódokkal élek. Virágpor kell, korpa kell, fokhagyma-tabletta kell, algásan fürdők..., sokkal egészségesebb vagyok, mint valaha.
64 éves vagyok, s aktívan tolmácsolok. Tizenöt óra tolmácsolás számomra nem jelent nehézséget. A tizenhatodik órában kezdek egy kicsit fáradni, de tizenöt órát képes vagyok koncentrálni. Szeretek tolmácsolni! Olyan jó érzés, amikor két ember nem érti egymást, s ha segítek észre sem veszik, hogy más nyelven beszélnek.
Marton Györgyi (Szakony Attila felvétele)
1990. július 20. Q KANIZSA _
Elfogyott a kisgazdák türelme
Az ígéretek betartására figyelmeztet a párt
1990. július 6-án a nagykanizsai IISMK kamaratermében a Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt tartott nagygyűlést. A tárgy a földtörvény-tervezet országgyűlési vitája miatti késedelem volt, holott azt a kisgazdapárt a legfontosabb kérdésként szeretné kezelni a parlamentben. A tervezettnél tovább tartó és sok érdekes kérdést felvonultató gyűlésen a közel másfélszáz érdeklődő aztán választ kaphatott a földdel foglalkozók felvetéseire.
Bakos István, a párt országos alelnöke mondta el őszintén, mik a gondjaik, terveik, feladataik.
— Az MDF nem tartotta be ígéreteinek zömét — szögezte le beszédének elején az alelnök. — A kisgazdapárt négy miniszteri és négy államtitkári helyet kapott a kormányban. Ez kevés ahhoz, hogy a földkérdést a parlamenttel súlyához mérten tudjuk kezeltetni. A választások előtt és eddig is csak nekünk volt erre kidolgozott programunk, sajnos! Mi voltunk ezért a céltáblája minden párt össztüzének azzal, hogy „szét akaijuk verni" a tsz-ket, és így veszélyeztetjük az ország jövő évi kenyerét.
Mi most is hangsúlyozni kívánjuk, hogy nem akaijuk a tsz-eket szétbomlasztani. Az életképes, jól működő gazdaságoknak tovább kell működniük. De a tsz-ek zömét nem kell bomlasztani, mert azok maguktól is szét fognak hullani. Még a kitűnő földadottságú tsz-ek közül is egyre több küszködik fizetési gondokkal. Számuk ma már közel 70 %. Ez azoknak a rossz szabályozóknak és hibás elvárásoknak a következménye, amelyek még mindig megvannak, pedig az új kormánynak az első és legfontosabb feladata lett volna ezeket megszüntetni. Ezek a problémák azok, amelyek a jövő évi kenyerünket veszélyeztetik.
A magyar mezőgazdaság termékeinek egyre nagyobb hányada eladhatatlan a nyugati piacokon — folytatta Bakos István — mert magas a termékek vegyszertartalma. Tudomásul kell azonban venni, hogy jelenleg nem tudunk vegyszerek nélkül termelni.
Az is nonszensz, hogy egy olyan kis ország, mint a mienk, ekkora fővárost tartson el. A falusi emberek verejtéke a záloga a pesti emberek jólétének! Ezt tudomásul kell vennünk. A
is csak nálunk bevett gyakorlat, nem beszélve a talajra kifejtett káros hatásról. A magyar föld pusztul!
Az új földtörvény késedelmes elfogadása alkalmat ad sokaknak arra, hogy gusztustalan módon lopják szét a földeket. És amit nem látunk és tudunk, az a legborzasztóbb. A Kisgazdapárt következetesen kitart amellett, hogy az eddigi „ingyenélők" számára megszűnjék a Kánaán. Hiszen a régi külkereskedők még
hatunk a végtelenségig. Ezzel csak újabb eladósodási hullám veheti kezdetét. Először nekünk kell bizonyítanunk. Mivel ez késik, már nem nagyon bíznak bennünk.
Magyarországon csak a parasztság segíthet! Vissza kell adni a parasztság jogait. Erkölcsi és anyagi jóvátétel nélkül ma már senki sem fog hinni az új gazdasági ígéretekben.
A kisgazdapárt ma mindenre kész, hogy az ország sorsát és a
talán az a kiskanizsai idős parasztember fogalmazta meg, akinek kiegészítő hozzászólása akár mottója is lehetett volna a gyűlésnek.
— Nem kérek semmit a földön kívül. Én tudom, hogy mi a munkám, és azt el is végzem. De ha meghalok, és azok is, akik ugyanúgy gondolkodnak mint én, mi lesz az országgal?
Vízvári József
morális válságban lévő Magyarország nem hagyhatja figyelmen kívül az ilyen alapvető igazságokat.
A világ egyetlen országában sem folytatnak olyan pazarlást, mint nálunk — mondta az elnök. — A mezőgazdaság melléktermékeinek oktalan elégetése
mindig a helyükön vannak, és kényük-kedvük szerint folytatják bűnös tevékenységüket. Csak egy aktuális példát had említek. Nálunk 20 forint egy kiló málna felvásárlási ára, Münchenben 10 nyugatnémet márka.
Meg kell értenünk azt is, hogy a nyugati hitelekre sem vár-
jövő évi kenyerét semmi veszély ne fenyegethesse.
De a földtörvény halogatása sajnos módot ad arra is, hogy a földvagyonokat kft.-be menekítsék a régi rendszer hívei és kiszolgálói. Kérdések sokasága vár még feleletre, és mégis késnek a válaszok.
Országos összefogást sürgetünk, és azonnal. Számítunk a sajtó segítségére is, amely nem mindig ad lehetőséget arra, hogy ezt a fontos kérdést a közvélemény elé tárhassuk— fejezte be előadását Bakos István.
A gyűlés végén az érdeklődők tucatjainak kérdéseire adott választ Bakos István, Ecker István professzor, Antalics Ferenc, Szőke István pártigazgató és Balázs Zoltán a Fejér megyei főtitkár. Segítségükkel Nagykanizsáról és környékéről be-screglettek tiszta képet kaphattak a kisgazdapárt egyre határozottabbá váló programjáról.
Az ülés hangulatát legjobban
j| Q KANIZSA ]) 1990. jáüüs 20.
vasutasok
a dolgozók egy részét más munkaterületekre csoportosították át.
—Amunka minősége az első félévben jó volt, a mozdonyok üzemképessége kedvezően alakult, s lényegesen kevesebb volt a vonalakon keletkezett meghibásodás ls. Örvendetes, hogy vasúti személykocsik tisztasága sem hagyott kívánni valót maga után. Problémák főleg a határforgalomnál jelentkeztek, ugyanis a jugoszlávok sok teherkocsit utasítottak vissza — mondta a vontatási főnök, aki megköszönte a dolgozók eredményes munkáját.
Süle Miklós munkaügyi és személyzeti vezető olvasta fel a kitüntetettek listáját, amely szerint a Törzsgárda Szolgálati Emlékérem különböző fokozataiban és oklevélben 143 fő részesült, s ez 610 ezer Ft jutalommal járt együtt. Kiváló Dolgozó kitüntetést 20 dolgozó kapott, egyenként 4000 Ft jutalommal. Igazgatói dicséretben (3000 Ft jutalommal) 3 fő, vezérigazgatói dicséretben pedig (4000 Ft jutalom) 1 dolgozó részesült (Ez utóbbiak a MÁV Pécsi Igazgatóságának ünnepségén vettek részt. Első alkalommal utaltak ki 13. havi fizetést 12,5 napi átlagbérnek megfelelően közel 900 főnek, több mint 4 millió Ft összegben.
Az ünnepség után aztán csakhamar megtelt a művelődési ház, ahol a MÁV Dél-Zala Táncegyüttes színvonalas műsora után Baráth Zoltán tánczenekarának közreműködésével a késő éjszakai órákig szórakozhattak a jelenlévők.
Tihanyi István
Prémiumok itt
és most:
Hatalmas, az embereket izgalomba hozó magas prémiumok kifizetésének a híre kelt szárnyra a városban. Mi igaz a hírből, jártunk a mendemonda után.
— A hír igaz — mondta Zabó László üzemigazgató, és már teszi is elém a prémiumok összegét és a névsort tartalmazó íveket. —A prémiumosztás nálunk régi gyakorlat szerint történik. A múlt évről megmaradt pénzmaradványok és az idei évre tervezett nyereség terhére történik minden évben a nyári kifizetés. így ösztönözzük a dolgozóinkat a jobb munkára. Természetesen, ha a tervek nem valósulnak meg az év végére, akkor a prémiumosztás elmarad, sőt esetleg vissza is kell fizetniük azoknak, akik felvették a nyárit. Körülbelül 35 fő kapott most prémiumot. Fontos és felelősségteljes munkakört töltenek be.
Nézzük a névsort, a beosztásokat, és az összegeket és muszáj megkérdezni; miért nem látunk a premizáltak között olyanokat, akik „csak" fizikai dolgozók?
— A fizikai dolgozóinkat év végén szoktuk plusz anyagi elismerésben részesíteni.
— Nem tartja ezt igazságtalannak?
— Ez a fajta jutalmazási mód a Zala Megyei Tejipari Vállalatnál 10-15 éve gyakorlat, de úgy
/ \ Málnaháború!
A mezőgazdaságból élők ma a málna felvásárlása, illetve rendkívül alacsony ára miatt háborognak. Három évvel ezelőtt kilónként60-80 Ft-ot is fizettek érte, mára csak 20 Ft-ot. Július 2-ától már csak lémálnának vásárolják a termést, 18 forintért. A szerződés nem számít, a felvásárló önkényesen állapít meg új árakat. A termést leszedni sem érdemes. Sokan annak a véleményüknek adnak hangot, hogy most utoljára dőltek be a felvásárlóknak, végleg kiirtják a málnásukat, mint 5-6 évvel ezelőtt.
Kérdezzük: Mi szükség volt az árakkal manipulálni? Kinek volt ez jó? Úgy tűnik mintha a kapkodás és a tehetetlenség újból előtérbe kerülne. Pedig súlyos következményei lehetnek. A szakirányítás kapkod vagy a bizonytalankodó kormány?
- vejé-
tudom, ebben az évben lesz ez a fajta elosztási mód utoljára alkalmazva. Én is úgy gondolom, változtatni kell, mert így valóban igazságtalan is lehet, de igazságosan kezelni nehéz lesz a prémiumkérdést. Sokkal több múlik azokon, akiknek felelősség van a vállán, ezért is kapnak ők többet.
* * *
A beszélgetéshez néhány gondolatot hadd fűzzön az újságíró is. Nem vitatjuk Zabó László érvelését, hisz nem csillagászati összegek kerültek kifizetésre a vezetők részére, de azért elég nagyok ahhoz, hogy a kedélyeket borzolják. Mert ezt a fajta kifizetési módot túlhaladta az idő.
Zabó Lászlónak kellene ez ügyben először lépni, és akkor nem kellene panaszkodnia, hogy a fizikai állomány gyakran cserélődik, és ez gondokat jelent a vállalatnak és a vezetésnek is. A tejüzemnek a lakossági ellátásban betöltött fontos szerepét ugyanis nem illik igazságtalan és sokak jogos érdekeit figyelmen kívül hagyó bérpolitikával kockáztatni.
(vári)
Ünnepeltek i
Az idei vasutasnap eltért a hagyományoktól: nem volt központi ünnepség Nagykanizsán; a különböző főnökségek a munkahelyeken emlékeztek meg az ünnepről. Akadt azért kivétel is...
A kanizsai Vontatási Főnökség július 6-án délután a MÁV Kodály Zoltán Művelődési Házban tartotta meg kitüntetés-áta-dásl ünnepségét, sajnos, csak gyér számú érdeklődő előtt.
Illés Endre vontatási főnök rövid beszédében először arról szólt, hogy a teher- és személyszállítási teljesítmény az I. félév folyamán tovább csökkent, s ezért a bevételi terv is elmaradt a várakozástól. A tevékenységre a válsággazdálkodás volt jellemző. A korábbinál kevesebb kocsijavítás a karbantartó létszám csök-kenéséveljárt együtt, ezért
Kérdőjelek a Városgazdálkodási Vállalatnál
A VGV dolgozói között elteijedt a hír, hogy nem lesz szükség a munkájukra, kereshetnek új munkahelyet. Szőke Jánost a VGV igazgatóját kerestük; mi igaz a hírből, mi lesz a vállalat sorsa?
— Pontosan nem tudom megmondani — hangzik a tömör válasz. — Néhány hét múlva már pontos választ tudok adni a vállalatjövőjéről: A dolgozók körében elteijedt hírekről pedig azt tudom mondani, hogy a Városgazdálkodási Vállalat nem fog megszűnni. Előfordulhat, hogy más formában, más feltételekkel, talán vállalkozói formában, tovább fog működni. A város kommunális szolgáltatásait ezután is el kell végezni, tehát az itt dolgozók többségének jövőre és utána is lesz munkahelye. Igaz, történtek elbocsátások. Nyugdíjasainkat nem tudjuk al-
kalmazni, de az adminisztratív munkakörökben is kb. 10 %-os csökkentést hajtunk végre, és megszüntetünk néhány veszteséges ágazatot.
— Mit tud mondani a KGST piac körüli áldatlan állapotokról?
— Mi a piacfelügyelőséggel és annak vezetőjével Dávid Zoltánnal megállapodtunk, hogy minden nap 17 óra után egy velünk szerződést kötött vállalkozóval rendszeresen takarítjuk a piacot. Sajnos a piacfelügyelőség nem tud, vagy nem akar ez ügyben segíteni nekünk. A lengyelek sem hagyják el 17 óra után a piac területét, sőt egyre többen ott is alszanak. Ilyen körülmények között nem lehet a vállalt munkákat maradéktalanul elvégezni.
Nos, a leckét feladták. Vajon ki fogja megoldani?
V. J.
1990. július 20. Q
KANIZSA
3
Megszállottak a kanizsai modellező klubban
Popellár Jenő, a Tanácsköztársaság téri Általános Iskola matematika, technika szakos tanára 1983 óta titkára a Nagykanizsai Modellező Klubnak. Ó segített abban, hogy olvasóink némi betekintést nyerhessenek egy lelkes kis csapat munkájába.
—Létszámunk az alakuló ülés óta 15 fő, nagyrészt repülő, kisebbrészt hajózó felnőtt modellezővel. Ehhez tartozik még az iskolában működő két ifjúsági szakkör is. Gyermekkorom óta modellezek, itt az iskolában technikát tanítok, s a kettő elválaszthatatlan. Nekem és társaimnak kikapcsolódás, hasz-
nos időtöltés, a gyermekek számára pedig a precíz, pontos munka elsajátítását és szó-
rakozást jelent, mely összességében jól felhasználható a technika tantárgy oktatásához. Bizonyíték erre, hogy az utánpótlást az iskola 10-12 fős modellező szakköre adja. Szép eredmények is születtek már megyei és országos versenyeken mind ifjúsági, mind felnőtt kategóriában. A klubot országos viszonylatban is jegyzik, hiszen tagjaink nem egyszer működtek már közre európai szintű és világbajnoki rendezvényeken, mint versenybírók.
— Biztosítottak-e a feltételek a jó szerepléshez, a folyamatos klubmunkához?
— Mint minden klub, mi is a nehézségekkel küzdünk. Hogy fennmaradjunk, szükséges egy anyagi minimum, másrészt egy-fajta fanatizmus. A klub-
Parlamenti sakkjáték
Az egyszerű állampolgár, — hála a magyar telekommunikációs szolgáltatásoknak — nap mint nap követheti az ország házában lejátszódó eseményeket. A nép képviselői legjobb tudásukat, ékesszólásukat vetik latba, hogy egymásnak és a kormány tagjainak elmondják megoldásra váró gondjaikat. Aztán a válaszadók hivatalos állásfoglalását, a módosító irányelveket megszavazzák érdemes képviselőink. A dolog elintéződött, jöhet a gyakorlati megoldás. De nem jönl Vagy nem érezhetően! Pedig változás az vanl Árváltozás, címerváltozás, politikai átváltozás (ami előnyös is lehet, egyeseknél.) Egy-két helyen még vezetőváltozás is akad, bizony. Csakhogy a nagy parlamenti munka ellenére sem látszik az országformáló változás. Mert napjainkra is érvényes a régi
mondás, ,a király messze van, a földesúr közel"!
A nép sorsa, élete mindig ott alakul, ahol él. A parlamenti munka pedig mintha maratoni sakkjátszma lenne. Akár sötét, akár világos, a tisztek minden irányban lépkedhetnek, (meg is teszik!), de a gyalogok sorsa nem azon a sakktáblán dől el. A képviselőknek saját területükön kellene igazán felemelni a szavukat a jobbítás érdekében, és a helyi kiskirályok ellen. Mert a gyalog útja mindig egyenes és előretartó.
Amikor célbaér és lelép a tábláról, cserél erősebb és ütőképesebb tisztet küld maga helyett a sakktáblára. Egy jó sakkozó azonban meggondolja a gyalog-áldozatot, még a parlamentben is.
Kiss Endre
helyiséget három éve kaptuk az iskolától. Nagyrészt az intézmény igazgatójának és vezetésének érdeme, hogy megteremtette a működés feltételeit, anyagilag és eszmeileg is támogatva munkánkat.
Kanizsai vállalatok segítettek abban, hogy a faipari munkákhoz szükséges eszközök, gépek se hiányozzanak. Sajnos ettől az évtől kezdve egy régi patronálónk, az Állami Gazdaság támogatását már nem élvezhetjük. A MTTSZ-től (volt MHSZ) 17 ezer forintot kaptunk, de kérdéses ennek folyamatossága is. A technika, amivel dolgozunk, nagyon drága. Modelljeinket rengeteg munkával magunk építjük; egy-egy távirányítású repülő így is 40-50ezer forintba kerül. Emellett saját költségünkön utazunk edzésekre, versenyekre, bemutatókra. Abbahagyni mégsem szeretnénk. Amit mi csinálunk, annak már hagyományai vannak városunkban. Közösen
gondolkodunk azon, miként válhatnánk még hasznosabbá. Szívesen szerepelünk és szerepelnénk városi rendez-
vényeken, vagy szórakoztatnánk technikai bemutatókkal a gyermeknapok résztvevőit. Motoros gépeink alkalmasak arra is, hogy röpcédulákat szórjanak, vagy reklámszalagot vontassanak.
Meglepetésemre és örömömre a beszélgetés igazi bemutatóval végződött, már kinn a repülőtéren. A földi pilóták ezúttal: Popellár Jenő, Szélig László a KFV dolgozója voltak és Búza János, a Vízügyi igazgatóság telepvezetője, egykori hívatásos pilóta, aki annakidején LI-2 utasszállító gépével nem egyszer startolt a zöld kifutóról.
Gondos előkészület után emelkedtek magasba a távirányítású repülómodellek. A sima fel- és leszállások, a műrepülés bravúros mutatványai rabul ejtettek. Magam is kipróbáltam a kis földi irányítást. Igazi élmény volt az a másfél óra, amit a modellezőkkel töltöttem. Nem volt nehéz kitalálnom, hogy a rögtönzött bemutató főszereplői igazi megszállottak. Mintha ott repültek volna a magasban, a maguk alkotta géppel.
Irta és fényképezte:
Tóth Ferenc
Az önkormányzati törvénytervezet vitája kapcsán
Ki ne emlékezne a közelmúlt választási kampányának szónokaira és szónoklataira. Jól megjegyezhettük (több szájból): először választunk szabadon, lebontjuk a pártállamot, létrehozzuk a valódi demokráciát, ahol a népfelség a meghatározó, végre felnőtt korba fogunk lépni és nem születnek döntések nélkülünk.
Nem tudom azonban, jól értem-e a körülöttem zajló történéseket. A szabadság rendben van, a lebontás folyamatban, a demokrácia kialakulóban. De mi van a választók véleményével?
Miért hozom szóba a problémát? Mindössze azért, mert a honatyák továbbra sem kímélve egymást, pont az önkormányzat hogyanjáról kísérelnek meg törvényt alkotni. A mi városunk önkormányzatáról is persze, csupán a mi elképzelésünket nem akaiják tudni?
Hogy micsoda huncut is tud lenni egy hatalmi harci
Vélik a győztesek: ha megkaparintottuk saját ízlésünkhöz igazítjuk az országot. És a választók mit szólnak ehhez? Kit érdekel! Megválasztották képviselőiket, most viseljék el, ahogy döntenek. Ki van ez találva!
Hol van az a sok szép gyűlés a választások idejéről, amikor megtudhattuk a programokat? Ráért azidőtájt minden jelölt a választókkal találkozni, még Tamóczky Attila is. Most kellene csak igazán megszondázni az állampolgárok véleményét, és nem csak az MDF-ét. Hogy miért? Mert a képviselőséghez a város polgárai juttatták Tamóczky Attilát. Talán a demokrácia jegyében szóba kellene velünk állni, mert így volna tisztességes, hisz nem akarunk más párti diktátumot az eddigi helyett.
Egyéni véleményhez való jogom alapján úgy látom — figyelve a parlament üléseit — mintha kezdene néhány dolog a feje tetejére állni. Gyakran nem tudom eldönteni a képviselői felszólalások kapcsán, hogy új Magyarországot, vagy egy európai konglomerátumot akarunk-e kialakítani. Se vége, se hossza a külföldi mintázatoknak.
A képviselők talán úgy vélik, ha az
orosz minta nem vált be magyar földön, akkor az összes nyugati demokrácia keveréke sikeres lesz? Nem tagadom, a jobbtól lehet és kell is tanulni. De nem szajkózni.
Az önkormányzat magyar történelmi tradíciókhoz történő igazítása felháborít. Nem tudom, a vármegye, a főispán intézménye mennyivel jobb a tanácsrendszernél, a szavak tartalmát illetően. Ettől már csak egy lépés a díszmagyar öltözet előírása ünnepeken.
A számos történészt felvonultató kormány és parlament csak arra képes, hogy a rossz feudális magyar múltból és a Nyugattól kölcsönözzön?
De van már kanizsai csodálkozni valóm is. Az önkormányzati törvényről folyik még a bizonytalan kimenetelű vita a parlamentben, de a kisgazdáknak Nagykanizsán már van polgármester jelöltje. Lehet ugyan ábrándozni, de nem tudom milyen feladathoz mérték a kiválasztottat. Normális viszonyok között mindig a tennivalót kell először meghatározni, és hozzá rendelni a feladatot elvégezni képes személyt. Tán egy soha nem látott tintára bukkantak a kanizsai kisgazdapártiak? Vigyázzanak, nem kell elsietni.
Szeretnénk, ha a parlamenti és kormányzati munka találkozna a magyar nép megelégedésével, ha a közösségek érdekeinek megfelelő önkormányzatok születnének 1990. őszén.
Tamóczky Úr! Gondolkozzanak velünk!
Szabó Vince
Százszor mondtuk. most százegyedszer is: A hír szent, a vélemény szabad. Szabó Vince eszmefuttatása azonban vitára serkent, mert úgy érezzük, a parlamentben tapasztalható áldatlan helyzet most felületes ítélkezésre bírta. Nem értünk vele egyet, de amiről ír, az „a levegőben van", s ha el is veti a sulykot, indulatát elfogadjuk. Úgy gondoljuk azonban, hogy az érintettek higgadt nyilatkozatával, olvasóink vitázó kedvű leveleivel a téma körüljárható, s a folytatás talán nem lesz haszontalan.
A szerkesi
6 C KANIZSA 3... '' 1990. júllos 2Ój
Városunkban egyszerre vette kí évi szabadságát 7000 azonos foglalkozású lakos. Pontosabban 7410, ugyanis ennyit tesz ki a 6-14 éves életkorú népesség. Lehet jó idő vagy rossz, átállás vagy leállás, leépítés vagy nagyjavítás, meszelés, tankönyvhiány vagy kiszerelés, a tanulóiQúság — mióta világ a világ — egyezerre megy szabadságra.
Ha kirajzanának hétezren egyszerre a gyerekek, s ellepnék Kanizsán a játszótereket, talán el sem fémének. Szerencsére ki itt, ki ott tölti a szünidőt, eloszlik a gyereksereg, megoszlik a gond: ugyan mit is tegyen a szülő a majd
játszóterein viszont délutánonként csapatostul játszanak, felnőtt is alig merészkedik a száguldó görkorcsolyák, gördeszkák, cikázó biciklik közé.
A Liszt Ferenc utca háztömbjei között rajcsúrozó gyereksereg ontja rám a nyár élményeit, a vakáció boldogságát:
„Későn kelünk, tévézünk, játszunk, biciklizünk."
— Strandra nem jártok? Lesz balatoni nyaralás, üdülés a szülőkkel? - kérdezem.
Egymás szavába vágva mesélik, hogy csak Pista megy Balatonmáriára, meg Panni volt Zánkán, s megtudom, hogy a
meg nem bőgetik a tévét. Hogy eldurvulnak nyáron? Igaza van. Olvasni nem akarnak, a 3. osztályos kislányom is tavaly szeptemberben az olvasás felmérésben utolsó lett. Én annak is örülnék, ha a rokonok néhány hétre odavennék őket, így látnának igazán fát, virágot, állatot. De messze laknak, ritkán érintkezünk. Az ebéd nem gond. Este főzök, a gyerekek megemlegetik, s így sokkal olcsóbb is, mint három gyereknek a zöldtáborba befizetni — mondja.
S. Tamással a Kinizsi utcában találkozom. Egyedül támasztotta a házfalat.
— Unatkozom. Anyuék egész nap dolgoznak, a nővérem építőtáborban van, itt a környéken csak kis srácok laknak. Délelőtt olvasni szoktam, de délutánra már mindent elvégzek, amit anyuék felírnak. Szeretek velük a hegyre menni, szívesen kapálok, meg kertészkedem. Táborba nem akartam menni, nem szeretem — tájékoztat.
Két kiskanizsai sráccal, M. Henrikkel és H. Lacival az autóbusz pályaudvaron futok össze. Egészségesen, életvidámán, barnára sülve, gondozott kerékpárjukra dőlve egy ideálisnak tűnő nyaralásról tájékoztatnak.
— Voltam Balatonberényben, zenei szaktáborban. Nagyon jól éreztem magam. Szeretek olvasni, kalandregényeket, meg szakmaiakat is, mert ősszel a Cserhátiban tanulok tovább. Sokat pecázok, kettesben a barátommal szeretek legjobban lenni — mondta Henrik.
— Én egy maszek autószerelőhöz megyek dolgozni. így hozzásegítek az olaszországi nyaralás költségeihez. Igen számítok erre, mert apukámékkal együtt leszek. Többször voltam a Balatonon is. Soha nem unatkozom, mindig találok olvasnivalót, meg munkát az udvarunkban, kertünkben. Van az
úttörőházban nyári program? Nem szeretnék szervezett programban részt vennil Jobb a barátommal kettesben. Videózunk, számítógépezünk — így M. Laci.
Mutatom a két srácnak a kanizsai műsorfüzet 13. oldalát. Nem értik, hogy miért kínálom, azt meg hogy mit, még úgysem. Lehet, hogy nekik van igazuk?
A Városi Tanács Művelődési Osztályán aztán részletes tájékoztatást kapok, hogy a kanizsai gyerekek számára milyen táborozási, nyaralási lehetőségek adódtak 1990 nyarára.
A város nyári táborában, Balatonmárián 10 turnusban mintegy 1000gyerek üdülhet. A megye Balatonberényben és Vonyarcvashegyen 600 helyet biztosított, ezenkívül vívó és zenei szaktáborban 60 gyerek tanulhat, pihenhet. A nyár elején cigány olvasótábor működött Márián, kb. 100 fővel, 93 gyerek utazhatott Csehszlovákiába, ha a szülők képesek voltak a 2116 forintos díjazásra. A Kun Béla, Andrejka, Szabadság téri általános Iskola az NDK-ban cseretáborozást szervezett nyelvgyakorlás céljára. Ide is eljuthatott 180 gyerek.
A Csónakázó-tónál lévő zöldtábor is befogad 200 gyereket naponta. Ha a szülők munkahelyén igényelhető SZOT gyermeküdülési lehetőségeket is figyelembe veszem, akkor a gyerekek egyharmada részt vehet nyári szervezett programban.
Sok ez vagy kevés? Nem ez a kérdés, hanem az, hogy értelmes, nyugodt, szellemi és fizikai erejüket lekötő nyári elfoglaltságot tudunk-e biztosítani a hosszú szünidőben. Az elmúlt egy hónap elég volt arra, hogy a tanév fáradalmait még a legjobban hajtó kisdiák is kipihenje. Mi felnőttek, s elsősorban a szülők, nem engedhetjük, hogy a játszóterek, a strand a durva bandázás színhelye legyen, s azt sem, hogy a családi videók a pornográf jelenetek kiképző helyeivé váljanak, de azt sem, hogy szeptemberben barnára sült, erős, félanalfabéta gyerekek üljenek be az iskolapadba, akik egy könyvet sem vettek kézbe.
Nem engedhetjük, mert a felnőtt és gyermek kapcsolatában, a szülői szerepben soha nem lehet nyári szünidői
Büki Pálné
Hétezren szabadságon
három hónaposra dagadó nyári szünetben csemetéjével. Hol van az a régi szép idő — mondják a szülők — amikor Péter-Pálig tartott a tanév, s szeptember 1 -jén már beparancsolták az iskolapadba a gyerekeket?
Mi legyen hát nyáron, a hosszú iskolaszünetben a gyerekekkel? Pihen, játszik, alszik, olvas, tévézik, videózik, nagymamázik, táborozik, strandol, urambocsá... talán szervezetten vagy otthon kicsit dolgozik is, s máris itt a szeptember. A kérdés azonban nem ilyen egyszerű. Az én gyermekkoromban, míg a szülők dolgoztak, kicsaptak bennünket az utcára, elfoglaltuk magunkat, a bandázás jó szórakozás, nem bűnözésre való alkalom volt, s az anyukáknak az ebédek sem okozhattak nagy gondot, hiszen ha megéheztek a csemeték, kentek maguknak egy darab lekváros kenyeret. Mondják, látom és tudom, ma más világ van.
Nézzük hát ezt a másfajta nyaralást! Először a játszótereket, hiszen mégiscsak ott kellene keresni a hétezer gyereket. Aváros északi részében, a TUNGSRAM környékén, a Korvin-lakótelep árnyas utcáiban alig találtam őket. Üres volt a sétakert, de a szökőkút környéke is. A keleti városrész
strand drága, meg nem is lehet olyan Jól játszani, mert mindig rászólnak az ember gyerekére.
Fogas kérdés a szülőkkel való nyaralás is. A tizenegy gyerekből — akik körém sereglettek — inkább a bizonytalan „nem tudom" hangzik el, kevesen készülnek a következő hetek családi együttlétére.
Beszélgetésünk közben megérkezik N. Lajos né, a közeli ABC-böl hazafelé tartva. Kérdéseimre, válaszával szinte összefoglalását adja a kiskeresetű, többgyerekes, távolélő rokonokkal rendelkező szülő panaszainak.
— Hol nyaral a gyerek? Minek kérdez ilyeneket! Hát itthon! Az utcán, a lakásban. A férjem és én is itthon töltjük a szabadságunkat. Kiszámítottuk, ha a három gyerek elmenne táborba, meg öten üdülni valahová, harmincezer forint nem lenne elég. Persze, ebben az a néhány ruhadarab is benne van, amit venni kell: melegítő a gyerekeknek; fürdőruha, szandál a férjemnek és nekem. Honnan vegyek ennyi pénzt? Örülök, hogy a beiskolázásra szűkösen elő tudjuk teremteni, ami kell. A féljem gyakran megy pecázni a Csónakázó-tóra, hál„ istennek a gyerekek is szívesen mennek vele, így nincsenek mindig az utcán,
1990. Július 20.
KANIZSA J!
Az üveg mesterei
A Pannonglas Ipari Rt. Nagykanizsai Üveggyára — nyugat-európai megrendelést teljesítve — több, mint egymillió darab hókancsóbetétet gyárt. A hagyományos technikát robotok segítik, s igy határidőre szállíthat az üzem.
PIERT-ügyek
Egy bolt, amely felkészült a tanévkezdésre
A Béke út elején 1987Július 16-án nyílt meg a PIÉRT Írószerboltja. Tágas eladóteremmel. az addig működő kicsi írószerboltok zsúfoltságán enyhítve készült el és lett hamar közkedvelt a vásárlók körében. A bolt vezetőjét. Bódls Istvánnét kérdezem, mik a tapasztalatai az elmúlt rővld Időről?
— Én ls úgy látom, hogy a lakosság megszerette a boltunkat. Frekventált helyen, a városközpontban vagyunk. Eladóterünk valóban tágas, de a raktárunkról ez nem mondható el, ezért termékeink egy részét máshol kell tárolnunk.
Termékskálánk tulajdonképpen minden profilba tartozó árut felölel. írószereket, táskákat, tapétákat, a háztartási papíráruktól az írógépekig sokfélét. Alakossági és közületi Igényeket a lehetőségekhez mérten próbáljuk kielégíteni. Sajnos mindig akad egy-egy keresett áru, amely sokszor hetekig hiánycikk, de ez nem a ml hibánk. Mindig az igényekhez Igazodva rendelünk, de amit az Ipar késedelmesen gyárt, vagy amit nyugati importból kell beszerezni, azoknál előfordulhat a hiány.
— Az áremelések miatt hogyan alakul a forgalmuk?
— Mennyiségileg erősen csökkent a forgalmunk, de forlntforgalmunk — éppen az
emelés miatt — nagyjából a régi szinten maradt Az egyre nehezedő gazdasági és pénzü&ri problémák ugyanis még a közületekre ls erősen rányomják bélyegüket. Sok és sajnos egyre több a fizetőképtelen vállalat, és a számuk emelkedik.
— Közeledik az iskolakezdés. Talán nem haszontalan megkérdezni, hogy állja majd a rohamot a bolt?
— Ml már most felkészültünk a tanévkezdésre. Mindent beszereztünk, és minden rendelkezésünkre áll, hogy azok, akik nem akarják az utolsó pillanatra halasztani a bevásárlást már ma megvehessék gyermekeik iskolai felszerelését. Csupán a rajzfelszerelések hiányosak, de talán időben megérkeznek azok ls.
Ami a legjobban megdöbbent engem az az, hogy az iskolák milyen magas elvárásokat támasztanak a szülőkkel szemben. Hadd említsem például a tuskihúzókészletet, amelyet kötelezővé tettek, és amelynek az ára 5000-6000 Ft. KI tudja ezt megvásárolni?
Július 23-tól augusztus 4 -ig egyébként • tanszervásárt szervezünk. Szeretném • hangsúlyozni, hogy nem leárazást Minden • 300 Ft feletti tanszervásárlás esetén ^ sorsje&ret adunk. A nyeremények: színes TV. videó, BMX kerékpár, és vásárlási utalványok 1& lesznek. *
— Mennyi az Itt dolgozó eladók ke- • resete? •
— 6500-7100 Ft, a forgalom után Járó 9 pótlékkal együtt. A kereskedelemben nem g ösztönző az új adózás bevezetése. Minél nagyobb a forgalom, annál nagyobb az elvonás. De ez nem csak a ml gondunk, ez * országos gond és mindnyájunkat* egyformán sújt •
Félünk az olyan elképzelésektől ls, g amelyek szerint a 10 főnél kevesebb dol- g gozót foglalkoztató boltokat magánkézbe ^ adnák, mert akkor sokunk munkahelye bizonytalanná válhat Sok a kérdőjel tehát. • van miért aggódnunk. *
V. J.«

E
KANIZSA
3
1990. július 20.
Jött fiatalosan, sportosan, vidáman, és ki tudja hányadszor ismét meghódította a kanizsai közönséget. A hatvanas években az ország egyik kedvence volt. Fesztiváldíjas, aranyle-mezes népszerű sztár, a siker csúcsán. Aztán egyik pillanatról a másikra nem láttuk a tévében, nem hallot-túk a rádióban, nem jelent meg lemeze sem. Miért tűnt el olyan hirtelen?
— A hatvanhetes táncdalfesztivált az .Ügyetlen csók"-kal nyertem, 131 ezer közönségszavazattal. Azóta is voltak fesztiválok , KI M ITTUDok.
László slágert csinált: az Ügyetlen csók, Még ide-oda húz a szív. Úgy sír a szél. Pókháló van már az ablakon. Sárga liliom, a Városi világ, az Édes Piroskám, Nem születtem grófnak... és még folytathatnánk a sort, van miből. Reméljük. az idén megjelent „Fekete arany" című nagylemeze is megnyeri a közönség tetszését.
— Aradszky Lászlóról köztudott, hogy nagy focirajongó. Nézi a világbajnokságot?
—Hogyne! Minden meccset láttam!
— Mi a tippje?
— Olasz — nyugatnémet döntő. Aztán felment a színpadra, énekel t,
és pillanatok alatt magával ragadta a Bazár udvari Zenei Estek hallgatóságát.
A kanizsaiak ősszel újra láthatják, egy nagyszabású HSMK rendezvényben. ,—.
/ \ h. m.
de ennyi szavazatot senki sem kapott. Szeretett a közönség, szerették a dalaimat. Ám amikor Dobos Attila, aki Lovas Róberttel együtt a szerzőm volt, elment Magyarországról, zárolták a felvételeit. így az én dalaimat is. Nemcsak azokat, amelyeket ők írtak, hanem valamennyit. A rádió, a te-levizíó, az újságok, egyszóval a tömegkommunikáció hirtelen „elfelejtett", a lemezgyár sem hívott. Erkölcstelennek tartottam, mert a felvételeket csak eltették, nem semmisítették meg. Félretették, hogy alkalmas időben majd újra elővehessék, — ahogyan meg is történt.
—A .csendes " korszakábanfordult elő, hogy azok a szakmabeliek, akik látszólag elfelejtették, egyszercsak megkeresték. No, nem szerepelni hívták, hanem kölcsönkérték egyik aranylemezét, hogy egy másik énekes népszerűsítését szolgáló műsorban felhasználják. Miért adta oda?
— Miért ne? Volt három is: a Piroska, a Pókháló és az Ügyetlen csók.
Tetszett, hogy hozzám fordultak.
— A nyolcvanas évek közepén egyszercsak visszatért. Könnyedén, mintha mi sem történt volna. Elfelejtette a tizenhat évet körön kívül?
— Nem. De nem volt bennem, és ma sincs sértődöttség. A kollégák úgy fogadtak a televízióban, a rádióban, a lemezgyárban, mintha tegnap jártam volna ott utoljára. Hívtak, mentem. Ha nem megyek, mást hívnak. Nem Saj-nálgattam magam, az a fontos, hogy újra itt vagyok.
— Mit csinált a tizenhat év alatt?
— Énekeltem. Annyi meghívásom volt, és van a mai napig, hogy nem panaszkodhatom. Akkor Jöttem rá. hogy van bennem érték, hogy kellek a közönségnek. A félreállítással csak „prolongáltam magam". Abban az időszakban szerződésem volt a Vidám Színpaddal. Kabos Lászlóval leptem fel tíz éven keresztül.
— A nyolcvanhatban megjelent mÚjra itt vagyok" című nagylemeze rövid idő alatt elfogyott, igazolva népszerűségét.
— Harmincezer jelent meg belőle, a lemezgyár szerint ennyi kellett. Hogy miért csak ennyi? Nem tudom! Pedig sokan keresik, és nem lehet kapni.
—A lemez címadó dala Máté Péter szerzeménye. Kiknek a dalait énekeli
mostanában?
— Műsoraimban régi slágereimet, és új dalokat énekelek. Az újakat többek között Ihász Gábor. Szikora Róbert. Malek Miklós, Komár László írták.
— Mindent elénekelt, amit önnek írtak?
— Szó se róla! Csak olyanokat, amelyeknek fülbe mászó a dallama, amelyekről éreztem, hogy sikerre tudom vinni őket. Altalában ráéreztem, mit kell énekelnem.
Való igaz, jól válogatott. Bizonyítja ezt egy tucat dal, amelyből Aradszky
Török Lajos versei
Aludj el
Aludj el
álmodj szépeket
ha eljön a pillanat eléred önmagad látod tűnik a figyelem s ajkad se érzi a hűs levegő könnyű illatát csak perc az életed s távolodik mint messzi Nap de eléred önmagad
Aludj el
álmodj szépeket
nem zaklat senki hidd el de egy szív talán érted fáj s szemed megőrzi a sötétb e zuhant árnyakat ha messze van ki álmot ad s eléred önmagad
Aludj el
álmodj szépeket
ezernyi éjszaka áll mögéd majd s nem unod meg őket soha csak ezt az egyet mert fordul az ég s a világ csukódik be újra és messze jár a fényes Nap de eléred önmagad
A pusztulás szélén
Síij, ha sírnod kell, ne kíméld a szíved! Végső birokra kél halálod is veled.
Sírj, ha sírnod kell, zokogva szót keress! Hulló csillag voltál, emberül szeress!
Olvasta..?
''Esterházy Víur:
Hrabal könyve
Esterházy Péter a címadással Bohumil Hrabalnak, a cseh irodalom élő klasszikusának nyújtja át új regényét, ám maga a mű korántsem holmi révült esztétizálásba bonyolódó tiszteletadás, a könyv szavaival élve: nem literátori „tekli-mekli". A két főszereplő — a munkával lassan, piszmogva haladó író és hitvese — képzeletben Hrabal meghitt családtagjaként van jelen; hozzá fordulnak, az ő véleményére kíváncsiak életük egy választásra kényszerítő periódusában, amikor arról kell dönteniük, hogy három gyerekük után vállaljanak-e egy negyediket. A halk kopogás a létezés kapuján, a személyes élet időbeni folytatódásának újabb esélye természetesen tágítja ki a regény dimenzióit: feltárul a férj és a feleség családjának múltja, ráadásul az író famíliájáé az asszony szemszögéből.
Formailag-tartalmilag a fő szólamot a feleség monológja képviseli. Nem is monológ igazából, hanem belső beszéd — Hrabalhoz intézve. Ez tágul ki vagy szűkül össze az Esterházy-próza jellegzetes sajátosságai, ritmusa szerint. Amikor kibővül, természetes szervességgel foglalja magába nemcsak a családtörténetet, hanem azon keresztül a történelmi dimenziót is. A múltbeli ka-
taklizmák (például az írót felnevelő család kitelepítése az ötvenes években) a jelen gondjait, aktuális érzelmeit is országnyi vetületűvé alakítják. S a hazai mizériák éppen azért találhatnak megértő hallgatóra Hrabalban, az asszony szövege azért is intéződhet a cseh íróhoz, mert minden részükben áthatja őket a magyarnál még tágabb, kelet-közép-európai sorsközösség tudata. A tartalmi mondandó „pulzálása", a tágítás és szűkítés dinamikája szerkezetileg sajátos hármasságot hoz létre. Két nagy fejezet: A hűség fejezete (amelyben az asszony kívánja, elfogadja a születendő gyerek létét) és A hűtlenség fejezete (amelynek kezdetén mintha visszájukra fordítódnának a dolgok) után olvasható kódában már nem a magánélet, nem is a történelem a tárgy, hanem azok metafizikája. Az összes eddigi motívum trancendálódik ebben az ,em-beriségköltemény-szerű" zárórészben, amelyben természetes szereplővé válhat maga a Jóisten is.
A regényben Esterházy ezúttal is káprázatos megoldásokkal él, hol játékos-ironikus, hol nai-van-megrendítően költői: pesti szleng és szikár logikai fejtegetés egyaránt szerepel a szövegben. — Azoknak is ajánlható, akik eddig nemigen barátkoztak meg az íróval, hátha ez az újabb alkotás kíváncsiságot ébreszt bennük e különösségében is vonzó művészi világ iránt.
(ÚJ Könyvek)
A Romlottvár is kanizsai látványosság lesz
Beszélgetés Cseke Ferenccel
1990. Július 20. Q KANIZSA ]) .9
Kutatók Kanizsán
A tősgyökeres kanizsaiak közül ki ne ismerné a Nagykanizsa útikalauzt, a Dél-zalai túraajánlatokat vagr éppen a Belvárosi séták című füzetecskét? Ki ne hallott volna a Thúry-kop-Jafáról vagy az örömhegyi kulcsosházról? Ki ne tudná, hogy megkezdődtek a Romlottvár helyreállítási munkálatai? Gondolom, mindenki. De azt tudják -e, hogy mindezekben oroszlánrésze van dr. Cseke Ferencnek, a Dr. Mező Ferenc Gimnáziumm tanárának?
— Ilonnan ered a föld-rajtudomány szeretete? — kezdjük a beszélgetést.
—Történelem-földrajz szakon végeztem az egyetemen, de számomra az első- és másodlagos a földrajz. Ezen belül a természeti földrajz áll közel hozzám. Viszont Nagykanizsa múltjának csak történeti megközelítését egyoldalúnak tartottam, pedig a biológiától a közgazdaságtanig, a földrajztól a nyelvtudományig lehetne foglalkozni vele. így választottam egy pályázat témájául Nagykanizsa környezetének természeti földrajzát. Érdekes téma, mert sokrétű, jó látni az ember környezetét, több oldalról.
A Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézetének ösztöndíjával tovább folytathattam kutatásaimat környezetünk felszíni és felszín alatti vizeiről. A fellelhető adatokon kívül két éven keresztül folyamatosan vizsgáltam a Principális-csatorna vízgyűjtőjének felszíni és talajvizeit.
— Tevékenységének sajátos területe lett Zala szépségeinek közkinccsé létele.
— Az 1970-es évek vége felé kezdtem a zalai turisztikával foglalkozni. Turisztikai szempontból ugyanis Zala majdnem ismeretlen volt, sajátos szépségét most kezdik felismerni, egyre többen keresik fel. Elsődleges feladat ezért a turisztikai lehetőségek feltárása és részleges kiépítése volt. A kanizsai természetjárókkal közösen több, mint 400 km turistautat festettünk fel. Kulcsosházat létesítettünk a városi postásokkal az orosztonyl Őrömhegyen, amely nagy sikerrel működik, s évenkénti emléktúrát Indítunk a Thúry-kopjafához. Elkészült a IV-toronynál egy 600 m-es sípálya felvonóval, melegedővel, paradoxon, hogy hóhlány miatt a felavatására még nem kerülhetett sor.
— Ön — mint a Nagykanizsai Történelmi Emlékbizotság titkára
— hogyan látja a bizottság működését? Miként értékeli a 300 éves évforduló megkürmeplését?
— A város török uralom alóli felszabadulása 300. évfordulójának megünneplésére alakultunk. A kitűzött célok egy része megvalósult, vagy teljesítésük most van folyamatban, más részét pénzügyi nehézségek és érdektelenség miatt kénytelenek varrunk elhagyni, pedig eredetileg nagy terveink voltak. Haszonnal zárult viszont a várat bemutató kártya- és falinaptárok kiadása, kiállítás nyílt a képtárban a város történetéről, sikeres vetélkedők vannak mö-
Az 1989/90-es évad kezdete óta új karmester irányltja a Nagykanizsai Szimfonikus Zenekart: Torják Vilmos, akt „civilben" a Salgótaijáni Zeneiskola hegedűtanára és a Nagybátonyi Kamarazenekar vezetője. Heti két napot tölt nálunk, de hangverseny előtt lehetőség szerint igyekszik ezt még megtoldani. Több sikeres koncert után kértünk tőle inteijút, hogy személyesen ls megismerhessék őt lapunk olvasói.
Nehezen állt kötélnek.
— Nem az én személyem a fontos, hanem a zenekar — mondja, amikor muzsikussá érésének állomásairól kérdezzük.
— Erről egyébként is nehéz beszélni—folytatja—, hiszen maga az érettség ls problematikus fogalom: az a legfontosabb, hogy az ember hogyan tud adott helyzetekbe beilleszkedni és ott úgy cselekedni, hogy az ne legyen értelmetlen. Ha valamiben eredményt lehet elérni, még a kudarcok ls elnyerik értelműket, hiszen a leg-negatívabb jelenségekből is lehet valamit kovácsolni.
Annyltazért elárul, hogy— érdekes módon, hegedűs lé-
göttünk. Megkezdődött a Romlottvár helyreállítása, amely országosan egyedülálló, földesúri vár (ilyen korút még nem tártak fel az országban). Építését Mátyás király engedélyezte 1480-ban.
— Hol tartanak Jelenleg a munkálatok?
— A vár feltárása lényegileg kész van, a hátralévő ásatások befejezésére feltehetően júliusban kerül sor, régészeti táborozók segítségével. Utána kezdődhet a pince befedése és a falak részleges építése. Kanizsa európai hírű várának helyére egy emlékeztetőt szeretnénk állítani Várkapu formájában, ez azonban
tére — egy fúvószenekar élén kezdte el a karmesteri tevékenységet.
— Ez ugyanolyan extrém helyzet volt, mint most Salgótarjánból az ország másik végébe, Kanizsára pendlizni. De a fúvós-zenével való kapcsolatom elnyerte értelmét, hiszen sokat profitálok belőle most egy szimfonikus zenekar élén. Ezért úgy érzem, van rá remény, hogy ez az állandó ingázás is hasznos lesz.
— Miért érezte szükségét, hogy eddigi muzsikus tevékenysége mellé elvállalja a kanlszat zenekar Irányítását is ?Nemfárasztó a sok ulazás?
— Az elsődleges ok, ami miatt elvállaltam az az, hogy a zenekarral helyreállítsuk a zenei közművelődés Kanizsán eléggé megrendült presztízsét. Addig vállalkoznom kell erre, amíg olyan változásokat nem lehet előidézni nemcsak a zenekarnál, hanem a városnál is, hogy a zenekar visszajusson abba a pozícióba, amiben körülbelül tiz évvel ezelőtt, Dárdai Árpád Irányítása alatt volt. Ehhez nem ls egyszerű dolgokat kell megoldani. Nevezetesen azt, hogy az utánpótlás rendszeres és Intenzív legyen és a működéshez megfelelő anyagi
pénzhiány miatt késik. Csúszik az új Kanizsa-monográfia, későbbre halasztódik a tervezett ünnepi ülésszak is.
— Ha befejeződnek az évforduló eseményei, mivel kíván foglalkozni?
—Szeretnek visszatérni a földrajzhoz, s ott kutatásokat végezni, tanulmányokat írni.
Úgy gondoljuk, Cseke tanár úr önzetlensége, szorgalma, ügyszeretete biztosíték a további sikeres helytörténeti
kutatásokhoz.
Horváth Ilona
körülmények álljanak rendelkezésre. De talán mégis azt érzem a legfontosabbnak, hogy a város szeresse a zenekart, a kanizsaiaknak legyen rá igazán szükségük. Egy kicsit lokálpatriótának kell lenni. Ez természetesen vonatkozik a többi zenei együttesre ls, hiszen partnerek kellenek, egyedül semmit nem lehet elérni. Úgy látom, a kezdő lépések szerencsésen alakultak. Akkor látom a folytatás reményét, ha továbbra is lesznek partnerek, s a zenekaron belül is egyre többen átérzik ezt. Hogy fárasztó-e? Engem a hiábavalóság, a reménytelenség, a feszültség fáraszt. Azóta sokkal kiegyensúlyozottabb vagyok, amióta ezt csinálom.
A figyelmes hangversenylátogató valóban tapasztalhatta, hogy valami megindult Nagykanizsa zenei életében. Természetesen nem egyedül a karmester személye a garancia arra. hogy ezek a változások kiteljesedjenek, de az biztos, hogy végre ismét avatott kezekben van a város szimfonikus zenekara.
Kocsis Katalin
A karmestcs már nincs a városban. Hogy miért, arra még visszatérünk. Amit azonban mond, nem tanulság nélküli. Ezért közöljük.
A szerkesztő
V >
10 KANIZSA 1990. JftHua 20.
Isten áldja,, Jéki úri
Pf 74
A kispiaci épületről
1990. június 15-én megjelent .Ideges az MDF" című cikk a VGV-t érintő részére szeretnénk reagálni.
Az 1990. évre érvényben lévő szerződés alapján — mely létrejött a Nagykanizsai Városi Tanács V.B. Termelés- Ellátásfelügyeleti Osztály és VGV között—törvényesen használjuk az épületet. A szerződés melléklete tartalmazza a szolgáltatások részletes felsorolását.
E melléklet 5. pontjában foglaltak alapján a vállalat köteles elvégezni, a kispiaci helyiség használati jogának átadása ellenében:
1./ a nagyvásárok utáni takarításokat, a vásár területéről 1 db szemeteskonténer rendszeres elszállítását,
2. / szóbeli megállapodás alapján — mivel a kispiac nem üzemel — a piacfelügyelőség által szervezett kirakódó vásárok (húsvéti, karácsonyi, stb.) alatt, illetve utáni takarításokat.
A szerződésben foglaltakat a VGV elvégzi, a Piacfelügyelőség részéről eddig kifogás nem volt.
Néhány szót az előzményekről: — A közhasznú munkás foglalkoztatásra a VGV-vel a Megyei Tanács és a Városi Tanács kötött szerződést. 1987. november 16-tól a vállalatnál kaptak mun-
kalehetőséget. Kezdetben csak néhány személy elhelyezéséről kellett gondoskodni, így azt a meglévő szociális helyiségekben meg tudta oldani a VGV.
1988-tól egyre nagyobb igény mutatkozott a közhasznú foglalkoztatásra. Elhelyezésük a szociális helyiségekben — növekvő létszám miatt gondot okozott. Olyan megoldást kellett keresni a város területén, mely 25 fős átlaggal számolva — és itt női dolgozókról van szó — mely megfelelő szociális feltételeket biztosít. így jutottunk 1989-ben a Jelenlegi épülethez, a Rózsa utcában.
A vonatkozó rendeletek és szabványok figyelembe vételével az épület belső átalakítását befejeztük (szociális helyiségek, öltöző, raktár kialakítása, fűtés megoldása). Az átalakítás költségeit a VGV viselte.
Nem zárkózunk el az épület átadásától. A közhasznú munkát végzők részére megfelelő helyiség biztosítását kéljük — ameny-nyiben az ilyen munka végzésére szükség van.
A közhasznú foglalkoztatás jelenleg társadalmi érdek.
Szőke János igazgató
( „Tiszta" víz? )
Szűcs Rózsa nyugdíjas ismerősöm csengetett be ma hozzánk Jelháborodva, és egy átlátszó üvegben vízmintát tett elém, mondván: szóljak hozzá, milyen nálunk az ivóvízI
Készemről a mintát tűrhetőnek találtam, de eszembejutott, hogy a nejem a napokban kénytelen volt mégis metélni a mosást az automata mosógéppel, mert a mosóvíz az öblítéskor e mintánál sokkal barnább árnyalatú voltí
Közös megbeszélésünk során kiderült az is, hogy a víz minősége szinte napszakonként változik. Nejem például tegnap inni sem mert belőle. Szerencsére volt egy korábban készült üveg szódavizem, amit még halványabb folyadékkal készítettem, s ezzel oltotta szomját a kánikulában.
Szűcs Rózsát vigasztalni próbáltam, hogy falvaink egy-részében a kutak nitráttal szennyezettek, és a csecsemők részére — a zacskós tejek mintájára — zacskós ivóvizet szállítanak (bizonyosan nem Ka-n-izsáról az Ady út környékéről). Rózsa elmesélte, hogy Járt a vízzel a Tanácselnök Úrnál, aki őt aláírás gyűjtésére bíztatta, hogy ennek nyomán in-
tézkedhessenek.
( Rózsa azt is rebesgette, ifjú
korából emlékszik rá, hogy időnként megnyitották a tűzcsapokat a városban (akkor még kevesebb volt a vízdíj!!!), és kiöblítették az utcai vezetékeket
Lehetséges, hogy Üy módon „tisztázhatnánk'''' a dolgokat?
Jó volna, ha lapjukban megkérdeznék az illetékes vízművet arról, hogy:
1. A gusztustalan, barna színű ivóvíz az egészségre ártalmas-e?
2. Milyen módon lehetne a bajon segíteni?
3. Mi okozza a szennyeződést? Mangán vagy vastalanitás hiánya, esetleg új vezetékszakasz nem kellő átöblítése és fertőtlenítése? (Ilyen is volt már évekkel ezelőtt, súlyos következményekkel!)
Berkes József nyugdíjas Nagykanizsa, Ady E. u. 14/D.
(Az olvasóilevélbenfoglaltakra vájjuk a Dél-Zalai Víz- és Csatornamű Vállalat válaszát. A szerk.)
Elment Kanizsáról egy edző. A legsikeresebb, a legjobb, aki valaha is működött Kanizsán. Lejárt másfél éves szerződése, melynek utolsó percét is becsülettel végigdolgozta.
Igen, mbecsület és emberség9 volt az, amely itteni működését végig jellemezte. Magas szakmai tudása közismert, s ehhez páratlan emberség is Járult.
Ember tudott lenni a „farkasok" között, végig becsületes tudott maradni az Olajbányász - maffia szorításában. Ott, ahol ezek a nemes értékek nem jellemzőek. Ott, ahol a szenny, a mocsok, az alkohol dominál...
A kanizsai kézilabdabarátok nevében is köszönjük ezt a felejthetetlen másfélévet, amíg itt edzősködött!
Külön szeretnénk megköszönni azt a négy hónapot, amely időszak alatt szerencsétlen sorsú gyermekünket edzette. Felcsillantotta a reményt, pedig ő már tudta: a kézilabdáért ártatlanul oly sokat szenvedő kislányt az Uzsoki László által vezetett maffia mhalálra ítélte''''. Próbálta megmenteni, de Uzsoki néki is parancsolt, felettese volt.
Kéljük a Mindenhatót, hogy új csapatánál is ilyen sikerrel dolgozzon, mint Kanizsán, így szeressék mint EMBERT, mint EDZŐT egyaránt
Isten áldja, Jéki úr!
Őszinte tisztelettel és köszönettel: a Kele-család Nagykanizsa, Hársfa u.1.
Pf 74
Az a bizonyos szalmaszál
Az .Újrakezdés, gáncsokkal" című Írásukkal kapcsolatban az alábbi helyreigazitásl igényemet jelentem be:
A lakosság jelentős részének kérésére — különös tekintettel arra, hogy a városban rendkívüli módon elszaporodtak az italozó helyek (ld. Hevesi úti üzletsor) a Végrehajtó Bizottság 1984. novemberi hatálybelépéssel az alábbi határozatot hozta:
.49/1984. vb. sz. határozat .a"/ A magánkereskedelem üzlethálózatának további fejlesztését újabb építési területek, bérlemények kiutalásával, valamint az igénybevételi bérleti díjak differenciálásával is elősegíti. Állami kezelésben lévő területen, illetve helyiségbérleménybe azonban csak a város, városrész ellátása szempontjából jelentős, és fontos üzletkörben tevékenykedő magánkereskedők elhelyezési kérelmeinél a termelés-ellátásfelügyeleti osztály véleményét kérjék ki. A területhasználati, illetve helyi-ségbérleményi meg-
állapodásokban a bérleti jogviszonyt megszüntető feltételként kell előírni az engedélyezett üzletkört. A kereskedelmi szakigazgatási szerv, a várható ellátási igényeknek megfelelően évente tegyen javaslatot a támogatásra kijelölt üzletkörökre."
Ez a határozat a mai napig érvényben van, bár az 1990. áprilisában bekövetkezett jogszabályváltozások lehetőséget
adnak a felülvizsgálatára.
Szabó Dénes—és minden más állampolgár esetében is az érvényben lévő jogi szabályozások szerintjártunk és járunk el. Gerő László valóban dolgozott az osztályon, de nem ezért értékesíthet alkoholt, hanem azért mert üzletét e korlátozó rendelkezést közel 3 évvel megelőzően, 1982. Január 18-án nyitotta. Gerő László második üzletét 1989-ben nyitotta, ahol már természetszerűleg szeszmentesl üzletkörben kapott engedélyt.
Az írás a továbbiakban az újrakezdési kölcsönnel kapcsolatban mesterien keveri a dolgokat. Úgy tünteti fel a Zm. Munkaügyi Hivatal Kirendeltségét, mint a tanácsi szakigazgatás részét képező egységet, holott mindössze arról van szó, hogy miként a Városi Bíróság, a Városi Ügyészség és a Városi Tanács, úgy a Zm. Munkaügyi Hivatal Kirendeltsége is a Szabadság tér 7. sz. épületben van. Természetesen a Kirendeltség vezetőjének a neve is pontatlan.
A szalmaszál természetesen itt van az irodámban, de abban még becsületes, jószándékú ember nem botlott meg, tisztelt Cserny Úr, — és nem is fog. flagyobb esélye van erre azoknak, akiknél egy-egy írásban ennyi a .pontatlanság", a valóság célirányos elferdítése, ami nyilvánvalóan nem a véletlen müve.
Kovács Zoltán
osztályvezető
§§990. J6Uu» 20. Q KANIZSA ^ ll"
Laura és Peter meglepetten engedelmeskedtek. Éppen csak annyi Idejükmaradt, hogy levessék kabátjukat. Grácia szigorú tekintettel várakozott, aztán előkapott egy papírt:
— Látjátok? Ez Laura apjának üzenete. Igen, ez a helyes szó. Mert ez nem végrendelet. A szövegre emlékeztek még? Az első mondat így hangzott: „Kincset hagyok rátok, jól gondozzátok". No, akkor most elemezzükki. Aklncs nagy értéket jelöl, de nem feltétlenül drágaköveket vagy aranyat, az ilyesmi csak régi kalóztörténetekben és kalandregényekben fordul elő. Manapság lehet az értékpapír, készpénz vagy más is. A lényeg: értéket hagyott rád az apád, Laura, de nem készpénzről van szó, hisz akkor nem írta volna hozzá: .jól gondozzátok!" Mi lehet az a kincs, amit gondozni kell, akár egy kertet...? Ezt sem tudjuk. Lássuk a második mondatot, hátha ettől okosabbak leszünk: .Erőt ad maj d és rám emlékeztet benneteket." A kincsről tehát már három dolgot tudunk: gondozni kell, erőt ad, emlékeztet... A következő mondat: .Ha megtaláljátok, mérhetetlenül gazdagok és erősek lesztek". Ez megerősíti az előbbi feltételezést, hogy nagy értékről van szó. Ám nyugtalanító, hogy apád maga is kétségeket táplált, vajon fellelitek-e a hagyatékot? .Ha megtaláljátok...", írta. Lássuk a negyedik mondatot. „A második domb erdejében, a kettős ajtó mögött, napfelkeltekor". Végre valami konkrét dolog! Egy bizonyos ponttól számítva nem az első, hanem a második dombon! Egy épületben! Mert erre utal a célzás az ajtóra. Ez persze
lehet kapu is, esetleg valami romos épületben... És a napfelkelte! Istenem, milyen romantikus! Ez már teljesen úgy hangzik, mint egy régi kalandregényben. Tehát valamilyen vizuálisan tapasztalható jelzés könnyíti meg a kincs fellelését a napfelkelte pillanatában... Izgalmas! És az utolsó mondat is árulkodó: „Legyetek boldogok". Többes szám, értitek? Tehát apád — nézett Laurára és mutatóujját akár egy pisztolyt szegezte a fiatalasszonyra — tudta, hogy féijhez mentél, amikor ezt a „végrendeletet"
letétbe helyezte a közjegyzőnél.
— Lehet, érdeklődött utánam? — Laura meghatódott. — Talán messziről nézte, amint az esküvő után kiléptünk az utcára. Vagy követett bennünket, amikor nászútra mentünk?
— Ne ábrándozz — Intette le a férje türelmetlenül. — Grácia néni, nagyon alapos elemzést tetszett készíteni, de az az egész mit sem ér, hiszen csak egy apróságról nincs tudomásunk: arról, hol van az a ház, ahol a kincs rejtőzik!
— Ha ezt hiszed, bizony nagyon tévedsz! — rez-zentekmeg az öregasszony őszfürtjei. Szemében, ajka szögletében pajkos-di-adalmas mosoly bújkált. Kis hatásszünetet tartott. Laura és Peter roppant izgatottan vártak. A néni mély lélegzetet vett és kivágta:
— Én tudom, hol van elrejtve a kincs!
5. Emberrablás
—Ez szenzáció!—ugrott fel a két fiatal. Laura azonnal Grácia néni nyakába borult és összecsókolta. Az öregasszonyt ez talán még jobban meglepte, mint a „gyerekek" Izgalmas története. De nem ért rá ezen gondolkodni—vállán erős szorítást érzett. Egy pillanatig sem kételkedett: férfikéz volt. Mikor érzett utoljára ilyesmit, hány éve már...? Megfordult. Peter mélyen az asszony szemébe nézett:
— Grácia néni, hogyan köszönjük meg?
—Jó,jó,csaktürelem—
a néni érezve a pillanat jelentőségét, lassan visszaült a heverőre, hátát a falnak vetette, és úgy tett. mint aki ismét papíijaiba mélyed. A fiatalok azt már nem bírták ki. Újabb rohamot indítottak:
— Grácia néni, mondd már meg!
— Halljuk a nagy felfedezést!
Az asszony meg úgy tett, mint aki a nagy rábeszélésnek enged, ámbár éppen sok más dolga is van... Végre hamiskás mosollyal letette papíijait és elővette azt a cédulát, amit Laura a közjegyzőtől kapott:
— A titok a mondatok kezdőbetűiben rejlik, ti kis buták. Erre bizony előbb is rájöhettem volna... Lássuk csak a szöveget. Az első szavakat olvasom: Kincset... Erőt... Ha... A második... Legyetek... Apa. Összeolvasva: Kehala.
— Kehala? — ismételte értetlenül Laura — Ez semmit sem Jelent!
— Én sem hallottam soha — rázta a fejét Peter is csalódottan. A fiatal pár összenézett, egy percig mindketten ugyanarra gondoltak: a néni bizony megöregedett, az agya sem fog már úgy, mint régen. Amit kigondolt, annak semmi értelme...
— Nem vagyok szenilis, ha erre gondoltok — Grácia néni remekül olvasott az arcukból. —Tudom, mit beszélek. Laura, gyermekkoromban egy folyóparti kis faluban nyaraltam. A falu neve Kehal volt; a közelben lévő dombokat pedig, ha jól emlékszem még, Kehal-hegyeknek hívták.
— Ez már más! — most Peter ugrott az asszonyhoz és egy csókot nyomott az arcára. Grácia boldogan fellélegzett és csillogó szemmel folytatta:
— Szép vidék a Kehal és környéke. És nincs is messze, innen talán száz kilométerre van.
— Mikor Indulunk? — kérdezte Laura.
— Menjünk azonnal! — ugrott fel a férje.
Grácia néni az ablakra intett:
— Látjátok? Már sötétedik. Ilyenkor nincs értelme elindulni. Mire odaérnénk, éjszaka lenne. Majd holnap.
—A főnököm nem enged el. Alig pár napja dolgozom az új helyen — aggódott a fiatalasszony.
— Holnap péntek lesz. Délután megint bérelek egy autót, mégha rámegy az utolsó megtakarított pénzünk is — ígérte Peter.
—Ami a pénzt illeti... Én Is beszállok a költségekbe — Jegyezte meg a néni és elővette retiküljét. Mosolyogva tette hozzá: De ugye, kapok majd részt a kincsből Is...?
Vége a 7. résznek
(folytatjuk)

L
KANIZSA
3
1990. js 20.
T
II
Mini-mese
A sün és a teknősbék
ék
Azt mondta egyszer a sün a teknősnek:
— Nagyon irigyellek téged. Csontkemény páncélod megvéd minden ellenségedtől.
így válaszolt neki a teknősbéka:
— Én meg téged irigyellek. Mert az én páncélom ugyan kemény, azért mégis csak idegesítő, mikor egy ellenségem kopog a hátamon, akkor is, ha nem fér hozzám. Téged mindettől megkímélnek a tüskéid. Behúzod a fejed, lábad, és kimereszted a tüskéidet. Azoktól mindenki meghátrál. Mit tagadjam, szívesen cserélnék veled.
— Én meg veled. Tudod mit, add ide a páncélodat, én meg odaadom a tüskéimet.
A teknős gondolkodott egy ideig.
— Talán úgy lenne Jobb, ha előbb te adnád ide a tüskéidet, és én csak utána a pácélomat.
— Nem, nem, ez így nem jó — mondta a sün. — Téged illet az elsőség, mert te idősebb vagy.
— Nem, nemi Te vagy az idősebb, mert én a nyolcvan évemmel a teknősök között csak óvodásnak számítok.
Addig vitáztak, ki adja oda először a ruháját, míg megunták és otthagyták egymást. így minden maradt a régiben. Azóta sem
hívják sehol a teknőst sünbékának és a sünt teknősdisznónak.
Ha a ruhacserében megegyeztek volna, a mi mesénk is tovább tartott volna.
LIA
A rejtvény két irányból is megfejthető. Az egymást követő meghatározások között nincs átfedés. Helyes megfejtés esetén a vízszintes 7. sorban Ázsia egyik felfedzöjének neve olvasható.
Beküldhető: a felfedező neve szerdáig, július 25-éig. Meghatározások: Kintről befelé:
Petőfi-ásatások helye — kifogást kereső — női hév — ázsiai ország — hölgy — puha bőrfajta
— vízhozammérő edény — magyar autók jelzése — híres labdarúgó trófea — büntető igazság
— cseh férfinév — rakódik — száj fekély — becézett Mária — tengeri hal — 5:római számként
— véd — udvarias — drágakő — keserű anyagok neve — bogáncs jelzője lehet — hajó része — molyirtó szer—sima, németül— lengyelországi szlovákok — férfinév — porzós virágzat neve — szaharai nomád nép — növény
— helyhatározószó — szakmunkás — délszláv megye — savazó — csapadék.
Bentről kifelé:
Indulatszó — kelet-ázsiai textilnövény—portás—becézett leánynév — egyik órahang — Frank...: földrajzi tájegység — horganyzott lemez — épületszárny — pl. a gyomor, bél — osztrák gépkocsik jelzése — közlekedési helyek — Heyerdahl hajója — kakaómárka — szomorú — pikáns képzőművészeti alkotás — szovjet exvilágbajnok sakkozó — molyok pusztítója — előtagként a szénhidrátokkal kapcsolatosat jelent — helyben
— híres színésznőnk volt (Margit) —pénz argóban—török város
— hám — autótípus — férfinév
— kisszínház — matematikai rövidítése — Trója veszte — ittas
— aromája — kabátféle — afrikai fa kérgének gyantája — állókép
— magyar település, a szintezés etalonja — amerikai légitársaság
— juttat régiesen — tanács közepe — gyerektárs kedveskedő megszólítása — nemzetközi fizetési eszköz — ...vidi, vici — süvölt — fogoly.
Borízű, keményhúsú alma
Zeller
Majonéz
Tejszínhab
Citrom
0,50 kg 0,20 kg 0,05 1 0,051 1 db
Az alma magházát eltávolítjuk, majd kockára vágjuk, becitromozzuk, hogy ne barnuljon meg.
A zellert meghámozzuk, majd hideg sós és citromos vízbe reszeljük, így nem feketedik meg.
Az almát és a zellert leszűrjük, majd az ízesítő anyagokkal óvatosan összekeveijük.
Stroh Péter
1990. július 20. Q KANIZSA ]) __13
Béremelés
Városunkban néhány középfokú iskolában ügyesen megoldották a pedagógusok béremelését. Az illetékesek tudomásul vették a dolgozók egyértelmű, hallgatag és utólagos „követelését", és hozzájárultaka megemelt bér kifizetéséhez. Ki-ki saját bércéduláját olvasgatva, elégedetten gyömöszölte zsebre a vastagabb borítékot. Akadt azért, aki olyasfélét dörmögött, hogy például egy osztrák kolléga ugyanennyit
kap schillingben, de lehurrogták az
okvetetlenkedöt.
A többség mégis jóleső érzéssel indult hazafelé, arra gondolva, hogy na, ebből már könnyebben ki lehet húzni egy hónapig.
Az esemény egyetlen szépséghibája csak annyi, hogy a felvett fizetési járandóság KÉT hónapi bér volt, amit a nyárt szünet miatt egyszerre adtak ki a dolgozóknak.
K. E.
Hová lett a auóavszer?
Több helyről is Jelzést kaptam, hogy a gyógyszertárakban egyre-másra vásárolnak olyan dobozos gyógyszereket, amelyekből egy levélnyi gyógyszer hiányzik. Sok a beteg, a szegény még löbb. Ha már eret kell vágni a pénz-
tárcánkon gyógyulásunk érdekében, legalább azzal ne rövidítsenek meg bennünket, hogy hiányos a csomagolás. Nem véletlen, hogy egyre többen megnézik a kapott gyógyszeresdoboz tartalmát, ott az ablaknál. Csak azt nem értik: ki spórol itt, és kinek?
Pénzpolitika, OTP módra
Családom anyagi gondjainak megszüntetése érdekében öt hónappal a lejárat előtt visszafizettem az OTP-nek a még hátralévő tartozásomat. Igaz, ezért nélkülözhető tartós fogyasztási cikket adtam el, de megérte, mert az egyre emelkedő árak és a kamatok veszélyeztették a család megélhetését.
A tartozás kiegyenlítése után megkérdeztem az OTP pénztárosát, hogy a kamatvisszatérítést mikor kapom meg. Egy hónapon belül, volt a válasz, mert számítógépbe táplálják, és annyi az átfutási Idő.
Ekkor két kérdés is felvetődött bennem.
Az egyik, hogyavissza járó kamatot az OTP még kb. egy hónapig hasz nálja, és azért nem kapok semmit, pedighajól értem a dolgot, én adtam pénzt a pénzintézetnek nem ő nekem. A másik, hogy miért volt az OTP-nek szüksége a sokszázmillió forintos beruházásra a számítógépek megvásárlásakor, ha ezzel még lassúbb lett az admi nisztrációjuk?
így érthető, hogy miért kúsznak az OTP kölcsö nök kamatai a csillagos ég felé, és miért nyereséges ez a vállalat.
V. J,
4
A sörgyártól gyalogosan tartok hazafelé a Béke úton. Mellettem lassul a gépkocsiforgalom, engedik le a vasúti sorompót. A megállni készülő kocsisort hirtelen kisteherkocsi előzi.
— Hová mész, te ökör? — kiáltja oda magas üléséről egy teherautó vezetője.
— Siess csak, ha a temetésedre mész! — teszi hozzá egy másik.
—Tehettek egy szívességet! — int nekik a kisteher pilótája, és a sínek előtt befordul egy kapu alá.
Ezek mind ismerik egymást, hogy tegeződnek? — töprengek. — Netán pertut is ittak valaha? Az autós illemtan, úgy látszik, már megoldotta a tegeződés-magázódás több évszázados magyar gondját. Érdekes, a volánnál ülök „közvetlen" hangneme. Ezt nem tanítják sehol, — talán az ellenkezőjét sem — de mintha együtt járna a jogosítvánnyal. Válogatott gorombaságokat egymás fejéhez vágni nem közlekedési vétség, de vétség a jó modor, az udvariasság, a kultúrált közlekedés ellen. Ezt kéne végre megtanulni.
T. F.
Imához? Avagy titkos csere? Két kilences egy csapatban? Biztatott munkaerő? Csoda, ha a bíró zavarban van?
(Fotó: 8takony Attila)
14
KANIZSA ^ X99Q. július 20.
A Béke út 113 alatt
Megnyílt a CONSENSUS bemutatóterem
—————— ————
Az osztrák Gleisdorf és Nagykanizsa között 1989-ben kialakult kapcsolatok eredményeként még az elmúlt év őszén a kanizsai ALMANACH Kft. és az ausztriai Büroelektronik I-orenz vállalkozás 50-50 százalékos tőkerészesedésével megalakult a CONSENSUS Kelet-Nyugat Kereskedelmi Társaság, osztrák nevén az Ost-West GM.
A vállalkozás az NSZK-beli MITA, FACIT, Sharp, Brother, lESElektronic, valamint a Japán MITSUKA és FUN1A irodagép, telefon és számítástechnikai cégekkel áll szoros kapcsolatban, s világszínvonalú készülékeket forgalmaz.
A kezdeti szerény magyar üzletek megkötése után (ők szerelték fel a Magyar Hitelbank RT Nagykanizsai Igazgatóságát különböző irodagépekkel és telefonközponttal) a társaság szélesíteni kívánja üzleti kapcsolatait. A cél érdekében a Béke út 113. sz. alatt irodatechnikai bemutatóterem nyitott, s ott július 12-én szakmai megnyitóval egybekötött
sajtótájékotatóra is sor került.
Ennek keretében megcsodálhattuk a mini televíziókat, a fénymásolókat, a
villanyírógépeket, házi telefonközpontokat és videó- telefonokat, könyvelő- és kalkulátor gépeket,
pénztár- és számológépeket. Nem hiányoztak a polcokról a szükséges szakkönyvek és útmutatók sem.
Megtudtuk, hogy a társaságnak két ügyvezető igazgatója van: a kanizsai Takács Balázs és az osztrák Harald Lőre nz (az öt ausztriai áruházzal rendelkező Erik Lorenz fia) személyében. A bemutatóterem 2 fös személyzete mellett most foglalkoznak a magyar szervízhálózat kiépítésével és az ügynökök megbízásával, akik majd Zala. Somogy, Vas és Veszprém megyékben fejtenek ki aktív tevékenységet. A cég jó kereskedelmi érzékét mutatja, hogy a bemuatóteremben felvonult a helyi DOMUS Áruház is. amely a készülékekhez szükséges irodabútorokkal áll a vásárlók rendelkezésére.
Képünk a szakmai megnyitó után. a bemutatóteremben készült, az első érdeklődőkkel.
Tihanyi István Fotó: Szakony Attila
egyetlen közeli kirándulóhelye. A nem kis költséggel szervezett akcióból mindössze a képeken látható szomorú tény maradt. A fákat ellopták. Valakinek — a közösség tulajdonát semmibevevőknek — kertjét, udvarát díszítik. Ahogy a fák új helyükön nőnek, bizonnyal úgy nyomja a tolvaj lelkiismeretét is felelőtlenül elkövetett bünel Vagy tévedünk?
Pályázati felhívás
Pályázni három kategóriában lehet.
Díjazások: 6-10 évese k:
Tóth Ferenc
Országos Fásítási Ankét 1989. Nagykanizsa—olvasható a Csónakázó tó füves parkjában elhelyezett tábláról. Körülötte a vállalatok, intézmények kis táblácskái jelzik, hogy itt egy évvel ezelőtt fákat ültettek. Hogy kinek és miért? Nekünk, mindnyájunknak, hogy még szebb, barátságosabb legyen a város
1. helyezett 500 Ft
2. helyezett 300 Ft
3. helyezett 200 Ft
1. helyezett 700 Ft
2. helyezett 500 Ft
3. helyezett 300 Ft
1. helyezett 1000 Ft
2. helyezett 700 Ft
3. helyezett 500 Ft
15 év felettiek:
A pályaműveket fenti cigányszervezet Nagykanizsa, Somogyi Béla u. 43. sz.
irodahelyiségébe kell elküldeni, pontos névvel és címmel ellátva. A legjobb pályaművek december hó folyamán kiállításra kerülnek, a Zalai Cigány Művészeti Napon. A díjak odaítélését neves festőművészek bírálják el. A pályázat beérkezési határideje: 1990. szeptember 30. Phralipe Független Cigányszervezet
Halló, itt a 007
Kegyelemmel szabadon — 10 napig!
1990. június 28-án a kora délelőtti órákban a Dél-Zalai Áruházból kértek rendőri segítséget, mert a cipőosztályon egy fiatalember szandált lopott, és tetten érték.
Előállítása után azonnal kihallgatták. Semmit nem tagadott Kísgéczi Zoltán kaposvári lakos. Kétéves fegyház-büntetésének hátralévő 1/8-ad részének letöltése alól mentesülve szabadult, kegyelemmel, 1990. június 18-
án. Sopronkőhidára vagyon elleni bűncselekmények elkövetése miatt került, többszörös visszaesőként. A szabadulás után Kaposvárra utazott családjához, de rokonait nem találta otthon. Négy napot Kaposváron úgy töltött el, hogy napközben a városban csavargott, éjszaka pedig a vasútállomáson húzódott meg.
Huszonkettedikén Budapestre utazott. Ott is csavargott az állomásokon éjszakázott. 25-én
azonban már két inget lopott, hogy későbbi megélhetésének alapjait megteremtse.
27-én megunta Budapestet. Vonattal Dombóvárra, onnét még aznap Fonyódra utazott. A Balaton partján sem találta helyét, ezért az éjszakai vonattal Nagykanizsára jött. 28-án reggel érkezett a városba. Pénze erősen fogytán volt. Az 1.500 forintos rabkeresetéből már csak 27 forintja maradt.
A Szabadság téri cipőboltban a megfelelő alkalmat kilesve, egy pár sportcipőt lopott. A téren átsétálva a Dél-Zalai Áruházba vitt az útja, ott is a cipő osztályra, ahol egy párt szandált csúsztatott a reklám táskájába, de már nem
olyan ügyesen, mint a másik boltban. Amikor fizetés nélkül akart távozni, a bolt alkalmazottai felszólították, hogy ürítse ki a táskáját. így került elő a két darab ing, a sportcipő és a szandál.
Tettét nem tagadta. Elmondta: pénze elfogyott és úgy tervezte, hogy az áruházakból lopott dolgokat értékesíti vagy elcseréli élelemre, így tartja fenn magát.
Ügyében a vizsgálatot a rendőrség folytatja.
Annyi bizonyos, hogy esetében a társadalom által nyújtott gesztus az újrakezdésre nem érte el célját.
De ő az egyetlen kivétel?!
Horváth Balázs
Tungsram Kanizsa Kupa
Szovjet siker a nemzetközi nyílt versenyen, kitűnő mérkőzések a mesterversenyeken
1990. július 20. Q KANIZSA ]) 15
A nemzetközt sakkfesztivái nyitó versenyén, a nemzetközi nyílt tornán a kitűnő Játékerőt képviselő szovjet versenyzők folytatták nagyszerű szereplésüket, akik közül a legmagasabb értékszámmal rendelkező Gald un ts biztosan nyerte a 9 fordulós, svájci rendszerű küzdelemsorozatot a 76 fős mezőnyben. A kanizsai versenyzők közül legjobban a FIDE-mester Kiss László szerepelt, akt a 22. helyen végzett.
A nemzetközi nyilt verseny befejező fordulóinak érdekesebb eredményei:
Vidics — Kiss L. 0:1, Ker-csmarics — Mijatics 1:0, Portisch F. — Rabinovics döntetlen. Ba-gonyal — Lehmann döntetlen, Goldunts — Stajcsics 1:0, Mi-Jatovics — Sipos 1:0, Kiss L. — Fradkin döntetlen. Forgó — Bellán döntetlen, Safln — Pogorelov döntetlen, Galdunts — Ok-hotnyik 1:0, Karsa — Peshina döntetlen, Fradkin — Horváth Gy. 0:1, Portisch F. — Kiss L. 1:0, Hafncr — Kercsmarics 0:1, Marton — Menyhárt döntetlen, Ba-gonyai — Csom döntetlen, Jung — Káposztás 0:1, Farkas — Horváth I. 0:1, Rabinovics — Peshina 1:0, Kiss L. — Pintérné 1:0, Kercsmarics — Jung döntetlen, Galdunts — Horváth Gy. döntetlen, Pogorelov — den Boer döntetlen, den Broeder — Safln 0:1.
Az élcsoport végeredménye: 1. Galdunts SzergeJ (szovjet) 7,5; 2. Safln 7; 3. Kuporosov 7: 4. Vak-hidov (mind szovjet) 7:5. Horváth Gyula (Z. Csuti) 6,5: 6. Portisch Ferenc (Z. Csuti) 6,5 pont;... 22. Kiss László 5; ...33. Marton István és Bellán István (mind Nk. Tungsram) 4,5-4,5 pont.
A legjobbak díjazására 109 ezer forintot űzettek ki, míga helyi Üveggyár különdíjait számosan kapták meg, köztük a következő kanizsai versenyzők:
Szomjas Károly, a legidősebb versenyző (85 év), Sipos János, a legfiatalabb versenyző (11 év), Kiss László, Marton István és Bellán István, a legeredményesebb hazai versenyzők.
Anyíltversenybefejezéseután Kassai Zoltán, a kanizsalak csapatvezetője a következőként összegezett: — Nagy lelkesedéssel és felelősséggel készültünk fel erre a nagyon rangos viadalra, amely hazai és nemzetközi szinten is kiemelkedő Jelentőségű. Nagy elismeréssel adózunk a sportágat támogatóknak, mindazoknak, akik lehetővé tették ezt a ldtünő versenyt. Létszámban és minőségben is remek mezőny
gyűlt össze, s a versenyzők, köztük a mieink kitettek magukért. *
A július 9-én rajtolt nemzetközi mesterversenyekre könnyen összejött a Jegyzett mezőny, sőt a kanizsai szervezők abban a kedvező helyzetben voltak, hogy válogathattak is az értékszámos versenyzők közül.
A 16—16 résztvevős, körmérkőzéses tornán neves versenyzők sora indult, köztük szovjet, bolgár, Jugoszláv, holland, NSZK-beli, osztrák, francia, csehszlovák, kanadai és ma©rar sakkozók, akik 2450—2200 értékszám közötti versenyzők.
A mesterversenyek — amelyeket a Hevesi Művelődési Központban rendeznek—a hajrához érkeztek, melynek eddigi fordulóiban a következő érdekesebb eredmények születtek:
FIDE IV. kategóriájú nemzetközi mesterverseny: Tabernig
— Haist döntetlen, Konopka — Patrat döntetlen, Ivanov — Sal-vermoser 1:0, Peshina — den Broder 0:1, Cmiel — Wellíng 1:0, Tabernig — Herrgott döntetlen, Ivanov — Peshina 1:0, Welling — Guzijan 1:0, Herrgott — Perics döntetlen, Cmiel — Ivanov döntetlen, Kósa — Galdunts 1:0, Perics— Peshina 1:0, Ivanov — Guzijan 0:1, Guzijan — Sal-vermoser 0:1, Konopka — Galdunts döntetlen, Galdunts — Herrgott 0:1.
Az élcsoport a 7. forduló után: Herrgott (kanadai) 5: Galdunts (szovjet). Konopka (csehszlovák) és Ivanov (bolgár) 4,5-4,5; Perics (Jugoszláv) és Welling (holland) 4-4 pont.
FIDE III. kategóriájú nemzetközi mesterverseny: Petronics
— Hallebeek 0:1, Stajcsics — Gerencsér 1:0, Dudás — Csikár 0:1, Kiss P. — Rezsek 1:0, Káposztás — Kiss L. 0:1, Okhotnyik
— Kiss L. döntetlen. Rezsek -Káposztás döntetlen, Csikár — Horváth I. döntetlen, Gerencsér
— Dudás 0:1, Siklósi — Petronics 0:1, Kiss P. — Csikár 1:0, Kiss L.
— Rezsek 1:0. Stajcsics — Siklósi döntetlen, Porubszky G. — Kiss L. 0:1, Hallebeek — Horváth I. döntetlen, Petronics — Okhotnyik döntetlen, Horváth I. — Siklósi 1:0, Káposztás — Gerencsér döntetlen, Kiss L. — Csikár 0:1, Rezsek — Porubszky 1:0, Csikár — Rezsek döntetlen. Gerencsér — Kiss L. 1:0, Siklósi
— Kiss P. döntetlen, Nickl — Horváth I. 1:0, Petronics — Stajcsics 1:0, Kiss L. — I lallebeek 0:1, Rezsek — Gerencsér döntetlen, Porubszky — Csikár 0:1.
Élcsoport a 7. forduló után: 1.
Kiss Pál (Eger) 6; 2. Okhotnyik (szovjet) 5,5; 3-5. Horváth I. (Z. Csuti), Stajcsics (osztrák) és Petronics (Jugoszláv) 5-5; 6.
Dudás fTörekvés) 4,5 pont. *
A nemzetközi nyílt verseny zárófordulójának rangosvendégc volt Ribli Zoltán nk. nagymester, világbajnokjelölt, aki a dijátadás mellett 27 táblás szimultánt adott. A kiváló sakkozó mérlege: 22 győzelem, 1 vereség, 4 döntetlen, köztük a kanizsai Ba-gonyai Attila, Rezsek Győző és Takács Zoltán remizett.
A FIDE IV. torna érdekessége, hogy a 16 versenyző között 15 külföldi szerepel. A legjobb értékszámosversenyzők: Galdunts 2450, Peshina 2410, Konopka 2395, Herrgott 2385, Welling 2370, Salvermoser 2345, den Broeder 2335.
$
A FIDE III. tornán 7 külföldi és 9 magyar, köztük a kanizsai Kiss László (2300), Csikár (2240), Gerencsér (2240) és Rezsek (2200) küzd. A legjegyzettebb külföldiek : Okhotnyik 2440, Stajcsics 2400, Petronics 2355 értékszám.
Balogh Antal
Futószalagon
Velencén rendezték meg a kajak ORV vidéki döntőjét, amely egyben válogató verseny volt. A Bútorgyár legtehetségesebb versenyzői nagyszerűen szerepeltek a vidéki döntön, minden hajó várakozás fölött teljesített.
Kiemelkedő sikert ért el Varga Gábor, a 14 éves serdülő versenyző (a Zrínyi iskolában most végzett tanuló), aki K-1. serdülő 1000méteren bajnokságot nyert, s ezzel bekerült a magyar korosztályosválogatott keretbe! Gratulálunk.
Remekül helytállt Bödör Krisztina, aki K-1. női ifjúsági 500 méteren második helyezést szerzett. A K-2. serdülő fiú 1000 méter végig változatos versenyt hozott, amelyben a Mecséri — Varga G. duó bronzérmes lett. Az MK-1. fiú 2000 méteren az ügyes Varga Péter a 4. helyet szerezte meg.
A bútoros versenyzők mindegyike bejutott az ORV országos döntőjébe (edzőjük:
Héder István).
Dunaújvárosban bonyolították le az országos gyermek úszó-bajnokságot, amelyen 33 egyesület közel félezer versenyzője szerepelt.
A Vízmú SE úszói ezúttal is kitettek magukért, akik közül a következők értek el remek eredményeket:
Nagy Tünde a 100 m gyorson (37 Induló), a B-döntőben első lett (1:05,51 mp, ifjúsági ezüstjelvény), 200 m gyorson a B-döntőben 2. lett (2:22,90 mp, if). ezüstjelvény), 50 m gyorson (34 induló) 6. helyezett 31,10 mp).
Holló Adrienn 100 m mellen (33 induló) 17. helyen végzett, ám 1:26,07 mp-es ideje új megyei úttörő csúcs és if). bronzjelvény. 200 m mellen (35 induló) 19. helyezett, de 3:04,56 mp-es ideje új megyei úttörő csúcs és tij. bronzjelvény. Szabó Szilárd a 400 m vegyesúszás B-dön-tőjében (26 induló) 8. lett, ideje 5:29,27 mp, ami if). bronz-Jelvény.
(Ba)
A DKG Természetbarát Egyesület július 22-én (vasárnap) a Kígyós! völgybe szervez gyalogtúrát. A túrázni szándékozók reggel 7,50 órakor találkoznak az autóbusz állomáson. Az útvonal: Petrlventel elágazó—Imrehegy—Kígyós völgy— Rigyác, amelynek távja 16 kilométer.
■ 6
X
KANIZSA
XVII. Móricz kupa
Hat év után lett újra győztes a Mező utca
A győztes Mező Imre utca csapata. Guggolnak balról —jobbra: Rácz, Nincsics, Hartai, állnak balról — jobbra: Gerőly, Póka, Kepe, Molnár.
A hét végén befejeződött a XVII. alkalommal kiírt Móricz kupa, Kis-kanizsa utcák-terek kispályás labdarúgó bajnoksága. Több mint másfél évtizede, hogy útjára indult az akció, amely ma is töretlen népszerűségnek örvend.
Ez évben összesen 20 csapat nevezettbe aküzdelmckbe, a mérkőzések hangulata, atmoszférája a régi idők focijának hangulatát idézte. Végig rendkívül heves volt a küzdelem, az utcákból verbuválódott csapatok óriási elszántsággal küzdöttek, így izgalmas, hangulatos mérkőzéseket láthattak azok, akik megtekintették a mérkőzéseket. A hagyományoknak megfelelően most is sokan voltak kíváncsiak utcájuk szereplésére, különösen a felnőttek küzdelmeit kísérték többen figyelemmel.
A Móricz kupa ez évi küzdelmeire 11 felnőtt, 5 ifjúsági és 4 serdülő csapat nevezett. A felnőttek 3 csoportban játszották le a selejtezőket, míg az ifjúságiak és a serdülők körmérkőzéses formában döntötték el a helyezések sorsát. Már a selejtezők során is több ízben felborult a papírforma több váratlan eredmény született. Végül kialakult a továbbjutók köre, így a tavalyi bajnok Jakabkuti utca, továbbá a Mező I., Cigány I., Dózsa tér. Cigány II., és a Varasdi utca ment tovább, akik 2 hármas csoportban mérkőztek a döntőbe jutásért, ami ezúttal a Mező I. és a Cigány I. csapatának sikerült. A döntőn a Mező I. nyert, így hat év után ismét ők vehették át a serleget. A serdülők mezőnyében a Rozmaring utca, míg az ifjúságiak-
nál a Cigány utca bizonyult a legjobbnak.
A díjakat, élménybeszámoló keretén belül Keller József, a Ferencváros válogatott labdarúgója adta át.
— Végtelenül nagy megtiszteltetés számomra, hogy ebben az évben személyem kapta a megbízást a dijak átadására. Tizenkét évvel ezelőtt magam is részt vettem serdülőként ezen a versenysorozaton, így ismerem azt a légkört, ami jellemzi ezt a tornát. Öröm volt találkozni régi barátokkal, ismerősökkel, akikkel felidézhettük a tizenkét évvel ezelőtti eseményeket. Sajnálom, hogy a tavalyi győztes Jakabkuti utca — ahonnan magam is származom — ezúttal csak a negyedik helyet szerezte meg, dehát ilyen a játék — mondta a válogatott balhátvéd.
Eredmények:
Serdülő: 1. Rozmaring utca (Le-nkovics, Muczárt, Kiss, Lenkovics Gy., Pintér, Biró, Imrei, Kuzma, Poszovecz, Szűcs). 2. Őrtorony utca 3. Alsótemető utca. Gólkirály: Lenkovics Zoltán (Rozmaring utca). A Puncs fagyi zó különdíját Kele Lajos kapta.
Ifjúsági: 1. Cigány utca (Horváth. Erdélyi, Kuzma, Knausz, Ambrus, Nagy, Balogh. Nóvák). 2. Bajcsai utca 3. Kőrisfa utca. Gólkirály és a Puncs fagyizó díját is nyerte: Ambrus István (Cigány utca).
Felnőtt: 1. Mező I. (Molnár, Gerőly. Póka, Hartai, Rácz, Kepe, Nincsics). 2. Cigány I. 3. Varasdi utca. Gólkirály: Horváth Ferenc (Cigány II.). Puncs fagyizó díját kapta: Borbély László (Jakabkuti utca).
— kx —
Pihenőn a kispályások
A Tiroai kispályás labdarúgó bajnokság 52 osapata a ta vaui-nyári mérkőzés-sorosat után rörid pihenőt iktatott programjába. Várhatóan augusztus végén folytatódik a versengés, hogy végleg eldöntsék as ÍOOO. évi győztesek sorsát.
Ebben as évben 4 osztályban mérkőznek a csapatok, valamennyiben heves Összecsapásokat lehetett látni. As első osztályban a TIP-TOP és as IKKV külön harcot viv as első helyért, a Bútorgyár eddigi sserepléae ismét elmaradt a várttól. Ugyancsak kúlön csatázik a Pekete SAS és a Platán együttese, ők a H. osztály favoritjai. A m. osztályban már szorosabb as élmezőny, a Bútor Demisz, a Holsten és a Szolgáltató foglalja el az első három helyet, a Bútor előnye mindössze három pont. A legnépesebb mezőny a IV. osztályban található (16 csapat). Itt a Progresso áll as élen, megelőzve a DOMUS és a REL SE csapatát.
Félidei tabellák I. osztály
1. TIP-TOP 14 11 1 2 50-15 34
2. IKKV 14 10 1 3 34-17 31
3. Bútorgyár 14 8 2 4 30-27 26
4. ÁFÉMSZ 14 7 4 3 32-26 25
5. DKG 14 7 2 5 19-21 23
6. FLAMINGÓ- Bolf 14 6 2 6 27-29 20
7. DKG DEMISZ 14 6 2 6 23-26 20
8. Vontatás MÁV 14 4 5 5 20-23 17
9. KIOSZ SE 14 5 1 8 19-26 16
10. TUNGSRAM 14 4 3 7 26-25 15
11. Igazságügy 14 3 1 10 24-52 10
12. KÖGÁZ 14 0 2 12 11-39 2
II. oiztálv
1. Fekete Sas 14 9 5 0 50-10 32
2. Platán 14 9 5 0 48-15 32
3. JÓKER DIVAT 14 7 4 3 38-26 25
4. KFV 14 8 0 6 40-29 24
5. Sörgyár 14 8 0 6 41-32 24
6. Dózsa SE 14 5 6 3 30-19 21
7. I-lgetváros 14 4 4 6 29-34 16
8. Pyrover 14 5 1 8 29-39 16
9. Coca-Cola 14 4 1 9 24-51 13
10. Pedagógus 14 3 3 8 37-53 12
11. Patyolat 14 3 3 8 22-39 12
12. Téglagyár 14 2 2 10 21-55 8
m.osztálr
1. Bútor DEMISZ 14 11 1 2 43-23 34
2. HOLTSEN 14 9 4 1 47-19 31
3. Szolgáltató 14 10 1 2 38-26 31
4. Tubifex 14 9 1 4 50-27 28
5. 1IÁNH SHOP 14 9 1 4 42-33 28
6. Autójavító 14 7 2 5 50-36 23
7. Vízmű 14 7 0 7 28-24 21
8. Gábor SE 14 6 1 7 43-49 19
9. ZALAIPARKER 14 4 2 8 20-30 14
10. STOP ''87 14 2 2 10 26-47 8
11. Volán 14 2 1 11 34-58 7
12. Sütőipar 14 1 0 13 17-62 3
IV. osztály
1. Progresso 18 13 3 2 61-16 42
2. DOMUS 18 12 2 4 55-32 38
3. REL SE 17 12 0 5 57-30 36
4. Golf 17 10 5 2 56-26 35
5. VGV 18 10 5 3 48-25 35
6. Reduktor SE 18 9 2 7 29-26 29
7. OÁZIS 18 8 4 6 43-38 28
8. Chemotox 18 8 2 8 66-53 26
9. Locomotiv 18 7 3 8 £3-39 24
10. H. Majoros SE 18 6 5 7 33-32 23
11. I1EDÁI. SE 18 7 1 10 31-42 22
12. Főposta 18 5 S 8 34-37 20
13. Fortuna 18 3 3 12 23-68 12
14. KBMSZ 17 2 0 15 33-80 6
15. GYIVI 17 1 0 16 27-85 3
16. SÍ'' ''88 törölve
APRÓHIRDETÉS
Megnyílik! A „Fotolux R" Új szolgáltatás a Dél-Zalai Áruházban: - színes filmek kidolgozása - igazolványfénykép express készítése fényképalbumok, képkeretek - szinesfilmek, elemek eladása.
PN rendszámú Trabant Hyeomat friss műszakival, vonóhoroggal eladó. Érdeklődni hétvégén: Szabó Pál Gelse, Dózsa Gy. u. 10.
Kanizsa —várospolitikai hetilap, megjelenik minden pénteken. Szerkesztő: Pék Pál. Tervező szerkesztő: László Károly.
Szerkesztőség: 8801 Nagykanizsa, Ady u. l.II.em.Pf. 74. Telefon: 06/93/12-305. A szerkesztőbizottság tagjai: Horváth Mária, Kápolnás Zoltán, MartonGyörgyi, Tihanyi István. Kiadja a Zala Megyei I.ap- és Könyvkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Jakab Vilmos. Komputertechnika: Zala Megyei Lap- és Könyvkiadó Vállalat Zalaegerszeg. Nyomtatás: Zalai Nyomda. ISSN: 0865-3879. Nytsz: B/PHF/266/Z/1989.Teijeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj: egy hónapra 35, negyedévre 105, fél évre 210, egy évre 420 forint. Előfizethető a postahivatalokban és a kézbesítőknél.
Az alapvető fejlesztések sem valósultak meg
— Növekednek a lakásárak
— Romlik a betegellátás színvonala
— Kétszáz millióval tartozik a város
II. évfolyam, szám 1990. július 27. Ara 9,60 Ft
KANIZSA
VÁROSI HETILAP
Megjelenik minden pénteken
Telefonvégen
Baranyai István az Olajbányász SE
ügyvezető elnöke
Kárpáti raBszódia
(6. oldal)
A könyvárus szerzetes
(8. oldal)
Tamóczky Attila válasza Kovács Zoltánnak
(11. oldal)
! (Cikkünk a költségvetés csapdáiról a 4-5. oldalon)
r VB-ülés ^
Július 19-én soros ülését tartotta Nagykanizsa Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága. Napirenden a tanácselnök beszámolója, a pénzügyi osztály munkájának értékelése, a szennyvíztisztító telep-bővítés II. szakaszának beruházási célokmánya és a lakásvásárláshoz, építéshez nyújtandó anyagi támogatás kérdése szerepelt.
A városban működő pártok képviselőinek részvételével különösen nagy vita bontakozott ki a Cserháti és Zrínyi kollégiumok összevonásáról készített szakértői jelentés, a .lengyel" piac és a Kovács Zoltán osztályvezetőt érintő lakossági bejelentés témájában. Miután e három ügyben a részletekre még visszatérünk, most csak annyit: a Zrínyi kollégiummal kapcsolatosan rendtóvüli tanácsülés összehívását tervezi a vb, intézkedési terv készítését határozta el a .lengyel" piac mielőbbi megszüntetésére, Kovács Zoltán ügyében pedig nem kezdeményez fegyelmi büntetést.
A vb Tóth Lászlót — öt év időtartamra—a406-os számú Ipari Szakmunkásképző
Inlówt 1. -------------
— Azt hallottuk, hogy a sportkör átveszi az úgynevezett „lengyel" piac feletti felügyeletet. Mi ebben az üzlet?
— A sportegyesületek, mint köztudott, nagyon nehéz anyagi helyzetben vannak. Ezzel a vállalkozással—mert vállalkozni kell!—az előzetes információk és számitások szerint megközelítően 2 millió forintot lehetne összeszedni, ami nem kevés pénz, és a sportolásra fordítható. Ugyanakkor kulturáltabb körülmények közé kerülne az árusítás, a piac takarítását is a ml dolgozóink oldanák meg. A felügyelet a piac létesítményeinek működését nem zavarná, mert külön bejáratot nyitnánk e célra.
Az átalakítás két hónapot venne igénybe, s ha a vb elfogadja a Javaslatot, akkor már az átmeneti időszakban mi szednénk a helypénzt.
(A vb nem fogadta el a Javaslatot. — A szerk.)
Marton Györgyi
A Centrál Szálló előtt nemrég sárga szinű te-relSoszlopokkal nehezítették meg a gépkocsik járdán történd parkolását. Az esküvői kocsi ezúttal mégis tilosban várja a menyasszonyt.
Önállósulnak-e a társközségek?
Önkormányzati helyzetk< a szepetneki tanácskörzet bői *
A Nagykanizsától nyugatra fekvő három település: Szepet-nek, Eszteregnye és Sormás közigazgatási ügyeit Jelenleg még a Szepetnek Községi Közös Tanács, annak végrehajtó bizottsága és szakigazgatási szerve intézi. Vajon meddig?
Az új önkormányzati törvény tervezete szerint ugyanis megszűnik a tanácsi rendszer, nem lesznek közös tanácsok, s minden település saját maga határozza majd meg önállóságát, hovatartozását.

A tanácskörzetben a székhelyközségtől legtávolabb esik Eszteregnye. A 7-es főközlekedési úttól északra fekvő, az Obamakkal együtt mintegy 850 lélekszámú Eszteregnye egyik elöljárósági tagjával, dr. Kelemen Ottó körzeti főorvossal — aki egyébként tagja a községi közös tanács végrehajtó bizottságának is — szerkesztőségünkben beszélgettünk.
— Mi újság Eszteregnyén?
— Mi már a múlt év szeptemberében döntöttünk, amikor a lakosság kívánságára rendkívüli falugyűlést hívtunk össze. Ezen a nyolc tanácstagból három, a község lakói közül pedig 135 fö jelent meg, s egyhangúlag megszavazták elszakadásunkat Szc-petnektől, mivel elegünk volt a bábáskodásból. Az elhatározást rövid jegyzőkönyvben rögzítettük, és felterjesztettük Zala Megye Tanácsához. Csak néhány hét múltán érkezett meg dr. Dénes Béla megyei vb-titkár válasza, amely önállósulási törekvésünket felfüggesztette és az ÚJ önkormányzati törvény megjelenése utáni időszakra halasztotta.
—Mire alapozzák a községben az önállósulást?
— A község dolgos-szorgos, alkotni vágyó lakosságára, s arra, hogy településünkön van alsófelső tagozatos általános iskola, óvoda, körzeti orvosi rendelő, védőnői szolgálat, postahivatal, megfelelő kereskedelmi és vendéglátó egység. S a tulajdonviszonyok várható változása folytán az egyelőre bizonytalannak tűnő gazdálkodási helyzetet javíthatja, hogy a ZEFAG kezelésében lévő mintegy 1200 hold erdőterület az állami tulajdonból bizonyára hamarosan visszakerül a község tulajdonába. Távlatokban komoly perspektívát jelenthet a 95 fokos, magas jód tartalmú, csodás környezetben lévő, a község északi térségében lévő obornaki melegvíz-forrás újbóli feltárása, amely egy új idegenforgalmi centrum kialakítását tenné lehetővé, nyugati tőkebefektetéssel.
— Van-e elképzelés az apparátusra?
— Tavaly még volt, de azóta kedvezőtlenül változott a helyzet. A személyi összetétel nem kis gondot Jelenthet, viszont annál könnyebben megoldható a Petőfi utca 1. szám alatti Jelenlegi tanácsi épületekben az új helyhatóság irodáinak kialakítása. Bárcsak már itt tartanánk!
Eszteregnyén tehát eltökélt szándék az önállósulási De ml a helyzet a másik társközségben, Sormáson?

A közel 900 lakosú Sormást a 7-es főközlekedési út szeli ketté, s jő út köti össze a csupán két kilométerre lévő Szepetnekkel.
A község elöljáróját, Tóth Fe-rencnét nagykanizsai
munkahelyén, az OTP fiók egyik pénztárában kerestük.
— Mivel az alapfeltételek nem biztosítottak, nálunk nem voltak,
ésjelenleg sincsenek önállósodási törekvések. Mi jól megvoltunk Szepetnekkel. Érdeklődéssel váijuk az új önkormányzati törvényt s majd ezután mérlegelünk és döntünk — mondotta. •
A székhelyközség megbízott tanácselnökével, dr. Nagy Ar-pádnéval telefonon váltottunk SZÓL
— A tanácsi és szakigazgatási munka zavartalanul folyik a ta-
nácskörzetben. Az eszteregnyei törekvésekről természetesen tudomásunk van. Néhány hónapon belül sorsuk eldől, akárcsak a sormásiaké. Mi most várakozási állásponton vagyunk. Mindenesetre jó lenne, ha a parlament és a kormány mielőbb döntene az önkormányzati törvényről — vélekedett az elnökasszony.
Tihanyi István
Négy kérdés az SZDSZ-hez
Válaszolnak: Solti Károly, dr. Kovács László, Viola György, dr. Harsányt Tamás ügyvivők és Balogh György, a kanizsai SZDSZ elnöke.
— Ki lesz az SZDSZ polgármester-jelöltje?
— Még korainak tartjuk polgármesterjelöltünk nevének megnevezését, mert még hiányzik a kormány állásfoglalása, és jelöltünket előbb meg kívánjuk ismertetni a lakossággal.
Jelenleg több jelölt is van, aki sikerrel pályázhat erre a megtisztelő, de nehéz feladatra. Velük felvettük a kapcsolatot.
Közvéleménykutatást is szükségesnek tartunk ez ügyben. Nem fogunk titkolózni, de most még az álláspontok egyeztetése a munkánk.
Ha az Országgyűlés elfogadja a helyhatósági választási törvényt, a nagykanizsai SZDSZ ismertetni fogja a város polgáraival jelöltjének nevét.
—Miigazahírből, hogy Kovács Zoltán tanácsi osztályvezető az egyik jelöltjük erre a posztra?
— A hírről mi tudomást sze-
Csak a madár nem
Megelégedésünkre újra díszíti a Deák tér homlokát a .turul" emlékmű. Köszönet illeti a talapzat alkotóit a környezetbe illő művészi, esztétikai élményt Is kiváltó munkáért. Nincs köszönet azonban, amikor az emlékmű előterét borító szürke bazalt .kocka" kőburkolatán botladozunk. Azokat illeti kritika, akik ezt —
még az ősember által is szabályosabban pattintott barikádanyagot idetervezték, akik kiviteleztették. Még szerencse, hogy a lánckorlát a közelben van, benne megkapaszkodhatunk.
Ám nemzedékünk emlékezik arra, hogy Nagykanizsa .macs-kakövel" burkolt utcáinak felületét egykor közlekedésbiztonsági okokból
megváltoztatták az illetékesek. Bizonyára maradt még egy nagyobbacska lakás alapterületének lefedéséhez elegendő bazaltkocka valahol, melyet fel lehetett volna használni erre a célra. A mostani burkolaton ugyanis csak a madár nem botlik meg. Az nem száll le!
K. E.
reztünk, de nincs reális alapja.
—A parlamenti munkáról ml a helyi szervezet véleménye?
— Nehéz véleményt mondani. Nem tartjuk helyesnek azt, ami ott folyik, de tudomásul kell venni, hogy van ellenzék, sígy vita is. A kormányválságot mindenképpen el akarjuk kerülni, mert a közvélemény az Országgyűléstől várja a megfelelő közigazgatási és gazdaságpolitikai döntéseket Úgy véljük, az MDF bizonyos programjait érzelmi indítékok, nem a szakmai vélemények motiválják. Az viszont természetes, hogy a kormánypártot zavarja indítványainak elutasítása.
— Hallottunk az SZDSZ árnyékkormányáról is.
— Az árnyékkormány híre félreértésen alapszik. Az SZDSZ szóvivői testületet hozott létre, amely szakértőkből áll. Minden témakörnek külön felelőse van. Ez a testület nem a hatalomátvételről gondoskodik, hanem az MDF által beterjesztett kormányprogramokat elemzi. Példa erre az áremelés. Az Antall-kormány a legkisebb ellenállás irányába tart. Pontosan úgy, mint a Lázár, Grósz és a Németh-kormány. Az Országgyűlés nem fogadhatta el, így saját hatáskörébe vonta, és megvalósította az áremelést.
Antall József parlamenti székfoglalójára is bizonyára sokan emlékeznek. Költségvetési deficit-csökkentésről beszélt az egyidejű adócsökkentés mellett. Ez a két közgazdasági fogalom ilyen megoldásban kizárja egymást.
Vízvári József
1990. július 2.
m
KANIZSA
1
Környezetünk védelmében
A fák ugye meggyógyultak?
Az utóbbi években egyre gyakrabban kerültek az ország nyilvánossága elé a környezetvédelemmel kapcsolatos lakossági tiltakozások. Csak a legfontosabbakat említve: a zsámbckiak eredményes akciója a veszélyes hulladéklerakó ellen, a debreceniek hatástalan fellépése a Nagyerdő megcsonkítása miatt, a Ferihegyi repülőtér bővítése következtében megnövekedett zaj elleni lakossági panasz, a keszthelyi kastélyparkon átvezetett út esete, az apajpusztai tiltakozás vagy a Mosonmagyaróvárra hordott grazi szemét utaztatása. Sok, ma már egymásba érő és szaporodó ilyen ügy van. Megyénkben például a hévízi lakosság vitája a tóért az Alutröszt-tel.
Nagykanizsán nagy port felverő, hangos környezetvédelmi viták nem voltak, de a Tungsram környékén élők aggódva figyelik, hogyan sárgulnak a fák, hogyan szürkül a fü, s mint lesznek egyre porosabbak a lakások. Az utóbbi hónapokban azonban mintha változott volna valami. A fák lassan visszanyerik természetes színüket, kisebb a porszennyeződés, kevesebb a panasz.
örülünk annak, hogy a lakosság pozitívan érzékeli a változást — mondja Soós Ernő, a Tungsram Rt. fóvegyésze, környezetvédelmi szakmérnök. — Hatalmas összegeket áldoz a vállalat arra, hogy a környezetet a lehetőségek szerint minél ke-vésb^ károsítsa. A lámpagyártás során az üvegburák maratásakor használatos hidrogénfluorit gőzök kerülnek a környék légterébe. Nagy hatásfokú légtisztító és portalanító berendezéssel dolgozunk, de természetesen zé-rókibocsájtást nem lehet elérni. Amit a lakosság érzékel: a kéményeinkből kiáramló gőz- és füstfelleg ne keltsen félelmet, hiszen ismereteink szerint az az egészséget számottevően nem károsítja. Az előírt szabályok szerint rendszeresen méijük a gyár belterületén a légszennyeződést. Mérési adatainkat szúrópróbaszerűen kontrollálja a helyi Köjál és a Nyugatdunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság.
— A gyárban bizonyára keletkezik szilárd és cseppfolyós hulladckanyag is. Mi történik ezekkel?
— Igen, például oldószerek, olajhulladékok és iszapjellegü anyagok. Felszállításuknak, tárolásuknak, esetleges hasznosításuknak vagy megsemmisítésüknek jól bejáratott útja van. A szennyezett oldószerek Százhalombattára ke-
rülnek vagy Szombathelyre a Vasi Vulkán Kft.-hez. Az olajos iszapot a Pápai Tanácsi Talajerő Vállalat fogadja, a fáradt olajat átveszi az Afor, az olajos rongyot, fürészport a Miklósfai Tsz égeti el. De keletkezik nálunk kál-ciumtartalmú iszap is, ennek Belezna a temetője. Mindenütt hatóságilag előírt módon történik a tárolás, megsemmisítés, illetve a hasznosítás.
— Igaz, hogy nagy szennyvízbírságot fizettek?
— A 70-es évek végéig igen, de az üzemi szennyvízlevezető- és tisztító rendszer rekonstrukciója után elértük, hogy ez az összeg nagyüzemi összehasonlításban minimális lett. A gyártási melléktermékként keletkezett sótartalmú szennyvíz nem a város központi csatornáiba folyik, hanem a Lazonak-árokba. Az biztos, hogy ez végülis a Murába jut, de a szennyeződés nem olyan mértékű, hogy a folyó élővilágát kártékonyán befolyásolná.
— Hogyan illeszkedik ebbe a képbe az új tulajdonos, az amerikai General Electric cég?
— A technológiai témáról szólva a GE kezdeményezte több olyan kulcstechnológia átadását a Tungsram részére, ami a foszfor feldolgozást és bevonást, a halogén-töltcst, a nagynyomású nátriumgőzlámpa tervezését, LPCVD bevonatokat a hidegtükrös halogén és infravörös lámpákhoz, valamint a fény-csókidolgozás folyamatokat érinti.
Ez a modernizálás is természetesen maga után vonja néhány újfajta szennyezőanyag keletkezését és a régiek mennyiségi növekedését, de a mi magyar viszonyaink között szinte példa nélküli az az odafigyelés, amit a környezetvédelemre fordítanak. Nagy pénzeket vetnek be, időt áldoznak itt is — mint más területen —, s gyors eredményt akarnak elérni. Ez is hozzátartozik imagójuk kialakításához, hiszen az a szándékuk, hogy a Tungsram az egykori keleti blokk nyugati beruházási modellje legyen.
Beszélgetésünk végén eltöprengtünk Soós úrral azon, hogy az ember és a természet jó kapcsolatáért, környezetünk megóvásáért közösen vagyunk felelősek. Mert a környezetszennyezést teljesen nem lehet kiküszöbölni, de nem lehet a szennyvizet kibocsájtó üzem tisztítóberendezés nélkül sem.
Nem mindegy viszont, hogy hová kerül a hulladckanyag, nem mindegy, hogy az ember képes-e környezetkímélöen dolgozni, ha emberkimélően akar élni.
Bükiné
Az esélyegyenlőség javításán szerveztek nyári tábort a Hámán Kató Kollégiumban. A Cigány Ifjúsági Szövetség kezdeményezésére a balatonberényi. fóti, tatai, budapesti nevelőintézetekből és a kanizsai családokból érkezett gyerekek sokszínű oktatási és szabadidős programban vettek részt.
(Fotó: Szakony Attila)
Nem mese volt
Vállalati sárkányok
Lapunk egyik korábbi számában adtunk hírt arról, hogy a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat Nagykanizsai Üzeme nem mindennapi ötlettel állt elő: sárkányrepülő-gépparkot hoz létre a vegyszeres permetezés segítésére.
— Nem mese volt, amiről annak idején hírt adtunk — mondja Tóth Gyula, az üzem gépjárműjavító műhelyének vezetője, egyben a repülőszolgálat leendő műszaki vezetője. — A nagykanizsai üzem két darab segédmotoros sárkányrepülőgépet vásárolt, és egy újjonnan kikísérletezett, különleges növényvédő permetező berendezést. Tulajdonképpen közös vállalkozásról van szó, amelyben vállalatunk mint üzembentartó, a Dcfcnzor egészségügyi és gázmesteri gmk pedig mint munkaszervező vesz részt.
— Történt-e valami a vásárlás óta?
— Igen. Jól jött nekünk egy nemzetkőzi méretű kiállítás, illetve részvétel a I lerceghalmon megrendezett III. Országos Tápanyagutánpótlási és Növényvédelmi Bemutatón, ahova egy sárkányrepülővel és a hozzá tartozó permetező berendezéssel mentünk. A gyakorlati bemutatón sok érdeklődő volt. hiszen itthon egyedül mivoltunk, akik sárkányrepülőgépes permetezési módszert ajánlottunk.
— Volt-e külföldi konkurencia?
— Nem is akármilyen — kapcsolódik beszélgetésünkre Törőcsik Pál növényvédelmi mérnök, a gmk munkaszervezője. —Az igazi vetélytárs egy angol gyártmányú SHADOW nevű ultrakönnyű repülőgép volt, melynek üzemeltetője, egy magyar—amerikai kft., együttműködést ajánlott számunkra. Előnyünk gépükkel szemben a kisebb felszállóhely igénye, a mozgékonyság. Ötven hektárnál kisebb területen is tudunk dolgozni, a permetszert szállító tartályunk is lényegesen nagyobb, utasrepültetést is tudunk vállalni, és ami a legfontosabb,
hogy árban lényegesen olcsóbb a mi szolgáltatásunk. A számtalan érdeklődő közül pedig hadd említsem meg a Csehszlovákiai Agrokémiai Centrumot és a Jugoszláviai Erdészeti Tudományos Intézetet. Ezektől meghívás várható.
— Mit tud a gmk ajánlani az érdeklődőknek?
— Szántóföldi növénykultúrák vegyszeres permetezését, az őszi búza és a repce, napraforgó, kukorica, burgonya, cukorrépa, lucerna, vörös-here gomba és rovarkártevők elleni ULV készítményekkel. Szúnyogirtást Unitox és Technar készítményekkel, valamint permetezést erdőgazdaságoknál, lombkártevők ellen. Ezenkívül szakember rcpültetést ha-társzemlck, belvíz felderítés esetére, vadszámláláshoz, mező- és erdőgazdasági károk felderítésére. Repülőinkről többek között elvégezhető az energiahordozó távvezetékek légi megfigyelése, légi fotózás, légi videofelvételek készítése.
— Elkezdődött-e a szolgáltatás, van-e már megrendelő?
— Igen. Amennyiben az engedélyt megkapjuk, első „bevetésünk" egy nagyszabású szúnyogirtás lesz Zalakaros körzetében, az ottani tanács megrendelésére. A teljesség kedvéért hadd említsem meg. hogy elképzeléseink gyors megvalósítását késleltette, hogy a már három éve beadott szabadalom — komplex növényvédelmi eljárás motoros sárkányrepülőgépekre — csak ez év Júniusában nyert oltalmat. Közbejött az KFV átszervezése, nem utolsósorban bizonyos engedélykérelmek késése a MÉM döntésképtelensége miatt.
— A Jövő?
— Regionális szervezési rendszerben megyénként megalakítani a sárkányflottát, növényvédelemre.
Tóth Ferenc
— Az alapvető fejlesztések sem valósulhattak
j.— C fí $ t.
— Növekvő lakásárak. — Romló betegellátás.
Beszélgetés Bácsai Attilánéval
Manapság — amikor a rendszerváltás idejét éljük — sokan, sokféle mérleget készítenek. Ebből a sorból neitfníafádíia''. ld a Városi Tanács sem, iúoiíen a VII. ötéves tervidószakBi|in meghatározott feladatok értékelésül^ a kialakult helyzet elemg£|j^ egyaránt fontos a leköszönő < tanácstestület és a kialakulj helyi önkormányzat számára. At szakigazgátási szervek által készített elemzéseket a pénzügyi osztály összegezte. A tapasztalatokról Bácsai Attiláné osztályvezető beszél.
— Nagykanizsa Város Tanácsa 1988-ban elemezte az öt évre szóló feladatok időarányos és várható teljesítését, egyben a restriktív központi intézkedések negatív hatása miatt kényszerűségből módosította eredeti programját. A gondokat nehezítette a folyamatos és felerősödő áremelkedés és a rendelkezésre álló pénzeszközök jelentős részét elszívó általános forgalmi adó bevezetése. A központi elvonások és a reálérték csökkenés következtében olyan helyzet teremtődött, amelynek során az intézmények működtetése, fenntartása és a kiemelt ágazati célok megvalósítása lekötötték az erőforrások zömét. Ennek következtében több alapvető ellátást megoldó és minőségi igényt kielégítő fejlesztés megvalósítására nem nyílt lehetőség. A szakmai követelmények konfliktushelyzetbe kerültek a pénzügyi háttérrel.
Mindezek ellenére a tervidőszak során elért eredmények jelentősek, olyan alapot adnak a leendő önkormányzat részére, amelyre építeni lehet — kezdte Bácsai Attiláné.
— Feszítő gondnak érzem a városban a foglakoztatás megoldását. Ügy tűnik, hogy csökken a munkahelyek száma, egyre többen érzik bizonytalannak a jövőt.
— A tervidőszakra vonatkozó foglalkoztatáspolitikai koncepció még a teljes és hatékony foglalkoztatás megvalósítását tűzte ki célul. Mivel a kívánt szerkezetátalakítás csak lassan halad, a tervidőszak elején a teljes foglalkoztatás fenntartható
í S»U.
■ Az elmúlt években a mun-y k|igj-őkereslet csökkent, de a szakképzett, minőségi mun-katófiitr: vonatkozó igény nőtt.
A;'':fcílcU''lck változása miatt 1988j|á|!% munkáltatók ráké nysZííp*l 1t eVl<'' I szú mu k lassú ütemű <5&p£ent£^§re. A munkaerő mo^gs'''''' következtében megüresedetl./jnilrAals.örök betöltését zömébisíi .JfpsifTgtszám-átcsoportosítássa;l„.?$zervpzeti változtatásokkal oraöttáísítfíeg.
A munkáltatókriáí .a létszámcsökkentés elsős&fípan^a városkörnyékből bejáróibaL,z a> nem megfelelő képzettsé''gjítfcrí rendelkezőket, a fiatalko^Q^ munkavállalókat, valamint egyéb ok miatt hátrányos hely| zetüeket érintette. ^
A foglalkoztatási feszültségek áthidalása érdekében közösségi feladatok ellátására a foglalkoztatási alap terhére tanácsi támogatással közhasznú munkahelyeket szerveztünk 45 fő számára.
A város foglalkoztatási szerkezetén belül a csökkentések ellenére változatlanul meghatározó az ipar. Jelenleg 15 ezer főnek biztosít munkalehetőséget.
Az állami és szövetkezeti szektor anyagi ágaiban jelenleg 800 fővel dolgoznak kevesebben, mint 5 évvel korábban. Jelentősebb mértékű létszámcsökkenést tapasztalunk a gépiparban, az építőiparban, valamint a kereskedelmi ágazatban — mondja az osztályvezető.
— Milyen megoldási lehetőséget lát a helyzetjavítására?
— A foglalkoztatáspolitika alakulását a jövőben a mun-
káltatók érdekeltsége, helyi beruházási és munkahelyteremtést lehetőségei határozzák meg elsősorban. Ehhez párosulnak a vegyesvállalatok alapításában rejlő lehetőségek. Hosszabb távon a privatizált kül- és belföldi tőke bevonása kedvező folyamatot indíthat el a gazdasági szerkezet módosításában és a foglalkoztatásban.
A városban várhatóan az alapvető foglalkoztatást továbbra ls az ipar, ezen belül a gépipar biztosítja. Főként a női munkerő foglalkoztatására alapozva a könnyűipar szerepe is tovább nőhet. Új foglalkoztatási lehetőséget alapvetően a kereskedelem, az idegenforgalom, a fokozatosan kiépülő kvaterner szektor Jelenthet
Jelentős módosulás várható a mezőgazdaságban, mivel a földtörvény az eddigieknél nagyobb JSjjozgásteret biztosít majd a vál-palkozóknak.
várható foglalkoztatási fe-;%|ÍÍ|fccgek kezelése új típusú ■rgyiplknűkőclcst igényel a mun-kájláeSi} a területfelhasználást Irányító, közigazgatás, a pénz-tnUifíVdi oktatási ln-tézményck^ya£Ímint a munkaügyi eszk&ZTe£!|te^rt működtető Munkaügyi lyjjiiisslcriuni között. Szorosabb ö^zjjagigot és jobb munkamegoszta|£K&lnétrehozni a szociálpolitika é!^.^ foglalkoztatáspolitika között ls. Erősítenünk kell ^(^érdekegyeztetést, az eddí|íeÍíi§Él nagyobb figyelmet keífrjfg^ dítanunk a különböző társad Jí|||| rétegek helyzetének elemzésére; problémáik megoldására — fdglÉ^ lalja össze Bácsai Attiláné. v
— A másik feszítő gond a lakáshelyzet Hogy áll a uáros e téren?
— Az urbanizációs nyomás csökkenésével kismértékben mérséklődött a nyilvántartott lakásigénylök száma. A központi és helyi anyagi lehetőségek be-
szűkülésével azonban a lakásépítés ütemében Jelentősebb visszaesés és szerkezeti átrendeződés következett be. így napjainkra a lakásellátás feladata továbbra is a társadalompolitikai szempontból kiemelt területek egyike maradt. Azért Indokolt ennek hangsúlyozása, mivel a komplex lakásépítés és lakásgazdálkodás — beleértve a mobilitás ösztönzésére és támogatására fordított kereteket is — mintegy 710 millió Ft helyi felhasználást igényelt, amely a rendelkezésre álló fejlesztési célú eszközök 53 százaléka.
A VII. ötéves tervidőszakra tervezett 2160 lakásból 1700 db körül épül fel. Ezen belül 1635 db telepszerű lakást terveztünk, ebből alig több, mint 1000 db valósul meg. Ennek alapvető oka, hogy az OTP beruházói magatartása fokozatosan megváltozott.
A megváltozott szerkezeti módosulást jól tükrözi, hoffi* felére csökken a bérlakásépítés. A tervezett OTP lakásszám mintegy 2/3-a valósul meg, ezzel szemben 30—40 százalékkal növekedett a magánerős lakásépítés — mondja Bácsalné.
— Viszont változtak a lakásárak?
— Az évenkénti mintegy 20 százalékos építési árnövekedés halmozott lakásár növekedést eredményezett. Míg 1987. évben az átadott lakások 11.800 Ft/m2 építési áron valósultak meg, addig ez az 1990. évi befejezésü lakásoknál 22.700 Ft/m2-re
Jg&jielkedett.
J\ lakásárak növekedéséhez • fráfSS&t fokozatosan mérséklődik au&íütökfcpcs kereslet, elsősorban a rendelkező kl-
emelí|||pfek|»eteben.
EzéM^gypí nagyon fontos feladat a szjjoiális bérlakás-építé-sek fenntartása és az újra elosztható használt lakások visszaadásának, cseréjének ösz-
1990. jáliwa 27« . KANIZSA Jl
tönzése. Emellett szociálpolitikai megfontolásból a növekvő lakásárak miatti terheket az államnak nagyobb mértékben kell átvállalni — szögezi le az osztályvezető.
— Úgy tudom, hogy a tanács rendelkezik olyan forrásokkal, melyekből támogathatja a lakáshoz Jutást
— Igen. A saját erőből lakást építő vagy vásárló családok közül 1985. évtől 618 család részesült a tanács anyagi támogatásában, s 47 millió 385 ezer forint került felosztásra. A jogos igényeket azonban csak a nyújtható támogatás átlagának csökkentésével lehetett kielégíteni, s ez családonként 76.000 Ft. Viszont a város elérkezett egy olyan fejlődési szakaszba, ahol elméletileg minden családnak lakással kellene rendelkeznie. Az egy lakásra jutó személyek száma az 1970. évi 3,43-ról 2,7-re csökkent, s ez megfelel az átlagos magyar családegységnek.
— Maradjunk még a gondoknál! Feszítő a demográfiai hullám levezetése a középiskolákban, de az általános iskolák helyzete sem rózsás.
—így igaz. Az általános iskolás korú gyermekek létszáma 1987-től folyamatosan csökkent, így a tervidőszak során új tanterem építésére nem került sor.
Jelentős beruházások és felújítások a középfokon valósultak meg. 2 gimnáziumi, 3 szakközépiskolai, 12 szakmunkás osztály fejlesztését végeztük el. Gondoskodni kellett az 5. évfolyamon 7 technikus osztály elhelyezéséről is. Gyorsított előkészítés és megvalósítás mellett történt meg a dr. Mező Ferenc Gimnázium épületének teljes felújítása, 3 tanteremmel történő bővítése, a Landler Jenő Gimnázium 8 tanteremmel történő bővítése, igazgatási szárny kialakítása a KBMSZ épületállományának részbeni felújítása a gyakorlótelepén 3 tanterem és 3 múhelyterem építése.
Jelenleg folyamatban van és ez évi tanévkezdésre befejeződik a Cserháti Sándor SZKI „B" épületének felújítása és 7 tanteremmel való bővítése. A volt munkásőrség, a pártbizottság épületeinek átvételével megoldódik a Thury György Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet elhelyezési gondja.
Továbbra is nagy gond a 406-os Ipari Szakmunkásképző In-
tézet tanteremhiánya. A tanulók és a tanárok napi ingázása a nevelő, oktató munka eredményességét hátráltatja.
— Hogyan látja a város egészségügyének helyzetét?
— Az elmúlt időszakban megvalósult az egészségügyi ellátás integrációs rendszere. Az ágazat fő figyelme a lakosság egész-ségügyi állapotának javítására irányult, ezen belül is az alapellátás színvonalának emelésére, az integráció lehetőségének jobb kihasználására, a progresszív betegellátás szintjén a hozzáférhetőség javítására.
A városi kórházban a négy év műszerfejlesztése ellenére az orvosi műszerek nettó értéke 1985. évi 54 százalékról, 1989-re 50 százalékra, a gazdasági berendezések értéke 27 százalékról 24 százalékra csökkent. A betegellátás feltételrendszere is tovább romlik. A jelenleg rendelkezésre álló pénzügyi források csak a belső feszültségek strukturális átrendezéséhez elegendők.
Meg kell változnia annak az eddigi uralkodó szemléletnek, hogy az egészségügy a nem termelő szférába tartozik és csak fogyasztja a nemzeti jövedelmet — mondja az osztályvezető.
— Az elmúlt időszak eredményei ellenére élénken foglalkoztatja a város lakosságát hogy a mostani tanács mit hagy a leendő önkormányzatra. A feszítő gondok egy részéről beszéltünk, de az áthúzódó beruházásokról és az adósságállományról még nem.
— Az áthúzódó beruházások közül, hogy csak a jelentősebbeket említsem a szennyvíztisztító telep bővítése, az északkeleti lakótelep továbbépítése, a miklósfai iskolabővítése, aThury SZKI áthelyezése, Miklósfán óvoda kialakítása. Ezek bekerülési költsége a mai árak mellett meghaladja a 148 millió forintot. Ezek az áthúzódó kötelezettségek 199 l-re vonatkoznak, az elindított céloknál a szerződéskötések folyamatban vannak.
Hiteleket a városi tanács kedvezményes kamatfeltételek mellett lakásépítéshez, területelőkészítéshez, illetve a szennyvíztisztító megépítéséhez vett fel, 191 millió forint nagyságrendben.
Az 1990. júniusában érvényes kamatlábak alapján 1991 -ben 64 millió 378 ezer forintot, ''92-ben 39 millió 904 ezer forintot, majd az azt követő években kb. 20 millió forintot kell visszafizetnünk.
— Kik a legnagyobb hitelezőink?
— Az OTP. A hiteleink döntő részét tőlük vettük fel.
— Mennyire eladósodott város Kanizsa?
— Országos és megyei összehasonlításban Is közepes mértéken. A gondok azonban fe-szítőek. Nem lesz könnyű dolga az új képviselőtestületnek.
— Köszönöm a beszélgetést
Marton Györgyi
Kovásznai diákok Kanizsán
A testvérvárosi kapcsolatok jegyében a Kovásznai Ipari Liccum harminc diákja egyhetes nyaralásra érkezett Nagykanizsára. Tanáraikkal: Papp Mártával, Fejér Zoltánnal és Tóth Józseffel a Kanizsai Közéleti Klub .Romániáért Kuratóriuma" támogatását és vendégszeretetét élvezik. A pihenésre rá is szolgáltak, hiszen idén érkezésüket megelőzően Cegléden a dr. Mező Ferenc Gimnázium diákjaival közösen, tíznapos mezőgazdasági építőtáborban dolgoztak.
A csoport kanizsai programját a KKK szervezte, de segítséget nyújtottak a helyi Demokrata Fórum és a NADISZ aktivistái is. A szombati hazautazásig a gyerekek többek között részt vesznek városkörnyéki, valamint budafai, keszthelyi, zalakarosi, kisbalatoni kirándulásokon, továbbá ellátogatnak aThuiy György Múzeumba és a Bútorgyárba is. Kulturális programjaikban még szerepelni fog táncház, mozi, előadás és Lehota János Bánk bánról szóló előadása is.
— dóró —
(Fotó: Sukonjr Attila felvétele

SL
KANIZSA
J
1990. július 27.
Emberek, sorsok
Mégegyszer 1956-ról...
Nagy érdeklődéssel olvastam Boros István cikkét a Magyar Nemzet 1990. június 30-i 132. számában, amelyben interjút kért és kapott Balla Lászlótól és Veres Gábortól, kárpátaljai közéleti személyektől, ,1956" címmel...
Veres Gábort nem, Balla Lászlót ismertem személyesen is, van is egy féltve őrzött kedves fényképem, ahol együtt vagyunk egy csoportképen, az 50-es években, valahol Ungváron...
Nekem is van néhány emlékem 1956-ról, amikor is Kárpátalján, Csapon laktam (1969-ben telepedtem át Magyarországra). Amire ilyen hosszú idő múltán visszaemlékszem az 1956-os októberi, novemberi napokkal kapcsolatosan, az a következő (az SZD vasútnál dolgoztam): Az október 23-át követő napokban Csap határállomáson 4—5 katonavonat várt a továbbításra Záhony felé, de Záhony nem fogadta ezeket a vonatokat. De nem engedték a csehek sem, hogy Csehszlovákián át továbbítsák a szerelvényeket. Később úgy hallottam, a csehek nehezteltek is a magyarokra, hogy ők 1956-ban nem engedték át a területükön az oroszokat, a magyarok pedig 1968-ban Csehszlovákiába bevonultak. így kénytelenek voltak .lábon" menni Magyarországra az orosz gépkocsik és a tankok.
Azt beszélték abban az időben, hogy a Csap—Záhony közötti vasúti hídon, a Tisza felett a sínpárra talpfákat raktak le egymás mellé, és így mentek át a tankok Magyarországra. A bevonulás mindjárt a 23-i események után kezdődött, és több napon át tartott. (Akkor még nem volt Záhonynál közúti híd).
A budapesti eseményekről ott Kárpátalján csak annyit tudhattunk, amennyit a budapesti magyar rádió adásából tudni lehetett. De nagyon jól emlékszem a Boros-riportban említett rádióadásokra is. Ez az adó gondoltuk (tudtuk), Ungváron lehetett, mert azon a hullámhosszon beszélt, melyen az ungvári magyar adás, és nagy erővel sugárzott... Kádár beszédét is ezen az adón hallottuk először.
Csapon, a lakásunktól nem messze, egy fa törzsére az utcánkban valaki egy kézzel írott röpcédulát helyezett el, amit állítólag a hatóság a (milícia) még a hajnali órákban eltávolított. A
röpcédulát én nem láttam, szövegét nem olvastam, állítólag olyasmi volt benne, hogy .ne bántsátok a magyarokat, ők semmi rosszat nem akarnak, csak szabadon szeretnének élni"... A felhívást a szovjet vezetésnek címezték.
Ezekben a napokban engem és még néhány barátomat beidéztek a miliciára, ahol udvariasan leültettek, és saját kezűleg le kellett írnom az életrajzomat. Űrügyül az szolgált, hogy az utóbbi években többször megváltozott a keresztnevem. A névváltoztatás saját hibámon kívül történt, un. 5 évenként kaptunk új személyigazolványt, és nevemet a hatóság változtatta, a mindenkori szabályoknak megfelelően.
Csak később tudtam meg, hogy az életrajz megírása arra kellett, hogy összehasonlítsák a
kézírásomat a fent említett röpcédulát író írásával... Feltételezték, hogy én írtam azt a szöveget; de nem én írtam, így nem lett bántódásom. A feltételezést arra alapozták, hogy édesapámat 1946-ban, politikai indíttatásból, teljesen ártatlanul 5 évi börtönre, 3 évi szibériai száműzetésre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, tehát én sem vagyok híve a rendszernek... Édesapám 1948 tavaszán az Ural hegységben, lágerben, hosszú szenvedés után meghalt (végtagjai elfagytak)!
Még egy epizódra emlékszem ebből az időből. November első napjaiban Csap vasútállomás átrakó pályaudvarán napokon át egy 6—8 darab négytengelyes fedett teherkocsiból álló szerelvényt (vonatrészt) készítettek elő, ami abból állt, hogy az ab-
Kerékpárral Marokkóba
Van. akinek a sport az élet ér- : telmét és fő célját jelenti, de hogy ez a fanatikus sportszeretet milyen mértékig fokozható, arra kiváló példa Nóvák Ferenc debreceni postás teljesítménye.
Gyermekkorában elveszítette jobb karját, s a kerékpározás adta vissza önbizalmát, ötven éve járja két keréken a világot, eddig 25 országot kerekezett végig. Egy nem hivatalos világrekordot is a magáénak tudhat: több mint egymillió kilométert kerékpározott eddig. Megszállott.
Élete leghosszabb és tervei szerint legutolsó túrájáról hazafelé tartva szakított időt a beszélgetésre Nagykanizsán.
— Május elsején indultam Debrecenből* hogy Ausztria. Olaszország, Franciaország, Spanyolország és Portugália érintésével. a Földközi-tengeren átkelve eljussak Marokkóba. GyönyörG út volt és rendkívül drága, de néhány cég támogatásával sikerült megoldani. Költségeim csaknem 1800 dollárt tettek ki. erre pedig az 50 dolláros valutakeret nem elég.
—■ Mennyit kerekezett naponta?
— Napi teljesítményem az időjárástól és a tereptol függően változott. Volt. hogy csak 75 kilométert hajtottam, de a 160— 180 kilométeres táv sem volt ritka. A nehézséget a helyi utak jelentették, a meredek emelkedőkön csak tolni lehetett a kerékpárt. Általában reggel hattól este hatig tapostam a pedált.
aztán ahol rám esteledett, ott töltöttem az éjszakát. Ha volt a közelben szálloda, akkor kényelmes körülmények között, de ha kellett, a szabad ég alatt aludtam.
— Milyen felszereléssel indul el egy ilyen hosszú útra?
— Sátor, matrac, alkatrészek és a legszükségesebb élelmiszerek. ami együtt több mint 50 kilogrammot tesz ki.
— Hogyan fogadták útközben?
— Külföldön mindenütt örömmel fogadtak, főleg Olaszországban. Nem csak az emberek, hanem a kiváló utak is segítették az utamat, hiszen a magyar határt átlépve kerékpárúton eljuthat az ember bárhová. Itthon két nagyobb város között sincs az úton helye a kerékpárosnak.
— Milyen tervei vannak a Debrecenbe való hazatérés után?
— Az Ilyen hosszú távú kerékpártúrákat most már befejezem, ez a marokkói volt az utolsó. A sportnak azonban nem mondok még búcsút. 25 éve versenyzek. gyaloglásban és futásban többször nyertem veterán országos bajnoki címet. Tovább folytatom a versenyzést és a nyeregből sem szállok le. Ezzel az utolsó úttal az volt a célom, hogy bebizonyítsam: a fiatalkorban kezdett rendszeres sportolás idősebb korban is az egészségmegőrzését szolgálja. 59 éves vagyok, de még egy napot sem voltam beteg. Egészségemet pedig csak a sportnak köszönhetem.
L. B.
lakokat vasráccsal látták el, illetve fogolyszállítás-a tették alkalmassá a kocsikat. Egy éjszaka ezek a kocsik eltűntek Csapról, hogy hová és hogyan, azt csak azok a vasutasok tudnák megmondani, akik azon az éjszakán szolgálatban voltak (ha még él közülük valaki). Természetesen erről abban az időben, és ott, nem volt szabad beszélni.
Azt rebesgették, hogy fiatal magyar forradalmárokat szállítottak ezekben a kocsikban valahova, olyanokat akik az októberi események alatt és után fogságba estek. De az is szóbeszéd tárgya volt, hogy olyan szovjet katonákat szállítottak bennük, akik (ha voltak ilyenek) az események sodrásában átálltak a felkelők oldalára...
A Kárpátalján élő magyarok, legalábbis azok, akik közvetlen környezetemben éltek, nagy figyelemmel kisérték az októberi eseményeket. Reménykedtünk a reménykedőkkel. Csüggedtünk a csüggedőkkel... Segíteni nem tudtunk, az együttérzésen kívül mást nem adhattunk. Láttuk a kiégett tankok, páncélautók tömegét, ahogy .ócskavasként" szállították őket az Unióba.
Nekünk a forradalom leverése éppen úgy fájt, mint az itteni magyaroknak. Nekünk a Haza, most és Mindörökké Magyarország, az Anyaország voltl Ott és akkor, azokban a napokban együttéreztünk a magyarsággal, a magyar rádió híreit vártuk, lestük, együtt könnyeztük meg azt az Ady verset, amely úgy fejeződik be, (akkor többször elhangzott a magyar rádióban), hogy .Testamentumot, szörnyűt, írni, És sírni, sírni, sírni, sírni."
Akkor 26 éves voltam, most 60 vagyok, sokat nem tettem azért, hogy másképp legyen, hacsak azt nem, hogy mindig biztattam a környezetemet azzal: lesz még magyar kibontakozás, lesz még szebb jövő... S talán ez sem kevés.
Ezekről az eseményekről eddig nem lehetett a nyilvánosság előtt beszélni, sem itt, sem Kárpátalján...
A Magyar Nemzetben megjelent említett riport késztetett arra, hogy megszólaljak. Monogramom azonban nem valódi nevet takar, mert még mindig .félek" a megtorlástól.
1990, jaiius 27, Q KANIZSA ]) 7
Város a gyermekekért
Nagykanizsa város művészeti életének rangos eseménye volt a július hónap közepére szervezett 10 napos fafaragó tábor. Mint arról már korábban hírt adtunk. Rohrböck Jenő helyi fafaragó művész kapott megbizást a tábor szervezésére és vezetésére. A fafaragó népművészet további jeles képviselői—Bedi László, Boa Endre, Csávás Csaba, Lakatos Benő, Németh Ferenc, Siller Gábor, Trojkó György — csatlakoztak hozzá, vállalva egy gyermek-játszópark létrehozását az Úttórőház udvarán.
Mire e sorok megjelennek, a gyermekek már birtokukba vehették az újszerű játékalkalmatosságokat — a viking hajót a lovasszekeret, a faragott mérleghintát, a favonatot és még sok mást A környezethez jól illő fából faragott szobrok, szoborkompozíciók dicsérik az alkotók sokszínű fantáziáját A népművészet eddig hiányzott Kanizsa életéből, őrülünk a kezdeti sikernek, melyhez jelentős segítséget adtak a város vállalatai, intézményei. Reméljük, hogy a nagyszerű kezdeményezésnek további folytatása is lesz.
Tóth Ferenc
Fotó: Szakon? Attila
1
nA«U<OA
üli 1
Kevesen vannak városunkban, akik Kazinczy-érem tulajdonosának mondhatják magukat. Istéf Zsuzsanna, a „Thury György" Kereskedelmi Szakközépiskola harmadéves tanulója a kevesek közé tartozik. Az elmúlt tanév végén rendezett .Szép magyar beszéd" országos döntőjén Kazinczy-érmet kapott, dicsőséget szerezve Iskolájának, városának.
— Csodálatos élmény volt az a négy nap — mondja. — Hatvanegy hazai és körülbelül harminc szomszédos országbeli magyar diáktársammal versenyeztem. Nem volt közöttünk rivalizálás, örültünk egymás sikerének, hamar összebarátkoztunk. A verseny izgalmát leszámítva fantasztikusan éreztük magunkat. Szabad Időben színházban voltunk, Pannonhalmán jártunk, olyankor teljesen kikapcsolódtunk.
— És a versenyen?
—O tt nagyon izgultam. Az első napon a szabadonválasztott, másnap a kötelező szöveget olvastuk, s a harmadik nap hirdettek eredményt. Titokban nagyon vágytam az éremre, de alig mertem remélni, hogy sikerülhet. Boldog voltam az eredményhirdetés után.
— Hogyan készültél a versenyre?
--Götz tanárúrirányításával.
Ő választotta a szövegemet is: Sütő András: .Az anyajegyes irodalom" című írását. Először nagyon nehéznek találtam, viaskodtam ls egy kicsit a tanár úrral, de amikor alaposan megismertem és megértettem a szöveget, beláttam, megint a tanár úrnak volt igaza. Jópárszor elolvastam. felolvastam, utána kö-
Beszélni nehéz
zösen megbeszéltük, és annak szellemében gyakoroltam tovább.
— Más ís meghallgatott?
—Igen, a barátnőm, aszüleim. Véleményt is mondanak, de a lényeges az, amit a tanár úr mond.
— Mióta foglalkozol nyelvműveléssel?
— Csak amióta ebbe az Iskolába járok. Általános Iskolás koromban mondtam ugyan verset iskolai ünnepélyeken, de komolyabb versenyen nem vettem részt. Első éves kereskedelmi tanuló voltam, amikor osztályfőnököm ösztönzésére elindultam egy szépkiejtési versenyen, és megyei ötödik lettem. Götz tanár úr irányításával az elmúlt évben ls indultam, de az igazi eredményt ez az év hozta meg.
Hihetetlen megszállottság, elhivatottság kell ahhoz, hogy valaki évről-évre, kitartóan, országos versenyekre vigye tanítványait, hirdetve ezzel a nyelvművelés, a szép magyar beszéd fontosságát. Különösen akkor, ha iskolatípusának nem ls ez az elsődleges feladata.
— Meggyőződésem, hogy a magyartanárnak minden körülmények kőzött, minden iskolatípusban feladata az anyanyelv ápolása — mondja Götz Ferenc, Zsuzsa felkészítő tanára. — Nálunk ezt az iskolavezetés ls így gondolja. Zsuzsa díját úgy tekintik, mint bármely más szaktárgyi országos eredményt.
—Számított Üyeneredményre?
— A verseny rendszere miatt
nehéz előre latolgatni. A szabadon választott produkciók után már megfordult a fejemben, s több kolléga is úgy emlegette Zsuzsát, mint érem-esélyest, de a végső szót mindig a zsűri mondja ki.
— Szigorú felkészítő volt?
— Kell az Irányítás, mert a szakközépiskolában a gyerekek a nyelvtani Ismeretek töredékét tanulják, aglmnázlumhoz képest. A hiányzó pluszt a .Beszélni
nehéz" szakkörön kapják meg. Amikor már értik, birtokolják a szöveget, megbeszéljük, helyenként vitatkozunk is, és alaposan kimunkáljuk az anyagot.
Zsuzsa szülei zalakarosl vendéglőjében fog dolgozni, úgy gondolja, ott kiválóan tudja hasznosítani tudását, ismereteit. Ám a könyvektől sem akar elszakadni.
— Üzenem minden hozzám hasonló fiatalnak — mondja, — hogy szeressék a könyveket, olvassanak sokat, mert az olvasás gyönyörű pillanatokat szerezhet.
H. M.
Savanyú a filmsaláta
Közel két éve indult el ha. zánkban a filmforgalmazók versenye, s az addig monopolhelyzetet élvező MOKÉP mellett sorra megjelentek más cégek ls — (majdnem) mindenki ötömére. Sokan gondoltuk, végre olyan alkotásokat ls láthatunk, amelyek eddig pénzügyi, netán politikai okból nem juthattak el hozzánk. Ilyen is volt. Azután kissé másképp alakult a film-behozatal. Hazánkat ls elárasztotta a Nagy Amerikai Filmsaláta.
Erre elég bizonyíték végignézni a kanizsai filmszínházak műsorát. Az USA-ból származó filmek legalább kilencvenöt százalékban uralják a plakátokat és a vetítőket, a fennmaradó öt százalékon pedig néhány NSZK-beli, olasz, francia, esetleg magyar alkotás osztozik. És Itt nem is az amerikai filmek nagy száma a baj, hanem a minőségi A tengerentúlról érkező .müvek"
túlnyomó többsége krimi, akcióvagy erőszakfilm, de (.hála" az ízlés öntudatlan kiszolgálásának) az utóbbi Időkben a szex- és pornófilmek száma ls megnőtt.
Köztudott, hogy Hollywood a film fővárosa, az egész világ szempontjából meghatározó müsor-polltlkával. A város (vagy Inkább filmjel) rekordösszegű bevételt érnek el a mozikban, a filmcézárok elsődleges szempontja a profit Ez pedig nincs egyenes arányban a művészi színvonallal. Igaz, a mozi elsősorban a szórakozást szolgálja, nem a Shakespeare-i mélységű gondolkodást, mégis, a szórakozásnak is lehet minősége. A minőség pedig nem éppen a vérrel áztatott celluloidszalagokat jelenti.
Egy kis cukor is kéne a salá-tábal
L. B.
Dániel Attila verse
Nyílt jelentés
Kushadj már, kelmegyógyászl Elmefestői Nem hív a lepedő fehér sivataga? Oázis kéne. Test, nő...
Oázz csak, csecsemő! Eljött a csikarásos éjszaka.
(Petrt György)
oázis pedig nincs, (kisajátították.) — drágul a sivatag kilója.
már nem az a nagy kérdés: ? lesz e valamirevaló kormánya az országnak lesz e?magyarország a hazám: mocskával kormányaival
és mindig azokkal ? kik klcentlzik a türelmi határt
a népre: nyomort a nép nevében hisz gazemberen (?l?) csorba nem eshet e világon szaporodik:
az undor a könny a gyász
Olvasta...?
Gábriel Garcia Márquez (1928)
Szerelem a kolera idején
A kritikusok úgy tartják — s ebben a spanyol, a francia és az angolszász recenzensek többsége egyetért —, hogy a Száz év magány írója a Szerelema kolera idején című, eredeti formájában 1985- ben megjeleni regénnyel alkotta meg eddigi munkásságának második legjelentősebb müvét A garcla-marquezi regényvílóg színhelye Dél-Amerika északi része a ma népszerű és nagyformátumú regénynél északabbra uonulí az elmúlt évtizedben: A pátriárka alkonya is. ez a könyv Is a közép-amerikai, karibi szigetvilág helyszíneinJátszódik. A vérségileg is keveredett kultúrák, a spanyol, néger, mulatt, a katolikus és ősi-babonás világfelfogás színes emberi szövevényében, amelynek trópust fülledtsége éppoly fontos, mint európai és ősi, dél-amerikai szellemi gyökérzete.
A század első évtizedeiben Játszódik ez a pazar, cselekményes, lírával és izgalommal teli regényesemény, háromfőfigurával a történések élén. Juvenal Urbino doktor, a klasszikus (polgári} értelmiség legszebb példányai közé tartozik: tudás.fölényes életvitel, kiegyensúlyozottság, hit.
erény tartja egyensúlyban a nem mindennapi drámákat, kataklizmákat elviselni képes egyéniséget — ő az, aki a címben is szereplő koteráixjl(mlrví Camus RleuxdoktoraApesUsbenl szembeszáll, nemissikertelenül. Florenito Ariza, a másikférfifőszereplő sokkalta nagyobb titkok és bonyodalmak letéteményese: postai kistisztviselő, költő és erotomán, aki képes egy életen át kalandozni, páijait cserélgetni, vámt hogy életének gogolí köpenyéből végül is elővarázsolja a boldogságot az áhított, a nagy szerelmet. Különös paradoxon, hogy amikor már vén, furcsa, roncs teste van — akkor lesz övé az mélet koronájaEz aJutalom pedig mindkét férfi számára Fermina Daza, aki diáklány korában szerelmeskedik össze ArízávaL de később, egy életen át Urbino professzor hű felesége és gyermekeink anyja lesz, ám férje halála után— s ez a „kolerás szerelem" végső kimenetele — a hajdani Jegyessel borul össze: az immár idős asszony adja át magát a koros férfinak... Miután pazar, nem egyszer színesen lobogó erotika is áthatja a latin-amerikai író ábrázolását, a magyar olvasó azt is élvezheti a regényben, hogyan kell nemesen, igényesen Émsz tartományairól úgy írni. hogy abban a pornográfiának. az alacsonyságnak nyoma sincs.
A Carcía-Márquez-próza avatott fordítója — Székács Vera — megint Jó munkát végzett. A könyv kimondottan nagy sikerre számithat a „ lovestory" —Joggal—sokakat érdekel; a szöveg nem túl . bonyolult moderns ha nem ts színarany, de igen finom ezüst [ÚJ Könyvek]
A tarkón lévő tincstől eltekintve szinte teljesen kopasz fej, a homlok közepén két függőleges csík és egy levélforma az orrnyeregre festve. Aki gyakran jár-kel az utcán Nagykanizsán, bizonyára észrevette azokat a fiatalembereket, akik ezzel a — kissé furcsa — külsővel hívják fel magukra a figyelmet. Gyakran megszólítják a sétálókat, vallási témájú könyveiket ajánlva.
Beszélgettem egyikükkel, aki szintén ezeket az (egyébként rendkívül tetszetős és kiváló minőségű) könyveket árulja. A neve Bhakta Zoltán, nevének Jelentése: hittérítő, szerzetes.
— Olyan könyveket ajánlunk az embereknek, amelyek ősi indiai vallású írások. Ezek Bhaktivédanta mester magyarázatai, aki Nyugat-Euró-
pában és az Egyesült Államokban népszerűsítette a Krsna-vallást. Ezeket a müveket nem lehet könyvesboltban kapni, csak a magyarországi felekezet szerzetesei árulják. A köteteket egy svéd nyomda készíti, természetesen magyar nyelven ls.
— Mi a tartalma az írásoknak?
— A Bhagavad Gita az eszmerendszerünk alapjait írja le és magyarázza. Ez a mi Bibliánknak is felfogható, de ennél Jóval több; egyfajta filozófiai rendszer. Szól az élet rejtélyeiről, megpróbálja felfedni azokat; lelki tudomány, de asztrológiával, lélekvándorlással, az emberi élet értelmével és szabályaival is foglalkozik. Egészében az élet nagy kérdéseire próbál választ adni.
i
— Az árusítás nem éppen az utcai könyvárusok stílusában történik.
— Igen, mi a járókelőkkel személyes kapcsolatra törekszünk, megállítjuk őket és ajánljuk a könyveinket. Cserébe pedig adományokat gyűjtünk.
— Ez üzlet, vagy meggyőződésből csinálják?
— Szerzetesek vagyunk, erre a hitre tettük fel az életünket. Iratainkban ugyan még nem szerzetesként szerepelünk, de előbb-utóbb hivatalossá válik a foglalkozásunk.
— Az életmódhoz a külsőségek is hozzátartoznak?
—Feltétlenül! Azért jelöljük meg magunkat, hogy kifejezzük vele azt, hogyKrsna-hívők vagyunk, a Védák (könyveink) eszmerendszere
szerint élünk, azt képviseljük. *
Művészetek felkarolója az MSZP
A nagykanizsai MSZP a bazár udvari klubjában állandó lehetőséget kíván nyújtani amatőr művészek munkáinak bemutatására. Fel kívánja karolni azokat a szobrász, festő, grafikus és más képzőművészeket, akik pályájuk elején tartanak, és akik anyagi lehetőségek híján nem tudnak a széles közönség elé állni műveikkel.
A Szocialista Párt ellenszolgáltatás nélkül ad lehetőséget, és biztosít helyet bazár udvari klubjában a kiállítások megrendezésére. A kiállításokkal kapcsolatos propagandában is segítséget nyújtanak. Néhány kiállító művész: Bálits Kálmán, Farkas Zsuzsa, Dér Tibor, Hosszú József, Simon Jenő, Rorcböch Jenő
Az állandó kiállítások a bazár udvari esték rendszeres látványosságai lehetnek ezután.
V. J.
Budapesten, a Páfránykert utcában van a felekezet központja. Mi bhakták pedig járjuk az ország városait, és az utcán terjesztjük hitünket és az ezzel foglalkozó könyveket.
— Mennyire Jog adják el az emberek ezt a vallást?
— Szerencsére sok olyan ember akad, aki nyitott az új dolgok iránt. Ők meghallgatnak bennünket, és el is viszik a könyveinket. Sajnos azonban volt már problémánk az utcán, mert sokan azt hiszik, hogy mi valamiféle „rossz" dolgot müvelünk. Vallásunk hivatalosan is elfogadott, és ha valaki elolvassa könyveinket, megtudhatja belőle, hogy ez is az ember „jó" életéhez tartozik.
Lendvai % i
10 Q KANIZSA ) 1990. Július 27.
Válasz Kovács Úrnak
Uszteít Szerkesztőség!
Engedjék meg, hogy reagáljak Kovács Zoltán lapjuk július 13-1 számában megjelent levelére! Megpróbálok tárgyilagos maradni, ami nem könnyű, mert a levél hemzseg a csúsztatásoktól, ferdítésektől, elhallgatásoktól és hamis állításoktól.
íme néhány Kovács úr alaptalan kijelentései közül, és az igazság?
1. állítás: „Várospolitikáról lévén szó, nem kívánok országos gondjaikra hivatkozni..."
Valóság: Ezt teszi egy teljes bekezdésen át.
2. állítás: „bizonyára nyomasztó a közvélemény előtt bevallani a beharangozott gazdasági program nemlétét, az ígért adócsökkentés napirendről való elvételét..."
Valóság: A kormány a második félévben megvalósítja gazdasági gyorsprogramját (30— 40 ezer volt vendéglátó és szolgáltató egység privatizációja, a legnagyobb 3C>—35 pénz- és támogatástfaló nagyvállalat elleni csődeljárás, ezzel együtt a vállalatok fizetési sorbanállásának megszüntetése, kb. 30 jól működő nagyvállalat eladása a budapesti értéktőzsdén, a vállalkozásokat segítő E-bank felállítása). Január elsejétől pedig várható az árak, bérek, adók, vámok és támogatások rendszerének teljes átalakítása, és ezzel a valódi piaci viszonyok kialakítása.
Mindez nem titok, mindenki, aki valamit ad tájékozottságára, értesülhetett róla a tömegtájékoztatási eszközökből.
3. állítás: „... a külföldi tőke beáramlását máris veszélyeztető földtörvény- módosítás..."
Valóság: Olyan — talán törvényes — de mindenképpen erkölcstelen, és ismeretségeik, kapcsolataik miatt amúgy is előnyben levő keveseket a társadalom kárára gazdagító földei-adások történtek az utóbbi két évben, amelyek folytatását meg kellett akadályozni. Ha Kovács úr ezt nem hiszi, megkérdezhetné a kisemmizett volt tulajdonosok véleményét. Nevekkel és címekkel tudunk szolgálni.
4. állítás: „Az első csörte a piac felújításából alakult ki... A véleménykérés egyik állomása volt a tanácstagokon keresztül beszerezni a választópolgárok véleményét. Az MDF e levelet mintegy döntési előterjesztésként fogta fel..."
Valóság: A levélnek nevezett irat címének megfelelően javaslat volt és utolsó mondata így szólt: „A tervezés megrendeléséhez kívánja osztályunk az Önök véleményét (nem a választópolgárokéti beszúrás tőlem) is kikérni, melyet tisztelettel megköszönünk. „Hát mi ez, ha nem egy döntés előkészítése?
5. állítás: „E véleményem szerint elhamarkodott állásfoglalásban és az azt követő nem éppen építő jellegű vitában csak az zavart, hogy mindez a körülmények alapos ismeretének hiányában látott napvilágot."
Valóság: Véleményünket pontosan azoknak az információknak a birtokában fejtettük ki, melyek a tanács által megkérdezett tanácstagok rendelkezésére álltak — ráadásul semmilyen tény nem mutat arra, hogy nem volt igazunk.
Tárgyilagos és korrekt levelünkre a lap ugyanezen számában kaptunk választ Kovács úrtól. Ha a Kedves Olvasó képet akar kapni arról, hogy Kovács úr hogyan képzeli az épületes vitát, olvassa el válaszlevelét!
(Kanizsa, 1989. december 8.)
6. állítás: „Hatására — mivel uralkodó párttal szemben nem jó vitorlázni — marad a Jelenlegi állapot az új piac megépítéséig."
Valóság: Levelünk megírásakor (1989. november 21.) az MDF még nagyon messze volt a választások megnyerésétől. Uralkodó párt jelenleg sem vagyunk és nem is leszünk, legfeljebb kormányzó párt. Erre kiváló bizonyíték Kovács úr fröcskölődő levelének megjelenése és az, hogy válaszolunk rá. Vélekedése minden bizonnyal MSZMP-s élményeiből táplálkozik, egy eléggé lehangoló magatartásforma elfogadását bizonyítja.
7. állítás: „A második meglepetés akkor ért, amikor a Néphadsereg úti telephelyek ügyében kavart vita során... magam is a vállalkozók pártján léptem fel."
A valóság ebben az esetben az, amit Kovács úr közöl. Minket az lepett volna meg, ha a város érdekeiben lép fel.
8. állítás: „Ami pedig az MDF által oly nagyon támadott vállalkozásomat illeti..."
Valóság: A kanizsai MDF szervezet soha semmilyen fórumon nem nyilvánított véleményt Kovács úr vállalkozásáról. Az osztályvezető minden bizonnyal Schmidt István tanácstag interpellációjára gondol. Schmidt István azonban soha sem állította, hogy az MDF véleményét közli.
9. állítás: „A következő menet az MDF-piac volt. Erről az a véleményem, hogy a lakosság ellátásának biztosítása a kereskedelem feladata (és felelőssége), míg az uralkodó kormányé az, hogy az arra rászorulók... elszegényedők nyugdíját, egyéb juttatását rendezze... E szociális problémákat nem lehet elkendőzni MDF-piaccal..."
Valóság: Az MDF piacok már a választások előtt működni kezdtek. Igény már akkor is volt rájuk. Ezzel az akcióval nem lehet a problémákat „elkendőzni"—azok
annál sokkal súlyosabbak — viszont a rászorulókon mégis többet segít, mint osztályvezető úr hangzatos — semmiféle erőfeszítést nem követelő — nyilatkozata ez ügyben.
10. állítás: .... mindez a kereskedelem és a kerekedelemből élő dolgozók rovására megy."
Valóság: Csak annyira, mint amennyire minden önzetlen ingyenes — társadalmi felelősségérzetből fakadó—tevékenység veszélyezteti az ugyanazt haszon reményében végzők érdekeit. Ml inkább hallgatunk azon tagjaink véleményére, akik szabad idejükben, fizetség nélkül végzik a pult belső oldalán ezt a munkát. Már csak azért is, mert anyagi helyzetük sokkal inkább hasonlít a rászorulókéhoz, mint Kovács úré.
11. állítás: „A Rózsa utcai kispiac hasznosításával kapcsolatos tervvel keresett meg Szabó Imre az MDF alelnöke... közölte, hogy a VGV részére bérbe adott épületet kérik... I Iogyan is van ez? Egy jogszerű használót tegyünk ki az utcára, mert másnak kell a hely? Nem volt már ilyen az elmúlt negyvenöt évben?"
Valóság: A kanizsai MDF szervezet nem saját magának kérte az épületet. A Thury Szakközépiskola tudott volna ott kialakítani egy tanulók által üzemeltetett boltot. Itt a kiskereskedelmi árrés megtakarításával a közszükségleti cikkek szélesebb körét, és állandó jelleggel lehetett volna árusítani. Egy bolt, amely áraival vonzza a vevőket, alkalmas lett volna a sohasem működő kispiac beindítására ls.
Jelenleg a Városgazdálkodási Vállalat öltözőként, melegedőként hasznosítja az épületet. Öltöző persze kell, de kérdés, hogy egy piacon-e vagy máshol.
Tervünket egyébként nem adtuk teljesen fel. Ha az anyagi fedezetet sikerül biztosítani, akkor egy felépítendő külön épületben hozzuk létre a boltot.
Kovács úr — elmúlt 45 évet ostorozó — utolsó mondatával persze egyetértünk. Kár, hogy kissé későn és demagóg módon nyilatkozik.
12. állítás: „Az ellenőrzést végző dolgozók közül Palasics Antal már jóelőre tájékoztatta az árusítást végző Szabó Imrét a várható aktusról."
Valóság: Az MDF kanizsai szervezete árusított. Palasics Antal az ellenőrzés után, a tanácsra visszatérve értesítette Szabó Imrét arról, hogy Kovács Zoltán utasította Szabó Imre feljelentésére.
13. állítás: „S a retorzió? Palasics Antal... Munkájából felfüggesztve nem volt, minden ilyen beállítás a már hivatkozott helytelen információkból származik."
Valóság: Kovács úr maga közölte Palasics Antallal felfüggesztését. Ezt—miután kénytelen voltam ez ügyben lépni — személyes találkozásunkkor is elismerte. Lépését azzal indokolta, hogy nem gondolja komolyan, csak beosztottját kívánta „megijeszteni".
Palasics Antal az esetig kereskedelmi ellenőri munkát végzett. Az eset óta a piacon dolgozik ellenőrként. Ez a munka valóban megfelel munkaköri leírásának, de az időpontok össze-esése több, mint elgondolkodtató.
14. állítás: „Kifogásolható magatartása miatt ellene kezdeményezett eljárástól, ha megengedik—elfogultságom miatt— távol tartom magam."
Valóság: A távoltartás csak látszólagos lehet, hiszen az eljárást Kovács úr kezdeményezte!
15. állítás: „Egyre többen nem értjük: az átkozott régi rendszert meg kell buktatni, de a rendelkezései maradnak? A színmű marad, csupán a szereplők változtak?"
Valóság: A színmű már új, de a szereplők tyúlnyomó többsége még a régi.
16. állítás: (Vélt funkciója: kegyelemdöfés): „A Sörgyár belső privatizálási ügyében tüntetést, majd parlamenti interpellációt szervezünk, ezáltal elérjük, hogy a gyárat államigazgatási felügyelet alá vonják—majd ugyanúgy eladásra kerül, de most már a területhasználati díj, illetve a terület ára az ágazati tárcát illeti? Erre se legyen a helyi önkormányzatnak gondja! Igaz, ez csak pár tíz millió Ft!"
Valóság: A Sörgyár államigazgatási felügyelet alá helyezését a vállalati tanács kezdeményezte.
Az MDF első megnyilatkozása ebben az ügyben Dr. Marx Gyula országgyűlési felszólalása volt, amelyben a felügyelet alá vonást ellenezte, majd ellene szavazott. Sajnos a túlnyomó többség (és nem az MDF-es képviselők) másként döntöttek. Történt mindez január 31 -én.
A kanizsai tüntetés, épp a teljes privatizáció ellen, február 22-én történt. Sajnos a Németh-kormány mindezek ellenére 100 %-ban eladta a gyárat. Ez az események valódi sorrendje!
Mindebből megállapítható, hogy az államigazgatási felügyelet és a 100 %-os privatizáció ellen csak az MDF próbált tenni. Ezek után már csak az a kérdés, ki van tudathasadásos állapotban: Kovács úr vagy a kanizsai MDF-szervezet?
Ami a város veszteségeit illeti, azok valódiak. Talán eredményesebben küzdhettünk volna ellenük, ha Kovács úr akkoriban áll ki és nem utólag keni saját mulasztásait azokra, akik mindent megtettek, ami akkoriban módjukban állt.
Nagykanizsa, 1990. Július 15.
Tamóczky Attila országgyűlési képviselő
1990, Július 27.
c
KANIZSA
2
ii
A hangverseny-évadról, másként
Nagy figyelemmel olvastam Kocsis Katalin .Jegyzetek az elmúlt zenei évadról" c. írását, mely a Kanizsa című újság 1990. július 13-i számában jelent meg.
Általam igen nagyra becsült Kocsis Katalin olyan témákhoz nyúlt, melyek külön-külön is egy-egy cikket érdemelnének. A leírtak gyökerei azonban sokkal mélyebbek, minthogy egy ilyen rövid cikkben ezt méltóan, minden részletre kiteijedően le is lehetne írni.
így történt aztán meg, hogy az írás .teijedelmi okokból" csak érint néhány témát, de azok hátterét, az események okait, gyökereit már nem táija fel, illetve tévesen tájékoztat
Válaszomban a filharmóniai hangversenyekkel kapcsolatos megjegyzéseire szeretnék válaszolni, a teljesség igénye nélkül, mivel úgy látom, hogy e téren tájékozottsága meglehetősen hiányos.
A komolyzenei rendezvények iránti igények csökkenésének gyökerei mélyek, s ennek több oka van. Mindenekelőtt gazdasági. A közönség egy része, mely örömmel járna komolyzenei hangversenyekre, sajnos pénzügyi okokból ezt nem teheti. Az oktatásban e területen tarthatatlan a helyzet. Minden tiszteletem azon pedagógusoké, akik e területen a Jelen körülmények között eredményeket próbálnak elérni. A rádióban, a tv-ben, s más területen megjelenő silány műsorok, ének- és ízlésrombolói ellen sajnos jelen pillanatban nem sokat tudnak tenni. A mai középkorúakat — tisztelet a kivételnek — sem igen nevelték a komolyzene szeretetére, s más okokból kényszerülnek a silány zenés műsorokat hallgatni. Még sorolhatnám az okokat, melyek az igények csökkenéséhez vezettek. Azok azonban, akik továbbgondolják a fent leírtakat, a csökkenés okait ki tudják következtetni.
Az Országos Filharmónia pontosan a csökkenő igényeket érzékelve hirdette meg a kamaraestéket, a HSMK 160 főt befogadó kamaratermébe. 177 db bérletet adtunk el, s előadásonként kb. 15—20 db-ra tehető az eladott jegyek száma. Ha tehát ilyen szempontból nézzük a bérlet-eladást, nem állunk rosszul. Más kérdés az, hogy
miért tettük a színházterembe az előadásokat? Egyszerűen azért, mert a közönségünk ezt kérte, s a művészek is jobban érzik ott magukat, mint az alacsony mennyezetű, rosszabb akusztikájú kamarateremben.
A kifogásolt és hiányolt ügybuzgalommal, hírveréssel és propagandával kapcsolatosan hadd álljon itt néhány adat. Bérlethirdetéskor 150 plakát jelenik meg Nagykanizsa utcáin, 450—500 stencilezett .felhívás" megy ki névre szólóan. Szezon elején úgynevezett beharangozó újságcikkek jelennek meg a műsorokról. A Városi Televízió heteken keresztül hirdeti kínálatunkat. Avállalatok, üzemek, intézmények közönségszervezőit nem csak ősz elején tájékoztatjuk a Filharmóniai bérlet-lehetőségekről, hanem számukra névre szóló ismertetőket is küldünk, és az egyes előadások előtt ezen helyekre még külön plakátokat is. A bérletek propagálásában rendszeresen segítségemre volt a Győri és Pécsi Rádió Stúdiója. Minden szezon elején kérésemre az általános és középiskolák pedagógusainak és tanulóinak készített IISMK ajánló-füzetben is szerepelt az Országos Filharmónia teljes felnőtt és ifjúsági bérlctajánlata.
Hajdók Judit orgonahangversenyére 520 levelet küldtünk ki névre szólóan, felhíva a figyelmet erre az eseményre. Az eredmény 131 bérleten kívüli látogató, aminek természetesen nagyon örültünk.
Az Országos Filharmónia szívesen biztosítana Kanizsa számára híres- és mindnyájunk által óhajtott és kért úgynevezett nagyzenekarokat, szólistákkal. Sajnos ilyen kislétszámú bérleteladás mellett a jelenlegi gazdasági helyzetben ez lehetetlen. (Egy közepes zenekar mozgatása 60—70 ezer forint.)
Nem mindig a rendezőkben van tehát a hiba. írom ezt annak ellenére, hogy tudom, az Országos Filharmónia szervezete elavult, és feltétlen változásra szorul. Remélem ott is megindul valami és ennek jobbító hatása majd elérkezik Kanizsára is, ami azonban a mostani őszi új hangversenyévadban szerintem még nem lesz érzékelhető.
Nagykanizsa, 1990. Július 17.
Kalydy Jenő az Országos Filharmónia n egbízotifa
Itt a NELKA, hol a NELKA?
Az Ady út 14-ben lakom, s e lakótömb egyik régi, eddig megoldatlan gondja késztetett levélírásra. Hogy ehhez miért kérem az Önök segítségét, vállalva a nyilvánosságot is, az alábbiakból kiderül.
Ha egy háziasszony, egy családanya a napi munka után este fáradtan a tv előtt szeretne kicsit pihenni, kikapcsolódni, az ugye, természetes dolog. Az viszont már nem annyira, ha ez sokszor nem sikerül, éppen a tv okozta vételi bosszúságok miatt. Lakótömbünk a műholdas csatornák vételére alkalmas vezetékes hálózattal rendelkezik. Nem én vagyokaz egyetlen, aki már bejelentette, hogy sajnos ez nem működik valami tökéletesen.
Rendszeresek az adáskimaradások az esti főmüsor idején, hol az egyik, hol a másik csatornán. Egyik szomszédom szerint volt már eset.
hogy minden adó egyszerre jött képernyőre, aztán órákra eltűnt az egész. Azt hiszem, nem kell különösebben magyarázni, milyen bosszúság ez pihenés helyett, pont egy jó filmsorozat alatt. A kikapcsolódás Ilyenkor legtöbbször csak a tv-nek sikerül. Ugyancsak rosszul élvezhető — változó minőségben — a városi tv adása is.
A NELKA antenna-kar-ban tartó részlegének szerelői több esetben jártak már az épületben, vizsgálták a vezetékrendszert, úgymond pincétől a padlásig. Hogy hol a hiba — nálunk, vagy náluk — sajnos nem tudjuk. Ha már a havi antennadíjat vállaltuk és tisztességesen fizetjük, szeretnénk Jobb, zavartalan vételt is.
Medgyesiné Vajda Róza Nagykanizsa Ady 14.
Hova lett a fotó-labor?
Ahányszor csak elmegyek az Általános Szolgáltató Szövetkezet Béke úti színes fotólaborja előtt, mindig eszembe Jut: Kanizsa város ismét szegényebb lett egy szolgáltatással.
Az üzlet ugyanis már Jó ideje zárva tart, hogy miért, nem tudni. Akik szeretnek fényképezni és az eredményhez gyorsan hozzájutni, azoknak nagyon hiányzik. Különösen így van
Nemere István regényének folytatását
~ anyagtorlódás miatt — 31. számunkban
közöljük. Olvasóink elnézését kérjük.
ez a nyári szezonban. Ahogy tudom, nemcsak amatőrök, vállalatok ls szívesen dolgoztattak a színes laborban. Amikor megnyílt, örültünk neki mint minden újnak, mely a városunkban történik. Az ott dolgozók szívesen adtak Jó tanácsot is ha kellett, s a megrendelő élt a lehetőséggel, hogy helyben mondhatta el igényelt, esetleg különös kívánságait is. Sajnos az OFOTÉRT boltok postai küldözgetéses rendszere ezt nem pótolja.
Vajon mi hiányozhatott a bezárás előtt? Talán szakképzett munkaerő, anyag, gépalkatrész, netán veszteséges volt az üzemeltetés?
Sok folóstársam nevében e kérdésekre szeretnék választ kapni.
Tisztelettel Balogh Endre
12 Q KANIZSA J _1990. július 27.
Rejtvény olasz módra
l i l h S" G > J q 10 li i e ts - n
I

1
4
í
£

&

te
U
H
■ti
Az ábra kct, egymástól kanyargós vonallal elválasztott rejtvényt és 21 fekete négyzetet tartalmaz. A feladat: megfejteni a két rejtvényt, megrajzolni a választóvonalat. Beküldendő szerdáig, augusztus 1-jéig a vízszintes 1. két alkotása, a függ. 1. és 19. sor megfejtése. Meghatározások: Vízszintes 1. Correggio müve
— Rembrandt alkotása. 2. Híres művészeti díj — filléres — svájci üdülőhelyről való. 3. Kés szélei — csúcs a Zempléni-hegységben — regénytár — kettős mássalhangzó. 4. Nitrogénre utaló előtag — jugo folyó — sci... — elsősegélynyújtó doboz tartozéka. 5. Ha ex előtt áll, latin bíró — sokszorosát jelenti az utána következőnek — francia színész
— szindróma. 6. Germán szerelem istennő — 1801. év — hadvezér az észak—amerikai polgárháborúban — művész. 7. Állandó hőmérsékletű — napszakok — puszta és torna után állhat 8. Elba vége — szoc. országok RTV nemzetközi tanácsadó szervezete — Pugacsova személyneve — népiesen kéret — kénatomot jelöl. 9. Isten Ba-
bilonban — alumnátus neveltje
— finnugor néptöredék — lám — kiejtett betű. 10. Gumitömlővel locsol — hívó — ...effektus: fény-szoródásos jelenség. 11. Létezik
— finn... — kutyafajták — ...Fair Lady. 12. Becézett lányok — mintázott selyemszövet — jégtakaróból kiálló szikla. 13. Klasszikus kötőszó — elsőosztályú —nőnemű gyógyító— Várpalota része.
Függőleges 1. Pl. Laborfalvi Róza. 2. Asszír uralkodó. 3. Személyi komputer — lengyel folyó. 4. Angol férfinév — azonos betűk
— aranynyúl. 5. Baleseti sebészet. 6. Szarvasmarha rokona
— ragadozók. 7. Királyi — ókori időszak vége. 8. Fél mű, mert se eleje, se vége — rutinos hangzói
— molibdén. 9. Tudományos fantasztikus irodalom — hágó névadója a Kárpátokban. 10. Fánk jelzője — kínai súlymérték
— ízesített. 11. Hodori hangzói— hazárdjáték a kártyán — megad. 12. Erőd vége — asztácium — kettőzve: a vizek városa — település Veszprémben. 13. Vízipipa a perzsáknál — bizakodott. 14. Beáztat — egyszerű gép — vajon italbolt része?. 15. Hajnali mise — kamionok jelzése — nikkel. 16. Kóc — egyenletes — szovjet repülőgéptípus. 17. Igekötő — az utótag egyenlőtlen voltára utal — állóvíz. 18. Piaci művelet — használati díj. 19. Ferenczy Károly alkotása.
Vörösborleves 4 személyre
4 dl vörösbor 4 dl víz 2 ek. cukor 1/2 rúd fahéj 1 db citrom héja késhegynyi őrölt szegfűszeg
1 ek. rizsliszt
2 cl Cointreau (vagy más hasonló) likőr
4 db nagyobb alma 3 dl olaj 2 tojás 2 ek. porcukor 3-4 ek. liszt 1 kávéskanál őrölt fahéj
A meghámozott almák magházát kiszúrjuk, majd 1 cm vastag karikákat vágunk. A felvert tojásból, lisztből, sóból palacsintatészta sűrűségű masszát készítünk. A lisztbe mártott karikákat megforgatjuk a masszában, lecsepegtetjük, bő, forró olajban mindkét oldalát aranysárgára sütjük, őrölt fahéjjal elkevert porcukorral meghintjük és azonnal még melegen tálaljuk.
A bort a vízzel és cukorral összekevetjük, fahéjdarabkával, citromhéjjal, a szegfűszeggélcsipetnyisóvalfűszerezzük ésfelforraljuk. Ha felforrt, féldeci vízben elkevert rizslisztet öntünk bele és mégegyszer felforraljuk. Kivesszük belőle a citromot és fahéjdarabot, és ízesítjük a likőrrel.
Alma köntösben 4 személyre
— Na igen, de az én kutyám judózik is!
Körösi már két napja ült az írógépe előtt, s a gyomra folyamatosan reszketett.
— Nem, nem. Ez így nem mehet tovább — állt fel elgémberedett tagokkal. — Negy-
vennyolc órája ülök itt, és még egyetlen értelmes gondolat sem jutott eszembei Istenemi Bármelyik pillanatban rám nyithat a szerkesztő, és mit mondhatok neki?! Megyek! Menekülök! De
hová?! No, váljunk csak... Igen, igen. Azt hiszem a legjobb lesz, ha visszatérek őseim foglalkozásához, a föld müve léshez. Úgyis örököltem tőlük valahol állítólag nyolcszáz négyszögöl fene tudja mit Veszek egy kerti traktort, aztán szántok, vetek, aratoki Perszel Akár még bérmunkát is vállalhatok. Megyek a traktorért
A portás kissé bizalmatlanul vette szemügyre Körösit
— úgy, szóval kerti traktort akar venni. Hm. No, jól van. Menjen itt a folyosón végig, aztán vissza nyolc lépést, majd balra, utána jobbra, onnan föl az emeletre, és keresse meg Kisnét.
Kőröst alighogy elindult, a portás izgatottan fölkapta a telefonkagylót:
—Kisné! Te vagy az? Jól figyelj! Valami Körösi nevü pacák közeledik. Azt mondja kerti traktort akar venni. Nagyon vigyázz! Megnéztem az igazolványát, és az van beleírva, hogy a foglalkozása újságíró! De ő nem tudja, hogy láttam.
Kisné a legnyájasabb mosolyával fogadta Körösit:
— Kérem, én egy kerti traktort akarok vásárolni. Tudja az olyan...
— Hogyne, hogyne kérem. Értem én. Szóval kerti traktort. És ezt komolyan gondolja?
— Asszonyom, a helyzet és a pillanat nem alkalmas a viccelődésre. Én komolyan kerti traktort akarok venni.
— Jó, jó! Csak...
— Mi az a csak?
—Tudja a kerti traktor ...izé... szóval keresse meg a csoportvezetőmet Nagynét. Majdő...
Körösi ment de előtte a telefon.
— Foglaljon helyet kérem. Ha jól tudom kerti traktort akar vásárolni — készségeskedett Nagyné.
— Igen azt. Talán nem Önök árusítják?
—De, természetesen mi. Csak van egy kis bökkenő. Tudniillik ez olyan tartós fogyasztási cikk, aminek sokáig kellene tartani. Illetve, hogy is mondjam? Ez a téma meghaladja a hatáskörömet Talán, ha lenne szíves fölfáradni az oszj tályvezetőmhöz, Közepesnéhez. Ó talán...
Lépcsők, telefon, még nyájasabb mosoly.
— Hogyne, kedves Körösi úr. A mi osztályunk foglalkozik ezzel a...
— Kerti traktorral!
— Igen, igen...
— Talán elfogyott?
— Nem, illetve... Pontosabban a legutolsó Igazgatói utasítás szerint csak a vele történt személyes tárgyalás után. Szóval érti? Egy emelettel följebb.
Újabb lépcsők, újabb telefon, újabb mosoly.
— Foglaljon helyet kedves...
— Körösi.
— Kedves Kőrös! úr! Már értesültem, hogy milyen ügyben tetszik érdeklődni. Mindjárt megbeszéljük, addig hozatok egy kávét.
— Nem kell kávé. Fél óra alatt már hármat ittam.
— Akkor talán valami üdítőt?
— Azt sem kérek. Nekem ker titraktor kell!
— Persze, majdnem elfelejtettem. Szóval kerti traktor?
— Az.
— Nézze, teljesen őszinte leszek. Az az igazság, hogy ez kényes téma, már a vezérigazgató jogkörébe tartozik. Ma véletlenül éppen bent van. Itt fölöttünk.
No, jó, gyerünk további
— Ne is mondja kedves Körösi úr — így a vezér. — Tudom milyen ügyben jár. Mondja, nagyon ragaszkodik ahhoz a vacakhoz? Nem akar véletlenül egy cukorrépát betakarító kombájnt venni. Kitűnő típusaink vannak.
— Nem. Én kerti traktort a k a rok!
— Értem. Akkor talán igyunk egy kis konyakot. Ugye nem sért meg?
— Nem.
— No, még egy pohárkával! Egyébként van ám lépegető esz-kavátorunk is.
— Nekem kerti traktor kell!
— Ezek szerint mindent tud.
—Nem tudok mindent Nekem
kerti traktort adjanak, különben elmegyek akár a Magasságos Atyaúristenhez is!
— Rendben Körösi Úr. Mindent elmondok. Tudom, hogy maga újságíró, és rájött a süklire.
—..?
— Ne, ne szóljon közbe. Tényleg sokat csaltunk. Tudja, a kerti traktor az kurrens cikk. Érti? Az utóbbi időben boldog-bol-dogtalan azt keresi. Hát kicsit fölemeltük az árát. A duplájára. Vitték, mint a cukrot, sőt...
— És hányat adtak el?
— Tízezret. Ennél többet a bíróság előtt sem vallok be!
— És már egyetlen darab sincs?
— Az igazság az, hogy egyet félretettem magamnak, de délelőtt azt is elvitték. Igyunk még
egy kis konyakot.

— Mondja, hol járt Körösi kolléga? Napok óta egyetlen árva sort sem kaptam magától!
— Szerkesztő úr! Szenzációs riportot hoztam. Lelepleztem egy óriási csalást, amiről még a rendőrség sem tud. Álljanak le a gépek a nyomdában, diktálok.
— Rendben, azonnal intézkedek. Azt viszont elárulhatná, hogy mit csinál holnap?
—Holnap?... Holnap elmegyek mikrobuszt vásárolni...
Zámbó Árpád
Válasszon! Mi van a képen?
(Szakon? Attila felvétele)
1. Iszapbirkózás.
2. Még mindig vannak, akik a zavarosban halásznak.
3. Az új kormánynak szüksége van a mesebeli aranyhalra, hogy teljesítse három kívánságát.
4. Az emlékezetes halpusztulás után a Csónakázó-tó.
5. A Balatoni Halgazdaság mórichelyi telepén dolgozó halászok. Ha választott, akkor...
1. ön fel van vértezve az élet nehézségei ellen.
2. Az ön számára a parlamenti választások még nem hozták meg a kívánt változásokat.
3. Nem kormánypárti, de már szeretné, ha történne valami.
4. Önnek jó a memóriája, de nem a Csónakázó tavi halpusztulásról van szó.
5. Valóban a mórichelyi telep halászbrigádja látható a képen. Munkakörülményeik nem igazán kielégítőek, mégis hal kerül az asztalunkra. Köszönjük.
—dóró—
Embervilág!
Kutyavilág?
Az elmúlt héten az Ifjúság utcában kitettek egy kiskutyát az autóból. A tulajdonos, mint aki Jól végezte dolgát, elhajtott. Vajon mire gondolhatott? Elpusztul a magára hagyott kis jószág, eltipoija egy autó vagy megszánja valaki? Nem nagy ügy. mondhatnánk, hiszen embertársaink elhagyják csecsemőiket, élettársukat, s elvált férjüket hajléktalanná teszik, így a kutyaügy valóban nem nagy ügy.
A kiskutya azonban élni akart, próbálkozott a bezárt kapukban, kerítéseknél. Slám, megelevenedett azutca. Ki söprű vei, ki bottal .jópáran indultak. Agyonütni vagy csak elzavarni? Nem tudom.
Végül valaki megszánta a kutyus kát, s „kommendálta" ismerőseihez, ahol a gyerek már régóta vágyakozott játszótárs után.
Minden jó, ha a vége jó, s mégis: Ki mit érdemel ez ügyben?
Bné
Szép sárga víz
Mire jó a szép sárga víz? A Köjál-nál azt mondanák: ez az igazi, vizsgálható, elemezhető, érdemes vele dolgozni. A gyerekek azt lehet vele indiai árvizet játszani, elképzelve, hogy a Gangesz lemosta az agyagfalakat. A kémiatanárok is örülnének: ez ám az igazi szemléltető anyag, hiszen a lakmuszt hamarabb sö-tétszínüre festi I
A Rózsa Ferenc út 15-ben, meg a környékén azonban egyáltalán nem tudják értékelni a sárga víz előnyeit. Tudniillik gyakran ilyen folyik a csapokból. Ihatatlan. Nem csak lenyelni utálatos, ld tudja milyen mérgező anyagok kerültek bele. Mosni sem lehet vele, habár idén nagy divat a terepszínű szerelés.
A lakók elvárják tehát, hogy a víz tiszta legyen. Egyszerűen: az élethez nélkülözhetetlen színtelen, szagtalan és íztelen folyadék.
B-ué
m
KANIZSA ])
1990. július 27.
Halló, itt a 007!
A téglás rabló
Június 12-én a késő esti órákban a járőr rádión jelentette az ügyeletesnek, hogy a Május 1. utcában ismeretlen tettes téglával leütött egy nőt. A vállán lévő táskát és a kezében lévő reklámtáskát elvette, és elmenekült. A lakók értesítették a mentőket.
Az ügyeletes utasította a járőrt, hogy a sértettet a mentővel kísérje a kórházba, a legfontosabb információkat az elkövető személyére és a táskában lévő tárgyakra vonatkozóan pedig kísérelje meg megtudni. Egyúttal utasította a járőr társát, hogy a bizottság megérkezéséig biztosítsa a helyszínt, és az ott lévő tanúkat, akik a sértett segítségére siettek, részletesen kérdezze ki.
Szerencsére az áldozat az erős ütés ellenére sem vesztette el eszméletét, így az elkövető személyéről és a körülményekről pontosan be tudott számolni.
Elmondta, hogy munkából igyekezett lakásukra. Arra lett figyelmes, hogy egy férfi az Arany János utcában követi. Amikor a férfi elkerülte és befordult a Május 1. utcába, ö megnyugodott. A Május 1. utca és az Arany János utca sarkához érve azonban legnagyobb
meglepetésére szembe találta magát azzal a férfival, aki elkerülte. A férfi kezében egy nagyméretű tégla volt Mire meglepetéséből felocsúdott volna, az ismeretlen már fejbe ütötte, a válláról lekapta a táskáját, a kezéből kikapta a rek-
lámtáskáját, és elszaladt az Arany János utcába. A segélykiáltásra a lakók értesítették a mentőket Az elkövető személyére, ruházatára vonatkozóan a sértett nagyon részletes leírást adott. Ennek alapján a szolgálatban lévő állomány egy csoportja megkezdte a város közterületeinek átvizsgálását egy másik csoport pedig a szórakozóhelyeket ellenőrizte.
A rendőri intézkedés meghozta a gyors eredményt. A bűncselekmény elkövetése után másfél órával a járőr a vasútállomáson elfogta Bogdán Péter kerecsenyi lakost, akinél csomagja átvizsgálása során megtalálták a sértettől elrabolt személyes tárgyak nagy részét
Az elkövetőben a rendőrök ismét régi ismerősre akadtak. Korábban lopás miatt folytatott eljárást a rendőrség Bogdán ellen. A Zrínyi utcában az egyik lakás erkélyéről szedte össze a száradni kitett ruhákat, 2.850 Ft értékben.
A rablás elkövetését most sem tagadta. Igaz, tisztában volt azzal, hogy a bizonyítékok miatt értelmetlen dolog tagadni.
Mire a nyomozók a helyszíni szemlét befejezték és beérkeztek a kapitányságra, már gyanúsítottként hallgathatták ki az elkövetőt.
Ügyében a rendőrség — előzetes letartóztatása mellett — folytatja a vizsgálatot.
Horváth Balázs
Városi könyvtár
Nagykanizsa, Ady u. 14. Tel.: 11-163 (Alsótemplom mellett)
Nyitva tartás:
Hétfő
Kedd
Péntek
13-19 Szerda 13-19
10-19 Csütörtök 10-19
lO-lB
Városi Könyvtár Gyermekkönyvtára Nagykanizsa, Vörös Hadsereg u. 3. Telefon: 12-180
Nyitva tartás: Hétfő Kedd Péntek
12-18 Szerda 12-18
12-18 Csütörtök 12-18
12-18 Városi fiókkönyvtár Nagykanizsa, Dózsa György tér 30. Telefon: 19-206
Nyitva tartás: Hétfő Kedd Péntek
13-18 10-18 10-18
Szerda 13-18 Csütörtök 10-08:
Jgg3 Helyesbítések
A „Jegyzetek az elmúlt zenei évadról" című, a Kanizsa 27—28. számában megjelent cikkbe sajtóhiba csúszott. A címlapon is kiemelt gondolat helyesen a következő:
»A Zeneiskola vezetősége úgy döntött, hogy nem kívánja Tor-ják Vilmos karmester szerződését meghosszabbítani... Meglepő volt ez a hír annak ellenére, hogy a zenekar talán még sohasem játszott olyan rossz formában, mint az évadzáró esten."
A szerk.
A Kanizsa című városi hetilap július 13-1 számában Jegyzetek az elmúlt zenei évadról címmel
. - wfw mJilill^ f^J ______
De hol a Kanizsa?!
megjelent írásban tévesen szerepel, hogy mely intézmény a filharmóniai hangversenyek nagykanizsai szervezője. A Hangverseny-évadot a cikkel ellentétben nem a HSMK, hanem az Országos Filharmónia helyi megbízottá bonyolítja.
Papp Ferenc HSMK igazgatója
Műsorajánlat
Hevesi Sándor Művelődési
Központ Bazár udvari zenei estek:
Július 30-án, hétjön 21 órakor Operett gála. Zsadon Andrea. Szobioki Tibor, Géczy Dorottya és CsányiJános közreműködésével.
Apolló Filmcentrum Apolló Filmszínház: Előadások kezdete: 18 és 20 óra. Július 27—29: Menekülő ember (amerikai).
Július 30—augusztus 1: Papa. én nő vagyok (amerikai).
Augusztus 2: A nagy kékség (amerikai—francia).
Stúdiómozi: Előadások kezdete: 17 és 19 óra. Erotikus Jilmek 21 órától. 18 éven felülieknek!
Július 27—augusztus l-ig: Bruce Lee visszatér (amerikai).
Augusztus 2: Magánbűnök, közerkölcsök (olasz, 18 éven fj
Kert Filmszínház: Előadások kezdete: 21 óra. Július27—28: Nincs kiút (amerikai). Július 29—30: Karate Kölyök (amerikai).
Július 31—augusztus 1: 9 és 1/2 hét (amerikai. 16 éven f)
Augusztus 2: Vaklárma (amerikai).
Szőnyegek, bútorszövetek, takarók
és minden amit a lakástextil vállalat kínál, nálunk kapható.
Lakberendezési Bolt Nagykanizsa, Zrínyi u. 35.
□OMUS
1090. Július 27. Q KANIZSA 15
Községi fiatalok sportnapja
Őszi rajt a tenisz OB Ill-ban
Városunkban, az Olajbányász és néhány nagyon lelkes, a sportágért fáradhatatlanul dolgozó társadalmi aktivista vezetése révén erőteljes szervezeti és szakmai munka bontakozott ki, miközben kiemelt figyelmet fordítanak az utánpótlásra, a tehetségek gondozására is.
A szakmai, minőségi előrelépést többek között fémjelzi az is, hogy az idei OB Ill-ban már nemcsak az Olajbányász-férfiak, hanem az Olajbányász-nők is ott vannak a salakon, s utóbbiak 12 évi szünet után újra küzdenek a bajnoki pontokért.
— Csapataink az .A" csoportban szerepelnek. A férfiaknál 7, a nőknél 5 együttes vesz részt a tavaszi-őszi rendszerű küzdelemsorozaton. Mind a két csapat az első félidőben Jól teljesített Újonc női együttesünk 2 győzelmet aratott, 2 vereséget szenvedett, vagyis 50 százalékos teljesítményt ért el Russay Olivér irányításával. A férfiak is 50 százalékos teljesítménnyel zártak, 3 győzelem — 3 vereség a mérlegük — tájékoztat Lelkes András szakosztály-elnök.
Az olajos-nők fiatal csapatában nagyszerűen teljesített Gaál Nóra, Nóvák Edit és dr. Füléné, valamint a Gaál — dr. Füléné páros, de a többi kerettagok is megtették a magukét. A rutinos férfiak közül Füle Zsolt, Horváth Béla, Dominik József egyes játéka, valamint a Füle — Dominik páros teljesítménye igen figyelemre méltó (edző: Stan-kovics János, aki .pontos" játékával segíti a csapatot).
A nyári szünetben sem tétlenkedtek az élversenyzők, akik több egyéni versenyen szerepeltek, eredményesen. Ám a többi kerettagok is alig kaptak pihenőt hiszen máris folytatódik a bajnokság, kezdődik az őszi idény, amelytől a csapatok házatáján dobogós helyezést remélnek.
A férfi csapat a 6 találkozó közül 3 alkalommal szerepel pályaválasztóként. Augusztus 4-én 13 órai kezdettel mérkőznek a paksiak ellen, 11 -én 10 órakor kezdenek a Kaposvár ellen. Ezt követően háromszor idegenben játszanak, majd a szeptember 2-án sorrakerülő évadzárón a Pápa csapatát fogadják a Vár úti teniszstadionban (a kezdési idő: 11 óra).
A női csapat is hazai környezetben kezdi az őszi idényt. Augusztus 5-én (vasárnap) 10 órakor kezdenek a Keszthely ellen s ez lesz az egyetlen hazai őszi mérkőzés, mivel a többi háromra idegenben kerül sor (Medosz-Erdért, Dunai Kőolaj, Sopron), tehát a dobogós hely kiharcolására nagy küzdelemre van kilátás.
(b.h.)
A nemes vetélkedésből s lányok is kivették részüket.
így nem csoda, hogy elfáradtak, jólesett s pihenés s pályán...
A fárasztó mérkőzés-sorozatok után jólesett a pihenés és s közösen elfogyasztott
ebéd. (Smhony Attila képriportja)
A fiúk, a Sxepetnek—Fűzvölgy focimérkőzésen vívtak nagy csatát.
■Sj -1111-
KANIZSA
r Kanizsai tenisz-történelem (I.)
Beszélgetés Berkes Józseffel, a sportági elkötelezettel
\_£._S_
A DKG egykori építésvezetője, műszaki ellenőre immár 16 éve tölti jól megérdemelt nyugdíjas éveit, ám szó sincs pihenésről, hiszen az olajosoknál 25 éven át szakosztályvezetőként tevékenykedő Berkes József továbbra is ott szorgoskodik a salakos pályák környékén.
— A sportág iránti szeretetet szülővárosomból, Boglárlelléröl, közel hat évtizede hoztam magammal. Nyilvánvaló volt, hogy itt Kanizsán is nyomban bekapcsolódtam a tenisz világába, ahol játékosként, szervezőként, vezetőként szorgoskodtam s a létesítmények létrehozásában, korszerűsítésében tevékenykedtem — összegezett a kanizsai teniszsport kiváló vezetője, akinek munkásságát számos elismerés, kitüntetés is fémjelzi.
— A jelenlegi tenisz-stadion eredete a múlt század második felére nyúlik vissza, saz 1920-as években megjelent monográfia szerint, dr. Mező Ferenc cikke alapján megemlítik, hogy e területen korcsolyapályák léteztek és feltehető, hogy e pályákat a század végén divatbajött teniszsport foglalta el a nyári idényben — kezdte a kanizsai teniszsport kiváló értője.
Az 1920-as évektől két szakosztály is működött a városban. Az egyik sporttelep a Dózsa György úti labdarúgó pályák mellett volt, a másik pedig a Vár úton. A két szakosztály eredményesen szerepelt a vidék tenisz életében, s a korszak legeredményesebb versenyzője Hoffmann László volt.
—AII. világháború után, a Vár úti labdarúgó sporttelep építésével egyidejűleg Póra Ferenc mérnök, a MAO RT akkori építési osztályvezetője kezdeményezte a Vár úti teniszsporttelep felújítását, az agyagpályák salakos újjáépítését. 1974-re, ekkor alakult a szakosztály, 4 pálya elkészült, további kettőnek csak az alapjai készültek el. A használatba vételre azonban csak két évvel később került sor, amikor az olajközpont a fővárosból Kanizsára került. Ekkor jött Kanizsára Russay Olivér testnevelő tanár, maga is aktív teniszversenyző volt, aki egyben moz-
gatója lett a sportágnak s évtizedeken keresztül meghatározója — mondta Berkes sporttárs.
Az 1950-es évek elején élénk teniszélet alakult ki, de ekkor inkább csak jobb módú és a korábban is működő teniszezők űzték a sportágat. Az akkori támogatásban az is szerepet játszott, hogy Nóvák Miklós, a Bányász akkori elnöke is aktív teniszező volt. Tervbe vették a sporttelep továbbfejlesztését, s az öltöző építését is, amelyet társadalmi munkában Berkes József tervezte. Az építkezés teljes befejezéséhez azonban nem állt elegendő pénz rendelkezésre, s így csak két öltöző helyiséget tudták belőle használatba venni, a többi helyiség félkész állapotban maradt 1954-55-ben.
— Ugyanakkor létesítette a MÁV a Vár úti sorompó mellett a Kanizsavár vasútállomást, tervbe véve állomásépület építését is. Ennek biztosítására a pályáink területéből igénybevettek 8 m széles sávot és 1955 telén a félkész öltözőépületet is váróteremnek és melegedőnek. Közben, 1956 tavaszán a sportvonalon is nagy változásokra került sor. Takarékosságból például a Bányásznál felére csökkentek a szakosztályok (16-ról 8-ra), a teniszt is csak azért hagyták meg, mert az elmúlt évekből sok felszereléssel rendelkeztünk, ám a kilátásba helyezett évi 3 ezer Ft-os támogatásból csak 2400-at folyósítottak, ami a legelemibb működési költségeket sem fedezte — magyarázta az aktív nyugdíjas.
Berkes József ebben a helyzetben vállalta el a szakosztályvezetői tisztet, aki Russay Olivérrel együtt új korszakot nyitott az olajos teniszsportban. Ekkor jelentek meg a küzdőtéren a Péntek, Dominik, Nyakas, Hof-stadter és Varga család fiataljai, akik később erősségei voltak a OB III-as gárdának. Az 1950-es évek végére az ifik már beérkeztek, akik bekerültek a Diósgyőrött rendezett országos vidéki döntőbe. A másik jegyzett eredmény, hogy a zalai teniszsport szövetsége Kanizsán működött Russay elnöksége és Berkes titkársága mellett. Később ugyan átkerült a szövetségi működés Zala-
egerszegre, de a két kanizsai vezető mindvégig tagja maradt a megyei vezérkarnak.
— Az eredmények hatására 1960-ra az anyagi támogatást sikerült 10 ezer forintra felemeltetni, ám ez 10 évig szinten maradt, mivel az olajos-sportkör vezetői arra hivatkoztak, hogy a tenisz nem olimpiai sportág. Nos, ebből az összegből csak néhány egyéni versenyre futotta, de azért minden évben megrendeztük a megyei bajnokságot, dél-du-nántúli bajnokságban szerepeltünk és 1 -2 vidéki versenyre is sikerült elmennünk. Labdákat többnyire úgy koldultunk össze — folytatta Berkes József.
Az 1960-as évek elején a pályákkal szomszédos Vasipari Vállalat szemet vetett a tenisz-sporttelepre, a szép, jól karbantartott sima területet szerette
Az 1990/9l-es bajnoki évadban már 4 nagykanizsai csapat rajtol az élvonalban, a legmagasabb sportági osztályban.
Az NB l-es Bútorgyár női asztalitenisz. a MÁV NTE női kosárlabda, a Hamburger SK ülőröplabda csapata mellett megkezdi élvonalbeli szereplését az Olajbányász női kézilabda csapata is, amely az elmúlt NB I B-s bajnokságban, mint 2. helyezett harcolta ki az NB l-es szereplést.
Élcsapataink közül elsőként az újoncok rajtolnak, akik új szakvezető irányításával kezdték meg a felkészülést. Július közepén Deregi László szakedzőt, a Tungsram NB I B-s férfi csapatának, majd az ifi-csapatnak szakmai vezetőjét kérték fel a szakmai munka irányítására, akivel 1 éves szerződést kötött a klub.
Az új vezetőedző irányításával július 16-án láttak munkához. A heti 1 edzésen Skarch, Böjti (kapusok), Gombor, Siti B.. Pető, Horváthné-J uh ász, Mátyás, Jóniné-Buza, Sző-kéné-Pintér, Kötő I., Ivanics és Vass (mezőnyjátékosok) vettek részt, majd 23-án 2 hetes, napközis táborban gyakorolnak a kerettagok az olajossporttelepen és a teremben. Ebben a munkában már bekapcsolódott dr. Kásosiné-Orbán is.
Augusztus 6-tól, egész hónapon át napi 2 edzést terveznek s azt, hogy arra mársikerülnek a szükséges erősítések.
volna magának megszerezni. Igényét a tröszti és az országos sportvezetés felé bejelentette, de csak azzal a feltétellel kapta volna meg, ha az igénybevételt megelőzően legalább hasonló értékű új tenisz sporttelepet hozott volna létre. Erre az igénylő viszont nem volt képes és a téma a továbbiakban már nem is merült fel, mert a város akkor elkészült első általános rendezési terve a sporttelepet ebben a minőségben hagyta meg. Ehhez az a tény is hozzájárult, hogy ekkor, 1964-ben valósult meg a szomszédságban az Olajbányász sporttelep (tervezésének programozója, majd műszaki átvevője Berkes József volt), s így a teniszpályák annak szerves részét képezték, (folytatjuk)
(-gh)
hiszen legalább 3 meghatározó Játékosra feltétlen szükség van. Ezen szorgoskodnak a szakosztályi vezetők, élén Mihályi Ferenc elnökkel és Szlo-doba József technikai vezetővel.
Az átszervezett második vonalban, a kétcsoportos NB I B-ben, annak Nyugati csoportjában kezd az előző bajnokság 13. helyezettje, a Tungsram férfi gárdája.
A csapat július 23-án játékosértekezlettel kezdett, de már hiányzott az átigazolt Papp és Holl. Kedvezőnek tartják, hogy Kálóc2y kapus még 1 évet vállalt s azt, hogy a napokban újabb erősítésre van kilátás. A bajnokságra edzőtáborozással és előkészületi, kupamérkőzésekkel készülnek, köztük bekapcsolódnak a jövő hónap elején sorrakerülő Balaton Kupára is.
Gondot jelent viszont az, hogy az 1 évre eltiltott Czimmer Tamás edző fellebbezését még nem tárgyalták az MKSZ-ben.
A kézilabda NB II. Nyugati csoportjában 10. helyen végzett Tungsram női csapata — amely továbbra is az NB II-ben szerepelhetne—befejezte minőségi pályafutását. Ugyanis az egyesületi- és szakosztályi vezetés úgy döntött, hogy a csapatot nem indítja a bajnokságban.
(béa)
Kézilabdás készülődés
Kanizsa — várospolitikai hetilap, megjelenik minden pénteken. Szerkesztő: Pék Pál. Tervező szerkesztő: László Károly.
Szerkesztőség: 8801 Nagykanizsa. Ady u. 1.11. em. Pf. 74. Telefon: 06/93/12-305. A szerkesztőbizottság tag|at: Horváth Mária, Kápolnái Zoltán, MartonGyörgyi. Tihanyi István. Kiadja a Zala Megyei Lap- és Könyvkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Jakab Vilmos. Komputertechnika: Zala Megyei Lap- és Könyvkiadó Vállalat Zalaegerszeg. Nyomulás: Zalai Nyomda. ISSN: 0865-3879. Nytsz: B/PHF/266/Z/1989. Terjeszt] a Magyar Posta. Előfizetési díj: egy hónapra 35. negyedévre 105, fél évre 210, egy évre 420 forint. Előfizethető a postahivatalokban és a kézbesítőknél.