* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 42.61 MB | |
| 2021-01-07 15:48:23 | |
 | |||||||
Nyilvános  796 | 1472 | Rövid leírás | Teljes leírás (524.37 KB) | Kanizsa 1990. 031-035. szám augusztus Cím: Kanizsa Alcím: Dél-Zalai Hetilap Megjelenés: Hetenként: 1989-től ISSN: 0865-3879 A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertető segítségével: Mi történt a Dél-Zalai Áruházban? — Tolvajt kiáltanak, de bocsánatot kérni elfelednek. (Cikkünk a 4. oldalon) „...fél óra leforgása alatt láttam olyan dolgokat, amelyeket tettenérés esetén igencsak keményen büntetnének"—Bolyongás a „lengyel-piacon" (5. oldal) II. évfolyam 31. szám 1990. augusztus 3. Ára 9.60 Ft KANIZSA VÁROSI HETILAP Megjelenik minden pénteken SZETA-akció „ Ugye, mi jóbar&tok vagyunk ?" „Csipisz" Telefonvégen Gr éger Kár oly né, az IBUSZ iroda vezetője. — Szerkesztőségünket a minap felháborodott férfi kereste fel. Devizaszámláját az IBUSZ-ban vezetik, de csak hosszas huzavona után tudott a pénzéhez Jutni. Miért? —Abelföldl devizaszámla (BD számla) vezetése nem a nagykanizsai irodában történik, hanem Budapesten. Kéréseinket telexen kell leadnunk. Sajnos a torlódások és odafent a számlavezetők technikai nehézsége miatt — számítógép kapacitás, a telefonvonalak lehetetlen helyzete — hosszú az ügyintézés. Mi feladjuk a kérést, a visszajelzés két hetes késéssel jön. Ha sürgős esettel találkozunk, akkor megpróbáljuk sürgetni, de ehhez szabad vonal kell, ami általában nincs. Volt olyan eset is, hogy egy-egy tételért másfél órát állt a telexgép. Ez olyan óriási költség, melyet nem engedhetünk meg magunknak. Ugyanakkor másra addig nem használható a telexgép, mert várjuk a választ. Amíg technikailag nem fejlődünk annyira, hogy a nemrég vásárolt számítógépünkhöz kinyomtató rendszer és a programban a számlavezetés is ott legyen, nem tudunk sürgős dolgokkal foglalkozni, Illetve ha tudunk is, csak öt-tízszeres nehézség árán. Addig is kéljük ügyfeleink szíves megértését és türelmét. M. Gy. 1990. július 20-án 15 órától az SZDSZ Hevesi úti Irodája előtt ismét megrendezték a SZETA-akció keretében a ruhavásárt. Az asztalokra kirakott holmik között volt pulóver, Ing, gyermekruha — minden, amire az öltözködésnél szükség lehet. Az árak igazán alacsonyak voltak, még a .lengyel-piacot" is .lepipálta" az olcsóság. Az akció szervezőitől megtudtuk, hogy az eladásra szánt ruhákat maguk válogatták — .bála-butikból", s természetesen a saját pénzükön vették. Érdekességként említették, hogy a vásárlók között szinte minden réteg megtalálható. Ami nem is csoda, hiszen egyre kevesebben tudják megfizetni a meredeken felfelé kúszó bolti árakat. M. Gy. Reszkető Mihály megtérése 5- oldal Az MDF sötét erői 8-°ldal Kis fuvar nemfuvarf?) 13. oldal. A parlamentben nincs érdekképviselete a munkásnak és a mezőgazdasági dolgozóknak! (Interjú SOLT OTTÍLIÁVAL — 7-8. oldal) J 1990. augusztus 3. | Tisztelt Házi Nehéz lenne túlbecsülni az elénk teijesztett törvényjavaslatjelentőségét. Ha egy országban jól működnek, erősek az önkormányzatok, akkor ezzel megteremtik a működőképes parlament lehetőségét. Sajnos, azt hiszem, hogy ez a kijelentés fordítva nem igaz. A nálunk kialakult többpárti parlamenti rendszer ma még jól érzékelhető gyengéit részben magyarázza, hogy az önkormányzatok megteremtésének és működésbe hozatalának idő- és energiaigényes folyamata, feladata még előttünk áll. Az ön kormányzatoknak olyan rendszerét kell kialakítanunk, amelyben a lehető legkevesebb helyi döntés függ külső felügyelettől, mert a helyi politika csak így képes a helyi érdekeknek megfelelni. Éppen ezért kulcsfontosságú a törvényjavaslat X. fejezete, amely az önkormányzatok és a központi állami szervek kapcsolatával, illetve az önkormányzati jogok védelmével foglalkozik. A korábbi tanácstörvény a demokratikus centralizmus kétes elvét követve központi érdekeknek alárendelt, végső soron pártirányítás alatt álló tanácsokat hozott létre. A kemény központosított irányítás, az Országgyűlés mérsékelt, ezzel szemben az Elnöki Tanács túltengő szerepe és hatalma jellemezte ezt a szervezeti felépítést. A Minisztertanács irányító jogköre rendkívül erőteljes volt, és még napjainkig is az. A miniszter kapcsolata a tanácsokkal című törvényfejezet pedig nemcsak sokrétű jogosítványokkal ruházta fel a minisztereket, de bizonyos korlátok között még a közvetlen utasítás jogát is megadta nekik. Ezzel a felfogással szakít következetesen az új önkormányzati törvényjavaslat Az önkormányzatbarát központi államigazgatási kapcsolódás elfogadása teszi lehetővé a rendszerváltás valóságos végigvitelét. A törvényjavaslat számol azzal, hogy a hatalmi ágak egymást kiegyensúlyozó rendszerében a helyi önkormányzatok előbb-utóbb meghatározóan új jelleget kapnak és túllépünk az önkormányzatok egyszerű államigazgatási besorolásán. A javaslat — szakítva a kormányok eddigi irányítási gyakorlatával — utat enged a másik elképzelésnek, amely törvényességi felügyeletből, illetőleg ellenőrzésből áll. A helyi politika természetes közösségét, központját képviselő önkormányzatok önállóságát garantálja többek között a X. fejezetben szereplő felterjesztési jog és a sajátos jogvédelem is. A törvényjavaslat véleményem szerint a jogállamok legjobb példáit követve határozott biztosítékokkal vázolja fel az önkormányzatok és a központi államigazgatás új típusú kapcsolatrendjét. A szabályok többsége egyértelmű, itt csak a leglényegesebb rendelkezésekhez fűzök rövid értékelést: 1. Az önkormányzatok alapvető viszonyai változtatásának joga az Országgyűlésé. Szerepük így kettős. Az alapintézményekkel kapcsolatos döntések csak minősített parlamenti többséggel születhetnek meg, míg vannak olyan önkormányzati elemek, önkormányzatok útján megvalósítható feladatok, amelyeket az Országgyűlés törvényben fog megállapítani. Az alkotmányellenesen működő önkormányzatokfeloszlatása, illetve a legfontosabb területszervezési elhatározások jelentőségük miatt szintén az Országgyűlés jogkörébe lettek sorolva. 2. A Kormány nemcsak jogosult meghatározni az önkormányzati hatáskörbe tartozó államigazgatási feladatokat, de ugyanakkor kötelessége a végrehajtás feltételeinek biztosítása is. 3. Lényegesen szűkül a tárcák, miniszterek önkormányzatokkal kapcsolatos jogköre. 4. Megemlítem az önkormányzatok felterjesztési jogát, amely az erőtlen közérdekű bejelentés intézménye helyett Javítja annak esélyét, hogy az önkormányzatnak csakugyan köze legyen mindahhoz, ami a területén történik. Kezdeményezéseit pedig egyetlen szervezet se hagyhassa figyelmen kívül. 5. A javaslat intézményesíti az önkormányzati érdekképviseletet, amely korábban gyakorlatilag nem létezett. E jogi lehetőség súlyát növeli például az, hogy véleményezési joguk lesz az önkormányzatoknak jogszabályok és más állami döntések tervezetével kapcsolatban, sőt garanciális jelentőségű, hogy a véleményt a döntéshozó előtt ismertetni kell. Enélkül az ország azonosulása csak a fent kitalált feladat végrehajtásaként valósulhatna meg. Többek között a felsoroltak biztosítják számomra azt, hogy az önkormányzatok nem a hatalom helyi szervei lesznek. Hölgyeim és Uraim! Amikor első mondatomban méltattam a törvényjavaslat jelentőségét, nem gondoltam annak tökéletességére is. Bár a javaslat összességében jó, és szerintem hatalmas előrelépés a megfelelő úton, tudom, hogy vannak javítható részei, lehet előnyére változtatni. Ezért döntő fontosságú, hogy a módosító javaslatokat — és gondolom, azok is beteijesztik javaslataikat, akik itt a törvény egészét elutasították; azt mondották, hogy használhatatlan — ; tehát a módosító javaslatokat, függetlenül attól, hogy honnan érkeznek, függetlenül attól, hogy egyszerű vagy kétharmados többség kell a probléma szabályozásához, elfogulatlanul mérlegeljük, és ha a törvényjavaslat javára válnak, fogadjuk el. Ha nem ezt tesszük, időtálló szabályozást nem tudunk alkotni, az annyiszor fog változni, ahányszor változik majd a kormányzati többség összetétele. Köszönöm a figyelmüket. Tarnóczky Attila (MDF) Rovatunk a vélemények ütköztetésének terepe, elsősorban azonban olvasóinké. Kérdezzenek, az illetékesek válaszolnak. Tel: (93) — 12-305. — Postacím: 8800 Nagykanizsa, Pf.: 74. c fent) A Magyar Hírlap 1990. július 3-i számában olvasható a kormány által beterjesztett Önkormányzati törvényjavaslat. Ennek X. fejezetét azonban, úgy tűnik, ketten kétféleképpen olvastuk. Látnivaló ugyanis, hogy az önkormányzatok megalakítása, hatósági jogköre, szabad mozgása (pl. az ágazati feladatok ellátásában) korlátozott, a törvénytervezet szigorú hierarchiába ágyazza az önkormányzatokat, önállóságukat pedig megnyirbálja, hiszen a képviselőtestület (polgármester) — főispán — miniszterelnök (Minisztertanács) kapcsolódás aligha teszi lehetővé a szűken vett, ezért a központi előírásokkal is gyakran ütköző helyi érdek érvényesítését. Példám: Az ágazati miniszter — a szűkös pénzügyi keretekre hivatkozva és a terület iskolaszerkezetét helyesnek mondva — nem támogatja egy, a településen tervezett szaktechnikum építését. A belügyminiszter a területen működő helyi önkormányzatok korábban jóváhagyott településfejlesztési terveire, költségvetésére hivatkozva, a helyi érdek túlságos preferálása miatt az önkormányzatok működésének összhangjában zavart lát, a regionális érdek sérülését vélelmezi, ezért felhívja a főispánt: vizsgálja meg. hogy a költségvetés — a régió vonatkozásában jóváhagyott — tételei sérúlnek-e; ha igen, a törvényességi ellenőrzés jogával élve (mert az állam elfogadott és a régióban is érvényes költségvetése alkotmányerejű törvényhez kötődik!), kezdeményezzen eljárást a helyi törekvés elmellőzésére, hiszen az (a mondottak értelmében) jogsértő. A főispán utasítja a képviselőtestületet a törvénysértés megszüntetésére, s amennyiben a testület az eredeti tervet fenntartja, kéri az Alkotmánybíróságnál az önkormányzati határozat felülvizsgálatát és megsemmisítését. Az Alkotmánybíróság állásfoglalása után (ami az alkotmányerejű törvény sérelmére elkövetett önkormányzati kezdemény alapján csak elmarasztaló lehet), bírósághoz fordul, de mert a kereset benyújtásának a megsemmisítő döntés végrehajtása vonatkozásában halasztó hatálya nincs, a képviselőtestület (még a bírói verdikt előtt) kénytelen lemondani a szaktechnikum felépítéséről. A kör ezzel bezárul. Elismerem, hogy a példa abszurd, úgy vélem azonban, világosan érzékelteti, hogy a kormány önkormányzati törvényre Jelen formájában csak egy újmódi állami centralizációt erősít. (Zárójelben megjegyezve, hogy az önkormányzatok országos érdekképviseleti szervezete az állami döntések tervezeteivel kapcsolatban véleményt nyilváníthat ugyan, ennek azonban halasztó hatálya ugyancsak nincs.) Tarnóczky Attila érvelését tehát nem érzem megalapozottnak. Felhívom viszont a figyelmet az SZDSZ önkormányzati törvényjavaslatának (megjelent a Magyar Hírlap 1990. július 16-i számában) vonatkozó részeire, melyek megítélésem szerint a demokratikus működés kereteit alkalmasabb módon jelölik ki. Pék Pál Nyílt tér Az önkormanyzatokrol (parlamenti felszólalás) KANIZSA Jf Július 20-a péntek, 15 óra. A városi tanács első emeletén körülbelül 15—20, döntően idős ember. Van aki már egy órától itt van. Valamennyien Tarnóczky Attila országgyűlési képviselőre várnak. — Milyen problémákkal keresik fel? — kérdezem a szusszanásnyi időben. —Gyakran jellegzetesen egyéni panaszokkal. Nagyon sokszor olyanokkal, melyekkel már minden fórumot megjártak, s utolsó lehetőségként keresnek engem, gondolva, hogy igazságot teszek, s természetesen a javukra. Vannak aztán idős emberek, akiket a család kisemmizett. Ezekben az esetekben nem tudok segíteni. Van azonban egy harmadik típus. Az ide tartozók, ha úgy érzik, hogy a tanácsnál, vagy más hivatalokban nem tudták a dolgukat elintézni, megkeresnek engem. Ha úgy vélem, igazságtalanság történt velük, utána járok. Ilyen esetekben már sikerült segítenem. Vannak, akik valamilyen közügy érdekében keresnek, például a miklósfaiak a művelődési házuk ügyében. Ebben az esetben is tudtam segíteni. — Jónak tartja, hogy ilyen sokan keresik? — Nem, nem tartom jónak, mert ez azt jelenti, hogy a normális fórumokon nem tudják az ügyeiket elintézni a polgárok. Bár a magyar embernek van egy olyan szokása, hogy mindjárt az utolsó fórumhoz szalad. Remélem, hogy az önkormányzati választások után a képviselőtestületekre tartozó feladatoktól sikerül megszabadulnom. — ön tagja a parlament önkormányzati bizottságának. Hogy áll a törvény előkészítése? — Igazából nem tudom megállapítani, hogy áll, mert azt hiszem, hogy politikai megegyezés nélkül a dolog nem vihető dűlőre, s ennek nem az önkormányzati bizottságban kell megtörténnie. Úgy tapasztalom azonban, hogy a bizottságban tisztességes munka folyik. Az SZDSZ ellentörvény tervezetét félretettük. Ők ezen kívül is egy nagy köteg módosító indítványt nyújtottak be, meg a többi párt is. Ezeket tárgyaltuk, de szavazás még az egyes módosító indítványokról nem volt. Abban egyeztünk meg, ha a hatpárti megegyezés létrejön, akkor hozzuk meg a támogató, vagy ellenző döntésünket. Ugy látom, hogy mindkét oldalon megvan a megegyezés készsége. — A kormány és az SZDSZ által beterjesztett törvényjavaslatok legélesebben a megye-rendszer kérdéskörében különböznek, ön, mint MDF-es képviselő, hogyan vélekedik erről? — Az önkormányzati megye vagy vármegye — mindegy, ho- gyan nevezzük — alapvetően másfajta képződmény, mint a "korábbi. Még akkor is, ha az eredeti törvénytervezetet fogadjuk el meglesz a lehetősége Zalaegerszegnek, Nagykanizsának, Keszthelynek, hogy a megye — szervezetéből kiváljon, s akkor a megye tényleg a kistelepülések társulása lesz, illetve kialakul az elmaradott térségeket fejlesztő funkciója. De azt hiszem, nem ez a változat fog megvalósulni, mert az MDF—SZDSZ kompromisszum valószínűleg csak úgy jön létre, ha nem az önkormányzati, hanem a társulásos megye—változat valósul meg, ahol lazább a kapcsolat a települések között. Az igazi probléma az, hogyan lehet ennek a rengeteg önljormányzatnak a törvényességi felügyeletét ellátni, s szakmailag hogyan lehet támogatni, hiszen e kis falvak tanácsaiban nincs megfelelő erősségű szakgárda. - Ha szavazásra kerül a sor, hogyan foglal állást a megye kérdésében? - Mindenféle MDF koncepció ellenében az én szívemhez a társulásos megye áll közel, a szavazáskor is ezt fogom támogatni. - Az SZDSZ kanizsai szervezete ez ügyben névszerinti szavazást javasol. —Semmi kifogásom ellene, de a mostani rendszerben nem titkos a szavazás, ki lehet kérni a szavazás számítógépes nyilvántartását. Ha az SZDSZ-nek ez a látványosabb megoldás tetszik, legyen. - A parlamenti viták, a feszített munkatempó ismertek. Hogy érzi magát a Parlamentben? - Kezdem megszokni. Kiderült, hogy ez is csak egy munkahely. Időnként nyugtalankodom csak, hogy lassan mennek a dolgok. Viszont ha a nyugati parlamenti demokráciákkal hasonlítom össze, akkor azt hiszem, hogy nagyon feszített munka folyik, s nem is eredménytelenül. Az más kérdés, hogy az előttünk álló munkamennyiség messze meghaladja a nyugati országok aktuális problémamennyiségét. Úgy tűnik, hogy nyári szünet nem is lesz. Magam is hétfőtől csütörtökig Budapesten vagyok. Ebből az is következik, hogy itthon ritkán tudok találkozni a választóimmal. Egyébként a városi tanács segítségével az Ady u. l-ben lesz az irodahelyiségem, ahol péntek délelőttönként hi- vatalos órákat fogok tartani, havonta egy alkalommal, s július végén, augusztus elején próbálkozunk egy városi fórummal, ahol a beszámolóm után kérdezz-felelek alakulhat ki. Ha van rá igény, akkor ezt is rendszeresítenénk. — Arra még nem válaszolt, hogy Jól érzi-e magát? Mióta országunkban újra állampolgári jog lett a szólásszabadság, azóta élünk is vele mindenütt. Fent és lent, házon kívül és a T. Házon belül. Főleg ott. Ez jó is, nem is! Jó, mert elmondhatják a kiválasztottak, mivel nem értenek egyet. Például a kormányprogrammal. Az utóbbi egy-két évben ugyanis esemény, hogy elfogadj ák-e képviselőink életünk meghatározó irányelveit, vagy sem. Az előző rendszer képviselői is utasítottak ugyan már vissza programot, s az illetékesek akkor újat írtak. Mégsem vált be, mert a bírálatok mindig egy kész programot tépáztak meg és marasztaltak el. Utólag! Ez a fajta bírálat azonban illogikus. Hiszen u-tólag könnyű igényeket támasztani, illetve — Amit szívesen nélkülöznék az a pártok egymás ellen intézett támadásai, amelyekben sokszor tartalom nincs, egyfajta választási hadjárat folyik tovább. Egyébként úgy folynak a dolgok, ahogy vártam — mosolyodik el Tarnóczky Attila. M. Gy. hiányosságokat találni! Az állampolgárban ezért joggal vetődik fel, hogy: hasznos lenne a leendő kormányprogramok irányelveit előre és időben közreadni, hogy a képviselő a maga véleményével kiegészítve, s visszaadva az illetékeseknek összesítésre, reálisan foglalhasson állást. Bizonyára nem hangozna el akkor az ország házában annyi felesleges hozzászólás, mint mostanában. Úgy tűnik, hogy a mai program csak a gépet látja, a fogaskereket nem. Reméljük, nem az a kerék maradt rejtve, amelyik a többit hajtja! S hogy a program a fogalmazványkeretből kilépve, valódi tartalommal gazdagodik majd. Kiss Endre [__A képviselő „vikendje"_J ---> Az újságíró dolga Kikeltek ■ honatyák az újságírók ellen. Föl vannak háborodva, hiszen hogy képzelik azt, hogy mindent leírnak, amit Ok mondanak. Ezzel ártanak ajóhlrtiknek, 8 bizony, nem tudnak fontos munkájukra odafigyelni. Tehát törvény kell az újságírók megzabolázáaára. De nem ez az újságírók feladata. Nem írhatnak csak a jóról. Higgyék el a képviselő urak, hogy jó nincs, mutatóban sem. Az újság viszont szócső. Ha félnek tőle, már el lehet kerülni a törvénytelenségeket. A valóság kimondása a döntő. Anatole Francé szavát felhasználva: az újságíró nem arra törekszik, hogy Igaza legyen, hanem arra, hogy kimondja az igazságot. V. J. Program ^— és kritika A belépődíjak változatlanok! Strand-idő! Július van, tombol a nyár s végre nyitva a fürdő! — Takarékossági, szabadságolási és karbantartási ccibói három héten át zárva voltak létesítményeink — mondja Molnár István fürdővezető —, s így szüneteltek szolgáltatásaink. Június 30-án nyitottunk újra, s az első két hétvégi kánikulai napon közel háromezren váltottak jegyet. Bár értesüléseink szerint a legtöbb fürdőben emelték a belépődíjakat, mi a változatlan ár mellett döntöttünk. A felnőttek 25, a nyugdíjasok 15, a gyermekek, diákok és katonák pedig 10 forintért vehetik igénybe a nyitott és fedett fürdőt. Nem változtak a bérleti díjak sem. A szauna, a kondicionáló terem, a masszázs is a régi áron fogadja a vendégeket, s a fodrászat árai is a korábblak. SolymosiValéria kísér tovább. A főbejárat melletti pénztárban Bali Lászlóné van szolgálatban, aki kérésemre 15 óra tájban mérleget készít. — Eddig ma 534 fő váltott jegyet, s ez közepes hétköznapi forgalomnak felel meg — mondja, miközben újabb látogatókat szolgál ki. A pancsoló 30 cm mély, 31 fokos vízében sok kis lányka és fiú lubickol, s éberen figyelik őket a kísérő anyukák, apukák, testvérek. — A kétéves Andráskával nagyon élvezzük a jó időt. Hetenként kétszer-háromszor jövünk ide fürödni és napozni — mondja Bogárné Hosszú Mária. Megjelentek az első vendégek afelújított strand-büfénél is, ahol hideg sört és friss üdítőitalt szol- Hallgatják a szomszéd magnójából áradó zenét — Három év múltán látogattunk ide újra Gáborral, s mondhatom, nem bántuk meg. A víz príma, Jó a napozást lehetőség, s a karosinál sokkal csendesebb a hely — szól a Zalakarosi Termálfürdőben vendéglátósként dolgozó Szerdahelyi Erika. Bársony László, az egyik úszómester éberen Ügyeli a forgatagot, beavatkozására azonban nincs szükség. A fedettben is áll a .bál". A nyitottból ide — és viszont — szabad az átjárás. A kékes színű vízzel telt mendencékben sokan vannak. A háttérben az N. Vízmű SE ifjú úszói gyülekeznek, hogy 16 órától — Papp Miklós edző irányítása mellett — elfoglalhassák az 5—6-os pályarészeket, a napi edzésadag teljesítésére. Keresem a vízilabdázókat Is, de ők most nyári pihenőjüket töltik. Mindenhol tisztaság. — A rendre, a higiéniára nagy gondot fordítunk. A szolgálatban lévő dolgozók minden este általános takarítást végeznek. Az egyébként öntisztító fedett medencében negyedévenként, a nyitott medencében — klórmeszeléssel egybekötve—három naponként, a gyermekpancsolóban pedig naponta cseréljük a vizet az esti-éjszakai órákban. Szünnap nincs nálunk — mondja távozásomkor kísérőm, Solymosi Valéria. Tihanyi Istvfin Fotó: Szakony Attila ír Mennyit ér a becsület? Július 20-án délelőtt— mint mindennap — a Dél-Zalai Áruház élelmiszer osztályán vásárolt két gyermekével özv. Varga Imréné (Somogyi B. u. 45. szám alatti lakos). Már túl volt a pénztár előtti sorbanálláson, már éppen a szatyrába akarta pakolni az egy kg kenyeret, az egy doboz Sopianaet, az egy papírzsebkendőt, a fél liter tejetmegkakaót, az egy darab kalácsot, a két kls-üveg paradicsomot, mikor egy őszes, bajuszos, körülbelül 160 cm magas, tömzsi úr ráripakodott: Lopott! A kővé dermedt asszony meg sem tudott szólalni. Az őszes úr (ő volt a RENDÉSZ) a blokk szerint átnézte a szatyor tartalmát, s minden egyezett, de ő (a RENDÉSZ) ragaszkodott állításához, miszerint az asszony lopott. S most jött az igazi megszégyenítés! A rendész — mert ugye ő a hatalom!? — lökdöste az élelmiszerosztályon keresztül a fiatalasszonyt és a kislányt, ml több, Ismeretlenül tegezte őket. Mivel az asszonynál nem volt személyi igazolvány, még a rendőrséggel Is fenyegette őket. Aztán kiderült, hogy özv. Varga Imréné nem vett el semmit jogtalanul. De az élelmiszerosztályon nem kértek töle elnézést. Ezek után Var-gáné elment az áruház igazgatójához, aki pótolta a rendész mulasztását, elnézést kért. De lehet-e pótolni szavakkal a nyilvános megszégyenítést, az alaptalan vádat? .Mindennap itt vásárolok, de hogyan merjek így bejönni, mikor még a takarítónő is ujjal mutogat, hogy loptam..." — sírja el magát a szerkesztőségben Vargáné. S valóban, hogyan lehet ugyanabba a boltba így bemenni? Vargáné menjen messzebb vásárolni? Vagy idővel elfelejtődik a sérelem? Kétségtelen, napjainkban nő az áruházi szarkák száma. A kereskedelemben dolgozók, minden valószínűség szerint, sokat lefülelnek. De ml legyen az ártatlanokkal? Azokkal, akiknek becsületébe belegázoltak? Mit szólna hozzá Rendész úr, ha önt érné hasonló sérelem? Ha önt taszigálnák, s tegeznék Ismeretlen emberek? Megelégedne a bocsánatkéréssel? — emgyé ■ gálnak fel. A gondozott gyep keleti részén fiatal pár simul egymáshoz. sztus 3. c KANIZSA 3 Piaci rosszlányok, valutázók, csempészek Mi lesz veled „lengyel"-piac? A városi tanács legutóbbi vb-ülésén külön napirendi pont foglalkozott a — már régóta nemzetközivé vált — „lengyel" -piac ügyével. Döntés született arról, hogy a piacot felszámolják, de a végrehajtás már korántsem lesz könnyű és zökkenőmentes. Hiába a tanács, a rendőrség, a Piacfelügyelet és Közterületfelügyelőség együttműködése, ha az emberek nap mint nap odajárnak üzletet kötni. Sajnos szomorú tény, hogy sokan rászorulnak aira, hogy ezen a nemzetközivé te- rebélyesedett piacon vásároljanak. Ez azonban nem az ő hibájuk. Arra, hogy a bűnözés melegágya az ilyen piac, ékes bizonyíték, hogy már a kábítószerkereskedelem is megvetette a lábát az országban. Magam fél óra leforgása alatt láttam olyan dolgokat, amelyeket tettenérés esetén igencsak keményen büntetnének. Volt ott valutázás, üzletszerű kéjelgés, sőt megjelent már a „pirosozó" is. O pedig nem volt külföldi. Mindez bizonyítja, hogy a „lengyel piacon" szervezetté vált a bűnözés. Már évekkel ezelőtt is késő lett volna a központi intézkedés meghozatala, de valamiféle ál-internacionalista eszmére hivatkozva ez sohasem valósult meg. (Ausztria, az NSZK, vagy Jugoszlávia miért tudott határozottan fellépni?) Kezdetben próbáltak ugyan gátat szabni a kis-KGST kereskedelemnek, ezt azonban rövid időn belül leállították. Egykor elég volt, ha két járőr végigment a piacon, s abban a pillanatban szétszéledtek az alkalmi árusok. Aztán egyik napról a másikra ugyanaz a járőr mint vásárló jelent meg. Ezért aztán mostanra egyfaj ta féllegális helyzetet élveznek az árusok. Ez az oka annak, hogy valóságos szervezett feketekereskedelem alakulhatott ki. (Érdemes volna megvizsgálni, hogy a .kereskedők" részére befolyt óriási forintösszegek, az országból kikerülve, hogyan gyengítik valutánk értékét!) Sajnos arról is szólni kell, hogy a „baráti" országokból érkező kereskedők milyen körülmények között „élnek" itt nálunk. Elég, ha végignézünk esténként a piacon: a kosz, a szemét elviselhetetlen. (A tanács helypénzt szedi Abból nem futja takarításra?) Az éj- szakákat a külföldiek többnyire bérelt lakásokban töltik, de a jó idő beálltával vadkempingezőként megjelentek a Csónakázó-tó mellett is, ahol a tó fertőzött vízében fürdenek. Ez ellen sem tesz senki semmit! Próbáltam hát körülnézni a „lengyel-piacon", és megtudni az ott lakók, ott dolgozók véleményét. — Engem nagyon zavarnak az itt uralkodó állapotok — mondja egy 30-35 körüli hölgy, név nélkül. Itt lakom a házban (Zrínyi u. 20.), és már tűrhetetlen a zaj meg a szemét. — Nekem személy szerint nincs kifogásom a lengyelek ellen. Én is ebben a házban lakom, s nem bánt a zaj. Igaz, hogy az ablakaim nem a piacra néznek— fejti ki véleményét Horváthné. Egy ifjú hölgy a harmadikról: — Végre foglalkozik valaki a lakók panaszával! Eddig hiába kértünk valamiféle intézkedést. Remélem, megszüntetik a piacot! A virágüzlet tulajdonosának felesége, Vné véleménye: — A megszüntetés mellett vagyok, bár néha lehet ott olcsón és jó dolgokat vásárolni. A forgalmamat nem lendíti fel, inkább zavaró a nemzetközi társaság. Túl nagy a kosz, a bűz, a tanács pedig nem takaríttatja el a szemetet. Tényleg tűrhetetlen állapot ez — mondja Horváth Gyuláné, butikos. — Szüntessék meg ezt a piacot minél hamarabbi Próbáltam a nézelődő vásárlók véleményét is megtudni, de senki nem volt hajlandó szóba állni velem. Az árusok, akik Kelet-Európa legkülönbözőbb tájairól — Litvániától Romániáig — ide-özönlöttek, biztosan nem panaszkodnak. Amíg van vásárló, addig biztosan eljönnek hozzánk. S egyre többen nyugati autóval. Szegényeket lehet is sajnálni. Lendvai Béla Fotó: Szakony Attila Kevesen ismerik talán a Kanizsától nem messze található Homokkomáromot, pedig gyönyörű környéken található. Ebben a környezetben épült fel a XVIII. században a falu plébániája és temploma, melyet századunk elejéig ferencesek laktak. Az utóbbi időkben elhagyatott plébániaépületet most kezdték rendbehozni, mégpedig az alig néhány hónapja itt élő „Juda Oroszlánja és Áldozati Bárány Közösség" tagjai. Beszélgetőtársam Reszkető Mihály huszonegynéhány éves fiatalember, a rend tagja. — A közösség 17 éves múltra tekinthet vissza. Franciaországban alapították a rendet, azóta már elteijedt az egész ('' Reszkető Mihály megtérése ) világon. Hazánkban egy Esztergom melletti faluban és itt Homokkomáromban vannak tagjai a közösségnek. — Milyen céllal jött létre a rend? — Közösségünk alapvetően szemlélődő rend, de hagyományos egyházi szolgálatokat is végzünk. Egésznapos szent-ségimádás, sajátságos liturgia és közösségi élet jellemzi mindennapjainkat. — A „Juda" név okot adhat a zsidó vallással való párhuzamra... —Igen, ami vallásunk egyfajta ökumen, amelynek keretében a zsidó ünnepeket is megtartjuk, így például a hetedik nap békéjét hirdető salbat is. — Miért választja egy fiatalember ezt az életet? — Az Istennel való személyes kapcsolat, amelyet mindennap megélünk és gyarapodhatunk általa, ez az, ami megfogott engem és a társaimat is. Sokan felnőtt fejjel tértünk csak meg, korábban mi is világi életet éltünk. Volt az életünkben egy határkő, amikor felfedeztük ezt a másik világot. Az oltári szentség ereje, a szent áldozás is megragadott bennünket. — Miből tartja fenn magát az egyház? — Elsősorban a kétkezi munkából, de a falubeliek, a hívők és nem hívők segítsége nélkül nem nagyon boldogulnánk, önzetlenül segítenek bennünket, ez is az Istenbe vetett hitünket erősíti. Más kapcsolatunk is van a világi élettel, hiszen a rend tagjai között művészek is vannak, akik zeneszerzéssel, festészettel, tánccal és más művészeti ágakkal foglalkoznak. Támogatjuk az elesetteket, a társadalomból valamilyen oknál fogva kiszorultakat. Rendszeresen tartjuk a kapcsolatot szerte a világban lévő más házakkal is — mondja befejezésül Reszkető Mihály — Lendvai — Ezek az aláírások nem azok az aláírások ^^Szakszervezeti önállósodás a Tungsram-ban __ 6 Q KANIZSA l99a a"gus2tu9 3- 1990. nyaráról egyáltalán nem mondható el, hogy politikai uborkaszezon lenne. Nemcsak a kormány, a parlament és a pártok házatáján van rendszeresen „melegváltás", de a szakszervezeti élet is pezseg. Legalábbis a MSZOSZ Központjában így van, hiszen útjára bocsájtottak egy aláírásgyűjtéssel támogatott népszavazási kezdeményezést. Kérik, hogy a dolgozók és a nyugdíjasok élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekben sem az államhatalmi sem a kormányzati szervek ne hozhassanak döntéseket a szakszervezetek meghallgatása nélkül. Kíváncsi voltam, hogy egy olyan vállalatnál, mint a Tungsram Rt. van-e csatlakozási hajlandóság ehhez az aláírási kampányhoz. — Kész tényeket tudok mondani, de nem erről, hanem egy másik aláírásgyűjtésről — válaszol a feltett kérdésre Németh István, a nagykanizsai gyár szakszervezeti titkára. — Mi az MSZOSZ bejelentésével nem foglalkoztunk. Az elmúlt hetekben lekötött bennünket a Tungsram Rt. szakszervezetének önállósodási szándéka. Tételcsen az, hogy szeretnénk kilépni a vasasok jótékony, mindent elfedő nagy anyagi öléből. Úgy érezzük, hogy saját problémáinkat nekünk kell megoldanunk, csak magunkban bízhatunk. Mivel mind a jogi szabályozás (a kollektív szerződés) mind az egyéb kérdések, a foglalkoztatottság, a bérek, az üdülés, a szociálpolitika tőlünk függ. Nem hiszem például azt, hogy az ágazaton belüli munkanélküliség ellen a Vasas Szakszervezet valamit is tenni tud. — Helyben vagyunk. Munkanélküliség a Tungsram-banl Sok a híresztelés. — A rendkívül szükséges programok következtében a foglalkoztatottság eddig 5—6 százalékkal csökkent. További csökkenések várhatók elsősorban az adminisztratív munkakörökben. Elbocsájtás nem volt, csak átszervezés és korkedvezményes nyugdíjazás. A foglalkoztatottság csökkentésének ezt a viszonylag emberséges módját például a szakszervezet kezdeményezte. A naponta ismétlődő ügyek között a legszomorúbb azokkal az emberekkel találkozni, akiknek a foglalkoztatási biztonsága megingott, akik félnek a presz- tízsveszteségtől, amit esetleg az új munkakör teremt. — Végül is milyen eredményt hozott a sa/óí aláírásgyűjtő — vagy mondhatnánk úgy is: szavazó — módszerük? — Tagságunk 99 százaléka a kilépés, az elszakadás mellett döntött. Tudomásunk van arról, hogy az ország többi izzósa is ezt szeretné. Az élet is ezt követeli tőlünk. Ugyanis minél később tesszük meg a lépést, annál inkább hátrányba kerülünk. Viszont önállóság esetén jól megnézzük, hogy mint Tungsram szakszervezet milyen szövetséghez, szervezethez csatlakozunk. — Nem visszalépés ez? — Úgy érzem, nem. Nem visszatérés a múlt századi önsegélyező betegegyletekhez, hiszen mi a szolidaritás elvét nem adjuk fel, alulról jövő kezdeményezésekre épülő, jól szervezett mozgalmat szeretnénk. Ezért is álltunk át tavaly nyáron a kétlépcsős irányítási rendszerre, amely az üzemi szakszervezeti bizottságból és az 50 fős bizalmi testületből állt. így a hatalmas gyár minden részlege egyformán képviselve van. — Hallottam olyan mun-kásvéleményeket, hogy minden gyár legyen külön-különönálló, és együttesen alkossanak egy Tungsram szakszervezeti szövetséget Erről mit tart az üzemi titkár? — Az önállósodáson belüli önállósodásnak tudom, vannak hívei. A gyári dolgozók többsége azonban úgy szavazott, hogy csak egy egységes tröszti szakszervezet lehet eredményes. — Jelenleg mi a legfontosabb gyári feladat? — A bérrendszer változtatásának második lépcsője. Ennek a második béremelésnek az a célja, hogy a legjobb embereink még az idén hozzájussanak a béremeléshez, amelynek révén kompenzálható a megélhetés költségeinek növekedése. * A hagyományos nagy nyári leállás miatt csendes üzemben volt alkalmam találkozni Horváth Miklóssal, a gyár igazgatójával. Első kérdésem arra irányult, hogy miután a General Elektric megvásárolta a Tungsram részvények többségét, ebben az új felállásban hol a helye, és egyáltalán van-e helye az üzemi szakszervezeti bizottságnak. — Természetesen van — válaszolta a gyárigazgató. — Elsősorban a hagyományos mozgalmi területeken, mint a szociálpolitika, agitáció, oktatás, munkavédelem, sport. A vezetés és a szakszervezet kapcsolata pedig nem a .ki nyer, ki veszít" játék módján alakul. A szakszervezet csak partner lehet abban a munkaerő-profil kialakításában, amit a GE diktál: kevesebb, de jobban fizetett emberrel dolgozzunk, jobb munkafeltételek között, amelyekben helye van a kezdeményezés szabadságának, az önkifejezésnek és a munka örömének. Negyven éven át mindenkit felvettünk, s legtöbbször oda, ahová akarta. A következmény az, ami lett, amivel most küszködünk. A mennyiség volt a fontos, az elkészített munkadarab száma. így nem lehet versenyképesnek lenni. A minőség lehet a legfőbb mutató, s csak ez humánus az országnak és az embernek egyaránt. Folyamatosan olyan megoldásokat kell találnunk, ahol mindenki nyer. Az az igazi ér- A napokban érkeztek haza a Kinizsi-vándotárborból a Hunyadi iskola alsótagozatos tanulói. Tulajdonképpen ezzel ért véget a túrázó gyerekek tanéve. Az iskola nagy gondot fordít arra, hogy tanulói a tanév közben és nyáron is kiránduljanak, túrázzanak. Esztendőnként legalább két vándortárbort indítanak, honismereti szakkört működtetnek, több természetjáró szakraj és osztály dolgozik. Horváth Klára tanárnő vezetésével csak az idei tanévben 10 túrán vettek részt a természeljáró VI. a. osztályos tanulók. Voltak a dekvédelem. Nem foglalkoztunk ezért azzal, hogy a dolgozók ingyenes vagy kedvezményes tulajdonrészhez jussanak-e. Azzal viszont igen, hogy a Tungsram olyan vállalat legyen, amely kimagaslik a legtöbb magyar vállalat közül. Mert az elmúlt évtizedek gazdasági elszigeteltsége ellenére a Tungsram piaca felölei a világ legfejlettebb országainak zömét. Az is út ahhoz, hogy világcéggé váljunk. Ezen az úton az egyik igen fontos kommunikációs csatorna a szakszervezet — mondta Horváth Miklós. Valóban. Az országban folyamatosan zajló temérdek változás közepette ennek a nagykanizsai üzemi szakszervezetnek is az a feladata, hogy kellóképpen kialakítsa, megerősítse önmagát, tevékenyen részt vegyen a reformfolyamatokban. Az ország vezetőinek tehát biztosítaniuk kell a törvényes keretet, hogy a szakszervezet is törvényesen beleszólhasson a dolgozók életkörülményeinek alakításába. Büki Pálné Velencei-hegységben, a Mecsekben, „hóvirág" és .gyöngyvirág" túrákon, s ott találtuk a gyerekeket a „Sporttal az egészségért" akció futó, túrázó és kerékpáros programjaiban is. A honismereti szakkör 13 éve tevékenykedik. Elsősorban a szép zalai tájjal ismerkednek a hátizsákos, gyalogos szakköri tagok. Bejárták már Zél-pusztától Ágneslakig a megyét. A tanévet — hagyományosan — kétnapos körtúrával zárták, mindig más útvonalon, szállásként az Öröm-hegyi-kulcsosházat használva. Valamennyi gyermekcsoport programja nyitott, bármikor csatlakozhatnak hozzájuk más osztályok, más szakkörök tanulói. Meg is teszik szép számmal. Radics Anna, Horváth Ákos-né, Ivancsits Jánosné, Rigóné Nagy Mária tanárok is gyakran útrakelnek a vállalkozó kedvűekkel. A túraévad végén gyerekek és tanárok köszönik a Posta és a DKG felnőtt természetjáró szakosztályainak szíves segítségét. Bné A túra-évad végén A kulcsoshoz előtt. ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ KANIZSA Solt Ottília a munkásság és a szövetkezeti parasztság képviseleti hiányáról — a sajtó szabadságáról — az MDF merevségéről és az SZDSZ kompromisszumkészségéről Szombaton reggel tartotta első ízben fogadóóráját az SZDSZ Hevesi úti irodájában Solt Ottília országgyűlési képviselő, aki az SZDSZ megyei listáját vezette. Már fél kilenc előtt többen vártak rá, ezért fogadóórája után beszélgettünk. — Milyen tapasztalatot szerzett a másfél nap alatt? — Egyszerűen csodálattal tölt el, hogy milyen olthatatlan lelkesedéssel politizálnak itt az emberek. Végig gondolva a másfél év történéseit az ember úgy gondolná, hogy halálosan belefáradtak az emberek abba az intellektuális erőfeszítésbe, hogy megpróbáljanak álláspontokat kialakítani — de nem így történt. Úgy látszik mégis csak talpon tudunk maradni, ha ez az aktivitás nem csökken. Amióta a politikai élet így meglódult, nagyon gyötör, hogy sokkal kevesebb az alkalom arra, hogy igazából tájékozódni tudjak az életben, hogy a valóság problémáit tisztán lássam. Engem ez zavar. A tegnapi és a mai találkozások azonban pótoltak valamit. Izgatott — mert semmilyen információm nem volt — , hogy a falun lakók és a mezőgazdaságból élők mit gondolnak a földről. Hogy a kisgazdák mit beszélnek erről, azt tudom, mert a parlamentben mondják. Voltak olyan érzéseim, hogy ez nem igazán fejezi ki a falusi lakosság véleményét. Azok, akik a tsz-ekben megtalálják a számításaikat, nem lelkesednek a feloszlatásért. Arról persze egy ilyen vita során sem lehet képet alkotni, hogy milyenek az arányok. De az világosan látszik, hogy jelen vannak bizonyos érdekek, a tényleges viszonyok között, amelyekről a politikában kevés szó esik. Remélem, hogy azok a kapcsolatok, amelyek tegnap Nagyrécsén kialakultak, nem fognak elfelejtődni. Van tehát fogódzó, ami alapján tájékozódni tudok. — Mai politikai életünkben, felteszem, éppen elég gond van. — Sokmindent aggasztónak látok az új politikai felállásban, jelesül azt, hogy a teljesen érthető okokból hitelét és legitimitását vesztő szövetkezeti mozgalomnak nincs politikai szószólója. Ugyanis míg a mezőgazdaságban dolgozóknak egy jelentős része szövetkezetben gondolkodik, a politikai képviselők nem léteznek. A régiek már nem, mert elveszítették a hitelüket, az új politikai erők még nem tudták megtalálni az intézményes csatornákat az érdekképviseletek irányába. Ók is — tu- lajdonképpen akármilyen erős lobby volt ez — lobbyként tudnak működni, hiszen a gazdasági döntésekbe még alaposan bele tudnak .mászni" de politikai arcként nem tudnak működni. Ez rendkívül aggasztó, mert ellensúly nélkül marad egy másik markáns érdek, aminek viszont erőteljes politikai képviselete van. Ugyanez a probléma még sokkal aggasztóbb más fontos területeken, hiszen munkáspárt sincs. Tehát a munkásérdekeknek nincs csatornája, mert az összes képviselő, aki szólhatna, ugyancsak elveszítette a hitelét és a legitimitását. Telnek az évek és törvényeket hozunk, gazdasági döntesek születnek, de igazából nincs érdekképviselete a munkásoknak, s egyáütalán az ipari szférának. Tehát nemcsak a mezőgazdaságot illetően vannak szörnyű elóérzeteim, hanem általában a széles társadalmat illetően. Nagy aránytalanságok vannak ebben az új politikai szereplőgárdában. — Gondolom, ezekkel a problémákkal keresik fel? — Egyáltalán nem olyan problémákkal kerestek meg, hogy intézzük el, hogy a bérüket emeljék akárhány százalékkal, hanem ennél sokkal differenciáltabban, árnyaltabban léptek fel, imponálóan ismerve a problémák különféle megvilágításait. De mindenütt feltűnő volt az érdekképviselet hiánya. Kiderült, hogy keresik az út-ját-módját annak, hogy az érdekeket hogyan tudják felvonultatni — s ebben bizony a parlament nem, vagy nem eléggé tud segíteni. Ugyanakkor csökkent valamelyest az az igény, hogy a képviselő amolyan .kijáró" legyen. — Nagy vihart kavart a parlamentben a Pártatlan Tájékoztatási Bizottság felállítása. Pro és kontra érvek tömege csapott össze... —Nagyon cinikusan is lehetne interpretálni azt, ami most a parlamentben folyik. Hiszen a birtokon belül lévő Demokrata Fórum csökkenteni szeretné a PTB hatáskörét és a szerepét olyannyira, hogy a szélső álláspont is megfogalmazódik, például a Csurkáé, miszerint nem is kell. Nyilvánvalóan azért, mert a kulcspozíciókat — az előző rendkívül durván működő ellenőrző testület fennállása idején — megszerezték. A kormány ebben az ügyben visszafogott, de az MDF álláspontja a PTB-val kapcsolatban arra utal, hogy nem kívánnak további együttműködést, mivel a kulcspozíciók náluk vannak, és ők a kormánypárt. Ez az álláspontjuk mögöttese. A miénk meg ennek a kivédése. Az a véleményem azonban, hogy igazából semmiféle törvény és semmiféle bizottság nem tudja biztosítani a sajtószabadságot. Ezt mindenki tudja, aki ebben a vitában részt vesz, hogy ez egy mentőöv, amibe bele lehet kapaszkodni... Igazából a sajtószabadságot a szokások tudják biztosítanil Az, ami most folyik a sajtóban, közelít a sajtószabadsághoz. A televíziót persze számítsuk le, bár az a benyomásom, hogy a tv is jobb, mint a választások előtt. — Mégis hogyan ítéli meg a sajtószabadság kérdését? — Nem látom olyan szörnyű veszélyben a sajtószabadság dolgát, de azt is nagyon jól tudjuk, hogy nem annyira szilárd a hazai demokratikus berendezkedés, hogy ez máris igazi garanciákat tudna nyújtani. A sajtót ténylegesen gúzsba köti az a tény, hogy rossz a lelkiismerete. Nem muszáj, hogy egy kormány vagy egy kormányzó párt nyomást fejtsen ki annak érdekében, hogy a sajtó őt dicsőítse... Az újságírók jó része — nem oktalanul — fél. Azért mert tudja, hogy .sáros". Hiszen az előző kormányzó pártot is dicsőítette. Másrészt tudni kell, hogy a semmiből nem lehet egy új újságírógárdát teremteni. Pótolhatatlanok a mai emberek, mert kitűnő, jól informált szakemberek, lépést tudnak tartani a világban történő eseményekkel, ezért el kell felejteni a szemrehányható múltat. — Többen felvetik, hogy ha a PTB vitában az MDF elfogadja az SZDSZ javaslatát, ennek fejében az SZDSZ enged ményeket tesz az önkormányzati törvénytervezet ügyében. — Ez egy nagyon rossz kompromisszum lenne. Valószínűleg a szereplők nem is nagyon állnának rá, hogy egyiket a másikért cserébe adják, mert mind a két dologban kompromisszumot kell kötni, méghozzá azért, hogy a dolgok működjenek. A Szabad Demokraták kifogásai az önkormányzati törvénnyel szemben nem taktikai kifogások, amiket azért találtak ki, hogy a nekik fontos dolgokat kisajtolják a kormánypártból, hanem olyan kifogások, amelyek az ország és azon belül a közigazgatás rendjének a működőképességét érintik. Természetesen el tud múködgetni az ország olyan törvény alapján is, amelyet a kormány beteijesztett, csak nem jól. Az az álláspontunk, hpgy a kormány javaslata nem biztosítana rugalmas működést főként nem a helyi autonómiák számára. A kormány törvényjavaslata a mostani álláspontokat elég mereven konzerválja. Mi úgy gondoljuk, hogy ez egy meghaladandó állapot. Olyan szabályozást kell hozni, ami működőképességet biztosít, de a lassú átalakítást is lehetővé teszi. Olyan javaslatokat, módosításokat kell belevinni a törvénybe, amelyek lazítják az önkormányzati törvény merevségeit. Mindenekelőtt a kormány beleszólási jogkörének a terepe a kérdés, és a megyerendszer felhatalmazásai. A megye léte szerintünk is megkérdőjelezhetetlen, mert egy csomó intézmény megyei formában működik. — Az önkormányzati törvénytervezet vitájában élesen felvetődött a főispán vagy kormánymegbízott hatásköre. Ha nem fogadja el az MDF az SZDSZ javaslatait ez ügyben létrejöhet-e kompromisszum? — Alighanem nem. De úgy gondolom, hogy javaslatainkat elfogadja az MDF. Hiszen az MDF is helyi önkormányzatokat akar, s igazán komolyan goldolta, hogy a helyi kis közösségeknek a hatalmát és döntési lehetőségeit növelni kell a központi akarathoz képest. Nyilván az MDF-en belül is van tábora annak, hogy lazítson a beterjesztett szabályozási rendszeren. — Gyakran vádolják mostanság az ellenzéket ob-strukcióval. Obstruál-e az ellenzék? — Ez egy teljesen megalapozatlan vád. Kár is rá szót vesztegetni. Az MDF hisztérikusan keresztül akarja hajszolni az önkormányzati törvényt, mert valamilyen — szerintem nem igazán józan megfontolás alapján — úgy döntött, hogy a helyhatósági választások előfeltétele, hogy az önkormányzati törvény megszülessen. A helyhatósági választások szükségességét senki nem vitatja. Ennek gyorsan le kell zajlania, mert áldatlan állapotok uralkodnak az országban, éppen a hatalomnélküliség miatt Az új hatalom még nem képes érvényesíteni az akaratát, a régi pedig tudja, hogy mennie kell, s ennek megfelelően működik. Nem tartjuk igazi dilemmának (Folytatás a 8. oldalon) Beszélgetés Solt Ottíliával MDF-es segédrendőrök Még a választásokat megelőző hetekben jelent meg az MDF plakátja: tavaszi nagytakarítást ígérve. Aztán a győzelem éjszakáján volt szerencsém testközelből szenl-ügyre venni a nyugodt erő illusztris képviselőit. Mát mit mondjak, Csengey, Seham-s-chula vagy az akkor még az MDF-nél állomásozó Király úr nem látszott éppen nyugodtnak. Pedig akkor már egyértelmű volt, hogy megnyerték a meccset. Ám a méltóságteljes örömnek (talán az akkor még csak miniszterelnök-jelölt Antall Józsefet leszámítva) nyoma sem látszott rajtuk. Sőt. Kifejezetten izgágának tűntek, amikor a tévé képernyőjén az ellentábor kapott szót, a Bem téri palotában csak úgy röpködött a szemét, a rohadt komcsi vagy/és zsidó. Olyanok szájából, akik ma a kormánypárti padsorokban foglalnak helyet a parlamentben. A nyugodt erő söp-rűs emberei nyilván ennek a nemzetidegen mocsoknak üzentek hadat. Mindamellett a kormányzás ötven napja után a közvélemény nagyobbik hányada zúgolódik, hol késik az MDF köztisztasági akciója. Mások még (és kár volna azt hinni, hogy csupán a kommunisták és zsidók) naiv módon azt szajkózzák, hogy talán ildomosabb lenne, ha a magyaros demokraták először saját portájuk előtt söprögetnének. Jut eszembe mindez arról, hogy amíg ott fönt vitatkoznak, hogy hova is küldjék először a kukáskoesit, odalent az cmdéefes köznép korántsem tétlenkedik. I Iallom a 168 óra riportjában, hogy a balatonszárszói MDF-es vezető megüzente az egész tanácsi apparátusnak, hogy mindenki ki lesz rúgva, az egy portást kivéve, mert azt ő ismeri. Mivelhogy a helyettese a pártban. A kormánypárt helyi megbízottjának példabeszédéből értesülhet ország-világ, hogy a tanácsiak velejéig korruptak, amire a legfőbb bizonyság, hogy kiszolgálták a (korábbi) pártállamot. Az csak nyilván a véletlenek szerencsés egybeesése, hogy a szárszói MDF elnök jelöltetni kívánja magát polgármesternek. Arra nézve, hogy hol volt és mit csinált idáig ez az agilis honpolgár, jóformán semmit sem tudunk meg. Azaz, hogy valami apróságot mégis: egy óvatlan pillanatban elkotyogja, hogy nekik aztán nem kell bemutatni milyenek is íizok a kommunisták, hiszen 32 évig maga is tagja volt az MSZMP-nek. Puff neki, biztos csak azért, hogy belülről bomlassza. Ezt — sajnos — nem a rádióriporter, csak én teszem hozzá. Persze kár is lenne megakasztani a szárszói fórumos monológját, mivel igen figyelemre méltó dolgokat mond. Fittyet hányva a pártfegyelemre, beavatja a hallgatókat abba is, hogy érdekes körlevelet kaptak az országos központtól, amelyben arra kérik őket, mielőbb szervezzék meg helyben a rendezvény -biztosító szabadcsapatot. A szárszói MDF elnök ezt afféle segédrendőri osztagnak tudja elképzelni, amit nem csak a faluban, de íiz ország bármely pontján be lehet majd vetni. No fene, most már az MDF is? A kisgazdák éppen az előbb cáfolták, dehogyis akarnak ők, tisztiiskolás rekrutáik révén, beépülni a hadseregbe, a rendőrségbe, hogy aztán átvegyék a hatalmat. De hát az MDF hatalmon van? Vagy mégsem? Kiket akarhat vajon szabadcsapataival megfegyelmezni? Remélhetőleg csak saját bosszúra éhes, agyament aktivistáit, akik között szép számmal akad a szárszói atyafihoz hasonló kiugrott kommunista. Az ilyesfélék természetrajzát már jól ismer jük, a leghangosabban ők tépik a szájukat, hogy eltereljék magukról a figyelmet. Olvasóink még emlékezhetnek a csóri MDF-es tanácselnök esetére, aki a cigánykérdés megoldását leginkább golyóval tudta elképzelni. Mármint a neki nem tetszők fejébe. Félő, ha ez a sötét erő biztatást kap — mint ahogy ezt a szükségszerű tisztogatás örve alatt az ominózus rádióműsorban Kónya Imrétől meg is kapta — elszabadulhat a pokol. Történelmünk során már jó néhányszor keservesen megtapasztalhattuk, hogy a hatalommal csak és kizárólagosan visszaélni lehet, ha a kisszerű, dilettáns és demagóg „igazságosztók" kezébe kerül. Tódor János Akibe belefojtották a szót lFolytatás a 7. oldalról) azt, hogy e nélkül a törvény nélkül nem lehet választásokat tartani. De nagyon veszélyesnek mondjuk — már az eddigi hónapok tükrében ls — az elhamarkodotttörvényalkotást Ha a széleskörű konszenzus-keresést obstrukciónak meri valaki nevezni, akkor téved. — Azt gondolom, hogy a tévedés abból adódik, hogy az MDF nagyon magába sűjkolta, hogy a törvény elfogadása és a választások megtarthatósága szorosanösszefügg, és ezért elszánta magát a vad hajszára. Ehhez a rögeszméhez ragaszkodva félnek az ob-strukciótól, hiszen világos, hogy obstrukcióval meg lehetne akadályozni az egész választást Azt hiszem azonban, hogy világos; nem is tudjuk, és nem is akaijuk megakadályozniaválasztásokat — Egyébként hogy érzi magát a Parlamentben? — Hát... néha nagyon fáj a szivem, hogy kint sütanap. Nincs módom és lehetőségem arra, hogy sokkal többet mozogjak abban a közegben, ahol otthon érzem magam, ahonnét én a mondanivalómat szívom. A politikai élet résztvevőivel találkozom, s keveset találkozom az azon kívüliekkel, beleértve a saját családomat is. Úgy érzem, hogy emiatt az elszigetelődés miatt nem igazán tudom a véleményemet Jól formálni. Még nem tudom, hogyan lehetne a helyes arányokat megteremteni. Vagy bele kell törődni, hogy ebben a négy évben ez így lesz...? — Úgy gondolja, hogy a parlament kibíija a négy évet? — Úgy! A parlament kibírhatja. Más kérdés, hogy a kormány klbíija-e. Könnyen fel lehet borítani a parlament működőképességét. Azt gondolom viszont, hogy kevéssé mozdítaná elő az ország kibontakozási lehetőségeit, ha új választásokat kellene kiírni. — Elégtételnek érzi, hogy országgyűlési képviselő lett? — Igenl A választásokat megelőző mintegy másfél év, amikor az ellenzék politikai porondra lépett és politikai Intézménnyé vált, nagyszerű előlskolája volt ennek a következő négy évnek. Némi töprengés után döntöttem úgy, hogy elfogadom a jelölést, aztán úgy gondoltam, az elmúlt tíz év befejezése csakis ez lehet. Esztétikai vétség lenne, ha nem így történt volna. Ilyen értelemben érzek elégtételt. — Köszönöm a beszélgetést. Marton Györgyi AVárosiTanács V.B. legutóbbi ülésén a 3. napirendi pont tárgyalása közben Gadányl László, a NADISZ elnöke felállt és kiment Az okokról kérdeztük. — A 3. napirendi pont a „len-gyel-piac" vitája volt Időben és Jól láthatóan — ezt a környezetemben ülők is megerősíthetik — Jeleztem hozzászólási szándékomat. Ami számomra furcsa volt, hogy a hozzászólásoknál nem minden esetben a jelentkezési sorrendet vették figyelembe. Számomra a legnagyobb meglepetést a napirendi pont vitájának vége Jelentette, hiszen utolsóként kívántam volna hozzászólni, amikor az elnök úr a vita lezárását javasolta. Ekkor a mellettem ülő Schmldt István szólt, hogy én még jelentkeztem. Erre a válasz az volt, hogy a vb úgy döntött, hogy lezárja a vitát. Csak azt nem tudom, hogy mikor. í''oy gondolom, hogy illett volna megkérdezni, elállok-e hozzászólási szándékomtól. Ezt nem tették megl — Mit akart elmondani? — A vitában számomra furcsa volt, hogy csak a piac nagykanizsai hatását vették figyelembe. Az országot behálózó .lengyel-piacokról" van szó. Én úgy gondolom, hogy ez egy sokkal összetettebb kérdés, melyet csak a tiltással megoldani és rendezni nem lehet. Erre szerettem volán felhívni a jelenlévők és a tanács vezetésének a figyelmét. Javaslatom az lett volna, hogy a Városok Szövetségén keresztül kezdeményezzék a kormánynál, hogy hathatós és komplex intézkedéseket tegyenek a .lengyelpiacok" ügyében. Úgy gondolom, ha valamit az ellenőrzött helyen nem tudnak kulturáltan megoldani, akkor annak millió vadhajtása ls nehezebben kezelhető. — Milyen megoldásokra gondol? — Két megoldási Javaslatot tudnék elképzelni. Az egyik országos szintű: védővámok, más pénzügyi és adminisztrációs intézkedések bevezetése, a másik: átmeneti megoldás — lakóépületektől távoleső piac kialakítása. Ezt persze, részletesen kl kellene fejteni, de a vb-n az elnök megvonta a szót. M. Gy. A Városi Tanács VB. legutóbbi ülése egyik napirendjén szerepelt az Ady út végén lévő városi szennyvíztisztító telep bővítésének beruházási programja, amelyet a VB. jóvá is hagyott Az érdekes közérdekű témában felkerestük a tanács tervosztályát, ahol kérdéseinkre Cserti Tibor osztályvezetőhelyettes válaszolt. — Mi tette szükségessé a telep bővítését? — A közel másfél évtizede elkészült és már üzemelő szennyvíztisztító telep I. üteme már több éve jelentős túlterheléssel működik. A 12500 köbméter napi kapacitású telepre érkező mintegy 1700-1800 köbméter szennyvíz 30—35 százaléka tisztítatlanul távozik a befogadóba. E jelentős környezeti szennyezés miatt a Vízügyi Igazgatóság kötelezte a Városi Tanácsot a telep kapacitásának bővítésére, és a megfelelő tisztítási hatásfok elérésére. A telep bővítése 1989-ben a kezelőépület bővítésével és a műhelyépítéssel megkezdődött. — Hogyan szervezték a tennivalókat? — Egy fordulós, nyilvános versenytárgyalást tartottunk. Az ajánlatot tevő 12 szerv részéről 24 ajánlati változat érkezett, amelyek ötféle technológia tízféle változatát tartalmazták. Az ajánlatok elbírálására a bonyolító Oviber-en kívül felkértük a szakma három élenjáró szakemberét is. A vállalkozók műszaki-pénzügyi megbízhatósága, az ajánlott árak és a nyújtandó műszaki megoldás alapján négy ajánlatot javasoltak döntésre. A gazdaságos beruházási költség mellett döntően esett latba az üzemviteli költség vizsgálata. — Ki nyerte el a pályázatot? — A Keviterv és a Budapesti Mélyépítő Vállalat közös ajánlata. — Mi volt a döntő a nyertes pályázat ajánlatánál? — A Kelet-magyarországi Vízügyi Tervező Vállalat az USA környezetvédelmi iparágának egyik legnagyobb vállalkozását, az AIR Product Aud Chemicals céget megkeresve, újszerű, Európában eddig csak két államban bevezetett, de hazánkban még nem alkalmazott biológiai tisztítási technológiát — az amerikai cég A/O-ás szabadalmát — kívánja alkalmazni, rendkívül hatásos üzemvitel mellett, világszínvonalú levegőztetési rendszer kiépítésével. Az eljárás a jelenlegi kapacitás kétszeresének, azaz napi 25000 köbméter beérkező vízmennyiség megfelelő tisztítását biztosítja; sőt kedvezően biztosított a telep további bővítése akár50000köbméter tisztítására is, alapvető mélyépítési munkálatok nélkül. A beruházás legalább 15—20 évre megoldja a város gondjait. — Mi a kivitelezés befejezési határideje? — A szerződés szerint 1991. október 31. A pályázó a leghosszabb időtartamú hat hónapos próbaüzemet vállalta, továl&bi két év jótállási kötelezettséggel. — Mennyibe kerül mindez? —A beruházás összköltsége— rendkívül kedvező pénzügyi feltételek mellett — 125 millió forint Ebből 1990-re 24,6 millió forint már szerepel a tanács költségvetésében, s így 199l-re mintegy 100 millió esik. Ez a hatalmas összeg azonban nem terheli teljes egészében a városi költségvetést A teljes összeg 60 százalékát — számítások szerint átlagosan közel 70 százalékos szennyezettség! arány figyelembevételével — a Sörgyár finanszírozza. Tárgyalások után az ezzel kapcsolatos megállapodás előkészítése folyamatban van. Mivel referencia munkáról van szó — Magyarországon először nálunk bevezetve — kérelemmel és pályázattal fordultunk a Környezetvédelmi Minisztériumhoz, jelentős összegű támogatást remélve. Már tárgyalásokra is sor került, s a kedvező fogadtatást várhatóan pozitív elbírálás követi a napokban érkezett miniszteri leirat alapján. Tihanyi István A sokat emlegetett demográfiai hullám elérte a középfokú intézményeket is. Évről-évre több és több fiatalt zsúfolnak be — kényszerből — falaik közé. Minden évben nő az érettségizettek, a szakmai képzettséggel rendelkező fiatalok száma, de azoké is, akik kezükben az oklevéllel, az érvényes végbizonyítvánnyal tanácstalanul toporognak, állást keresnek, eredménytelenül. Jelenleg a városi Munkaügyi Hivatal ötvenkét olyan fiatal nevét tartja nyilván, akik érettségi után nem tudtak elhelyezkedni. Közülük negyvenhárom lány, kilenc fiú. Az egyre súlyosbodó elhelyezkedési gondokat enyhítendő, a dr. Mező Ferenc Gimnázium az elmúlt tanévben lépett Felvállalt egy komplett tanfolyamot, melyet a Zala Megyei Munkaügyi Hivatal Nagykanizsai Kirendeltsége közreműködésével a budapesti SZTÁV-ÁT Kft. finanszíroz. Mayer Ferenc igazgató úrtól erről a következőket tudtuk meg: — A nyolcszáz órás tanfolyam olyan fiatalok részére szerveződött, akik az érettségi után nem tudtak elhelyezkedni. Számítástechnikát, munkaügyi és társadalombiztosítási ismereteket, valamint gépírást tanultak. A számítástechnikát kétszáztíz, a gépírást százhúsz, a munkaügyi és társadalombiztosítási ismereteket pedig négyszázhetven órában. — A gyerekeknek kellett valamilyen előképzettséggel rendelkezniük? — Nem. A számítógépek kezelését nem ismerő, gépírni nem tudó fiatalok is jelentkezhettek, velük a kollégák természetesen az alapokról indultak. A bekerülésnek egy feltétele volt: a tanfolyam ideje alatt nem lehetett senkinek érvényes munkaviszonya, hiszen a Munkaügyi Hivataltól erre az időre fizetést kaptak, havi négyezerkettőszáz forintot. — Milyen időbeosztással folyt a tanítás? — Az iskolai lehetőségek függvényében ez változó volt. Az órákat zömében délután, keveset délelőtt tartottunk, a téli és tavaszi szünetben tömbösítettünk, így könnyebben tudtunk helyet, berendezést, szakembert biztosítani. Az oktatást az iskola tanárai önként vállalva végezték. Jól felkészült kollégák ők, akik a nappali tagozaton is hasonló tárgyakat tanítanak. A tananyagrendszert a SZTÁV írta elő, ők biztosították a tankönyveket is. — Milyen képesítést kaptak a fiatalok? —A tanfolyam végén a SZTÁV-ÁT Kft. által kiküldött vizsgabiztosok előtt vizsgát kellett tenniök számítógépkezelésből, gépírásból, a munkaügyi és társadalombiztosítási ismeretek elméletéből és gyakorlatából. Érvényes vizsga esetén számítógépkezelői, munkaügyi és társadalombiztosítási ügyintézői végbizonyítványt kaptak. Természetesen ez csak bizonyítvány volt, és nem garancia az elhelyezkedésre. —Kérem, összegezze az elmúlt év tapasztalatait! — Kollégáim véleménye és a magam tapasztalata alapján azt mondhatom, hogy a gyerekek szorgalommal tanultak, öröm volt velük dolgozni. Tizenkilencen végeztek, valamennyien sikeres vizsgát tettek. Az elhelyezkedésükről még nincsenek információink, kértük őket, ősszel jelentkezzenek, és mondják el, hol, milyen állást találtak maguknak. — Az idén is indul ilyen tanfolyam? — Megfelelő számú jelentkező esetén, igen. — Kik, milyen feltételekkel, és hol jelentkezhetnek? —Minden kanizsai és Kanizsa környéki fiatal, aki az érettségi után nem tudott elhelyezkedni, jelentkezhet a dr. Mező Ferenc Gimnáziumban és a Munkaügyi Hivatalban — a nyár folyamán. H. M. Í Élelmiszerkereskedelmi tanbolt épül a Thury téren Szabó Imrétől, az MDF városi szervezetének alelnökétől kaptuk az érdekes hírt: Az MDF-piacon kialakult tapasztalatok alapján és a kereskedelmi tanulók szakmai képzési színvonalának emelése érdekében élelmiszerkereskedelmi tanbolt épül a Thury téren. Felépítéséhez a Városi Tanács a Thury téri kispiachoz tartozó szabadterületen rendelkezésre bocsájtott mintegy 200 négyzetméternyi területet. A tervek szerint az élelmiszer jellegű vegyesboltot külön húsáru résszel látják el, és a földszinti raktár- és szociális helyiségeken kívül az emeleten jól felszerelt oktatási kabinetet, valamint közösségi célra társalgót alakítanak ki. A tanbolt nem lesz nyereségérdekeltségü, éppen ezért minimális árrést alkalmaz majd, s elsősorban a nagycsaládos és nyugdíjas réteg számára biztosít olcsó áruféleségeket. A bolt telepítésével az eddig gyengén működő Thuiy téri kispiac élénkülését várják. Az építés társadalmi munkában történik. Az első munkafelajánló a Fidesz városi szervezete volt. A szervezők vár] ák a vállalatok, magánkereskedőkés pártok bekapcsolódását az akcióba. A társadalmi munka és építőanyag felajánláson kívül pénáaeli támogatást is lehet nyújtani, mégpedig a Thury György Kereskedelmi Szakközépiskola OTP-nél vezetett 880-433015. sz. számlájára (átutalási postautalvány augusztus hóban szerda délelőtt kapható a Zrínyi M. u. 33. sz. alatti iskola gazdasági irodájában). A „keristák" tanboltja a városi önkormányzat tulajdonába kerül majd, kezelője pedig a Thury-szakközépiskola lesz. » í 125 milliós beruházással Szennyvíztisztítás — világszínvonalon Komplex képzés a Mező-ben 10 r KANIZSA 3 1990. augusztus 3. Tisztelt Szerkesztőség! Ez a megye nem jfexf^ megye! Kire érvényes a jogszabály? „Az a bizonyos szalmaszál" című levélhez a tisztánlátás érdekében az alábbi kiegészítést kívánom tenni: Kovács Zoltán idézett a 49/1984. VB. sz. határozatból amelyből kiderül, hogy kérelmem elbírálása a termelés-ellátásfelügyelett osztály hatáskörébe tartozott, vagyis ez a VB-határozat nem mondja ki a szeszesitalok értékesítésének tilalmát Kovács Zoltán arra hivatkozik, hogy megszaporodtak a városban az italozó helyek. Azt viszont nem úja le, hogy én teázó üzletkörre kértem engedélyt Azt akkori jogszabályok szerint ebben az üzletkörben nem is értékesíthettem volna korlátlanul szeszesitalokat (nem értékesíthettem volna sört, bort pálinkát stb.), csakis tea ízesítéshez. Ez előzetes számításaim szerint naponta mintegy fél-egy liter szeszesital forgalmat jelentett volna. Ezért is találtam furcsának az indoklást, miszerint a városrészben nemkívánatos a szeszesitalforgalmazás, így tolemeztakis lehetőséget is megtagadták, ugyanakkor pár méterre az én üzletemtől kodátlan mennyiségben és minőségben értékesíthetnek. Gondolom, ha két cipőbolt van egymás mellett, akkor az emberek nem vesznek több cipőt hanem választhatnak, hogy ott veszik meg, ahol jobb a minőség és gyorsabb, kulturáltabb a kiszolgálás. Azon pedig igazáncsodálkozom, hogy Kovács Zoltán azt úja: minden állampolgár esetében az érvényes jogszabály szerint jártak és Járnak el Ugyanis furcsának találom, hogy szinte velem egy időben nyŰó üzletben— amely 30 méterre van e középfokú oktatási és kb. 80 méterre van az általános iskolához — vajon milyen jogszabály szerint engedélyezték a szeszesital forgalmazást? A szalmaszál és becsületesség kapcsolata pedig? Én erkölcsi bizonyítvánnyal igyekeztem ezt bizonyítani, ám úgy látszik, ebben az esetben ez kevésnek bizonyult mert a termelés-ellátásfelügyeleti osztályról telefonon is kérték a másodfokon e\járó szervet hogy részemre senvnilyen körülmények közt se adják meg az engedélyt Tehát megbotlottam a szalmaszálban. Talán más papírokkal is bizonyítani kellett volán, amelyek híres emberek arcképét tartalmazzák? Nem tudom Tisztelettel: Szabó Dénes magánkereskedő Nagykanizsa, Kazanlak krt. 4—10. Levelek nyomában Fotósok, türelem! Úgy gondolom, közérdeket érint, amiről írok. Amikor Szent István királyunk a nemzetet állammá szervezte és létrehozta a hűbéri birtokok határa mentén a vármegyerendszert, még nem tudhatta, hogy milyen maradandót alkotott a közigazgatásban. Először a katolikus egyház volt az, amely nem fogadta el ezt a szervezeti rendet és a maga egyházmegyéit a püspökségek köré szervezve sokkal nagyobb régiókban gondolkodott. A későbbi uralkodók, a török hódítók, valamint a bécsi kormányzat is számtalan kísérletet tett arra, hogy megszüntesse a vármegyéket. Az országban a feudális jogviszonyok alapján szerveződött megyék — többé kevésbé változatlan határokkal — már a középkorban is gátjai voltak a közigazgatás fejlődésének. Vitathatatlan, hogy a mindvégig meglevő megyei önkormányzat bizonyos időkben korlátozta a központi hatalom elnyomó intézkedéseit, a magyar köznemesség érdekeit védve. A polgárosodás, városiasodás korában azonban már nyilvánvalóvá vált, hogy ez a rendszer — a feudális hagyomány élő kövülete — nem szolgálja a fejlődést. Ezért jöttek létre a megyéktől független szabad királyi városok. A városokat a polgárok, a megyéket a köznemesség, későbbiekben egy dzsentroid jellegű tisztviselő réteg irányította. így alakulhatott ki az a furcsa helyzet, hogy a városok felvilágosult liberális polgári vezetésével szemben egy reakciós konzervatív megyei vezetés állt, amely féltékenyen őrizte a vármegye rendszerét. Ez a dzsentroid réteg egyidejűleg volt a mindenkori konzervatív központi hatalom meghosszabbított keze, valamint a helyi bürokrácia megyei önkormányzata. Egyidejűleg volt a hatalom (Horthy-tól Rákosiig, a monarchiától a szovjet rendszerig) kiszolgálója, valamint a helyi kiskirályok élettere. így volt ez napjainkig, és a jelenlegi kormánykoalíció szándéka szerint (a látszat-mó-dosítások nem sokat változtatnak), így lesz a jövőben is. Az ellenzéki pártok (SZDSZ. FIDESZ, szocialisták) a megyerendszer megítélésében szinte egységesek. A rendszerváltás egyik alapja a feudális jellegű megyerendszer megszüntetése. Nem kell vármegye, nem kellenek alispánok és főszolgabírók! Nem kell központosított bürokrácia, nem kellenek a helyi önkormányzatokat ellenőrző, igazgató és a felsőbb hatalom szándéka szerint korlátozó Vármegyei hivatalok. A megyei önkormányzat fából vaskarika. OLYAN, MINT MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT NINCS! CSAK MEGYEI ÖNKÉNY VAN! Mi, kanizsai polgárok évtizedek óta a bőrünkön érezzük ezt az igazságot. De nemcsak mi, hanem a fejlesztési javak megyeszékhelyre történő központosítása miatt vergődő és sorvadó falvak lakossága is. Mert a megyerendszer egyetlen haszonélvezője a megyeszékhely. Ezért az új hatalom ó-konzervatív urai vegyék tudomásul, hogy a vármegye rendszer és a demokrácia két dolog. A nép rendszerváltást és nem hatalomváltást akar. Kelemen Z. Pál Szocialista Párt Balogh Endre kanizsai olvasónk szerkesztőségünkhöz küldött levelében az Altalános Szolgáltató Szövetkezet által üzemeltetett Béke úti színes fotólabor körüli gondokról írt. írásában többek között megállapítja: Kanizsa város ismét szegényebb lett egy szolgáltatással. Valóban így lenne? A kérdésre Róka Ferenc, a szövetkezet elnöke válaszol: —A Béke út 28. szám alatti színes FOTÓLABORT nem zártuk be, szolgáltatásainkat nem szüntettük meg. Az egyik gép elektronikai, majd mechanikai meghibásodáa miatt a színes képek kidolgozásának minden munkaműveletét jelenleg nem tudjuk elvégezni. A labort emiatt csökkentett létszámmal üzemeltetjük. A gép megjavítása alkatrész hiánya miatt késik, de ígéretet kaptunk a beszerzésre, és reméljük, hogy hamarosan sikerrel járunk. Saját felvételeink miatt is szövetkezetünknekelemiérdeke, hogy a gép javítása minél előbb megtörténjen. A szövetkezet két műtermében — az Ady, illetve a Béke úton — a FOTÓLABOR számára beérkezett megrendeléseket továbbra is fogadják, és egy fényképész szövetkezettel együttműködve végzik a munkát. A fotósok örömére közölhetem, hogy az amatőr felvételek kidolgozására egy MINI FOTÓLABOR üzembehelyezéséről folytatunk tárgyalásokat, és elképzeléseinket a közeljövőben szeretnénk megvalósítani. Addig is, míg a két szolgáltatás beindul, kérjük a fotósok szíves türelmét. Tóth Ferenc Helyesbítés Szerzőnk, Szabó Vince kérésére közöljük, hogy a Kanizsa június 29-i számában megjelent cikk eredeti cime „Országgyűlési képviselő fogadóóráján" volt, zárómondata pedig igy hangzik helyesen: „Munkastílusa kialakításához türelmet kérek a tisztelt olvasóktól." (A szerkesztő) v_J 1990. augusztus 3. r KANIZSA 2 Másnap délután Peter mit sem sejtve kanyarodott be egy kék kocsival az Iroda elé, ahol Laura dolgozott. Éppen végetért a munkaidő. A férfi türelmesen várakozott — de Laura nem jött elő. Húsz perccel később Peter felment az épületbe, és... megtudta, hogy Laura egy órával ezelőtt kijött az Irodából, mert valaki telefonált neki, és közölte: odalenn a garázsban a féij e válj a. Peter mit sem értett az egészből. Hisz ő nemjárt itt ma, miféle férfi kereshette Laurát? És hová tűnt az asszony? Rosszat sejtve hajtott hazafelé. Remélte, Laura már korábban hazament. De akkor miért nem hívta őt fel? Idegességében az egyik zebrán majdnem elgázolt egy gyalogost. ♦ — Valami baja lehet, ideges—mondtaa mögötte haladó kocsiban az egyik férfi. — Lehet, észrevette, hogy követjük — felelte a társa. ♦ Peter leparkolta a kocsit Grácia néni lakása előtt, és felszaladt a lépcsőn. A ház előtt közben négy férfi találkozott. — TI az öreglányt figyelitek, vagy a fiatal nőt? — kérdezte a sűrű szemöldökű, elálló fülü férfi. A vékony, szeplős fiatalember rásandított: — Ml az öreglányt. A fiatal növel valami zürvan, az előbb mondta a főnök. ♦ — Laura eltűnt! — esett be Peter az ajtón. Grácia néni ősz fürtjel nyugtalanul rezegtek: — Ml az, hogy eltűnt? Megcsendült a telefon. Peter tigrisként vetette rá magát. „Ha ez Laura, hát úgy megszidom, de úgy..." Egy kellemetlen, recsegő férfihang szólt el-lentmodást nem tűrően: — Figyeljen ide! A felesége a kezünkben van. Nehogy értesítse a ren- dőrséget, mert akkor élve nem kapja vissza! Váljon, majdjelentkezünk!—s egy kattanás értette meg a kétségbeesett férfival, hogy a rövid beszélgetés vé-getért. — Elrabolták Laurát! — motyogta Peter, már legalább századszor. Késő este volt, és hiába múltak az órák — semmi sem történt. Grácia nénit ls megdöbbentette a hír; az öregasszony úgy igazán csak most kezdte felfogni, milyen emberekkel kerültek szembe. Peterrel együtt gubbasztott a lakásban és várták a megváltó telefonértesítést. De a készülék egyelőre hallgatott. ♦ Laura egy kicsi, majdnem üres szobában ült egy széken. A kezét és a lábát a székhez kötözték. Sötét volt és csend. Az asszony nehezen lélegzett. Kiáltani szeretett volna, de nem tudta: feleslegesen vesz- tegetné az erejét. Pedig erőre most szüksége lesz. Amióta délután elfogták, senki sem szólt hozzá. Valaki feltelefonált az irodába, azt mondta, ő a portás. „Asszonyom, a férje keresi önt, lent váija a garázsban." És Laura lement, mit sem sejtve. Egy mikrobusz állt Itt mindjártabejáratnál, erős férfikarok kapták el, valaki befogta a száját... és a mikrobusz gyorsan kirobogott a garázsból az utcára... Zajt hallott. Nyílott az ajtó. Két férfi körvonalait látta — az arcuk homályban maradt. — No, kicsikém! Nem unatkozol? Mert ha Igen, hát elszórakozhatunk egy kicsit. Hozunk ide egy ágyat, he-he...—a bandita esetlenül megölelte Laurát. — Ne nyúljon hozzám! — Nocsak, milyen haragos a kismacska. Meg is karmolnál, ugye, ha levenném rólad a kötelet? — Vegye csak le, majd megtudja! — Te, ne szájalj, mert... — a férfi ütésre emelte a kezét. Társa ellökte: — Menj, te hülye. Erre ráérsz majd később is. Hozd a telefont — a másik ismeretlen a félhomályban tárcsázta a számot, és beleszólt a kagylóba: — Maga az? Nem szólt a rendőrségnek, remélem? Akar beszélni a feleségével? —és hirtelen Laura fejéhez nyomta a kagylót. — Peter? — Drágám, én vagyok! — Szabadíts ki. Peter! — Mindent megteszek érted, szerelmem! A bandita elrántotta Laurától a kagylót, megint ö beszélt: — Szóval meggyőződhetett róla, hogy a felesége él. Ha vissza akarja kapni, adja át nekünk a végrendeletet. — Vagyis... a kincset. — Úgy van. A kincs amúgy sem magukat illeti. Az a disznó apósa tőlünk lopta el. — Értem. Mikor és hol lesz a csere? — Miféle csere? — csodálkozott a bandita — Maga csak adja Ide a papírt, aztán később, ha meggyőződtünk róla, hogy valóban ott van a kincs, majd elengedjük a feleségét. — Nem egyezem bele. A végrendeletért cserébe engedjék el a feleségemet! — Itt nem maga diktálja a feltételeket! Tejfelesszájú fiatalember...! Figyeljen jól. Most azonnal menjen a Marcus térre, a szökőkút elé. Legyen a kezében a papír. Egy autóból szólnak majd magának, adja nekik 2 papírt és kész! Utána menjen haza és várja a feleségét. — Értem — hallották a választ — Indulok a Marcus térre. Vége a 8. résznek [folytatjuk) lepülésröl való — fél perc. 6. Hanza-város — a Halotti Beszéd 6. szava — textilnövény. 7. Függ. 1. folytatása — település Hevesben. 8. Becézett leánynév — platina — filmgyártó (Ödön) — ...generis. 9. Spanyol exkirálynő — öregek—japán vallási ág. 10. Tiltószó — Togo és Japán gépkocsijainakjelzése — cseh táncdalénekes keresztneve — soha németül. 11. Görög matematikus — határérték — római aprópénz. 12. Hosszú morse-jel — látomás — matematikai rövidítve. 13. Szám a könyvtárosoknál — bog — körülmények jelzője lehet. 14. Csomó a szövetben — ezt nem töltenek új tömlőkbe — személyi adatuk. 15. A függ. 11. folytatása — hasznot lát — vajon iráni uralkodó?. Függőlépés: 1. 2. szólás eleje (folytatása vízsz. 7. és függ. 9.) — havasi juhakol. 2. Japán városka lakója — olasz város — nyomasztó teher. 3. Hányszor támadt ...fiad — feleslegesen — Országos Pedagógiai Intézet. 4. Amerícium— pofon — hit jelzője lehet — betű kiejtve. 5. Kart... öltve — középkori énekes. 6. Labdarúgó kupa — színházi társulat — becézett férfinév. 7. Hajó része — község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében — halott gyermekét sirató anya jelképe. 8. Textilalapú műbőr — görög gépkocsik jelzése — gazdasági közösség — dől. 9. Beóciai hős — a szólás folytatása — alattomos támadás jelzője. 10. Nomen nescio — nagyon régi — erdélyi felkelés vezetője 1784-ben — személyes névmás. 11. A 3. szólás folytatása. 12. Béka neve a mesében — sekélytengeri rész megsüllyedt torkolata. 13. Somogyi illetőségű — ...dorsalis: gerincvelő sorvadás. 14. Kétfejű kígyó a buddhista mitológiában — csatár állhat itt — el. 15. ... tematika: a kérdezés művészete — virág — bőrbetegség. 16. A 3. szólás kezdete — növény. Töltött paprika más módon 4 személyre Hozzávalók: 8 db húsos zöldpaprika, 1 db héjában Jött burgonya, 2 dl tejföl, 1 db tojás, 10 dkg főtt sonka vagy taija, 5 dkg reszelt sajt, 1 mokkáskanálnyi só, 1 késhegynyi őrölt bors, 2 gerezd fokhagyma, 2 evőkanál oía/. A megmosott zöldpaprikát kicsumázzuk és az ereit kivágjuk. A burgonyát lereszeljük, a tejfölt, tojást a nagyon apróra vágott sonkát és a reszelt sajtot összegyúljuk, sóval, borssal és zúzott fokhagymával ízesítjük. Ezután visszatöltjük a paprikába, tűzálló tálba vagy tepsibe tesszük, és olajjal elkevert tejföllel lelocsoljuk. Lefedve, előmelegített sütőben megsütjük. Tálalás előtt a sült paprikákat kettévágjuk és úgy találjuk. Stroh Péter — Ugye nem volt a Pistikével semmi baj? A keresztrejtvény megfejtése után beküldendő a három szólás augusztus 8-ig, szerdáig. Meghatározáso k: Vízszintes: 1. 1. Szólás. 2. Ugyanúgy latinul —középhegységünk tagja— Kaszparov személyneve. 3. Uj fok — elv — francia író. 4. Repülési szabályok könyvének 2/3-a — hajó része — otthonában. 5. Német férfinév — hongkongi te- Vonatos Egy közeli ismerősöm mesélte az esetet. Hosszú és fárasztó utazás után hazaérkezvén két bőröndjével megállt a vasútállomás bejáratánál. A meleg 30 fok fölött volt, a csomagok súlya egyenként hozzávetőlegesen harminc kiló. Sbár lakása nem volt messze az állomástól, a fentiekre való tekintettel úgy döntött, hogy dőzsölni fog; taxival megy haza. Beállt tehát a taxira várakozók sorába, s türelmét fokozta az a tudat, hogy nemsokára zuhany alá állhat Lassan elfogytak az előtte állók, s elé is odakanyarodott egy nyugati márkájú gépkocsi. A vezető kiugrott az ülésről és készségesen nyitotta ki a csomagtartót. Ismerősöm megragadta az egyik batyuját és már bele is tette a csomagtartóba, amikor a vezető megkérdezte, hogy hová lesz a fuvar. Amikor meghallotta a viszonylag közeli címet, közölte, hogy ő oda nem megy, s kivette a csomagot az autóból. Arra a kérdésre, hogy vajon miért nem, lakonikus rövidséggel és meglehetősen flegmán közölte, azért nem, mert neki a kis fuvar, nem fuvar. Ha a város másik végén lakna, akkor nagyon szívesen elvinné, s ezzel már intett is a következő utasnak. Ismerősöm még két taxival járt ugyanígy, végül is a csomagjait a megőrzőben hagyva, hazament saját kocsijáért. Az eset elgondolkodtató, már csak azért is, mert nem egyedi. Magam is jártam úgy, hogy átalakításra szoruló nadrágjaimmal napokig jártam a város szabóit, míg végül az egyik a régi ismeretségre való tekintettel elvállalta a munkát. Felvilágosított, hogy az átalakítás nem üzlet, mert munka van vele, de nem lehet érte sok pénzt kérni. Sokan tudnának mesélni arról Egyszer meg kellene rendezni mondjuk a parkok, járdák, terek napját, a házfalak, kerítések, lépcsőházak napját, padlások, Szabadság tér — szombat délután. is, hogy milyen nehéz üvegest találni egyetlen ablak be-üvegeztetéséhez, vagy asztalost egy ajtó vagy egy szekrény megjavításához. Elgondolkodtam azon, hogy mi lenne, ha valamennyi foglalkozás művelői ezt a módszert követnék. Pl. a fogorvos csak két vagy három fogat lenne hajlandó egyszerre kihúzni, mert egynek nem érdemes nekiállni, vagy a tévészerelő csak akkor jönne ki, ha a készülék minimum felrobbant, hiszen egy biztosíték cseréjéért nem érdemes odafáradni. Reméljük, ez a helyzet nem következik be, de azt is tudomásul kellene venni a szolgáltatást végzőknek, hogy a kis munka is munka, s ha már ilyen pályát választottak, azt is el kell végezni. Z. T. I. Július 16-ától nem csak a benzin és az élvezeti cikkek fogyasztói ára lett magasabb, hanem a kormány döntése szerint megszűnt a valutáért árusító üzletek fogyasztásiadókedvezménye is. Az intézkedés igencsak váratlanul érte az ilyenfajta tevékenységgel foglalkozó vállalatokat. Annál is inkább, mivel ehhez hasonló intézkedés született már januárban, amikor például az Intertouristnál 10 százalékkal emelték az árakat, míg a fennmaradó 15 százalékot a vállalat fedezte. Mint az A Magyar utca végén. pincék, udvarok napját, a pályaudvarok, buszmegállók, kirándulóhelyek napját—de nem évenként, havonta egyszer. Zánkára, a Balatoni Gyermekközpontba vittem táborozni tanítványaimat. Az alig százhúsz kilométernyi távolságot több, mint három óra alatt tettük meg. Dög unalom! — gondolhatnák. De nem így volt, mert a Vasút leleményes. Sűrű átszállásokkal tette színessé utazásunkat. Először Balatonszentgyörgyön szálltunk át. Helyesebben az egyik vonatról leugrottunk, a másikra felmásztunk, mert magasított peron nincs, a legalsó vonatlépcső a földtől körülbelül hetven centire van. Keszthelyen — odafelé — szerencsénk volt, nem kellett átszállni, csak várakozni tizenöt-húsz percet. Miért? Ne kérdezzék! Nem tudom. Tapolcán aztán az egész akció Utastourist szombathelyi központjától megtudtam, az sem tisztázott még, hogy a termékek mely körére érvényes az ÁFÁ-val való megterhelés. Bár a vásárlók (egyelőre) jól járnak, hiszen a bejelentett áremelés ellenére nem változtak még a valutásboltok árai, a kereskedők mégis értetlenül állnak egy nem teljesen tisztázott rendelet előtt. Lehet, hogy ismét született egy rendelet, amelyet a kormány nem elég alaposan gondolt át? L. B. Milyen szép lenne a hely, ahol élünk, lakunk, dolgozunk és pihenünk! De így? Tóth Ferenc Szeméttelep az Alpári úti garázsok mögött. kezdődött elölről. Poggyász a hátra, vállra, kézbe, ugrás — ejtőernyő nélkül — az egyik kocsiról le, a másikra fel. Közben rekord idő alatt, futólépésben megkerülni két másik vonatot. Muszáj volt, útban voltak. A változatosság kedvéért innen a csomagjaink között állva utaztunk Zánkáig, ahol mitagadás, kissé megviselten, de megkönnyebbülten leszálltunk. Az állomással szemben, a fűben (!) megláttunk egy újabb, tábor felé néző vonatot. Erre már nem szállunk fel, gondoltuk, ha a szobánkig visz, akkor sem! Nem is kellett. A híres páncélvonat állt ott, amely ma már nem közlekedik, nem szállít senkit és semmit. Kiállítási tárgy. No, és a MÁV rendje? H. M. (? =\ Füzetcsomag Az előrelátó, gondos szülő felhívja iskoláskorú gyermeke figyelmét, hogy most vásárolja meg a tanévkezdéshez szükséges füzeteit. Indulás a papírboltba, kérés az eladónak, udvarias kiszolgálás. Az előre elkészített egységcsomag fóliába kötve, benne kis cetli az áru összértékének feltüntetésével. Fizetés és indulás haza. Ez gyorsan és minden tolongás nélkül sikerült. Ámbár a 181 forintos ár kicsit soknak tűnik, így megyünk, nézzük a tételeket, mit is kaptunk és mennyiért. Tételek vannak, ár nincs. Se kívül, se bévül, se alul, se felül. Sehol. Egyetlen darabon sem. Bosszantó. Ilyenkor bújik elő a kis-ördög és dünnyögi: na, megint átvertek. Persze lehet, hogy csak nyomdai hiba. Vagy már az állami kiskereskedelem privatizációjának első lépése? Esetleg szab ad ár? Vagy tán szabad ár, illetve árazás nélkül is árusítani az iskolai tudományok gyakorlására és tárolására alkalmas árucikkeket?! Különös. A kereskedelem szakembereinek vajon mi a véleménye az efféle „árváltozásról"? Tisztázattan rendelet Valutáért sem minden olcsó? A Föld világnapja után 14 r KANIZSA 3 1990. augusztus 3. Város a gyermekekért szó park létrehozásán fáradoztak. Az avatásra a táborzárást követő vasárnap, július 22-én délelőtt került sor Zsoldos Ferenc tanácselnök, a művészek és családtagjaik, a vállalatok képviselői és számos érdeklődő jelenlétében. Köszönet az al- kotóművészeknek, akik szívvel-lélekkel, ilyen rövid idő alatt ennyi szépet, ennyi gondolati gazdagságot adtak a városnak — mondta köszöntőjében többek között a tanácselnök. Az avatás után a gyermekek mindjárt birtokukba is vették a nekik készített játszó alkalmatosságokat. Tóth Ferenc Játszótéri jó mulatság. A nagykanizsai Ifjúsági Ház életének jelentős eseményét hozta az idei nyár. Az intézmény a Városi Tanács jelentós anyagi támogatásával, számos vállalat és intézmény segítésével fafaragó tábornak adott otthont július hónapban. Rochrböck Jenő helyi fafaragó művész irányításával Bedi László, Boa Endre, Csávás Csaba, Lakatos Benő, Németh Ferenc, Stiller Gábor, Trojkó György alkotók a népművészet sajátos elemeit hordozó ját- A művészek a tanácselnök társaságában. (Szakony Attila felvételei) Orvosi ügyeletek Hírek Hétköznap: Felnőt lek részére 17 órától másnap reggel 7 óráig a rendelőintézet földszintjén (telefon: 13-274). Gyermekek részére 17 órától másnap reggel 7 őrig a kórház gyermekosztályán (telefon: 11-500/375-ös mellék). Hétvégi ügyelet: Felnőtteknek: szombaton 7 órától hétfőn reggel (vagy a hétvégét kővető első munkanap) 7 óráig a rendelőintézet földszintjén (telefon: 13-274). Gyermekeknek: szombaton 7 órától hétfőn (vagy a hétvégét követő első nap) reggel 7 óráig a kórház gyermekosztályán (telefon: 11-500/375-ös mellék). A városkörnyéki betegeknek szombaton 7 órától hétfőn reggel 7 óráig a rendelőintézet földszintén (telefon: 11-500). Cxióouszertári ügyelet Szabadság téri gyógyszertár: naponta 20 órától másnap 7 óráig, hétvégén: szombaton 14 órától hétfőn reggel 7 óráig. Telefon: 11-531. — Nyugdíjazás. A Tungsram Rt. Nagykanizsai gyáregységében enyhít a foglalkoztatási gondokon, hogy a közel kétszáz jogosult közül százhuszonnégyen éltek a korkedvezményes nyugdíjaztatás lehetőségével. Az érintettek főként fizikai állományú dolgozók voltak. — Új tantermek. Elkészült a kőolajbányászati és mélyfúróipari szakközépiskola Oswald utcai oktatóbázisa. A diákok az 1990/9 l-es oktatási évben három tantermet és három mühelytermet vehetnek birtokukba. — Zalakaros i vállalkozás. A SZOT-szálló földszinti részében egy osztrák—magyar kft. üzemelteti a GINZENG klubot. A helyiség éjjel bár, nappal kiállítóterem. A kft. terve egy 120—150 bungalóból álló luxus-üdülőtelep felépítése, melyhez a 26 millió dolláros hitelkeretet már biztosították. Ady utcai helyzetkép kell lenni. De hogy meddig áll ott, a külföldi nem tudhatja, s ha kérdezne, csak a vállamat vonogatnám: Ki tudja? (Azaz a magyar jószokást ismerve 3—4 évet azért kalkulálok.) Mert információs tábla a tervező, az építők, a határidők megjelölésével — amint az jobb helyeken szokás — nincs. Van viszont a palánk mögött egy, nyílván a KRESZ tudóinak: hátha szárnyuk nő, és látják, melyik út hova vezet. — ék APRÓHIRDETÉS Nagykanizsai, zöldövezeti kertes házamat eladnám, vagy elcserélném elsősorban sopronira, kanizsaira. Dr. Csengéi Gábor Tel.: 09/14-O6O/31 mellék. Balf Gyógyüdülő.* 11298/ !• A külföldi topog, aztán átvág a túloldalra, majd megáll és nézi a palánkot. Megállok magam is, és nézem, hogy mit néz. Fehér és átláthatatlan palánk. Ilyennek Szőnyegek, bútorszövetek, takarók és minden amit a lakástextil vállalat kínál nálunk kapható. Lakberendezési Bolt Nagykanizsa, Zrínyi u. 35. DOMUS DOMUS 1990. augusztus 3. KANIZSA 1 Éves eredménysoruk a következőként alakult: 9.Sörgyár26 11 2 13 99:101 24 13.01ajb. 26 7 1 18 84:124 15 Mérlegen a tekesport ©gaík a ©©ffg^áM ©©ajpsiítoík dia©©dírlh©<t®Ik Vágvölgyiné, az ezüstérme* kanizsaiak legeredményesebb versenyzője. [Kidel András felvitele) Az elmúlt bajnoki évadban négy városi csapat szerepelt a minőségi osztályokban, mégpedig a Sörgyár női és az Oveggyári férfi együttes az NB II. Nyugati csoportjában, az Olajbányász és a Sörgyár férfi gárdája az NB III. Nyugati csoportjában küzdött a bajnoki pontért, a további minőségi szereplésért. Csapataink azonban váltakozó teljesítményt nyújtottak, miután csak a sörgyáriaknak sikerült a célkitűzés megvalósítása, a másik kettőnek viszont búcsúzni kellett. Az előző bajnokságban bronzérmes helyen végzett .sörös" lányok az edző-játékos Majorosné vezetésével az 1989/90-es bajnokságban is a dobogóért indultak harcba. A féijhez ment és a városból elkerült Mártonnál ugyan csökkent az .egy" kerete, de azt sikerült feltölteni az utánpótlásból. Az őszi idényt könnyen elfelejthetikasörösök, hiszen annak első felében nem sok babér termett számukra. Nem ment ajáték a lányoknak, akik aztán a második szakaszra összeszedték magukat, s a befejező négy fordulóból hár- mat sikerült megnyerni. A Jó hajrának köszönhető, hogy az őszt végül is a 3. helyen zárták, de eléggé leszakadtak a riválisoktól. A 8 csapatos Nyugati ban felejthetetlen tavaszi idényt produkáltak a kanizsaiak, akik a február 10-e és március 30-a között sorra került második félidőben sikert-si-kerre halmoztak: valamennyi ellenfelüket legyőzték! A megtáltosodott sörösök Tegyél kezdtekCsornán, majd az akkori 2. helyezett Székesfehérvári Köfém (későbbi bajnok és NB l-es) ellen 7:1 -re (!) nyertek. A tavasz 3. fordulójában újra 7:1 -re győztek Veszprémben, majd az akkori listavezetőt fogadták, a Győri Richards csapatát a sörgyári csarnokban. Remek mérkőzésen és hatalmas küzdelemben kerekedtek felül 5:3 arányban, s ezután a három rivális (Győr, Székesfehérvár, Sörgyár) megkezdte a versenyfutást a bajnoki címért. A sörös-lányok kitűnő sorozata tovább tartott, ám az ellenfelek eredményei végül is úgy alakultak, hogy az aranyat és ezzel az NB l-es szereplést az újonc fehérváriak harcolták ki, 1 ponttal meg- előzve az ezüstérmes kanizsalakat. Tehát nem sokon múlt a bravúr, dehát ősszel a mi lányaink nagy előnyt adtak a riválisoknak. A bajnokság során összesen 8 játékos szerepelt a 2. helyen végzett csapatban, akik közül tavasszal mindenkit!) Jóval a várakozás fölött teljesített. A játékosok az évad során a következő átlagot érték el: Vágvölgyiné 403,5 fa, Némethné 396,5, Majorosné 387, Tubolyné 386, Szentes 379,5, Csillag M. 375,2, Csillag K. 367,5 Dolmányos 358 fa. Újoncként rajtolt a bajnokságban az Üveggyár NB II-es csapata, amely hosszútávon készült a második vonalbeli szereplésre, amelyhez a feltételeket a bázisvállalat biztosította a 14 csapatos férfi mezőnyben. Az újoncok nagy lelkesedéssel készültek fel a bemutatkozásra. A cél, a további NB Il-es szereplés biztosítása volt, ám ezt nem sikerült teljesíteni. A rutinos csapat ugyan nagyon akart az ősszel, 5 győzelmet sikerült ls megszervezni, de két meglepő hazai vereség (a sereghajtó Vízmű, valamint a Postás) visszavetette őket. A kiesés ellen küzdő üveggyárlak a január 20-án rajtolt tavaszi idényben (a zárásra április 21-én került sor) igen jól kezdtek: a volt NB l-es dombóváriaknak 5:2 arányban vágtak vissza az őszi vereségért. Ezt követően viszont megtört a lendület, a csapat Igen gyengén teljesített s háromszor is a hajrában maradtak alul. Sorrendben hat vereség következett és már ekkor megpecsételődött a csapat sorsa. A befejező 5 fordulóban ugyan arattak két győzelmet (Moson, Szent-lőrinc), de már ez sem segített az újoncon. Szerény mérleggel (26 mérkőzésből 9 győzelem) kiestek az NB II-ből s bár bizakodtak, hogy esetleges visszalépések miatt szövetkeznek Fortunával, de eztán ebből sem lett semmi. Az üveggyári gárdában pedig bent volt az NB II. amelyben olyan versenyzők szerepeltek, mint Illés Róbert, Zömbik Sándor, Németh Sándor, Tóth János, Magyar Ferenc, míg a fiatalabb korosztályt Rodek, Kránicz, Szerdahelyi és Németh N. képviselte. Ez a csapat a 13. helynél többre lett volna képes. * Az NB III. Nyugati csoportjában városunkat az Olajbányász és a Sörgyár újonc férfi gárdája képviselte a 14 csapatos mezőnyben. Az őszi idényben csapataink megáll ták helyüket a szoros és nagyon kiegyenlített középmezőnyben (Sörgyár 13, Olajbányász 12 pontot gyűjtött) . A folytatás azonban csak az újonc sörösöket dicséri, míg az olajosok messze elmaradtak a várakozástól. A bentmaradt sörösök a két idényben közel azonos, jó teljesítményt nyújtottak. A Játékosok közül Nagy J., Tóth B., Kovács, Vajda, Szikla és Németh J. .vitte" a csapatot. A kiesett, magára maradt olajosok tavaszi teljesítményére Jellemző, hogy csak 3(1) bajnoki pontot szereztek, akik közül egyedül Lukvár Ferenc és esetenként Bendéék tűntek ki, ám a csapat alul teljesített, amely búcsúzni kényszerült. Balogh Antal 16 KANIZSA 1 1990. augusztus 3. Tungsram Kanizsa Kupa A szovjet Galdunts és Okhotnyik nyerte a mesterversenyt Képünkön a szovjet Szergej Galdunts (szemben) a FIDE IV. kategóriájú nemzetközi mesterverseny győztese lépés közben. (Fotó: Szakony Attila) Közel egy hónapon át a sakkozás fellegvára volt a dél-zalai város, nevezetesen a Hevesi Sándor Művelődési Központ, ahol a helyi Tungsram SE, a Városi Tanács és számos vállalat, üzem, Intézmény közös összefogásával nagyszabású nemzetközi sakkfesztiválra került sor. A 76 fővel rendezett nemzetközi nyílt verseny, a 9 fordulós, svájci rendszerű küzdelemsorozat keretében —amely a szovjet Galdunts nagyszerű sikerét hozta—bonyolították le a FIDE IV. és FIDE III. kategóriájú nemzetközi mesterversenyeket. A körmérkőzéses tornán 16—16 sakkozó szerepelt, akik közel egy tucat országból érkeztek a rangos viadalra. A mesterversenyek befejező fordulóiban tovább élesedett a küzdelem. Mind a két mezőnyben nagy harc alakult ki a nemzetközi mesteri normátjelentő 10, illetve 10,5 pont eléréséért, a Jobb helyezésekért. Az .erő-sebb" kategóriában a legmagasabb értékszámmal rendelkező Galdunts kiválóan szerepelt, s biztosan védett az élen a végig jó benyomást keltő Herrgott és Ivanov előtt. Az eléggé rosszul rajtolt Perics fordulóról-for-dulóra javult, ám a zárómérkőzésen megtorpant, s így elmaradt a nagy bravúr, az nk. mesteri norma teljesítése. A FIDE III. kategóriájú versenyen tovább tartott Kiss Pál és Okhotnyik versenyfutása, akikkel sokáig lépést tartott a zalaegerszegi Horváth Imre és az osztrák Stajcsics, ám végül a szovjet fiú végzett az élen (azonos pontszám esetén a Bucholz-féle számítás döntött). A legjobb kanizsai versenyzőnek a sakkfesztivál egyik főszervezője, a FIDE mester Kiss László bizonyult. A befejező fordulók érdekesebb eredményei:. FIDE IV. mesterverseny: Perics (jugoszláv)— Galdunts (szovjet) 0:1, Peshina (szovjet)—Konopka (csehszlovák) 1:0, Roeder (NSZK-beli)—Perics 0:1, Konopka—Cmiel (NSZK-beli) döntetlen, Galdunts—Peshina 1:0, Ivanov (bolgár)—Herrgott (kanadai) döntetlen, Perics—Welling (holland) 0:1, Cmiel—Galdunts döntetlen. Haits (NSZK-beli)—K6sa (Tatabánya) 1:0. Az élcsoport végeredménye: 1. Sz. Galdunts 11,5,2. Herrgott 10,5,3. Ivanov 10,5, 4. Perics 9, 5. Peshina 9, 6. Konopka 9 pont (nk. mesteri norma 10 pont). FIDE m. mesterverseny: Kiss P. (Eger)—Dudás (Törekvés) 1:0, Kiss L. (Tungsram)—Petronics (jugoszláv) döntetlen, Rezsek (Tungsram)—Mar-kula (osztrák) 1:0, Csikár (Tungsram)—Siklósi (Dutép) döntetlen, Gerencsér (Tungsram)—Hallebeek (holland) döntetlen. Siklósi—Gerencsér 1:0, Nickl (osztrák)—Csikár 0:1, Petronics—Rezsek 0:1, Stajcsics (osztrák)—Kiss L. 1:0, Kiss P.—Okhotnyik (szovjet) döntetlen, Kiss L.— Dudás döntetlen, Rezsek—Stajcsics 0:1. Csikár—Markula 10, Gerencsér— Nickl 0:1, Markula—Gerencsér döntetlen, Petronics—Csikár 1:0, Dudás— Rezsek 1:0, Horváth I. (Z. Csuti SK)— Kiss L. döntetlen. Káposztás (Vasas)— Okhotnyik döntetlen, Kiss L.—Kiss P. döntetlen, Rezsek—Horváth I. döntetlen, Csikár—Stajcsics döntetlen, Gerencsér—Petronics 0:1. Az élcsoport végeredménye és a kanizsaiak helyesése: 1. Okhotnyik 11.5,2. Kiss P. 11,5,3. Horváth 1.10,5, 4. Stajcsics 10,5, 5. Hallebeek 10, 6. Petronics 9,5, 7. Kiss L. 8,5, ...10. Csikár Brúnó 7,... 13. Rezsek Győző 5, 14. Gerencsér József 4,5 pont (nk. mesteri norma 10,5 pont). Az ünnepélyes eredményhirdetés során az 1—6. helyezettek — mind a két kategóriában — 33—33 ezer forint jutalmat kaptak a rendező kanizsaiaktól és megjutalmazták a sakk-fesztiválon kitűnt házigazda-szer-vezőket. A sakkfesztivál zárását követően megszólaltattuk a legllletékesebbeket, a kitűnő munkát végzett főszervezőket, akik tömören így összegeztek: Kiss László: — Jegyzett, erős versenyzők, népes mezőnyök jöttek össze. Hatalmas érdeklődés kísérte a hazai szinten .dobogóra" felkerült közel egy hónapos kanizsai versenyt, amelyjóval a várakozás fölött sikerült. Kuhár László: — Mind a három verseny, a nyílt, valamint a mesterversenyek végig nagyon érdekes, színvonalas és látványos .sakk-csatákat" hoztak. A versenyzők nagyszerűen teljesítettek, a mieink is jól megáll ták helyüket. Kassai Zoltán: — Rengeteget kellett dolgoznunk, szerveznünk, ügyintéznünk, ám mindezért kárpótolt bennünket, hogy végérvényesen sakkfellegvár lettünk. A városban igazi összefogás jött létre, amely a III. Tungsram Kanizsa Kupa egyértelmű sikerének záloga volt. Nádast Tamás: — Ezen a sakkfesztiválon mindenki jelesre vizsgázott. Több mint 10 országból érkeztek ki- tűnő versenyzők, akik komoly rangot adtak a kupaversenynek, amely nagyszerű előkészítője a soron következő IV. Tungsram Kanizsa Kupának. A nemzetközi mesterversenyeken debütált dr. Pintér Ferenc, a Landler Gimnázium igazgató-helyettese, a Tungsram OB Il-es csapatának versenyzője, aki országos minősítésű versenybíróként kitűnően gondozta" a versenysorozatot: — A sakkozók világa egy .más" világ, ám a hosszú időszakban a versenyzők fegyelmezett, sportszerű hozzáállást tanúsítottak. Végig partnerek voltak, magas színvonalon játszottak, remekül küzdöttek és számos rendhagyó játszmával tűntek ki—összegeze tt a versenybíró. Balogh Antal Helytálltak a vasutas kosarasok Városunkban a kosárlabdasport immár évek óta a MÁV NTE-nél koncentrálódik, ahol a női és férfi szakág részére biztosították a működés kereteit, a meghatározott fejlődéshez kialakították a személyi és tárgyi feltételeket. Az elmúlt, 1989/90. évi bajnokságban a nők második NB I-r.s évüket kezdték, az önfenntartó férfi gárda az NB II-ben szerepelt, míg a legkisebbeket, a tizenéves lányokat újoncként indították az NB Il-ben, elsősorban tanulás, tapasztalatszerzés céljából. A MÁV NTE NB l-es női csapata a .B" mezőnyben szerepelt, melynek új szakvezetője Lázár Béla, aki a ZTE-től érkezett. A régi, sikeijátékosok közül viszont eltávozott Kiss Lenke és Glá-ser Zsuzsa is, helyettük Pécsről érkezett Pongrácz, Szakács, majd Móró és néhány sajátnevelésü fiatalt hoztak fel az NB l-es keretbe. A10 csapatos mezőnyben nehezen rázódott össze a társaság. Az őszi sorozatban gyengélkedtek, csak 3 győzelmet szereztek, 6 vereséget szenvedtek. A munkát s az eredményesebb szereplést a csapatépítés mellett bekövetkezett sérülések és betegségek is gátolták. A november közepén kez-ődött .tavasz" azonban remekül sikerült. Idegenben nyertek az EGIS-OSC, TFSE ellen, hazai környezetben verték a BKV Előre, DVTK és a Soproni Postás csapatát. A folytatásra közel 1 hónapos szünet után, január 13-án került sor, amikor Szegeden léptek küzdőtérre a vasutasok és nagy küzdelemben vesztettek. Ezután viszont újra olajozottan működött avasutas-gépezet, a be fejező 3 fordulót sikerrel vették (AR Építők, Ikarus, Sabária) és a mezőnyben megszerezték az 5. helyet. — A zavaró körülmények, a sérülések-betegségek ellenéré is jól teljesített a szűkös állománnyal rendelkező csapat. A .tavaszi" eredmény bemutatta, hogy erre a csapatra lehet bátran építeni. A Szabó, Simonné, Ácsné, Pongrácz, Petényi kezdőcsapat és a cserék remekeltek. Nagyon közel kerültünk a 4. helyhez, tehát ahhoz, hogy rájátszásban az .A" csoportbeliekkel küzdjünk a felső-ágba kerülésért, ám balszerencsések voltunk a rivális DVTK-val szemben, amely mindössze 1 kosárral előzött meg bennünket. Ez bosszantott bennünket, de szó sem volt elkeseredésről —hangoztatta Csőgör József, az NB I -es csapat technikai vezetője, a fáradhatatlanul dolgozó társadalmi aktivista. A vasutas-lányok a rájátszásban a 14—19. helyért küzdöttek, de erre a szakaszra elfogyott a csapat. Hat játékos vált ki. s így aztán többször is szinte a kezdőcsapat állt. csak a szakvezető rendelkezésére. így aztán nagy teher nehezedett a játékosokra, akik a rájátszás 1—5. fordulójában azzal tűntek ki, hogy hazai pályán vesztettek, idegenben mindig nyertek. Ennek ellenére biztosan vezették ezt a rájátszást mezőnyt. A befejező 5 fordulót 3 győzelemmel kezdték, míg ezután két vereséggel zárták ezt a sorozatot, de a 14. hely nem forgott veszélyben. No. a bajnokságban még egy újabb rájátszás következett: a MÁV NTE a BKV Előre ellenében mérkőzött a 14—15. helyért, majd a győztes a 13—14. helyért mérkőzött a DVTK ellen. Ezt a sorozatot az elfogyott és elfáradt vasutasok úgy zárták le, hogy kikaptak a fővárosiaktól, s ezzel azNB I. összesített mezőnyében a 15. helyen végeztek és ősszel folytathatják NB l-es szereplésüket. —A csapat teljesítette az egyesületi elvárásokat, s ezért mindenki megtette a magáét, ám a név szerinti kiemelésre rászolgál Szabó, Simonné, Ácsné, Móró, akik húzóemberek voltak. Az egyesület kiemelt figyelmet fordított ránk, a szakvezető és a játékosok lelkesek, küzdőképesek voltak s tavaszi idényben igen Jól játszottak. Meglepőnek tartom, hogy kis számú közönségünk volt, alig 150 az átlagos nézőszám. A lányok többet érdemeltek volna. Tény, hogy néha .ütközések" voltak a hazai mérkőzéseken, egybeesett például NB l-es asztalitenisz. NB I B-s kézilabda mérkőzésekkel a ml kezdésünk, de erről ml nem tehettünk. A hosszúra nyúlt bajnokságban egyébként szerintem a küzdőjelleg dominált, kiegyensúlyozott volt a mezőny s változatos a játék. A hozzáállással, a lelkesedéssel, a fegyelemmel nem volt bal, ám a színvonaí-emelésre még várni kell — értékelt a technikai vezető. (bg) Kanizsa — várospolitikai hetilap, megjelenik minden pénteken. Szerkesztő: Pék Pál. Tervező szerkesztő: László Károly. Szerkesztőség: 8801 Nagykanizsa, Ady u. l.II.em.Pf. 74. Telefon: 06/93/12-305. A szerkesztőbizottság tagjai: Horváth Mária. Kápolnás Zoltán. MartonGyörgyi, Tihanyi István. Kiadja a Zala Megyei Lap- és Könyvkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Jakab Vilmos. Komputertechnika: Zala Megyei Lap- és Könyvkiadó Vállalat Zalaegerszeg. Nyomtatás: Zalai Nyomda. ISSN: 0865-3879. Nytsz: B/PHF/266/Z/1989. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj: egy hónapra 35, negyedévre 105, fél évre 210, egy évre 420 forint. Előfizethető a postahivatalokban és a kézbesítőknél. II. évfolyam, 32. szám 1990. augusztus 10. Ára 9.60 Ft KANIZSA VÁROSI HETILAP ^ Telefon végen Csörgits Lajosné, aNagy-kanlzsal Általános Szolgáltató Kisszövetkezet főkönyvelője, akit új szolgáltatásaikról kérdeztünk. — A Néphadsereg út 34. sz. alatti asztalosüzemünk részére nemrégiben új éle-zőgépet vásároltunk. S kapacitás és a munkaidő jobb kihasználása, valamint faipari tevékenységünk gazdaságosabbá tétele érdekében gyalugépkések, marókések, köszörúkések, körfürészlapokélezésétvál-laljuk rövid határidővel. Szalagfürészhajtogatást és végtelenítést is végzünk. Az Ady Endre út 17—19. sz. alatti központi telepünkön magánvállalkozók részére, felelősséggel és adótanácsadással, pénztárkönyvek és naplófőkönyvek vezetését vállaljuk, ingyenes éves adóbevallás készítéssel. Díjainkat a megrendelő kisiparosok, magánkereskedők és vendéglátó üzletvezetők adóalap csökkentő költségként elszámolhatják. A kft.-k és egyéb társaságok megrendelésére egyszerűsí-tett kettős könyvelést végzünk. Valamennyi új szolgáltatásunkat kedvező áron, olcsón ajánljuk! Wh-Hy r——~~——n Lakásépítés Július 28-án koordinációs egyeztetésre került sor, melynek témája a lakásépítés időarányos teljesítése volt. Az OTP az északkeleti városrészben — az eladás nehézségeire hivatkozva — (2x28 lakással) az építés ütemét csökkenti. Az ÉK-i lakótelepen most átadott 106/B jelű 30 lakásos egység eladási irányára 29.500.- Ft/négyzetméter. A város rekonstrukciós területén ugyanakkor az OTP tovább vizsgálja annak lehetőségét, hogy nagyobb igényű lakásokat építsen. Megjelenik minden pénteken Ki fél az ÁFÉMSZ-nál (4. oldal) Balatoni bedőlések (5. oldal) Alvilági játékok (7. oldal) Sláger körözés A megnyomorított nép körözi: — Egy alattomos, szégyenrezsim zsoldoskatonáit. Személyleírásuk: a végsőkig kiszolgálták a rezsimet, jelenleg a pártok között lavíroznak. '' Különös ismertetőjelük: az utolsó pillanatban korkedvezménnyel gri nyugdíjba bujdosnak. (Dániel Attila) Fotó: Szakony Attila Ámokfutó Lada (13. oldal) Csizmadia Ervin: .Miért rossz az MDF sajtója?" — teszi fel a kérdést a Magyar Fórum június 30-i (átmenetileg utolsó) számának egyik szerzője. A kérdés megválaszolása nem pusztán az M DF belső tlgye, ezért engedtessek meg, hogy a kívülálló is megpróbálja a maga véleményét összefoglalni. Magam is úgy gondolom, hogy az MDF-nek rossz a sajtója. Két értelemben is. Egyrészt rossz a saját sajtója, másrésztrosszaz,ami a sajtóban azMDF-röl megjelenik. Lehet persze, vitatkozni azon, hogy milyen arányban vannaka magyar sajtóban az MDF melletti, illetve az MDF-et elmarasztaló cikkek, az. azonban kétségtelen, hogy az MDF-nek általában csekély a saj-lóbéli népszerűsége. Ez a meglehetősen csekély népszerűség (legalábbis ami a budapesti mértékadó sajtót illeti) különösen azért szembetűnő — és magyarázatot kívánó —, mert az MDF politikai pozícióját, vezető kormányerővé válását alignéhány hónappal ezelőtt a választások, az állampolgárok jelölték ki. A márciusi—áprilisi választásokon az MDF nem várt elsöprő győzelmet aratott, és ennek nyomán sokan azt gondolták, hogy ezáltal valóban olyan népszerű párt. amelyiknek népszer&ége elegendő lesz a sajtóbéli viszonyok átalakításához, saját képére formálásához. Ez a vágyakozás -— amelyet, ismétlem, sokan a legitim választások erőviszonyaira alapoztak— azonban nem vált be. Bebizonyo-sodott,hogyegészenmásdologvá-lasztásokat nyerni, mint a választásokon elért eredmények alapján a sajtóban is „arányosaítani". Pedig az MDF-nek az arányosítás elvégzésére nem csupán az volt a hivatkozási alapja, hogy ő nyerte meg a választásokat. Már jóval a választások előtt is megindult az a kampány (amelyet persze, nemcsak az MDF folytatott), miszerint a magyar sajtóban és tömegkommunikációban a korábbi egy-párt uralmat egy újabb egypárti (ezúttal SZDSZ-es) uralommal igyekeznek felváltani. AzMDF— sokakkal együtt úgy gondolta, hogy mint az ország legerősebb pártjának, jogában áll megtörnie ezt az újabb egypárti „diktatúrát". Megannyi MDF-es megnyilatkozást idézhetnénk annak bemutatására, hogy az SZDSZ „sajtómonopóliumának" megtörése mennyire „szívügye" volt az MDF-nek, illetve a párt bizonyos politikusainak. S itt a megkülönböztetés igencsak lényeges. Ugyanis az MDF mai rossz sajtójának azisokalehct, hogy apárt nem foglalt e tekintetben világosan állást, sőt az MDF sajtópolitikája gyakorlatilag Csurka István nem éppcnliberálismcgfogalmazásaival azonosult. Hiába olvasható Antall József kormánybeiktatási beszédében, hogy a kormány a teljes sajtószabadság és atömegkommunikáci-ós alkotóműhelyek függetlenségének híve, a nem MDF-es közvélemény az MDF-et nem tudta megkülönböztetni a Csurka-féle (igaz, Csurka által többször magánvéleményként előadott) elképzelésektől Az MDF vezetése nem abban hibázott, hogy Csurka István elgondolásait szó nélkül hagyta (többször igyekezett finoman elhatárolódni Csurkától), hanem abban, hogy nem fejtette ki részletesen a pártnak a sajtószabadságra vonatkozó elveit, s főként nem tudott Csurka melleit olyan hiteles személyiséget kiállítani, aki megnyugtathatta volna a rivális pártokat (elsősorban az SZDSZ-t) és a közvéleményt az MDFbékésszándékairól;arról,hogy a sajtószabadságot nem a csurkai „arányosítás", pártpolitikai erőviszonyok alapján történő újrakezdése alapján képzeli el. De óvakodjunk áltól, hogy az MDF rossz sajtóját, sajtópolitikájának népszerűtlenségét pusztán Csurka István személyének, az általa képviselt—sokak szemében joggal tekintélyelvűnek vélt—vonalvezetésnek tudjuk be. Létezik egy ennél sokkal meggyőzőbb magyarázat is. Ez pedig a liberális közvélemény (mertvanilyen!)általános—mondhatnánk történelmi tapasztalatokon alapuló — félelme mindenfajta nemzeti hevülettől átfűtött újrakezdés tői. Hangsúlyozom: nem az újrakezdéstől való félelem ez, hiszen az újrakezdést hasonlóképpen vallják a szabad demokraták is, hanem a nemzeti újrakezdéstől való félelem. S e tekintetben a mai liberálisoknak vannak igen kellemetlen történelmi emlékeik. Gondoljunk csak az 1919 utáni Magyarországra, amikor is az újrakezdés kimondottan nemzeti és keresztény alapokon indult meg, s ugyanakkor mindenfajta liberális erő kirekesztésével. De nem pusztincsak kirekesztették az ország újjáépítéséből a liberálisokat, radikálisokat, hanem ideológiát is gyártottaké kirekesztéshez: amagyarfaj védelmét. Ha valaki elolvassa Zsilinszky Endre (1925-től Bajcsy-Zsilinszky Endre) 1919-es, még fajvédő korában írott pamfletjét'' (Nemzeti újjászületés és sajtó, akkor megérti, hogy miért félhettek akkor az ország liberális újságírói. Zsilinszky ugyanis semmi mást nem tesz, mint „bizonyítja", hogy az 1919-es augusztusi nemzeti fordulat előtt a liberális és zsidó sajtó „terrorizálta" a magyarságot; az ország lakosságának alig néhány százalékát kitevő zsidóság kaparintotta kezébe a fővárosi sajtó túlnyomó többségét. Ezt az „aránytalanságot" kell a nemzeti forradalomnak egyszer s mindenkorra megszüntetnie. Hiába írja Zsilinszky, hogy ennek az aránytalanságnak elsősorban a magyar nemzet felelőtlenségében és ellenállóképtelenségében keresendő az oka, nem pedig a zsidók a felelősek ezért Hiába állítja magáról hogy nem antiszemita. Mai szemmel mégis úgy tetszik: olyan nemzeti kurzusideológiát fogalmazott meg, amely csak azokat hajlan-dóbefogadnianemzetikerctekközé, akik elfogadják érvelésének igazát, a magyar faj elsőbbségét. S valahol ezen a tájékon keresendő azMDFnépszerűtlenségénekoka is. Amai liberális értelmiség ugyanis rendkívül érzékeny minden olyanfajta (burkolt vagy nyílt) vádra, amely őt a számarányánál nagyobb sajtóbéli befolyására emlékezteti. Magyarán: a sajtóarányosítás elképzelése — Csurka szándékától függetlenül — óhatatlanul torkollik a zsidókérdésbe, s ez az a pont, ami miatt az MDF nem tud népszerűvé v álni. Nem tud, mert egyrészt amai állapotok nem hasonlíthatók össze az 1919 utánival, amikor aliberális sajtóértelmiségnek meglehetősen mostoha volt a helyzete; másrészt — ebből adódóan — az MDF (de főként Csurka), által ajánlott recept rendkívül anakronisztikusnak és diszkriminatívnak tűnik. Ennyiben persze, a liberális értelmiség is hibát követ el, ugyanis a Csurka-féle „arányosítás" elvével szemben csak a modern Nyugat-Európa dominánsan nem pta-elvű nemzeti médiáját és sajtóját említi. Talán szeméremből, talán a fölösleges nemzeti-urbánus viták elkerülése végett, a liberális értelmiség nem beszél a nemzeti ideológia mint rendező elv érvényesítéséből eredő veszélyekről. Az M DF-nek, ha rossz a sajtója (márpedig úgy tetszik, rossz), annak ez az alapja. Túlságosan vehemensen akart nekifogni a legnagyobb kormányzó párt a sajtó átformálásához, a sajtó — és különösen a budapesti sajtó — nagy része azonban erősen szabadelvű. Ez a szabadelvű sajtó pedig —már csak önnön védelme okán is — ellen kell álljon bármifajta népi— nemzeti vagy egyéb ideológiák támadásának. A GONDOLAT SZABADSÁGA 1990. augusztus 10. Q KANIZSA ) 3 A városházán hallottuk Rekonstrukció Közlekedés — A piaci rekonstrukció halaszthatatlansága, s Szabadság tcr, déli tömb folyamatban lévő munkái (Ady 4—6. felújítás, Postabővítés) és további igények miatt műszaki tartalmú tervezői ajánlatot kértek több tervezőtől. (PTV, FÓBER. STÍLUS Kft.) Területvásárlási igény — A Kismező úti cigánylakások lakóinak képviselője bejelentette igényét a területek megvételére. A csak részben tanácsi terület melletti tsz-tulajdonú földek eladására az új földtörvény ismeretében kerülhet sor. Lakó-pihenő övezet — A K-i városrész Hevesi S. utcától keletre eső területén a ZALATERV lakó-pihenóövezeti programtervet készített. Sürgős teendők a Kazanlak körút környezetében szükségesek, ezért 6 tervezőtől kértek kiviteli terv-ajánlatot. A ZALATERV, a STRABAG-IIUNGÁRIA Kft. előnye miatt a COLOSSEUM Kisszövetkezetnek adtak megbízást a tervezésre, 1990. október 30-1 határidővel. A kivitelezést azoban csak 199 l-re tudják ütemezni. Műemlékvédelem — Korábban készült a költségvetés az Inkey Kápolna állagmegóvási munkáira. A munkák részbeni finanszírozásához a Müem-lékfelügyelőség ez évre 100 eFt-ot biztosított. Az összeg a legsürgősebb munkák elvégzéséhez sem elegendő. —A Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola a Szombathelyi Közúti Igazgatóság és a Műszaki Osztály közös megbízására elkészítette a 7-es Hevesi S. u. csomópont forgalomtechnikai tervét. A csomópont forgalmi rendjének vizsgálatát és tervezését az 1989-ben előfordult 9 db személyisérüléses baleset indokolta. A terv — amit a szakemberek 1990. május 24-én értékeltek — két ütemű megvalósítást javasolt. Az első ütemben terelőszigetek, út feletti átfeszítések készülnek befüggesztett jelzőtáblákkal és sárga villogó figyelmeztető jelzőlámpával. A becsült költség 1,6 millió forint. A második ütemben készül ajelzólámpás irányítás 2,8 millió forintért. AI. ütem megvalósítása 1991. I. félévben szükséges a Közúti Igazgatóság és a Tanács között egyenlő arányú költségviseléssel. —A Zala Volán-nal egyeztette a Műszaki Osztály a helyi tömegközlekedéssel kapcsolatos feladatokat. Megállapodtak abban, hogy az autóbuszállomás bővítését tanulmányterv-szinten (a területbiztosítás érdekében) előkészítik. A tervezésre több ajánlatot kérnek, melyből 1990. október 30-ig választják ki a megfelelőt. Az autóbuszállomáS üzemeltetési költségeit áttekintik, és a jelenlegi 500 eFt/év Volán hozzájárulást módosítják. Az ÉK-i városrész tömegközlekedésbe történő bekapcsolásának úthálózati feltétele nem biztosított. A kiépítésig (Jcb. 5éves távlat) aZala Volán a Petőfi utcai megállóval, illetve a szervizzel szemben új megállóval biztosítja az ellátást. — Az Ady—Zrínyi u. csomópont forgalma konszolidálódott, kialakult a közlekedés rendje, szokásai. Ennek ellenére a Közlekedési Főiskolával vizsgáltatják a jobbítás teendőit. — A Nagykanizsa-Palin közti kerékpárút aszfaltozása elkészült. A Közúti Igazgatóság lebonyolításában épülő kerékpárú t-nál gond a vasúti keresztezés fénysorompós biztosításának tervezése, kivitelezése. Ennek ellenére a kerépárutat ideiglenesen 1990. júliusában forgalomba helyezték. A 7-es elkerülő út melletti, a Kinizsi— Petőfi utcák közötti kerékpárút építése előkészítés alatt van. A kivitelezés határideje: 1990. október 30. —A Környezetvédelmi Minisztériumban a külkapcsolatok főosztályán egyeztette a Műszaki Osztály ügyeit a szennyvíztisztítóhoz külföldi támogatás elnyerése kapcsán. A főosztályvezető javaslata alapján angol nyelvű projekt készül, és megkeresik a környezetvédelmi minisztert is. — A lakásberuházási feladatok egyeztetésére június 28-án kerül sor, valamennyi érdekelt részvétélével. — Kiskanizsa városrész csatornázásának szervezési és műszaki előkészítési késedelme miatt a KEVITERV szolnoki szakemberei kérték a lakossági fórum Véleménycsere — A megyei Területrendezési és Építészeti Tervtanács fTEAB) szakértői véleményt adott a Pártház-Munkásőrség épületegyüttes átalakítási tervéről, az Északkeleti városrész beépítési tervének módosításáról. — A Városi Közlekedésbiztonsági Tanács kibővített elnökségi ülést tartott. Az ülésen elemezték a 7. sz. főközlekedési út megyei szakaszán bekövetkezett személyisérüléses baleseteket, az azokkal kapcsolatos forgalomtechnikai beavatkozásokat. Az elnökség az elemző munkát eta-lon-értékűnek minősítette és javasolta az egész városra történő kiterjesztését. Ezzel kapcsolatosan megállapodás született arra vonatkozóan, hogy a rendőrségi baleseti jelentést a baleset után 1 héttel kell átadni. — 1990. június 29-re Közlekedési Fórumot szervezett a műszaki osztály, ahol tájékoztatást ad tak a közlekedésben felmerült problémákról, a szükséges intézkedésekről és azok hatásairól. A Fórum szervezését indokolta a 139 aláírással ellátott, a városközpont közlekedésével és környezetszennyezésével kapcsolatos beadvány, valamint a tanácselnök és a rendőrkapitány közötti levélváltás a parkolási helyzetről. Ellenőrzés — A hétvégi zártkerti ellenőrzésen (Palin városrész, Miklósfa városrész) öt építtetőt szólítottak fel építési engedély bemutatására, ki''cncct közterülethasználat igazolására. tervezett időpontjának elhalasztását. — A Csónakázó-tó környezetében jelentkező vállalkozói igények megalapozott elbírálása érdekében — összhangban a tanácsi testület döntésével — műszaki tartalmú ajánlatot kértek több tervező szervezettől. (FÓBER. SONTERV, VÁTI, CZINKIPLAN) — A városközpontok komplex környezeti kérdéseivel összefüggő kutatási ajánlatát a Műszaki Osztály az esseni CZINKIPLAN-nal te ijesztette elő. A KÖHÉM illetékes főosztálya ezt elfogadta, és 150 ezer Ft-tal támogatja. — A városközpont közlekedési légszennyezésének részletesebb mérését a KÖJÁL nem vállalja. A forgalomtechnikai megoldás változtatása eredményezhet csak javulást. —A Zala Volán ismételten áttekinti a kamionparkoló és motel építésének lehetőségét a 7-es elkerülő út mellett. A környezetvédelmi intézkedések során füstöléscsökkentő adalékanyagot használ majd a helyi autóbuszokhoz. Munkanélküliség A július 31-i adatok alapján: 8 fo egyetemet, főiskolát végzett, 6 fő technikumi végzettségű, 4 fő szakközépiskolai végzettséggel rendelkező, 8 ío gimnáziumi érettségivel bíró, 14 fő szakmunkás, 9 fő 8 általános végzettségű, 9 fő 8 általános alatti iskolai végzettségű részesül munkanélküli segélyben a városban. Az iroda ügyfélforgalma júliusban 619 fő volt. Környezetvédelem [4_C KANIZSA _ Az elnökasszony egyetlen újságnak sem nyilatkozik Ki miért fél az ÁFÉMSZ-nél? A hallásgondozásért Az Áfémsz sokoldalú tevékenységet folytató szervezet. Mezőgazdasági felvásárlási hálózatot tart fenn, és — országos kiterjedéssel — kereskedelmi egységeket üzemeltet. Amikor megalakult, tőkéjét részjegyek kibocsátásával alapozta meg. Azóta monopolhelyzete révén egyeduralkodó azokban a szférákban, amelyekben most bizonyos elégedetlenség jelei mutatkoznak. A falvakban ugyanis egy hatékonyabb, a saját munkát jobban megbecsülő .hangya-szövetkezeti" formát szeretnének visszahozni. Az Áfémsz-tagok befektetett pénzeiket vissza akaiják vonni, és új gazdasági érdekvédelmi egyesületet szeretnének alaki tani. Kérdésekegész sorátveti ez fel, meg úgy tűnik: az Áfémsz .kizsákmányolja" a kistermelőket, terményeiket—mesterségesen hullámzó árakkal — nevetségesen alacsony áron vásárolja fel. Ez kétségtelen manipuláció, a monopolhelyzetből származik. A hangyaszövetkezet! forma viszont érdekszövetséget jelent a termelők és az értékesítők között. Általa emelkedhetnek a felvásárlási, s csökkennének a fogyasztói árak, mert ki tudnák kapcsolni a közbülső, ma még létező, viszonteladói, .élősködő" szervezeti formát. Nos, híre teijedt, hogy az Áfémsz vezetői horribilis prémiumokat vesznek fel. Először néhány, az Áfémsz által üzemeltetett kereskedelmi egységet kerestünk meg a kérdéssel: mennyi prémiumot kaptak? Az eladók semmit — volt a válasz —, csak a boltvezetők. A nyilatkozók azonban névtelenek. Ijesztő ez, mégis érthető. —Családunk van—mondták —, és mostanában köny-nyen az utcára lehet kerülni. Ezek a kérések is arra sarkalltak azonban, hogy utána- járjunk a dolognak, hisz ahol félnek, ott valami nem stimmel. Körülbelül egy hónapja már kérdésekkel kerestük Prosze-nyáknét, az Áfémsz nagykanizsai elnökasszonyát, aki akkor arra kért, néhány hét múlva menjünk újra. A napokban jelentkeztünk hát, Proszenyákné azonban röviden és határozottan a tudtunkra adta, hogy nem kíván semmilyen kérdésre sem válaszolni, sem a Kanizsa újságnak, sem más sajtó-termék-nek. Az újságokról megvan a véleménye, nem nyilatkozikl Álljon tehát itt, miről akartunk szót váltani: A boltvezetők prémiumkiutalását látva (volt aki megmutatta!), már nem tűnt irreálisnak a hír, amely az elnökasszony prémiumát 500.000 forintban jelölte meg. Miért nem lehetett ennek a forrásáról beszélni, vagy elosz- A nyár elején nyílott az Ady Endre úton egy üzlet, amely gyász esetén kölcsönöz, segít, szállít, jó értelemben véve rendelkezésre áll. Ilyen szolgáltatás a városban még nem volt Bobár Jenőné üzletébe nem a kíváncsiság, hanem egy szomorú esemény vitt. Vidéki rokonaimnak ajánlották a boltot, s én kísérőként ismerkedtem Borbásék vállalkozásával. A tulajdonos fia elmondta, hogy több évi taxizás után jutottak édesanyjával arra a gondolatra, hogy a nagykanizsai hiányt megszüntetik. Hiszen taxijának utasai gyakran keseregtek, hogy a hirtelen jött halál készületlenül éri az embert. Elsősorban a nőket, hiszen a férfiaknak még csak van egy sötét öltönyük, de a nők nem igen hordanak feketét. A ruházati boltok pedig nem tartanak olyan készletet fekete holmikból, hogy azt azonnal igénybe is lehetne venni. Az elgondolást tett követte. A családi tőkét—meg amit kölcsönkértek — Borbásék az üzletbe fektették. látni a szóbeszédet? Mert ha igaz a félmillió, akkor az Áfémsz nagyon Jól gazdálkodott, és jogos a kifizetés is. Erre pedig akár büszkék ls lehetnek. De vajon miért nem kaptak kellő elismerést azok, akik nem vezető beosztásúak? Nekik mennyi jutott? Miért nem merik a nevüket sem odaírni a nyilatkozat aljára? Mit kell és mit érdemes titkolnia az Áfémsz vezetőinek? Egy szövetkezetről van szó; melynek működési létfeltétele a tagokkal való legszorosabb együttműködés. Ha ez hiányzik, felesleges erőfeszítés minden. Igen, sok félreértést és pletykát lehetett volna elkerülni egy beszélgetéssel, így azonban a kérdések nyitottak. Mindenki magának válaszol tehát. Vízvári József Meggyőződhettem, hogy a ruhák minden életkort és igényt ki tudnak elégíteni. Számtalan kiegészítő kelléket kínálunk: inget, nyakkendőt, zoknit, harisnyát, női fehérneműt, de kölcsönözhető férfi öltöny is. Az üzlet is esztétikus: fekete, lila, barna színeivel a szomorú alkalmat idézi. Együtt, egy helyen található minden. Ottjártamkor legalább 19 féle koporsót láttam, és sokféle temetési tartozékot, síron belülre és kívülre. A kellékek— elsősorban fej fák és urnák — több vallás követelménye szerint is a gyászoló hozzátartozók rendelkezésére állnak. Csodálkoztam is a bőségen, a formai választékon, az esztétikus kivitelen — ha egyáltalán lehet itt erről szót ejteni. Úgy látszik azonban, hogy gondolkodásunkat meg kell változtatnunk. Még gyász esetén is fontos a szolgáltatás színvonala, a választék, egyáltalán a lehetőség, amit az ilyen üzletek nyújtani tudnak. Bné Szeptember 14-15-e között városunk ad otthont az audi-ológus vándorgyűlésnek. Ilyen horderejű, fül-orr-gégé-szeti tudományos ülés Zala megyében még nem volt. — Úgy érzem, hogy ez a kongresszus lökést ad az audiológiának — mondja dr. Dúíí Gábor, a fül-orr-gégésze-ti osztály főorvosa. — Óriási megtiszteltetés a városnak, hogy idej ön 300 szakorvos, az összes fül-orr-gégész profesz-szor. Az audiológial műszerezettség helyzete, működési feltételei ugyanis nagyon rosz-szak a városban. A kongresz-szus ittléte és e tény indított ezért arra, hogy végigjáijam a vállalatokat, és tőlük kéljek pénzt a helyzet javítására. — Úgy tudom, alapítványt hoztak létre. — Igen, de ötlete nem tőlem, hanem Tálosi Jánostól az ION-Szerviz Kft. ügyvezető igazgatójától származik. Az alaptőkét — 100 ezer forintot —a Kórház biztosítja, de bárki —jogi és természetes személy is — támogathatja. Az alapítványt az OTP kezeli a 499-98010-888-2816 számú egyszámlán, erre bármekkora összeget be lehet fizetni. Ha valaki úgy gondolja, 100—200 forintot is befizethet, arra is szükség vanl —Terveink között szerepel — folytatja a főorvos —, hogy megkeressük a vállalkozókat és a lakosság széles rétegeit. A másik, nem elhanyagolható szempont, hogy nyereségesen tudjuk megrendezni a kongresszust. Ekkoranyere-ségittmarad, s azt is a hallásgondozás fejlesztésére tudjuk fordítani. Körülbelül 1 millió forintra lenne szükség ahhoz, hogy megfelelő módon ki tudjuk alakítani az audiológia helyiségét. Amüszereketnagyrészt a Tungsram Rt. segítségével tudjuk beszerezni. De — ez is fontos — ezeket a nagyértékű és európai színvonalú műszereket nem lehet egy teljesen .lerobbant" épületben használni. Kívül-belül meg kell újulni. Ebben kérjük a város segítségét—mondja befejezésül dr. Dúll Gábor. M. Gy. Egy különös vállalkozás Segítség a gyászban ]!)90. augusztus 10. Q KANIZSA ^ 5 A „lengyel piae"-ról mindenkinek van véleménye. Mi, vásárlók, leginkább az olcsó árakat látjuk, de azzal már nem szívesen foglalkozunk, mi van a háttérben. Erről beszélgettünk dr. Gotthárd Jenő rendőr alezredessel, a kapitányság vezetőjével. —Intézkedés-sorozatunk nem újkeletü. Már az elmúlt évben levélben kerestük meg a városi tanácsot Kögáz parkolóban kialakult áldatlan állapotok miatt — kezdi a kapitány. — Olyan is előfordult akkor, hogy az Alsó-templom lépcsőjén árultak, a parkolót sem lehetett rendeltetésének megfelelően használni. Legutóbb abban kellett dönteni, hogy a lengyel piac megmaradjon-e, de más helyszínen, vagy meg kell szüntetni, mert közbiztonsági és főleg közrendi szempontból gondot okoz a városnak. Ismeretes, hogy a vb döntött: megszünteti a lengyel piacot, de nem augusztus l-jével—mint elteijedt. Erre fel kell készíteni a lakosságot! Meg kell ismertetni a döntés okait, s szeretnénk a konfliktusokat is elkerülni. A város szórólapokat jelentet meg magyar és idegen nyelven, s elárusítást tiltó táblákat helyez el. — Mégis, mikorra tervezik a lengyel piac megszüntetését? — Ha az intézkedési tervet minden illetékes elfogadja, akkor szeptember közepén kerülne sor a .lengyel piac" megszüntetésére. — Említette, hogy legutóbb Ön is elmondta érveit. Hallhatnánk erről? — Természetesen. Ismertettem a lengyel piacnak a város közrend-közbiztonsági helyzetére gyakorolt hatását. Amellett voksoltam, hogy ha rövid időn belül jobb körülményeket nem tudnak teremteni, akkor a „lengyel piac"-ot meg kell szüntetni, mert a bűnözésnek is melegágya. Szeretnék az elmúlt év problémáira utalni. A lakosság emlékszik rá, hogy a Kögáz parkolóban kezdett kibontakozni a „lengyel piac", s nagyon rövid idő alatt kinőtte magát „KGST piaccá". Ekkor született az a döntés, hogy a Jelenlegi helyére telepítsék. Kezdetben különösebb gondot nem okozott, de az árusok száma ugrásszerűen megnőtt, s ebből közegészségügyi problémák adódtak, melyek az ott lakók életét is megkeserítik. —A rendőrség mit tett a kiala- Ez a BTK nem az a Btk Úgy látszik nincs szerencséje az újságnak a kanizsai eseményekkel. Legutóbb a Thury-lak-tanya által szervezett júliális maradt el, s kellett a Csónakázó-tóra érkező fotós kollégának békésen pecázó horgászokat fényképezni. E hétvégén pedig a városi tévé operatőre és a ZH-s riporter volt kénytelen egymást szórakoztatni. A Dr. Bubó Trió Kör tagjai ugyanis nem jelentek meg. Hat órakor persze még ez nem okozott gondot, hiszen akik rendszeresen látogatják a Városi Tanács húszezer forintjával támogatott, és az itt működő öt művelődési ház által szervezett egyébként sikeres Lakótelepi Nyár című programot, tudják a pénteki 18 órás időpont — amihez csak a plakát és a ZH hétvége ragaszkodik következetesen — csúszni szokott. Fél hétig ezért a kijelölt „placcon" várakozott vagy harminc felnőtt és gyerek vegyesen, de a környező játékszerek is megteltek tíz- tizenkét éves érdeklődőkkel. Később már elfogyott a türelem, s egyesek elindultak egy-egy adag fagyit elnyalni, mások az erkélyről figyelték a fejleményeket. Hét órára azonban kiürült a tér. Pedig a gyerekek várták a Dr. Bubó Trió Kört. Mint mondták, zenéjüket még nem hallották, de a nevük érdekeset, jót sejtetett számukra. A koncert elmaradása miatt így továbbra is csak sejteni lehet, hogy mit tudnak. Az információk szerint a föllépés azért maradt el, mert az együttes két vidéki tagja nem érkezett meg Kanizsára. De talán még Magyarországra sem, mert a hírek szerint Erdélyben vakációznak. Nos ehhez csak annyit. A rendezvénysorozat terve több mint két hónapja ismert. Ilyet még a „bőpénzü" profik sem engednek meg maguknak. A név rövidítésének sugallata—BTK— pedig a rend megszegőivel szemben szigorú szokott lenni. D. J. Elmaradt a Bubó koncert... ban vannak a rendőri szervek. Naponta több tíz és száz esetben adnak ki körözéseket. Konkrétan tárgyakat köröznek. De az a munka sem tud eredményes lenni, mert nincs erő arra, hogy a különböző ismertetőjelek alapján végigvizsgáljuk az ügyeket. Ehhez nagyon-nagy erők kellenének. — Arról is beszélnek,'' hogy a külföldiek „ bekapcsolódásával" a prostitúció is nőtt — Tény és való, hogy a prostitúcióban külföldi állampolgárok is részt vesznek. Tudunk olyan esetről, hogy lengyel nőt „árultak", s „vevő" is volt rá. A prostitúció Nagykanizsán is valóság, de a lengyelek részéről tapasztalhatjuk elsősorban. — Van tehát veszélyhelyzet elég. — Van. Ami félő: ahol ilyen tömegben vannak jelen külföldi állampolgárok, ahol a pénzért és egyéb érdekekért megy a hajsza, hogy a létfenntartást egyáltalán biztosítsák, ott előbb-utóbb súlyosabb bűncselekmények is előfordulnak. Tartok attól, ha ez a helyzet nem változik meg, akkor Nagykanizsán is megjelenik a kábítószer és a kábítószer-kereskedelem. Erre pedig ennek a városnak nincs szüksége! Kérem tehát a lakosságot, hogy a lengyel piaccal szembeni intézkedéseinket fogadják megértéssel, mert csak közösen tudunk fellépni azért, hogy Nagykanizsa végre nyugodt, csendes város legyen. —Marton— Kanizsai örökzöldek Lengyelek (PRO) Megy a forint vándorúton. kult állapot normalizálása érdekében? — A rendőrség — amennyire lehetett — próbálta a „lengyel piac"-ot ellenőrzés alá vonni. Azért, mert tapasztaltuk, és több jelzés is érkezett, hogy ott illegális valutakereskedelem folyik. Razziáink során minden alkalommal állítottunk elő magyar és külföldi személyeket valutakereskedelem gyanújával, ami aztán be is igazolódott. Nagy tételben cseréltek gazdát a valutanemek. —Azt is hallani, hogy az utóbbi időben megnőtt a lengyelek által elkövetett betörések, rablások száma. — Erre egészen konkrét adataink nincsenek. Gyanítjuk azonban, hogy abban a bűnözési hullámban, amely Nagykanizsát ebben a félévben elérte, szerepe van a lengyeleknek is. Majdnem megkétszereződött az ismertté vált bűncselekmények száma az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva. A legnagyobb gondot az okozza, hogy a vagyon elleni bűncselekmények száma megnőtt. De hogy ebben milyen szerepe van az idegenforgalomnak, azt pontosan kimutatni nem lehet. Tudjuk, hogy van egy kiépített orgazda hálózat, főleg a lengyel állampolgároknál. Már foglaltunk le tőlük bűncselekményből származó tárgyakat. Az a gyanúnk, hogy a más városokban elkövetett bűncselekményekből származó tárgyak sok esetben itt cserélnek gazdát, s ugyanez igaz lehet fordítva is. Gondolok itt a különböző autóalkatrészek, autósrádiók értékesítésére — mondja dr. Gotthárd Jenő. — Milyen ez ügyben a városi kapitányságok együttműködése? — Nagyon szoros kapcsolat- í \ A Kisember Úgy hallotta, hogy demokrácia van, és most Ő is elmondhatja a véleményét. Nem világrengető vélemény, csak a Kisember panasza. '' Biztatták, .mondja, mi a gondja?" — és Ő válogatás nélkül mondta is, nem fogalmazott árnyaltan ahogy illik, ahogy elváiják, csak úgy durr, bele a közepébe. Hogy nem érti, miért Jár a főnököknek prémium, amikor a gyár a csőd szélén áll meg. hogy lehet a semmiből osztani, bár igaz tanult ő matematikát, ha nem is a legjobb volt. Azt viszont tu4ja, hogy az ő borítékjában egyre kevesebb van. Néhány héttel később aztán „váratlanul", nem kap órabéremelést, de kap Írásbeli figyelmeztetést, mert nem végezte el a munkáját, s mert megszegte a szabályokat. Előre megsúgták neki, hogy jó lesz, ha új munkahelyet keres magának (ha talál), mert ilyen izgága alakkal a privatizációt nem lehet végrehajtani. A kisember ezért már nem tiltakozik, látszólag közömbösen figyeli, mi lesz holnap, hogy eladják vagy megveszik-e a gyárat, • már nem érdekli mit hoz a jövő. Csendben marad, mert úgy kirúgják, hogy a lába sem éri a földet. Ám nem érti, miért csak őtl Hogy lehet az. hogy azok. akik a gazdasági bajokat csinálták, most magas nyugdijai (neki a fizetése nem volt annyi!) ott hagynak csapotpapot. Utolsó lehetőségként jutalmakkal, prémiumokkal átmentik a vállalati nyereséget, hogy tisztára .mosva magántőkeként tjjra megjelenjen. S jöhet a privatizációi A tönkretett ipar és kereskedelem .fillérekért", valamilyen részvénytársaság keretében majd üjjraéled. Ő, a Kisember pedig csak ámul és bámul, nem ért semmit, nem érti, hova tűnt az őközösségi tulajdona. Nem érti, miért kap fegyelmit azért, amiért mások jutalmat, prémiumot? Végül az ötödik—tizedik fröccs után, a gyerek irkájából kitép egy lapot, és ir. ír egy névtelen levelet, mert nem bírja cérnával, mert azzal a megnyugtató érzéssel akar lefeküdni, hogy valaki Öt, a Kisembert is meghallgatta. Balatoni bedőlések Über alles, zimmer frei avagy hurrá nem nyaralunk! Boros úr, a Szombathelyről ingázó vándorhegedüs, akár egy jókora stíluszavar. A csapos helyből meginti: csak halkan, mert vendégek is vannak, iliába provokáljuk, valódi cigánynótát az istennek sem hajlandó pingálni. Ellenben elhúzza saját nótáját. Nekünk. A badacsonyi poha-razóban egységesen százas a borokliteije. AGulyáscs&rdában srévizavé hetven forintért mérik a bablevest, újságolja a vodkázó Boros mester, anélkül, hogy kérdeznénk. A primás szerint kevés a raj (az úriember), nincs min mulatni. Erről is a majom vezetők tehetnek. A pecsenyesütödck előtt újra belcbotlunk cincogó Paganininkbe. De most már nem dőlünk be (egy bedőlés száz forint), hiába pingál. Többen zeneszóra nyelik felre a szálkát. Endcká gyártmányú német iQak ricsajoznak. Kétliteres bu-tcliákkal botorkálnak a hajóállomásra. Sajnos ők is Fonyódra mennek. Egész úton über alles. Mire kihajózunk, orrunk előtt zár bc a Sió cs mindenfele tour. Egy .clmcs" csöves valószínűleg hozzánk hasonló problémákkal küzd. Viszont ő már megágyazott magának a vasúti váróban. (Ekkor még nem sejtjük, hogy órákkal később mi is hasonlóképpen végezzük...) Kirittyentett panzióban érdeklődünk: 1990 forintról indul az alku. Aztán abba is marad. Ám a pincérfiú megszán minket, s Javasolja, keressük meg a Mandu- lás utcát, ott öreg mámik laknak, s biztos akad zimmer frei. Hát nem akad. A látszat ellenére mindenhol telt ház van. Amúgy háromszáz per kopf, hogyha lenne. Egy lehúzott redőnyü családi kúriánál már-már megállapodunk. A nyárikonyhából előkecmergő boszorka ötszázat kér. Fejenként. Hiába bizonygatjuk, hogy hagyja az ágyneműt másra, Jó nekünk a hálózsák, egy fillért sem hajlandó engedni. Pedig mind az öt szoba üres. Lecsurgunk Fenyvesre, de már nem is akarunk aludni. A beton-bunkerből átalakított étteremben a helyi Vico Toriáni és b. neje szórakoztatja a kortyolgató nagyérdeműt. A függöny mögött pincérek rokiznak. Önfeledtek. Mi is. De aztán elénk vetik az étlapot: a legolcsóbb papi száz pénz. Rántott sajt, rántott gomba. Vár ránk a Hotel Váró. Egész éjjel nyitva van, és a derék vasutasok nem háborgatják az embert. Padkemények vagyunk. Hamisítatlan összkomfort: a toalettben van a telefon. A vécékagylóban. Siófokon főhivatású üdülők tapossák egymást. Célirányos unalommal vonszolódnak boltról boltra. Ahelyett, hogy fürödné-nek. Persze miattam is arréb vihetnék a Nagy Nemzeti Lavórt... Mondjuk az Alföldre. Most mi is olyanok vagyunk, mint a nyaralók. Sőt még rá is teszünk egy lapáttal: anyaggyűjtés örve alatt napozunk. Büdös, félig nyers keszeget majszolunk. Árnyas helyen fröccsöket fogyasztunk, de tekintettel a melegre, nem ittasodunk le. (Annyira.) A New Scotland Yardon, ahogy az őshonos siófokiak nevezik a kapitányságot, a rendőrök üdvözült ábrázattal nyalják a fagyit. Az ügyeletes serif bújócskát játszik velünk. De mi ráállunk a forrónyomra, és lpiapacs lefüleljük. Telefonál a főnökének, aztán arról hebeg-habog, nem-e lehetne-e őt ebből kihagyni. Lehet. Átirányít bennünket két átirányítotthoz. Egyikőjüket Kecskemétről, a másikat Pestről, a kábszeres csoportból internálták ide. Lepusztult irodában, trogyoga írógép mögül nyilatkoznak arról, hogy ők nem tudnak semmiről semmit. Mert még csak egy hete... Meg egyébként is... Amúgy ez egy bolondokháza. Egyre-másrajönnek a feljelentők. Az alvilág ls Itt nyaral. Aktívan. Kocsifeltörések, rablások, víkendház kifosztások, karambolok, stb. Azt mondják a fiúk, hogy ezzel a muzeális technikával legfeljebb csak gumibottal üthetik a zsiványok nyomát. Torda úr, a Lidó szálló főpor-tása szerint nem vészes a helyzet. Az igaz, hogy kevesebb valamivel a német, és a hotel csak hatvan százalékosan telitett, de ezt legfeljebb az Ibusz bánhatja. Mivel hogy előre lefoglalta a szobákat. Ami itt a Lidóban 131 márka, avagy 1980 forint. Köszönettel mondunk nemet a szíves invitálásra. T. J. A KIOSZ változtat Nyugtákról pedig szó se essék! A kisiparosok számára július elseje óta újabb bürokratikus bonyolítási módot eszeltek ki. A nyugtaadási kötelezettségről van szó. idő- és pénzrabló módszer ez, mellyel a szolgáltatások színvonala nem Javul, és a lakosság sem igényli. Mi a véleménye erről a KIOSZ nagykanizsai szervezetének? Lakylmréné ti tkárhelyettest kérdezzük. — Mi a munkánkat csak bonyolultabbá tevő rendelkezés ellen tiltakoztunk. Az első Információink alapján azt tudom mondani, hogy az emberek nem kérik, nem igénylik cztazellátást. Ők a gyors és jó minőségben elvégzett munkát igénylik, a nyugtára többnyire nincs szükségük. Ezzel a módszerrel nem rendeződik megnyugtatóan a kisiparosok ellenőrzése, ha cz is volt a rendeletalkotók célja. Stabil, értelmes adórendszert kellene inkább bevezetni, mert az állandóbizonytalanság, ami jellemzi mai gazdaságunkat súlyosan veszélyezteti azt a tevékenységet, amely nélkülözhetetlen a város lakosságának szolgáltatás-szintű ellátásában. Átalakulás előtt áll a nagykanizsai szervezet is. A felülről jött irányítási módszereket nem óhajtjuk. Csak az alulról jövö kezdeményezésekben látjuk az előrelépés egyetlen útját. Napokon belül fontos ülésen fogjuk megvitatni elképzeléseinket. Talán nem árulok el titkot, ha annyit elárulok, szövetségi rendszert szeretnénk megvalósítani, és igazi érdekképviseletet. Saját alapszabályt szeretnénk elfogadni és bebizonyítani, hogy a kani- zsai kisiparosok a lakosság megelégedésére önállóan is képesek a mai kor igényeinek megfelelő munkát végezni. Amint kialakul végleges programunk a sajtót ls informálni. □ Néhány klsiparosho»is bekopogtunk a kérdéssel: Hogyan fogadta a lakosság a nyugtaadási kötelezettség bevezetését? Egyöntetű voltaválasz: Nem kell) Mivel azonban adni kell, megírják és a fiókokba kerül. Nem egy kisiparos meg is mutatta a fiókjában halomba gyűlő nyugtákat. Sokan már csak legyintenek. Reménykednek, hogy lassan talán vége lesz a kísérletezgetésnek. Elegünk van a megkötő rendeletekből. — Vízvári — KANIZSA „Alvilági játékok t» A férfi szemén kötés. Nem tudja vagy nem akarja tudni, kitől kapta. Itt farkastörvények uralkodnak, szemetszemért, fogatfogért. Apénz, apiaés anőhatározzameg azemberi értéket, s hogy milyen erőszakot alkalmaznak, az a nyereség nagyságától függ. A nagyok a háttérben maradnak, utánuk nem jó kíváncsiskodni. A felszín vállalja és elviszi a balhét. Nincs más lehetősége! Ha beszélés „kipakol", aláthatatlankéz a börtönben is utoléri, ha kijön, néhány hónap múlva lebuktatják és irány vissza. ^-N Itt a piros, hol a piros? V___S „KGST" piac. Délelőtt tíz óra. Mint legyek a cukorra, úgy gyűlnek az emberek egy pontra. A kör közepén, jóvágású kreol bőrű fiatalember ördögi gyorsasággal rakja a gyufásdobozokat. Valakinyerésben van. Már tízezret szakított le a kre-olbőrtftől. A hangulat egyre fokozódik. Vannak, akik a pénztárcájuk után nyúlnak, ők a balekok, akik a légyfogóra ragadtak. A nyertes angolosan távozik, a helyét átveszi a balek, aki tíz perc múlva rendőrért kiált: a havi fizetését vesztette el. Ordít, sír toporzékol. Pillanatokon bellii nagy lesz a zűrzavar. A kreolbőrű úgy • távozik, hogy elfelejt köszönni. Emlékét csak a banános doboz őrzi. Néhány héttel később Keszthelyen látom őket. A cukrászda teraszán ül a kerol és a nyertes. Mind-kettőjükönnyaklánc arany medállal, s arany gyűrűkkel felcicomázva a mutató és a gyűrűsujj. Magas fekete férfi érkezik, még több gyűrűvel még vastagabb nyaklánccal. A kreolbőrű egy köteg ezrest ad át az érkezőnek. — Mennyi? —Húsz—válaszol akreolbőrtf. — Kevés! Nyomás a piacra! Délig ötven kell! — A magas fekete férfi feláll és távozik. A fiúk pedig eltűnnek a főutca forgatagában. i Ha megjön a férj) Az ész megáll. A teremtés koronáját úgy húzták csőbe, hogy csak az utcán vette észre, hogy nincs meg a havi fizetése. — Oké, elmondom! — kezdi — , de ha megírod a nevemet, letépem a fejedet Világos? Nem gondolod, hogy rajtam fog röhögni a város. Itt találkoztam, ennél az asztalnál avval a döggel. Fizettem neki, ivott, mint a gödény. Mondom, jó lenne elmenni egyet... Tudod, mit... Azt mondta oké, de az ezrest rakjam le. A lényeg, hogy nem volt ezresem, megbeszéltük hát, hogy másnap találkozunk, addig szerez egy kéglit, mert a férje egy rohadt csávó, elszed tőle minden pénzt. Másnap fizetés volt. A dohányt beraktam a levéltárcámba, az aprót a kabátzsebbe. Jövök ki a gyárból, hát a k... nem ott várt a kapu előtt? Azt mondta, a férje elment, felmehetünk hozzá. Felmentünk. A konyhában egy cigányasszony ült. Mi a szobába, sén mindjárt elkezdtem, de ő: ha akarok valamit, rakjam le az ezrest. Elővettem a dohányt, láthatta mennyi pénz van nálam. Kiment, hogy gyorsan lefiirdik, addig én vetkőzzek és bújjak az ágyba. Néhány perc múlva visszajött, de még az ágyig sem ért, az öregasszony kivágja az ajtót és beüvölt, hogy hazajött a Feri. Én egy szál gatyában az ablakon ugrottam ki, a ruháimat is úgy hajigálta utánam. Már az utca végén jutott eszembe, hogy megnézzem a fizetésemet. Az egész levéltárcám hiányzott. Rohanás vissza. Csengetek. Hústömeg nyit ajtót. Mondom neki, a feleségével akarok beszélni. Utána csak arra emlékszem, hogy az utcán találtam magam, s akik elmentek mellettem azt mondták, részeg disznó vagyok. Néhány nappal később találkoztam velük a városban de megfenyegettek, hogy kikészítenek, ha dumálni merek. Nem megyek arendőrség-re. Te meg megígérted, nem írod ki a nevem. Megígérted! í Zsuzsa I Vékony, középmagas derékig érő fekete hajú; fürtös képű. Viszont van munkahelye, rendszeresen dolgozik. Este kirittyent, barátnőjével végigvonul a főutcán, nézi a szórakozóhelyeket. Ott ahol a legnagyobb haszonra lehet számítani, leülnek és várnak. — Ha fizet valamit, itt maradhat az asztalnál, és hallgathatja, hogy megy a buli, de én nem mondok semmit -— néz rám. Amíg várunk, igyekszem megtudni valamit — Minek csinálom? — csodálkozik. — Mert amit a gyárban adnak, az arra sem elegendő, hogy a krapekomat felöltöztessem, hogy zabálni adjak neki. Hajó az este, az ötezret megkeresem. Ugyanannyit mint egy hónapban a gyárban. — Mi a véleménye a nyilvánosházról? Elmenne oda dolgozni, ha lenne? — Mi az, hogy! Ott legalább a betegségtől megóvnának, és megvédene a törvény. Úgy látom most összejön valami — néz mögém. — Na, kopjon le! — Azt mondta, végighallgathatom, hogy zajlik az üzlet! — Nem érti? — A félkonyakja ennyit ért. Fél óra múlva elmennek. A férfi bekapta ahorgot. Apincér az asztalra rakja a foglalt feliratot. Az üzlet megköttetett S mert egy tagbaszakadt 35—40 körüli férfi figyel, jobbnak látom ha taxit rendelek és angolosan távozom. Mert, „az alvilágnak nincs romantikája, az alvilágban nincsen szerelem". De vannak olaszok, lengyelek, litvánok, mámoros éjszakák, győztesek és vesztesek, bár olyanokmint a mocsár, aki egyszer belelépett, nem szabadul, elnyeli. Cserny József Puchheimiek Zalában (Puchheim Nagykanizsa német testvérvárosa) A zalakarosi és nagykanizsai vezetők meleg fogadtatásban részesítették a német vendégeket Esett az eső, amikor a puchheimi delegáció kelet felé indult. Az utasok kételkedtek Hannes, a buszsofőr időjárási előrejelzésében, aki fogadni mert volna, hogy a magyar határon változás várható. Szívesen vették viszont Herbert Karanzlein alkalmi utaskísérő szolgálatait, aki tudását leginkább a kávégépnél kamatoztatta. Annak ellenére, hogy fél órán keresztül csak lépésben tudtak haladi az egyik faluban — mivel az utat egy tehéncsorda foglalta el — pontosan érkeztek a zalakarosi Hotel Thermál elé. Az egy kilométert a Gulyás Csárdáig a puchheimiek a hosszú buszozás után szívesen tették meg gyalog. De a zápor öntözte a társaságot, s túl hosszúnak tűnt az út. Szerencsére segítség érkezett: először a nőket, majd a férfiakat mentették meg az „NDK Mercedesek" a teljes elázástól. A tanácsházán aztán a helyi tisztviselők és pezsgősüvegek várták őket. Szívélyes volt Szirtes Lajos zalakarosi és Zsoldos Ferenc nagykanizsai tanácselnök köszöntője, és a küldöttség tagjai tapasztalhatták, hogy egy igazi magyar nem nézi jó szemmel a vendégek üres poharát. A következő reggel — mikortól a napsütés már állandó kísérő volt — a küldöttség néhány tagja kipróbálta a termálfürdő gyógyvizét. Izzadtak a 34^— 37 fokos medencében, aztán pihenő nélkül folytatódott a program: busszal utaztak a cigánytelepüléseken keresztül (sie!), gólyafészkek alatt a kis-Balaton természetvédelmi területére. Filcpapucsokban végigcsoszogtak a keszthelyi Festetics-kastélyon, majd a Balatonparton séta következett. A tó menti zöldellő dombokon keresztül végül eljutottak Badacsonyba. Egy elegáns vendéglő terített asztalai várták őket, de magasan a falu fölött, ahová szőlőskerteken át vezető, megerőltető gyaloglással jutottak. Fent egy zenekar várt bevetésre. A mosolygós prímás állal vezetett ,Janka" nemcsak magyar melódiákat, Rajna vidéki bordalokat is játszott. Más képet nyújtott Nagykanizsa, ahová a puchheimiek reggel indultak. A város kultúrreferense a számtlan német tolmács igénybevétele nélkül kalauzol- ta a tanács plüss borítású üléstermébe. A tanácselnök büszkén mutatta be városát. Esett néhány szó az itteni Tungsram lámpagyárról, de az ismertetőt a puchheimiek dr. Straub, gimnáziumi tanár, egyébként kitűnő fordítása nélkül is megértették. Immár három, németül jól beszélő kísérővel látogatták meg a 32 alkalmazottat foglalkoztató művelődési házat Többet a puchheimi kultúrköz-pontba sem terveztek, próbált tréfálkozni Kránzlein polgármester úr, mialatt azon gondolkodott, miből fedezik a magyarok a rengeteg alkalmazott fizetését. Az estét a jugoszláv határmenti vadászházban vidám énekverseny zárta, ebben azonban a magyarok nagyobb hangerejükkel nyertek. A két tanácselnök is ezen a búcsúesten tegeződött össze. Kránzlein úrremél-te, hogy a többi puchheimi és kanizsai között is hasonló barátság alakul majd ki. Barbara Wimmer A Fürstenfeldbrucker Tagblatt cikke nyomán: Lendvai Béla Olvasta? Márai Sándor (1900-1989) Napló, 1943-1944 Márai naplósorozatának 1943-44-re datálódó részeit tartalmazza a kötet. Maga az Író nemigen törekedett arra, hogy müvét valóban naplószerűen bocsássa közre, feljegyzéseit utólag, a jegyzetekben volt szükség kronológiai kommentárral ellátni. Az olvasó csak a politikai események említései alapján tájékozódhat, igen sokszor azonban erre nincs szükség. A mü lényegesen hosszabb, terjedelmesebb részeit Irodalmi elmélkedések foglalják el. Ezek a rövid beszámolók a legtöbbször csodálatosak. Goethe Novellájáról, Shakespeare egyik-másik drámájáról, Racine ről, Rilkéről, soksok klasszikus vagy modern angol, német, francia Íróról, olyan magyar nagyságokról, mint Arany, Babits, Kosztolányi, Krúdy kevesen mondtak lényegesebbet, tömören találóbbat. Persze nem kritikák Fitmjegyzet ezek a passzusok, nem ls esszék, inkább egy abszolút hallású és Igen-igen művelt művészember benyomásainak, megfigyeléseinek pontos rögzítései. Ám korántsem csupán olvasónapló Márai könyve. Igaz, a legvadabb, legember-telenebb Időkben, a holocaust, a bombázások az ostrom, közepette ls ugyanúgy olvas Márai, mintha a legszebb, legnyugalmasabb béke venné körül, de mélyen érinti, zslge-reiig hatol a kor szörnyűsége is. ítélete, vélekedése morális jellegű: szörnyű bűnök felett ítélkezik — senkit és semmit nem kímélve. A politika mint politika nem érdekli, az emberitartás, Illetve annak iszonyú hiánya annál inkább. Egy vádirat is rejtőzik az olvasónapló mellett-alatt a műben, vádirat a fasizmus, a hitleráj, a magyar középosztály, a polgárság ellen. Törté- nelmi ítéletet nem mond, erkölcsit feltétlenül, abszolút érvénnyel. Igen érdekesek, néha szinte aktuálisak vázolt alternatívái ls (egy helyütt, mintegy kivételképp árról elmélkedik, hogy a háború utáni, a „vörös" szélsőséget netán elkerülő ország mik közül választhat: a svéd modellt fogja-e követni, lehet-e ezt követnie, avagy lecsúszik, visszacsúszik .Macedónlába"). Mintegy a napló harmadik rétegét alkotják a megörökített életképek, visszaemlékezések, élménybeszámolók. Napi eseményekről ritkán ír, annál inkább egy-egy örök pillanatról; egy sétáról, egy gőzfürdőben töltött reggelről, egy párizsi utazásáról, stb. Parány, villódzó szépségű kisnovellák ezek, az író legjobb színvonalán. — A kötet minden müveit olvasónak ajánlható. (ÚJ Könyvek) Papa, én nő vagyok! Szabó Attila Levente verse_ (Szerelem j (Részletek) Te kedves-szép piruló rózsalányvirág lányarcú piruló rózsavirág virágarcú lányrózsa piruló rózsaarcú l&nyvirág lányvirágarcú piruló rózsa virágarcú Rózsalány Szerettelek, mikor Rád vágyva vártam érkezésed, mikor egyedül éjszakázva haj nalig néztem fényképedet, mikor zenét hallgatva csodáltam barna szemed, mikor koraestéken sétálva felém nyújtottad kezed, mikor hajad simogatva éreztem leheleted, mikor búcsúzkodva vállamra hajtottad fejed... ha jössz, csak kedves szavad, melegbarna tekinteted, csak mosolygó ajkad, selyempuha érintésed, ölelő karod, gyerekliny-iUatod, lé lek-tisztaságod LEGYEN HOZOMÁNYOD (Marosvásárhely) Ösi mesterségek címmel rendez tábort a Zala Megyei Cigány Kulturális Szövetség és a Népművészeti Egyesület a hét végén a Gébártl tónál. A nagykanizsai és környékbeli résztvevők megismerkedhetnek a fafaragás, a teknővájás, a kanál-és seprű készítésével, a kosárfonással és a lábasfoltozással. A tábor nem titkolt célja, hogy a résztvevők sajátítsák el az ősi cigánymesterségeket, s termékeiknek esetlegesen hazai és külföldi piacot is keressenek. Gondolom, nincsenek köny-nyű helyzetben azok a tisztes családapák, akiknek felcseperedő lányai elérik azt a bizonyos életkort, amikortól már nem tudják gyerekkéntkezelni sarjaikat. Ezt a meglehetősen bonyolult problémát vázolja fel humoros formában Stan Dragoti idei filmjében. Apuka egyedül neveli két kamaszodó lányát — bár időnként besegít neki újdonsült menyasszonya—és nem hajlandó tudomásul venni, hogy a nagyobbik már 15 éves! Plüss-macit vesz ajándékba, elkíséri a diszkóba, vagyis megpróbálja „lassítani" lánya fejlődését. A képzeletbeli nagy pofont akkor kapja, amikor egy üzleti útról hazatérve megpillantja lányát, akiből néhány nap alatt valódi nő lett! Az addig csendesen hétköznapi ház nyugalmát az állandó telefoncsörgés és az újdonsült udvarlók hada veri fel. És mit tesz ilyenkor a felbőszült családapa? Először is rendet. Vagyis csak megpróbál rendet teremteni, de amint rádöbben, hogy (bomba-nő) lányát már nem tudja irányítani, pszichológushoz fordul. A jól bevált Amerikai Pszichológus rengeteg tanáccsal látja apukánkat, sőt — igaz nem jószántából — hajlandó szabadidejében is a rendelkezésére állni. A filmből kiderül, milyen eredménnyel. A kissé olaszos vágású apuka (Tony Danza) és felnőtté váló lánya (Ami Dolenz) valahogy nem az igazi apa-lánya viszonyban éldegélnek, számomra legalábbis nem elég meggyőzőek. Bármilyen jó is az alapötlet és maga a téma, filmes átirata, a színészi játék mégsem hihető. Viszont jár egy pirospont az operatőrnek, Donald Peterman-nak. Jó beállítások és kameramozgások teszik élvezetesebbé a látványt, s nemcsak az ifjú hölgyét! Vidcoklippszerű snittek és eredeti nézőpontú pásztázások bizonyítják ezt. Érdemes megemlíteni a film zeneszerzőjét, Alan Silvestrit, aki már bizonyította tudását (Roger nyul a pácban). Ennél az alkotásnál inkább zenei szer-kesztőkéntműködöttközre, ajól bevált nosztalgiát meglovagolva. (Lásd még: Dirty Dancing, Rain Man stb.) Szólni kell az apukát alakító színész szinkronhangjáról, Kem Andrásról. Gyanítom, nem véletlenül esett rá a választás, hiszen Woody Allcn-i beütések gyakran tarkítják a filmet, elég csak a pszichológusra gondolni. Tisztelt lányos apák és apás lányok! Mindannyiuk épülésére ajánlom ezt a filmet, kitűnő tippeket kaphatnak a neveléshez. Remek szórakozás egy forró nyári estén valamelyik szúnyog-döngicsélős kertmoziban. (end) 1990, augusztus 10. £ KANIZSA ]) 9 Emberek, sorsok | Elveszve Ma is bennem él az az emlék, amely ü''z évvel ezelőtti élményemből fennmaradt. Brailán, Havasalföld legkeletibb dunai kikötővárosában jártunk testvérbátyám katonai eskütétele alkalmából. Nyolc órás, átszállásos utazás után érkeztünk meg a városba, életünkben először, este későn, talán már éjfél is lehetett. Az utcák üresek, a város szinte teljesen sötét. Nem valami vigasztaló gondolat elindulni egy idegen nagyvárosban. Az állomáson taxi nem volt — másnap kiderült, még nappalisritka —, hisz 1980-ban alig közlekedett néhány, és éjjeli szolgálatról nem született döntés. Hozzánk csatlakozott egy nagyon-nagyon szegényesen, de városiasán öltözött ember, és felajánlotta, hogy segít csomagjainkat vinni, megmutatja a szállodát, amelyben jóelőre, levélben helyet foglaltunk. Azonban kérdésünkre, hogy hol a Central Szálloda, csak találgatásokkal válaszolt: talán lebontották, talán átkeresztelték, ilyen nincs. Maradtunk tehát a csomagcipelés-nél, és kétséggel, hogy egyáltalán jőszándék vezérli-e. Átvillant rajtunk: vajon nem olyan városrészbe visz, ahol könnyűszerrel leüthetnek, egy sípjelre előbújva?! Demárnemvoltvisszaút,aködös éjszakában még az állomásra sem találtunk volna vissza. Édesanyá-matkülönösen aggasztotta, hogy két Marosvásárhely-környéki parasztasszonyt is magunkkal hívtínk. Nekik nehezebb volt a dolguk, románul sem tudtak. Vezetőnk szótlanul vitte a két legnagyobb csomagot, amikor egy-szercsak valami halvány fény derengett, megérkeztünk a 140 ezer lakosú város gyéren világított főterére. Megnyugodtunk, hogy mégiscsak jószándékú, tisztességes, talán önhibáján kívül lezüllött emberrel van dolgunk. Útközben édesanyám és a két asszony egyébként hangosan beszélgettekkételyeikről, kétségeikről, magyarul. Szegény ember! Egy késő éjszakai botorkálótól megkérdezte, merre lehet a Centrál Szálló, de ő sem tudta. Tanácstalanul álltunk. Egy idősebb embertől tudtuk meg, hogy már rég átkeresztelődött Danubi-usszá, dehát ezt a bezúzásra érett telefonkönyv ahonnan a címet vettük nem is tartalmazhatni Amikor megérkeztünk végre, rosszul öltözött kísérőnk feszélye-zetten állt a csomagok mellett. Gondoltuk, az őt megillető kis pénzre vár. Mikor azonban édesanyám át akarta nyújtani az ötven lejest, megszólalt, elrománosodott hangsúllyal beszélve a magyar nyelvet. Valami ilyent mondhatott: — Tessenek megengedni, hogy hallgassam beszédüket, és kérem nagyon szépen, ne tessenek megsérteni azzal, hogy pénzt adnak segítségemért! (Ekkor rajtunk volt a meglepetés sora.) Könnyes lett a szeme, és elmesélte élettörténetét: A 60-as évek elején, katonai szolgálata alatt szerelmes lett egy brailai román lányba, aki viszonozta is érzelmeit, de nem volt hajlandó átköltözni Erdélybe. így önmagát legyőzve úgy döntött, jobb is, hogy nem visz idegen asszonyt aszékely faluba, úgyis-csak megszólnák érte. A szívére hallgatott a józan ész helyett. — A lány valóban gyönyörű volt ■— bizonygatta, mintegy önmaga nyugtatására —, s kedves is, míg csak menyasszony volt. Esküvő után azonban minden kapcsolatátmegkellettszüntetnieaz otthoniakkal: felesége mindenkit kitiltott a lakásból, mindazokat, akikkel férje anyanyelvén beszélhetett volna. Gyerekeik születtek, és felbonthatatlannak tűnt a házasság. A férfi alkoholhoz menekült, keserűségében lezüllött, mert hazamenni Erdélybe szégyellte volna, hisz egykor ő állt ki menyasszonyát védeni a rágalmazásoktól, egykor ő legyintett szülei óvó intésére. S most szégyenszemre hazakullogjon?! Felesége aztán ellene nevelte lányait. Meg kellett érnie, hogy saját gyerekei „részeges hazátlannak" (bozgor betivnek) nevezték. Alkalmimunkákból tengődő tthát, elhagy- ta a családját, és ivott... Azt azonban tudta, hogy katonai eskütételkor magyar beszédet hallhat, ezért ilyenkor mindig kiment az állomásra, a kaszárnyák körül sétált, hogy hallja a magyar szót. — Még értek mindent magyarul — mondta —, csak már rosszul beszélek, s ezt szégyellem. El is döntötte mondta, hogy most sem szólal meg. Elhatározásában erősítette, hogy hallotta édesanyá-mék beszélgetését meg az én kérdéseimet is. Akkor tanultam meg, hogy sohasem szabad idegen nyelvű környezetbe szakadnom, mert hasonló lehet a sorsom. Könnyeztünk ott, aszállodahall-jában. Sirattuk egy magyar elvesztését. Sz. T. A. Operett gála Zsadon Andreával és Szolnoki Tiborral Ahogyan azt már megszokhattuk, ezúttal is rangos vendégei voltak az egyre népszerűbbé váló Bazár Udvari Zenei Estéknek. Az örökifjú Géczy Dorottya és az Operaház magánénekese, Csányi János mellett az est kedvence kétségtelenül a Zsadon Andrea — Szolnoki Tibor művészházaspár volt. Sikerük titka? Zsadon Andrea érett, telt magas szinten képzett szép hangja, remek előadáskészsége, előkelően szép megjelenése és Szolnoki Tibor köny-nyed, csibészes eleganciával előadott remek tánctudása, s tóként a kettesükből sugárzó harmónia, legyelmezettség, szakmájuk iránti alázat, és nem utolsó sorban a közönség tisztelete. Komolyan veszik, amit csinálnak. Olyan aprólékossággal készültek, olyan feszült összpontosítással vártakafellépéselőtti percekben azsebkendőnyi kis színpad mögött, mintha valamelyik világváros nagy színpadára léptek volna. Tegnap még Szabadkán énekeltek az ott élő magyaroknak, holnap indulnak Olaszországba Pavarottit hallgatni, augusztus közepétől pedig egy hosz-szabb ideig tartó nyugatnémet vendégszereplés várja őket. Nem éppen szellős nyári program, mégis eljöttek Kanizsára. Fellépés előtt beszélgettünk az operett műfaj helyzetéről, megítéléséről. — Az operett könnyed zenéjű, énekes, táncos vígjáték. Szakmai körökben ezt sajnos egyszerűsítve könnyű műfaj- nak nevezik. Lekezelik, kicsit megvetik — mondja Szolnoki Tibor. — Míg a Rockszínház tagja voltam, rengeteg meghívásom volt felnőtt és gyermekdarabokba, televíziós felvételekre. Amióta az Operett Színáz táncos-komikusa vagyok, a szakma szerint kisebb lehet az értékem, mert ritkultak a felkérések. Miközben a televízióban például olyan művészek kapják a szerepeket, akik ha jó kiállásúak, az énekhangot mástól kapják kölcsön, vagy jól énekelnek, de tánc közben a kar mögé bújva próbálják elleplezni gyenge tánctudásukat. — Mégis eljött a Rockszínháztól. — Öt évet töltöttem ott. A színház közben végig gazdasági gondokkal küzdött, nem tudott állandó kőépületet biztosítani és a szűkös anyagi helyzet következtében az öt év alatt csak hét premierre futotta. Én türelmetlen alkat vagyok, többet akartam dolgozni, tanulni, tapasztalni, így átszerződtem az Operettbe, ahol öt év alatt huszonhét premierünk volt. —Ott ismerkedtünk meg—veszi át aszót Zsadon Andrea, az Operett Színház magánénekese, aki öt évig volt a VolksOper vendégművésze.—Visszatérve a műfaj megítéléséhez: szakmai körökben azt mondják, aki nem tud énekelni, táncolni, az elmegy operett színésznőnek. Pedig ez nem igaz, hiszen magas szintű énektudás nélkül itt igazán nem lehet érvényesülni. Én énekesnő vagyok, zeneművészeti főis- kolát végeztem, ha az Operett Színház tagja vagyok is. A közönséget akarom kiszolgálni, amelyért vagyunk, amely— miközben a szakma fitymálódik — megtöltötte, és ma is megtölti a nézőteret. — Öt év óla Önök mindig együtt lépnek fel az anyaszínházban, és a vendégszerepléseken is. Ez nagy feszültségek forrása lehetne. Szakmai féltékenység... egymás kritizálása... sértődések..., hogyan van ez? — A férjemmel szemben én tagadhatatlanul elfogult vagyok — mondja Zsadon Andrea. Tetszik, ahogy egyéni charmmal táncol, énekel. Meg vagyok hatódva, ha egy-egy új, jól sikerült mozdulatát fedezem fel. — És ha valami nem jól sikerül? — Azt is megbeszéljük. Akkor azt mondom, hogy most itt kevésnek éreztem, amit csináltál, detedd, ahogy jónak látod. — Nincs sértődés? — Nincs. Inkább mi mondjuk meg egymásnak, mint valaki más. — Nekem ugyanez a véleményem — szögezi le a férj. Beszélgetés közben elkészült a smink, elfogyasztották a ház lakói által kínált kávét, és színpadra léptek. És szólt a zene, bűvölt az operett. Nyári este volt, és aBazár Udvarban egy gombostűt sem lehetett leejteni. Zsadon Andrea és Szolnoki Tibor énekelt. H. M. 10 £ KANIZSA P/. 74 66Z4UI Viz., CSITOftHiMO. ÉS fÜStxl V. K»I.W» o. tm,. Víz — ügyek Tisztelt S/crkcsztőség! Az 1990. július 20-án újságjukban megjelent cikkre („Tiszta" víz — A szerk.), illetve az érdekeltektől hasonló tartalommal, több mint 50 aláírással a Vízműhöz küldött levélre ezúton válaszolunk. A feltett kérdésekre, a probléma megértéséhez, a megoldáskereséshez bizonyos műszaki és közgazdasági összefüggéseket is ismerni kell. '' Vállalatunk, Zala megye településeinek harmadátMtja el vezetékes ivóvízzel. Működési területén vízminőségi gofld kizárólag a nagykaniiMi ön. „Városi Vízmű" ellátást területén van. Ez a város lakossága mintegy 10 százalékának egy részét érinti. Ezen effatásj övezet vízbázisát a résibon 1916 óta üzemelő ligetvárosPes práteri mélyfúrási kutak adják. Ezek látják el az Ady u. — M7 és \| 61 -es út által határolt déli város^ részt ivóvízzel. A közelmúltban felújított kutak vize az ez évben megépült 0400 mm-es távvezetéken keresztül kerül be a Liget-városban lévő 2 x 500 m3-es tárolóba, ahonnan az átemelő telep szivattyúi szállítják tovább 2 db 0 300 mm-es vezetéken, az említett városrészen keresztül a bagolai hegyen lévő 1000 m''-cs cllennyomó medencébe. A két vezeték közül a 30-as évek elején épült a Béke úti szakasz, a Béke úttól a budapesti vasútvonal irányát követi, majd a Kossuth tér, Farkas J. u.. Sánc, Bagolahcgy a vezeték nyomvonala. Ez. a szakasz a 60-as évek közepén készült el. A városi rekonstrukció keretében a közelmúltban kialakított második fővezeték D-ről megkerüli a vasútállomást, és Ady u.— Zrínyi u. nyomvonalon haladva a Kossuth téren csatlakozik a régi vezetékhez, így a rendszer többirányú megtáplálást biztosít a városi kórház részére. A kutakból termelt víz az esetleges szilárd anyag tartalmát (homok) a ligetvárosi medencékben elveszíti, de a rétegből oldottan magával hozott vas (kutanként változó 0,1—0,7 mg/l mennyiségben) az átemelő telepen keresztül, keverten a hálózatba kerül. Évente több mint 1 tonnaszín-vasról van szó. Ennek egy része, oldatban maradva, nem okoz semminemű problémát. Egy része viszont oxidálódva, vashid-roxidpelyhck formájában láthatóvá, érzékelhetővé válik. A kémiai folyamat lejátszódásához idő kell, miközben a vezetékben a víz áramlik, és azoknál a fogyasztóknál, ahol a távvezetékekről „direkt" táplálás történik, pl. a vezetékekre települt Sör-'' gyár. Tejüzem, de a házi bekötéseknél is csupán nagymértékű üzemzavar cselén jelent gfcndot. Azokban;, az elgsjjóvezctekck-beo nzönbatJsahoLv^n kfcje a vas kiválásának & lerakódásának, évtizedek óta jelentős mennyiségű, folyamatosan pótlódó vas-isj-ap rétog van, ami tert»||ele-sen egészségre nem ártatoks. E/ £ lerakódás egyenletes fogyaS|| fás és ebből következő egyenle-" tcs áramlás esetén a fogyasztónál vízminőségi problémát nem okoz. Az áramlási sebesség bármely okból történő nagygbb mértékű változása a lerakódott, illetve vezelékvégckijél összegyűlt vasiszapot magával tággá Ilyen sebességváltozást okoz a fogyasztás változása is. (pl.r üzemek nagyobb vízvételczése, vagy a lakóterületi hétvégi fogyasztási csúcs), valamint a csővczeték-rcndszcrcn, vagy az átemelő telepen bekövetkezett műszaki hibák. 1990. februárjában jelentkező nagymérvűminőségromlást pl. a középfeszültségű elektromos kábelhálózaton történő üzemzavar következtében a ligetvárosi átemelő telep leállása, utána a sánei József S. utcában egymást után következő 2 db csőtörés okozta. A javításhoz ugyanis a bagolai 1000 m''-cs medencét is ki kcllcu iktatni a rendszerből. A július eleji üzemzavart az átemelő melletti fővezeték hibája okozta, ugyanis a teljes vízhiány elkerülése érdekében „fordított" üzemben, még a távvezetékekbe is ellenkező áramlási iránnyal tudtuk a vizet biztosíta- ni. Ez a lerakódások olyan mennyiségét mozgatta meg a hálózatban, hogy az üzem indításakor a folyamatos öblítések ellenére a levélben és az újságban is ki fogásolt helyzet állt elő. A több fogyasztási hellyel rendelkező nagyátmérőjű bekötéssel ellátott többlakásos házak ilyen értelmű helyzete azonos az elosztóvezeték hálózat vége közelében lévőcsaládi házakkal. Ugyanis a kisátmérőjű elosztóvezetékeknél, de különösen az említett többlakásos többszintes házaknál, ahol ráadásul az öblítés! lehetőséget biztosító tűzcsap nem is a vezeték vég közelében van, afogyasztókasaját vízhasználatukkal nagyobb áramlási sebességet produkálnak a hálózatban, mint azö 80-as szerel vé-''nyekkel ellátott tűzcsapon keresztüli hálózat öblítés. Ezért nem tudjaa Vízműa folyamatosan, terv szerint végzett öblítéseivel pl.: az Ady u. 14. sz. ház, fStí^yi u., Fő u., Kisfaludy u„ ÜÍme|e, „MAORT" telep, Katortaré|, problémáit ezzel a módszerre] megoldani. A -y^legés, megnyugtató megoldás vas bejutásának /''megakadályozása. A..J«|ietőség ahol jávai; a yezet|&e6^zer tisztításával a panaszok azonnal meg-szunteihetők lennének. A lehetősig műszaki szemj-pontból tehát adott, a város erre felhasználható pénzeszkípsinck hiánya viszont a felmerülő megoldást évtizedek óta késiek tetik. ANagykanizsára 1990-bcÍ megállapított literenkénti 1 fillér ivóvíz ár a még mindig meglévő több mint 40 százalékos állami támogatás ellenére közel sem fedezné a bonyolultabb technológia költségeit. A város lakosságának ezen területen lakó része bizonyára vállalná az emelt vízdíj fizetését, ami a többi fogyasztóból viszont nyilván nem váltana ki osztatlan örömet A Városnak ezt is mérlegelnie kell már az új gazdálkodási rendben indított beruházásoknál. A tisztítómű építése ugyanis a sajtóból az utóbbi időben ismert szennyvíztisztító telep építéséhez hasonlóan városi feladat. A Vízmű Vállalat, mintái talábana közmű vállalatok, a települések vízi közműveit megépülésük után veszi át üzemeltetésre. A vállalatnál amortizációból képződő fejlesztési alapból a meglévő művek, berendezések rekonstrukcióját kell biztosítani. Ennek ellenére az elmúlt kél évtizedben a várossal együttműködve erőn felül vállalt és vállal részvételt a Vízmű a város fejlesztéseiben, vízellátó és csatornahálózatának bővítésében a murai vízműés a szennyvíztelep két szakaszban történő építésében. A város és a vállalat teherbíró képessége a meglévő vizes ágazati problémák megoldása mellett nem teszi lehetővé külső forrás nélkül az említett vízmi-nőséget-javító beruházások indítását Be kell fejezni a murai vízmű rekonstrukcióját, melynek részeként az idei évben is vállalati eszközből 20 millió forintot fordítunk a város ellátását alapvetően meghatározó Magyar úti átemelőtelep bővítésére. Meg kell építeni a K-i, Ék-i városrész ellátásához szükséges új víztornyot, és be kell fejezni a városi szennyvíztisztító II. ütemé l Ebben a helyzetben mit tehetünk ésteSfünk az ún. liget-városi: /óná^ízminőségénck Svitafera?. ^f^^^i • A útl%témclőlelcf megépítése után, a Molnáriból biztonsál^an''ellátou városi zóna itövelhető, így lehetővé válik további, jelenleg végveze-föfaől ellátott épületcsoport eset-lég utcarész átkötése a murai I. zónára. Ezen munkálatok av eddig már megtörténteken túl a csúcsidő után ez év szeptemberétől várhatóak. Ezzel a zóna terhelése is csökken, így egy részt a természetesen folyamatosán végzett öblítéseink eredményesebbé válnak, illetve nem kényszerülünk a magasabb vastartalmú vizet adó kútjaink folyamatos üzemeltetésére. így T. Fogyasztóinkkal közösen e problémával egy ideig még együtt kell élnünk. Dr. Tóth Árpád 1990. augosztus 10. Q KANIZSA ^ 11 6. A szabadító — Nem habozhatsz — mondta Grácia néni — Most már Laura életéről van szó. — Igazad van, néném, Laura nekem többet ér, mint akármilyen kincs. — Akkor menj — a néni a férfi kezébe adta az ominózuscédulát. Peter sóhajtott és lassan kiment a szobából. Anéni ottmaradt a szoba közepén és félhangosan mondta: — Hiszen már fejből ismerem a szöveget... Nem kell lemondanunk a kincsről, talán nem. Peter hamar eljutott a Marcus térre. Annyira izgatott és levert volt, hogy nem ls figyelte, követik-e? A forgalom felélénkült, a sugárutakon valóságos autófolyamok hömpölyögtek. Peter leparkolta a kocsit egy áruházmellett és kiment a térre... ♦ — Most nagyon sok függ tőletek—mondta a karcsú, széles vállú, szőke fiatalember. A tér egyik sarkában álltak. Öt társa hallgatta figyelmesen. Körülöttük zajlott a forgalom. — Amikor észreveszitek a célt, ragadjatok rá. De mindenki külön, távol a másiktól. Közben tartjuk a kapcsolatot! ♦ Peter már vagy húsz perce állt a szökőkút mellett. Az autók szüntelenül áramlottak, zúgtakmellet-te. Elhatározta, kemény lesz. Harcolni fog Lauráért — bár fogalma sem volt. hogyan és mit tehetne egyedül a banditák ellen. Mert abban már egy pillanatig sem kételkedett, hogy igazi banditákkal kerültek szembe. Lehet, hogy boldogult apósa sem volt különb náluk...? Aztán minden nagyon gyorsan történt. Egy fekete autó fékezett a Járda szélén — de tulajdonképpen nem ls állt meg — a leeresztett ablakon kinyúlt egy kéz és követelőző mozdulatot tett. Peter szólt volna, de a kéz már kivette kezéből a cédulát. A fiatalember csak annyit látott, hogy a kocsiban ketten ültek, két férfi — aztán az autó villámgyorsan elhajtott. Mire Peter feleszmélt, a következő kocsik eltakarták a banditák autóját, úgy, hogy a rendszámot sem láthatta. Kedvetlenül indult haza — most már csak abban reménykedhetett, hogy a banditák betartják ígéretüket. ♦ Odakünn már régen este volt, amikor Laura neszt hallott börtöne ajtaja felől. A fiatal nő elgémberedve ült a széken. A kötelékekből hiába próbált szabadulni. Nagyon félt, hogy visszajönnek a banditák, és... Vajon Peter beleegyezett a váltságdíj kifizetésébe? A kincs még nem is lett az övék, máris elvesztették? Történik-e valami a kiszabadítása érdekében, vagy minden elakadt valahol? Mi lesz vele...? Ismét neszt hallott az ajtó felől. Figyelni kezdett. Aki az ajtó másik felén tevékenykedett, aligha tartozott a banditákhoz. Túl csendesen, óvatosan mozgott, mint aki attól t art, észreveszik jelenlétét. Nyolc vagy tíz kulcsot dugott a zárba, míg az utolsó végre elfordította a fémnyelvet. Egy árnyék siklott a szobába... — Asszonyom, hol van? —kérdezte az Illető suttogva. Laura uralkodott magán: — Itt, a fal mellett egy székhez kötözve — suttog- ta ö is — Kicsoda maga? Amaz nem válaszolt. Rátalált a székre, és a nő hamarosan érezte, hogy kötelékei lehullanak. Akárha varázsló érintette volna meg... Pedig csak egy kés lehetett az idegen kezében. Laura máris szabad volt. Az ismeretlen férfi—mert férfi volt, ezt Laura ösztönösen sejtette határozott mozgásából és egy férfi borotválkozó spray illatából — az ajtóhoz húzta öt. Aztán máris a folyosón mentek. A kanyarulatnál lépcső állta útjukat; a fokokon furcsa, magatehetetlen tartással feküdt egy férfi. Az őr lehetett. Laura sejtette: ez bizony elájult. Vagy...? — Megölte? — Nem. Leütöttem. Átvágtak egy udvaron. Kihalt raktárak között mentek, távolabb elhagyott, romos gyárépület rajzolódott a homályos égboltra. Errefelé sötét volt. — Miért szabadított ki? — Napokon belül megtudja — felelte amaz rejtélyesen. Az arcát most sem látta Laura. Egy mellékutcán álltak. Itt is sötét volt. Az idegen megfogta a nő karját, elfordította: — Arra menjen, csak egyenesen. A sarkon van egy kávézó, előtte taxiállomás. Sok szerencsét! — Kö... köszönöm, uram — mondta Laura, de már hiába nézett körül — a férfi eltűnt, mintha a föld nyelte volna el. Az asszony semmit sem értett a történtekből, de azt tudta, nem maradhat itt tovább. A falak mögül mintha ellenséges tekintetek figyelték volna. Ha fogvatartói fenyegetéseire gondolt, megborzongott. Gyorsan, el innen...! Futva Indult a sarok felé... ♦ ...és lihegve ért fel az emeletre, ujját a csengőgombra tette, és nyomta, nyomta, nyomta, amíg ki nem nyitották. — Laura! Peter karjai feleségére fonódtak. Az asszony csak akkor hitte le, hogy megmenekült. Tudta, most már biztonságban van. Vége a 9. résznek (folytatjuk) Az augusztus 12-1 búcsú Idejére szeretnék befejezni a miklósfal faluház bővítését. A mintegy 12 millió forintos költséggel és jelentős társadalmi munkával készülő művelődési intézmény jól szolgálhatja a község lakóinak szabadidős igényelt. Fotó: Szakon? Attila C KANIZSA 3 1990. augusztus 10. Rejtsen — Fejtsen — Nyerjen! Nyolc kis keresztrejtvény meghatározásalt közöljük. Előre megrajzolt ábrát nem adunk, minden rejtvény alakja más és más, a határvonalak változatosak. Fekete négyzet egyikben sincs. Egy-egy rejtvény meghatározásait számozás nélkül, de sorrendben adjuk, a függőlegeseket balról jobbra, a vízszinteseket fentről lefelé haladva. Az egybetüsö-ket nem határozzuk meg. Közöljük még, hány betűből áll a helyesen kitöltött ábra. Ha az önálló kereszt-rejtvények elkészültek, vágja ki mindegyiket ollóval, és Illesszen össze belőlük szimmetrikus, szabályos Idomot! E nagy ábra elkészítéséhez elegendő 7 kis ábra, egy kimarad! Ennek a megfejtésére nincs szükség már, de alakjára szükség lesz. Helyezze rá az ábrára ezt a kis idomot, elforgatva, tolva addig kell próbálkozni, amíg a keret körül az óra- mutatójárásával megegyező irányban elolvashatja egy magyar költő találó mondását és a költő nevét! 1. rejtvény (19) Vízszintes: Szovjet folyó —holland úszónő személyneve — ... tüze — egymást követő betűk — hajók űrmértéke — női név — nyél közepe Függőleges: Sapka — látszik rajta — egyesülésféle — cluny apát — 0 órakor kezdődött 2. rejtvény (21) Vízszintes: Csont latinul — porció — település Magyarországon—dzsungel — azonos betű Függőleges: Római aprópénz—azonba, németül— ...Emília — külföldi táncdalénekes — városunk 3. rejtvény (15) Vízszintes: Menyasszony — hírt küld — helyhatározó — trombita hangja — kutrlca Függőleges: Nitrogén régi nevén — előtagként Francia fokhagymaleves 6 személyre 8 gerezd fokhagyma 9 dl tej 9 dl víz 1 tk vegeta késhegynyi őrölt fehérbors, só, 5 dkg liszt 5 dkg vaj 4 tojás 2 ek borecet 25 dkg fehérkenyér Ajókorafokhagymagerezde-ket megtisztítjuk, és szétzúzzuk. Levesfazékban feltesszük főni a tejet, a vizet, egy kiskanál vege-tával. Hozzáadjuk a péppé tört fokhagymát, megsózzuk és (ha lehet) frissen őrölt fehérborssal megszóljuk. Amíg aleves felforr, a lisztet a vajjal jól összegyúrjuk, majd apránként, állandó kevergetés mellett a leveshez adagoljuk, hogy híg mártás sűrűségűvé váljon. A felütött tojásokat szétválasztjuk, a fehérjét a forrásban levő levesbe csurgatjuk, eközben folyamatosan keverjük, amíg a fehérje szálasan megkocsonyásodik. A sárgáját egy csészében elkeverjük a borecettel, s a tűzről félrehúzott levesbe keverjük. Azonnal forrón tálaljuk. Betétnek pirított kenyérkockát adunk. Stroh Péter ellentétes Irányt jelöl — férfinév 4. rejtvény (19) Vízszintes: Motorkerékpár márka — elsüllyedt svéd csatahajó — öreg cigányszópótló szó — M-mel kihalt madár—habzó ital Függőleges: divatház — virágtartó — nemesi költő — betű kiejtve 5. rejtvény (23) Vízszintes: magyar falu Baranyában — nem falusias — pattanások— ilyen díj is van — örökítő anyag — Jupiter Holdja Függőleges: Női becenév — előtagként kutyával kapcsolatos a jelenléte — ... pro-multis — normann —egyik órahang—testrész 6. rejtvény (26) Vízszintes: Éneklő szócska—vendéglői számla — nyakprém — ...mester, TV-figura — bárium vegyjele — kétkerekű hadiszekér — kettős találat a lottón — vízi emlős Függőleges: Angol autó-Ipari monopólium — hód-prém—ezt vetnek a földbe — igekötő —... -mók—női név — ...Milán 7. rejtvény (10) Vízszintes: Kötőszó — idegen név —japán táblás játék Függőleges: Nép — óg-... — görög évezred 8. rejtvény (7) Vízszintes: Vele hangzói — helyhatározóraggal ausztrál tó és félsziget Függőleges: Finnugor néptöredék — igekötő — Lalo operett királya. Beküldendő a költő neve és mondása, augusztus 15-éig, szerdáig. Megfejtfflnk közül könyvjutalmat nyertek: Nagy Zoltán Tamás, Nagykanizsa, Rákóczi u. 45., Dara Gézáné, Nagykanizsa, I. Bolgár Hadsereg u. 5/A. A könyvek átvehetők kedden és szerdán 14-16 óra között. Üzleti érzék 1990. augusztus 10. r KANIZSA 2 II3 Infarktus Olvasom dr. Ignácz Piroska pszichológus tanácsait: „Magyarországon szív- és érrendszeri megbetegedésekben hal meg a legtöbb ember, és egyre fiatalabbak. Vigyázzunk magunkra és egymásra!" Én, isten bizony, igyekszem! — nézek fel. — Vigyázok a családomra, és már mindenről leszoktam: pénzről, Italról, nőkről, de erről az átkozott tömegtájékoztatásról (rádióról, tévéről, újságról) nem tudok. Hallgatom az inteijúkat, böngészem a híreket, és egyre kevésbé tudom követni, mi is ez: rendszerváltás, privatizáció, munkanélküliség, Duna-gate, megéhező nyugdíjasok, meg népszavazás milliókért. A gyereknek közben nem tudok cipőt venni, és kész szerencse, hogy itt a nyár, s nem kell eldönte-nem: eszünk, vagy öltözünk. S persze, a tömegtájékoztatás a főbűnös. Minek torzítja el az eseményeket?! (Vagy az események torzítják a sajtót, ki tudja?) Én, itt lent a porban, mindenesetre annyit látok, hogy a vállalatok szépen tönkremennek, a tsz-ek úgyszintén, a vezetők pedig tollasodnak, még ott is, ahol a mérleg — enyhén szólva!—nincs egyensúlyban. Én, itt lent a porban csak annyit látok, hogy a piacon a gyerekek a kukákban kotorásznak, és egymásnak esnek, ha valamelyikük nagyobb kenyeret, kolbászt, hurkát talál. Rosszkedvű vagyok hát, és feszült, de nem azért, mert az újság ezt megírja. Azért csupán, mert kétmalomkő között őrlődöm: Beke Kata nyüstöl a parlamentben, hogy ujjongnom kéne, mert itt a forradalom végre, másfelől birkózha-tom naponta a szárnyatlan röpülés terheivel, settenkedő nyomorunkkal. No, de az élet majd mindent megold! A tartós stressz vége, kedves Ignácz Piroska, akár az Infarktus is lehet. Csak aztán nehogy későn vigyenek kórházba! Mert hogy kórház akad, s talán gyógyszer is valahol, az szentség. -sery- Újrakezdési kölcsön Kezdem azzal, hogy az év közepére elfogyott. Illetve szüneteltetik—éppen akkor, amikor a legtöbb munkanélküli fog az utcára kerülni. De akik észnél voltak az elején, gyorsan felvették. Mert a mézesmadzag mára maradt, ami: mézesmadzag. Ahírekpedig sebesen szállnak. Sokan azt mondták: 25 százalékos kamatra be kell tenni az újrakezdési kölcsönt a bankba, és a kamatokból szépen megélünk majd. Sőt, talán törleszteni is lehet valamicskét, csak ügyesnek kell lenni. Sokan azonban későn kapcsoltak. Most aztán se kölcsön, se segély! Hja, a becsületes embernek nem Magyarországon terem babér. V. J. Amikor az utat elrontják Nagykanizsán, a Béke út végétől Miklósfa határáig több, mint két kilométeres szakaszon zúzalékkal szórták fel az utat. Akik ismerik, tudják, ez az út — a magyar utakhoz viszonyítva —jó volt. Most tönkretették. Az autók szélvédői és alváza látják kárát a felverődő köveknek. A biztosító pedig fizet. Hiszen gazdag ország ez! Ahol javítani kellene, nem csinálnak semmit, a jót viszont elrontják. Ez a magyar királyi ész! V. J. A hócipőnk már tele van. Ez is megtelik? Fotó: Szakony Attila Ámokfutó Lada Július 28-án MiMósfán az IS 95-74 rendszámú sötétpiros Zsiguli délelőtt 10 óra körül négyszer száguldottéi közel 100 km-es sebességgel, lakott tcrületenNagykanizsáról Surd irányába és vissza. Három nagyon vidám fiatalember ült a kocsiban és szorította a padkára a jármüveket, és előzött mindenkit hajmeresztő módon. Ez a fajta vezetés általában a vétlenek tragédiájához vezet. Ezért aztán itt a kérdés: tudják-e a felnőttek, hogy gyermekeik mitművelnek a közutakon? Falra hányt borsó minden jó szó és figyelmeztetés? Hiszen azt tapasztaljuk, hogy egyre több a magáról megfeledkező agresszív vezető. Pedig, ki saját életét semmibe veszi, másoké felett ne rendelkezzen. V. J. Kánikula Vízben 30 fokos a hőség. Meglep azonban, hogy a Csónakázó-tóban fürdő-zőket látok. Egy jól úszó fiatalember, nagy kör után, éppen a part felé tart. —Úgy tudom. Itt nem szabad fürödni — kockáztatom meg. — Ahogy mondja! — ugrik a stégre. — De én nem a víz mellett a vízben érzem jól magam. Miért? Ha a Gébárti tó lehet Egerszeg Balatonja, miért ne lehetne ez a tó a miénk? Ami igaz, igaz. Miért ne? A fertőzés is kanizsai lesz. Víz mellett Egykori barátom invitál egy sörre a balaton-györöki strandon. Kissé zavarbajövök, amikora part felé indulunk, nem a pavilonsorhoz, aztán mindent megértek. A család egy fa alatt, körülötte összkomfort. Máris a kezemben a hideg KINIZSI, a feleség palacsintával kínál, a gyerekek is hordják szorgalmasan. — Hazai önellátás — vNmondja a barátom —, másképp nem megy. Egy itteni sör árán otthon kettőt veszek. A család étvágya itt egy vagyonba kerülne. Na, ja! A lángos 30 Ft-nál kezdődik, a palacsinta 10 felett, a sör és a bor már a csillagos ég, a halat meg a sült krumplit megfizetni sem lehet. Mert kánikula van, a gutaütésig. T.F. 14 C KANIZSA ) 1990. augusztus 10. Műsorajánlat Ipartestületté alakult át a KIOSZ városi alapszervezete /-— ~ \ Vállalkozások — Tájékozódó megbeszélésen a Shell-Interag RT képviselőt jelezték elképzeléseiket egy üzemanyagtöltő állomás térségünkben történő telepítésére. — Egy spanyol üzletember helyszíni szemlén jelezte, hogy a régi és az új 7. sz. fkl. út átkötőútja mentén lát lehetőséget autós bevásárlóközpont telepítésére. Igénye kialakítását követően megkeresi a tanácsi vezetést, további egyeztetésre. Július 30-án a HSMKszín-háztermében átalakuló taggyűlést hívott össze a KIOSZ Nagykanizsai Alapszervezete. A megjelent alig száz főnyi iparos tagságot és a meghívott vendégeket — köztűk Halász Károlyt, az országos elnökség tagját, a Zala megyei Szövetség elnökét, s dr. Tóth Emil megyei titkárt — Gróf Imre a kanizsai alapszervezet elnöke — mint levezető elnök — köszöntötte. Gróf Imre a bevezetőben értékelte az elnökség hét hónap alatt végzett munkáját. Közölte, hoggy a több mint 1500 KIOSZ-tagból 1273 IS— a tagság 83 százaléka — maradt tagja az alapszervezetnek, amelyből a városkörnyéki kisiparosok száma 394 fő. A beszámolóból kitűnt, hogy a szervezet jelenleg mintegy 4 millió forint értékű álló- és fogyóeszköz készlettel és több mint 2,5 millió forint OTP betétállománnyal rendelkezik. A tagdíjhátralék összege 300 ezer forint. Aszemélyi torzsalkodással .fűszerezett" — főleg Bencze Lajos társadalmi titkár és az elnökség munkakapcsolatát érintő—élénk vita után kitüntetés átadására került sor. A szakmunkás-képzésben elért élenjáró tevékenységért elismerő oklevelet kapott Halász Kámly lakatos. Kun József ács és Kiss László karosszérialakatos kisiparos. A taggyűlés további részében a jelenlévők egyhangúlag elfogadták az alapszervezet megszűnésére, s az elnökség lemondására előterjesztett javaslatot, majd Gróf Imre helyett Kincses Sándor országos küldött vette át a levezető elnöki tisztet. A jelenlévő 95 alapító tag ugyancsak egyhangúlag fogadta el a Nagykanizsa és Vidéke Általános Ipartestület (8800Nagykanizsa, Berzsenyi u. 2/A.) megalakulását, jogutódlás formájában. A néhány kisebb jellegű változtatással jóváhagyott alapszabály-tervezet ismertetése után került sor a vezetőség titkos megválasztására. A kétfordulós választás után az új ipartestület társadalmielnöke Szakony Szilárd autószerelő kisiparos, két alelnöke ped lg Doucha Ferenc tévé-szerelő és Dobály Sándor szerszámkészítő kisiparos lett. Az elnökség többi tagjának megválasztása a szakmai iparoskörökjelölése alapján a szeptemberben tervezett küldöttgyűlés feladata lesz, amely akkor választja megafelügye-lő- és fegyelmi bizottságokat is. Az új vezetők nevében Szakony Szilárd köszönte meg Gróflmre negyedszázados — benne 9 éves elnöki — munkásságát. — Fő célunk a taglétszám növelése vendéglátóipari és egyéb vállalkozók bevonásával, valamint színvonalas testületi munka végzése — nyilatkozott tömören a közel 7 órán át tartó (!) taggyűlés után Szakony Szilárd elnök. Tihanyi István Az Év Lakóháza — Az Év Lakóháza pályázat megyei fordulójára három terv érkezett. A Kiskanlzsa városrész kultúrháza melletti lakóház a zsűri dicséretét nyerte el. Hevesi Sándor Művelődési Központ Bazár udvari zenei estek Augusztus 13-án, hétfőn 21 órakor: A Vidám Színpad művészeinek kabaré műsora. Vendégek: Straub Dezső, Nyertes Zsuzsa, Forgács Gábor. Lakótelepi Nyár 1990 Augusztus 10-én, 18 órakor: Játékos sport és szellemi vetélkedő. Helyszín: a Kazanl ak lat. 14. sz. ház mögötti szabad terület. APOLLÓ 71I.MCENTRCM VBró ÍUdsereg u. A. Apolló Filmcentrum Apolló Filmszínház Előadások kezdete: 18 és 20 óra. Augusztus 10—12: Öröm-lány (amerikai). Augusztus 13—15: Lököttek (amerikai). Augusztus 16: Űrgolyhók (amerikai). Stúdiómozi Előadások kezdete: 17 és 19 óra. Erotikus filmek 21 órától, 18 éven felülieknek. Augusztus 10—16: Útközben eltűnt (videó, amerikai háborús). Kert Filmszínház Előadások kezdete: 21 óra. Augusztus 10: Aranyfiú (amerikai). Augusztus 11—12: Hagyjátok Robinsont! (magyar). Augusztus 13—14: Azlstenek a fejükre estek 2. (amerikai). Augusztus IS: Batman (amerikai). Augusztus 16: Lököttek (amerikai). Egylitt az ipartestület új „vezérkara". Balról Jobbra: Szakony Szilárd elnök, Doucha Ferenc éa Bobály Sándor alelnökök. Fotó: Szakony Attila A Zala Megyei Gabonaforgalmi ét Malomipari Vállalat nagykanizsai gyáregysége megkezdte 12 ezer tonna úfbúza őrlését. Magyar Lajos hengerör műszakvezető indítja áz őrlést. Fotó: Szakony Attila 1990. augusztus 10. r KANIZSA 2 15 Visszapillantó Tenisz Olajbányász—Paksi SE 5:4 OB III-as férfi mérkőzés. Rekkenő hőségben bonyolították le az őszi idénynyltót, amely óriási küzdelmet, hallatlanul izgalmas Játékot hozott. Atavaszi találkozón az olajosok biztosan nyertek az Atomvárosban, ám most alaposan meg kellett küzdeni a minimális győzelemért. Az egyesek után döntetlenre állt a találkozó, hiszen csak Füle Zsolt, Domlnlk József és Stankovlcs János tudta hozni a pontokat (Horváth, Leho-ta, Márton vereséget szenvedett). A mindent eldöntő páros-Játékban az olajosok remekül hajráztak, akik közül a Füle—Horváth és a Stanko- vlcs—Márton duó nagy küzdelemben nyert s ezzel megszületett a csapatgyőzelem. Olajbányász —Keszthelyi Helikon 6:3 OB III-as női mérkőzés. Az újonc olajosok biztosan vették az őszi Idénynyitót, akik meggyőző Játékkal nyerték a zalai rangadót, s ezzel visszavágtak a tavasszal elszenvedett vereségért. A csapat valamennyi Játékosa kitett magáért, de különösen nagyszerűen Játszott az egyesben győztes Gaál Nóra, Nóvák Edit, dr. Füléné és a nagyon fiatal Kricsfalussy Eszter, valamint a párosban diadalmaskodó Gaál—Nóvák, dr. Füléné—Kricsfalussy duó. Kézilabda Ezüstérem a Balaton Kupán Aközelgő bajnokságra való felkészülés Jegyében bonyolították le a 31. Balaton Kupa kézilabda-tornát, amelynek új színhelye Siófok volt (eddig Fonyódon rendezték). A férfiak mezőnyében 12 csapat, köztük a Tungsram NB 1 B-s gárdája Is szerepelt. Akupaversenyenjól mutatkoztak be a kanizsai fiúk. akik a 4 napos tornán a magyar lfl-válogatott mögött a 2. helyet szerezték meg, ezüstérmesek lettek. A Jó benyomást keltő játékosok közül Kálóczy kapta a legjobb kapusnak felajánlott tiszteletdijat. A kupaküzdelem tapasztalatairól Így vélekedett Pintér István szakágvezető: — A résztvevőket két 6-os csoportba sorolták. MI az JV csoportba kerültünk, melynek során 2 mérkőzést a szabadtéren hármat pedig a sportcsarnokban játszottunk. Valamennyi találkozónkat megnyertük: az Orosházát 25:19, a Dunaföldvárt 26:24, a Váci Izzót 31:27-re vertük, majd két kitűnő találkozón folytattuk, remek szereplésünket. Előbb a Csepeli Papír ellen nyertünk 26:21 -re, majd a döntőbejutásért az NB l-es Komlói Bányászt vertük 26:23-ra. Így 100 százalékos teljesítménnyel lettünk csoportelsők, miközben nagy közönségsikert arattunk. A döntőben a magyar ifjúsági válogatott volt az ellenfél, amellyel színvonalas mérkőzéstvívtunk. Tulajdonképpfen 55 percen át változatos volt a találkozó, majd a hajrában húztak el a címeres mezben Játszó, igen ügyes''fiúk, akiktől 30:24 arányú vereséget szenvedtünk. Ám a csapat igen biztatóan játszott végig a kupán, s nagy sikernek tartjuk az előkelő 2. helyet. A sikerért legtöbbet Kálóczy, az átigazolt Krichembaum, valamint Tiba és Pánczél tette, de a többlek ls megtették a magukét, aklknekjó felkészüléstjelentett a tornaküzdelem. (bg) (Sakk Az élvonalba készülnek a kanizsaiak? A v áros minőségi sakksportjában az utóbbi évek jelentós változásokat hoztak, ahol erőteljes szervezeti és szakmai munka bontakozott ki. Most márnyugodtan állítható, hogy városunk a sakk egyik vidéki fellegvára lelt, amely a hagyományos nemzetközi sakkfcsztivállal egyre jobban felhívta magára a figyelmet. A sikeres előrelépésben meghatározó, hogy az OB D-ben szereplő Tungsram együttese megszilárdította helyét a sportág második vonalában, sőt, ebben az idei bajnokságban immár vezető szerepet játszanak, az élről folytatják majd az őszi sorozatot. — A csapat az „első félidőben", az eddig sorra került 6 mérkőzésen nagyszerűen teljesített, meglepően jól álltak helyt versenyzőink. Az eredményességet jelzi amegszerzett 47,5 ponts ezzel az ajkaiakkal együtt az első helyről folytathatjuk a küzdelmet — mondta Kuhár László szakosztályvezető. Az „fzzósok" csapatánál abajno-ki rajt előtt annnyi változás történt, hogy Knilti Valér átigazolásával tovább erősödtek azelmúlt évben 4. helyen végzett kanizsaiak. Ugyancsak jót tett a csapatnak a belső átcsoportosítás, az erőlistán történt változtatás. Az időközben országgyűlési képviselőnek választott Tamóczky Attila viszont csak 2. mérkőzésen tudott a csapat rendelkezésére állni. —„Összeérett" a csapat, nagyon jó a kollektív szellem. A sikerek közül igen nagyra értékeljük a Pét és a Zala Volán elleni 9:5-ös győzelmünket, ám az Ajka elleni hazai kisiklást, a 6:8-as vereséget s az MMG elleni 7:7-tet jó lelt volna elkerülni. így aztán nem tudtunk elhúzni az élcsoporttól, ami egyébként nagyon szoros mezőnyt alkot — hangoztatta Nádasi Tamás, a városi sakk-szövetség elnöke, a csapat játékosa. Az idény előtt a lámpagyáriak az 1-3. helyek valamelyikét célozták meg, akik eddig azzal is kitűntek, hogy a szerepeltetett 18 versenyző közül több mint tízeri 50 százalék fölött teljesítettek, a csapat „gerince" pedig eléggé kimagasló teljesítményt ért el: — Az eddigi eredményeket a CSAPAT hozta, de ezen belül igen kedvező és nagyszerű sikereket ér- tek el élcsoportban szereplő versenyzőink. Az első táblánKiss László 80, a másodikon Rausz Attila 66, a harmadikon B agonyai Attila 15, míg anegyediktáblánjátszóKrutti Valér 80 százalékos teljesítménnyel büszkélkedhet, ami egészen kiváló eredmény, —magyarázta Kassai Zoltán csapatvezető. Ugyancsak remekelt Gerencsér József (8-as táblán 70 százalék), Csikar Brúnó (9-esen 75), Papp Nándor (10-esen 58), Szíva Antal (12-esen 75) és Kercsmarics József (13-as táblán 60 százalékos teljesítmény), ám igen dicséretes a fiatal Domsa Valéria szereplése is, aki a 14-es táblán 50 százalékot teljesített. —Érezhctőközel ségbe került az OB l-es szereplés lehetőségének kiharcolása, a nagy bravúr elérése. A hozzáállás, az akarategység, a küzdeni tudás, az egyesületi támogatás olyan pozitív tényezők, amelyekre ősszel is lehet építeni. Ugyanakkor erősíteni keli az egészséges önbizalmat, a rákészülést, az összpontosítást, no és sokkal többet kellene még a sakkra fordítani. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a szükséges továbbképzésre, az elmélet még jobb megismerésére sok időre van szükség, viszont játékosaink közül számosan kemény munkát végeznek, fáradtak, ami kihatással lehet a további eredményességre. Abban viszont biztos vagyok, hogy minden versenyzőnk tudása legjavát adja, s hogy ez mire lesz elegendő, az majd november végén, a záróforduló után derül ki — vélekedett az élversenyző Kiss László, a kanizsaiak edzője. A jóképességű versenyzőket felsorakoztató s a tavasszal ragyogóan élretörő kanizsaiak házatáján bizakodó ahangulat, akik szorgosan készülnek a folytatásra. Helyzetüket valamelyest kedvezővé teszi, hogy a befejező 5 fordulóban kedvezőnek ítélhető a sorsolás, dehát a sakkban is minden előfordulhat. Mindenesetre igen jó lenne, ha a fejlődésük töretlen lenne, élni tudnának azzal a nagyszerű lehetőséggel, amelyet a figyelemre méltó ez évi teljesítményükkel alapoztak meg. Ekkor pedig a város, a Tungsram-sportja tovább fejlődne s újabb élvonalbeli csapattal gyarapodna, hiszen az OB I-hez vezető út ismert és szerintünk járható. Balogh Antal le; H KANIZSA 1 1990. augusztus 10. Kanizsai tenisz történelem (II.) Beszélgetés Berkes Józseffel, a sportági elkötelezettel Az 1960-as évek közepén megindult a teniszben az országos csapatbajnokság, amelybe az Olajbányász versenyzői is szerettek volna bekapcsolódni, ám az egyesület vezetősége nem vállalta és nem biztosította az ehhez szükséges anyagi feltételeket. — Természetesen nagy csalódás ért bennünket, de nem adtuk fel a harcot. Szerveztünk, dolgoztunk és fokoztuk az ifjúság oktatását, az utánpótlás nevelését és már noi vonalai is egyre szebb eredményeket értek el versenyzőink. Közben tehetséges fiataljaink közül Péntek Lajost és Stankovics Jánost aZTE színeiben szerepeltettük, ahol adottak voltak a működési feltételek. —Mikor jelentek meg az olajosok a csapatbajnokságon? — Kovács Győző, az egykori NB I-es focikapus, az Olajbányász elnökeként 1973-ban kijelentette, hogy biztosítja az elnökség az országos csb-n való indulást ígéretes együttesünk volt ekkor a női mezőnyben, s úgy határoztunk, hogy elsősorban a lányokkal vágunk neki az OB II-nek. 1974-ben aztán bemutatkoztunk a csb-n. Poór Magdát, a Dóra-lányokat, Balikó Zsuzsát és néhány idősebb versenyzőt neveztünk, tartalékul pedig keszthelyi diáklányokat kaptunk — tájékoztat Berkes sporttárs, majd az OB Il-es eredményekről így folytatta: — Poór Magda kiválóan szerepelt, összes mérkőzését megnyerte az első ,.kockán", Dóra és Balikó közepes eredményt ért el. Azonban a tartalékok lemorzsolódtak, a keszthelyi lányoknak nem volt edzési lehetőségük, s így csapatunk második felének gyenge szereplése kilátástalanná tette sorsunkat az egyébként is erős OB E-ben és utolsó Qassó Anikó: Az Olajbányász atlétikai szakosztályának kitűnősége Jassó Anikó, a Buda-pest-bajnok és országos serdülő-bajnok bekerült a magyar serdülő válogatottba. A nagyszerű adottságú versenyző remekül debütált a Görögországban, Drámában sorrakerült hármas viadalon (görög, csehszlovák, magyar), a serdülő atléták első válogatott viadalán, amelyen 17 év volt a felső korhatár. Parti Tibor edző tanítványa kiemelkedő sikert ért el, aki első válogatott versenyén nyomban „robbantott", mérkőzéseinket kénytelenek voltunk lemondani. Egy évvel később, a boglári OB Il-es csapatot erősítő és évtizeden át ott szereplő Dominik Sándort visszaigazolták az olajosok, akit edzőnek szerződtettek, majd ösztönzésére a férfi gárda 1975-ben megkezdte OB III-as szereplését. — Csapatunk azóta váltakozó sikerrel szerepel ebben az osztályban, 2-5. helyezést szerezve. Gerincét a Somogyi B. úti fiatalság alkotta. Éljátékosa Dominik Sándor volt, aki Russay örökébe lépve a megye legjobb férfi játékosa lett. Női csapatunkat megpróbáltunk az OB Hl-ban elindítani, de versenyzőink családi gondjai miatt ezt nem tudtuk megvalósítani. Versenyzőink közül pedig Dobriné Poór Magdolna igencsak kitűnt, aki 5 éven át — 1978-ban történt ideiglenes visszavonulásig — II. osztályú versenyző volt, az országos ranglistán a 70—80. helyen szerepelt. A déldunántúli rangsorban 2. volt és hosszú időn át a legjobb 5 dunántúli játékos között rangsorolták. Közben a DKG, majd a KÖGÁZ s a lelkes társadalmi vezetők, versenyzők jóvoltából egyre szebb, gazdagabb lett a teniszsporttelep. Felújították a pályákat, társadalmi munkában megépítették az 5—6-os pályát, majd négy pályára bővül a villanyvilágítás is. Nagyszerű feltételek kezdtek kialakulni s egyre vonzóbb lett a sportág. A Kanizsa Kupa 1976-ban indult útjára Dominik Sándor kezdeményezésére, amely azóta is népes mezőnyökkel jegyzett versenynek számít. — Tervszerűen, nagy lelkesedéssel és intenzitással folyt a munka, miközben több lelkes segítőtársam is akadt. így ) megnyerte a 400méteres síkfutást. Ideje: 55,57 mp, ami egyben új egyéni és megyei ifjúsági csúcs! Néhány nappal a „drámai" eseményeket követően sor került a magyar— jugoszláv ifjúsági válogatott atlétikai viadalra, amelyet a fővárosban rendeztek meg. A remekül bemutatkozott serdülő válogatott olajos-kislányt meghívták az ifi-válogatottba, aki a 4x400 m-es győztes tagjaként járult hozzá a magyar válogatott sikeréhez. aztán 25 évi szakosztályvezetői munkám után tisztemet a hallatlanul lelkes és agilis Vigh Ernő vette át s tervei alapján került sor az öltözőépület bővítésére, felújítására a gondnoklakás megszüntetésével. Közben nagy erőket összpontosítottak azOB Iü-ban helytállt férfi gárda erősítésére, több varasdi versenyzőt igazoltak át, remélve a még jobb szereplést, a hatékonyabb utánpótlásnevelés kárára — vélekedett Berkes sporttárs. Az ezt követő néhány évben belső feszültségek zavarták a szakosztályi munkát. Az időközben vezető-edzői megbízást kapott Dominik Sándor és Vigh Ernő között, a korábbi gyümölcsöző kapcsolat olyannyira elmérgesedett, hogy a szakosztályvezető lemondott, majd a városból is elköltözött. Dominik javaslatára dr. Tóth Kálmán került a szakosztály élére, ám ez is csak tiszavirág-életű volt. — 1985-től nagy munkába kezdett az új szakosztály-elnök, Lelkes András, aki nevéhez méltóan fogott hozzá az ügyek intézéséhez. Jelentős mértékben Népes mezőnyökkel bonyolították le a teniszezők korosztályos bajnokságát. Az országos fináléban nagyszerűen teljesített Füle Zsolt, az Olajbányász SE serdülő versenyzője, aki egyesben ezüstérmet szerzett, míg párosban, a pécsi Petroviccsal az oldalán aranyérmes lett. Városunkban tartotta meg Hl. negyedévi ülését a Megyei Tekézők Szövetsége. A több órán át tartó kibővített ülésen többek között döntöttek abban, hogy a XXX. Zalai Olajos Teke Kupát az őszi idényt követően, december 15—16-án rendezik meg a sörgyári csarnokban. Szolnokon került megrendezésre a kajak-kenu országos bajnokság, amelyen több bútorgyári versenyző is szerepelt. A kanizsai kajakosok közül kitűnt a válogatott kerettag Varga Gábor, aki K-l. serdülő 500 méteren, hatalmas küzdelemben szerzett bronzérmet, majd 1000 méteren a 4. helyen végzett. Bődör Krisztina a női ifjúsági 500 méteren 11. helyezett, míg Varga Péter az MK-1. 2000 méteren az 5. helyet szerezte meg. sikerült fokozni az időközben már megindiárotánpótlásnevelést, erősítették a szervezeti kereteket, új szakosztályi modellt alakítottak ki. Folytatták a korábban megkezdett intezív tenisz-iskolai rendszert, s egyre több fiatal kezdett beérni. Közben újabb három pályával gazdagodott a sporttelepünk, ami ma már igazi „nagyüzemet" valósít meg, remek lehetőséget biztosít a sportágat kedvelők növekvő táborának, az OB Hl-as csapatainknak -^magyarázta nagy örömmel az idős, ám mozgékony aktivista, aki nyugdíjasként is segíti a sportágat. A tenisztől végleg visszavonult Dominik helyett 1988-tól ifj. Russay Olivér testnevelő tanár lett a játékosedző, majd tavalytól Stankovics János játékos-edzőként tevékenykedik az OB m-as férfi gárdánál. A csapat erősségei az olajos utánpóüás-iskola egykori növendékei, a kiváló nevelő-edzők tanítványai: Füle Zsolt, Horváth Béla, ifj. Dominik József. — 1990-et az újabb fordulat évének tartom, hiszen ez évtől a férfiak mellett a nők is megjelentek az OB Iü-ban. ők pedig, valamennyien itt nevelődtek ebben a környezetben, s biztos vagyok abban, hogy hosszú távon biztosítják a kanizsai teniszsport minőségét, annak fejlődését a nagytehetségű Gaál Nóra és társaik vezetésével — mondta befejezésül a ny. szakosztályvezető. (-gh) Az Olajbányász NB Il-es labdarúgó-csapatánál néhány napon át két marosvásárhelyi (román) focista volt próbajátékon. Az új szakvezető, Vlaszák Géza véleménye szerint az erdélyi fiúk játéka elmaradt a várakozástól s így leigazolásukra nem került sor. Az úszók vidék-bajnokságát S zombathelyen rendezték meg, ahol a kanizsai „vizesek" közül Orbán Krisztina szerepelt a legeredményesebben. A tehetséges, fiatal versenyző a felnőttek mezőnyében, 50 méteren döntős lett s az előkelő helyet szerezte meg 37,81 mp-es idővel. Nagykanizsatestvérv árosának, a romániai Kovászna harmadik vonalbeli labdarúgó-csapata néhány napon át városunkban készült fel a bajnokságra. Az erdélyi fiatalok közben barátságos nemzetközi mérkőzést játszottak az NB III-as MÁV NTE csapatával, amelytől 5-1 (1-0) arányú vereséget szenvedtek. Gólszerzők: Bemáth és Nagy (2-2), Németh, illetve Beder. Kitűnő bemutatkozás a válogatottban lutc^j Kanizsa — várospolitikai hetilap, megjelenik minden pénteken. Szerkesztő: Pék Pál. Tervező szerkesztő: László Károly. Szerkesztőség: 8801 Nagykanizsa. Ady u. 1. II. em. Pf. 74. Telefon: 06/93/12-305. A szerkesztőbizottság tagjai: Horváth Mária, Kápolnás Zoltán. MartonGyörgyi, Tihanyi István. Kiadja a Zala Megyei Lap- és Könyvkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Jakab Vilmos. Komputertechnika: Zala Megyei Lap- és Könyvkiadó Vállalat Zalaegerszeg. Nyomtatás: Zalai Nyomda. ISSN: 0865-3879. Nytsz: Ö/PHF/266/Z/1989. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj: egy hónapra 35. negyedévre 105, fél évre 210, egy évre 420 forint. Előfizethető a postahivatalokban és a kézbesítőknél. Cigánymentes övezet mmiM >:M: ■ •■ Felirat a falon... Azt hiszem, e En egyetértek... Gettó! A let.. iiXlllXíiílííllmmmmm mmmmmtmm^iii'' : :: : • • Ijj^^^fci^l^ÉIlMiBia irílclrim Ir nv R nMfl : ■ ■ : I: I ^ f I: :v V: ■ y |í;gi : : \ ; x :::::::■■.■:,: ^....................ÍM.......mm....... Wtfmfimm II. évfolyam. 33. szám 1990. augusztus 17. Ára 9.60 Ft Megjelenik minden pénteken Gáz van! .Miiyen rend van annál a vállalatnál, ahol több, mint egy évig nem veszik észre, hogy a gázóra rossz?" (6. oldal) KANIZSA VÁROSI HETILAP Mégegyszer a Bazárudvari Estékről Mint korábban hírt adtunk róla, a harmadik éve megrendezésre kerülő rendezvénysorozat megálmodója és megalkotója Horányi Iván, a HSMK igazgató-helyettese. A rendezvénysorozat egyre növekvő népszerűsége bizonyítja a kiváló népművelő remek szakmai érzékét. Azsúfolt nézőtéren egyre többen vannak, aki hely híján állva is végignézik a műsorokat, a gang is tele vendégekkel. A művészek pedig kellemes estét töltenek a sajátos hangulatú udvarban. Az sem zavarja őket, hogy asztalokból, dobogókból összeeszkábált, néha vészesen ingó alkalmi színpadon, saját mikrofonnal énekelnek. Pedig — ahogyan elmondták — az országos rangot kivívott rendezvénysorozat komolyabb támogatást érdemelne. így bizonytalan a sorsa. H. M. Hazardírozunk? Fotó: Szakony Attila Ajúlius 29-i népszavazás győzelem és vereség volt. Győzött a koalíció, amelynek erre a sikerre igencsak szüksége volt, s vereséget szenvedett a nép, amelyet alkalmatlan időben szólítottak urnákhoz, s így nem mondhatott véleményt. Birkózik viszont hónapról hónapra a szegénységgel, a napi gondokkal. A köztársasági elnökválasztás módja, úgy tűnik, ma huszadrangú kérdés. Hiszen akiket megkérdeztünk, azt mondták, ez volt az utolsó szavazásuk. Többet nem mennek el, mert nem kívánnak köznevetség tárgya lenni. Mert nemcsak a gazdaság, a politizáló kedv és a választópolgár hangulata is a mélypontra süllyedt. S ez vereség a javából! Hazardírozunk tehát? A mitikus száz nap azonban hamarosan lejár. Akkor pedig a kártyákat ki kell teríteni, hogy végre mindenki tisztán lásson. Csend(l) Életflen) Ollóval • . : .... ,. Áremelés titokban Ha hétfő, akkor áremelés. Már amit bejelentenek, mert ugye, van szép számmal olyan, amit nem. Rendszert változtattunk, de nem változtattunk a módszereken. Olyan termékek árai emelkednek, amelyek nélkülözhetetlenek. A boltban kővetkező döbbenet viszont senkinek sem hiányzik. Pár hete ugyanis, meglepetésszerűen, 50 százalékkal felemélték az ecet árát. Nem jelentették be. Minek? Elfér a többi között, ne is beszéljünk róla. Nos, a módszer a régi, csak az ár demokratikus. Mindenki úgy játszik vele. ahogy akar. Vajon meddig? V. J. A rendőrség munkája az érdeklődés középpontjába került. A demokratizálódási folyamatnak és a rendszerváltásnak köszönhetően fellebbent a fátyol erről a titokzatosnak hitt munkáról is. Beszélgetéseinkben arra kerestük a választ, hogy a Városi Rendőrkapitányságon szolgálatot teljesítők hogyan érzik magukat a megváltozott helyzetben. Proksa György őrnagy KMB alosztályvezető, Tálos Zoltán főtörzsőrmester balesetvizsgáló és helyszínelő, Soós István kis-kanizsai körzeti megbízott, Szabó László főtörzsőrmester (őijárőr hogy most pozitív irányú változások tanúi vagyunk. Fontos dolognak tartom, hogy egy belügyminiszter ki meri mondani, hogy a rendőrök nincsenek megfizetve, nincsenek megbecsülve. Azt gondolom, hogy miután a rendőröket megfizetik, az állományban minőségi cserének kell bekövetkeznie. Proska György: Megítélésem szerint már a „60-as években sem volt presztízse a rendőrségnek. Nagy bizonytalanság következett még a Németh-kormány idejében is, mikor elkezdődött a demokratizálódás. Az állomány sem, de a parancsnokok sem tudták, hogy mit jainkban a szabályozók, a törvények olyanok, hogy megkötik az intézkedő rendőr kezét, s nem védikl Még akkor is meghurcolják a rendőrt, ha jogszerűen, szabályosan jár el. Nagyon sok esetben jogtalanul érte sérelem a kollégákat, s vannak olyan állampolgárok, akik a renitens-kcdőket védik... Kanizsa: Hallottunk olyanról is, hogy kitört a verekedés, aztán az ott lévő rendőr gyorsan megfordultt, nehogy be kelljen avatkoznia. Soós István: Azt nem vitatja senki, hogy vannak ilyen esetek. Csak azt nem tudják az emberek, Kanizsa: A Független Rendőr Szakszervezetnek van-e helyi szervezete? Szabó László: Igen. Úgy 45— 50 tagja van. Soós István: Én nem vagyok tagja, mert úgy gondolom, ha minden rendben menne, erre nem lenne szükség. Tamberger Miklós: Különösen felháborító, ha családi csetepatéhoz hívnak bennünket. Hogy ott hogyan beszélnek velünk! Higgye el, fizetésnapon senki sem dolgozik szívesen... Kanizsa: Azt is hallani, hogy rendőrök szolgálatban a vendéglátó helyeken nemcsak üdítőt Rendőrök iííSíviv^ alosztály) és Tamberger Miklós főtörzsőrmester (őijárőr alosztály) válaszoltak a kérdésekre. o Kanizsa: Dr. Horváth Balázs belügyminiszter minden nyilvános fórumon — ahol errre mód van— kiáll a rendőrök mellett Mit tartanak erről? Tálos Zoltán: Összességében nézve nekem a korábbi miniszterekkel, azok intézkedéseivel sem volt semmi problémám. Nekünk változatlanul a bűnmegelőzés, a felderítés és a törvénysértések megszüntetése a dolgunk. Ez a jövőben sem változik, függetlenül attól, hogy körülöttünk mi változik — maga a rendszer, vagy az emberek. Azt hiszem, hogy a belügyi vezetők viszonya magához a belügyi tárcához, a rendőri munka jobbátételéhez nagyon fontos. Ilyen összefüggésben nemcsak a miniszter személyét tartom meghatározónak, hanem az egész végrehajtó állományt is. Mert hozhat a belügyminiszter nagyon jó rendeletet, ha a végrehajtó állomány nem hasonló szellemben gondolkodik, akkora gyakorlatban más valósul meg. Proksa György: Amióta Horváth Balázs úr a belügyminiszter, úgy érezzük, hogy ő Igazán mellettünk van. Megítélésem szerint — s ez mások véleménye is — sok előző miniszter nem tett együtt annyit a rendőrökért, mint ő eddig. Kanizsa: Látnak-e különbséget a rendőr presztízsének megítélésében. Soós István: Én 1974-ben szereltem fel. Úgy tapasztalom, szabad. De pozitív változások is tapasztalhatók. Tanácsüléseken, a pártok összejövetelein kérjük a segítséget, s megkapjuk. Például elhelyezési gondjaink voltak Za-lakomárban, Becsehelyen —, s mindenütt megkaptuk a volt párthelyiséget. De a kanizsai vasútállomáson is hasonló, pozitív hozzáállással találkoztunk. A határőrség két helyiséges irodáját kapjuk meg, teljesen felújítva, augusztus végéig. Kanizsa: Most már a szolgálati szabályzatot mindenki ismerheti. Jónak tartják ezt? Soós István: Nem! Tálos Zoltán: A szolgálati szabályzatot a rendőrnek és nem az állampolgárnak kell ismernie! Kanizsa: Nagykanizsán az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva duplájára nőtt a bűnesetek száma. Tálos Zoltán: Igaz. Ez a nagymértékű emelkedés azonban nem a rendőrök gyengébb hozzáállása miatt van. Sokkal összetettebb, társadalmi problémáról van szó. Proksa György: Ez a tény érvényes a KMB alosztály működési területén is. Kanizsa: Gyakran elhangzik, hogy régen, ha megjelent két csendőr, akkor rend volt, most meg... Tamberger Miklós: A közbiztonság ügyében, ahol most vagyunk, négy fecske biztos, nem csinál nyarat. Ha huszonnyolc rendőr lenne, az is kevés lenne azokhoz a feladatokhoz, melyeket el kell végeznünk. Szabó László: Tudja, annak a két csendőrnek nem volt nehéz rendet csinálnia, mert mindenki mögötte állt: a polgármester, a szolgabíró, a kormány. Nap- hogy a rendőrök miért mentek el. Biztos vagyok abban, hogy két rendőr egy tömegverekedésbe nem tud belemenni, inkább erősítést hív. Napjainkban azonban már szaporodtak a rendőrök intézkedései. Tálos Zoltán: A rendőr is — mint minden ember — elválja az elismerést. Nemcsak az anyagiakra értem! De ha jobban megfizetik, magasabb szintű munkát is várhatnak tőle. Kanizsa: Megkérdezhetjük hogy mennyi a fizetése? Tamberger Miklós: 10 ezer forint nettóban. Ezért éjjel, nappal, ünnepen is dolgozom. Nálunk nincs éjszakai pótlék, pedig Budapesten van közterületi pótlék. Proksa György: Huszonöt éve vagyok rendőr. Korábban rendkívül gyenge fizetések voltak. Amikor kezdtem, háromezer forinttal kaptam kevesebbet. Amíg egy körzeti megbízott családapa január 1 -je előtt hazavisz 8-9 ezer forintot, addig nem lehet azt mondani, hogy az állományt elismerik! Az idei bérrendezéssel enyhült valamit a helyzet Egyre többen vállaltak plusz munkát, hogy korábbi életszínvonalukat tartani tudják. Az állampolgárokat azonban irritálja ha azt látják, a rendőr fizetése magasabb, mint egy polgári személyé. Ha a fizetési átlagokat az állomány családtagjaira kivetítjük, akkor látjuk, hogy az állomány fele a létminimum határán él. Ez abban is éreztette hatását, hogy sok rendőr leszerelt. Magángazdálkodásba kezdtek, elmentek máshová. Volt, akinek sikerült, volt akinek nem. isznak... Tamberger Miklós: Most 12 órát dolgozunk, de amikor csak nyolcat, akkor is volt olyan éjszaka, hogy háromszor megszondáztak bennünket. A pénz a családra kell, s ki akar a budaőrsi fogdába kerülni...? Szabó Izászló: Való igaz, a rendőr bemegy a kocsmába. De ez a munkájához tartozik, hiszen ott fontos információkat szerezhet. KanizsaA gondok, problémák ellenére hogy érzik magukat? Tálos Zoltán: Ezt többféleképpen lehet értelmezni. Én elégedett ember vagyok. Itt jó a közösség, jók a kollégák, jók a parancsnokok. Tamberger Miklós: Van, amikor jól, van amikor nem. Ha megszólal a kocsiban a rádió, hogy családi veszekedéshez kell menni, akkor bizony nem Jól. Soós István: Bízom abban, hogy a folyamat, ami fent elindult, végigfut. Összességében azért jól megvagyunk itt. Szabó László: Bízom abban, hogy a változás folyamatos lesz, s az emberek megszeretik ezt a munkát... Proksa György: Azért jöttem a rendőrséghez, mert rendőr akartam lenni. A jövő hónapban betöltöm a 49. évemet, 25 év rendőri szolgálattal, 35 éves munkaviszonnyal... Innen szeretnék nyugdíjba menni. o Rendőrök. Akárhogy is, egy olyan rend őrei, melyet magunk is formálhatunk: fegyelemmel, tisztességgel, becsülettel. Marton Györgyi SZDSZ hétvége Zalakaroson 1990. augttszftis 17. KANIZSA ^ Szombaton reggel szemerkélt az eső. Nem örültem, mert a hét közepén eldöntöttem, hogy Zalakaroson fogok napozni. Aztán bekapcsoltam a rádiót, és azt mondta, hogy jó idő lesz, sok napsütéssel. Hittem neki, s útnak indultam. Karoson a parkoló tele, s rengeteg ember a strandon. Az árusok között azonban újak is feltűntek — SZDSZ kiadványokat árulnak. Mondják is, hogy ma megyei SZDSZ-találkozó színhelye az ismert üdülőhely. ♦ A csúszdával szemben folyik a sakkszimultán. NádasdiTamás és Papp Nándor megállás nélkül .gyalogol" le-föl a táblákat figyelve. A fürdőzők három döntetlent harcoltak ki, a többiek lehettek vagy hetvenen, verséget szenvedtek a kanizsai sakkozóktól. — Volt egy-két igazán nehéz ellenfél a magyarok és a külföldiek között is. Nem vagyok SZDSZ tag, de szívesen vállaltam a mai szimultánt — mondja Nádasdi Tamás. — Mi a pesti játékkészítő barátunk helyett árulunk, mert ő nem tudott eljönni — néz föl Szőke Tamásné. — SZDSZ szimpatizáns vagyok, bár a mai világban nehéz eligazodni. A forgalom? Elég jól — s már fordul is az új vevőkhöz. A büfé hátsó falán SZDSZ zászló. Szabó úr és a felesége, vidám emberek. —Mi mindenkit reklámozunk! — mondja Szabó úr. — Mi a véleménye erről a politikai találkozóról? — Megmondja...? A forgalmunk csökkenti Más hétvégén ilyenkor négyen szoktunk itt dolgozni, most meg ketten is bújuk. ♦ Délután három óra körül aztán a nagymedence környéke alkalmi színpaddá változik. Déri János amolyan .politikai be-melegítőként" gyerekekkel beszélget. Az egyik srácon SZDSZ feliratos sapka, aztán a beszélgetésből kiderül, hogy a maga tizenkét évével inkább MDF-párti. Végre megérkeznek az országgyűlési képviselők is, Solt Ottília és Magyar Bálint. Rengetegen várjuk őket. Az ember nem gondolná, hogy a nyári melegben és strandon ennyi embert vonz a politika. Lehetnek, vagy öt-hatszázan, akik körülveszik a .színpadot". És záporoznak a kérdések. Szó esik az életszínvonalról, a szegénységről, az MDF—SZDSZ paktumról, az önkormányzatról, áremelésről, kormányról, min- denről, ami a ma emberét foglalkoztatja. Aztán úgy másfél óra múlva a .színpadot" át kell adni a művészeknek, de az őket körülvevő emberektől nem tud és nem is akar szabadulni Solt Alattomos, párás meleg. Először a sarokba ülök (mert emlékszem, hogy legutóbb — mint prominens vendéget — oda irányítottak), de felötlik, hogy akkor jobbról az MSZP, balról a kereszténydemokraták töltötték a fülemet, a lényeget alig érzékeltem, s mikor mégis, az elnök fojtotta belém a szót, úgyhogy most csendben, jó fiúként ülök, de pluralista cimborám újra feltűnik, rohanvást menekülök hát az ablakhoz, hisz meleg van. Az ügymenet lankasztó. A köztisztaság körül kereng a szó, a városi illemhelyek bérbeadását vitatják, D. már szunyókál, szomszédom meg vigyorog, hogy nézzem, mindjárt az elnökre esik, erre én kibillenek a ritmusból (éppen témateivet készítek a lapnak), de jő Kovács úr meg Dávid úr, és a lengyel piac immár másodszor felszámoltatik, és nyílik az ajtó, és látni, hogy az előtérben osztályvezetők topognak sorukra várva, amikor egyszerre .angyal suhan át a termen", a koalíció helybéli tagja fölébred: személyi ügyben dönt a VB. Nocsakl A VTV kitűnő, ám pártharcokban türelmét vesztő vezetője lemond, a vezéri szék megürül, s mit tesz isten, az elnök azt a személyt kívánja a székbe, aki három évvel ezelőtt már kudarcot vallott A VB felbolydul, ki legyint, ki mosolyog, ki za- Magyar Bálint nyitotta meg Szekeres Emil és Ludvig Zoltán kiállítását a Hevesi Sándor utcai Szolgáltatóház klubjában. Magyar Bálint kifejezésre juttatta, hogy az SZDSZ fontos feladatának tartja a művészetek támogatását, stílusra, irányzatokra való tekintet nélkül. — Amint látják, — mondta — itt is megfér harmonikusan két egészen eltérő stílus. Szeretnénk, ha a művészetek otthonközelibbé válnának, nagyobb esélyt kapnának a közönséggel való ta- Ottília és Magyar Bálint. Még egy másfél órán át folyik a beszélgetés, az érvelés. — Nem gondoltam volna — mondja egy idősebb budapesti hölgy —, hogy itt Zalakaroson vartan keres más megoldást, látszólag a döntést hozó is retirál, de az új név — az általános döbbenet ellenére —,mint kés a levegőben, ott sunyít továbbra is, visszavonatlanul. Minek kéne mélázni fölötte? Az ajánlat .mesteri", és egyébként is meleg van. Persze értem én, a testület a Zrínyi kontra Cserháti-ügyben már átesett egy leventei tetten: világbanki szempontnak meghajolva, kíván megszüntetni egy pedagógiai sikereket is magáénak tudó intézményt, pedig ajánlottak mást, lett volna jobb megoldás — , ezért aztán hogy jön ez a tévés buli a kollégiumi hercehurcához, hiszen három órája dől a szó, ám (sőt ámbár!) látszik az arcokon, meg kéne állni, a hamarság sose jó, de az elnök döntést sürget, a tagok tehát győzködik egymást, a rend némileg felborul, az utolsó napirendi ponttal a kutya sem törődik, csak az előterjesztő szeme kerekül nagyra, ő készült, mért nem kérdezik. És a VB csomagol, az urak már a lépcsőn mennek lefelé, csak mi — újságírók, pártbeliek—állunk az ajtó előtt kupacban, és jó magyar szokás szerint ott, a folyosói szimpóziumon tárgyaljuk, amit a teremben kellett volna: ma rosszul dolgoztunk. De ki tehet erről? Meleg van. Pék Pál lálkozásra. Ezért örülök, hogy olyan kiállítást nyithatok meg, amely nem hagyományos kiállítóteremben várja közönségét. Remélem, a jövőben — a maihoz hasonlóan—klubhelyiségekben, kávéházakban, lakásokban is láthatnak az érdeklődők magas színvonalú, művészi alkotásokat. Szekeres Emil tájképeit és Ludvig Zoltán sajátos világú képeit olvasóink a Hevesi Szolgáltatóházban tekinthetik meg. H. M. országgyűlési képviselőkkel találkozom. A kenyerem Javát már megettem, de azt hiszem, hogy ez a mostani az igazi változás. Jó érzés, hogy elmondhattam a gondjaimat, talán ez is segít valamit a parlamenti munkájukban. * Dr. Szigethy István Zalaegerszeg országgyűlési képviselője is ott van a tömegben. Azonnal szóra hívjuk: — Az önkormányzati törvényt hosszas vita után elfogadta az Országgyűlés, ön teljes egészében egyetért vele? — Ez a törvény nagyon fontos; politikai megegyezés eredménye. Fontosnak tartom, hogy nagyon jelentős dolgokat, melyeket az SZDSZ javasolt, keresztül tudtunk vinni a törvényben. — Elsősorban a kormánymegbízott jogainak korlátozására gondolok. — Nem láttam a parlamentben, mikor a törvényt elfogadták. — Igaz, mert szabadságomat töltöttem Bulgáriában. így aztán történelmi pillanatokból maradtam ld, mert nem tudtam ott lenni Göncz Árpád köztársasági elnök megválasztásán sem, s ezt nagyon sajnálom — A törvénykezés munkájában viszont aktívan vesz részt. — Tagja vagyok az Alkotmányjogi Bizottságnak, s ez komoly felkészülést igényel. Amikor a nemzetiségi képviselőkkel kapcsolatban szólaltam fel, arra nagyon oda kellett figyelnem, hiszen határainkon túl is nézik a televíziót. —A szombati Déli Krónikában a csehszlovák miniszterelnök visszautasította Antall József miniszterelnök kijelentését, miszerint 15 millió magyar miniszterelnöke akar lenni. — Bulgáriában hallottam, hogy van egy olyan tervezet mely szerint a régi Nagy-Magyarország határainak megfelelően valamiféle együttműködést kellene kialakítani. — A régi Nagy-Magyarország keretében?! — Hozzávetőlegesen... Kárpátalja, Szlovákia, Erdély meg a Vajdaság. — De ez az adott országok belügyeibe való beavatkozást jelenül — Nagyon úgy néz ki. Ezt nem szabad! — mondja, s már siet tovább. Én meg ott maradok árván, mint a szedett fa, s a hallottak hatására borúsabb kedvvel, mint a csöpörgősre váltó ég. — Marton — Augusztusi VB-ügyek Meleg van és Kanizsán Kanizsai örökzöldek Lengyelek (2) Kontra Felháborodott, elkeseredett hangú levél nyomába eredtünk. Benne egy fiatalasszony fejti kl véleményét a kanizsai vb döntéséről. Felkerestük a levél íróját, Huszicsné Erdősl Ilonát, aki Jelenleg GYED-en van, egy- és kétéves gyermekével. — Megdöbbenéssel olvastam az újság Július 20-1 számában, hogy tanácsunk vezetése—egyik utolsó Intézkedéseként — megszünteti a lengyel piacot — mondja. — Gondolom, akik a döntést hozták, nem szorulnak rá, amire mi, és a hozzánk hasonló szegény emberek, hogy a lengyel piacról vásároljanak. Ha csak az éppen összetört kristálykészletüket nem onnan pótolják. Már bocsánat, de .röhej" az a kifogás, hogy az ottani maszek kereskedők háborognak a lengyelekjelenléte miatt Nagyon sok maszek kereskedő butikjában megtalálható nagy tételben az olcsón vásárolt, de méregdrágán kínált póló, farmer, műszaki cikk, gépkocsialkatrész. Vajon mikor háborog Igazán a lelkiismeretük, amikor megveszik, vagy amikor megpróbálják háromszoros áron tovább adni? — Tehát fájlalják a piac felszámolását? — Állítom, hogy a város lakólnak fele már vásárolt ott, és nagyon sok azoknak a nyugdíjasoknak, kisgyermekeseknek a száma is, akik rendszeres vásárlói a lengyeleknek. Mégatinik is. Húsz ember eldöntötte, hogy a húszezer rászoruló vásároljon máshol, drágábban. A gyerekeimnek egy pár cipő az állami üzletben nyolcszáz—ezer forint, ott megkaptam kétszázért Az iskolaköpenyt hatszáz helyett kétszázért, a zoknikat száz helyett negyven—ötven forintért. Kinek fájt ez? —A felszámolás indokai közé tartozott a te ijedő bűnözés, valutázás, az állandó szemetelés... — Akkor fog Igazán terjedni a bűnözés, ha megakadályozzák, hogy a szegények olcsóbban vásárolhassanak. Rendőrségünk miért nem vállalja, hogy egy-két fővel állandóan jelen legyen, meggátolva az üzérkedést, valutázást, tiltott szerencsejátékokat? Ne azokat zavarják el, akik ruhát, cipőt, és mindennapos cikkeket árulnak. Ezzel csak az OTP részletekbe és egyéb kiadásokba belerokkant kisgyermekeseket, nyugdíjasokat,'' a szerény jövedelmükből vásárolni is alig tudókat sújtják. Nincs olyan város széles e hazában, ahol a lengyelek jelen ne lennének. Nálunk vajon miért nem maradhatnak? Ozenema tisztelt vb-tagoknak, és a hatpárti képviselő uraknak, hogy nem holland bálás akciókat kell szervezni, hanem engedni kell az új, még nem használt ruhák eladását, vételét. Szemetelnek a lengyelek? Miért nem állítanak oda nagy konténereket, tábori illemhelyet? A beszedett TEHO-ból talán futotta volnál ■ Mindezt Erdösi Zoltánné nyugdíjas ls megerősíti. — A tanács a lengyel piacot többek között a fertőzések terjedésének megakadályozása érdekében akarja megszüntetni. Kérdezem: Ha valaki a balatoni villáját adja ki, azt a KÖJÁL el-lenőrzi-e? A külföldinek kiadott villa nem fertőződik? Vagy csak azért nem teljed a fertőzés, mert avendégek valutával fizetnek? Mi, kisnyugdíjasok úgy gondoljuk, hogy nagyon sok kedvezményt nyújtott nekünk ez a piac. Ha a hely miatt van kifogásuk, kérdezem: Miért nem telepítik a lengyeleket a Thury téri kis-piacra? Az ott lévő asztalokra — amióta megépítették — a verebeken és a vadgalambokon kívül más nem rakott még semmit. Miért épült ha nincs kihasználva? Ott talán nem zavarnának senkit a lengyelek, és a város szegényel még hálásak ls lennének. ■ Ismereteink szerint a két állampolgár véleménye nem egyedi. Gondolataikat ajánljuka helyhatósági választásokra készülődő pártok szíves figyelmébe. H. M. Mégis felépül a Kisberki utcában 57 db OTP lakás! Nemrégiben kellemetlen bejelentés érkezett a Nagykanizsai Városi Tanácshoz az OTP Zala Megyei Igazgatóságától: pénzügyi problémák és bizonytalan értékesítési lehetőségek miatt átmenetileg felfüggesztik Nagykanizsa észak-keleti városrészében, a Kisberki utcában tervezett 57 lakásos 102. Jelű épület III. és IV. ütemének kivitelezését Az építkezés kezdési ideje 1990. II. félév, befejezési határideje pedig 1991. IV. negyedéve volt Mivel a kivitelezés munkáiban a Zala Megyei Állami Építőipari Vállalat tevőlegesen részt vett, és fel is készült a feladat végrehajtására, — kapacitás kihasználás végett, de a város lakólnak szociális helyzetét ls mérlegelve dicséretesen nyúlt a kialakult fonák helyzet kedvező megoldásához: vállalati alapberuházásban vállalta a lakásépítés megvalósítását mégpedig komplexen, a rendeltetésszerű üzemeltetéshez szükséges járulékos beruházásokkal együtt. A Várost Tanács Igazgatási Osztálya a ZÁEV rendelkezésére bocsájtotta a Nagykanizsán OTP lakásra várakozók névjegyzékét, melynek alapján az építőipariak felkeresik a listán szereplőket és pénzügyi ajánlatot tesznek a kiválasztott lakásokra. A kialakult helyzet egyaránt előnyös a kivitelezőknek, mert folyamatos munkavégzést biztosít az építtetőnek, mert közel kerül a kivitelezőhöz, s a közvetlen kapcsolat folytán — rugalmas megoldási lehetőségekkel — igényeit kedvező formában közvetítheti, s ez költségkímélő megoldást is jelenthet, a város számára pedig azért, mert városrendezési törekvéseit folyamatosan megvalósíthatja, s mentesül az alapberuházási fel- adatoktól és a kockázatvállalástól. Az ügyben a VB felhatalmazása alapján a tanács és a ZÁÉV között a megállapodás létrejött, s az építkezés alapozási munkál már meg is kezdődtek. A vevőknek egyébként az értékesítéskor megjár az OTP-Jel-legű mindenkori hitelkonstrukció, sőt számíthatnak a helyi önkormányzati támogatásra ls. Tihanyi István Hírek — Egy interpelláció nyomán a tanács Városfejlesztési Bizottsága ismételten foglalkozott a vízminőség-javítás lehetőségeivel. Az illetékesek több tervezőt bíztak meg a kérdés komplex vizsgálatával, s többektől remélnek kedvező ajánlatot. — A DÉDÁSZ üzemigazgatósága, tanácsi megbízásra, jó ütemben végzi a közvilágítási lámpák cseréjét. A munkát még a szeptember 30-i határidő előtt befejezik. —A Péterfai utcai—sorházzal beépíthető — lakótelkek értékesítésének meghirdetése már megtörtént. Eddig mindössze két tömb, nyolc lakás építési területére volt igény, de még huszonhét építtető jelentkezését várják. — A 7-es elkerülő út első ütemének építésekor — takarékossági okokból — elmaradt a Magyar utcai csomópontban a jobbra kanyarodó sáv építése. A Budapest felé egyenesen tovább haladó és a városközpont felé jobbra kanyarodó járművek emiatt egymást akadályozták. A Szombathelyi Közúti Igazgatóság már kiépítette k forgalmi sávot, s az üzembehelyezés is megtörtént. Újfajta „mozi" az utakon. rot*i takony Mtll. 1990. augusztus 17. c KANIZSA J Kazanlak körút 7. Fotó: 8**kony Attila Egy délután a Kazanlak körúton jártam. A 7. számú ház falán fehérbetús felirat: CIGÁNYMENTESÖVEZET. így, egybeírva. Azt hittem, egy furcsa időgép valamilyen más korba repített. Aztán fölocsúdva belém hasított, hogy 1990. augusztusa van, s mindezt Nagykanizsán látom. Megállítok egy általános iskolás srácot. meg a házban lakó Doszpoth Vilmost — Ezen a falon...? — kérdez vissza. — Ott igen. — Nem is láttam. — Mi a másik oldalról járunk be — mondja egy ránk figyelő. — Durva dolog... — komorodik el Doszpoth Vilmos. — Azt hiszem, ez valamennyire fajgyűlölet! El kell onnét távolítani azt a feliratot! A következő, azonban akit megszólítok, meg sem áll. Dühösen legyint: „A fene nagy demokrácia eredménye!" Na, jó! Mennék is, de megtorpanok. — Én egyetértek a felirattal — hallom egy középkorú férfitól. — Kellenének ilyen helyek! Gondoljon a bűnözésre, az erőszakra! — mondja, de a nevét nem árulja el. — Ezt csak gyerekek írhatták a falra! Biztos, hogy nem felnőtt — vélekedik Rosta Istvánná. — Eszembe jutnak cigány ismerőseim, akikkel gyakran beszélek a világ folyásáról, munkájukról, gondjaikról. Ha különböznek valamiben, abban — ahogy mondják —, hogy nekik többször és többet kell bizonyítani. Aztán előbukkan a kép a putrival, meg az, hogy a buszmegálló és a kocsmák környéke hangos a részeg, randalírozó, erőtől duzzadó cigány ifjaktól. S hogy félősen, széles körben kikerülöm őket. Nem tudnak, nem akarnak beilleszkedni a normális életbe! — cseng a fülembe egy srác hangja. Egyedül vagyok már, pedig de megkérdezném: Ez csak rajtuk múlik? Megadtunk minden segítséget? Szemem újra a feliratra téved, és a film pereg: Gettóba zárt emberek, a mellükön sárga csillag. De én nem akarom, hogy az a kor, megismétlődjön! Irtózom az — Nagyon ronda! — mondja Horváth Tamás. — Azt hiszem, a szomszéd házban lakók írták ki. De az egész házat szégyeníti. Le kéne festeni, de nincs rá pénz... . — Mit gondol erről? — kérdezem Ildikót, Tamás testvérét — Semmit... A cigányok is emberek, mint mi. Az életmódjukban van különbség... — A feliratról tud-e? Hogy cigánymentes övezet?— szólítom övezet...?! Látszik, hogy az iskola nem tudja megnevelni őket. A gyerekek aztán mindent összefirkálnak...! Pedig a mi házunkban is laknak cigányok... Várom, hogy folytassa, de tovább lép. Én állok és töprengek. erőszaktól, irtózom az ilyen feliratoktól! Cigánymentes övezet?! Ki hiszi magát emberebbnek az embernél? — Marton — Van Kanizsán egy csoport. Tagjait nem jellemzi semmilyen pártos elkötelezettség, nem szerveznek kampányokat, tagtoborzót, nem hirdetik röplapokon programjaikat. Mégsem küzdenek létszámgondokkal, összejöveteleik látogatottak, remek hangulatúak. Jellemzőjük az egymásra figyelés, az egymással való törődés, a kapcsolatok ápolása. Szerdánként találkoznak az Erkel Ferenc Művelődési Házban, Tornyos Ferenc igazgató jóvoltából. Könnyű rájuk találni; gyermekzsivaj Jelzi, merre vannak. Nagycsaládosok. A harminc-harmincöt családot magába foglaló társaság a Nagycsaládosok Országos Egyesületének kanizsai csoportja. Két éve alakultak, tevékenységüket három fős vezetőség irányítja: Magyar József főmérnök, a ROTARY Fúrási Kft. egyik vezetője, dr. Csizmadia János jogász és dr. Rosta Margit orvos. A szervezet életéről működéséről beszélgettünk Magyar Józseffel, aki négy gyermekes családapa; a felesége pedagógus. — A megalakulás Török Iván és felesége nevéhez fűződik. Miután ők elköltöztek Kanizsáról, három fos vezetőség irányítja az egyébként öntevékeny szer- vezetet. A NOE alapszabálya értelmében harcolunk minden gyermekért. Az abortusz ellen vagyunk. Harcolunk a nagycsaládosok jogainak érvényesítéséért, egy korszerűbb szociálpolitika megvalósításáért. Tagdíjat fizetünk, részt veszünk az országos közgyűléseken, de programjainkat teljes egészében Ez emberi kapcsolatokra épülő szervezet, ahol szinte mindenkire az azonos mentalitás a jellemző: az egymásra figyelés, a tolarencia. Törődni akarunk egymással, ami úgy érzem, ma nagyon fontos. Sokunknál ehhez a morális, erkölcsi tartást a hit adja. Ezért az említett kedvezményes, vagy ingyenes akciónknál sokkal fon- helyileg, tagjaink igényel alapjan szervezzük. — Mondana példát? — Van kedvezményes vásárlási lehetőség, ajándékozás és ruhaakció a Máltai Szeretetszolgálat révén. A ruhákért darabonként öt forintot kellett fizetni. A befolyt összegből fizetjük a Városi Tanács által biztosított raktárhelyiség í ezsi költségeit De szeretném hangsúlyozni, hogy tagjaink nem a kedvezményes akciók kedvéért járnak hozzánk. tosabbnak tartom a közös programokat, ahol mindig egy a lényeg: a gyerekek jól érezzék magukat. Remek hangulatú szalonnasütéses kirándulásokat szerveztünk például Miklósfára, Bázakerettyére, legutóbb Nagy-bakónakra. — Hogyan tudják megoldani az utaztatást? —Személyautókkal megyünk. Akinek nincs kocsija, azt visszük. A kirándulásokon a gyerekeknek játékokat szervezünk, bár le- leményességben nem kell félteni őket. Egy alkalommal például használt ruhákból divatbemutatót rögtönöztek. Jópofák voltak. Szeretnénk még egy önsegélyező szervezetet létrehozni, hogy alkalmanként kedvezményes kölcsönhöz juttathassuk tagjainkat. Ehhez anyagi bázis kellene, de ez pillanatnyilag nincs. Nem vagyunk egyesület, nem rendelkezünk pénzvagyonnal, próbálkoztunk alapítvány létrehozásával, ezidáig eredménytelenül. Ezért ebben az évben feltétlenül el kell döntenünk, hogy maradunk-e független helyi csoport — pénz nélkül, vagy egyesületté alakulunk. Egyesületként talán könnyebben tudnánk megteremteni az anyagi feltételeket terveink megvalósításához, viszont ez nagy terhet jelentene szervezeti, adminisztratív vonatkozásban. Ezt a plusz munkát pedig nehezen tudnánk már vállalni. Mi, vezetőségi tagok, mindhárman felelős beosztásban dolgozunk. Még ebben az évben döntünk a számunkra lényeges kérdésekben, és a döntés szellemében fogunk tovább tevékenykedni együtt, egymásért. H. M. Cigánymentes Május végén a Bartók u. 6. és 8. számú házak lakói — nem mindenkll — levelet kaptak a KÖGÁZ-tól. Kinek a postaládájába dobták, kinek az aj tajába csúsztatták, de egy azonos volt: postabélyeg nem volt a borítékon. Az első levél, 1990. május 22-i keltezéssel, Így szól: „Tisztelt fogyasztónk! Közöljük Önnel, hogy a KÖGÁZ Dél-zalai Üzemigazgatósága 1988. április 1-től 1989. október 31-ig az Önre eső központi Jűlés és melegvíz díját tévesen számolta el. (A tényleges fogyasztás 50 %-a került kiszámlázásra). Ennek következtébenönnek 2.102.-Ft tartozása állfennaKÖGÁZ-zal szemben, amelyet — tekintettel saját tévedésünkre — részletekben számlázunk kl A pótszámlák befizetése a gázdíjszámlák fizetésével egyidőben esedékes az alábbi részletezés szerint. 1990. június 584.- Ft 1990. augusztus 586,50.- Ft 1990. október 586,50.- Ft 1990. december 345.- Ft A tévedésért szíves elnézését kérjük. SsécsILászlóné Czotter László" főkönyve lő üzemigazgató A lakók — miután lakógyűlésen megtárgyalták — megírták, hogy nem fizetnek. Miért ők fizessenek a vállalati tévedésért, mulasztásért? Hiszen a mondott Időszakban a mérőóra rossz volt, tehát milyen fogyasztás 50 %-át vetették kl? Nos megérkezett a második levél. Június 22-1 dátummal. .Az 1990. Június 14-én kelt levelükben foglaltakra vonatkozóan a vállalatunk álláspontja a következő: A kifogásolt követelés Jogszerűségét nem érinti az a tény, hogy az eredeti számlázásnál vállalatunk tévedett. Pontosan ezen tévedés folytán nem került befizetésre az elhasznált gázmennyiség egy részének ellenértéke. Ennek mértéke ereJéigaPtk. 361 par. (l)bek. alapján jogalap nélküli gazdagodás áll fenn, miszerint aki másnak rovására Jogalap nélkül Jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni. Márpedig az elhasznált gáz árának egy része a fogyasztónál maradt. Helyes számlázás esetén ez az összeg korábban befizetésre került volna. A tévedés folytán azonban csak most kerülhet befizetésre. Mivel vállalatunk tévedett, ezért hozzájárulunk az árkülönbözet részletekben történő megfizetéséhez. Dr. Fenyves János lg. és Jogi oszt. vez. Jogtanácsos" Ejhal Nem fenyegető a levél hangneme? Ja kérem, aki monopolhelyzetben van...? De azért rendes dolog, hogy a tévedést elismerték. A lakók azonban nem fizettek. Egy harmadik levél, június 26-áról. „Tisztelt Fogyasztónk! J990. május 22-én kelt, 1214/40/90. számú levelünkben értesítettük Önt, hogy számlázási hiba miatt az 1988. április és 1989. október közötti időszakban a központi fűtés és meleg víz díjának csak 50 %-a került kiszámlázásra. Mivel követelésünk nem évült el ezért kéljük Önt, hogy a mellékleten feltüntetett összegeket — határidők betartásával — a kapott csekken, vagy a KÖGÁZ Dél-zalai üzemigazgatósága pénztárában (Nk. Somogyi Béla u. 2.) szíveskedjen befizetni Egybenfelhívjukfigyelmei hogy bármely részlet elmulasztása esetén az egész hátralékos összeg egyszerre esedékessé válik. Ez esetben kénytelenek leszünk követelésünket peres úton érvényesíteni és ezzel Önnek többletköltséget okozni Kérjük a fentiek tudomásulvételét. Nagykanizsa, 1990.június 26. Szécsi Lászlóné Czotter László" Jokönyvelő üzemigazgató A lakók dühöngtek. — Mi lenne — fogalmazza meg Kalydy Jenő a többiek véleményét is —, ha munkahelyem, a HSMK azt mondaná, hogy 1988-ban a színházi bérlet árát tévesen állapítottuk meg, s most fizessenek a bérlettulajdonosok...? Azt hiszem, senki sem fizetne, mert azt gondolnák, hogy ez a HSMK baja, nyelje le! Tudjuk, hogy létezik a Ptk Idézett paragrafusa, de a KÖGÁZ vezetői először a saját házuk táján söpörjenek! Mi tehetünk arról, hogy alkalmatlan embert foglalkoztatnak, aki nem tudja megállapítani, hogy jó-e a gázóra? Miért mindig az állampolgár téved. Télen is ml tévedünk talán, ha úgy érezzük, nem megfelelő a gáz fűtőértéke? Felvetődhet persze a kérdés, miért makacsoltuk meg magunkat. Van azonban ennek egy előzménye, s ez az IKKV-vel kapcsolatos. Annak Idején — arra hivatkozással, hogy a kémények rosszak—a fürdőszobákból eltávolították a bojlert, és központi melegvízszolgáltatást, Illetve fűtést vezettek be, bár tiltakoztunk. Évek múlva aztán kiderült, hogy ml fizettük a házban lévő élelmiszer bolt, a posta, az antennások, az IKKV műhelyének fűtését és melegvízszolgáltatását. Csak az akkor még létező Központi Népi Ellenőrzési Bizottság közbenjárására kaptunk vissza valamennyi pénzt, mert a helyi szervek nem tudtak vagy nem akartak Intézkedni. A mai napig sem tudjuk azonban, hogy ml van a postával; van-e gázórája? Ezek 1990. augusztus 17. után nem csoda, ha a kétkedés bennünk van. Mi nem hiszünk a KÖGÁZ-nak! Annál is Inkább nem, mert nem kapott minden lakó értesítést. Ők miért nem kapták meg? Megérdemeltük volna, hogy a KÖGÁZ lakógyűlést hív össze, hiszen hibázott, s megmagyarázza, hogy ml történt. Hiszen milyen rend van annál a vállalatnál, ahol több mint egy évig nem veszik észre, hogy a gázóra rossz? Miért kellett a két házban az ügy kipattanása után minden gázórát kicserélni? Eltüntetni a bűnjelet? Ha hibáztak, nyeljék le! Mi a szolgáltatásért tisztességgel fizettünk, s ha tisztességgel fizetünk elvárjuk a tisztességet! — mondja Kalydy Jenő. * Itt tart az ügy. Közkeletű szóval: GÁZ VAN! De hogy honnan szaglik...? — emgyé — /ÍJ I I I IJ I I LIIJ LT\ vj i ii i n i m i ri 11/ Partner 500-as motoros láncfürészt vásárolt az állampolgár 1907. októberében. Nemrégen elromlott, így szervizbe vitte. A vásárláskor kezelési útmutató t és igazolást is kapott, miszerint a vásárlástól számított hat évig biztosítják az alkatrészellátást. Néhány hónap várakozás következett, mert az alkatrészt meg kellett rendelni. A forgalmazó, egy egri kisszövetkezet, a napokban aztán válaszlevelet küldött a szerviznek. Sajnálattal közölte, hogy a nevezett láncfűrészhez 1987. novemberében megszüntették az alkatrészgyártást. Nézem a dátumokat. Csak egy hónap a különbség a vásárlás kelte és az alkatrészgyártás megszüntetése között. Hol a szavatosság hat éve, amelyre biztosítják az alkatrész-után-pótlást? A vásárló tehát ismét pórul járt a gátlástalan értékesítési versenyben, hiszen neki már senki sem tud segíteni. A baj csak az, hogy más is károsodott. A jóhiszeműség, meg a kereskedői becsület. De hát Kelet-Euró-pában vagyunk, igaz? V. J. 1990. axigasztus 17. KANIZgA Ramóna, Márkus, Andreas 80 cserkész Puchheimből Meg csak reggel fél kilenc óra van, de a nap már perzsel. A bakónaki eszperantó-for-rásokhoz vezető bejárati úton sátrak, szellőzködő laticelek, tábori cókmók. Oldalazva jutok a kellemes táborhelyre. Nincs őrség, ügyelet, szabadon körbesétálhatok. Öt-hat nagyocska gyerek a gáttal elrekesztett, alig csurgó forrásvízben éppen a fogát mossa, két egészen picinyke leány pedig a reggeliző asztalnál figyeli a kenyereket kenő nagyobb mozdulatát. A fára akasztott domború Zala megye térkép előtt a felnőttkor küszöbén álló fiatalemberek talán a programot egyeztetik az útvonalat beszélik meg. A völgy közepén, a szabadtéri tűzhely mellett zászlók kókadoznak. Nicsakl Karcsú fatörzsekből nagyméretű négyzet van elrekesztve. Képzeletbeli ház? Udvar? Cserkész rituálé helye? A hatalmas gesztenye- és bükkfák lombkoronája is soha nem látott alkalmatosságokra bólogat: függőágyakra. Cserkészek között vagyok. A táborlakók barna ingén felirat: DPSG-Puchheim, alatta: Stamm Bison (Bivalyok)I; a háromféle német cserkészcsapat közül az egyik emblémáját hordja ez a 80 fiatal, aki ezt a hajdan olyan híres helyet választotta táborhelyül. Fehér és sötétkék zászlók várnak a reggeli zászlófelvonásra. Senki sem hangoskodik, nem trappol, nem böködik a másikat. A 23 éves Márkus Lohse, a tábor vezetője azt mondja, hogy csak semmi formaság, nézelődjek kedvemre, nekik dolguk van. Reggeli következik, s előtte még parancskihirdetés. íme a fatörzsekkel kirakott négyszög rejtélye! Ott sorakoznak a táborlakók zászlófelvonásra, parancshirdetésre, az előző nap értékelésére. A legkisebb 8 éves, s 24 a legidősebb. Márkus halkan, tagoltan beszél, nemhiába készül nyelvésznek az egyetemen. A négyszög forma lehetővé teszi, hogy . mindenki lássa a másik arcát, s szemtól-szembe tegyen fel kérdéseket a másiknak. Hiába, mi másféle zászlófelvonáshoz szoktunkl Reggeli után az érdeklődő cserkészek körülvesznek, s tolmács segítségével folyik a beszélgetés. Andreas 21 éves, egyetemista Münchenben, fizikusnak tanul: — Nagyon szép ez a vidék — mondja. — Igen örülünk, hogy Puchheim és Nagykanizsa testvérváros lett. A cserkészcsapat táborozott már Luxemburgban, Skandináviában, Angliában, Ausztriában, s minden táborozásnak megvolt a különleges szépsége. De ez a völgy, meg a környéke is gyönyörű. Sebastian 11 éves, s inkább délvidékinek hinnénk, mint németnek. Buzgón mondja fel a „leckét", tájékoztat a csapat szervezeti felépítéséről: — A kicsiket farkasoknak nevezik, de én már fiatal cserkész vagyok. Ezek itt a cserkészek — mutat a nálánál egy-két évvel idősebbekre. —Azok a nagyok ott, a roverok. Márkustól megtudom, hogy a vele egykorú elektroműszerész Holgerttel együtt vállalták a táborvezetést. Négy sze-mélygépkocsival és egy mikrobusszal indultak útnak. Teljes felszerelésük van: sátrak, konyha, s természetesen mindenkinek egy hátizsákra való személyes úticsomagja. Ramóna 20 éves, halkszavú, szemüveges, barna leány. Ó már dolgozik: — Újra és újra elmegyek a nyári táborokba. Nekem mindig az volt a legnagyobb élmény, hogy nagyok és kicsik együtt élnek két hétig természetes körülmények között. Nagyon tetszik Magyarország, Budapest, Zalakaros, Nagykanizsa. Puchheim sokkal kisebb város, mint Kanizsa, 18 ezer lakosa van, s nem tudom, hogy tudunk-e ilyen ideális táborhelyet biztosítani majd viszonzásul. Ott mások a földrajzi körülmények, Münchennek szinte elővárosa vagyunk. A körémsereglett cserkészek között megakad a szemem egy csöppnyi szöszke lánykán. Igazi északi típus. Alig akarom elhinni, hogy már 8 éves. Gyorsan elmeséli, hogy legkedvesebb tantárgya a sport, s megmutatja a domboldalba épített kemencét, ahol kenyérsütéssel próbálkoztak. Nagy nehezen értem csak meg, hogy végül is nem kenyér lett a tésztából, hanem afféle lángos. Sorolják, hogy minden nap van kisebb-nagyobb túra, állomásokkal; s hogy délután szentmisére mennek Örömhegyre, a Kristóf-szoborhoz. Bekukkantok a konyhasátorba, ahol készül a szöldséges omlett ebédre. Megköszönöm a 17 éves Edvard Magonak a tolmácsolást, és ismeretlenül is gratulálok a magyar származású szülőknek, hogy fiukat ilyen jól megtanították a szülőföld nyelvére. Ramóna és Mariann öleléssel búcsúznak, Andreas azonban férfiasan kezetszorít. Részemről néhány akadozó német szó, s a zöld lombsátorból máris a déli verőfénybe érek. Szöveg és kép: Büki Pálné Zászlófelvonás az Eszperantó-forrásnál. (Fényképezte: Büki Pálné) Egymillió lépés Hétágra süt a Nap. Az ember Ba jéghideg sörre vágyik. ■ árnyékba, nem a Rekordok Könyvébe. A medence mellett azonban ott a két fiatalember. Napoznak. Nem látszik rajtuk, hogy többszáz kilométer van a talpukban. Serfőző János és Nagy Zoltán budapesti pedagógusok, négy éve Járják együtt az országot. Most ls gyalog érkeztek Kanizsára. — A Rockenbauer Pál által vezetett túra, a televíziónézők álul is ismert És még egymillió lépés... 700 kilométeres útvonalából teljesítettünk most kettőszázötvenet — mondja Nagy Zoltán. — Kőszegtől— keresztül a nsgyobb városokon — Szombathely, Körmend irányába, majd öriszentpéteren át, az Örséget körbejárva, onnan vissza- fordulva Nagykanizsáig Jöttttnk. Mindezt nem egészen két hét alatt, hiszen június 16-án indultunk. Ma reggel érkeztünk, és a délutáni vo-uatlndulásig ftirdUnk. — Otthon az Országjáró Diákkört vezetjük—veszi át a szót Serfőző János. — A Mechwart Szakközépiskola és a Komjáth Aladár Kollégium tanulóival már sok szép sikert értUnk eL Nyáron föltérképezz lik az országot. Ahol megtetszik a hely, s ahol olcsó szállást találunk, oda év közben elhozzuk a gyerekeket is. A mostani túra folytatása pedig jövőre a Nagykanizsától Szekszárdig tartó út lesz. Úgy legyen, gondolom, s ha nem a forró kövön hevernének, felnéznék rájuk. -dóró- KANIZSA 1990. augutu 17 Hittanról — sok szem közt Augusztus van, s Ilyenkor már nincs olyan szülő, tanuló, pedagógus, akt ne gondolna a nemsokára kezdődő új tanévre. Az 1990-91-es év feltehetően nem hoz alapvető változásokat, hacsak a hitoktatás terén nem. A vallásoktatással kapcsolatos széleskörű társadalmi vita nyomán a Művelődési és Közoktatásügyi Minisztérium vezetői kénytelenek voltak módosítani korábbi elképzelésüket. Hogy maga a törvény és módosítása miként jutott el a szülőhöz és a pedagógushoz, s milyen állásfoglalásra késztette őket, abból egy morzsányit körkérdésünk igyekszik bemutatni. A megnytlatkozók véleményét változtatás nélkül adjuk közre. Elgondolkoztató viszont, hogy véleményük mellé csak ketten adták nevüket. Sz-né, P.E. (32 éves): Egy óvodás és egy 2. osztályos gyermekem van. Az a véleményem, hogy Iskolában csak vallástörténetet és erkölcstant tanítsanak, ez az általános műveltséghez kell. A hitoktatás a parókiákhoz, az egyházközségekhez kapcsolódjon! Az iskolában semmiképpen nem helyeslem, mert megkülönböztetés lesz a különböző vallású, hittant tanuló, és nem tanuló gyerekek között. Egyébként mindkét gyerekemet fogom hittanra járatni. Sz.E. (38 éves): Gyermekeim 12 és 14 évesek. Féljem és én ls vallásos nevelést kaptunk, de a férjem munkahelye és párttagsága miatt templomi esküvő, keresztelő nem lehetett, és persze hitoktatásról szó sem volt. A gyerekek nevelése közben rájöttem, hogy mennyire hiányzik életükből a vallás, mindaz, ami a tisztességes, becsületes élet megalapozója lehet. Itthon próbáltam ezt helyettesíteni könyvekkel, előadássorozatra vittem őket. De amikor társaikkal hittanra szerettek volna Járni a templomba, nemet kellett mondanom. Akkor lett volna kedvük a hasonló életkorúakkal együtt ma már nem hiszem, hogy szívesen vennék, ha köteleznék őket a hitoktatásra. Úgy vélem viszont, hogy ahhoz, hogy egy családban szeretetben éljünk, elvárásaink legyenek egymással szemben, és ezeket be ls tartsuk, hitoktatás nélkül ls meg lehet valósítani. Merksz Andorné: 4-ik osztályos kisfiam eddig is Járt hittanra, ezután ls fog. Ennek ellenére azt mondom, hogy a kötelező Jellegnek nem örülnék. Azt azonban Igénylem az Iskolától, hogy a Jelenlegi igen csekély vallástörténeti ismeretkört bővítse. H.É. (35 éves): A hit ügye — magánügy. Az egyház végezze el ezt a nevelést a saját eszközelvei, a saját módszereivel, a saját berkeiben. Most divat a teljes szembefordulás a korábbi nézetekkel, hitünkkel, Fiatal lányként a KISZ-ben Jól éreztem magamat, sokat beszélgettünk, vitatkoztunk. Sem a féijemnek, sem nekem nincs ezért semmi szégyellni vagy megtagadni valónk. Érték legyen, hogy jól dolgozzunk, művelődjünk, tanuljunk, akarjuk a Jobbat. Nem ellenezzük a Biblia, az egyháztörténeti események, tanítását, sőt úgy gondoljuk, ezek nélkülözhetetlenek például a művészeti tájékozódáshoz. Ilyen tantárgy fakultatív oktatásának örülnénk. Azzal, hogy a kislányunk nem vesz majd részt a hittanórákon, valószínűleg kellemetlenül érezheti magát Biztos, hogy a többséget beíratják, ő pedig meggyőződése miatt szembe kerül a többlekkel. A rendelkezés megbonthatja a gyerekek barátságát, elválaszthatja őket. T.Judít (13 éves): Furcsa lenne 8. osztályban ezt elkezdeni. A mi családunk, rokonaink nem vallásosak, de én sokat olvasok ilyesmit. Van Bibliánk, azt gyakran kézbeveszem, s ha olyasmit olvasok, megnézem a Vallástörténeti Kislexikonban is. Azt egyáltalán nem tudom elképzelni, hogy a délelőtti órarendbe hogyan férne bele a hittan. Soós Ernő: Nem értem a pro és kontra véleményeket, azt, hogy miért van ekkora vita a vallásoktatás körül. Tudomásom szerint az elmúlt 40 évben semmilyen hivatalos tiltó rendelkezés nem volt, aki a gyermekét így is akarta taníttatni, meg tudta oldani. T. Rita: Ne hogy azt hidd, hogy azért vagyok ebben a kérdésben ellendrukker, mert nincs bátorságom kiállni. Én nem azért lettem ateista pedagógus, mert azt kívánták tőlem, hanem azért, mert ez a meggyőződésem. Az Iskola Ilyesmit ne szervezzen, ne vegyen a nyakába egy újabb gondot. A minisztériumi végrehajtási utasítást még nem olvastam, biztosan az utolsó pillanatban fog megérkezni az iskolába, mint minden új dolog. Persze lehet, hogy még el sem készült, hiszen olyan oda-vissza táncolást érzek például abban is, hogy hol legyen a beiratás, ki döntsön a személyről, tananyagról, bérezésről. Egy biztos: én nem tudnám vállalni a tanítását, pedig tudom, hogy Kanizsán az a néhány pap nem fogja a helyzetet megoldani. Az órarendről pedig csak annyit, hogy aki még ezt ls el tudja helyezni a délelöttbe, az egy órarend készítő-művész lesz. S különben is: hány fajta hittanóra lesz, mert ugye tanítványaink legalább 4—5 féle vallásúak? K. F.: Házasságkötés előtt álló fiatalember vagyok, így néhány év múlva én ls felteszem majd a feleséggel a kérdést: szükség van-e a hitoktatásra? Igen, két okból is: az e^yik, hogy a vallásgyakorlat alapvető embert jog—úgy tudom, lelkiismereU szabadságjognak nevezik —, s mindenkit megillet. A másik ok pedig az, ha úgy fogom fel a vallást, mint egyfajta világnézetet, amiben hinni lehet, akkor a létező vallásokról mindenképpen egy bizonyos mennyiségű ismeretet kellene tanítani. Ugyebár ez ls az embert kultúra része. Fogas kérdés tudom, hogy milyen formában. Ezt majd a gyakorlat fogja kialakítani. Mondhatnám azt, hogy minden egyház a saját termében. Vannak ilyenek ? Ugye, nincsenekl Véleményem: a templom nem erre a célra való. Ezért is az iskolában legyen a hittan, de szabadon választható formában. A legjobb erre a fakultáció. Legyen benne az órarendben, mert akkor nincs kitéve az igazgatók kénye-ked-vének, hogy teszem azt, nem adnak termet, nem fűtenek be. Persze, ahol van erre lehetőség, maradjon a gyülekezet helyén, a hagyományos jól bevált módszerek szerint. A pap legyen tagja a tanári testületnek. Szerintem a vallástanárnak is van annyi köze a gyerekekhez, mint a többieknek, tehát öt is meg kell hallgatni a konferenciákon. Szerintem egy demokráciában az iskolának nem félnie kellene a másság megmutatásától, hanem meg kellene azokat Ismertetni. Igazságot tenni — a fentiekből látszik — nehéz, ezt nem is vállaljuk. Miután a kérdés mögött nem kevés feszültség húzódik meg, azt reméljük, hogy a kormányzat türelmes és megfontolt lesz. Büki Pilné 1990. augusztus 17. c KANIZSA 3 Németh Péter Mikola Parancsolat Legyen meg a Te akaratod a kilakoltatott lélekben. Legyen meg a Te akaratod a kilakoltatott fejekben is. Azonképpen házkutatást tartasz, úgymond önkéntes revíziót, hogy visszasejtesedjen; hogy visszasejtesídhesd mi benned mennyei - - azonképpen itt a Földön is, életre tévedt egyszeriséged. Az egyetlen ... Hommage á Pinczési Forró ölelkezések, ellágyulások a még forróbb vánkoson, ahol a szerelem ágyat vet: „az egyetlen halál kar nyujtásnyira". Bensőséges kiállítás nyilt augusztus 6-án délután a Bazárudvarban lévő MSZP Klub-helyi-ségben. Bálits Kálmán és Kiss Endre amatőr festők kiállítását Horváth Tamás, a Városi Tanács Művelődésügyi Osztályának munkatársa nyitotta meg. A több évtizedes festői múlttal rendelkező Bálits Kálmán ezúttal akvarell-technikával készült tíz festményét állította ki, melyek tagadhatatlan invencióról árulkodnak. Az erőt és helyi pincét ábrázoló képeken a fényámyék hatások összhangban vannak a kifejezési móddal, a gondolati tartalommal. Alkonyatot ábrázoló kép meleget, békés nyugalmat áraszt. A DKG dekoratőrét ezúttal is csak dicsérni leheti Az alig négy éves festői múlttal rendelkező Kiss Endre — a helyi Ipari Szakmunkásképző Intézet szakoktatója—az 1989. októberi FEK-beli kiállítása után ezúttal másodszor lépett közönség elé, mégpedig olajtechnikával készült tizenkét alkotással, és egy grafikus csendélettel. Festményei közül kiemelkedik nagyméretű, munkaigényes Virágcsendélete és a Gyümölcscsendélet. Virágok köcsögben című csendélete sikerrel szerepelt már az Országos Képzőművészeti Kiállítás Zala megyei tárlatán is. AGemenci táj az őszbe hajló vidéket örökíti meg, a Szigeti fák a Duna látképével a nagymarosi szigetet idézi artisztikusan. A képkiállítás augusztus 20-álg tekinthető meg, naponta 14—21 óráig- (tih -i) egy amerikai vendégprofesszori státus különösségeit, ám bárhol Jár, magyar költőként, magyar szemszögből, „orbánosan" reflektál a modern világra és annak furcsa Jelenségeire. Sok kortársi karakter figurát örökít meg a magyar irodalomból, művészetből, szellemi életből. A „letűnőnek" nevezett generáció megjelenített alakjainak soraJancsó Miklóstól Szűcs Jenőig ível. Ám a betegség, keserűség bárniilyen fintort és ráncőlást kényszerítsen az arcára, mindez, érezzük: maszk, az éles költői elme „hárítása". A különféle események mögött mindig a múlandóságról, az élet örök nagy témájáról beszélnek e merész, sokszor egészen kötetlennek tűnő költemények. Olvasásuk nemcsak kulturális élvezetet okoz, hanem olyasféle kalandozást kapunk a lélekésélet birodalmában, melyet „Hádészra várva" egy érett Jellem megengedhet magának és olvasójának. Főként az intellektuális költészetre fogékony olvasók élvezhetik Orbán Ottó kötetét (Új Könyvek) Gleisdorfi fotósok Kanizsán Egy profi és négy amatffr gleisdorfi fotós alkotásaiból nyílt kiállítás a héten a HSMK-ban. Gernot Muhr, Anton Behofslts, A. M. Beg-stelger, Herbert Schnelder, prof. Anton Deutsch elsff alkalommal mutatkozik be Kanizsán, erffsltve a két város kulturális kapcsolatalt. A fotókat augusztus huszonhatodlkáig tekinthetik meg az érdeklődők a HSMK kiállítótermében. Fotó: A.M. Begsteiger képel a kiállításról. (Repró: Szakony Attila) A kozmikus gavallér Olvasta...? Orbán Ottó (1936) Kidöglik alólam a vers Richárd alól a ló (Letűnik a színről egy generáció" — íija Orbán Ottó új kötete egyik versének élén (AXX. század költői). 1986és 1989között írott költeményeit Jogialja együvé ez a kötet, s az idézetnek inkább a JorditottJa az igaz: .nem döglik ki a vers" — ez stiláris csavar itt, poétikai poén! Orbán az ötvenedik életéve táján egyre szarkasztikusabb, keserűbb, s talán a nagy magyar szatirikus költők kisszámú csapatának egyik legjelesebbé lett tagjaként fájdalmát, vívódásait rejti és fejezi ki verseiben. Bennük nyíltan vállalja az önéletrajziságot is, hiszen megismerjük a költeményekből utazásait, autóbalesetét. 10____________KANIZSA ]) 1990. aufftuwtue 17, Pf. 74 Volt egy telek Sánc határán Lehetőség szerint mindig végignézem a Városi Televízióban a tanácsüléseket. Onnan és a sajtóból tudom, hogy az MDF és a tanács között ellentétek vannak. A szereplőket is csak a tévéből ismerem: tárgyilagos kívülállónak tekintem hát magam. Az „Amit a másik fél gondol" című cikk (Kanizsa, 1990. július 13-1 száma) egy tételének megállapításaival azonban nem értek egyet. Az ügy 1989. december 7-én került nyilvánosságra, amikor a tanácsülésen bejelentették, hogy a Néphadsereg úti laktanya és a sánci városrész közötti területet belterületté és egyúttal ipari övezetté nyilvánítják. Hirtelen Mikszáth Kálmánnak a dzsentri nagyzolási hóbortjáról szóló, A gavallérok című elbeszélése jutott eszembe akkor, amelyben az öreg Lazsányi őrnagy szakálla egy részét felpödörte a bajuszához, hogy az nagyobbnak, tö-möttebbnek tűnjön. Ezt a „kipótoljuk a bajuszt a szakállból" módszert az elmúlt évtizedekben a közigazgatás is átvette. A városokhoz hozzácsapták a környező községeket, s máris nagyobb lett a lélekszám, megnőtt a terület. Csakhogy ezek a gyakran 5—10 km távolságú helységek talán sohasem forrtak össze a városokkal. Van azonban kivétel is. Sánc és Nagykanizsa között 50 évvel ezelőtt sem volt jelentős a távolság, s ma már egy tucat családi ház elegendő lenne, hogy a két település összeolvadjon, hogy a szakállból bajusz legyen. Egy valódi kanizsaiakból álló tanács e szerint döntött volna. Dehát ezt a várost 40 év óta idegenből jött pártkáderek irányítják a saját érdekeik alapján. Akadt persze a tanácstagok közül egy hölgy (Marton Györgyi), ald felvetette a házhelyek kérdését, de javaslatát félresöpörték. Az MDF képviseletében Tarnóczky Attila pedig azt az észrevételt tette, hogy a területen már korábban építkezési munkálatokat észlelt, tehát a döntést megelőzte a végrehajtás. A műszaki osztályvezető ez ügyben teljesen tájékozatlannak mutatkozott, így a döntést a tanácstestület elhalasztotta. Egy héttel később a Zalai Hírlap Egy nem egészen tiszta földvásárlás című cikkéből aztán megtudtuk, hogy a műszaki osztály vezetője, a tsz elnöke, a vevők és a közüzemi szolgáltatások vezetői már szeptember 20-án értekezletet tartottak e tárgyban, mely alapján 29-én a tsz és a 3 iparos között az adás-vételi (elő-szerződés) létre is jött. Az érintettek és a tanácselnök nyilatkozott is a cikkben. Tarnóczky Attila kifogásolta az adás-vétel módját. A többiek a vállalkozások támogatásának elszánt híveként nyilatkoztak. Én viszont azon gondolkodtam el, hogy miként vélekednének erről egy működő vállalkozói társadalomban? Ha ott egy tőkecsoport felvásárol egy területet, s annak értéke hatósági intézkedés folytán rövidesen megnő: biztos, hogy a konkurencia botrányt csinál és vizsgálatot követel. Aztán ha kiderül, hogy a hatósági intézkedést valaki elárulta, akkor ót menesztik, s ha személyes érdeke is fűződött a kiszivárogtatáshoz, büntető eljárás indul ellene. Még csúnyább az eladó helyzete. Ha Nyugaton derül ki egy szövetkezet vezetőjéről, hogy alacsony áron adott el egy olyan közös vagyont, amelyről tudta, hogy rövidesen értékesebb lesz: a tagok azonnal vizsgálatot indítanak ellene, s örülhet, ha elbocsátással és kártérítéssel megússza. (Egyes vélemények szerint a kanizsai terület korábban a városé volt, hozzá is került vissza: a kiárusítás tényleges károsultja tehát a leendő önkormányzat). De volt ez ügyben egy tévé-beszélgetés is. Az MDF-et képviselő Schmidt Istvánt valósággal lehengerelték az érvekkel. A terület nedves, nincs közművesítve, lakóhelynek nem alkalmas. Ismét elhangzott, hogy vállalkozás támogatásáról van szó, s az mindenkinek kötelessége. Az egyik vállalkozó még azt Is kijelentette, hogy a tanácsi döntés meghiúsulása esetén kártérítési pert indít. Nos Angliában kö-dösebb az időjárás, mégis megélnek az emberek. Közművesítés pedig az ipari tevékenységhez is kell. Arra viszont kíváncsi lennék, kitől és milyen címen követelhetnek kártérítést? Ezek után a következő ülésen a hivatal ismét elő te ijesztette, és a testület természetesen elfogadta az indítványt Látható, hogy az említett hely ipari területté nyilvánítása bűn volt. Annál is inkább, mert egyidejűleg máshol is jelöltek ki ipari területet, tehát telephely szerzésének nincs akadálya. A vállalkozás-támogatás ténye is vitatható. Ha kezdő, vagy átmeneti tőkehiánnyal küszködő vállalkozókat juttattak volna olcsó telephelyhez, hajlandó lennék azt hinni, hogy a kormányprogram szellemében Jártak el. Itt azonban három jól menő vállalkozás tulajdonosát támogatták. (Hiszen megszokták a derék kiszolgáló elvtársak: mennél magasabb egy pártkáder rangja és fizetése, annál több kedvezmény dukál néki. E beidegződés még tart!) A jogszerűségről a Kanizsa júliusi cikkírója, Kovács Zoltán úgy nyilatkozott, hogy törvénytelenség nem történt. Nem tudom! Az elmúlt negyven év többször bizonyította, hogy a mai törvényes eljárás holnap törvénytelennek minősülhet. Azt azonban Kovács Zoltán sem állította, hogy az eljárás tisztességes volt Egy kérdésben azonban azonos a véleményem a cikkíróval: mindketten kifogásoljuk az MDF helyi tanáccsal kapcsolatos politikáját. Ó azért, mert beleszólnak a tanács munkájába, én pedig azért mert a fenti ügyben nem voltak határozottak, hagyták a javaslatot elfogadni. Goór Tibor A fák nem gyógyultak meg A Hetilap 1990. július 27-i számában megjelent „A fák ugye meggyógyultak?" című cikkhez az alábbiakat szeretném hozzáfűzni. 1989. július 12-én fordultunk a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósághoz (a helyi KÖJÁL, tanács útbaigazítása alapján), melynek eredményeként, hosszú huzavona után vizsgálat indult az intézetünk környezetén tapasztalt növény pusztulás okainak megállapítására. Azt, hogy a vizsgálat kezdetén a kivizsgálást végző hangneme, stílusa, módszere nem a környezet és az itt élők védelmét szolgálta, tudomásul vettük és tovább érveltünk. Abban, hogy egy év alatt nem történt olyan szankció, ami a légszennyezés elleni hatékony védelmet ldkényszerítené — bele kell törődjünk. De azt, hogy a KANIZSA hetilapban, „A fák ugye meggyógyultak?" címmel hosszú cikk ecseteli — már-már az elismerés hangján —, a TUNGSRAM környezetvédelmi erőfeszítéseit, ezt elfogadhatatlannak tartjuk. A fák nem gyógyultak meg (bár sokáig ebben reménykedtünk) a friss, új hajtások végén újból elhalás, perzselés tapasztalható. A TUNGSRAM-ból kibocsátott fluornak, fluoridnak a növényekre gyakorolt hatásáról, a helyszíni vizsgálatok eredményét összegző szakvélemény készült. Ebben is megállapítják, hogy „az üzem nagy erőfeszítéseket tesz a fluorkibocsátás jelentós csökkentésére", de azt is „hogy a megengedett határérték felett emittál fluort." A szakvélemény szerint „erőteljes szennyezőanyag hatás éri a növényzetet, mely egyoldalú növekedésben, a légáramlástól függő koronakorcsosodásban, eltörpülésben és elhalásban nyilvánul meg. A szennyező gázok hatása a gyár közelében a fák koronáit, 100—500 m-es körzetben a teljes növényzetet károsítja." Bennünk nem a cikkben említett „kiáramló gőz- és füstfelleg" kelt félelmet, hanem hogy a cikkíró szerint a modernizálás „természetesen maga után vonja néhány újfajta szennyezőanyag keletkezését és a régiek mennyiségi növekedését." Szerintünk az a „példa nélküli odafigyelés" melynek eredményeként tovább fokozódik a levegő szennyezése nemcsak nem természetes, de nem is elismerésre méltó. Dr. Békefl Ottóné a nagykanizsai Csecsemőotthon vezetője, tanácstag A napokban festették fel Nagykanizsán azokat a zöld nyilakat, amelyeket követve a város 25 legnevezetesebb épületét tekinthetik meg az idelátogató turisták. Ezzel egyidőben kétezer példányban került utcára a Körséta a belvárosban cimű füzctccske, amiben néhány soros leírás található az említett épületekről. Képünkön Scheier Attila a 3. pont, azaz a volt Kereskedelmi Kaszinó (ma Helyőrségi Klub) előtt festi a követendő nyilat. Fotó: Szakony Attila 1990. augusztus 17. Q KANIZSA llH Másnap reggel Peter és Laura — szombat lévén — szabadok voltak. Grácia nénivel együtt autóba ültek és elindultak Paronne város felé. Az ú ton nagy volt a forgalom, hát hiába figyeltek hátra, követi-e őket valaki, vagy sem. A banditák már aligha vesztegetik az idejüket rájuk— remélték — hisz megkapták, amit akartak. — Mit csinálunk Pa-ronneban? — kérdezte Laura. Egy pillanatra sem engedte el Peter kezét. A féije jelentette számára most a biztonságot, a megmenekülést. A szabadságot. — Semmit — felelte Grácia néni a rá jellemző rövidséggel — Mert hogy oda el sem jutunk. Paronne előtt van Kehal község, ott megállunk és tájékozódunk. Peter nem tudta, Grácia néni szótárában mit jelenthet a „tájékozódni" szó. Lehet, az öregasszony immár híres — és úgy látszik, nemegyszer fegyverként ls alkalmazott — vasnyelü esernyőjével megfenyíti a falu lakóit? Addig terrorizál mindenkit, míg kiadják nekik a kincset? De micsoda ostobaság azt képzelni, hogy ott bárki is tud Laura örökségéről? Hiszen még ők, a leginkább érdekeltek sem tudnak róla szinte semmit! Amikor másfél óra múlva beértek a faluba, megnyugodtak. A látvány gyönyörű volt. Zöld dombok között, erdők ölelésében, apró tó partján kicsi fehér házak, karcsú templomtorony, réteken Illatozó széna, legelő tehenek és lovak... Mindez szikrázó napsütésben, ragyogó kék ég alatt. — Olyan, mint a mesében — suttogta Laura. Peternek ls elakadt a lélegzete. Hát vannak még ilyen falvak? Nem álom az egész? Grácia néni szíve szaporábban vert. Igen, a falu... Alig változott. Valaha már járt Itt gyermekként, és később egyszer a szüleivel is nyaralt itt. Mikor is volt...? Az évszám hi- hetetlennek tetszett. Olyan régen lett volna...? Az autót a főtéren megállították kiszálltak. Nem láthatták, hogy a falu szélén, egy dombon valaki távcsövet Irányít rájuk. Aztán az a férfi a társaihoz fordult: — A fenébe...! Itt van az a két szerencsétlen. A nő ls. aki tegnap megszökött tőlünk. Úgy látszik, nem mondanak le a kincsről. — Majd adok én nekik kincset! — morogta az egyik, és előkapta pisztolyát — Most rögtön odamegyek, és... — Nem mégy sehová — hűtötte le a főnök. — Itt maradunk és várunk. Hátha ők megtalálják azt, amit mi eddig hiába kerestünk...? Majd akkor megyünk oda szépen és elvesszük tőlük... 7. Utolsó csapda? Grácia, Laura és Peter nem tudták, hogyan fogjanak hozzá a kutatáshoz. Egyelőre bementek a főtéri kis vendéglőbe és ebédeltek. Laura észrevette, a helybeliek nincsenek hozzászokva az idegenekhez. Úgy látszik, nem jár ide olyan sok turista... Nem közeledlek hozzájuk, nem álltak velük szóba, csak messziről nézték az asztal körül ülő három embert. A fiatalasszonynak úgy tűnt, még a pincér is kelletlenül szolgálja ki őket. Peternek mindez tetszett — „ez az igazi vidék. Itt aztán csak a helybeliek érzik magukat otthon". Lehet, szeretett volna Itt lakni. Annál nagyobb volt a csodálkozásuk, amikor — már az ebéd végefelé j ártak — a kis étterem ajtajában felbukkant egy koros férfiú. Szép bajusza volt, széles válla, egészséges arca, csillogó szeme. A többlekkel ellentétben ő egyáltalán nem Idegenkedett tőlük, sőt, egyenesen az asztalukhoz lépett: — Üdvözlöm önöket és egyben elnézést kérek a zavarásért. A nevem Bllo. Ön kétségtelenül Laura, az örökös — hajolt meg elegánsan a fiatalasszony felé, majd Peterre nézett: — Ön pedig a félje, ugye? — Azt mondta, örökös? — Peter egy üres széket penderített az asztalhoz, és roppant szívélyes lett egyszerre: — Foglaljon helyet, drága uram! Jól hallottam azt a szót? — Jól hallotta — Blio leült, megpödörte kiadós bajuszát és Grácia nénire nézett. A szemében apró szikrák pattogtak, ezek teljesen elbűvölték az asszonyt. Ugyanúgy nézett vissza a férfira. Bllo még szélesebb mosolyra derült és csak azt kérdezte: — Asszonyom...? — Az il)ú félj rokona vagyok. Én fejtettem meg az elhunyt üzenetét — közölte Grácia néni nem ls titkolt büszkeséggel. —Vagyis a végrendeletet — tette hozzá Laura. De Bllo a fejét rázta: — Azt kötve hiszem! Ugyanis amit abarátom, az ön apja — Bllo Laurára nézett — a fővárosi közjegyzőnél hagyott, csupán egy jel volt, semmi egyéb. Olyan, mint egy oszlop az út szélén... A hagyatékot én őrzöm. — Uram! — Peter még közelebb tolta székét a férfihoz — Ön az égből pottyant le nekünk! — Nem egészen. Itt lakom a közelben... — Nagy szükségünk van önre! Ügyanis elakadtunk a keresésben. — Nem akadtak el. Tudtam, hogy eljutnak majd ide, amint megfejtik az elhunyt üzenetét. Már vártam önöket. Grácia néni arca ellágyult. És valamilyen furcsa homály ereszkedett a szeme és a világ közé. Egészenmeghatotta ez... ez a Blio úr. - Beszéljen! — könyörgött Laura. Amaz nem kérette magát sokáig: —Az apja, kedves Laura, gyermekkori barátom volt, de aztán elszakadtunk egymástól és évtizedekig nem találkoztunk Fél évvel ezelőtt bukkant fel itt. Elmondott egy eléggé zavaros történetet, amiből szinte semmit sem értettem. Azt mondta, külföldön élt eddig, itt nagy vagyonra telt szert, de rossz emberek üldözik és rejtőzködnie kell. A barátomvolt, hát elrejtettem és nem kérdezősködtem. Négy hónapig élt Itt, néha azért elment a fővárosba. Magát leste, Laura. - Engem? — a lány szemét elfutotta a könny. - Bizony. Egy napon büszkén Jött haza. „A lányom féijhez ment — mondta—Itt az ideje, hogy gondoskodjak a fiatalokról". Pénzt vett elő, és az én nevemre megvette azt a... no, majd meglátják Két éjszakát ls ott töltött, valamit elrejtett. Nem kérdeztem, mit és hová. Az ő dolga volt. Megírta azt az üzenetet és elvitte a közjegyzőhöz. De amikor visszaj ött, már követték a... szóval, a volt társai. Mert kedves Laura, az édesapja... hogyan ls mondjam csak... — Bllo úr zavarba jött. Szép arca bíborvörös lett. - Ne fékezze magát! — reccsent rá Grácia — Sejtjük, hogy nem egy ma született bárány volt a megboldogult. - No Igen — Bllo nagyot nyelt. — Báránynak aztán Igazán nem lehetett nevezni. Elnézést a kifejezésért, kedvesLaura, de az édesapja nagy gazember volt... Ötven kilométerrel odébb tűzharcba keveredett volt társaival, az üldözőivel. Hármat közülük lelőtt, de ő ls ottmaradt. Vége a 10. résznek , (folytatjuk) 1 KANIZSA 1990. augutu 17 TSZ-ek válaszúton A nagykanizsai „Alkotmány" MGTSZ azon ter- melőszővetkeztek közé tartozik, ahol nincs hűhó, ahol nem beszélnek a nehézségekről — pedig vannak — csak végzik a munkájukat, természetes egyszerűséggel. Egy olyan összeszokott és jól működő kollektíva az övék, amely biztos megélhetést teremt a dolgozóknak. Hogy mégis van gondjuk elég, a kézzelfogható eredmények mellett is arról Miilei József elnök beszél. — Nehéz évet zártunk tavaly, sikerrel és gondokkal terheset kezdtünk az idén — fogad a leg-fontosabbal. A kiskanizsai emberek szorgalma országszerte ismert. Rájukés tapasztalataikra számítva, a jelenlegi gépparkkal és szakembergárdával, a 12 milliós nyereséget—amit erre az évre célul tüztünk ki — biztosan sikerül elérnünk. Amennyiben az időjárás nem szól közbe, talán többet is, mert az első félévi eredmények felülmúlják várakozásukat. Soha rosszabb évet nem kívánhatunk az ideinél. Rekord termést tudtunk betakarítani, majd minden növényi kultúrában. így búzából a tavalyi 4,8 t/ha helyett 5,5-5,6 t/ha, ősziárpából a 4,2 t/ha helyett 5,1 t/ha termésmennyiségre számíthatunk. Évről évre emelni tudjuk az árbevételünket, így az 1989-es 359 millió Ft helyett idén 435 millió Ft árbevételre számíthatunk. A gépparkunk olyan, hogy egyes gabonaféléket aratásidő előtt be tudunk takarítani, sőt két aratás között egy-két nap marad karbantartásra, felkészülésre is. Adottságainknak megfelelően elég nagy területen folytatunk cukorrépa, napraforgó és repcetermesztést is, olyan növényekkel is foglalkozunk, mint a dinnye, amely szereti az itteni homokos talajt. Ószi szemesterményünk pedig a kukorica, amely gazdaságunkban mindig a legnagyobb területen kerül vetésre. Az állattenyésztési ágazatnál a tehenészetet szeretném kiemelni. Itt komoly beruházásokat végeztünk és a rekonstrukciók eredményeképp a feltételek adottak a jó minőségű munkák elvégzésére. A Holstein-Fritz tehenek beváltották a reményeket, és 5000 literes tehenenként! átlagot tu- dunk produkálni. Tavaly 4500 literes hozamokat értünk el. A baromfiágazat rendkívül rapszodikus eredményeket nyújt. Egyre kevesebb jövedelmet hoz, és sokszor bizony komoly veszteséget okoz a tömeges pusztulás. Ilyen esetünk volt tavaly a pulykákkal. Le is cseréltük az állományt ellenállóbb fajtákkal. Viszont bevált, és egyre több jövedelmet hoz a dobozüzem és a bajcsai homokbánya. Raktározásra alkalmas épületek bérbeadásával is (pl. a BU-TORÉRT-nek) több- letjövedelemhez jut a TSZ-ünk. Ahogy a lehetőségünk engedi, emeljük a béreket 1988-ban 91.000 Ft. 1989-ben 112.835 Ft, idén 135.000 Ft lesz a várható egy főre eső éves átlagkereset. Azon kevés termelőszövetkezet közé tartozunk, melynek nincsenek pénzügyi gondjai. — Milyen a kapcsolatuk a háztájiban termelő gazdákkal? Évekre visszamenőleg jónak mondható. Az eddig megszerzett bizalmat a jövőben is fenn kívánjuk tartani. A TSZ átlagbevételeinek nem elhanyagolható százalékát a háztájiban termelik meg. — És a hangulat, ismerve az ugyancsak bizonytalan jövőt, milyen? — Elég nagy aggodalom tapasztalható a tagság körében. A TSZ-ek esetleges fel-bomlasztásának lehetősége mindenkit komolyan foglalkoztat. Ez háromszáz itteni dolgozónak jelentené kenyere elvesztését. Az ötvenes években nem kérdezték, hogy kinek kell a föld, elvették. Most megint nem kérdezik meg, hogy kell-e: vissza akaiják adni. Ezt talán a tagokra és vállalkozókra kellene a kormánynak bíznia. Mert az itt dolgozók féltik a termelőszövetkezetet. Csak tavaly 16 millió forintot fizettünk be a társadalombiztosítási alapba, s ez biztosítja is nyugdíjasaink teljes nyugellátását. 450 nyugdíjjáradékosunk van. Nem hiszem, hogy a kormány egy alkalmatlan földtörvényt elfogadna! Ezek a gondok foglalkoztatnak, de azért learatjuk a gabonát és el fogjuk vetni a jövő évit is. Ez a paraszti élet szabálya, és ez alól sem a kormány, sem a pártok képviselői sem vonhatnak ki bennünket. Bizakodunk, hogy a józan ész fog győzni. Vízvári József Az MDF szervezésében Európa Nap — Letenyén Versenyben a Patyolat A szolgáltatások árai az elmúlt időszakban — hasonlóan más árakhoz — többször is emelkedtek. Erre a lakosság többsége úgy reagált, hogy csökkentette az igénybevételt, hiszen ez az egyik olyan terület, ahol takarékoskodni lehet. A szolgáltatásokat végző vállalatokat ez a tény érzékenyen érintette. Mint megtudtuk, a nagykanizsa székhelyű Zala Megyei Patyolat Vállalatnál a lakossági megrendelések volumene éves átlagban 25-30 százalékkal csökkent. Az így keletkezett veszteséget a vállalat a közületi megrendelők számának gyarapításával kívánja pótolni. Ez sem könnyű dolog azonban, hiszen a megyei Patyolat vállalatok között nagy a verseny a közületi megrendelőkért. A zalai vállalat több lépést tett annak érdekében, hogy ebben a versenyben ne maradjon le. Többek között beléptek a Marcali Ruhagyár által alapított részvénytársaságba. Ez azért hasznos, a majdani osztalék összegén túlmenően, mert folyamatos munkát biztosit. Tervezik a külföldi megrendelők számára történő munkavégzést. Jelenleg már folynak az eredménnyel kecsegtető tárgyalások. Jelentős eredményeket értek ei az önköltség csökkentése területén is, t^j energiatakarékos gépek üzembeállításával. Folyamatban van saját kút fúrása, amely elkészülte után nem keli majd a vállalatnak vízdíjat fizetni. Z.T.L (Szent István ünnep Kanizsán A Magyar Demokrata Fórum nagykanizsai és letenyei szervezete augusztus 10-én az MDF Nagykanizsa, Ady E. u. 1. sz. alatti első emeleti új klubhelyiségében sajtótájékoztatót tartott. Pápai György, az MDF nagykanizsai ügyvivője bevezetőben bejelentette, hogy a páneurópai piknik egyéves évfordulója alkalmából az MDF Országos Elnöksége augusztus 18-án (szombaton) 8 határátkelőhelyen Európa Nap szervezését határozta el, — az európaiság gondolatának erősítése, a szomszédos országokkal való kapcsolatok építése céljából. A nyolc színhely: Sopron, Sátoraljaújhely, Salgótarján, Ártánd, Szeged, Pécs, Mohács és Letenye. A letenyei rendezvényenjugoszláviából horvát (Zágráb, Csáktornya, Varasd, Goricsán) és szlovén (Ljubljana, Alsólendva) küldöttségek vesznek részt. Magyar részről több MDF vezetőn kívül más pártokat is meghívtak és vátják hazánk olasz nagykövetét is. A letenyei MDF-szer-vezetből Prémecz Attila és Kobra György tájékoztatott. Elmondták, hogy a határmenti zalai kisvárosban az Európa Napot a Mura Menti Napok ünnepségei közé illesztették. A 18-1 műsor kiemelkedő eseményének ígérkezik dr. Kónya Imre MDF-es frakcióvezető ünnepi beszéde, és a koraesti kulturális műsor, amelyben magyar ésjugoszláv művészeti csoportok lépnek fel. Késő este utcabállal zárul a rendezvény. (tihanyi) Négy helyi pártszervezet (SZDSZ, MDF, FKgP, KDNP), az együttműködés szép példáját adva, augusztus 20-án Szent István napi ünnepséget rendez az alsó templomnál. A program 14 órakor kirakodóvásárral kezdődik, majd 18 órakor szabadtéri ökumenikus istentisztelettel és ünnepi beszéddel folytatódik. 19 óra 30- kor népi táncosok műsora és tábortűz zárja az ünnepi eseménysort. 1090. augas.tag17. ( KANIZSA ) 13 Csúszda Nagy és tekintélyes. Európai! Ki följutott rá. pillanat és lent van, s nyakig ül a századvégi szószban. Bár látja már: a parton áll, és mondja neki Csurka: Ne bánd. fiú! Csúszdáid közt legcsúszdább a pluralista csúszda. V_J Hírek Rendezési terv. Korábban KÖHÉM-igéret volt arra, hogy a város általános rendezési terve — az új követelményeknek megfelelően — átdolgozásra kerül. A tervezés ez évben indult volna, a tanács a szükséges költségkeretet biztosította. A megvalósítás azonban késedelmet szenved. A döntés a belügyminisztérium kezében van. Kapacitásfelesleges. A Szolgáltató Költségvetési Üzem II. félévi kapacitását csak 20 százalékban kötötték le, új munkavégzésre pedig nincs Ígéret. Ezért az üzem felesleges és használaton kívüli eszközeit értékesiti, és húsz dolgozó munkaviszonyát — részben átirányítással — megszünteti. A városi tanács a NÁG International Consultans Kft.-t bízta meg az üzem tevékenységének átvilágításával és a további működés feltételrendszerének kidolgozásával. Pályázat. A nagykanizsai szennyvíztisztító telep bővítésére meghirdetett pályázatra 24 vállalkozói ajánlat érkezett. A pályázatok széleskörű szakmai fclülviszgálatát követően a Mélyépítő Vállalat ajánlatát fogadták el, mert a kedvező árajánlat mellett kimagaslóan jó műszaki és technológiai megoldásokat tartalmazott. A telep tisztító kapacitásának megduplázása, a tervek szerint. 1991 végére valósul meg. Emlékmüavatás. Eszte-regnyén augusztus 20-án, délután 15 órakor avatják az I. és II. világháború áldozatainak emlékművét. A Meszes Tóth Gyula budapesti szobrászművész által készített alkotás a falugyűlés kezdeményezésére, társadalmi összefogással valósult meg. VÁSÁROLJON OLCSÓBBAN -ADÓMENTESEN. Vásároljon Muraközben! Ha • csáktornyai Kereskedelmi Vállalat TROGOCENTÁR (embléma) üzleteiben 1.000 dinár felett vásárol bármilyen árura joga van az adó visszafizetésére. Elég, ha a Jugoszláv határon a vásárolt ára számláját lepecsételteti és a legközelebbi vásárlásnál a bemutatott számla alapján a visszatérítést megkapja. A visszatérítés 35-60 %-ig terjed. Magad, uram... A Nagykanizsai Állami Gazdaság zalasárszegi gyümölcsösében megkezdték a nyári termés szedését. Képünkön a Horváth család tagjai — részesművelőként — a sokadik konténert töltik meg az ízletes körtével. Fotó: Szakony Attila -J^l''1 -~1 Úgy tűnik, hogyagyüjtökercs-kedők számának növekedése kedvez a tolvajoknak. Ezek a legtöbb esetben nagyon diszkréten nem érdeklödnek az általuk megvásárolt áru eredetéről vagy készségesen elhiszik az eladó állítását. A Keszthelyi kereskedő sem érdeklődött túlzottan az átvett és gyorsan értékesített nagy mennyiségű rézdrót származásáról, pedig mint később kiderült, az áru lopásból származott. A nagykanizsai rendőrkapitányságra július 16-án és 18-án érkezett bejelentés, miszerint a Nagykanizsa—Budapest, valamint a Nagykanizsa-Szombathely vasútvonal mentén lévő telefonlapokról 28 km hosszúságban ismeretlen tettesek levágták a bronz alapanyag rézvezetékét. Segítette a rendőrök munkáját, hogy jó személyleírást kaptak a tettesekről. így aztán gyorsan eljutottak a 3 tagú zala-komári társasághoz — egy közülük fiatalkorú —, akik a kezdeti tagadás után — a fiatalkorú kivételével — elismerték a lopás tényét. A tettesek mintegy 310 ezer forint anyagi kárt okoztak a posta Zala megyei Távközlési Üzemének. Az anyagi kár mellett nem elhanyagolható tényező az sem, hogy a huzalok elvágása következtében jelentős zavarok keletkeztek a te- lefonforgalomban. Z. T. I. Műsorajánlat Hevesi Sándor Művelődési Központ Augusztus 17—23: Gleisdorfifotósok kiállítása. Megtekinthető naponta a HSMK kiállítótermében 1&—13 és 14—18 óra között. Augusztus 17: Lakótelepi Nyári 990. Disco, 18 órától. Helyszín: a Kazanlak krt. 14. sz. ház mögötti szabad terület. Apolló Filmcentrum Apolló Filmszínház: Előadások kezdete: 18 és 20 óra. Augusztus 17—19: Űrgolyhók (amerikai). Augusztus:20—22: Nadine (amerikai). Augusztus 23: Furfangos gályarabok (olasz). Stúdiómozi: Előadások kezdete: 17 és 19 óra. Erotikus filmek 21 órától. 18 éven felülieknek! Augusztus 17^-23: Superman 4. (videó, amerikai sci fi). Kert Filmszínház: Előadások kezdete: 21 óra. Augusztus 17: Lököttek (amerikai). Augusztus 18—19: Tremors — Ahova lépek szörny terem (amerikai). Augusztus 20—22: Űrgolyhók (amerikai). Augusztus 23: Drágám, a kölykök összementek (amerikai). KANIZSAI KORONA. A Sörgyár kínálati skálájának legtekintélyesebb tagja a KANIZSAI KORONA, mely minőségi söreink közel 20 %-át jelenti. A Korona az átlagosnál világosabb színű, kellemes zamatú sörkülönlegesség. A 0,5 és 0,33 literes palackos kiszerelésű Korona sör minőségmegőrzési ideje 90 nap, míg a hordós Korona sör minősége 20 napig szavatolható. Ir* ■ ■ ftj» ■ ■ itaxftiM A hét végén focirajt Élesben fut a labda A hét végén indul a labdarúgók 1990/91. évi bajnoksága. Városunk csapatai közül az Olajbányász az NB II-ben, a MÁV NTE az NB III-ban, a Kiskanizsa és H. Thury SE pedig a megyei bajnokságban kezdi meg a pontvadászatot. Az Olajbányász legénysége az elmúlt bajnokságban nem kényeztette el szurkolóit, szereplésük messze elmaradt a várttól. Bár kétségtelen voltak biztató sorozatok, amikor a teljesítmény szintjét magas mércével lehetett mérni, de sajnos a kiábrándító produkció sem volt ritka. Az elmúlt évi játékot számos negatív tényező befolyásolta, melyek objektíve is hatottak a csapat szereplésére. Lényege, hogy a csapat végeredményben tovább is biztosította helyét a labdarúgás második vonalában. Nyáron aztán jelentős változásokat élt át a szakosztály. Czotter László, aki már a bajnokság folyamán is foglalkozott a lemondás gondolatával, úgy döntött, átadja helyét másnak a szakosztályelnöki székben. Ezzel a szakosztály a bázisvállalat egyik fontos emberének a támogatását vesztette el. Az egyesület elnöksége megpróbált utód után nézni, végül Somodi János személyében megtalálták a megfelelő A rendkívül élvezetes, eseményekben, gólokban és izgalmakban bővelkedő s ma már a labdarúgást követő legnépszerűbb sportág 1950-ben kezdte meg térhódítását Nagykanizsán. A fiatalok, ícjkcnt az ipari iskola, gimnázium, gépipari. olajipari-vegyipari technikum hallgatói jeleskedtek a kézilabdázás kezdeti fejlesztésében. A szervezett szakosztályi keretek viszonylag későn, az 1960-as évek elején alakultak ki, amikor 1961-ben a férfiak, egy évvel később a nők kezdték meg a megyei bajnoki pontvadászatot. A kanizsai női csapatok, így a Spartacus, a Vasas Izzó nem tudtak számottevő eredményt elérni. Kedvező változást csak a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum sportkörének, a Gazdász SE-nek megalakulása jelentette, ahol kiemelt sportág lett a kézilabdázás. A .gazd ászoknál" 1971 -ben alakult meg a női csapat, amely .üstökösként" tört be a megyei bajnokságba. Uzsokl László edző ügyes, ütőképes együttest kovácsolt a palini tanítványokból, az iskolák sportolóiból, akik a megalakulás évében bronzérmet személyt. Változott a vezető edző személye is. 16 év után ismét helyi illetőségű és kötődésű edzője van az Olajbányásznak, Vlaszák Géza személyében. Vlaszák kai két éves szerződést kötött a klub, aki nagy lendülettel látott munkához. A felkészülést elkezdő keret időközben jelentősen változott, illetve kicserélődött. Szókével nem újítottak szerződést, Mózsit szerették volna megtartani, de ő mindenáron menni akart, míg Goórt eltanácsolták. Mindhárom labdarúgó a jövőben a MÁV NTE szereztek. Ugyanakkor az 1972-es évet nyugodtan nevezhetjük a fordulat évének, amikor a főiskolai rangra emelt oktatási intézmény, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Agronómiai Főiskolai Kara (Nagykanizsai) s annak Gazdász sportköre meghatározta a minőségi fejlődés szükségességét. Az iskola- és szakvezetés számos szervezeti intézkedést tett, fokozták a szakmai munkát és három meghatározó, fiatal játékossal erősödtek: ekkor került a csapathoz Czerbusz (Spartacus), Gaál (Vasas Izzó) és Novaszel (Zalaszentgrótról). A csapat megnyert mindent: élen végzett a megyei felnőtt és ifi bajnokságban, az OIK területi döntőjében. Ám. a tatai osztályozón nem sikerült a közvetlen feljutás, miután csoportjukban a 2. helyen végeztek (az osztályozóra NB I-es játékossal megerősített győriek végeztek az élen), de a csapat így is kitűnőt nyújtott, amelyben a következők szerepeltek: Borda— Czerbusz, Novaszel, Kaszás, Ábrahám, Gódor, Weisz. Csere: Gaál (kapus), Zemán, Lebár, Bodor, Herlicska, Zsigmond. Edző: Uzsoki László. Érdekesség, hogy ebben a csapatban színeiben kergeti a labdát. Szintén a vasutasokat erősíti három ifiből kiöregedett játékos, Kapus L. és Kapus A., valamint Dosz-poth. Vidos aSabariához, Miklós pedig Nagyatádra igazolt. Az olajosok Visnoviccsal erősítettek, ó a MÁV NTE-tői egy évre került a Stromfeld úti pályára. Már a csapattal készült szerdán leszerelt Kiss és Farkas, az ő játékukra mindenképp számít a szakvezetés. Nem tudni mi lesz Skublics sorsa, a ZTE és a Dunaújváros is szeretné leigazolni, 8 nagykanizsai, 4 zalai és 1 fővárosból érkezett játékos szerepelt. A gazdászok fiatal csapata 1972. december végén nagy sikert aratott a Miskolcon rendezett Országos Ij fú sági Kupa országos hatos döntőjében, ahol bronzérmet szereztek. A játékosok közül remek teljesítményt nyújtott Novaszel. Gódor, Simon, Czerbusz és Lebár, akik közül Novaszelt beválogatták a magyar ifjúsági válogatottba, de később ifi-válogatott lett Nyerges, Weisz és Simon is. A kanizsaiak aztán 1973. április 3-án szövetkeztek Fortunával, akiket az MKSZ besorolt az NB II. Nyugati csoportjába (a hat feljutót kővető legjobb csapat a Gazdász volt). miután a Pécsi VM visszalépett az NB II-bői. Az újoncok az új edző. Fekete Zoltán vezetésével (Uzsoki átvette az ugyancsak újonc NB Il-es férfi gárda irányítását) aztán bizonyítottak. Az első NB Il-es évben ezüstérmesek lettek, 1974-ben már bajnokságot nyertek, s így 1975-től az NB I 3-ben szerepeltek. Zalának az első női NB I B-s szereplést a következők harcolták ki: Borda, Gaál és Papp (kapusok), Czerbusz, Novaszel, Feketéné— Kaszás, Simon. Weisz, Vén, Daróczi. Gódor, Lebár, Bartkó, Balaton. Balogh. Nyerges. Erdélyi. Edző: Fekete Zoltán. Közben a csapat számos sikert ért el: megnyerték az egyetemi-főiskolai bajnokságot, számos kupagyőzelmet arattak s az ifik újabb bronzérmet szereztek Fekete Zoltánné edző de megegyezés még nem született. A felkészülés — a szakvezető véleménye szerint —jól sikerült, az előkészületi mérkőzések során biztatóan mozogtak a fiúk. Javult a csapatszellem, az új szakvezetés nagyon sokat tett a kapcsolatok javítása érdekében. Bizakodva várják a vasárnapi rajtot, a III. ker. TTVE ellen feltétlen győzelemmel szeretnének bemutatkozni. * A harmadik vonalban rajtoló csapatunk, a MÁV NTE nyugodt körülmények között készült az új idényre. Változatlan szakvezetéssel dolgoznak, az edző továbbra is Szalai Zoltán. A csapat számos előkészületi mérkőzést játszott, ezek eredményeiből messzemenő következtetést levonni nem érdemes. Erősítésnek tartják az Olajbányásztól érkezett hármast (Szőke, Mózsi, Goór), de szeretnék az lfistákat is beépíteni a csapatba. Visnovicson kívül (Olajbányász) még két labdarúgó távozott a klubtól, Bróz Fityeházán, Horváth F. pedig Kiskanizsán folytatja. A csapat Barcson kezd, az újonc ellen szeretnének győzni. - kz - vezetésével. A csapatnál olyan segítőtársak működtek, mint a minőségi sportág megteremtője, dr. Petrányi István kandidátus, a főiskola kitüntetett igazgatója, dr. Kiss Albert sk-elnök, Vellner Sándor szakosztályvezető. Szloboda József intéző. Az 1976-os év változást hozott a főiskola és a kézilabda terén is. A főiskola megszűnésével az év végén a sportág átkerült az Olajbányász SE-hez, ahol Baranyai István ügyvezető elnök, Kovács Zoltán, majd 1983-tól Mihályi Ferenc szakosztályelnök vezetésével folyt a minőségi munka. Közben a cserélődések, a játékosok férjhez menése, a gyermekáldás következtében változatos szereplés volt a jellemző s 1 -1 éven át az NB II-ben is szerepeltek. Ugyanakkor kiugró sikereket értek el 1979-ben (Fekete Zoltán edzővel), majd 1982-ben és 1983-ban. amikor egyaránt bronzérmesek voltak az NB I B-ben (Cséplő László edzővel). Háromszor a „küszöbre" értek, közel kerültek az élvonalbeli szerepléshez (1 -2. helyezett jutott az élvonalba), de a kitűnő csapatnak nem sikerűit a nagy bravúr a színvonalas, erős mezőnyben. A bronz-kovácsok: Dergez— Zelovichné, Turkalya. Szalai, Vuk, Tóth (kapusok). Pávlicz. Szöllősiné— Novaszel, Szlobodáné—Simon, Orbán, Cséplőné—Nyerges, Dávidné—Hári, Feketéné. Butty, Pintér, Kálóczyné— Weisz, Tóth. Kóbor, László. Lászlóné. Horváth Gy.. Horváth M., Mátyás, Tótpeti, Tokorcsi, Ivanics, Szabó (mezőnyjátékosok). (folytaguk) Balogh Antal Háromszor a „küszöbön" (I.) A kanizsai női kézilabdázók útja az NB I-be Futószalagon 16 Q KANIZSA ]) ~ 1990. augusztus 17. Ászok. Kupa Sopronban Döntőt játszott a Bútorgyár A kispályás labdarúgók seregszemléjére az ország szinte minden részéből érkeztek csapatok. Sopronban az Ászok Kupán összesen 128 csapat gyúlt össze, hogy két napos tornán eldöntsék a helyezések sorsát. Kanizsáról 12 kispályás csapat nevezett, akik közül mindössze a Bútorgyár tudott végig állva maradni. Csapataink többnyire már a csoportmérkőzések során elvéreztek, vagy azt követően a Vigasz Kupán. A várakozás alatt nyújtottak olyan csapatok, mlntaTIPTOP, aDKG, a KÖGÁZ és az ÁFÉMSZ, akik nem tudtak a legjobb 32 közé jutni. Jól szerepelt viszont a Bolf-Flamlngó gárdája, akik a Vigasz Kupán a 3. helyet szerezték meg. A bronzérmet elért csapat tagjai: Pető, Nagy I., Nagy II., Déri, PaU, Bagó, Végh, Szilágyi, Horváth, Palicz. A csapat vezetője, Dianiska Antal boldogan mondta a mérkőzés után: — Elégedett vagyok a csapat teljesítményével, hisz kilenc mérkőzést játszottunk és mindössze két vereséget szenvedtünk. Jövőre is eljövünk Sopronba. I. forduló, augusztus 19-én, 17.00: Barcs—MÁV NTE. n. forduló, augusztus 25-én, szombaton, 17.00: MÁV NTE— Bólyi Medosz. ül. forduló, szeptember 2-án, 16.30: Somberek—Máv NTE. IV. forduló, szeptember 8-in, szombaton, 16.30: MÁV NTE—Kaposvárt Építők. V. forduló, szeptember 16-án, 16.00: Csurgói Spartacus— MÁV NTE. VI. forduló, szeptember 22-én, szombaton, 16.00: MÁV NTE—Paksi SE. VII. forduló, szeptember 29-én, 15.00: Mátraszászvári Bányász—MÁV NTE. Vm. forduló, október 7-én, 14.00: Boglárlelle—MÁV NTE. Legtovább a Bútorgyár gárdája jutott A jó erőket felvonultató bútorosok végig egyenletes teljesítményt nyújtottak, így vasárnap döntőt játszhattak. Ellenfelük a pécsi Niagara gárdája volt, akik ellen még a vezetést sikerült megszerezniük, de végül a pécsiek nyertek 2-l-re. A siker részesei: Bilicz, Gurumlai, Szi-Jártó G., Szíjártó I., Kozári, Gebu, Puskás, Kalmár, Szabó, IQovics, Vincze, Horváth A. — Sokat kivett csapatunkból pszlchikailag és fizikailag is a döntőt megelőző két mérkőzés, ahol mindkét esetben büntetőkkel jutottunk tovább. Meg kell említenem, hogy kapusunk Bilicz a hat büntető közül valamennyit megfogta, így döntő érdemeket szerzett. Nagy sikernek tartom a mostani eredményt annál is inkább, mivel egy hosszú sorozat végén az utolsó percben kapott góllal maradtunk alul. A mostani eredmény kötelez bennünket, így jövőre megpróbálunk egy hellyel előbbre végezni — mondta a döntőt követően Bognár József, a Bútorgyár csapatának vezetője. Szerdahelyi László IX. forduló, október 13-án, szombaton, 14.00: MÁV NTE— Pécsi VSK. X. forduló, október 21-én, 13.30: Siklós—MÁV NTE. XI. forduló, október 27-én, szombaton, 13.30: MÁV NTE— Kaposvári Honvéd. XII. forduló, november 4-én, 13.00: Kaposvári Rákóczi—MÁV NTE. XHI. forduló, november 10- én, szombaton, 13.00: MÁV NTE—Kisdorog. XIV. forduló, november 17-én, szombaton, 13.00: Dombóvár—MÁV NTE. XV. forduló, november 24-én, szombaton, 13.00: MÁV NTE—Marcali. Kitűnően szerepeltek a Vízmű SE úszói a Dunaújvárosban lebonyolított úttörő országos bajnokság döntőjében. A Tóth Miklós ezdő vezette kanizsai küldöttség a 11. országos bajnokságon az utóbbi évek legszebb eredményét érte el: 2 aranyérem és 1 bronzérem megszerzése mellett még számos jó helyezést szereztek a tehetségek, akik bizonyították, hogy Jó úton jár az utánpótlás nevelés a Vízmű SE-nél. A versenyzők közül kitűnt Holló Adrienn, aki országos bajnokságot nyert 50 m mellen (ideje: 39,00 mp) és 100 mellen (ideje: 1:25,70, ami új megyei csúcs), míg 200 m mellen bronzérmet szerzett (ideje: 3:07,17). Horváth Ágnes 50 m, illetve 100 m pillangón egyaránt az előkelő 6. helyen védett (ideje: 35,77 mp, illetve 1:20,21). Ugyancsak a 6. helyet szerezte meg a leány ve-gyes-váltó (Borsos, Holló, Horváth, Révész), amely 5:32,50 mp- Labdarúgás Az NB II-es Olajbányász öszi sorsolása Az NB a. Nyugati csoportjában szereplő N.Olajbányász SE őszi menetrendje: Augusztus 19-én 17.00 óra Olajbányász—m. ker. TTVE. Augusztus 26-án, 17.00 óra: Mohácsi TSZ SK—OUtf bányász. 8zeptember 2-án, 16.30 Olajbányász—Dunaújváros. Szeptember 9-én 16.30 BKV Előre—Olajbányász. Szeptember 16-án 16.00 Olajbányász—Sabária SE. Szeptember 22-én 16.00 Sopron—Olajbányász. Szeptember 30-án 1S.00 Olajbányász—Paksi Atom. Október 7-én 14.00: OlqJ bányász— Haladás VSE. Október 14-én 14.00: Tör ley—Olajbányász. Október 21-én 13.30: OiqJ bányász—Komlói Bányász. Október 28-áa 13.30 Ajka—Olajbányász. November 4-én 13.00: Olaj bányász—Dorog. November 11-én 13.00 Oroszlány—Olajbányász. November 18-án 13.00 Olajbányász—Szekszárd. November 25-én 13.00 ZTE—Olajbányász. es idővel új megyei csúcsot ért el. Az 50 m mellen Révész Tamás is döntőbe jutott, aki a 8. lett (ideje: 38,06 mp). A tenisz OB III. Nyugati csoportjában tovább folytatta jó szereplését az Olajbányász férfi csapata. A kanizsai piros-kékek legutóbb ismét hazai környezetben szerepeltek, akik nagyszerű csatában verték 5:4-re a Kaposvári Vasas gárdáját. Az olajosok tavasszal 7:2-re kikaptak a somogyiaktól, ám most sikerült a visszavágás. Az egyesek után 3:3-as állás alakult ki, miközben Füle Zsolt, Horváth Béla és Dominik József nyert (véreséget szenvedett Russay, Lehota és Stankovics). Végül a párosok döntöttek s ebben az olajos ilatalok .pontosabbak" voltak, akik közül nyert a Füle— Horváth és Russay—Dominik duó, s így alakult ki a szoros, de megérdemelt győzelem. (gh) Labdarúgás Az Olajbányász a legjobb 128 között A Magyar Kupa küzdelemsorozata a hét végén folytatódott. A kanizsai labdarúgást a legjobb 256 csapat között az Olajbányász és a MÁV NTE képviselte. Mindkét csapatunk Idegenben lépett pályára, az Olajbányász Fonyódon, míg a MÁV NTE Csornán vendégszerepelt. Az olajosok könnyed Játékkal, Skubiics vezérletével fölényesen Jutottak tovább, míg a vasutasoknak egy félidei jó játéka kevés volt az üdvösséghez, így ők búcsúra kényszerültek. Olajbányász—Fonyód 9-1 (5-0) Fonyód, 100 néző. Jv.: Nagy L. Góllövők: Skubiics (41, Futsz (21, Hegedűs, Bócz, Gyökeres (öngóU, illetve Újvárt Csorna—MÁV NTE 2-1 (0-1) Csorna, 500 néző. Jv.: Piros. Góllövők: Kiss, Nagy, Öletve Bemáth. Labdarúgó sorsolások A labdarúgó NB III. Drávacsoportjában szereplő MÁV NTE csapatának őszi sorsolása: Kanizsa — várospolitikai hetilap, megjelenik minden pénteken. Szerkesztő: Pék Pél. Tervező szerkesztő: László Károly. Szerkesztőség: 8801 Nagykanizsa, Ady u. 1. II. em.Pf. 74. Telefon: 06/93/12-305. A szerkesztőbizottság tagjai: Horváth Míria, KípolnAs Zoltán, llartonGyörgyi. Tihanyi István. Kiadja a Zala Megyei Lap- és Könyvkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Jakab Vilmos. Komputertechnika: Zala Megyei Lap- és Könyvkiadó Vállalat Zalaegerszeg. Nyomtatás: Zalai Nyomda. ISSN: 0865-3879. Nytsz: B/PHF/266/Z/1989. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj: egy hónapra 35. negyedévre 105. fél évre 210. egy évre 420 forint. Előfizethető a postahivatalokban és a kézbesítőknél. Aki felmondott a politikának — Cikk a 6. oldalon: Hogyan akart az MDF a Szabadság téri szoborból 56-os emlékművet csinálni? — Eladta-e Molnár László a VTV-t? ilflllll^ II. évfolyam. 3 5 szám 1990. augusztus 24. Ara 9.60 Ft KANIZSA VÁROSI HETILAP Megjelenik minden pénteken Tóthné Röszler Mária festménye Pátriárkái kort ért meg, de már életében legendája volt. Pannon derű és tisztaság sugárzott belőle. Képein dáliák bókoltak az útra, s talpig aranyban álltak a fák, és hófedte mezők, patyolat dombok néztek könnyű-kék egekbe, s a nyár kitárta minden ablakát, s mi bekopogtunk hozzá, s ő leültetett, felfedte titkolt kertjeit, s az árnyék öblén egyszerre ott voltunk mi, és ott volt ő maga, szalmakalaposan, hóna alatt kisszékkel, bottal, hogy Zsennyét vagy Kanizsát, a berényi partot s a mozikerti hársat az időből örökre kihasítsa, s a pillanattal a jövőre bízza újra. Mert legendája volt, igen, bár festő volt csak és ember. Legyen néki könnyű a föld! Pék Pál Gyér érdeklődés kísérte az augusztus 14-én kora este Tarnóczky Attila országgyűlési képviselő lakossági fórumát. A HSMK felnőtt klubjában alig tucatnyi érdeklődő volt jelen. A képviselő a tőle megszokott komolysággal és alapossággal számolt be a parlament munkájáról. Szerinte aparlament eredményesen dolgozik. Szólt a népszerűtlen áremelésekről, a népszerű nyugdíjemelésről, a kormány gazdasági csomagtervéről, a privatizálásról, és érintette a földtörvény tervezetét is. Tájékoztatott az önkormányzati törvényről és a szeptember 30-i választások részleteiről. A hat hozzászóló közül egy munkásember annak adott hangot, hogy a nép sokkal nagyobb változásokat remélt, de csalódott. A sok beszéd helyett tettekre lenne szükség. A kormány lassú, szinte tehetetlen. Mások a külföldi hitelekről, a képviselő postájáról, a kivételes és érdemtelennyugdíjakmegszüntetésérőlbeszéltek, s volt, akiazaszály miatt isamezőgazdasági állami támogatások visszaállítását javasolta. AközelkétórásfómmonTarrióczkyAtlüavalódipolilikusnakbizonyult, pontos és tárgyilagos válaszokat adott. (tih - i) 4.--» Augusztus 18-án bezárt a Zöldtábor. A Határőrség látványos bemutatója után a gyerekek vették birtokba a felállított akadályokat. Ez volt az utolsó ráadás-program, hiszen három hét múlva vége a szünidőnek, s az iskolában nagyobb akadályokkal kell majd megküzdeni a srácoknak. ^ Magyar Bálint: „A parlament nem úri kaszinó" (3. oldal) I-------— n Fellendülőben Hydrop lasztik Kft. (4. oldal)j Hogyan lesz 5 millióból 8? (5. oldal) Újmódi röghözkötés (7. oldal) Fotó: Szakony Attila KANIZSA 1990. augusztus 2 „Hűs szellő korlátjának (támasztom ma este) szomorúságomat" — hajtja le fejét Giuseppe Ungaretti ma este. Hányan próbálunk megtámaszkodni a kilencvenes évek hűs szellőjében, s bukunk orra a harmincas évek köveiben. Görényrózsaszín vérű József Attila inkább a vonat alá feküdt. A „nem, nem soha" babszemjankónak, a kurzustörpéknek minden okuk megvolt az elégedettségre: a nem elég magyar, hangzavaros Bartók Béla hajóra szállt az újvilágba. A mögötte támadt végtelen csendet betöltötte az .igazi jó magyar zene", amit mindnyájan értünk, sőt, csak mi, igaz magyarok értünk. Radnóti, ez a gyanús baloldali, zsidó költőcske ugyancsak rosszul járt: egy igazságos háború, mellékesen tarkón lőtt áldozatává. Mindez arról jutott eszembe, mert pan Kaczynski, Lech Walesa jobbkeze arról cikkezget, hogy létezik egy vörös-rózsaszín kon-tinuum, amely összeköti a volt kommunistákat, reformistákat és liberális ellenzéküket, aminek kulturális gyökere a kozmopolita művészekben, a lengyelség egységét, katolicizmusát, megkérdőjelező nihilistákban található. Timothy Garton Ash meg is jegyzi, hogy Walesa már csak azért is elfogadja Kaczynski érvelését, mert megértette: a népnek kenyeret adni nem tud, ezért véres fejeket kell nyújtania. Kommunista fejeket, reformista fejeket, azután liberális fejeket. Szalámi helyett Salome-taktika. Kiszczak és Jaruzelski után Michnik és Geremek. És természetesen Wajda a filmjeivel, Milosz a verseivel és esszéivel. Mindez arról jutott eszembe, hogy Csui ra István újabb és újabb bolsevikokat, sőt bolsikat talált báránybőrbe bújva. Én értem, hogy minél kevésbé mennek a dolgok, annál több Ju-deoplutokrata és judeobolsevik rágogatja az egészséges magyar talajgyökereket. Megértem Csurka Istvánt: az árak emelését, a munkahelyek elveszítését szépen kíséri a vörösök és rózsaszínek elleni kereszteshadjárat katonazenéje. Ha már a gazdasághoz nem értünk, és nem is akarunk érteni, akkor legalább az írmagját is irtsuk ki a szabotőröknek és a kultúrpesszimistáknak. Csodálkozhatunk-e, ha Balogh Tamás és Káldor Miklós inkább Angliát választották az akkori csurkák Magyarországa helyett? Csurka ugyancsak elővette a bárdot és az ezüst tálcát, s következnek a fejek. Csak azon töprengek, hogy mikor fog eljutni Antall József fejéig. Hiszen a vá- lasztásokat az MDF liberális szárnya megnyerte, Csurka István pedig elveszítette. De tudjuk, ugye elvtársak, hogy nincs veszedelmesebb, mint a pártba befurakodott ellenség? És Csurka fő ellenfelei a párton belüli gyanús liberálisok, rózsaszínek, sőt mindenféle más színűek. Persze jobban teszi Csurka, ha jobbra és felfelé néz egy kicsit. Ha ott a trónon egy Walesához hasonlatos, derék egy kövér embert lát, kit a magyar munkásság éljenez, akkor elkezdhet csapkodni a bárdjával. Én úgy látom, hogy ott nem ül senki. Akkor pedig ezen hadonászás inkább nevetséges, mint komolyan veendő. Szomorúan hallgatom innen is, onnan is, hogy mi itt Kelet-Európában vissza fogunk gyalogolni saját harmincas éveinkbe: a lengyelek Pilsudskihoz és Bekhez, a románok a királyi Romániához és Antonescuhoz, a bolgárok a jó cárhoz, a cseh- szlovákok demokráciájukhoz és annak széteséséhez, és mi magyarok a megfáradt Bethlenhez és a friss Gömbös Gyulához. Nem is az a kérdés, hogy jobbra vagy balra megyünk, hanem hogy vissza a középszerűek, a hozzá nem értők, a hordón állók, az ökölrázók — egyszóval a Buták Birodalmába. Ahol fő- és albuták, kiknek egyetlen elévülhetetlen érdemük, hogy voltak nagyszülőik és erősen hisznek, érces hangon magyarázzák, hogy miért jó nekünk, ami rossz. Az Isten szerelmére, ne alapozzunk arra egy új világot, hogy kijelentjük az új magyar igazságot, 2x2=5, mert az sokkal jobb, mint a korábbi internacionalista igazság, miszerint 2x2=6, és mindenkit, aki az ötös számjegyet nem fogadja el egyedül üdvözítő, keresztény és nemzeti igazságként, azt azzal vádoljuk, hogy visszakívánja a 2x2=6-ot. Szomorú vagyok, de mégis van egy vigaszom. Nem hiszek benne, hogy a magyar társadalom többsége vissza kívánna menetelni a 30-as évekbe. Nem hiszek benne, hogy ez a társadalom nem tanult volna semmit az elmúlt évtizedek butaságbanvetekedő rendszereiből, hozta azt akár Gömbös, akár Szálasi, akár Rákosi, akár Kádár. Ennek a társadalomnak a többsége immár maga akarja megítélni, hogy kinek és miben higgyen, s nem kíváncsi régi és új nómenklatúrák ékesebb vagy butább, szellemesebb vagy dadogóbb magyarázataira. Ez a társadalom fel túdja mérni, hogy mibe kerül nekünk, neki kisembernek, ha az ördögiként megbélyegzett Szovjetunió egyszer csak beszünteti energiaszállításait, és igazságos kereszteshadjáratunkra üres ben-zinkutakkal felel. Ez a társadalom fel tudja fogni, hogy a Nyugat bármilyen elriasztása azt fogja jelenteni, hogy örökre hozzáláncolta magát egy jól rozsdásodó magyar gyárhoz és géphez, és immár nemcsak saját életét, hanem gyermekeiét is megrontja. Ez a gondolkodó, a 2x2=4 igazságát magánéletében jól ismerő társadalom felfogta, hogy semmiféle politikai kampány — induljon a vallásoktatásért, az abortusz megszigorításáért, a kommunisták, a baloldaliak, a zsidók, a cigányok, a románok, a szovjetek, bármiféle politikai ördögök ellen — nem segít az árak emelése, a munkahelyek elveszítése, az alacsony nyugdíjak ellen. Csurka Istvánnak kell tudnia legjobban, hogy mennyit értek a korábbi rendszer ilyen vagy olyan boszorkányüldözései: a társadalom ügyet sem vetett rájuk. Szomorú vagyok, mert a társadalom minderről nem tudja tájékoztatni önmagát és a világot. A magyar társadalom józansága, az egymás közti keserű irónia, a lassúdan is alig oldodó szomorúság nem Jut a kiáltozok elébe. Nem akarjuk negyven év után megnyerni a háborút, nem akarunk minden bokorban antikommunista ellenállókat, ellenpartizánokat lelni, nem akarunk senkit sem megtaposni, nem akarunk újra tiltani, tűrni és támogatni — békésen és nyugodtan szeretnénk élni. Nem ártana, ha valaki végre ezzel is foglalkozna. És ti, kedves barátaim, ne higgyétek, hogy ez az Ő országuk, hogy ez a buták országa. Ne menjetek! Ez egy megértő, butákat és hozzá nem értőket megvető társadalom. A miénk. (MH) Magyar hivatal —Ismét egy névtelen levél! Csak tudnám, ki irta? Csalónak nevez.. - Ki irta, ki irta? Aki ismer bennünket! Lengyel László Vissza a harmincas évekbe? Vs -JJ ,A parlament nem úri kaszinó" Egy óra Magyar Bálinttal 1090. augusztus 24. Q KANIZSA ) 3 Szombaton, Zalakaroson megrendezett Megyei SZDSZ találkozó vendége volt Magyar Dcd iníországgyülési képviselő. Az éppen aktuális kérdésekről beszélgettünk. — A parlament nagyon feszítettidőszakot tud maga mögött — mondta Magyar Bálint. — Az érdeklődés középpontjában az önkormányzati törvény állt. Ez a törvény — s minden más melyet kétharmadosan kell elfogadni — kompromisszum eredménye. A kérdés az, hogy az eredeti elképzelések melyikéhez áll közelebb a kompromisszum. Az eredeti törvény tervezettel szemben, a következő kép alakult ki: rendkívül gyenge önkormányzati megyét sikerült megalkotni, amelyben a megye jogosítványai nem terjednek ki a megye területén található településekre. A megye rendeleteket csak azoknak az intézményeknek a vonatkozásában bocsáthat ki, melyeket közvetlenül maga igazgat. Olyan rendeleteket nem hozhat, melyek a felépülésüket korlátozzák és működésüket befolyásolják. Másrészt a megyének nincs közvetlen felügyeleti jogköre. A törvényességi felügyeletet a köztársasági megbízottak látják el, akiket a köztársasági elnök nevez ki — nyolc régióba, és nem a tizenkilenc megyéhez. Ez a területi szétszakítottság gyengíti a megye korábbi hatalmát. Az eredeti törvénytervezet szerette volna a főispánt felügyeleti jogkörrel felruházni, s ez erős hatalmi központot hozott volna létre. Ezt sikerült megakadályozni. Harmadrészt — és erről kevesebb szó esik —, egy megye hatalmát nemcsak az dönti el, hogy milyen jogosítványokkal rendelkezik, hanem az is befolyásolja, hogy a megyéből hogyan lehet kiválni, hogyan lehet elmenekülni egy olyan megyei vezetés elől, amely nem megfelelő az adott megyéhez tartozó település számára. — A törvény tartalmaz ilyen lazításokat? — Három ilyen kitétel van. Egyrészt 50 ezer fő felett is megyei jogú várossá válhat egy település, másrészt a határos községek átcsatolásukat kérhetik egy másik megyéhez, végül népszavazással, az érintett települések képviselő testületei kezdeményezhetik, hogy kiváljanak a megyéből, akár egy új megyét alapítsanak. — Az elmúlt időszakban — a túlzott centralizácói hatására — a megyeszékhelyeken megépült egy csomó jelentős intézmény. Ezeket nem lehet szétosztani — így van. Egy megyének nem kell ellátnia minden funkciót. Fölvetettek olyat, hogy a megyei bíróságokat — ha egy megye három részre szakad — meg-triplázzuk-e? Nem! Erről szó nincs. Feladatok ellátására társulhatnak a megyék más megyékkel ugyanúgy, ahogy a települések is társulhatnak egymással különféle funkciók ellátására. Legyenek bár hatósági, vagy államigazgatási funkciók. Ez az induló állapot, amit megteremtettünk, arra ad lehetőséget, és azt vetíti előre, hogy 10-15 éven belül Magyarországon nem 19 megye plusz Budapest lesz, hanem 30-40 között lesz a megyék száma, és ezeket egészítik ki a megyei jogú városok. Azt tartom a legvalószínűbbnek, hogy először a megyei jogú városok szakadnak ki a megyékből, aztán ezek a környező településekkel szövetségeket építenek ki, s az adott esetben külön megyévé fognak átalakulni. A megyék száma növekedni, területük azonban csökkeni fog. Eközben a régiók szintjén megindulhat egy olyan folyamat, amely a megyéket újabb és újabb szövetségbe társítja. Tehát megnyílik a regionális szövetkezés lehetősége. — A helyhatósági választásokig már nem sok idő van hátra. A zalakarosi találkozó Jel-Jog ható nyitánynak? — Nem. Ez semmiképpen sem a kampány hivatalos kezdete. Zalakaros szereplésünk közt is egyedi, hiszen még nem voltunk olyan fórumon, ahol a hallgatóság fürdőruhában volt. Először vettem részt olyan gyűlésen, ahová a közönség elsősorban strandolni jött, s csak egy része csapódott a „kérdezz-felelek" játékhoz. — Mi foglalkoztatta a kérdezőket? — Látszik, hogy az állampolgárokban maximális türelmetlenség él a változások lassúságát látva. Ezt közvetlenül az anyagi problémákra fordítják — ami érthető. De ez abból is adódik, hogy még azok az intézményi változások sem történtek meg, amelyeknek ennyi idő alatt meg kellett volna történni. Másrészt az a furcsa helyzet állt elő, hogy bár a parlament üléseit egyenes adásban közvetíti a televízió, a kormány tevékenysége teljes csendben zajlik, a nyilvánosságtól gyakorlatilag elszigetelten. Ezért a kormányzati munka hiányosságait a parlamenten kérik számon. Az állampolgárok úgy érzik, mintha a parlamentnek kellene kormányoznia az országot. Nehezen különböztetik meg a parlament törvényhozói tevékenységét a kormányzás munkájától, a kormánykoalíció pártjainak véleményét az ellenzék tevékc ny ségé tő 1. — Ön jónak tartja a televíziós nyilvánosságot? — Jónak tartom, mert a televízió jelenlegi szerkesztőségét más irányban elfogultnak érzem. Változó ugyan, hogy a közvetítések nézettsége mekkora, de nagyobb, mint amit várni lehetett. Nagyon sokan bekapcsolják a tévét, a rádiót, s ez jó. Ettől a nyilvánosságtól én nem félek. Ez az újságírókat is segíti. Hiszen ha valami elhangzott élőben, akkor a kormányzat befolyásának is könnyebb ellenállni. — Úgy tűnik, ismét kitört a „ háború" az MDF meg az SZDSZ között. Kéri Kálmán felszólalása kapcsán. — Ez nem háború, csak pengeváltás. Arról van szó, hogy mi bárhogyan is tiszteljük Kéri Kálmán életkorát, s bármennyire egyszerűbb lenne úgy tekinteni, mintha nem szólalt volna fel, nem tehetjük. Ez megtörténhetne,«ha a kijelentését az úri kaszinóban mondja cl, de a parlament nem úri kaszinó. — Egyébként hogyan telik a szabadsága? — Részben pihenéssel, részben munkával. Ezt a hétvégét például itt töltjük a családommal, a jövő hét végén azonban már az ország másik felében leszünk. Mátraalján lesz hasonló találkozó, azt követően Pannonhalmán. Az pedig már kampánynyitó lesz. — Köszönöm a beszélgetést. — Marton — / R-gárda Kanizsán Néhány hónapja kósza hírek keltek szárnyra: karszalagot MDF gárda alakult Nagykanizsán. A találgatások ezt a gárdát rendcsinálással, emberek megfigyelésével megbízott, általam az MDF érdekeit védeni hivatott csoportnak állították be. Kit, mit kell az MDF-nek megvédeni és hogyan? Az MDF nagykanizsai irodájában Czotterné Ivády Zsuzsával és Tarnóczky Attilával beszélgettem erről a sokakat érdeklő kérdésről. —A szükség hívta életre ezt a gárdát—kezdte Ivády Zsuzsa. — Az MDF által szervezett rendezvények és gyűlések rendzavaróinak kiszűrése a fő cél. Az ilyen rendzavarások súlyos következményekkel járhatnak, mert garázda és erősen ittas emberekről van szó. Őket keli a lehető legudvariasabban „kiemelni" a sorból. Tulajdonképpen ez a fő feladata a karszalagos rendezői gárdánknak. Szoros kapcsolatot tartunk fenn a rendőrséggel. Ha valakivel nem bírunk, csak akkor kéljük a segítségüket, hiszen semmilyen erőszakos módot nem alkalmazhatunk. A becsületes emberek és érdeklődők nyugalmának a biztosítása a célunk. — Gondolom, ez nem csak az MDF gondja, hiszen majd minden pártnak van hasonló szervezete—fűzi hozzá Tarnóczky Attila. — Gondoljon csak arra, hogy a művelődési házak ia hasonló módon védik meg rendezvényeik nyugalmát. —Átalakulhat-e idővel ez egy ba(jóslatúbb szervezetté, amely a közelmúltig mindig is volt Magyarországon? Esetleg új fegyveres testületté? —Kizárt dolog—mondja Tarnóczky Attila.—Ez a szervezet önként jelentkezőkből áll, s csak rendfenntartásra. — Vízvári — V_y KANIZSA Jk 19. augusztus 24. A kor követelménveihez igazodva Fellendülőben a Hidroplasztik Kft. Az ipar fejlődésével és az életszínvonal emelkedésével a vízigény gyors ütemben növekszik, s vele párhuzamosan a vízminőséggel kapcsolatos követelmények ls szigorúbbak lesznek. A feladat sokrétű: egyrészt az Ipar számára különböző vízigényes technológiákhoz megfelelő minőségű víz előállítása, másrészt Ipari és kommunális szennyvizek tisztítása, méregtelenítése, a vízben található hasznos anyagok visszanyerése, és a víz visszaforgatásával a felhasználás csökkentése. A Hidroplasztik Kft. alaptevékenysége akülönböző víz-és szennyvízkezelő technológiák tervezése, kivitelezése, valamint e technológiákmegvalósítása során alkalmazott berendezések, szerelvények, műszerek gyártása. Az egykor Finommechanikai Vállalatként létező üzem eljutott a vízkezelő berendezések gyártásának olyan fokára, hogy nemzetközileg ls elismert lett. De közben volt a Tungsram, az Április 4. Gépipari Müvek egysége, a kísérletezés és az útkeresés alanya. A néhány éve megtalált profil hosszú időre biztosítja már a munkát. Erről is beszélgetünk Kósa Antal műszaki és termelési igazgatóval. — Üzemünk alaptevékenysége valóban a vízkezelő, tisztító berendezések gyártásában teljesedik ki. Felmértük az igényeket, és tudva, hogy a jövő csak a környezetbarát ipari tevékenységnek ad szabad teret, ebben az irányban léptünk. A kezdeti nehézségek után ma már biztos alapon áll a vállalat. Ez év második felétől fejlesztésünk eredményeképpen a harmadik di-viziós berendezések gyártása ls elindul, s ez újabb munkalehetőséget és újabb exportlehetőségeket is jelent. A víztisztító és vízlágyító berendezések nélkülözhetetlenek mind a háztartásban, mind az iparban. Az egészséges Ivóvíz ma már közérdeK. Ezért fontos és nélkülözhetetlen a mi munkánk. Miklósfai faluház Augusztus 12-én búcsú volt Miklósfán. Igazi, hangulatos, a regi búcsúk hangulatát Idéző ünnepség. Közel húsz sátor, céllövölde és körhinta csalogatta a kikapcsolódni vágyókat. Az ünnep azonban a miklósfai faluház előrehozott avatásának is szólt. A helyi városszépítő egyesület az október 23-ára tervezett végleges átadás előtt már most megmutatta, milyen lesz végleges formájában az épület. Bár még csak a földszinti rész készült el, valóban impozáns látvány a belső tér kialakítása. Dömötörfly Sándor, a Miklósfai Közművelődési és Városszépítő Egyesület elnökét kértük, hogy mondjon néhány szót az épületről. — .Kedvcsináló" kul- —Az a hírjárta a városban, hogy nagyon sok embert bocsátottak el a vállalattól, hogy még mindig sokan aggódnak ajövőjük miatt. Mi az igazság? —Az Igazság az, hogy az év elején 10 százalékkal valóban csökkentettükalétszámot, de zömmel közvetlenül nyugdíj előtt állókat, szakmai végzettséggel nem rendelkezőket és az adminisztratív ál-lományúakat küldtünk el. Szeretném kihangsúlyozni, hogy ezekben az esetekben is törekedtünk a kölcsönös megegyezésre. Ugyanakkor az év elején jelentős béremelést is végrehajtottunk. Ma még vannak rendelési gondjaink, de a féléves tervet teljesítettük. Amint a második félévben az új deviziós fejlesztési munkák beindulnak, még munkaerőt ls kell felvennünk. Azok jöhetnek számításba, akik korábban nálunk dolgoztak. túrháznak szeretnénk, kizárólag a miklósfai emberek szórakozására és kikapcsolódására működtetve. Lesz itt könyvtár, presszó, különböző klubok és színházteremis. A főfoglalkozású népművelő szeptembertől áll a lakosság szolgálatára. Azért nyitottuk meg már most, hogy lássák az itteniek, milyen lesz, ha elkészül. Ami áll, az társadalmi munkában épült, hisz a Városi Tanács csak 3 millió forintot adott, míg a várható végösszeg 12 millió forint lesz. Azt hiszem, az ilyen mértékű társadalmi munka párját ritkítja az egész országban — mondja az elnök, s még járjuk a házat, kint kavarog a búcsú. Miklósfán ünnep van. V. J. Tehát nem Igaz az, hogy újabb elbocsátásokelé nézünk. Erre garancia — amit az előbb ls említettem, — hogy a tiszta vízre az eddigieknél is nagyobb szükség lesz. — Milyen a vállalat pénzügyi helyzete, és milyenek az exportlehetőségek? —- Pénzügyi helyzetünk stabil. Adósságunk nincs. A vállalat nyereséggel zár. Egyetlen gondunk, hogy a kintlevőségünk viszonylag sok. Termékeink azonban exportképesek. Olaszországba rendszeresen indul kamion, kéthetente, árukkal megrakva. Javul a kapcsolat Németországgal és osztrák üzletfeleinkkel ls. Végső soron vállalatunk jövője és az itt dolgozók jövője is biztosított — mondja befejezésül Kósa Antal. Vízvári József Az Épszöv szakemberei, 5szi befejezési határidővel, átalakítási és bővítési munkálatokat végeznek a mentőállomáson. A mintegy tízmillió forintos ráfordítással k£szU15 rekonstrukció révén az épületben új szolgálati helyiségeket és szociális létesítményeket ▼ehetnek birtokukba a mentősök. Képünkön a tetőszerkezet szerelése folyik. Fotó: Sukonj Attila 1990. augusztus 24. Q KANIZSA^)" Az érem két oldala Miért kerül 5 millió helyett 8 millióba a volt munkásőrség épületének átalakítása? A tanács első félévi gazdálkodásáról szóló jelentés vitáján élénk reagálást váltott ki a terv- és munkaügyi osztály vezetőjének szóbeli kiegészítése; a volt munkásőrségi épület iskolai célú átalakítására szánt 5 millió forint nem elegendő, a munka várhatóan 8 millióba kerül. A miértre Gödinek László, a Városi Tanács Terv- és Munkaügyi Osztályának vezetője, a beruházás általános szakmai felügyelője válaszol elsőként. — Az ötmilliós átalakítási előirányzat kialakításánál három tényező kapott szerepet. Az intézmény tanári karának nyilatkozata, amely minimális átalakítással az oktatás céljaira alkalmasnak tartotta az épületet. Az előkészítés során a tervező, egyben kivitelező magánvállalkozó nyilatkozta, aki az épület átvizsgálását követően közölte, hogy a minimális munkaráfordítással az épület oktatásra alkalmassá tehető. Végül az, hogy viszonylag fiatal, tízéves épületről volt szó, amely csekély átalakítást sejtetett. — A túllépést két tényező okozza. Az egyik, hogy az előkészítés során elképzelt minimális átalakítással szemben szinte teljes körű rekonstrukcióra került sor. A másik, hogy a felújításhoz az intézmény által jelzett társadalmi munkáknak csak kis része teljesült. — Egyébként a jól szervezett és megfeszített munka eredménye, hogy nem egészen három hónap leforgása alatt szeptember 1-jére megtörténik a volt munkásőrség épületének — 10 tanteremmel, két tanári szobával, egy kémiai laborral, egy előadóteremmel és több mellékhelyiséggel — oktatási célú átalakítása. Ez az ORIGO magánvállalkozás dicséretes hozzáállását tükrözi. — A beruházási előirányzat 3 milliós túllépése a tanács 1990. évi egységes pénzalap összegéhez viszonyítva minimális, nem meghatározó. A probléma azért értékelődik fel, mert az előzetes számítások alapján az év második felében jelentős mértékű bevételi kieséssel kell számolnunk, amely a pénzügyi egyensúlyi helyzet tartását veszélyezteti. Ezt tetőzi minden előirányzat-túllépés, így a volt munkásőrségi épület áta- lakításának többletköltsége is. Nekem és munkatársaimnak elsőrendű feladatunk az, hogy a leendő önkormányzat számára kezelhető költségvetést adjunk át. Ezért minden olyan költségtúllépést, amelynek indokoltsága, szükségszerűsége megkérdőjelezhető, el kívánunk kerülni. Ezt a szóban forgó rekonstrukció esetében megtenni nem tudtuk, mivel a munkálatok döntő többsége már akkor elkészült, amikor a költségtúllépés tudomásunkra jutott. Czobor Zoltán, az ORIGO Építőipari és Vállalkozási Iroda vezetője, mint tervező és kivitelező ehhez hozzáteszi: — A rövid, szeptember 1-jei határidő miatta kivitelezés együtt indulta tervezéssel. Menetközben azonban problémák merültek fel. így a szintenként bővítésre szoruló vizesblokkoknak nem volt szellőzésük, ezért a négy szinten gépi szellőztetést kellett kiépíteni. A nyolc centiméteres gipsz válaszfalakon az ajtó áthelyezéseket nem lehetett megoldani. Az érintésvédelmi előírások miatt teljesen új villanyszerelésre volt szükség, a tantermekbe pedig mosdókat kellett elhelyezni. Ezért a válaszfalak nagy részét ki kellett cserélni, és új csempézéseket kellett végrehajtani. Kijelenthetem, hogy felesleges munkákat nem végeztünk. A várható költség számításaink szerint 8,1 millió forint lesz. Oknyomozásunk során szerettük volna megszólaltatni az érintett iskola képviselőjét is, azonban nem sikerült elérnünk Csordásné Láng Évát, a Thury Kereskedelmi Szakközépiskola igazgatóját. A tanintézet kapuját azonban — az ügyfélfogadási szerdai napon is — zárva találtuk... Tihanyi István Képek a Bútorgyárból Kéthetes karbantartási szünet után ismét megindult a termelés a Kanizsa Bútorgyárban. Mint ahogy Ilöfie Béláné főmérnöktől megtudtuk, a tavaly bevezetett rendszer, a 9000 munkaórás fo- lyamatos karbantartás eredményeként két százalékra csökkent a gépállási idő. A leállás egyébként — ami alatt csak az Üzemfenntartási Osztály dolgozóié volt a „terep" —jó alkalom volt arra is, hogy a környezetvédelmi szempontból káros porkibocsátást minimálisra csökkentsék, a két cellás adagolónak az elszívórendszerbe való beépítésével (3.kép). A gépek közül teljes felújítást és „vezetőoszlopcserét" kapott a számi tógépvczérlésű szabászgép, amelyen Bogdán Tibor és Lorbert Béla vette fel újból a munkát (2.kép). A nagyobbik gépsor felújítása után Vastag Imre a köldökcsap belövő gép adagolószerkezetét ellenőrzi (l.kép). A karbantartási munkálatokhoz szükséges alkatrészeket is a gyáriak készítették el, ezzel is „spórolva" a költségeket. Szöveg: -dóró-Kép: Szakony Attila 1990. augusztus 8. Ülést tart a tanács végrehajtó bizottsága. 13 óra előtt pár perccel osztanak ki a vb tagjai és a pártok képviselői között egy javaslatot, mely Molnár László, a városi televízió vezetője munkaviszonyának megszüntetését tartalmazza. .... Molnár László a Városi Televízió vezetője 1990. augusztus 15. napjával kérte állásából és 1990. augusztus 1-jével a munkavégzési kötelezettsége alóli felmentését. Kérelmében előadja, hogy a június 14-i tanácsülésen látszólag szakmai, de személyeskedéstől sem mentes támadás érte, mely egyértelművé tette számára ezen elhatározását. Döntésének időpontját az is indokolja, hogy szeptember végén önkormányzati választások lesznek és ennek előkészítésében, mint a Városi Televízió vezetője, nem kíván részt venni..." Az előterjesztés meglepi a beavatottakat és a be nem avatottakat egyaránt. A testület tagjai hosszasan ecsetelik, hogy a VTV mennyit fejlődött Molnár László irányításával, hogy jó, hozzáértő szakembert veszít (megint) a város, elhangzik, egy feltételezést visszautasítva, hogy az MDF nem foglalkozott a VTV müsorpolitikájával Schmidt István tanácstag a június 14-i tanácsülésen kizárólag a saját— nem pártjai —véleményét mondta el, s többen sértődöttséget emlegetnek. Molnár László mutatja az eredeti levelet: —Ha ez a rész is a vb elé kerül, nem minősítik sértődöttségnek a lépésemet. .Elhatározásom hosszú vívódás után született meg. Az elmúlt félévben sok apró jel utalt arra, hogy a rendszerváltozás szele, a .tavaszi nagytakarítás" a városi televíziót sem fogja érintetlenül hagyni." Mert valójában nemcsak a június 14-i tanácsülés volt az, ami a döntésre vitt. Korábban már jó néhányjel utalt arra, hogy kisebb-nagyobb szünetekkel olyan támadások érnek, amelyek árnyékában nehéz dolgozni. Szeretem a munkámat, de arra sajnálom az időt, hogy valamiféle védekező álláspontból állandóan indokolni kell, mit, miért csinálok. Ez vonatkozik a Makro-Vision szerződésre, de a napi műsorszerkesztésre is. — A város közvéleménye keveset tud a Makro-Vision-ról. Az előszerződés önhöz kötődik. — Nem, dehogy. Ebbe 32 városi televízió .szállt be". Én úgy gondolom, hogy miután ezt a szerződést .megfúrták", megkongatták a vészharangot a városi televíziók fölött is? — ?? ? — Arról van szó, hogy tavaly nyáron meghirdette a kormány a frekvencia-moratóriumot. Ez nem volt teljes körű, csak a sugárzó adókra vonatkozott, de nem szólt a mikroláncokra. Ezt fedeztük mi föl. De már két-három éve felvetődött, hogy a helyi televíziók hogyan tudnának együttműködni, kilépni a városból, közösen műsort készíteni. A közel hatvan városi televízió együtt nagyon komoly szellemi és technikai kapacitást jelent. Aztán jött egy szervezet, amely olyan technikai ötletet hozott, mellyel mikroláncon össze lehet kötni a városi televíziókat, s hozott egy olyan műsorkoncepciót, ami gyakorlatilag egy harmadik magyar nyelvű programot jelent, kábelen. A VTV-k társulására mindenképpen szükség van, mert közösen tudunk olyan potenciált teremteni, amire .bemegy" a reklámozó, ahol komoly bevételekre lehet számítani. — Én azonban nem értem, hogy hol húzták ki a városi televíziók alól a szőnyeget. —Ott, hogy ezt a Makro-Vision Kft.-s dolgot kiforgatták, s hogy meghirdették a mikrohullámokra is a frekvencia-moratóriumot. Szerintem a következő fog történni: vélhetően egyidőben feloldják a rádióhullámsávok és a mikrohullámok moratóriumát. Ezt követően gombamódra szaporodnak majd a különböző regionális televíziók, rádiók, melyek külföldi tőkével megerősödve, fél, esetleg egész megyéket sugározó kereskedelmi adók lesznek. Ezek telepítése gyorsan megtörténhet, hiszen nyugaton a berendezéseket meg lehet vásárolni. Itt az a pont, amikor a technika már meglesz, de nem lesz ember, ezért ezek az új stúdiók részben a városi televíziókban dolgozók felé fognak kacsintgatni, s ők, miután a regionális tévék tisztességesebben tudnak fizetni és egyfajta politikai függetlenséget is tudnak garantálni, elmennek a VTV-ktől. A mikrolánc kiépítése kb. másfél év, s így óhatatlanul hátrányba kerül az eredeti ötlet. A kereskedelmi tv-k lefölözik a reklámpiacot, elviszik az embereket —, s így a vtv-k lehetetlen helyzetbe kerülnek. A heti egy órás adásidővel nem lesz súlya a városi televíziónak! De a Makro-Vision—ügy lényegéhez az is hozzátartozott, hogy egy országos müsorfolyamatba épülhetett volna Kanizsa. — Azt mondta viszont, hogy lemondásának oka nemcsak a Makro-Vision miatti támadás volt. — A végső lökés mindenképpen ez volt. A szándék, hogy én innen elmegyek, nem most született meg, hanem június végén, s szóban akkor jeleztem is. Mert az .átkos pártállam" időszakban is érték az intézményt támadások. Csatát kellett vívni, hogy azt a pártértekezletet közvetíthessük, ahol elindult a Mózes ügy, hogy mi szólaltassuk meg az országban elsőként Rózsás Jánost... De soha nem a Molnárt bántották, hanem a tv-t akarták idomítani. Én azt gondolom, hogy alapvetően tisztességes ember vagyok, aki nem tudja a köpönyeget forgatni. De nézzük a történéseket időrendben — mondja Molnár László. — Egyszercsak elindul azzal a sor, hogy az MDF megyei gyűlése után beállít hozzám két MDF-tag. Mintegy cenzúrázni akarják, mi megy adásba. Próbáltam megmagyarázni, hogy ez már a tanács meg a pártbizottság részéről sem így működik... A következő az volt, hogy megtiszteltek a Dél-Nyugat című lapban, hogy túl sok a reformkommunista a vtv-ben, mindkét oldalon. — Tagja volt az MSZMP-nek. — Nem tagadtam soha. Arra pedig, hogy reformkörös voltam, büszke vagyok. — Térjünk vissza a történésekhez! — Felajánlottam a nyilvánosság előtt Pápai Györgynek, hogy nyugodtan dolgozhat a tévének, hariporterkedniakar. Erre ők visszavágtak azzal, hogy nem maguknak, a többieknek követelnek helyet. Ekkor a többi pártról hallani ugyan már lehetett, de semmi tett, semmi cselekedet nem állt mögöttük. Aztán jött a képviselőválasztási kampány. Az MDF azt tervezte, hogy az eddigi archív felvételekből állítja össze a maga bemutatkozó tíz percét. Akkor lepődtem meg igazán, mikor a rögzítőkazettákat összeszedtük. Több mint harminc darab volt, s után a tizenkét órás munkával vágtuk össze a tíz percet. Nem foglalkoztunk volna eleget az MDF-fel? Következett a Szabadság téri szobor ügye. A Kanizsában írtam erről egy cikket, amelyben leszögeztem: tény, hogy a szobor felett eljárt az idő, de végig kellene gondolni, hogyan lehet tisz- tességesen — nem lerombolva — eltávolítani. Az írás megjelenése után a Dél-Nyugatban aztán azt javasolta az MDF, hogy az obe-liszkct be kell futtatni repkcnnyel, és akkor az lesz az .56-os áldozatok emlékműve. Ekkor nagyon felháborodtam! Az nem zavaró, hogy ugyanazt az emlékmüvet, amit évtizedeken keresztül az MSZMP meg a szovjet katonák tiszteltek meg koszorúikkal, most .56-os emlékművé avatnák?! És itt volt március 15-c, amikor az esti megemlékezést nem tudtuk közvetíteni. Három héttel korábban elmondtam a pártoknak, hogy miután csütörtökre esett március 15-e, szűkös technikai lehetőségeink miatt, a dolgot nem tudjuk megoldni, adás is van, a helyszínen nem rögzíthetünk. Ezt azóta sem hiszik el nekem. Ma már meg tudnánk csinálni, mert gazdasági helyzetünk megengedte, hogy vegyünk két kamerát. Aztán a választások! Az első forduló csendesen lement. Ehhez képest április 9-e nagyon izgalmas este volt itt nálunk. 18 órakor bezártak a szavazóhelyiségek, a pártok képviselői — miután összeszámolták a szavazatokat — a pártirodákba mentek, s este nyolc órára már készen voltak a nem hivatalos eredmények. Mi pedig vártuk a választási bizottságtól a hivatalos eredményeket, s közöltük is — mert így korrekt a tömegtájékoztatás részéről. Este 8 óra körül, mikor az MDF tagjai már kiszámították, hogy győztek, a VTV-ben elkezdett csörögni a telefon. Azt akarták, hogy írjuk ki a képernyőre, hogy ki győzött. Nem tettük meg. Eredeti tervünkben az is szerepelt, hogy a második fordulóba jutott három pártot végigjáijuk, és megkérdezzük, ki hogyan élte meg április 9-ét. Meg is csináltuk. A dologban az az érdekes, ami nem került a nézők elé. Az MDF irodában irányunkban fagyos volt a légkör, ők viszont ünnepeltek. A nagy pofon akkor ért, amikor olyan kívánság hangzott el, hogy a kamerák előtt pezsgővel gratuláljak a képviselő úrnak. Kellőképpen megdöbbentem. Ha ezt akkor megteszem, nincs olyan ember, aki nem azt mondja rám, hogy ez a Molnár első .nyelvcsapása". Az eddig elmondottakból is látszik, hogy sok apró dolog utalt arra, hogy megpróbáljanak lehetetlen helyzetbe hozni. Aztán ez a dolog elhalt, s akkor Jött a Makro-Vision „botrány". Miután a Hét című műsorban erről szó volt, úgy gondoltam, tájékoztatni kellene a képviselő urat, mert vélhetően parlamenti vizsgálat lesz a dologból. Meghívtam hozzám a VTV-be, a Kanizsa főszerkesztőjével. A szituációból azonban nyilvánvaló volt, hogy nem a megismerés szándékával, hanem azzal a szándékkal, hogy na, most megvan a pont, ahol meg lehet fogni a Molnárt. Félelmetes, vad hangulatú három óra volt. Olyan érveik voltak, hogy én eladtam, 1991. január l-jétől valószínűleg egy padon fogok lakni. Családom szebbik felét pedig szélnek eresztem fedelet én nem vehe tek fejük fölé immár. Mert megeshet, hogy önkormányzati tulajdonba kerüld állami lakásom bérhatára valahol a csillagos ég lesz; hogy kifizetni nem tudom, jöhet csak a hálózsák. Az <4) lakáskoncepció szerint az önkormányzatok úgy alakíthatják a lakbér-ka-tegóriákat, hogy állami támogatásra szükség ne legyen, és a bér még adóköteles nyereséget is hozzon. Nosza, felemelik a lakbéreket! A lakásokat pedig többé nem lehet elcserélni, nem lehet örökölni, eladni — megszűnik a tulajdonosi jelleg. A kanizsai belvárosi lakások bérét (Fő út, Csengery út, Sugár út, Ady Endre utca stb.) a piaci szisztéma szabályozza majd (3—5 ezer forintos lakbérek is lehetségesek), de a nem kiemelt helyen lévőkben is (Kisfaludy utca, Vécsey utca, Királyi Pál utca stb.) a—S-szoros emelésre lehet számítani. Elfogadhatót?) bére csupán a szociális bérlakásoknak lesz. Aki azonban látott már ilyet, igencsak úgy érezheti, hogy beüt a ménkű, ha oda költözve bújhat csak ki a lakbércsapdából. Mindenesetre vannak kiárusítottam a tévét. Napjainkra a dolog csillapult, most már csak a 25 éves szerződés miatt támadnak. Ott és akkor lett nyilvánvaló, hogy most olyan ürügyet találtak, amivel engem támadni lehet. Aztán jött a tanácsülés, ahol Schmidt István elmondta, amit elmondott. — Elhangzott, hogy Kanizsán is MTV van, pontosabban Molnár Televízió. — Erre büszke vagyok, mert ezek szerint volt stílusa a televíziónak, noha ezt Schmidt úr pejoratív értelemben használta. Altkor azt mondtam, hogy nem kell nekem ezt tovább csinálni. A hatalom nem boldogít, a vezető beosztás végképp nem. Dolgozni szeretekl — Hogyan tovább? — Vannak lehetőségeim. Úgy látom, most megint annak az időszaka jön, amikor vissza kell vonulni kicsikét, csendben kell maradni, dolgozni kell. Aztán előbb-utóbb eszébe jut valakinek, hogy van itt néhány régi ember, aki ehhez a szakmához hellyel-közzel ért. Körülmostak. Jól értette a Nyájas Olvasó. Nem lemostak, felmostak, körülmostak. Többször is, de nem értem, miért. Estefelé, 6 órakor úgy döntöttem, hogy befejezem Zalakaroson a fürdőzést. Meg- Hallgatunk. Molnár László sem megkeseredett, sem sértődött ember benyomását nem kelti. Felmérte, hogy a játszmában mire számíthat, s döntött. Nem tudom, hogy döntése helyes volt-e, de azt hiszem, hogy ez a „közjáték" nem használ a demokrácia ki- bontakoztatásának. A sajtószabadságot — mert erről van szó — csak a méltányosság tudja biztosítani. Ezt pedig még tanulni kell! Marton Györgyi körülmosni. Mikor rám került a sor, nem bírtam tovább: — Ugyan, mondják meg, miért most takarítanak, amikor mi, fürdővendégek távozni készülünk? Nem jó ez zárás után? A válasz épületes volt: Nekik is haza kell menni. Ez biztosi Csak — mint a szolgáltatást nyújtóknak általában —talán később, mint a kiszolgáltaknak. így van ez nyugatabbra. Soha nem látni boltokban, étteremben, hivatalban a lábak körül felmosófával, partfissal matató személyzetet. Nálunk ez rendszeres. Az iskolákban is 4 és fél 5 óra között áll az ádáz folyosó felmosás , amikor a legtöbb szülő éppen csemetéjéért megy, s szinte nem is voltam olyan intézményben, hivatalban, üzemben, ahol a szolgáltatás záróráig tartott, s csak a redőny lehúzása után kezdődött volna a rakodás, rendezkedés, takarítás. Inkább 10—15 perccel előbbi így történt hát Karoson, hogy 50 forintomért nemcsak fürödhettem, akrobatikus mutatványok közepette öltözhettem, még körül is mostak. Bné Újmódi röghözkötés néhányan, akik * jelenlegi 1300—1600 forintot bei-vároai lakbért is alig tudják „kinyögni", hiszen egy négy tagú család megélhetése — szűken véve! — 13—14 ezer forint. Kicsi a valószínűsége, hogy a lakbér kétszeresére futná. A legjobb az egészben, hogy mindezt — világbanki megbízásból — a kormány szakértői gárdája agyalta ki, miközben a miniszteriális fSrangúak „védőhálóról", meg a kisember védelméről papolnak. Kétmillió ember (ennyit érint az terv) bámulhatja Alfent az újságot (HVG, 1990. július 27.), s motyoghatja maga elé bambán: „Akkor hát én, Uram, Kanizsai árva lélek, lakván mondjuk, a Hamburger utcában, vágyva egy Fő úti nagyobb lakásba, már soha el nem mozdulhatok? Hiszen a Fő úti lakbérek meg- fizethetetlenek. De úgy kell nekem, mért mondtam a Pistinek, hogy nősüljön már, elférünk ml négyen, ha a két gyerektől ma lépni se tud senki? Mért spóroltam, mért álmodtam ha röghöz kötnek ijjra?" Hallgatom, és elmélázok némán: vagy fizetem a 4—5 ezer forintocska lakbért, vagy költözöm a padra. — ék Körülmostak.. fogtam a cókmókomat, s ahogy illendő, meg ahogy egészséges is, a női zuhanyozó mosdója felé vettem utamat. A zuhanyozás ugyanis már odakinn megtörtént. Volt mosdókagyló, meg tükör, azonkívül semmi. Próbáltam vetkőzni, öltözni, rendbetenni magam többféle módon: batyum a jobbkézben, batyum a balkézben, két térdem közé szorítva. Bizony nem ment! Fogas, lerakodópad a mosdóban nem volt. Pedig lenne rá hely a csempefalon, vagy urambocsá'', aWC-ajtókkülsó felén. Mivel mindkét kezemre szükség volt, hát a WC-aj tó kilincsére aggattam a táskát és a vizes fürdőruhát. Közben jöttek-mentek a hölgyek, gyerekek, s kérdezgették, hogy az elbarrikádozott ajtó mögötti sürgősségi tér vajon szabad-e? Mindez nem 10, 20, hanem 50 forintos belépőjegyért..! Félig sem készültem el, amikor megjelent két takarítónő, s nem törődve a féllábon, kifacsarított derékkal öltözködő hölgytársadalommal, elkezdett Kanizsai örökzöldek Fürödni csak magyarul tilos Legális(?) vadkemping a Csónakázó-tónál A bevásárló-turizmus mellett évek óta létezik egy, a kelet-európai országok állampolgárai által „létrehozott" „eladó"-tu-rizmusnak nevezhető jelenség. Az időközben már nemzetközivé vált lengyel-piacok tekinthetők ezek gócpontjainak, de vadhajtásai messzebbre nyúlnak. Nem mellékes, hogy a „kereskedők" milyen körülmények között élnek nálunk. Az egyik (mínusz) ötcsillagos Kemping a nagykanizsai Csónakázó-tónál található. * Este negyed nyolcvan, amikor kocsival a parkolóhoz érek, s ahogy sejtettem, megállni sem lehet, mert az autók mellé kipakolt kempingszékek, asztalok, vagy a földre terített pokrócok elfoglalják a parkolóhelyeket. Lépésben haladva számolom, hogy eddig 56 autó állt be, de még mindig jönnek újabbak. Az alsó parkolóban van csak hely. Otthagyva a kocsit, gyalog indulok el a tóparton. Néhány horgász ül türelmesen kapásra várva, persze kellő távolságban a csónakkikötőtől és a partra épített lelátótól. Ók mesélik, hogy egyszer megkergették a lengyeleket (és a szovjeteket), mert a vízben úszó szappan- meg mosóporhab miatt nem tudtak horgászni. Mert a vadkempingezők a tóban fürdenek és mosnak. Amint a lebetonozott partszakaszhoz érek, látom, hogy egy férfi kényelmes mozdulatokkal szappanozza magát, mellette két testesebb „madám" ereszkedik éppen a vízbe. Kicsit talán hideg, de a koszt leviszi. De nemcsak orosz és lengyel szavakat, magyar mondatokat is hallani a vízből. Igaz, a magyarok szappan nélkül fürödnek. A csónakkölcsönzőnél már csak néhány ember lézeng, inkább a büfé környékén iszogatnak. Székely Tibomé áll a büfépult mögött, és amint elmondom neki, hogy a véleménye érdekelne az itteni nemzetközi vadkempingről, először elég szűkszavúan válaszolgat: — Mit mondjak? Láthatjal — mutat körbe.—Ezek itt úgy élnek, beszélgetést. — Tibi bá„ megmondja, mit szoktak ezek csinálni! Tibi bá„ egy ajtóval arrébb a csónakkölcsönzőt vezeti. A büfés hölgy férje. — Ha az itteni állapotok érdeklik, menjen be a WC-be — ajánlja, de inkább nem fogadom meg a tanácsot. — Kinek a tulajdona a nyi- Vadkemping a tónál. Fotó: Szakony Attila mintha nem is tudom honnan jöttek volna. — Éjszaka nem zajosak a „vendégek"? —Itt alszunk kint a férjemmel, szerencsére 11 óra után már aránylag csönd van. Én azért egyedül nem mernék ittmaradni éjszakára. — Fél? — Volt már eset, hogy ki kellett hívni a rendőröket, mert be akartak törni, vagy randalíroztak, így persze nem hagyhatom őrizetlenül az árukészletemet. 12-13 év körüli srác lép hozzánk eddig a közelben hallgatta a lvános vécé? — A városgazdálkodásé. Nekem először azt mondták zárjam be, de akkor meg hol végezzék el a dolgukat? Inkább nyitva hagyom, de így sem jobb a helyzet. Egyébként öt perccel ezelőtt kellett volna itt lennie, éppen akkor randalíroztak a vízibiciklikkel. Ráállnak, aztán arról ugrálnak bele a vízbe. Hiába mondom nekik, hogy itt tilos fürdeni, úgysem értik. Még csak most rakták ki a Fürödni tilos! táblákat, de rá se hederítenek! Ezen, mondjuk, én sem csodálkozom, mert nem a nem- zetközileg elfogadott táblát, hanem néhány magyar feliratú fa lemezt raktak csak ki. Nem hiszem, hogy sokan értenek a vadkemping lakói közül magyarul. — Rendőrt is nem egy esetben kellett már hívnom — folytatja Székely úr —, mert elviszik a csónakot vagy a vízibiciklit, az-7 tán az egy óra letelte után elfelejtik visszahozni. Olyan is volt, hogy a tó túlsó végén kiszálltak a csónakból, és otthagyták a parton. Vagy törött evezővel hozzák vissza, persze nem fizették ki. — A tanács vagy a rendőrök nem intézkednek? —Kijön ide a rendőr, aztán mit csinál...? — kérdi és felhúzza a vállát. — Ezt. Többet nem tesz ö sem. Elnézik, hogy itt dühöngjenek, de még senkit nem vittek el és nem büntettek meg. — Ön szerint van megoldás? — Csak ha a kormány tesz végre valamit. Ha születik valamilyen központi intézkedés, akkor talán megoldható lenne ez a már lassan kibírhatatlan állapot — fejezi be indulatosan. Ahogy visszafelé megyek a kocsihoz, mégegyszer megnézem a „szovjet-lengyel strandot". Hárman — ők éppen magyarok — szórakoznak az egyik vízibiciklivel, távolabb mégjavában tart a fürdési idő. Amikor elhaladok a már jócskán megtelt parkoló mellett, látom, hogy egy szovjet rendszámú Lada tetején áll egy kistévé, előtte kempingszékre telepedve, sörösüvegekkel körülbástyázva üldögél kényelmesen a tulaj. Senki nem zaklatja, nem kérdezi meg tőle, hogy miért itt alszik éjszakánként. Mi lenne, ha a Szabadság téren vernének sátrat? Ott is békén hagynák őket? Lendvai Béla ©űarnsa^ff W(Bsfí Olvasom a Vasárnapi Új Dunántúli Naplóban, hogy milyen feltételekkel lehet elhelyezni az út mellett a hirdetőtáblákat. Olvasom és csodálkozom. Ismét egy helyzet, melynek gyönyörűen kimunkált szabályai vannak, de melyeket—tisztelet a kivételnek — alig-alig tartanak be. Aki netán túlzással vádol, annak ajánlom figyelmébe a Balaton melletti utakat. Néhány éve a köznyelv által csak Cimmer Feri-nek titulált táblák — melyeken a német Zimmer frei, azaz szabad szoba felirat olvasható — még csak a házak falát csúfították el. Azóta ezek a hol ronda, hol még rondább feliratok megjelentek az út mellett is. Az már jó érzésre vall, ha nem egy fa törzsére szegezték fel őket. Olvasom azt is, hogy az úttól csak bizonyos távolságra lehet hirdetést kitenni. De mit kezdjünk azokkal az autókkal, melyek reggeltől estig ott állnak az útpadkán, tetejükön hatalmas, különböző szolgáltatásokat ajánló táblákkal? Ha egy grafikusokból álló szakértő bizottság ezeket látná — mert a szabályok szerint a hirdetőtáblákat zsű- riztetni kell—elsírná magát. Arról most nem érdemes beszélni, hogy vajon hányan fordultak a helyi tanácshoz engedélyért, mielőtt a táblát kirakták. Felesleges kérdés az is, hogy vajon ellenőrzi e valaki ezeknek az engedélyeknek a meglétét? A Balaton mellett ugyanis kisebb a forgalom a vártnál, mindenki úgy szerez magának kuncsaftot, ahogy tud. Ebben a nagy összevisszaságban azért volt azonosság is. Kis túlzással minden negyedikötödik vendéglős déli szomszédunk híres levesporának közismert figurájával hirdet1'' magát. A Vegeta-szakácsot szeretik a vendéglősök. Persze azért annyira nem, hogy utánanéztek volna, mibe kerül egy jól bevezetett márkajel hamisítása. Jelentéktelen dolgok ezek, mondhatná bárki. Engem mégis zavar, hogy egyre gátlástalanabbak vagyunk, egyre kisebb lelkiismeretfurdalással szegünk meg egyébként jogos és értelmes rendelkezéseket. Teljesen mindegy, hogy útmenti táblákról, vagy másról van szó. — molnár — 1990. augusztus 24. L KANIZSA 3 Ü Az ezerarcú Forgács Ugye, felismerik? Hát persze, hogy ő az! Igen, miatta jegyeztük meg a tévéből a kölcsönzés reklámot, általa tudjuk, hogy jó a pillanatragasztó, és miatta buggyant ki belőlünk a nevetés, amikor láttuk svájcisapkában, összeakadt tekintettel az autógumik között esetlenkedni a legutóbbi Gál-völgyi-showban. Legutóbb a kanizsai közönség derülhetett nagyokat Forgács Gábornak, a Vidám Színpad művészének sajátos humorán. Forgács Gábor az a színész, aki vállalja, hogy szereti a szórakoztatást, hogy örül, ha nevettethet. Tudja a titkát, hogyan lehet ezt két perc alatt elérni. Mond valamit, és a gyanútlan hallgató felfigyel. Jön egy poén, a hallgató már mosolyog, aztán egy váratlan Forgács Gábor-féle grimasz, és nem lehet megállni nevetés nélkül. Valamikor más pályára készült. Ám a hetvenkettes KI MIT TUD? egy csapásra megváltoztatta az életét. Egy szál gitárral állt ki, majdhogynem pimaszul, bátran, magabiztosan ország-világ elé, és jódlizott, és hipp-hopp, népszerű lett. Mire felocsúdott, a .szakma" magába szippantotta. — A KI MIT TUD? után két évig szabadúszó voltam — meséli.—Rengeteg fellépésem volt, és sokféle műsorban. Aztán megkeresett a Békés Megyei Jókai Színház igazgatója és szerződést ajánlott. Boldogan elfogadtam, s három évre a színház táncos komikusa lettem. Hetvenhétben aztán hívott a Vidám Színpad igazgatója. Természetesen örömmel mentem, s azóta ott vagyok. — Remek humorérzéke van. Könnyedén, felszabadultan cseveg a közönséggel, sajátos, egyéni stílusban. Nem harsány, nem közönséges, egyszerűen jópofa, amúgy Forgács Gábor- Üzenet: Kérem a „Kanizsa" kedves Olvasóit, hogy ne felejtsenek el nevetni! A Kanizsa Táncegyüttes Klagenfurtban A klagenfurti „Wörthcrsec" nép táncegyüttes idcn ünnepli 10 éves jubileumát, s ennek tiszteletére a helyiek fesztivált szerveztek, melyre meghívást kapott aKanizsaTánccgyüttcs is. A palettát szlovén, goriciai, lengyel, sőt bolíviai együttesek is színesítették. A fesztivál remekül sikerült, s ehhez biztosan hozzájárult a vendéglátók szívélyességc, figyelmességé is. Európai érzés volt tapasztalni, hogy a fesztivál sikeréért (és a mundér becsületéért) hogyan fog össze a város, a polgármestertől a hangosítást végző tűzoltóig. Öröm volt, hogy a szervezők nem feszélyezett, protokolláris előadások öltönyös, estélyibe öltözött közönsége elé akarták kényszeríteni a folklórt, a népi hagyományt, hanem arra törekedtek, hogy a táncok keletkezésük közegében, népies környezetben kerüljenek bemutatásra. Köszöntő beszédében maga a polgármester szólt hangsúlyozottan az amatőrmozgalmak szükségességéről, s büszkeséggel mesélte: a 90 ezres Klagenfurtban több, mint ezer olyan kisebb egyesület, csoport működik, melyekben az emberek szabadidejükben jönnek össze, hogy hobbijuknak hódoljanak. Ilyenkor nincsen stressz, az érzések őszintén törnek felszínre, s ma a Nyugaton élők többsége a látványos kommersz helyett egyre többször választja kikapcsolódásul ezeket a tiszta emberi megnyilvánulásokat. Ezt a tényt nem is kellett nagyon bizonygatnia Guggenberger úrnak, hiszen állításának igazát a rendezvények többszáz nézőjénckjelenléte garantálta. A fesztivál jelentőségét csak fokozta, hogy a meghívott csoportok országai közül többen is tagjai az Alpok-Adria Munkaközösségnek, Klagenfurt pedig pusztán a város lakosságának nemzetiségi összetétele miatt is alapköve a mozgalomnak. így a jubileumi ünnepség e népek ba rátkozásához, ismerkedéséhez is pozitívan hozzájárult, s a politikusok után az egészen egyszerű emberek is találkozhattak egymással. Míg az osztrákok saját :■.'' szüleiktől, nagyszülciktől tanult táncaikat mutatták be, a kanizsaiak az archaikus hangszereken játszó Boj tár zenekar kíséretében különböző (rábaközi, dél-alföldi, méhkeréki, palóc, keménytelki, kanász-üveges) magyar táncokból adtak ízelítőt. A 18 éve működő, Kiváló Együttes címmel is rendelkező tánccsoport mögött Vizeli Dezső, a fáradhatatlan kis-kanizsai énektanár, a művelődési ház igazgatója áll, aki fiaival, a klagenfurti polgármester által elmondottak szellemében, már jó pár éve szervezi az együttest. Nem kis munka ez, hiszen a táncosok többsége 15-17 éves fiatal, akiket biztosan nehéz elcsábítani a diszkótól. A néptánc azonban a szívükből jön; ez az első lépések után azonnal kitűnik. Elhivatottság nélkül persze egyetlen korban sem lehetett kultúrával, művészettel foglalkozni. Napjainkbein viszont rendkívül fontos, hogy maradjanak áldozók is a kultúra oltáránál. A Kanizsa Táncegyüttes közéjük tartozik. ifj. Mika Tamás módra. Nincs szüksége rá, hogy más komikusokat utánozzon, nem is teszi. Talán ezért is kedveli a közönség — mondom egyszuszra. — Szerencsés alkat vagyok — mosolyog. — A színpadra lépés előtt van ugyan bennem egy kis feszültség, de az első mondatok után teljesen feloldódom. Megnézem a közönséget, és megyek utána. Általában ráérzek, mit hallanának szívesen. Körülbelül hét órás műsorom van az agyamban elraktározva, s mindig azt veszem elő, amelyik érzésem szerint a közönségnek aznap este kell. — A tévések is hamar felfigyeltek kiváló rögtönző készségére, szellemes arcjátékára. Utánozhatatlanul tud átlényegülni egy-egy jellegzetes fintor révén. Szereti a tévés műfajt? — Igen. Pedig kegyetlenül veszélyes. Ott nincs javítási lehetőség. A felvételt hiába nézem vissza, a közönségtől nincs visszajelzésem, csak sokkal később. Hajó vagyok, egy ország nevet, ám ha nem, óriásit lehet bukni. Beszélgetés közben megismertem egy másik Forgács Gábort is. Egy elmélyült tekintetű, komoly embert. Racionálisan, rendszerekben gondolkodót, minden apróságra érzékenyen oda-figyelőt, akinek ellágyul a tekintete, ha tizenötéves bakfis lányáról beszél, akivel a jelek szerint igencsak bensőséges viszonyban lehet, hiszen kölcsönösen büszkék egymásra. Forgács Gábor népszerű színész. Szakít időt az irogatásra, műsorok szervezésére is. És mostanában a Danubius Rádióban is hallhatjuk: ő az egyik szerkesztőműsorvezető. Egyéni és összetéveszthetetlen. H. M. 10 r KANIZSA 2 1990. augusztus 24. „A természet emlékét szeretném Megőrizni" Látogatóban Tóthné Röszler Máriánál Tóthné Röszler Mária: Csendélet. Nézem Tóthné Röszler Mária képeit, és azon kapom magam, hogy erdős, tóparti tájaitól, csendéleteitől nem tudok szabadulni. A fák élnek; szinte hallom a levelek suttogását, az ágak halk zizzenését, az erdei patak partot simogató hullámainak rsob-banását. Tiszta, szép har-ritóniát árasztanak a képek, így csakaz tudja megfesteni a természetet, aki mély, gyermeki hittel szemlélt, aki szereti, aki rá tud csodálkozni az élő világ apró csodáira, aki eggyé tud válni a természettel. Röszler Máriára nem hatottak a divatos irányzatok, nem akart mindenáron egyé nlvé válnt, csak megfestette azt, amit a fák, a virágok mondtak, amt a lelkéből fakadt. Képei lényegét a színek adják. Azok absztrahálják alkotásait. A sárgáktól, narancsoktól, vörösektől lüktetnek, szinte belülről izzanak a vásznak. Röszler Mária festészet iránti vonzódása régi keletű. Már kis korában rajzolt, tele rakta lakásukat alkotásaival. Ám szülét kérésére mégsem a művészi pályát választolta, hanem egy biztosabbnak látszót: vegyész lett. így aztán jópár évre eltávolodott a festészettől, de talán csak azért, hogy után annál nagyobb hévvel vesse magát bele. a — A hetvenes években ta- lálkoztam Bacsa Antal festőművésszel — mondja. — Folyton ott lábatlankodtam körülötte, amikordolgozott, és néztem, néztem. Ennyire érdekli? — kérdezte. Igen, nagyon, feleltem. Akkor ott az ecset, festék, vászon, másolja le egyik képemet! — Hát így kezdődött. Hozzáfogtam a másoláshoz. Amikorelkészültem, megnézte, és azt mondta: Holnaptól velem dolgozik. Tanítani fogom magát. Érdemes. Ettől kezdve, amikor csak tehettem, mellette voltam, és festettem. A titkokba őavatott be. Szinte mindent tőle tanultam. Bírált, dicsért, mindig őszintén. Stílusa, témaválasztása, gondolatisága hatott rám, hiszen a tanítványa voltam, de ma már önállóan dolgozom. Az első kiállításomat is ő ajánlotta a közönségnek: ....Bárhivatalban peregnek hétköznapjai, a természettel együtt élő ember szemével néz szét a világban, amit aztán egy fotós érzékenységével mutat be. A természet varázsa ragadja meg. Innen fakad képeinek mindannyiunkat megragadó szépsége..." S hogy Röszler Máriának mitjelent a festészet arról, így vall: — A közlés minden ember sajátos vágya. Mindenki szeretné kifejezni önmagát. A festészet ezerféle labirintusából éh a természet emlékét szeretném felmutatni. Azt szeretném, hogy a téma egységesen, harmonikusan kerüljön az emberek elé. A szépség a színekkel zúdul a lelkembe. S ez a színekben vibráló gondolat hozza az érzelmek hullámzását. Mű veimben az ember és a táj ritmusát, az élet örömeit reálisan Igyekszem ábrázolni, mert úgy érzem, ezáltal közelebb hozom a képzőművészetet azokhoz, akiknek szánom a festményeimet. Egy tisztább hitű világ embereihez. Horváth Mária Tanács-talanság Ördögi kör Önöknek mi jut eszébe a nyárról? Szabadság, nyaralás, valószínűleg ez fordul meg legelőször az ember fejében. Nekem inkább az, hogy a szabadságolások Idején egyes munkahelyeken megáll az élet. Ez talán nem mindenhol okoz problémát, de ha a Városi Tanácson üt ki a nyaralási járvány, akkor az oda tartozó ügyekben hova fordulhat az ember? Hetekighónapokig megáll az élet. mert az illetékes szabadságon van, a helyettes nem Ismeri az ügyet vagy nem tud felvilágosítást adni. Öt héten át próbáltunk a Lenin út 10. szám alatti, a Húsáruház mögött lévő udvari épületek sorsáról megtudni valamit. Annyit már korábban is tudtunk, hogy az addig lakásokként funkcionáló épület felújításra szorul, de vizes állaga miatt üzlethelyiségeket, műhelyeket kívánnak benne kialakítani. A tanács a helyiségekért pályázatot írt ki, amelynek leadási határideje június 30-án volt. A négy üzlethelyiség közül az egyiket a már korábban is tevékenykedő üveges kapta meg, míga fennmaradó háromra nyolc pályázó jelentkezett. A tanácson csupán azt közölték, az 1KV felmérése után döntik el, hogy üzlet vagy lakás lesz-e a további három helyiség. (Ez miért kérdéses, ha már egyszer üzletekre írták ki a pályázatot?) Az IKV-tól viszont azt az információt kaptuk, hogy ők a tanács véleményezése után döntenek, érdeklődjünk náluk. Ez aztán az ördögi köri A tanács az IKV-hoz, ők meg vissza küldenek. Közben a felújítás folyik — jobban mondva, az üzletek kialakítása, nem lakásoké. Ezt viszont a műszaki osztály csak nemrég erősítette meg. A pályázatokkal kapcsolatban tehát még mindig nincs használható hír. Azt rebesgetik néhány tanácsi dolgozó is szeretne hozzájutni az üzletekhez. A pályázat határideje lejárt, a pályázók meg csak várnak. Lassan befejeződik az üzletek kialakítása, sorsuk — illetve tulajdonosuk — még nincs eldöntve. Kérdésünk: miért volt szükség véleményezésre ezután, hogy kifejezetten üzlethelyiségek megvásárlására adtak ki pályázatot? A tanács bizonyos ügyekben berendelheti az állampolgárt méghozzá záros határidőn belül, de az állampolgár, vajon mit tehet? Vár a nyár végéig. fend) Qlvasta..? YH Gulácsy Irén (1894-1945): ® Hamueső A Hamueső ugyan nem első munkája Gulácsy Irénnek, de még a fiatal, a történelmi regények ízére-sikerére rá nem ébredt írónő alkotása. Színhelye egy kis erdélyi falu. nem sokkal az első világháború után. a román uralom alatt. A konfliktus azonban nem románok és magyarok közt van, ezt a témát épphogy csak érinti a regény, alig-alig epizódnyi jelenet, hogy a tanítónőt felfüggesztik állásából, mert időre nem tudta letenni a román nyelvvizsgát, a prefektus pedig, akit rendet rakni küldenek a faluba maximális tisztességű és jóindulatú román ember. A viharok, ellentétek, kolliziók, drámák és tragédiák a falun belül, a magyarok közt dúlnak. A főhős, a kissé Túri Danira emlékeztető, őserejű Bass Menyhért bíróvá lesz. Okos. elszánt, alapjában tisztességes ember, az új, fiataljegyzőnek mégis sikerül ujja köré csavarnia. Hamarabb hajtja be az adót, azon hatalmas földeket vásárolnak, szövetkezetet alapítanak, de úgy, hogy abból egyként kitudják a zselléreket is, a gazdákat is. A csalafinta Jegyző érti a dolgát, kevesüknek. egy romlott társaságnak szerez meg mindent, üzelmeiket elleplezni van szükségük Bass Menyhértre. Ó ugyan nem lát át a szitán, de emberségében megromolva egyrejobban elvadul. Feleségét elzavaijaa háztól (az kénytelen a Bassot gyűlölő nagygazda apjához menni), összeáll egy mindenféle szennyben megmártózott menyecskével, az őt jóra intő Lajos fiát sem viseli el. A falu lassan elindul a züllés útján. Az olvasókör felbomlik, helyette romlott lányokat hozat a vendéglő különtermében rendezendő orgiákhoz a falubeli zsidó, az öreg, egyébként becsületes, a regény végére megintcsak Jó magyarrá" váló Spiccer. A régi jegyzőt, az öreg tekintetes urat szinte a falu szeme láttára, majdnem segédletével üldözik öngyilkosságba (le akaija rántani ugyanis a leplet utódja mesterkedéseiről). A szimbolikus „hamueső", a romlás, züllés szinte már mindent elborít, ám végül minden jóra fordul. A hatóság (élén a derék prefektussal) felszámolja a gonosz ügyleteket. Bass Menyhért, miután vérbajt is kap a romlott nőszemélytől, magára ocsúdik. Belátja bűneit és tiszta nevet akarván hagyni talpig becsületes fiára, öngyilkos lesz. A falu megindul a tisztulás és gyarapodás útján. Szabó Dezső és Móricz Zsigmond korai regényeinek motívumait, azok naturalizmusát utánzó, utánérző. meglehetősen gyenge regény ez. csak nosztalgiával forgatható. (Új Könyvek) 1990, awgjfaa 24. (_ KANIZSA ^ '' '' , — Szóval meghalt...? — Laura szomorúan nézett maga elé. Ha eddig volt is valamilyen reménye, most már elszállt minden kétsége. Apja tehát nincs többé. Talán jobb ls így. Hiszen minden jel arra mutat, csakugyan bandita volt. Becsületes emberként aligha gyűjthetett volna hatalmas kincset. Igaz, végül is mi az a kincs, hol van? Blio úr mintha a nő gondolataiban olvasott volna, így szólt: — Mostanában gyanús alakok keringenek errefelé, jobb, ha megvárjuk az estét. Majd ha besötétedik, elviszem önöket oda. — Szóval célba értünk— sóhajtotta Grácia néni és boldogan nézte... — Blio urat. Az éjszaka sűrű volt, tapadós. Minden zaj messzire szállt, és a falu apró neszeit is felnagyította. A lopakodók néha egymásnak útközlek. — Csitt!... — Jaj, Peter, a lábamra léptél. — Bocsáss meg, szívem. 1 VALUTAVÁLTÁS — csukott szemmel Hosszú a valutaváltó külföldiek sora a Szabadság téri IDUSZiroda előtt. Márkát, dollárt szorongatnak a kezükben és türelmetlenek. Ha lenne, úgy alkalomadtán, néhány felesleges ezresem, de szívesen segítenék rajtuk. Nem kerül semmibe, még azt ís megköszönném, hogy éppen a mi városunkban kívánják elkölteni megtakarított pénzüket. Az előbbit a törvény bünteti, az utóbbi gesztus, nálunk még nem terjedt el. így minden marad a régiben. Más a helyzet a közeli parkolóban. A külföldinek még a kocsiból sem kell kiszállni, a kiszolgálás gyors és előnyös. Ez ís büntetendő cselekmény, a javából. Hogy miért említem mindezt? A városban már lassan több a bank mint az élelmiszerbolt. Tudja-e a szerencsétlen külföldi, hogy hol, mikor, hogyan lehctpcnztváltaní hétköznap, szombaton vagy vasárnap? Talán még a helybeliek sem. A tény tény, melyet csukott Blio úr ment az élen. Néha, az ösvény egy veszélyesebb pontján hátranyúlt, megfogta Grácia néni kezét; — Itt vigyázzon, asszonyom. Grácia néninek ilyenkor hevesebben dobogott a szíve... Erdőben mentek. A falu és a tó mögöttük maradt, már nem látták a házak és az utcák fényeit. Szemük megszokta a sötétséget. Az ösvény már nem volt olyan meredek, a dombról lefelé egy völgybe jutottak. Sötét tömeg terpeszkedett előttük. — Az ott a második domb? — kérdezte Laura. — Igen. Az üzenetben erről volt szó — Blio úr megállt, úgy beszélt: Ennek az erdejében van az a ház. — Milyen ház? — kér- szemmel veszünk tudomásul. Tehát senki sem bűnös? 2. ÖRÖM IS, ÜRÖM IS Ószinténörülünkannak, hogy a városunkba érkező külföldiek otthonosan és jól érzik magukat. Annak viszont a legkevésbé sem örülünk, hogy sokan nem vendég módjára viselkednek. Tapasztalhattuk, hogy egyszerűen fittyet hánynak a közlekedési szabályoknak. A gyalogosok mintha sohasem láttak volna zebrát, és úgy tűnik, nem Ismerik a közlekedési lámpa színeit. Világot megjárt buszvezetők parkolnak járműveikkel a főúti kereszteződésben, ajárműforgalom elől elzárt területen, végig lefoglalva a Szabadság tér melletti gyalogjárdát. Egyre több a tilosban kempingező is a város határában. Magukról megfeledkezett autósok cserélnek olajat az erdei pihenőkben, vagy akkumulátort a Városháza előtti parkolóban. Ha a környező országokban keményen büntetik a kulturált viselkedés és a közlekedés rendbontóit, miért vagyunk mi elnézőek? Tóth Ferenc dezte Peter. —Egy régi, elhanyagolt, de szép villa. Valaha egy gróf építtette, de tönkrement és átadta az ügynökségnek. Az ön apja tőlük vette meg, Laura. De a ház teljesen üres és évek óta lakatlan. — Lehet, patkányok is vannak benne? — Grácia nénit, aki betörőktől sem szokott megijedni, most pánik félelem fogta el az intelligens rágcsálók említésére is. — Lehetséges—állította Blio hidegvérrel. Felkapaszkodtak a második dombra. Peternek úgy tet- szett, zajt hall az erdőből. Vagy csak képzelődött? Voltak percek, amikor azt hitte, idegen léptek dobogását hallja. De utána ismét csak a szellő su sogott a lombok között. — Hát itt vagyunk — mondta negyedórával később vezetőjük. Előre mutatott. Az út alig látható csíkja két felmeredő feketeség közé kanyarodott. Kapuoszlopokvoltak, kapu nélkül.*—A kerítés romos, a lépcső is. Nagyon vigyázzanak, hová lépnek— átvágtak a kis kerten, tízegynéhány lépcsőfok után egy teraszra értek. Blio kulcsot vett elő, jóidéig eltartott, míg a sötétben beletalált a főbejárati ajtó záijába. Csikorgás — és Blio eltűnt. — Uram! Hol van? — kérdezte Grácia néni félénken. Az. éjszaka olyan fenyegetőnek látszott, no és ha tényleg vannak itt patkányok... — Jöjjenek utánam! — Blio egy gyertyát talált a sarokban, meggyújtotta. A kicsiny fényben hatalmas árnyékok mozogtak a falakon. — Félek — mondta Laura. Igen vékonyka volt a hangja. Tegnap éjszaka is sötétben volt, elrablói és később egy rejtélyes szabadító között... — Most már semmi oka rá — mondta a férfi — Itt maradhatunk hajnalig. Ha a barátom igazat írt üzenetében, pirkadatkor önök fellelik a kincset a felkelő nap útmutatása szerint.... — Nem marad velünk? — kérdezte Peter. — Családi ügy, nem akarok zavarni... — De csak maradjon! — suttogta Grácia néni. — ...Azonfelül állatokat tartok, azokat hajnalban meg kell majd etetnem. Amint azzal végeztem, visszajövök — ígérte a férfi. Grácia néni torka kissé elszorult, látva, hogy Blio mögött becsukódik a nyikorgó ajtó. De a fiatalok miatt nem akarta kimutatni félelmét. Blio átvágott azudvaron. Amikor beért az erdő fái közé, egyszerre két árny— két férfi lépett melléje: — Emelje fel a kezét, és ne mozdulj on—mondta az egyik nagyon határozottan — Vigyázzon, fegyver van nálunk! 8. A rejtélyek megoldódnak J\ kettős ajtó mögött... napfelkeltekor" — mondta Peter hangosan. Talán inkább csak azért, hogy bátorságot öntsön társaiba. Grácia néni reszketett, gyér fogsora időnként összecsattant. Laura semmi pénzért el nem engedte volna férje kezét. így múlt az idő. A fák fölött lassan pirkadni kezdett. A házban olykor padlódeszka, lépcsőfok reccsent. A három ember nagyon várta már a hajnalt. Peter az ablakon át látta: keleten szürkül az ég. De a csillagok még nem tűntek el. Felsóhajtott. Aztán mégis elj ött az idő. Az erdő fölött vörösessárga sugár bukkant fel. Fátyolfelhőket világított meg. Néhány perccel később a bátortalan fénycsóva már a ház tetején pihent. Peter kitárta a kettősajtót. Egy üres, kisebb szobába léptek. Grácia néni és Laura egymásba kapaszkodtak. Vége a 11. résznek [folytatjuk) Idegenforgalom, óh! 12 r KANIZSA 3 1990. augusztus 24. Csigarejtvény A rejtvény két irányból is megfejthető. Az egymást követő meghatározások között nincs átfedés. A helyes megfejtés után Arany János művének egy szereplője tűnik fel a függőleges 7. sorban. Beküldendő: a szereplő neve szerdáig, augusztus 29-éig. Meghatározások: Kintről befelé: Óind mitológiai alak—... rózsa és üledék jelzője — rázár — fiatal — Trója főszereplője — Mihály becézve — kisegítő — vés — ez a perec keresett — helyrag — zulu népcsoport — NSZK—francia mesterséges hold — avanti — sok szovjet város nevének végződése — alagút Új-Zélandon — arab főváros — PFSZ vezetője — a lakásán — patak az Északiközéphegységben — humorista (György) — folyó Moszkvánál — cseh női név — molibdén — tó Olaszországban — Ifjú... — indiai eredetű légzési rendszer— sivatag Észak-Amerikában — József A. verse — sziget Európában — csokoládé jelzője — dohány — a dúr skála 5. hangja — üdülőhegy az Adrián — folyó és medence Közép-Ázsiában — Óindiai mitológiai alak — minden szentséggel megerősített — baranyai falu — közel-keleti fennsík — a dúr skála 7. hangja — ...fide: hűtlenül. Bentről kifelé: Csekély adomány — függesztés — Czuczor G. írói álneve — részére — tó Afrikában — szovjet bombázó repülőgép — Olaszország nevének rövidítése világversenyeken — lehallgató készülék — villamos elem — puliszka — a Napernyő festője — kedveskedő megszólítás—kalauz az araboknál — növénycsalád — ...effektus: fényszóródásos jelenségeknél — őrlemény — Kodály "művében szereplő település—elektromos kapacitás egysége — jószívű — francia űrszelvény — cluny apát — ...Moore: híres színész — átkarol — Verdi operája — város Moszkvától D-re — érem hátlapja — rövid vászonnadrág — mű latinul — növény és női név is — ravasz — Oroszország jelzője — Pogány lázadás vezetője a XI. sz.-ban — óv. Töltött burgonya jó gazdasszony módra (4 személyre) 8 db nagyobb burgonya 5 dkg vaj 6 dl húsleves 10 dkg sárgarépa 8 dkg zöldborsó 6 dkg reszelt sajt só 1 késhegynyi bors 1 késhegynyi majoranna 1/2 csomó petrezselyemzöld. A burgonyákat egészbe megtisztítjuk. Egy tűzálló tálat kivajazunk, belehelyezzük a burgonyákat, ráöntjük a húslevest, fóliával letakarjuk és a sütőben lassan puhára pároljuk. Ha megfőtt, a belsejét karalábé-vá-jóval kifúrjuk. A kifúrt darabokat összekeverjük az előzőleg megpárolt és kockára vágott sárgarépával, a zöldborsóval és reszelt sajt felével. Megsózzuk, megborsozzuk, meghintjük majorannával és finomra vágott petrezselyemzölddel. A keveréket visszatöltjük a burgonyába, a tetejére szóljuk a maradék reszelt sajtot. Kisebb vajdarabokat teszünk még a tetejére, és forró sütőben pirítjuk, hogy a sajt ráolvadjon. IIOLSTEN SÖRÖK A Nagykanizsai Sörgyár termékszerkezetének korszerűsítése, modernizálása érdekében 1984-ben licenc szerződést kötött a hamburgi Ilolsten Sörgyárral. A szerződés eredményeként még czévben megjelentünk a hazai piacon a Ilolsten Bier minőségi sörrel, .majd további szerződéseket követően 1986-ban a Ilolsten Pilsener, 1988-ban pedig a Ilolsten Prémium gyártását kezdtük meg. AI Iolsten sörök minőségi paramétereit alicencadó szigorú ellenőrzéssel biztosítja. A í Iolsten Bier és Pilsener hordós, 0,5 és 0,33 literes palackos kiszerelésben, míg a Ilolsten Prémium csak palackban kerül forgalomba. A palackos Ilolsten sörök minőségmegőrzési ideje 90, a hordósé 30 nap. m Szőnyegek, bútorszövetek, takarók és mindenT amit a lakástextil vállalat kínál nálunk kapható. Lakberendezési Bolt Nagykanizsa, Zrínyi út 35. DQMU5 APROHIRDETES Matematika és magyar nyelv tantárgyakból általános iskolások pótvizsgára való felkészítését vállalom. Ajánlatokat „Siker" jeligére a KANIZSA Szerkesztőségbe, Ady út 1-be kérek. Telefon: 12-305.* 12739/ 1* Nagykanizsai zöldövezeti kertes házamat eladnám vagy elcserélném elsősorban sopronira, kanizsaira. Dr. Csengei Gábor Telefon: 99/14-060-31 mellék. Balf Gyógyfürdő.* 12738/ 1* 1990. augusztus 24. Q KANIZSA ___13 Ez itt az anti-reklám helye amikor megismerte a karosi Ginseng-klub színpompás műsora mellé felszolgált italok árát. (Egy deci üdítő 60 forint!) Mivel szerkesztőségünk tagjai sem rúghatnak így ki a hámból, döntöttünk a közlés mellett. Gondoljuk, kielégíthetjük azok igényét, akik velünk együtt kí- vülrekedtek a klub ajtaján. Ja, és a legfontosabb! A tulajok, nyilatkozatuk szerint, nem akarnak gyorsan meggazdagodni. Betartják a mondást: Fillérből lesz a forint. Ők ez utóbbinál kezdik. -dóró- Fotó: Szakony Attila Valószínűleg a képen látható bűvész sem lehet a dologban ludas. Mi magunk arra gyanakodtunk, hogy fotósunk lett varázsló. Nos, nem lett igazunk. Az optika önállósította magát, Mi lehet a hiba? — tettük fel a kérdést, mikor a fotólaborból előkerültek a képek. Mert nem az olvasó látja rosszul. Már a nyomdába adáskor ilyenek voltak. Az a bizonyos ördög tehát kizárva. 14 r KANIZSA 2 1990. augusztus 24. Zsinagógaalapítvány Nagykanizsáról 1941 és 44 között 3000 zsidót deportáltak, s a világháború után alig néhányan maradtak a városban, akik tartották vallásukat. Elnéptelenedett a hatalmas, még a 19. század elején, klasszicista stílusban épült zsinagóga is, amely a háborús években már nem annyira a hithű zsidók imaháza, mint a deportálás előtt állók fogháza volt. A háború után nem akadt, aki gondját viselje agyönyörű épületnek, éslassan az enyészeté lett az Izraelita temető és ravatalozó is. A nyolcvanas évek elején, a nagy felbuzdulások Időszakában a város megvásárolta a helyi gyülekezettől a zsinagógát, s azt tervezte, hogy hamarosan megkezdi a műemlék felújítását, s ahogy az az ország nagyon sok településén történt, hangverseny és kiállítótermet alakít ki. Még tervpályázatot is kiírtak, de kiderült, nemhogy a műemlék védelmére, ennél fontosabb dolgokra sincs pénze a városnak. A nyolcvanas évek közepén minimális állagmegóvásimunkákatvégeztek, éppcsak annyit, hogy az eső ne veijen be a tetőn, s a leszivárgó víz télen ne repessze tovább a falakat. Egyébként évekig nem történt semmi a zsinagóga érdekében. Egészen az utóbbi napokig. Farkas Zsuzsa kanizsai képzőművész kezdeményezésére, jelenleg még csak magánszemélyekből álló alapítványt hoztak létre a zsinagóga megmentésére. A műemlék felújításához hatalmas összegre, inkább 100, mint 50 millió forintra lenne szükség, ám az alapítvány életrehívói remélik, hogy kezdeményezésüknek híre megy az országhatáron túl is. Volt már korábban jelzés arra, hogy a városból elszármazott, jelenleg külföldön élő kanizsaiak — nemcsak e vallás gyakorlói—hajlandók lennének áldozni erre a célra. Ezen kívül helyben is szeretnének olyan programokat szervezni, melyekkel gyarapítani lehet az alapítvány vagyonát. Felvetődött például, hogy a zsinagógában a jelenlegi romos körülmények között alkalmanként hangversenyt kellene tartani, s adakozásra kérni az állampolgárokat. Az alapítvány nyílt, ahhoz bárki csatlakozhat. Számlaszáma: MHB 493-97543-7193. _M. L. Hírek A Főépítészeti Kollégium Szegeden a műemlékvédelem és az építészeti érdekvédelem jogalkotói feladatairól folytatott egyeztetést, majd állásfoglalást alakított ki az építésügy helyzetével kapcsolatosan. A tanácskozás tapasztalatait a kanizsai városrekonstrukcióban hasznosítják. A Deák téri rekonstrukció keretében elkészültek azok a burkolatfelújítások, melyek a tér megváltozott funkciójával függnek össze. A parkolót újrafestették, így a felülctcsökkenés ellenére sem történt férőhelycsökkenés. Apalini városrészben a családi házas lakótelep folytatásaként 43 Műsorajánlat Hevesi Sándor Művelődési Központ Augusztus 24—26: Gleisdorfifotósok kiállítása. Megtekinthető naponta a HSMK kiállítótermében 10— 13 és 14—18 óra között. Apolló Filmcentrum Apolló Filmszínház: Előadások kezdete: 18 és 20 óra. Augusztus 24—26: Furfangos gályarabok (olasz). Augusztus 2 7—29: A bankár (NSZK). Augusztus 30: Cső-retöltve (amerikai). Stúdiómozi: Előadások kezdete: 17 és 19 óra. Erotikus filmek 21 órától. Augusztus 24—26: Erkölcstelen mesék (francia). Augusztus 27—30: Szakaszvezető (videó, amerikai). Kert Filmszínház: Augusztus 24: Drágám a kölykök összemennek (amerikai). Augusztus 25—26: A légy II.(amerikai, 16 évenf.). Augusztus 27—28: Szellemirtók I. (amerikai). Augusztus 29: Könnyű vér (magyar, 18 évenf.). Augusztus 30: Szel-lemirtókll. (amerikai). ír db közművesített telek értékesítésének előkészítését kezdték meg. A telkek 600,-Ft/ négyzetméteres áron kerülnek forgalomba. Korpaváron a temető és a település között három közvilágítási lámpát szerelt le a Dédász. A lámpák eltávolítását a körzeti tanácstag javasolta, mert a lakóközösség szükségtelennek ítélte azokat. . Augusztus 20-án Eszteregnyén a templomkertben került felavatásra az I. és II. világháborús elesettek emlékmüve. Az emlékművet, közadakozásból, Meszes Tóth Gyula budapesti szobrászművész készítette. Valami bűzlik Újudvaron Néhány évvel ezelőtt Újudvaron kijelölték a szeméttelep helyét a Dózsa György utca végén. Igaz, külterületen, de ötven méterre a szélső házaktól. Úgy tűnik tehát, hogy a hely megválasztásakor hibát követett el a gelsei tanács és a KÖJÁL is, hiszen tíz egynéhány méterre egy patak ls folyik. Bár a KÖJÁL ugyancsak híres arról, hogy -minden^ kör- nyezetszennyező okot kivizsgáltat és szükség szerint bírságol most érthetetlen, miért nem intézkedik. Azt fel sem meijük tételezni, hogy nem is tud a szeméttelep létezéséről. Többször próbáltuk az illetékest elérni, eredménytelenül. A lakók mindenesetre jelezték, hogy a szeméttelep ott van. s hogy fertőzések melegágya. Nos, intézkedik-e valaki? Vagy isten malmai lassan őrölnek? V. J. 1990. augusztus 24. IX KANIZSA 3 Motocross Európa Kupa Junior csapatverseny Kanizsán A Nagykanizsai Motocross SC rendezésében nagyszabású nemzetközi motocross verseny színhelye lesz szeptember l-jén és 2-án a Petőfi úti versenypálya, ahol a Zala Hungária Kupa keretében nemzetközi versenyre és bajnoki fordulóra kerül sor. — Nagy megtiszteltetésnek vettük, hogy a MAMSZ motocross szakági vezetése ránk bízta a nemzetközi junior csapat Európa Kupa 2. fordulójának lebonyolítását. A 125 kem-es kategóriában, a 21 éven aluli crosso-zókválogatott csapatversenyében 10 ország indulhat • 6-6 versenyzővel, akik 3x20 + 2 kört teljesítenek, s közülük a pontversenybe a legjobb 4-4 versenyző eredménye számít — kezdte a tájékoztatást Kotnyek József, a „házigazda" sportkör elnöke. A nemzetközi versenyre a kanizsai szervezők már jó ideje nagy intenzitással és felelősséggel készülnek. A sokrétű szervezői, technikai munkák mellett nagy erőkkel dolgoznak az 1850 méteres versenypálya korszerűsítésén, annak további „nehezítésén". — Rangos mezőnyre van kilátás, s ez is magasszínvonalú szervezői és rendezői munkát követel tőlünk. Természetes, hogy minden tekintetben szeretnénk megfelelni az elvárásoknak, s olyan stábot hoztunk össze, akikkel képesek leszünk megbirkózni a nem könnyű feladattal. A több napon át itt szereplő versenyzőket a zöld táborban helyezzük el, köztük a meghívott osztrák, csehszlovák, jugoszláv, német, olasz, szovjet, bolgár, román, lett és magyar crossozókat — vette át a szót Gál László versenytitkár. — Kik alkotják a magyar csapatot? — érdeklődtünk Vaska Kálmán elnökhelyettestől. — Állandó kapcsolatban vagyunk Kökényessy György sporttárssal, a magyar csapat vezetőjével. Gyakran konzultálunk, elvégeztük a helyszíni bejárást is, s az apróbb hibákat már kijavítottuk. Megtudtuk, hogy a magyar csapat keretében nevezték a következőket: Kamrás Károly, Balogi Zoltán, Letky Zsolt, Soóky Zsolt, Jeszenszky Béla, Lilinger Patrik, Nagy Ferenc, akik remélhetőleg sikerrel veszik fel a küzdelmet a Jegyzett külföldi csapatokkal, versenyzőkkel. Egyébként az 1-5. helyezett csapatok pénzdíjazására mintegy 40 ezer forintot fordítunk a hagyományos díjazás mellett — mondta az elnökhelyettes, aki ugyancsak sokat fáradozik a versenyszervezésben is. A nemzetközi versennyel párhuzamosan pályára „lépnek" az OB 11-es versenyzők is, akik ezúttal a 7. bajnoki fordulót vívják a 125 és 250 kem-es ka- tegóriában. A versenyre ugyancsak szeptember 1-2-án kerül sor, amikor a crossozók 2x25 perc + 2 kört teljesítenek kategóriánként. — A beérkezett nevezések alapján 45 versenyző rajtol a bajnoki pontokért. A 125 kem-es mezőnyben 29 fő indul, köztük a mi gyerekeink, akik közül iQ. Vaska Kálmán az 5., Horváth György a 11., míg Zelen Zoltán a 22. helyről vág neki a kanizsai bajnoki forduló két futamának. A 250 kem-es kategóriában 16 versenyző rajtol. Ebben a mezőnyben a mi színeinket Weisz Ferenc képviseli, aki jelenleg a 9. helyen áll. Versenyzőink is jól felkészültek az újabb bajnoki fordulóra, akiktől a hazai pályán további előrelépést remélünk — hangoztatta a kanizsai crossozók új edzője, Tompek Alajos. A kanizsai kettős viadal szeptember l-jén 13 órakor kezdődik a szabad, majd időmérő edzésekkel. Szeptember 2-án 9.45 órakor tartják az ünnepélyes megnyitót, majd a versenyek 10 órakor kezdődnek a junior csapat EK 1. futamával. Ezt követően a bajnoki futamokra kerül sor (10.40-kor 125 kem 1. futam, 11.15-től 250 kem 1. futam), a junior csapat EK 2. futama 11.50 órakor startol, majd a bajnoki 2. futamokat rendezik meg (12.20 és 13 órakor). A viadal befejező részeként bonyolítják le a junior csapat EK 3. futamát, amely 13.40 órakor rajtol, s utána kerül sor az ünnepélyes eredményhirdetésre, a verseny színhelyén, a Petőfi úti cross-pályán. (balogh) Futószalagon Emléktornát nyert az Olajbányász ifiúsági labdarúgócsapata, amely a Csömödéren rendezett Szekrény László kispályás emlékversenyen valamennyi ellenfelét legyőzve végzett az élen. Az olajos-fiatalok a helyosztók során 2-1 -re nyertek Letenye, majd 6-l-re Szemenyecsörnye ellen. A döntőt Letenye vegyes ellen vívták, amelyet Solymosi góljával 1-0 arányban győztek le. Az első alkalommal rendezett emléktornán a sikert a következő csapat harcolta ki: Czigoth, Takács (kapusok), Matola, Pozsgai, Doszpoth, KapusL., Kutson, Solymosi, Váradi, Hollandén Edző:Bárdost Gábor. Az 1990/91. évi kosárlabda NB II- ben új csoportbeosztás készült, melynek Nyugati csoportjában szerepelnek a MÁVNTE csapatat A férfiak mezőnyében a vasutasok Oroszlány, SoproniMAFC, Győri KTMF, Fűzfő, Szombathelyi TK, Péti MTE, Kaposcukor II., Kaposvári Gazdász, Pécsi Postás. Bajai TK. PEAC, Z. Főiskola és a Keszthely csapatával küzd a bajnoki pontokért. A nőknél a MÁV NTE II. csapatának ellenfelei: ZTE-Ságvári, Zala Volán, PécsiTASI, Szekszárd II., Pécsi VSKII., SzombathelyiTK, Pécsi Postás, Komló, Bajai TK, Paksi Atom, Soproni Postás, Bonyhád. A Tungsram SE elnöksége utóbbi ülésén — többek között úgy határozott, hogy a női kézilabda szakosztály működését szünetelteti Az elmúlt bajnokságban 10. helyen végzett csapatot visszaléptették a további NB II-es küzdelmekből, melynek tehetségesebb játékosai átkerültek a helyi olajosokhoz. Kispályás foci Hétfőtol folytatódik a pontvadászat Augusztus 27-től folytatódik a városi kispályás labdarúgó bajnokság küzdelemsorozata. ^A bajnokság őszi fordulóit hétfőtől kezdve folyamatosan bonyolítják le a Mindenki Sportpályáján, így a hét minden papjára jut mérkőzés. A tavaszi idény befejezése után a csapatok zöme nem tért pihenőre, az ország különböző városaiban rendezett tornákon képviselték városunk színeit. így felkészülten váiják a hétfői rajtot valamennyi osztályban. A hátralévő fordulókban ipég keményt harc várható a helyezésekért, illetve a feljutásért és a kiesés elkerüléséért, így nem csoda, hogy nagy a készülődés a csapatok házatáján. A különböző bajnoki osztályokból az első kettő helyezett jut egy osztállyal feljebb, míg az utolsó kettő kényszerülbúcsúra, hogyjövőre egy osztállyal lejjebb próbálkozzon nagyobb sikerrel. Az éles pontvadászat 27-től a kispályán is folytatódik. Kézilabda Hazai környezetben rajtol a Tungsram NB I B-s férfi gárdája 16 Q KANIZSA 3 1990- augusztus 24. Visszapillantó Olajbányász—III. ker. TTVE 0-0 Képünkön a IH. ker. TTVE kapusa ment Skublics és Kiss elöl. (Fotó: Szakony Attila) NB II-es labdarúgó mérkőzés Az Olajbányász nyitómérkőzésére kellő önbizalommal készültek a csapat tagjai. Abban reménykedtek, hogy az első hazai mérkőzésükön győzelemmel mutatkozhatnak be, ami megfelelő lökést adhat a további szerepléshez. A csapatban több régi-új fiú is pályára lépett, és ezzel a mérkőzéssel debütált az új edző, Vlaszák Géza is. A leszerelt Farkas és Kiss mellett pályára lépett a vasutasoktól igazolt Visnovics, és új poszton szerepelt Iványi is. A nyitómérkőzésen a csapat lendületesen kezdett:, sokkal többet birtokolta a labdát ellenfelénél, az első 20 perc mégis szinte esemény nélkül telt el. Később számos lehetőség kínálkozott a piros-kékek előtt, de vagy a csatárok ügyetlenkedtek, vagy a vendegek védelme zárt jói. A gárda játékából hiányzott az átütőerő, többnyire középen erőltették a játékot, ezzel is megkönnyítve az ellenfél dolgát. Fordulás után tovább folytatódott a piros-kékek fölénye, az ellenfél még annyi gondot sem fordított a támadásvezetésre, mint azt tette a találkozó első részében. Újabb lehetőségek is kínálkoztak a góllövésre, de ezúttal sehogy sem sikerült a kapuba találni. A csatárok ügyetlenkedésein túl az eredménytelenséghez az is közrejátszott, hogy a középpályán szerepet kapott játékosok közül senki sem tudta az irányító szerepkört magára vállalni. Végeredményben egy alacsony színvonalú, de küzdelmes mérkőzésen az Olajbányász jobb összpontosítással, határozottabb támadójátékkal nyerhetett volna. A gólnélküli döntetlennel végződött találkozón küz-denitudásukért a csapat feltétlen dicséretet érdemel. A játék pedig reméljük még lesz jobb is... Vlaszák Géza, a csapat edzője a találkozó után: — A csapat első mérkőzésén három olyan játékosunk mutatkozott be, aki még nem vagy már régen játszott bajnokit a csapattal. így nem csoda, hogy egy kissé megilletődötten kezdtünk, majd később több helyzetet is clügyetlenkedtünk. Sajnos a befejezéseknél ezúttal szerencsénk sem volt, így kénytelenek vagyunk megelégedni az egy ponttal. Egyébként nem vagyok elkeseredve, teljesítményünk lesz még jobb is. Ma délután útjára indul a kézilabda, megkezdőd ik a baj noki pontvadászat a sportág második vonalában, ahol színeinket a Tungsram SE legénysége képviseli az 1990/91. évi küzdelmekben. — Az elmúlt bajnokságban, a 14 csapatos mezőnyben együttesünk a 13. helyen végzett, ám nem estünk ki, mivel időközben az MKSZ vezérkara átszervezte a bajnoki rendszert. Számunkra legfontosabb, hogy az eddigi egycsoportos mezőnyt Nyugati és Keleti csoportra osztották, s így az új bajnokságban 12 -12 csapat szerepel. A bajnokok egyenes ágon nem kerülnek az élvonalba, nekik még újabb erőpróbán kell résztvenni. Az NB l-es mezőnyben 11-12. helyezett csapatokkal vívnak majd osztályozót, s 4 közül a legjobb kettő lesz NB l-es—szólt a változásokról Pintér István, a lámpagyáriak szakágvezetője. A kanizsai fiúk sorrendben harmadik évüket kezdik az NB I B-ben, úgy hogy mindig szövetkeztek Fortunával. No, a most rajtoló új, s egyben jelentősen felhígult bajnokságban ilyen veszély nem fenyegetheti az „izzósokat". Sőt, hallani olyan elképzeléseket is, hogy a Tungsram-nak ebben a mezőnyben fel kell jutni a csúcsra. — Tudunk arról, hogy nagy elvárások vr.nnak velünk szemben, s ebben én személy szerint osztozok is a sportágat kedvelőkkel. A mezőny fele újonc, most kapcsolódik be a második vonalba a Soltvadkert, Ajka, Pestlőrinc, Hőgyész, a Tatai Honvéd és a Pilisvörösvár. No, de ezek számunkra többségében ismeretlenek, nem tudjuk, hogy milyen erőt képviselnek, csak következtetni lehet az NB Il-es eddigi színvonalról, ami jóval elmarad az NB I B-s követelményektől. Tehát, jó eséllyel pályázhatunk az 13. helyek valamelyikének a megszerzésére, amelyet az egyesületi vezetés a csapat számára megjelölt — mondta a szakágvezető. Az előző bajnoksághoz képest változott a játékosállomány. A már közölt versenyzők mellett Radovics visszaigazolt Várpalotára, Grőber átigazolt (Ó is Várpalotára került), Balogh visszament Pécsre, mígTakács az újonc NB I-cs Komlói Bányászhoz készül (a tárgyalások még folyamatban vannak.) Jó hír a csapat házatáján, hogy a sérültek felépültek, a Komlóról tavasszal átkerült Szopori ma délután végleg bemutatkozik új csapatánál. A lámpagyáriakkal készül az új szerzemény, Krich-enbaum is, de lapzártáig még nem sikerült volt klubjával megegyezni, s így mai bemutatkozása kérdéses. —A kerettagok július közepén kezdték meg a felkészülést. Tudatosan a bitumenes pályánkon folyt az erőgyűjtés, mivel a formábahozás időszakában számos előkészületi mérkőzésre szabadtéren került sor. Néhány nappal ezelőtt foglaltuk el „otthonunkat", az Olajbányász munkacsarnokot, ahol edzéseinket és bajnoki mérkőzéseinket tartjuk — magyarázta a szakvezető, majd a felkészülés tapasztalatairól így összegezett: — A kerettagok példás hozzáállást, nagy fegyelmet tanúsítottak a több mint 1 hónapos gyakorlás alatt. Keményen dolgoztunk, kellő erőalapot szereztek játékosaink, de a technikai és taktikai elemek terén van mit javulni. Nagy kár, hogy elmaradt a Georgikon Kupa, pedig az ottani 4-5 mérkőzés kellett volna a formábahozáshoz. A kanizsaiak ma (pénteken) 17 órakor hazai környezetben kezdenek. Ellenfelük a Dunai Kőolaj, amely az elmúlt bajnokságban legyőzte a lámpagyáriakat. A törlesztésre a következő kerettagok készülnek: Kálóczy, Bilicz, Gerencsér (kapusok), Szentes, Ojtó, Rodck, Kric-hembaum, Tiba, Kurusta, Szopori, Pánczél, Kosztolánczi, Sebestyén, Hunglcr (mezőnyjátékosok). A lámpagyáriak további őszi menetrendje a következőként alakul: 2. forduló, szeptember 2-án: Soltvadkert—Tungsram. 3. forduló, szeptember 8-án (szombat) 16.00 óra: Tungsram—III. ker. TTVE. 4. forduló, szeptember 15-én: Ajkai Ilungalu—Tungsram. 5. forduló, szeptember 21-én (péntek) 16.00 óra: Tungsram—Győri ÁÉV. 6. forduló, szeptember 29-én: Pestlőrinc—Tungsram. 7. forduló, október 5-én (péntek) 16.30 óra: Tungsram—H. Szon-dy SE. 8. forduló, október 12-én (péntek) 17.00 óra: Tungsram— Testnevelési Egyetem. 9. forduló, október 20-án: Ilőgész—Tungsram. 10. forduló, október 27-én (szombat) 15.30 óra: Tungsram— Pilisvörösvár. 11. forduló, november 3-án: Tatai Honvéd— Tungsram. (gh) Kanizsa — várospolitikai hetilap, megjelenik minden pénteken. Szerkesztő: Pék Pál. Tervező szerkesztő: László Károly. Szerkesztőség: 8801 Nagykanizsa, Ady u. 1. II. cm. Pf. 74. Telefon: 06/93/12-305. A szerkesztőbizottság tagjai: Horváth Mária, Kápolnás Zoltán, MartonGyörgyi, Tihanyi István. Kiadja a Zala Megyei Lap- és Könyvkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Jakab Vilmos. Komputertechnika: Zala Megyei Lap- és Könyvkiadó Vállalat Zalaegerszeg. Nyomtatás: Zalai Nyomda. ISSN: 0865-3879. Nytsz: B/PI IF/266/Z/1989. Teijeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj: egy hónapra 35, negyedévre 105, fél évre 210, egy évre 420 forint. Előfizethető a postahivatalokban és a kézbesítőknél. II. évfolyam. 3 j». szám 1990. augusztus 31. Ára 9.60 Ft KANIZSA VÁROSI HETILAP ír Választási előkészületek A városi tanács elnöke augusztus 16-án értekezletre hívta a pártokat és társadalmiszervezeteketaszeptember 30-i helyhatósági választási előkészületek ügyében. Zsoldos Ferencközölte, hogy az ón-kormányzati törvény előírásai szerint a tanácsnál Nagykanizsa városára vonatkozóan 15 választókéra letetés ezen belül 43 szavazókört állapítottak meg. (A választásra jogosult állampolgárok száma jelenleg 41.715 fő.) A tanács titkársága által kidolgozott javaslatot némi vita utána jelenlévőkegyhang üan elfogadták. A városi választási bizottság pártonkívüli tagjainak és póttagjainak személyi összetételére a tanács által javasolt dr. Baumgartner Imre és dr. Erdős László ügyvédeken, Janzsó Antal középiskolai igazgatón kivül a pártok és szervezetek Varga Ferenc nyugdíjas középiskolai tanárt. Polgár József ny. általános iskolai igazgatót, Csizmadia Ferenc ny. tanárt, dr. Tamai József ny. tsz. jogtanácsos és dr. Hartvig Ferenc ny. orvost javasolták Az 5 főből álló választási bizottság végleges összetételéről később döntenek Telefonvégen Horváth Sándor, a Zalahús Nagykanizsai Gyárának Igazgatója. — Érintette-e a Békéscsaba környékén nemrégiben lezajlott sertésvész városunkat? Olvasóink közül ugyanis többen látták a Gyulai Szalámigyár fehér szinű hentesáru szállító kamionját. r- Őszintén kijelenthetem, hogy a Békéscsaba környéki fertözött sertésekből gyárunk nem vett át nyershúst értékesítésre vagy feldolgozásra. Ilyenről szó sem volt. Egyébként a Gyulai Szalámigyárral mi nem vagyunk üzleti kapcsolatban, s Így áruszállító jármüveik gyárunkban nem Jártak. Valószínűleg a Balaton Füszért Béke úti telepén fordulhattak meg, ahová a változatlanul kitűnő minőségű gyulai kolbászt szállíthatták. Megjelenik minden pénteken Mi történt a DKG-ban? (4. oldal) — Csigatempó (13. oldal) Egy tanácsi rendelet halála (4. oldal) Ki érti? fT, oldal) sat E KANIZSA 2 1990. augusztus 31. Szent István Imre herceghez „Irgalmasságot akarok, nem áldozatot. „Légy türelmes mindenekhez, nemcsak a hatalmasokhoz, hanem azokhoz, akik nem férnek a hatalomhoz. (...) Légy majd mértékletes, hogy mértéken túl senkit se büntess vagy kárhoztass. (Cikkünk a 10. oldalon) (Szakony Attila fotóriportja) 1990. augusztus 31. E KANIZSA J 3 Az SZDSZ szerepe az önkormányzati törvények (jjjíi ^ínódosításábarK^ NYÍLT TER A helyhatósági választások előtt Nekünk „só"-nak kell lennünk, amely kis mennyiségben is nélkülözhetetlen! Antall József miniszterelnök úr az Országgyűlésen tartott .rendszerfolytatás" programbeszédében nagy nemzeti elhivatottságtudattal egy, a társadalom teljes keresztmetszetét érintő — .megnyugtató jó-kívánsághalmazzal" — ejtette ámulatba a hallgatóságot Fantasztikus mágiának tűnt, hogy a gazdasági élet élénkítése mellett az inflációt fékezik, és az adócsökkentés közben nem növekszik a költségvetési deficit. Nyilvánvaló, a közgazdasági automatizmusok másképp működnek, s ezt a műló .100 nap" tapasztalatai is bizonyítják a vegetációban vergődő emberek számára. Abeteijesztett önkormányzati törvénytervezetek elfogadása (pl. vármegye rendszer, főispán szerepe) közigazgatási, belpolitikai szempontból, az állami irányítási rendszer kizárólagos érdekeit és egyoldalúan működő mec- hanizmusát szavatolta volna! Az SZDSZ az alábbi döntő fontosságú változtatásokat javasolta és fogadtatta el az önkormányzati törvénytervezettel kapcsolatban: 1./ Nem lesz vármegyerendszer és főispán. A megye hatalma csak a közös intézmények fenntartására korlátozódik, a helyi önkormányzatnak semmit nem írhatnak elő. A főispán helyett köztársasági biztos szerepel, akit a parlament javaslata alapján nem a kormány, hanem a Köztársasági Elnök nevez ki. 2./ Nagykanizsa számára jelentős eredmény: a megyei jogú várossá válás feltételének (50 ezer lélekszám) módosítása. Városunk is kérheti a megyei jogokat, amelyek a környező települések .átállási" szándékát indukálhatja. 3./ A hatósági jogkörök törvényes képviselője a jegyző és nem a polgármester. Következésképpen a polgármester nem épülhet be a hierarchikus államigazgatási mechanizmusba. 4./ A helyi önkormányzat hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben pl. a megye-határon működő önkormányzat kérheti az országgyűléstől átsorolását más megyébe. 5./ Az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását gátló okokat a parlamenti testületnek kell megszüntetni. Az SZDSZ a társadalom egészében gondolkodva, javító szándékkal, jogi garanciákkal, egyértelműen megfogalmazott törvények alkotására törekedve készül a helyhatósági választásokra. VíoU~Gg£rgy SZDSZ Csoportunk szilárd elhatározása, hogy helyhatósági választásokon saját Jelölteket állit. Olyan személyeket kívánunk az MDF .színeiben" Indítani, akik elfogadják programunkat, és élvezik környezetük bizalmát. A képviselőtestületi Jelölteket a párton kívüliekből, és az MDF helyi tagjai közül választjuk ki. Elképzeléseink szerint ők nemcsak közvetlen környezetük érdekelt lesznek képesek képviselni (például egy járda kiharcolásával), de áttekintéssel rendelkeznek majd az egész várost érintő ügyekben, és a város életét irányító testület munkáj ában érdemben tudnak részt venni. A polgármester esetében nem tartjuk lényegesnek pártállását. Legyen köztiszteletben álló, és rendelkezzen azokkal az adott- ságokkal, amelyekbirtokában menedzserként képes irányítani a hivatal munkáját és megválogatni munkatársait. Valójában a munkatársak azok, akiknek a szakértelme jó értelemben .profivá" teheti a testület munkáját. Ugyancsak a leendő polgármestertől váijuk, hogy a hivatal munkáját végre igazán szolgáltató Jellegűvé tegye. Mottónk: ÚJ embereket, — ne az eddigieket új arccal! * Az előző sorokat első kiadványunkban, az 1989. augusztus 20-ra megjelent KANIZSAI DEMOKRATA-ban fogalmaztuk meg. Úgy gondolj uk, hogy—bár ez alatt az egy év alatt nagyot fordult a világ — az akkor megfogalmazott elveket ma is vállalhatjuk. MDF Nagykanizsai Szervezete Akárhányszor kiejtem: ká-dé-en-pé, valami dallamos, ívelő, lobogó érzés villan bensőmben, mint amikor a zászlót meglebbenti a szél; így röviden is kedves: KDNP. Történelmi párt, tiszta múltú párt, világnézeti párt! Programunk szerint .Pártunk eszmei alapja a keresztény világnézet, nemzetünk Szent Istvánig visszanyúló történelmi öröksége. Világnézetünk az egyetemes emberi értékek elismerésén, tiszteletén nyugszik, azok szolgálatára, megvalósítására kötelez bennünket. Értékrendünk középpontjában a felebaráti szeretet parancsa áll. .Mit is akarunk? Már kezdjük elhinni, hogy megvalósítható lesz — nemcsak papíron —: a demokrácia, mely nem túri a korrupciót; a jogállam; az egyéni képességek szabad kibontakoztatása; önkormányzatok: nemzeti újjászületés; tulajdonviszonyok megfontolt átalakítása; nemzetpusztulásnak gátat vető egészségügyi ellátás; szociális védőernyő; s mindez a kereszténydemokráciában! Itt helyben pedig az önkormányzati képviselők döntései által. Felelősségük óriási! Közvetlen környezetünkben kell a virágzó jólétet megteremteni, nem embertársaink rovására, de a munka és a rátermettség alapján, a lehetőségek tisztességes és maradéktalan ki- használásával. Tartalékaink vannak, nézzünk magunkba! Nemcsak várakozunk-e, hogy majd valakik megteremtik az új és szebb jövőt?, nem vagyunk-e ellendrukkerek vagy kishitűek?, félünk talán?, — hisz ma könnyen megkaphatja bárki a munkakönyvét. Kell, hogy legyünk egyre többen, akikhiszünkavissza-fordíthatatlan rendszerváltásban, gazdasági és erkölcsi felemelkedésünkben, — a hitoktatás segítségével— a lelkiismeret kiművelésében, mert Mindszenty József hercegprímás szaval szerint: .Ha a hitetlenség polgárjogot nyer, fölséges, nyilvános hitvallás kell. Ha ölnek, fajtalankodnak, lopnak, rágalmaznak, sürgessétek és érvényesítsétek a két kőtábla polgárjogát! Ha van pöffeszkedő és szemérmetlen korrupció, legyen tógája a tisztességnek is." A mi képviselőjelöltjeink ezekkel a gondolatokkal indulnak a választási küzdelembe, s Önöket kéljük, akik egyetértenek velúnk, támogassanak bennünket a törvényben előírt szükséges számú aláírások megadásával, a nagy napon pedig az egyéni Jelöltjeinkre és a pártunkra adott szavazataikkal. Palotás Tibor Megalakult Nemzeti Az a politikai kiábrándultság, amely ma hazánkat jellemzi, szükségessé tette, hogy egy új, politikai pártoktól független tömegmozgalom bontakozzon ki. Ez a tömegmozgalom célul tűzi ki az emberek korrekt tájékoztatását az ország gazdasági és politikai gondjairól, a vélemények széles körű fi-gyelembevé telével. A szervezet (FNM) a józan ész, a higgadtság elkötelezettjeinek mozgalma kíván lenni. Célja meggátolni, a Független Mozgalom ÍIK? hogy a gyarló emberi ösztönök bármilyen formában, szánben vagy köntösben uralmon maradhassanak, vagy uralomra juthassanak. A nemzeti szövetség kiépitése, a nemzet felemelkedésének a legfontosabb és elsőrendű feladata. Az FNM biztosítása országos mozgalomként, nagykanizsai székhellyel 1990. augusztus 24-én a Zala Megyei Bíróságon került bejegyzésre. V. J. Fórum Alapítvány A jövő érdekében C KANIZSA Mi tőrtént a DKG-ban? Konok hitű úttalanok Ahogy rámkös2önt a zömök, szőke ember, hirtelen nem tudtam, honnan ismerem. Aztán derengett, hogy találkoztunk már kcso ősszel, de akkor támadóbb kedvű volt, harcra kész, most tétova és lassú. Igazában azonban — akkor és most is — konokul hitt. 1989 novemberében sorra bukkantak elő a nevek: B. Józsefé, T. F-néé, Sz. Lajosnéé, Farkas Józsefé (o a ml emberünk), s mind a DKG-bol. Egyetlen tény kapcsolta őket össze: váratlanul az utcára kerültek, vagy méltatlan eljárással alacsonyabb munkakörbe helyezték Őket. És mind azt akarták, írjuk meg, hogyan bánnak el a gépgyár vezetői — egykori MSZMP-s káderek, hatalmukat mentők —• azokkal, akik kritikával szólnak, akik a bolseviki úrhatnámságot támadják, kiknek szavát mások is erősítik, ha csendesebben, ha félve, ha névtelenül is. De Farkas József, az egykori újító, a kiválóan dolgozó meós ügye más volt. Ő a gyárban maradt, technikusi végzettséggel esztergályos lett anélkül, hogy a környezetében bárki értette volna, mivel szolgált a lefokozásra. A DKG I. üzemének ötven dolgozója akkor levelet irt Tornyos Ferenc vezérigazgatónak, leszögezve: Farkas Józsefmindig kifogástalan munkát végzett, áthelyezése a MEO szakmai színvonalát rontotta, emberségében alázta a dolgozót, a gyárban pedig felháborodást keltett. Tornyos Ferenc azonban hallgatott, s bár 1990januáijában az üzembe látogatva, a neki szegezett igazság hallatára magából kikelve utasította vissza, hogy hibát követett el, és a felelősséget Farkas József üzemegységének vezetőire hárította, az egykori meóst nem rehabilitálta, a feszültség azóta is lé-tezik. A bátran szólók elbizonytalanodtak, mert Damoklesz kardjaként függ fejük felett az elbocsájtás veszélye. Farkas József, az esemény hatására, márciusban kórházba került, s onnan — megtört emberként — a napokban tért vissza. A történteket azonban nem feledheti. Most nézem őt, aki 39 évet töltött a gyárban, zömmel középvezetőként, aki a meghurcolás ellenére sem akar munkahelyet változtatni, mert összeforrt a DKG-val, és hisz a kollektíva segítőkészségében, ám nagyot csalódott már az „új" rendben is, nem érti az ígéretek és a valóság kgzti rafinált különbségeket, csak azt, hogy a „nagytakarítás" késik, a megalázottakon senki sem segít, hiszen a főnökök ma is főnökök, s ha meg is szűnik az osztály, amit vezettek, már az új irodában terpeszkednek, s hogy személyzetisként, nágyhangú munkásőrként kin rúgtak nagyobbat, az senkit sem érdekel. Mert kéz kezet most. Farkas József azonban talaját vesztve is vár, és áz ezerszer elátkozott sajtótól reméli, hogy a darázsfészekbe nyújjon. Nos, ml történt a DKG-ban? Viijuk, hogy többszöri itfán-Ikozás után, elfogadható időben fogadjanak, s hogy a bizonyítvány magyarázása helyett az emberről is szó essen. Pék Pál E < gy tanácsrend el et „halála" Kanizsa—Gödöllő—Kaposvár között ingázik, de akik ismerik, megmondhatói: Tallós Emil állhatatos ember. Sok egyéb mellett két dologban hasonlít édesapjára. Végzettsége alapján szinténjogász, s ahogy teltek az évek, úgy erősödött benne is a politikus hajlandóság. A lakásában őrzött korondi fazekas remekek az erdélyi nagyszülőket idézik, a vitákban sarkított érvelés és a lényegre törő fogalmazás azonban már az apát. A Kaposvárról alig két esztendeje Gödöllőre költözött pergő nyelvű jogász véleményei, állásfoglalásai gyakran kavarnak vihart. Erről korábban somogyi, manapság foként gödöllői ismerősei, demokrata fórumos elvbarátai, s főleg ellenfelei mesélhetnének. Egy tény, a munkában, hétköznapi tevékenységében, vitákban megnyilvánuló döntései nézőponttól függően kérdőjelezhetők, jószándéka kevésbé. Többek között erről beszélgettünk egyik nagykanizsai látogatása alkalmával, s az idő rövidsége miatt Gödöllőn fejeztük be az eszmecserét. A panel-összkomfort, a két kamasz fiúgyerek, a tizenkettő egy tucat bútorgamitúra, a gazda mesterkedő kezét váró üres falfelületek érzékeltetik anyagi helyzetét. Másként gondolkodását azonban önzetlen, merész döntéssel bizonyította. — Az egyre élénkebb politikai életben szükségét látom egy olyan alapítvány kezdeményezésének, amely idővel elvbarátaim javát szolgálja, és a Demokrata Fórum anyagi támogatását, különféle tanfolyamok, tanulmányutak szervezését, a belső tájékoztatási feladatok megoldását segíti — mondja a 45 éves dr. Tallós EmÜ. — Volt némi dugi pénzem, azt szántam erre a célra; ma már Fórum Alapítvány néven kamatozik, jövőnk érdekében. —Én tízezer forintról tudok — pontosít Magda asszony, a feleség. —Való, a csekk azóta sem került elő, így megdönthetetlen bizonyítékként kénytelen vagyok elfogadni az elhangzott összeget — közli mosolyogva. E fontos papír elkallódásának mikéntjére így hónapok eltelte után röpke öt perc alatt nem tudunk fényt deríteni, azt azonban már jó memóriára valló pontossággal közli a házigazda, hogy a budapesti Schamschula György, Csóti György és Olajos Csaba az elsők között voltak, akik anyagilag ugyancsak támogatták az ötletét. Közben kávéval szolgál a háziasszony, majd sokat sejtető-en közli: — Azt már én is fejből tudom, hogy az Országos Kereskedelmi és Hitel Bank 216-11131 számlaszámán gyűlik a forint az alapítványra. — A Demokrata Fórum országos elnöksége kilenc tagú kuratóriumot hozott létre, amely a majdani támogatások pályázat úQán történő elnyeréséről dönt. A Fórum Alapítvány hozadékából — a befizetések köztudottan levonhatók a személyi jövedelemadóból — támogatható lesz az általunk képviselt politikai platform. Ugyancsak ezt az alapot növeli az a bevétel, amely az alapítvány által kibocsátott ötvenezer darab emlékérem bevételéből származik. A 26 grammos, 42.5 milliméter átmérőjű alpakka érem tervező-alkotója a Szentendrén élő, Munkácsy-díjas Csikszentmihályi Róbert szobrászművész. Ó az érem tervezését, kivitelezését ingyen vállalta. Aki gazdája kíván lenni, vagy éppen gyűjteményét szeretné gyarapítani a legújabb éremmel, 320 forintért hozzájuthat. Bár a Demokrata Fórum országos elnökségétől is megrendelhető levélben, ma már minden helyi szervezetünk — így a nagykanizsai is — árusítja. — Ismereteim szerint a Fórum Alapítvány egyike az első magyar politikai alapítványoknak. Milyen az érdeklődés? —Valójában az utóbbi egy-két hónapban kezdtük népszerűsíteni. Tavaly októberben felvettük a kapcsolatot az NSZK-beli Konrád Adenauer Alapítvánnyal is — Emlékérmünk első példányai már eljutottak Svájcba, Kanadába, az Egyesült Államokban, csakúgy mint Ausztriába, Franciaországba. A magunk módján kapcsolatokkal és érménkkel is segíteni kívánjuk a demokráciához vezető út lerövidítését — mondja befejezésül dr. Tallós Emil, a Fórum Alapítvány szóvivője. Gy. A. A napokban egy Földművelődésügyi . Minisztériumi vizsgálat után a surdi tanács elmarasztaltatott, mert 1987-ben kellően meg nem fontolt, az állattartást erősen korlátozó intézkedést hozott. A minisztérium felszólította a tanács vezetőjét, hogy a rendeletet vonják vissza. Örömmel nyugtázzuk, hogy a vállalkozások fellendítését célzó kormányprogram meg- valósításának elősegítésére tették meg ezt a lépést, hiszen a vizsgálat szerint a helyi tanács .túlzó", és nem mindenkire érvényes ren- delkezést hozott. Figyelmen kívül hagyta a falu érdekeit, történelmi hagyományait, és kellően meg nem fontolt lépésével súlyos károkat okozott az ország gazdaságának. A vb-titkár és a tanácstagi testület felelőssége immáron bizonyított. (Olvasóink emlékeznek: írtunk erről bőséggel.) Igaz, azóta a tanácstagok többsége már nem tanácstag, s bár az új testület hónapok óta szorgalmazza a kérdés újbóli napirendre tűzését, a vb-titkár még mindig halogatja azt. Lám, a volt MSZMP idejéből a falvak élén maradt és változtatásra képtelen helyi kiskirályok az utolsó leheletükkel is a haladás, a fejlődés ellen próbálnak tenni. Az új kormányzat azonban segít. S ez követendő lehet a Nagykanizsa környéki falvaknak ahhoz, hogy a sikertelenség kockázata nélkül polgáraik ismét a maguk urai lehessenek. Mert a törvénytelenség mindig lelepleződik. -Vízvári - \l/ \»/ \f/ r^Cltlo rf/lo vj/ \»/ /i\ /ín /k v^SlllagucI ™ /i\ /én KANIZSA Rákérdeztünk: Miért kritikus a helyzet a Principális csatorna mentén? Tarnóczky Attilaországgyűlési képviselő legutóbbi lakossági fórumán szóba került, hogy kritkus helyzet alakult ki a Principális csatorna mentén, annak déli végén, s Nagykanizsa Bajcsa városrészét, valamint Fityeház és Murakeresztúr községeket rendkívül kellemetlen szagú bűz árasztotta el. A Szerit István napi kanizsai ünnepségen tartott rövid beszédében a kérdést érintette Keresztes K. Sándor környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter is. A hír hallatán felkerestük a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Kerületi Felügyelőségét, ahol Megyesi Dezső kerületi felügyelőtől kaptunk tájékoztatást: — Nagykanizsa szennyvize a Dencs árkon ós a Lazsnak csatornán keresztül a Principális csatornába ömlik, onnan pedig a Murába kerül. Mivel a város szennyvíztisztító kapacitása aszennyvíznek csak mintegy ötven százalékát tudja tisztítani, a többi víz—naponta átlagosan tízezer köbméter—tisztítás nélkül távozk az árokba és a csatornába. Ha sok a csapadék, akkor nincs probléma, az idei aszályos időjárás folytán azonban a Principális csatorna vízhozama minimálisra csökkent, lerakódás képződk, s elmarad a megszokott öntisztulási folyamat. A körülmények folytán nagy a bűz, s ez érzékenyen érinti Bajcsa, Fityeház és Murakeresztúr települések lakosságát A kerületi felügyelő véleménye szerint a kritikus helyzetre hatással van a Palintói nyugatra eső, az Alkotmány Mgtsz tulajdonában, illetve egy kft. kezelésében lévő halastó esetenkénti vízigénye a Principális csatornából, sőt a pötrétei tőzegkitermelő üzem halastavainak .vízelszívó" hatása is. — A helyzeten a jelentős csapadékmennyiség feltétlenül segítene, mert ez lökésszerűen kimosná a Principális csatorna déli végét. Igazi megoldást azonban a szennyvíztisztító telep bővülése hoz—mondta Megyesi Dezső. Vajon hogyan látják a helyzetet a szomszédban, a Dél-zalai Víz-, Csatornamű és Fürdő Vállalat Kisfaludy utcai központjában: —A Principális csatornában már hónapok óta nincs elegendő folyóvíz, s a tél óta tartó csapadékhiány erősen érezteti hatását. Mi a jelenlegi szennyvíztisztító technológiával képtelenek vagyunk úrrá lenni a helyzeten. A körülményekben .ludas" a Sörgyár is, amely a nyári termelési csúcsban háromezer helyett ötezer köbméter szennyvizet bocsájt ki naponta. Ezért szükségesnek látszik egy sörgyári előtisztítómű létrehozása is — mondta Kovács Antal igazgató. Az ügy tehát megoldást sürget. Úgy gondoljuk azonban, hogy a következő lépés a Sörgyáré. Tihanyi István Sánc. A kívülálló számára idill, az ott lakónak gond. Mert szennyvízelvezetés nincs, az áramerősség ingadozik, az antennarendszer silány; tíztizenöt házhoz tartozik egy antenna, s míg az első házban élvezhető az adás, az utolsókban szellemképekkel viaskodnak a tévé nézői. A kábeltévének pedig se híre, se hamva, s bár mindenki áhít-ja, senki sem tesz érte semmit. A posta fél tizenkettőig tart nyitva (miért ne, hisz a csúcsforgalom délután van!), ezért akinek sürgős postai ügye van, mehet Kanizsára, busszal. Plusz 16 forint „ajándék" a Volánnak. A kultúrházban program semmi, pókháló dögivei. A kaposvári út viszont mozgalmas. Sebességkorlátozásról senki sem hallott, s a buszmegállóknál a túloldalra igyekvők igencsak kapkodják a lábukat az autók elől. Eligazító tábla, rendőr mutatóba se. Sánc. Kacsalábon forgó házak, s „Balkán" a szolgáltatásban. Persze, van segítség, hogyne! Tudják, mert mondják: Majd magatok, sánciak! Dehát nem lehet mindent a „te laksz ott, te fizetsz" alapon megoldani. Elkel a tanácsi ez meg az, urak! Mert Sánc nem önálló falu, Kanizsa része. De a manapság önmagát mentő apparátus Sáncig — úgy tűnik — már nem lát. Karcai András A nagykanizsai Ifjúsági Ház csillagász klubja nyáron sem szünetelteti foglalkozásait. A „canis major" csillagdában Vilmos Mihállyal, a klub egyik -y. ......................................................... 6 ( KANIZSA ) 1990. augusztus 31. Emberek, sorsok Kárpáti raBszódia (2.) Ártatlanul elítélve adott utoljára éleseit magáról. Mert 1948 nyarán jött a hivatalos értesítés, az ungvári anyakönyvi hivatalnak, hogy meghalt. A halál oka „a végtagok elfagyása" volt. Nagyon nehéz éveket éltünk át ezután. A lakásból kitettek, és édesanyám három gyerekkel hajlék nélkül maradt. Albérletbe kellett mennünk, de jó emberek befogadtak egy szobába. A teljes vagyonelkobzást csak azért nem hajtották végre, mert még ebben az .embertelen" rendszerben is volt egy olyan kikötés, hogy ahol az elitélt után gyerekek maradtak, ott nem volt szabad végrehajtani a teljes vagyonelkobzást, így csak a bútorzat egy részét vitték el tőlünk. A hivatalos értesítés ellenére még sokáig reménykedtünk, hogy hátha megjön édesapánk, hátha nem igaz, nogy meghalt. De hiába vártunk, a sors kegyetlen volt hozzánk. Csak az mentett meg bennünket (édesanyámat és engem, aki akkor már 18 éves voltam) a teljes kétségbeeséstói, hogy a két kisebb testvért fel kellett nevelni. A húgom 12, az öcsém 7 éves volt abban az időben. Ez adott erőt édesanyáimnak, hogy nem roskadt össze a bánat terhe alatt Senkinek nem kívánom, hogy olyan élete legyen, mint a mi családunknak kijutott. A társadalomból kitaszítottan, szegényen, nélkülözések között éltünk, a megaláztatásról nem is beszélve. Bízom abban, hogy most már olyan élet következik itt, Magyarországon, de még a Szovjetunióban is, amikor nem kell attól tartani senkinek, hogy családjától elszakítják, börtönbe záiják hamis vádak alapján és ártatlanul elítélik. Úgy tudom, hogy Eszeny községben is, mint Kárpátalján sok más településen, emlékművet állítanak azok nevének feltüntetésével, akik valahol messze idegenben, jeltelen sírban alusszák örök álmukat. Ezen az emlékművön lesz az édesapám neve ls, sehol máshol, mert az orosz mezőkön nem jutott, egy fejfa, s talán még koporsó sem az ártatlanul elhurcolt, ártatlanul elítélt rabnak. Csak emlékezetünkben él tovább. Nyugodjon békében! -gh- Abban a hitben folytatom ezt a visszaemlékezést, hogy emléket állítok a lágerben meghalt édesapám jeltelen síijára, valahol Oroszországban. A háborút megelőző, a háború alatti és utáni években Kárpátalján Eszeny községben laktunk. Mint köztudott, Kárpátalját az 1945-ben megkötött szovjet— csehszlovák szerződés értelmében egyesítették Szovjet-Ukrajnával, így a terület oda-csatolásával, mint mindenki más, aki e területen élt, mi is szovjet állampolgárok lettünk. (Magyar állampolgár és nagykanizsai lak9s 1971-ben lettem.) Édesapámat 1946. október 16-án váratlanul letartóztatták. Feltehetően koholt vádak alapján (soha sem tudtuk meg mivel vádolták). A zárt tárgyaláson, 1946. december 31-én, ahol sem én, sem családunk egyetlen tagja nem lehetett jelen, 5 évi börtönbüntetésre, 3 évi szibériai száműzetésre és teljes vagyonelkobzásra ítélték. Azt, hogy megtörtént a tárgyalás, és hogy elítélték, jóval később, a hivatalból kirendelt védőügyvédtől tudtuk meg. Természetesen fellebbeztünk a népbíróságnál; ekkor már mi fogadhattunk védőügyvédet. A fellebbezési tárgyalás 1947. tavaszán volt Ungváron. A szünetben, kb. 10 percre találkozhattunk édesapámmal a bírósági folyosón, amíg a bíróság elvonult ítélethozatalra. A bíróság aztán az elsőfokon kihirdetett ítéletet, annak megváltoztatása nélkül meghagyta. A letartóztatás és a fellebbezési tárgyalás közötti időben nem találkozhattunk, politikai foglyoknál nem engedélyezték a .beszélőt". Csomagot (élelmiszert) korlátozott mennyiségben adhattunk be (hetenként egyszer), s ott kellett állni sokszor egész délelőtt, ha esett, ha fújt, a szabadég alatt, a magas falaktól határolt folyo-sószerű bejáratnál. Délben vagy délután adták ki az üres edényeket, meg néhány szavas üzenetet, mert kegyesen megengedték, hogy így adjon életjelt magáról az elítélt, vagy a még vizsgálati fogságban lévő rab. A Szovjetunióban az volt a gyakorlat, hogy a foglyot csak a tárgyalásig tartották börtönben, utána lágerbe vitték. így a fellebbezési tárgyalás után édesapám is Oroszországba került. Minden héten, legalább egy alkalommal vitték a rabokat a lembergi gyorsvonathoz kapcsolt rabszállító kocsiban valahová... A rabszállító kocsit mindig a mozdony után, első kocsiként sorolták be. Ez egy 4 tengelyes, külön rabszállításra készült kocsi volt, ugyanúgy fülkékkel, mint a normál vasúti fülkéskocsiban, csak mindenütt vasrács, vasrács... A rabnak állni, vagy ülni nem lehetett a fülkében, fekve — Nyugi, anyu, vigyázni fognak rám! — Tudom, kicsikém! H. M. szállították, fülkénként 6-8 főt, kétoldalt az erre a célra kiképzett „polcokon"... Édesapám fájdalmát és bánatát a rabságban, azzal próbáltuk enyhíteni, hogy néha-néha küldtünk neki csomagot, s ő is írhatott már levelet. Jöttek a „háromszögűre" hajtogatott levelek, amelyekben még biztatott, hogy jóra (jobbra) fordul a sorsa, ezzel együtt a mi sorsunk is. Nem így lett! 1947/1948 telén azt írta: „az ujjaim vége a kezemen és a lábamon megfagyott". Az utolsó levelet már más írta helyette. A megfagyott ujjakkal nem tudta megfogni a „ceruzát". Valahol az Ural hegység déli részén, fenyőfa kitermelésnél dolgoztatták a rabokat, 40-45 fokos hidegen. A szverdlovszki terület „Tábori" nevű járás, Ker-cseny helységéből, a lágerből A mama még ott áll, nem mozdul. A csöppség visszaint neki: Isten tudja, miért, a szeptemberi első csengetés mindig megremegteti, átmelegíti a szívemet. Számomra csodaszép az a pillanat, amikor az iskola kitáija kapuját és magába öleli az egészséges színű, vidám gyereksereget. Jönnek nevetve, vidáman, egymás szavába vágva mesélik a nyári élményeket. Örülnek a találkozásnak, örömük elnyomja még az iskolakezdéstől való viszolygás érzését is. És jönnek közöttük édesanyjuk, édesapjuk kezébe csimpaszkodva a legkisebbek, az első osztályosok. Lépésüket komótosan, nagyosan szüleikéhez igazítják, hiszen már komoly iskolások, ha valaki nem tudná. Szemükben kíváncsiság, félelem, bizonytalanság. Az egyik pöttöm — félig édesanyjába bújva — megáll előttem. Felnéz rám nagy, barna szemével. Nem szól, de értem, mit kérdez: Jó lesz nekem itt? Én is csak tekintetemmel válaszolok, biztatom: Fel a fejjel! Szeretni fogunk. Megtanulsz majd ezer csodát. Szép kecses, és rakoncátlan, nehéz betűket, amelyekből szavakat tudsz varázsolni a füzetedbe. Megismered az olvasás gyönyörűségét. Minden menni fog, ne félj, csak te is akard! Megfogom aprócska kezét. Először tétován, majd feloldódva belesimul a tenyerembe. Érzem, rám bízta magát, örülük, és mégis nehéz a lélegzetem. Anyja kezét lassan elengedi, és hozzám igazítva lépteit befelé indulunk. 1990. augusztus 31. ■ Q KANIZSA Ji 7 1988-tól tagadhatatlanul felgyorsultak a társadalmi-politikai változások. Az átalakulás lényegi tartalmát magam is üdvözlőm, de nem minden kétely nélkül fogadom a felhangokat. Az igazság próbaköve ugyanis soha nem a hangerő. Engem már .megetetni" nem lehet, etettek eleget. Elfogadni csak a saját szűrőmön áteresztett információkat tudom. Hiszen olyan újraértékeléseknek lehetünk tanúi, amelyek világosan nem zárják le az előzőt, itt kezdődnek az én dilemmáim, és — gondolom — másoké is. Vegyük sorra: Az 1919-es tanácsköztársaság munkásparaszt katonái Immáron nem hősök, a fehér terror áldozatai semmirekellők; — az antifasiszta harc színe-java a FKgP. KDNP soraiból került kl (Antall József szavai nyomán), az MKP-t említeni sem lehet; — az ország újjáépítésének sikere ma már mindenki helytállásának köszönhető, csak a kommunistáknak nem; A városi vöröskereszt vezetőségének meghívására tizenhét gyermek érkezett kísérőkkel Nagykanizsára a romániai Ko-vásznából. Mint dr. Buzássy Sándomé titkár elmondta, tizenhárom család jelentkezett, hogy otthonukat, vendégszeretetüket megosztva az itt tartózkodás 10 napjából az első kettőt velük tölthessék a kis vendégek. A szülök és a gyermekek a Hámán Kató Leánykollégium tanácskozótermében várták a kovásznaiakat 18-án, a késő esti órákban. A várakozás perceiben beszélgettem a vendégvárókkal. A hatodikas Molnár Gyurka szüleivel jött a vendégek elé. — Egy kisfiút szeretnénk vendégül látni, mert ketten vagyunk fiútestvérek, de ha lány lesz, az sem baj. Balatonmárlán leszünk vasárnap és hétfőn. Kirándulunk, fürdünk, fagyizunk, napozunk, este szalonnát sütünk, jókat beszélgetünk. — a fasiszta háborúban való részvételünk Igazságos küzdelemmé változott (Kéri Kálmán); — az 1956-os ellenforradalom forradalommá dicsőült, a szerepek átiródtalc aki akkor pártházat, kö- zintézményt védett es lemészárolták, gonosztevővé vált (tán őket ls elsiratja valaki). a kegyetlen lincselő pedig hőssé, szabadságharcossá avanzsált (differenciálás nélkül); — a .vörös és zöldbárók" garázdálkodása nyomán a nép „megnyomorítása" Jegyében a 70-es évek közepéig emelkedett az életszínvonal: — az iskolai nevelésből, oktatásból száműztük a materializmust, helyette beengedjük az Idealista felfogás hirdetését (ez lenne a de-politizálás?): — a iégyveres testületeket depolitizáltuk, de a FKgP a hadseregben már pozíciókat kíván, s nemsokára tábori Molnáriból jött Kósa Istvánné, a Tejipari Vállalat dolgozója. — Egyedül élek, a gyermekeim már kirepültek a családi fészekből. Két kislányt szeretnék magammal vinni. Szívesen megtenném ezt máskor ts, mondjuk húsvétkor vagy karácsonykor. Vasárnap délelőtt templomba megyünk, a program többi része a kislányok kívánsága szerint történik majd. Tóth Gabriella és Tóth Edit az édesanyjukkal és egy náluk nyaraló kislánnyal várják a Romániából érkezőket. — Már régóta készülünk erre a vendéglátásra — mondja Edit, aztán Gabriella veszi át a szót. — Egy fiút szeretnénk választani, mert a családban apu az .egyetlen fiú". Hogy mit fogunk csinálni együtt a hétvégén, az az időtől és a vendégünk kívánságától is függ. Ajándékot fogunk adni a sajátunkból is, hiszen annyi könyvünk, játékunk van — mondja Edit. lelkészek is állományba kerülnek; — burkolt üldöztetésnek van kitéve a volt MSZMP760— 800 ezres tagsága, holott 90— 95 százalékuk a döntések közelébe sem jutott; — a marxi-lenlnl elméleti értékeketdülerenciálás nélkül ki kell dobni a szemétre, holott számos értékes gondolatot hordoznak, s még senki tételesen át nem dolgozta, csak elutasította őket; — szakembereket mindenhová — hangzik a választási kampányjói Ismert szövege — . de a csúcsokon mintha más szempontokjuttatnák vezetői székhez a minisztereket, államtitkárokat (pl. Antall József, Für Lajos, Raffay Ernő. Gerbovics Jenő, Szabad György esetében). így már érthető, hogy miért a múlttal foglalkozunk szükségtelenül nagy energiával, és nem a napi és a közeljövő feladatainak megoldásával. (Ők történészek!) — Véletlenül értesültünk ar-roJThogy romániai magyar lá-nyok-fiúk Jöhetnek kanizsai családokhoz, s az elsók között Jelentkeztünk — mondja Sósné Macsek Rozália. — Három klslánv van otthon, egy fiút szeretnénk'' vendégül. Nagyon készültünk erre a napra, sok kis ajándékkal, gazdag hétvégi programmal. Hogy miért vállaljuk mindezt? Egyszerűen szeretjük agyerekeket— teszi hozzá férje, aki már az állomáson várta a csoportot. A Hegedüs-család szóvivője ezúttal az állandóan mosolygó, csupavldám Judit, nővére szóhoz sem JuL — Két vendéget várunk, ha lehet egy kislányt és egy kisfiút, de ha két lány Jön az sem baj. Mindent megmutatunk nekik a városban. Ahogy mindezt előadja, az az érzésem, itt aztán nem fognak unatkozni az újdonsült barátok. A csoport jó pár óra késéssel érkezett avasútállomásra. Kiadós Mindenki, aki 1945-1989 között közfunkciót vállalt, .egy alattomos szégyenrezsim zsoldoskatonája" (idézet Dániel Attilától, Kanizsa, 32. szám), de az kicsoda, aki jogászi, tanári, orvosi, közgazdászt, mérnöki stb. diplomáját a .rezsim" Intézményeiben szerezte, és a .rezsim" által üzemeltetett gazdaságban, intézményben hasznosította? A .zsoldoskatonák" száma milliókra rúg. Vagy elfogadjam, hogy Torgyán József a ma igazságbajnoka, rózsadombi villájával? Tudja-e ő és a hozzá hasonló vezérszónokok, hogy míg saját produkcióikat élvezik a nép helyzete folyamatosan romlik? Folytathatnám még az ellentmondások sorát. Nem teszem, mert ebben a zavarossá vált világban az értelem gyertyafényét sem látom. Célom Inkább az ítéletek tisztázottságára való figyelem-felhívás volt. Szabó Vince vacsora következett, majd a várva-várt találkozás. A vendéglátók nevében dr. Andor József köszöntötte az érkezőket, s együtt énekelték a Székely Himnuszt. Virágok, köszönő szavak, könnyes szemek, megható pillanatok — egy nem régi barátság folytatásának biztosítékai. Megtörténik a választás, a családok elviszik fáradt vendégeiket A gyerekeket a családoknál eltöltött két nap után is gazdag program várta: városnézés Nagykanizsán, egész napos programok a Csónakázó tónál, Id-rándulásabudafai arborétumba. Zalakarosra, Keszthelyre, Vonyarcvashegyre . Mire e sorok az olvasó elé kerülnek már csak emlék az augusztus végi esemény ka- nizsainak, kovásznalnak egyaránt — ÚJ barátokkal, ismerősökkel, egyre szélesedő testvérvárosi kapcsolatokkal. Tóth Ferenc Kanizsai Ki érti? I vendéglátók j 8 Q KANIZSA 1990- augusztus 3lT „A vágyam: Újabbat, és még szebbet..." Beszélgetés Tóth Tibor Munkácsy-díjas és Érdemes Művész belsőépítésszel Aki a Kanizsa Bútorgyárban Tóth Tibort keresi, a portán általában a következő választ kapja: — A művészt? Bent van, de hogy hol, nem tudjuk megmondani. Tanúsíthatom, hogy ez így igaz, mert hol az egyik, hol a másik üzemben bukkan föl, hóna alatt az elmaradhatatlan tervrajzkötegekkel. Nekem szerencsém van, már a harmadik .kísérletre" sikerül találkoznom vele. Tóth Tibor Nagykanizsán született, itt járt általános iskolába és gimnáziumba. Átlagon felüli rajzkészségét korán észrevették, így 1960-ban — sikeres érettségi után — jelentkezett az Iparművészeti Főiskolára, de nem vették föl. Nem csüggedt, három évig fizikai munkásként, vasesztergályosként dolgozott, s végül teljesült a vágya. öt év elteltével sikerrel védte meg a diplomáját, belsőépítésztervezőművészlett Már íoiskolás korában hívták sok vállalathoz, Ó azonban szülővárosát választotta. Vajon miért? — Valóban sok lehetőségem volt, tervezőintézetek, bútorgyárak képviselői kerestek föl, köztük Tollár József, a Kanizsa Bútorgyár akkori igazgatója is. Neki mondtam igent, mert a személyes szimpátián kívül az vezetett, hogy ismét hazakerültem, és ebben a gyárban láttam lehetőséget, hogy új elképzeléseimet, terveimet meg tudjam valósítani. Nem csalódtam. 1968. szeptember 3-án kezdtem, és azóta is itt dolgozom. Tóth Tibor ma a vállalat művészeti vezetője. Hogyan emlékszik a kezdetekre? — Először talán nem is az alkotás volt a legfontosabb, az emberek szemléletén kellett változtatni. Nem vitatom, hogy akkor is kitűnő szakemberek dolgoztak, de a gyártott termékek formajegyei, esztétikai megjelenésük, funkciális tulajdonságuk számomra idegenek voltak. Biztos voltam benne, hogy ez a gyár sokkal többre képes 1 A kezdeti időkből csupán egy példa: Megrajzoltam egy dohányzóasztalt, amelyen máshol voltak a kötőelemek, mint régebben. Az asztal már majdnem elkészült, amikor észrevettem, hogy ugyanúgy csi- nálják, mint .régebben". Erre megkérdeztem, hogy ez miért ilyen lesz? .Mert így szoktuk meg" — volt a válasz. Mondtam, hogy azt felejtsék el. Amit a tervdokumentációban lerajzoltam, azt úgy is kell megcsinálni. Ilyen értelemben gondoltam, hogy az emberek magatartását, szemléletét meg kell változtatni. Ezt nemcsak a munkásokra értettem, a vezetőkre is. Úgy éreztem, hogy az emberek ízlését általában kell átformálni. Szerencsére elképzeléseimet mindig támogatták. — Ennek aztán rövidesen meg is lett az eredménye, hiszen az 1970-es év óriási fordulatot hozott nemcsak az Ön, de a vállalat életében is. — Az akkori Budapesti Nemzetközi Vásárra három olyan lakószobát terveztem, ami tulajdonképpen homlokegyenest más volt, mint amit addig csinált a vállalat, vagy bármely más bútorgyár. Színben és anyagban is. A poliészterezett felületkezelés helyett például mattlakkos eljárást használtam. A megszokott, sötét diófurnérral ellátott szekrénysort mutattunk be, de a kiegészítő bútorok — a foteltől a virágállványig — is hasonlóak voltak. Először megdöbbentek a látogatók, aztán annál nagyobb lett a siker. Jól emlékszem, hogy ezt az általam tervezett „Kapri" lakószobát Básti Lajos színművész vette meg. Utána ez a termék természetesen szériagyártásra is került. — Két év múlva újabb nagy változás következett be a gyár- és a tervező életében is. — A vállalat 1972-ben egy új, korszerű .Korpusz" gépsort helyezett üzembe. Ez lehetővé tette, hogy az addigi hagyományos, sok kézimunkával előállított ter- mékek helyett teljesen más technikával, sokkal magasabb termelési értéket állítsunk elő. Ez a rekonstrukció viszont szinte automatikusan .követelte" az új, korszerű formákat is. A másik dolog, hogy elképzeléseimet így sokkal gyorsabban meg is lehetett valósítani. Ekkor volt az az idő, amikor az elkészült tervek alapján a következő év januárjában már megkezdődhetett a bútorok szériagyártása. — Mikor, hogyan születnek a formatervek? — Ezt nem tudom pontosan megmondani, de időhöz biztosan nem lehet kötni. Nincs olyan, hogy most az ember bemegy reggel nyolc órára dolgozni, aztán délutánra kötelezően megtervez valamit. Ez több oldalú dolog. Kapok például egy feladatot, és akkor elkezdek gondolkodni. Van egy gyár, aminek ismerem a gépparkját, a felkészültségét, a lehetőségeit. Nekem ezekhez alkalmazkodnom kell, hiszen különben nem jó terveket készítenék, hanem légvárakat építenék. Ezenkívül ismernem kell a Magyarországon kapható alapanyagokat, segédanyagokat, amelyek nélkül nem lehet bútort gyártani. Ha nálunk ezek nincsenek, akkor azt is tudni kell, hogy külföldről honnan lehet beszerezni. Ehhez szorosan hozzátartozik, hogy a tervezőben mindig van egy bizonyos tennivágyás, elképzelés, újat akarás. Ehhez viszont új információkra is szükség van. Amikor idejöttem a Kanizsa Bútorgyárba, többi között arra kértem a vezetőket, hogy ezt meg ezt a nyugati szakfolyóiratot rendeljék meg. Nem öncélúan, nem a magam javára, hanem hogy a gyárban dolgozó műszaki értelmiségiek is ismerjék meg a külföldi irányzatokat, mert a rohamos fejlődéssel csak így tudunk lépést tartani. — Tollár József, nemrégiben nyugdíjba ment. Milyen a kapcsolata az új vezérigazgatóval, dr. Tóth Jánossal? — Úgy érzem, hogy nagyon jó a munkatársi kapcsolat vele, és a vállalat többi vezetőjével is. Hiszen ők az elsők, akikkel az ení^ er megismerteti elképzeléseit, azokat az új gondolatokat, amelyeket a .születendő" bútorokban szeretne megvalósítani. Nekünk egy valóságos piacot kell kiszolgálnunk. Úgy vélem, hogy valamennyiünknek a saját posztján, a saját döntési jogán kell az új felé orientálódni. — Otthon milyen bútora van? — Mint a cipésznek a cipője, vagy a szabónak a ruhája. A mondás rám is áll. Az embernek szinte az egész életét az tölti be, hogy gondolkodik, tervez, alkot. Azt hiszem, hogy az én lakásom is erre van beállítva. Annak idején a BNV-n volt kiállítva a .Viktória Svédfal", általam tervezett prototípusa, azt vásároltam meg. Vörösfenyőből készült, ami nagyon közel áll a természethez és hozzám is. Nekem máig korszerű, sajnálom, hogy három év után megszűnt a sorozatgyártása. — Eddigi pályafutása során sok díjat, kitüntetést, elismerést kapott a vállalat és személy szerint Ön is. Melyikre a legbüszkébb? —Nem tudom. Eddig nem volt olyan év, hogy a BNV-n valamilyen díjat ne nyertünk volna, de rengeteg pályázaton szerepeltünk erdményesen. — Ez többes számban hangzott... — Hát ... Tíz évvel ezelőtt megkaptam a Munkácsy-díjat. Talán ez adott még több inspirációt a további munkához, és 1986-ban nyertem el az .Érdemes Művész" kitüntetést. — Mit szeretne elérni? — Hogy jó terveket készítsek, semmi egyebet. A díjak tulajdonképpen nem jelentenek predesztinációt, de jelentenek megbecsülést a társadalom részéről, hiszen, gondolom, nem véletlenül ítélték oda őket. Mégis az a véleményem, hogy nem a díjakkal kell foglalkozni, mert minden művészt, amíg él a belső kényszer hajtja, hogy valami újat hozzon létre, hogy alkosson. Számomra sincs ennél fontosabb. Zámbó Árpád Tóth Tibor portréja. 1990. augusztus 31. C KANIZSA 3 Olvasta? Szabó Magda: A pillanat Szabó Magda minden újonnan megjelent ü&nyve esemény. Különösen igaz ez legutóbbi regényére, A pillanat ra. Alcíme szerint — .Creusais"— nem is regény, hanem hősköltemény prózában, "Vergilius Aeneis című eposza nyomán. Látszólag azoknakamúvekiiekasorába tartozik amelyekfi világirodalom ismert vándortémáit dolgozzákjel, azoní/an tnnéljóval tö66ről, igazi szuverén múalkptásrólvan szó. A kpnyv meséje a trójai háború, végén indul, amikpr a várat már bevették, a görögötrQ s Aeneas, a trójai hós a kfvés, megmenekülésre kiválasztott életbenmaradott élén kimenekül a városból, hogy hajóra szálljon, s az isteneké rendelése szerint megalapítsa a későbbi római birodalmat. A mdfőhőse mégsem 6, hanemfelesége, Creusa, akinek.— az ismert mitológiai történet szerint — menekülés kpzben nyoma vész. SzaBó (Magdát — vallomása szerint — gyermekkara óta izgatja tz a rejtély. Creusának.ugyanis el kellett tűnnie a történetből, hogy Aeneas szabad emberként érkezhessen Itáliába, s feleségül vehesse az ottani uralkodó lányát, így szerezve meg ajogot a birodalomra. Innét már csak.egy lépés az a krimibe illő .duplacsavaramire az egész regény épül, s amelyet itt természetesen rum árulunkel, meghagyva az olvasónak a szellemi kídand örömét. Creusa felismeri élete nagy pillanatát, amif&r kfzébe veheti sorsának, alakítását, s nem habozikcselektdni, s így férje helyett 6 válik, a történet főhősévé. A regény azokjiakjs érdekfs, akik nem ismerika mitológiát. •Egyszerre kpmikusak. és tragikjisak. azok. a politikai machinációké amelyekkel a trójaiak, fokról fokra nagyobb befolyás t szertznek.Latinus király udvaráBan, Itáliában, hogy végül teljesen magukhoz ragadják, a hatalmat. A .rendszerváltás" folyamatát félelmetes logikával tárja elénk. Szabó Magda, ugyanakkor a legnemesebb értelemben érdekfeszítően, szórakoztatva, a mai politikai folyamatokban Benne élé olvasót a rúismerés örömévelajándékozva meg. Akik. pedig ismerikamitológiát, tudjál^ hogy ki volt 1?riamosltlecuba Laokoón, Didó és a töBBieki igazi szellemi izgalommal otvashatják.Szabó Magda értelmezésében a történetet. Creusa méltó társa Szabó Magda árnyaltan ábrázolt nőalakjainak: Alakjában és sorsában az az örök emberi probléma izgatja az írót, hogy vajon valóban .égiszörnyetegekjátékszere mind, aki él itt". A kpnyv nagyszerű sítlus6ravúr is, Benne az író megtartja az ismert eposzi kfllékfkft, szabályszerűségeiét, s zseniálisan ötvözi ezt mai irodalmi nyelvünkkel, így ízig-vérig egyéni és modem regényt tarthat kfzében az olvasó. Kí>csis Kíitalin Küldetés Azért Jöttem, mert szmogos a város -és hidegek az emberek — mondta a költő, s képembe fújva a cigifüstöt szotyolázni ment. Lukáci Zoltán G. I. Ha majd nem szeretkezel Te már engem kihűlnek lassan a csontok a bőrön a borsó — mint a főzelék illata elillant — lepereg Dániel Attila Nyolc sor az életmérnökhöz Homlokodon hordod szolgaságod, arculköptél minden vadvirágot, betemettél minden görbe árkot, logarléccel méred a halálod. Kondákor Gyöngyi Fontolgatva Félve lettem bátor, rejtve lettem hős — Bátortalanságom velem egyidős. Keresve kutatom, milyen lesz a holnap. Jövőben a valót, Tegnapban a voltat. Dezső Ferenc Filmjegyzet Űrgolyhók A notórius mozibolondoknak nyújt igazi csemegét a Mel Brooks nevével fémjelzett, 1987-ben elkövetett Űrgolyhók című poénözön. Esetünkben édeskevés a paródia műfaji megjelölés, ugyanis Mel Brooks ennél jóval tovább ment—nem sajnálva a nézők rekeszizmait. Nem egyszerűen egy film, jobban mondva egy filmeposz (Csillagok háborúja) paródiája az Űrgolyhók, mert a trilógián kívül még jónéhány ürmese részesül itt enyhe csipkelődésben. Lone Starr egyesíti Han Solo—Indiana Jones valamennyi élcelődésre alkalmas tulajdonságát. Az ŰrDonald''s-ben találkozhatunk a Nyolcadik utas: a halál gyomorlyukasztó fenevadjával — igaz, itt revütáncos! minőségben működik. Elcsíphetünk még pár másodpercnyit a Majmok bolygójából és aTransformers nyaktekergetős átváltozásaiból. Az egyszemélyben író, rendező, (kettős) főszereplő Mel Brooks nem átall néhány csípős megjegyzést tenni magára a filmiparra és annak melléktermékeire sem. Felvonulnak a paródia paródiájának szánt Űrgolyhók videokazetta, -póló, -táska, -baba, -sapka stb. kellékei is, utalva a filmsikerek elkerülhetetlen sorsára. Újabban nincs vígjáték Rick Moranis nélkül — akit legutóbb a Drágám a kölykök összementek című filmben láthattunk—, de egyéni humora ezt érthetővé is teszi. Méltó örököse lehet a szintén fantasztikus mimikával rendelkező Jerry Lersinak, akinek stílusa igencsak közel áll az övéhez. Gyakran robog el a filmvásznon egy Vespa névre hallgató hercegnő, akit Daphne Zuniga testesít meg. Nem ismeretlen ő sem a moziba járóknak, igaz, eddigi szerepeiben főleg a duzzogó szépséget domborította. A számunkra eddig kevéssé ismert John Candy alakiba Lone Starrt, a rettenthetetlen űrfenegyereket, de ebbéli minőségében is könnyű ráismerni mintájára, Harrlson Fordra. Yogurtot, a többszáz éves bölcset, valamint az űrgolyhók elnökét Mel Brooks személyesíti meg. (Talán takarékossági szempontból játssza mindkét szerepet a rendező.) Hiba lenne leírni a film sztoriját—nemcsak azért, mert ez a műfaji sajátosságokból adódóan majdnem lehetetlen, hanem —, mert a nézőket fosztanánk meg a felhőtlen kacagás élvezetétől. Annyit talán elárulhatok: itt is az ERÓ — ezer bocsánat a SCHWARTZ — győzedelmeskedik a Gonosz felett. A hatás frenetikus — gyanítom, a folytatás sem marad el. (cnd) Hibáztak-e Sormáson? LO KANIZSA 1 1990. augusztus 31. Zalai Zoltán sormásl lakos azért kereste fel szerkesztőségünket, hogy felhívja a figyelmet az ottani gázvezeték-építés néhány — általa sérelmezett — mozzanatra. Kérdéseit és az azokhoz tartozó válaszokat a könnyebb áttekinthetőség érdekében jegy- zőkönyvszerüen adjuk közre. 1989. március 31-lg kellett mlndengázt igénylő Ingatlantulajdonosnak 60 ezer forintot befizetnie, ezt azonban Zalai úr túl soknak tartja. A 18/1983. X. 10. ÉVM . PM. rendeletre hivatkozik amely szerint közműfejlesztés címén a tanácsgázvezeték-építésre csak 5600 forintot kérhet. Zalai Zoltán számításai szerint az anyagfelhasználás, ami az utcai fővezetéktől házának sarkáig elszámolható, kb. 3000 forintot tesz kl. Munkabérrel és tervezési költséggel együtt szerinte ez bőven belefér az 5600 forintba. Szeretné tudni, hogy miért kellett mindezek ellenére 60 ezer forintot befizetni? Zalai úr nincs megelégedve a tervezéssel, amelyet a KÖGÁZ szakemberei végeztek, mert nem vették például figyelembe a lakók egyéni kívánságalt. Az OTP családonként 50 ezer forint kedvező kamatozású hitelt nyújtott a családoknak, de Zalai Zoltán a hitelszerződés létrejöttét ki- fogásolhatónak tartja, ugyanis nem szerepel az ö példányán a saját aláírása és személyi száma. (MegJ.: Az OTP-nél lévő másolaton vélhetőleg igen.) Valamint: mire fordítódott az így felvett 30 millió forint? Panaszosunk kifogásolja, hogy a kivitelezés során az alapvető biz- t _ tonságl előírásoknak sem tettek eleget, vagyis a kiásott munkagödröket nem kerítették körül, nem fedték le. Felkerestük az ügyben Illetékeseket, akikkel kapcsolatban Zalai Zoltán panaszait megfogalmazta. A KÖGÁZ (mint tervező) részéről Horváth Miklós, a tervezési osztály vezetője, a szepetneki Községi Közös Tanács (beruházó) részéről Nagy József vb-titkár nyilatkozott lapunknak. Sajnos a községi tanács által megbízott Thermál Kft., és az általuk felkért kivitelező, az orosházi AGROGÁZ részéről senkivel sem tudtunk érdemben tárgyalni. A felvetett panaszokra a következő válaszokat kaptuk. Sormás, Eszteregnye, Szepetnek községek gázvezetékének megtervezése és kivitelezése az előzetes számítások szerint több mint 60 millió forintot tesz ki. A közületeket nem szá- mítva, csaknem 500család igényelte a gáz bevezetését, így a rájuk eső arányos rész mintegy 60 ezer forint, fejenként. A 60 milliós költség csaknem felét az teszi kl, hogy Nagykanizsáról 10 kilométeres vezetéket kellett kiépíteni a szóban forgó településekhez. Ennek költségeit pedig a lakosságnak kell fedeznie. (Érkezett egyébként 120milliós költségvetésű ajánlat is!) A KÖGÁZ a tervezést a vonatkozó jogszabályok betartásával végezte. A tervet felsőbb szervek (így az Ipari Minisztérium is) jóváhagyták. A terv szakszerűségéhez nem férhet kétség. A szepetneki Községi Közös Tanács az OTP-től felvett hitel összegével úgy gazdálkodott, hogy az a lehető legkevesebbét veszítsen értékéből. A tanács dolgozói a vezetéképítéssel kapcsolatos szervezési munkát is Ingyen végezték. A kivitelezést végző orosházi AGROGÁZ valóban követett el szabálytalanságokat, amelyekre a községi tanács is felhívta a figyelmet. Zalai úr az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség Zala Megyei Felügyelőségéhez is eljuttatta panaszát, akik a kivitelezőt felszólították az előírások betartására. Talán tanulsága lehet ennek az ügynek, hogy nem árt, ha az ember alaposan Ismeri a saját dolgait. Ha Zalai úr kellő figyelmességgel tanulmányozta volna ügyét, elkerülhetett volna néhány félreértést. Persze jogos panaszaira csak egy válasz lehetséges: az azonnali korrigálás. Sajnálatos, hogy az ügyben a legilletékesebbek — akik ellen Jogosan merült fel panasz — nem tudtak nyilatkozni. Reméljük, máskor több szerencsénk lesz. A reagálásokat azonban vár) uk. — Lendvai — Szent István ünnepe — kanizsai módra Lekes lokálpatrióta vagyok, nehezen tudom elfogadni, ha városom kimarad valamből Nehezen tudom megérteni, ha nálunk nehézkesebben mennek a dolgok, mint más településeken. Most mégis azt kell mondjam, valamit elrontottunk. Olvasom akülőnbőző zalai településeken augusztus 20-aaikalmából szervezett programok felsorolását ós irigykedem. Zalaegerszegen Szent István korát felelevenítő játszóházat, repülőbemutatót, utcazenész találkozót, Lentiben strandbulit, Keszthelyen egésznapos szabadtéri programot tartottak. Szóval, ha lehet semmi politka. Helyette inkább a Szent István előtt tisztelgő programok mellett könnyed, vidám szórakozás. A pártok — legalábbis a programok felsorolásából úgy tűnik — ezen a napon háttérbe vonultak. Ezzel szemben Kanizsána négy nagy párt—kizárva az MSZP-t—szervezte a misét ós az azt kővető kultúrműsort A FIDESZ eleve külön ünnepelt, így bizony nem nehéz észrevenni, hogy Kanizsán ezen a napon is folytak a politkai csatározások. Az a bizonyos NÉP pedig melynek nevében szóltak az ünnepség szónokai, csak tátja száját, hallgatja az okos gondolatokat, az igazi ünnepségből kimaradt. Neki, a dolgok mostani állása szerint csak az a szerep jutott, hogy nézzen és hallgasson. Senki nem gondolt arra, hogy — mint Egerszegen a játszóházban, Lentiben a strandon, vagy Keszthelyen a csigaversenyen. 6 is részt akar venni valamben. Persze tudom, hogy így alakult, arról nem a pártok tehetnek. Nekfc az a dolguk, hogy politizáljanak. De hol vannak a tevékenységükre oly büszke közművelődési szakemberek, hol vannak a népművelők? Hol vannak azok, akknek idén talán — mint ahogy az más városokban is történt — nem kellett volna olv komolyan venni, hogy a szezon majd csak szeptemberben kezdődk? Gondolatban végigfutok azoknak aközművelődésbendolgozóknak a névsorán, akikre ezügyben számítani lehetett volna, ós furcsa dolog jut eszembe. Ezek az emberek, néhány kivételtől eltekintve különböző pártok tagjai. A pártok pedig készülnek a helyhatósági választásokra. Akkor lehet, hogy az előbb rosszul írtam. Elképzelhető, hogy Kanizsán idén nem is szeptemberben, hanem majd csak októberben. a választások után kezdődk a kulturális évad. - molnár - Az akció szeptember 3-án indul! Sajtótájékoztató a „KGST"-piac megszűnéséről ismeretes, hogy a vb—a váróiban működő pártokkal egyetértésben — augusztus 9-én határozatot hozott • „KGSr-piac felszámolására. A határozat végrehajtása tárgyában, a lakosság széleskörű tájékoztatása érdekében Zsoldoa Ferenc tanácselnök augusztus 16-án sajtótájékoztatót tartott. Hangsúlyozta, hogy a város közrendjének védelme, a vám- és pénzügyi szabályok betartása, a közegészség-és járványügyi előírások végrehajtása, a körzetben lakók nyugalmának biztosítása, a valutaüzérkedés, a esem-pészkedés és lánckereskedelem kiiktatása, a bűncselekmények megakadályozása érdekében az Illegális piacot felszámolják, annak ellenére, hogy a lakosság egy része — a hiánycikkek pótlása és az olcsó ánik miatt — igényli. A munka többnyelvű értesítő táblák elhelyezésével indul, majd szeptember 3-án (héttőn) hajnal 5 órakor kezdődik a végrehajtás a rendőrség, a vám- és pénzügyőrség, a közteruletfelügyelóség és a szabálysértési hatóság közös akciójával. Ezek i szervek a helyszínen, és az újabb gócok kialakulásának megakadályozása érdekében városszerte, naponta folytatják majd ellenőrző tevékenységűket. Zsoldos Ferenc szerint azonnali sikerre kevés a remény, de határozott intézkedésekkel és szívós ellenőrző munkával szeptember végére a rend helyreállítható. _(tihanyi) 1990. augusztus 31. Q KANIZSA ____11 A szemben lévő ablakon beszökkent a felkelő nap első sugara. A szoba kivilágosodott. Valahol mintha ajtó csapódott volna... De ők hárman ezt nem hallották. Semmit sem hallottak, egész testükben borzongva-re-megve figyelték a legelső sugarat. „Forog a Föld, gondolta Laura — Sebesen száguld az űrben, elfordul a tengelye körül és ez a kis sugár most emiatt vándorol egyre lejjebb a falon..." Peter látta: az első sugár az ablakon át a kettösajtó fölé vetődik. Mind világosabb lett. De az a tenyérnyi vöröses fehér folt szinte odaragadt a falhoz, éppen az ajtókeret fölött... A férfi máris odalépett. Elővette zsebkését. A nyelével megkopogtatta a falat. Ott, ahol a folt ült, a fal kongó hangot adott. A férfi mélyet lélegzett, aztán a kést próbálta a falba nyomni... Az szinte akadálytalanul beleszaladt. Gipsz hullott a padlóra. Apró üreg volt, amit valaki — egykori és általa soha nem ismert apósa! — a maltert utánzó réteggel fedett el. Alóla vékony falap bukkant elő. — Megvan! — mondta Peter. — Remek! — vágja rá egy férfihang. A szobát hirtelen öt vagy hat férfi lepte el. Mindegyiknél pisztoly volt: Fel a kezekkel! Peter úgy megdöbbent, hogy egyszerűen félni is elfelejtett. Honnan kerültek elő az idegenek, a padló alól, a falak réseiből? Laura leejtette táskáját. Grácia néni, mit sem értve forgatta fejét, akár egy csodálkozó vízimadár: — Ki... Kicsodák maguk? — A kincs tulajdonosai — mondta egyikük. Ketten röhögtek. Ők is pisztolyokat lóbáltak a kezükben. Már nem tartottak ellenfeleiktől, látták, azok fegyvertelenek. A felkelő napfény betört a szobába, vöröses árnyalat ült a falakra, az arcokra. — Ók raboltak el — mutatott Laura az egyik férfira. Nem volt kétsége, felismerte a férfit. Ez telefonált Peternek, ők követelték a „végrendelet" szövegét. De úgy látszik, maguktól mégsem találtak rá a kincsre. Peter szíve a torkába dobogott. Hát minden elveszett? Hiába szenvedtek és kutattak oly sokáig? A főbandita kést kapott elő. Társai a két nőre és Peterre szegezték fegyverüket. De amikor a főnök kése kipattintotta a fal réséből a falapot, minden tekintet a kezére figyelt. A pisztolyos banditák is öt nézték a foglyok helyett... Peter lázasan töprengett: most, most kellene valamit csinálni... — Rendőrség! Dobjátok el a fegyvert! — Mindenki és azonnal! Mire a banditák felocsúdtak, máris lefegyverezték őket. Bilincsek kattantak. A főbandita kése a padlóra esett. Aki felvette — civil ruhát viselt. Széles vállú, szőke, karcsú fiatalember volt, ál-hanyag testtartással. —Ó mentett ki az emberrablók karmaiból ! — kiáltotta Laura, aztán zavartan hozzátette: — Az imént meg... már másodszor. — Üdvözlöm önöket — mondta a férfi. Közben társai elvezették a banditákat. Feltűnt Blio úr is, kezét dörzsölte. A banditák az este megkötözték és a pincébe zárták. A rendőrök szabadították ki szorult helyzetéből. Grácia néni szeme felragyogott. Közben a szőke fiatalember folytatta: — Corrio hadnagy vagyok. Már egy hónapja vezetem a nyomozást ebben az ügyben. — De tulajdonképpen... mi történ? Milyen ügyről van szó? — Peter csak most, némi késéssel eresztette le a karjait. A banditák, akik azt parancsolták neki, hogy „fel a kezekkel", már nem is voltak a házban. Egészen kábult volt, olyan gyorsan peregtek az események. — Hetek óta figyeltük önöket — jelentette be Corrio. Átható tekintetet vetett hol Laurára, hol Peterre. Sőt, még Grácia nénire is. — Ne értsenek félre, önöket semmivel sem gyanúsítottuk. De azt tudtuk, asszonyom, hogy az ön „hagyatékának" nyomára és a banditákra csak önökön keresztül bukkanhatunk. Az apja, Laura, veszélyes ember volt. Egy évvel ezelőtt társaival együtt ellopták az Északi-tengeren felfedezett, de még nyilvánosságra nem hozott olajmezők térképeit. Az apja ezekről mikrofilmet csinált, és bandájával együtt megpróbálta a térképeket eladni egy idegen olajtársaságnak. Ám az apja egy ügyes fordulattal becsapta társait, megszökött tőlük a mikrofilmmel. Amikor látta, hogy a rendőrség és a banditák is a nyomában vannak, úgy döntött, eldugja a kincset, sőt, azt a lányára hagyja, hogy majd az értékesítse. Lehet, ő maga ismét külföldre akart menekülni? Ezt már sohasem tudjuk meg... Nos, mi figyeltük önöket és ezért léptünk közbe nem is egyszer, ami- kor önök... hm... szorult helyzetbe kerültek. — Köszönöm — suttogta Laura. — ..Állandóan a nyomukban jártunk. Amikor ide indultak, már sejtettük, hogy következik az utolsó felvonás. Ezért mozgósítottunk még több erőt, és éjszaka körülvettük a házat. És íme — Corrio hadnagy a késsel kipattintotta a falapot. Apró dobozban rejlett a mikrofilm. A rendőrtiszt kivette, az ablak felé tartva széthúzta és elégedetten bólintott: — Ez az. A kormány elégedett lesz. — Akkor nekünk... nekünk semmi sem maradt az örökségből? — kérdezte Grácia néni vékony hangon. Corrio hadnagy zsebrevágta a filmet és körbeintett: — Itt ez a ház... Mivel a filmet az Önök segítségével találtuk végül meg, javaslom majd az illetékeseknek, hogy önök jutalom fejében megtarthassák a házat— a hadnagy hirtelen kevésbé hivatalos arcot vágott. Még el is mosolyodott, és közelebb jött, a kezét nyújtotta mindhármuknak: — A viszontlátásra! A rendőrök elmentek. Blio kikísérte őket. Az erdő egy percre zajjal, kiáltásokkal telt meg. Aztán újra csönd lett. — Ez hát az örökségünk — Laura kilépett a teraszra. Peter követte. A nap már felkelt A madarak csattogva énekeltek. Kicsiny szellő suhant el az ágak között. Fény töltötte be az eget, a tájat. Csodálatos látvány volt. Mellük beszívta az éltető illatokat Peter megölelte feleségét: — Drágám... hiszen mi ketten mindig erről ábrándoztunk. Az erdő közepén lakni, nem a ronda városban... Egy falu szélén, csodás környezetben... Kaphattunk-e ennél szebb örökséget? Apád erre célzott, amikor írta: Gondozzátok... erőt ad majd... Igen, egy szép ház, egy csodálatos otthon erőt ad az embernek. — Igazad van — suttogta Laura. És csak álltak tovább, mozdulatlanul, arcukat fürdették a kiteljesedő, hatalmas fényben. Grácia néni Blio úrhoz lépett: — Mondja csak, kedves uram, ön nős? — Nem asszonyom... Még nem. — Ezt reméltem — közölte Grácia mosolyogva és mélyen, mélyen nézett Blio úr szemébe. Vége Közel-keleti kommentárunk, avagy: Na, ki van a kalitkában? c J 1990. augusztus 31. wmmm. KANIZSA Az utcán, autóbuszon, vonaton az emberek, ha találkoznak, politizálnak, érvelnek, vitatkoznak... Sokan félnek a visszarendeződéstől, ezért még ma is .suttogva" beszélnek. Az utca embere, az újságot olvasó, a rádiót hallgató, a TV-t néző állampolgár mégsem győzi kapkodni a fejét, az áldatlan vitákat hallgatva, látva... Az ember csodálkozik, hogy rendszerváltás, ide, rendszerváltás oda, a legjobb pozíciókban, a bársonyszékekben még mindig a volt pártállamhoz hűséges vezetők ülnek... Az országot tönkretevő, erkölcsi, anyagi romlásba döntő vezetők 8-9 szobás lakásokban élvezik „munkájuk gyümölcsét", magas nyugdíjakat kapnak, nyugati gyártmányú autókon száguldoznak, állami segítséggel felépített villáik vannak. A halálos ítéleteket meghozó bírák, szabadon járnak-kelnek közöttünk, senki nem mondja nekik azt sem, hogy „ejnye-bejnye...". Van olyan ember, aki még ma Is dicséri Sztálint vagy Hitlert, s van olyan, aki hisz Fidel Castronak. Ki érti azt, hogy a mosonmagyaróvári vérengzésekért felelős Dudás őrnagy háborítatlanul élvezi nyugdíját. Végvári őrnagyot pedig (akinek sokan köszönhetik, hogy „ablakimra titkos poroszlók nem járnak") bíróság elé fogják állítani, mert leleplezte a belügy III/ 3-as Osztályának viselt ■■■■■■■■■■■■■■■■ Vasutasok dicsérete Tisztelt Szerkesztőség! Utazásaim során több alkalommal igénybe vettem a MÁVÁllomásfönökségnél üzemelő szociális létesítményt Méghozzá olyan színvonalon, hogy csak az elismerés hangján szólhatok róla. Szépen berendezett, kényelmes vendégszobák váiják a vidéki vasutasokat nyugdíjasokat. Valóban pihenést nyújtanak. Tiszta ágynemövei, törölközővel vannak ellátva. Kívánom, hogy továbbra is Így folytassák. A dolgozókat dicséret Illeti. Traub Sándor állomásfőnök nagyon népszerű vasúti vezető. Udvariasan, barátságosan fogadja az állomásra érkező vendégeket, utasokat. Mindent megtesz, elkövet és azon munkálkodik, fáradozik, hogy a vasút jól haladjon. Kívánom, hogy továbbra is így folytassa. Ebben a rohanó nagyvilágban sok ilyen vasúti vezetőre van szükség. De sajnos kevés akad. Nagyon jól éreztem magam a szép, hangulatos vendégszobában, és máskor ls igényt tartok rá. Köszönetemet, elismerésemet fejezem ki Traub Sándor úrnak, a MÁV nagykanizsai állomásfőnökének a példamutató helytállásért. Az ilyen szociális ellátást valamennyien szívesen vesszük igénybe. Tisztelettel: Farkas Béla 7400 Kaposvár Gyár utca 26/B. dolgait... Ki érti ezt? Ki érti, hogy sokan Antall József miniszterelnököt hibáztatják azért, hogy ott tart az ország, ahol... A gazdasági nehézségeket az ő nyakába varrják, pedig mennyit fáradozik, hogy életünk jobb legyen... Mivel most sajtószabadságvan, a sajtó a kormányt támadja, hiszen tudja, nem kell tartani a megtorlástól. Más: Emlékszem, tetszett a FIDESZ-es Orbán Viktorékfellépése (beszéde a Nagy Imre temetésén), most meg úton útfélen (különösen a parlamentben) gáncsoskodnak, ellenkeznek, tetszelegnek az „ellenzék" szerepében... Véleményem szerint ma mindenkinek azon kellene munkálkodnia, nehogy visszarendeződés legyen, mert az nem lennej ó! Azon kell lenni, hogy „ez a harc legyen a végső", hogy nyugodjanak már meg a kedélyek... Nem vagyok párttag, még csak szimpatizáns sem, egyetlen működő párttal, de túlzásnak tartom Tódor János cikkét (Kanizsa 1990.08.03. 31. sz. Sötét erő), mert véleményem szerint éppen ellenkező hatást ért elvele, mint ami eredeti szándéka volt. De bosszantott az is, ami az „Egy hang" c. műsorban elhangzott, (az adás a Kossuth rádióban 90.08.05. 12.50-kor volt), ahol szintén „szájtépő" módon sikerült lejáratni az új Köztársasági Elnököt, Göncz Árpádot... Tisztelettel: Balogh László A pontos tájékoztatásról Tisztelt Szerkesztőség! 1990.JúUusl„Dél-Nyugat"-ban olvastam érthető érdeklődéssel a .Bontunk, bontunk, bontogatunk?" című cikket országgyűlési képviselőnk tollából ÉncsakaRozgonyiutcában lévőún. „ bolhás mozi" sorsa miatt emelek szót. Teljesen egyetértek Tarnóczky Attila önmérsékletre felhívó soraival amit a tanácsi műszaki vezetésnek címzett Köztudott hogy az említett épületre a Szabadság Téri Altalános Iskola ls igényt tart, mely igényt a képviselő úrnak irt levelemben hónapokkal ezelőtt Jeleztem. Nyilatkoztam az ügyben a helyi TV adásában, valamint a .Kanizsa" hetilap hasábjain is. Most meglepve látom a „Dél-Nyugat''-ban, hogy a képviselői felhívást követően a Városi Tanács Jelenlegi főépítésze dokumentumokkal igazctya, hogy ő abontástleállítottaés idéziazerre vonatkozó általa hozott rendeletet Végtelenül sajnálom, hogy egykori kollégám nem említi fenti nyilatkozatában, hogy az idézett határozatot az IKKV fellebbezése alapján a megyei főépítész hatálytalanította. A veszély tehát ismét reális, a bontás elvileg bármikor megkezdődhet Nagy kár lenne pedig, hiszen valóban egy városképi Jelentőségű épületről van szó. Ráadásul iskolánk több mint hatszáz tanulójának ez az egyetlen lehetősége, hogy tornateremhez Jusson. Ezzel párhuzamosan pedig kialakítható lenne egy belvárosi sport- és egészségmegóvó centrum, ahol élelmes vállalkozók bevonásával — több európai nagyváros mintádra — a teskultúra minden területét fejlesztő lehetőséget lehetne teremteni Gondolok itt művészi tornára, egyszerű fogyókúrás testedzésre, táncoszenés akrobatikára, de akár gyógymasszázs és pedikűr szolgáltatásokra. Mindez persze feltételezné, hogy az említett vállalkozók anyagilag is beszálljanak a felújítás költségeibe. Iskolánk haszna mellett ez ugyan eltörpül de azt hiszem, így kellene a hasznosat a gazdaságossal párosítani. Levelemhez mellékelem a főépítész úr által „bölcsen" elhallgatott megyei tanácsi ha- ■ tározat hiteles másolatát.Tisztelettel: Suhai Sándor igazgató 1990. augusztus 31, Q KANIZSA ]) - 13 Három szálka Nyugatnémet ismerősöm évente több hónapot tölt nálunk. És bosszankodik, ha — mint köröm alatt a szálka — visszásságok gyötrik. Az első A víz színtelen, szagtalan, íztelen folyadék — kémiailag és elméletileg. Ugyanez nem vonatkozik a félliteres Fonyódi vízre, amelyből ismerősöm egész rekesszel vásárolt. Kissé meglepődött, amikor észrevette, hogy az egyik üveg alján valamiféle szennyeződés található, ami az üveg csekély mozgatására zavarossá teszi a vizet Csakhogy nem egyetlen üveg, az egész láda volt ilyen koszos. Számoljunk csak! A 20 üveg 140 forintba kerül. Ennyiből a palackozó üzem már vehetne mosószert. Arról ne is beszéljünk, mi lenne a céggel tőlünk nyugatabbra! A második Az ABC áruház egyik polcán magukat kelletik a szebbnél- szebb lábosok, iazekak. Főzéshez éppen megfelelőek, gondolná az ember. Csak otthon derül ki, hogy a fedő, amelyet gondosan — és szinte bonthatatlanul — becsomagoltak, valahogy nem passzol a lábos tetejére. „Elcsúszott" a méretezés. Sőt! Olyan ütött-kopott, hogy a zománc csak mutatóban van rajta. Következtetésünket lásd fent! A harmadik Ha az ember hosszabb időre elutazik, az ott- honmaradottaknak képeslapot küld. Esetünkben az NSZK-ba. De — bár rendszerváltás történt —, a kanizsai képeslapok többsége mintha még a múlt rendszer híve lenne: alig találni köztük olyat, amelyen ne lenne egy-két vörös csillag. Vagy a város címerén, vagy a Szabadság téri emlékmű tetején. Elhiszik így külföldön, hogy már más világ van itt? L. B. ÁB Casco = csigatempó Ez év februárjában fényszórótörés miatt az Állami Biztosító nagykanizsai kárfelvevőhelyén bejelentettem káromat. A vizsgálat és a fényképezés után négy-százvalahány forintot a biztosító kifizetett közölve, hogy amennyiben ennél több lesz a javítási összeg, ismét fáradjak be és a számla alapján a különbözetet megtérítik. A fényszóró ára az üzletben 700 forint körül volt, és ehhez, pluszként a javítási költség járult. Gondoltam, pár száz forint többletért szabadságot kérni a munkahelyen, megengedhetetlen luxus. Inkább lemondom a Cascót — kockáztatok. Bi- zonnyal nem vagyok egyedül, rajtam ne gazdagodjon az Állami Biztosító. A meglepetés augusztusban ért. Az Állami Biztosító levélben értesített, hogy korrektül járt el, és megismételte: amennyiben többletkiadásom merült fel a javításnál, kifizeti. Mindent elhiszek, azt is, hogy én vagyok a hibás, mert mi a fenének vettem gépkocsit, de azt, hogy hat hónap után közlik a fentieket, az mégis csak sok. Fontos vagyok a biztosítónak, ha fizetnem kell? És ha nekik kell fizetni? Az Idő ugyanis pénz. Számomra mindenesetre. V. J. Gördeszka A sorompó 10 percen túl is zárva tartható! — olvasható a már leengedett, rozzant szerkezeten. Agépkocsisor fél kilométer hosszú, iszonyú meleg van, s a vonat sehol. A vezetők kl-beszállnak, egyre idegesebbek, emlegetik a MÁV alkalmazott Jó anyukáját, mikor váratlan dolog történik. Egy külföldi kocsi fiatal vezetője előkapja az ülés alól „tartalék jármüvét", a gördeszkáját, aztán bravúros mutatványokkal száguldozik a kocsisor mellett. Élvezzük, amit csinál, megfeledkezve a bakter anyukájáról, a vonatról, a melegről. Fantasztikus ötlet. Elképzelem, míg sorban állunk az OTP valutapénztára előtt, valaki elregélné, milyen utat tervez az 50 dollárból. Észre sem vennénk az idő múlását a hentesnél sem, ha egy nyugdíjas például mesélni kezdene a szép időkről, amikor csirkeláb mellett másra is futotta. A mozipénztár előtti hosszú sorban is lenne idő meghallgatni a fiatal szerelmespárt, hogyan spórol az esküvőig, miből lesz lakása, bútora, hogy szeretne gyereket, és havonta futja-e mozira. És jó volna, ha egy önként vállalkozó elmesélné, hogyan lehet kacsalábon forgó családi házat épiteni, három évenként autót cserélni és évenként külföldre járni. Amíg szombatonként fél órákat várok friss kenyérre a piacon, valaki adhatna ötleteket olcsó hétvégi ebédhez, s elmondhatná, mikor jön össze a spóroltakból az új tv-re való, miközben iskolába járnak a gyerekek, miközben... Istenemi Hogy telne az idő, ha lenne egy gördeszkám! Tóth Ferenc Nofene! Fotó: Tóth Ferenc 14 KANIZSA H - 1 ai Műsorajánlat Hevesi Sándor Művelődési Központ: Szeptember 6: H. Gerencséry Mária festőművész kiállításának megnyitója, 18 órakor, a kiállító teremben. Apolló Filmcentrum Apolló Filmszínház: Előadások kezdete: augusztus 31-én 18 és 20 óra; szeptember 1-től 16, 18 és 20 óra. Aug. 31—szept.2: Csőretöltve (amerikai). Szeptember 3—5: Segítség, felnőttem! (amerikai). Szeptember 6: Totál Recall „emlékezés" (amerikai). Matiné. Előadások kezdete 14 óra. Szeptember 1—2: Szellemirtók (amerikai). Stúdiómozi: Előadások kezdete: 17 és 19 óra; 21 órától erotikus filmek 18 éven felülieknek! Aug. 31—szept. 2: Holt költők társasága (amerikai). Szeptember 3—5: Ápolandó ápolók (videó, amerikai). Szeptember 6: Szappantolvajok (olasz). Kert Filmszínház: Előadások kezdete: augusztus 31-én 21 óra, szeptember 1-től 20,30 óra. Augusztus 31: Szellemirtók II. (amerikai). Szeptember 1—2: Halálos fegyver H. (amerikai). Szeptember 3-4: Rémálom az Elm utcában (amerikai). Szeptember 5: Krokodil Dundee II. (amerikai). Szeptember 6: Papa, én nő vagyok! (amerikai). Közel 200 ezer forintos karbantartási munkálatok kezdődtek a napokban a Nagykanizsát és környékét ellátó 25 km-es nagyfeszültségű vezetékhálózaton. A DÉDÁSZ szakembereit a Csurgó és Söjtör közötti 120 kilovoltos vezeték Javítási munkálatain kapta lencsevégre fotóriporterünk. A közel húsz éve működő rendszer két évenként Igényel nagyobb karbantartást. Ebben a kanizsai szakemberek mellett a pécsiek is részt vesznek. Időnként a támszigetelők is cserére szorulnak. Sípos János szakszolgálati csoportvezető ezt végzi (képünkön). Fotó: Szakon? Attila Határozatképtelen volt a nagykanizsai tanácsülés Augusztus 23-án délután egy órára hívták össze Nagykanizsa Város Tanácsának rendkívüli ülését. A tervezett két napirendi pont megtárgyalása azonban elmaradt A tanácstagok zöme ugyanis távol maradt, így a megjelent 24 fő csak határozatképtelen ülésre lett volna képes. Zsoldos Ferenc tanácselnök ezért kénytelen volt a két megtárgyalandó ügyet az utolsó, szeptember 13-1 tanácsülésre utalni. A Cserháti és Zrínyi kollégiumok, valamint az Andrejka utcai és kiskanizsai bölcsőde összevonása így továbbra is várat magára. Ez utóbbi a reálisabb, gazdaságosabb üzemelés miatt lett volna célszerű, míg az első — a Cserháti és Zrínyi kollégiumok sorsa most már marathoni-ügynek számít, hiszen hiába készült el a pártok által javasolt szakértői vélemény, a tanács nem tud pontot tenni az ügy végére. Halló, itt a 007..! Országjáró áruházi tolvaj A rendőrség vendégszeretetét élvező Kő míves István győri lakos, a pénzszerzés különleges módját választotta megélhetésének biztosítására. Csavargásainak újabb állomására, Nagykanizsára augusztus 13-án érkezett. Pénze, már nem volt, mivel utoljára júniusban végzett alkalmi munkát. Útja az állomásról a Dél-Zalai Áruházba vezetett, ott is csak a bejárattól néhány méterrel kirakott kerékpárokig. Rövid vizsgálódás utána számára megfelelő camping kerékpárt kiválasztotta és mint, aki jól végezte dolgát, a kerékpárt tolva megindult a kijáratfelé. Határozottsága ellenére sem tudta megtéveszteni az eladókat, akik a kijáratnál figyelmeztették arra az apró mulasztására, hogy a 7.800 Ft-ot a kerékpárért elfelejtette kifizetni. Gyorsan tisztázódott, hogy nem feledékenységről van szó... Kőmíves István a jegyzőkönyv felvételénél nem volt hajlandó közölni nevét az áruház dolgozóival, ezért azok rendőri segítséget kértek. Személyazonosságát semmilyen irattal nem tudta igazolni, így adatait bemondás alapján írták fel a rendőrök. A végrehajtott ellenőrzés alapján azonban kiderült, hogy hamis nevet közölt, ezért a kapitányságra előállították személyazonosságának tisztázása végett. Hamarosan megvilágosodott hogy nem szégyenében tartotta titokban az igazi nevét Az ok; tizenegy esetben volt már büntetve áruházi lopásért. Legutoljára ez év márciusában ítélte el a Pesti Központi Kerületi Bíróság, így többszörös visszaesőként szerepel a rendőrség nyilvántartásában. A csavargó életmódot folytató Kőmívestől egy ideig ismét nem kell tartania áruházainknak... Horváth Balázs Karbantartási munkálatok a DÉDÁSZ-nál 1990. augasgtus 31. Q KANIZSA Visszapillantó N. Tungsram—Dunai Ötven százalék a tenisz OB III-ban NB I/B-s férfi kézilabda mérkőzés. Legjobb kanizsai dobók: Tiba (5), Kurusta (4), Szentes (3). Jó: Szentes. Az évadnyitó mérkőzésre szép számmal kilátogató szurkolók csalódottan távoztak a mérkőzés után. Nemcsak a vereségvoltfájó, deamutatott játék sem kényeztette el a kézilabda-rajongókat. A találkozón végig nagy volt a küzdelem, egyik csapat sem tudta maradéktalanul érvényesíteni akaratát, így végig fej-fej mellett haladtak a csapatok. Döntetlen első Játékrész után a Tungsram a második félidő jelentős részében egy-két gólos vezetésre tett szert. Amikor lehetőség kínálkozott volna tetemesebb előny szerzésére, a végrehajtásba mindig hiba csúszott, sőt az emberelőnnyel sem tudtak élni. így nem csoda, hogy a lelkes, harcos ellenfél — kihasználva a hazalak megingásait — mi- Az Olajbányász csapatai dupláztak a fővárosban, amelyek két nap alatt két mérkőzésen szerepeltek. A mérleg 50 százalékos, hiszen a nők és a férfiak is l-l győzelem mellett l-l vereséget szenvedtek. Az őszi idény 2. fordulójában a Medosz-Érdért vendégei voltak a kanizsai fiatalok, akik 6:3 aránybanvesztettek. Egyesben nyert Gaál és Nóvák, míg a párosok közül csak a Füle—Kricsfalussy duó tudott nyerni. Másnap a Dunai Kőolaj ellen szerepeltek s a „csonka" csapatok találkozóját (mind a kettőből l-l versenyző hiányzott) a kanizsaiak nyerték 4:3 arányban. A siker Gaál, Nóvák, dr. Füléné egyes és a Füle—Kricsfalussy páros győzelme Jelentette. Az Olajbányász férfi csapata a bajnokságban előbbre tart, hiszen a csapat a 3-4. fordulón Jutott túl. A Budai Bányász ellen -hengereltek" a jó formában versenyző olajosok, akik 9:0-ra lelépték a hazaiakat. Nyert: Füle, Horváth, Dominik, Lehota, Stankovics, Márton egyesben, valamint a Füle—Horváth, Dominik—Lehota és a Stankovics— Márton páros. A 4. fordulóban az olajosok balszerencsés vereséget szenvedtek, ám ebben alaposan ludasak voltak, hiszen nyert állásokat rontottak el. így aztán 5:4-re kikaptak, miközben a fiatal Füle Zsolt, Dominik József .hozta" az e^est, míg párosban a Füle—Horváth és a Dominik— Russay duó nyert. Kosárlabda A harmadik élvonalbeli évadra készülnek a vasutas-lányok nimális különbségű győzelmet ért el. A rangadón tehát nem sikerült jó rajtot venni az iz-zós csapatnak. Nagy volt az elkeseredés a mérkőzés után, hisz jobb eredményre számítottak. A játék várhatóan még javulni fog, ami az eredményességben is megmutatkozik majd. Czimmer Tamás, a csapat edzője így foglalta össze a látottakat: — Sajnos húzóembereink mondtak csődöt, ittTibára és Krichenbaumra gondolok elsősorban. Gondot jelentett, hogy döntő helyzetekben rendre hibáztunk és nem tudtuk felvenni az ellenfél kemény, küzdő harcmodorát. Szakmailag probléma volt, hogy a jobb átlövő poszton nem tudtunk eredményesek lenni. Persze azt ls látni kell, hogy az ellenfél mindkét kapusa — ezúttal a mi bánatunkra — kiemelkedő teljesítményt nyújtott. A kosárlabda élvonal „B" mezőnyében szereplő MÁV NTE női együttese sorrendben harmadik NB l-es évadjára készül, amely az elmúlt bajnokságban sikerrel oldotta meg a szakosztályi feladatokat. A csapat összesítésben a 15. helyet szerezte meg. —A hosszúra nyúlt bajnokság után bő pihenőt kaptak a játékosok, akikre ráfért a kikapcsolódás, hiszen eléggé elfáradt a társaság. így aztán július végén kezdtük csak mega felkészülést az új bajnokságra —- mondta bevezetésként Lázár Béla. a vasutaslányok szakvezetője, akinek szerződését a klubvezetés újabb 1 évvel meghosszabbította. A csapa^úlius 30-án gyülekezett a vasutas-csarnokban, ahol elsőként játékosértekezletet tartottak, majd sor került az első foglalkozásra. A felkészülés első hetében könnyed, ráhangoló napi egy edzésre került sor, majd a második héttől kezdetét vette a napközis rendszerű felkészülés. — A jól bevált rendszerben dolgoztunk. a napokban fejeztük be az alapos, kemény munkát. Naponta kétszer tartottunk edzést, amelyekre a MÁV NTE sporttelepen és a munkacsarnokban került sor. A kerettagok nagy szorgalommal, a tőlük elvárt intenzitással vettek részt a munkában, pedig a nagy meleg, a hőség nagy próbára tette a játékosokat. Azviszont kár. hogy eléggé szűkös kerettel dolgoztam az eltelt 1 hónapban — vélekedett a szakvezető. Az alapozásban Szabó. Simonné, Ácsné, Móró, Németh R., Farkas, Fekete. Golecz és Pintérvett részt, tehát nagyon szűkös a keret, igen kevesen vannak. — Hol vannak a többiek? — érdeklődtünk Csőgör József technikai vezetőtől. — Az elmúlt bajnokságban si- keresen szerepelt kerettagok közül Martinkovicsné és Szakács is műtéten esett át, akik még lábadoznak. Úgy néz ki a dolog, hogy ősszel nem számíthatunk játékukra. Petényi és Pongrácz anyai örömök előtt áll. Kedvezőnek tartjuk, hogy rövidesen bekapcsolódik a munkába Bogyay, ám nagyon elkelne az erősítés, a minőség javítása. Az egyesületi és szakosztályvezetés nagy erővel munkálkodik azon, hogy jó csapat alakuljon ki, de eddig még nem jöttek be az erősítési tervek, azon nem realizálódtak — tájékoztatott a társadalmi aktíva. A bajnoki rajtra szeptember 22-én kerül sor (hazai környezetben, a Sa-bária SE ellen kezdenek), ám addig számos előkészületi és kupamérkőzésen vesznek részt a kanizsai lányok. Bizakodnak abban, hogy a városi szakszövetség által tervezett Kanizsa Kupa (már jelezte részvételét a magyar bajnok is) versenyei is jelentősen segítik a formába hozást. A kétnapos tornát szeptember 7-8-án bonyolítják le, amelyre hat csapatot hívtak meg a szervezők. Az egyesületi vezetés Kósa László, míg a szakosztályi vezetés Mester Józsefné vezetésével jelentős erőfeszítéseket tesz a feltételek biztosítása, további javítása érdekében. Nincsenek könnyű helyzetben, hiszen az NB I valójában sokat követel s a vasutas-lehetőségek bizony eléggé szűkösek. — A remélt bajnoki ütem korszerűsítése sajnos nem következik be. Továbbra is maratoni bajnokság vár a játékosokra, amelyre igyekszünk kellően felkészülni, de irtózatosan nehéz időszak előtt állunk. Agondok ellenére optimisták vagyunk, bizakodunk a mennyiségi és minőségi fejlődésben— mondta befejezésül Lázár Béla. a MÁV NTE szakvezetője. Balogh Antal A képen Tiba, aki a legtöbb gólt szerezte, akció közben. Fotó: Szakony Attila Háromszor a „küszöbön" (2.) A kanizsai női kézilabdázók útja az NB I~be —: r KANIZSA A nagykanizsai minőségi női kézilabdázásban korszakváltás történt az 1980-as évek derekán. A korábbi sikeijátékosok sorra abbahagyták az aktív játékot és az 1986-os bajnoki évad végére teljesen kicserélődött a bronzos-együttes. Közben Uzsoki László, a főfoglalkozású szakágvezető, utánpótlás vezetőedző igen erőteljes munkához látott, melynek eredményeként az Olajbányász-Péterfy „kézilabda-iskola" egyre kiemelkedőbb sikereket hozott az úttörő, majd a minőségi sportban. Az „olajos" lányok 1985-ben kiestek az NB I B-ből, ám a következő évben biztosan nyerték meg az NB II Nyugati csoportját s így 1987-ben már újra az NB I B-ben rajtolhattak. Ekkor került a csapathoz Uzsoki László, akinek NB I B-s keretében döntő többségében sajátnevelésű, serdülő- és ifjúsági játékosok szerepeltek, köztük a tizenéves úttörők: a nagy tehetségű Németh Helga, Siti Bea és társaik, akik a „mélyvízbe" kerültek. Az újonc csapat szépen helytállt, majd a leterhelt Uzsoki helyett Csankovszky Pál került új szakvezetőként a csapathoz. Közben a csapat fejlődése töretlen maradt, sőt 1988 őszétől az olajosok már három válogatottat adtak a magyar ifjúsági keretbe (Németh, Siti és a Pécsről áti-gazoltTakaró remekelt is címeres mezben). A sportág bajnoki rendszerének átszervezése (őszi— tavaszi sorozat) miatt 1989 első félévében ún. rájátszásra került sor, de erre már Jéki Zoltán, az új edző készítette fel a csapatot A lányok az 1-6. helyért folyó küzdelemben folytatták a baj noki pontvadászatot, végül az előkelő 4. helyet szerezték meg. A sikeres bajnoki helytállás mellett nagyszerű sikert értek el az olajosok az Országos Serdülő Kupában és az Országos Ifjúsági Bajnokságban is. Az előbbiben magyar bajnokok lettek (Böjti, Harangozó kapusok, Gombor, Németh, Pető, Kütő I., Siti, Szol-lár, Szloboda, Szakonyi, Klein mezőnyjátékosok, edző: Cséplő László), míg az ifi-csapat bronzérmet szerzett Jéki Zoltán, az 1989/90-es bajnokság előtt gondban volt hiszen az NB I B-ben 4. helyezett csapat lényegesen meggyengült: Takaró visszament Pécsre, Németh a BHG NB l-es csapatához igazolt. Erősítések nem érkeztek s így a „feltöltést" az utánpótláskeretből oldották meg. A cél, a 4-8. helyek valamelyikének a megszerzése volt. A csapat azonban rácáfolt mindenre és mindenkire. A „mag" és a kisegítők szinte megtáltosodtak, sorra aratták a győzelmeket. Pedig Skrach kapus megsérült (pótlására visszahívták a segítőkész Sulyoknét szülés után), Pintér férjhez ment és anyai örömök miatt vált ki a csapatból, Siti az őszi hajrában ujj-törést szenvedett, többen betegek voltak. A csapat úgy elfogyott a hajrára, hogy az évekkel ezelőtt ellbúcsúztatott Szlobodáné kénytelen volt „beszállni az őszi zárófordulón. A gondok ellenére a csapat jól teljesített (17 pont, 4. hely), de aztán a tavaszi idény előtt újabb problémák jelentkeztek. Az egyesület pénzügyileg teljesen „lefogyott", az OIB csapatot is visszaléptették, megfelelő előkészületi és kupamérkőzések kimaradtak. Mátyás készült a PMSC-hez (a tavaszt még az olajosoknál vállalta), Juhász és Siti sérüléssel bajlódott, sőt a rajt előtt Skrach műtéten esett át. így vágtak neki a második félidőnek, remélve az 5-8. helyek valamelyikének megszerzését. No, aztán csoda történt csapatnál, a félelem megsokszorozta az erőt. A „húzóemberek" megtáltosodtak, sikert-sikerre halmoztak. Egyre feljebb törtek a tabellán, majd az ÁFOR és aTFSE elleni hallatlanul fontos győzelmükkel várományosai lettek az élvonalnak. Szinte mindenki csodálkozott, hogy „ez" a csapat mit művel. A latoffltk azonban egyértelműen azt bizonyították, hogy az olaj a riválisok fölé nőtt. Az MKSZ május első felében közbelépett. Többek között úgy módosították az élvonalat jelentő, általuk jóváhagyott versenykiírást, hogy az NB I B 1-2. helyezettje nem egyenes ágon, hanem osztályozóval (NB I utolsó két helyezettjével) lehet csak élvonalbeli. No, jöttek a tiltakozások, fellebbezések s végül visszaállt az eredeti kiírás. Az olajosok viszont remekül meneteltek, akik három fordulóval a bajnokság befejezése előtt a Lőrinci Fonó elleni hazai győzelemmel biztosították a 2. helyet s ezzel az NB l-es szereplést. Nagyszerű tavaszi helytállásukat fémjelzi, hogy a 13 mérkőzésből 12 győzelmet arattak és csak egyszer szenvedtek vereséget (Jászberényben 19:18-ra kaptak ki). A három bronz után bekövetkezett az újabb minőségi ugrás, az egykori álomból 1990. június 9-én valóság lett. Az utódok rendhagyót produkáltak, Az előző évi asztalitenisz NB l-es zalai képviselő, a Bútorgyár női együttese, a 6. helyen végzett csapat Jurik Gyuláné edző vezetésével készült fel az új. 1990-9 l-es bajnoki küzdelemsorozatra. A nyári hónapokban a vezérkar sem pihent, hiszen több szakaszban tárgyaltak az egyesületek javaslatairól, ami főként a sportági fejlődéssel volt összhangban. A liga többek között megegyezett abban is, hogy az 5-5 fős csapatlétszámon belül a 4+1 -es rendszert módosítani kell, tehát nem kell kötelezővé tenni ifjúsági versenyző indítását. Ezzel a javaslattal csak 4-4 felnőtt játékossal zajlott volna a bajnokság, de természetes, hogy a jóképességü ifik szerepelhettek volna a csapaton belül. —Nagy az összevisszaság a MASZ-nál. Úgy tűnik, hogy messze figyelmen kívül hagyják az NB l-es klubok vezetőinek ötleteit, javaslatait, nem törődnek velünk, azokkal akikkel zajlik az élvonal, a nemzetközi szereplés. Minden tekintetben maradt a régi, elavult rendszer, vagyis semmi lényeges változásra nem került sor. Nem törődtek az érdekeltek javaslataival s megkockáztatom, hogy a MASZ elszakadt az élvonalbeli kluboktól. Nagy az űr a vezérkar és köztünk — méltatlankodott Czuppon Árpád, a lelkes sportköri vezető, akinek — a gyári vezetéssel együtt — nagy érdemei vannak abban, hogy a csapat rajtol az NB I küzdelmeiben. A változó vU ágban, az egyre nehezedő gazdasági életben már az élvonalbeli szereplés is egy sor gonddal küszködik. így van ez a városban is, pontosan a bútorosoknál ls, ahol egyre nehezebb biztosítani az NB l-es működést. Szerencsére a gyári és sportköri összefogás eredményeként az 1990/91 -es évadban egyelőre adottak a feltételek az NB I-hez. A jövő azonban nem felhőtlen... élvonalbeli szereplést biztosítottak. Zalának, a városnak, az egyesületnek a következők harcolták ki az NB l-es szereplést Skrach, Sulyokné, Böjti (kapusok), Gombor, Siti, Pető, Juhász, Mátyás, Buza, Vass, Kovács, Szőkéné-Pintér, Szlobodáné, Kötő I., Szollár, Ivanics. Edző: Jéki Zoltán. Szakosztály-elnök: Mihályi Ferenc. Technikai vezető: Szloboda József. Sportorvos: dr. Károsl György. Ügyvezető elnök: Baranyai István. Köszönjük és gratulálunk! Balogh Antal A bútorosok nyártól kettős feladatra készültek. Ugyanis az NB I mellett az a megtisztelő kitüntetés érte a csapatot, hogy újra indulhat az ETTU Kupában (volt Vásár Városok Kupája), a nemzetközi kupaküzdelemben ls. Ezt az elért 6. hellyel, a legjobb vidéki csapathelyezéssel érdemelték ki. — Holland csapat ellen rajtolunk az ETTU Kupában. Hazai környezetben kezdünk, várhatóan szeptember végén fogadjuk ellenfelünket. A riválissal máris felvettük a kapcsolatot, mi is bemutatkoztunk s váijuk a hollandok részletes információit. A lényeg, hogy nem tudunk semmit ellenfelünkről, ám biztos vagyok abban, hogy előbb-utóbb megszerezzük a szükséges Ismereteket új ellenfelünkről — szólt a kupaküzdelemről az sk-elnök. A bútorosok keretében az elmúlt bajnokságban szerepelt játékosok találhatók, azzal akivétellel, hogy nem számíthatnak Gál Krisztinára, aki anyai örömök előtt áll. Gondot jelent Gazsi makacs sérülése, de bizakodnak, hogy a rajtra felépül a kanizsaiak él-játékosa. Szabó továbbra is erősíti a csapatot, még 1 évre vállalta a játékot. Mausz, Bizó és Boldizsár mellett az egyedúli ifjúsági játékos, a sajátnevelésű Jurik Andrea. Az egyesületi vezetés a játékosoktól a középmezőnyben való végzést jelölte meg, konkrétan az 5-6. helyek valamelyikének megszerzését várj a a 10 csapatos mezőnyben. Nem könnyű feladat, ám ha mindenki rákészül az egyes találkozókra, akkor elérhető a kitűzött terv. Az 1990-91-es bajnokság rajtjára szeptember 5-én (szerdán) kerül sor, amikor a bútorosok hazai környezetben kezdenek. Ellenfelük a VM Közért újonc csapata lesz, amely ellen győzelemre számítanak. A csb-mérkőzést a Béke úti csarnokban rendezik meg. (gh) Kanizsa — várospolitikai hetilap, megjelenik minden pénteken. Szerkesztő: Pék Pál. Tervező szerkesztő: László Károly. Szerkesztőség: SS01 Nagykanizsa, Ady u. 1. II. em. Pf. 74. Telefon: 06/93/12-305. A szerkesztőbizottság tagjai: Horváth Mária, Kápolnái Zoltán, MartonGyBrgyi. Tihanyi István. Kiadja a Zala Megyei Lap- és Könyvkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Jakab Vilmos. Komputertechnika: Zala Megyei Lap- és Könyvkiadó Vállalat Zalaegerszeg. Nyomtatás: Zalai Nyomda. ISSN: 0865-3879. Nytsz: B/PHF/266/Z/1989. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj: egy hónapra 35. negyedévre 105, fél évre 210, egy évre 420 forint. Előfizethető a postahivatalokban és a kézbesítőknél. Rajt az asztalitenisz NB I-ben |
