* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 34.03 MB | |
| 2021-01-07 15:51:27 | |
 | |||||||
Nyilvános  707 | 1276 | Rövid leírás | Teljes leírás (427.14 KB) | Kanizsa 1990. 049-052. szám december Cím: Kanizsa Alcím: Dél-Zalai Hetilap Megjelenés: Hetenként: 1989-től ISSN: 0865-3879 A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertető segítségével: II. évfolyam. 49. szám 1990. december 7. Ára 9.60 Ft A tartalomból: A városházán halottuk (3. oldal) Megjelenik minden pénteken A város KANIZSA Látta már?... műemlékei (8. oldal) Öregek napja (9. oldal) Az irigyélt vállalkozók (10. oldal) Segíts, hogy segíthessünk! Véradók Napja ''90 A Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat, a Geofizikai Kutató Vállalat, aRotary Fúrási Kft.nagykanizsai vöröskeresztes alapszervezete az idén erre legilletékesebb helyen, a kanizsai véradó állomáson köszöntötte véradóit. Az ünnepélyes eseményt megelőzendő, közel harmin-canvállaltakönkéntes véradást. Póka Lászlóné, az alapszervezet jelenlegi titkára ez alkalommal adott át különféle elismeréseket és jutalmakat a 20, 25,30,40,50 és 75-szörös véradóknak. Megjött a Mikulás! Rajz: Cserny József Napirenden: Nagykanizsa és térsége telefonellátásának fejlesztése! (cikkünk az 5. oldalon) TOSHIBA termékbemutató a HK-ban November 28-án és 29-én a Techotrade Irodagép Kft. szevezésében termékbemutatóra került sor a Helyőrségi Klubban. Az érdeklődők a legmodernebb fénymásolókat tekinthették meg. A vásárlással is egybekötött bemutató érdekessége volt, hogy a kft. minden megvásárolt fénymásoló mellé egy elektronikus írógépet adott ajándékba! Fotó: Szakon; Attila Őt is köszöntötték... frta és fényképezte: Tóth Ferenc Privatizáció a Nelkánál (11. oldal) V_J r KANIZSA 3 1990. dcccmlu''r 7. Magyarszerdahelyről a parlamentbe Beszélgetés Rudics Róbert országgyűlési képviselővel Az Országgyűlésben folyó munka tévéközvetítései során az MDF-képviselők között szinte mindig ott látunk egy megnyerő, nyugodt, ismerős arcot, amely megmásíthatatlanul azonos az itt látható fényképpel. A „tulajdonos" pedig Rudics Róbert országgyűlésiképviselő—Zala megyéből, közelebbről: Dél-Zalából. A napokban vele beszélgettünk, s kérdéseinkre készséggel válaszolt. — Kérem, vázolja életútját. — Egy Kanizsa környéki kis faluban, Magyarszerdahelyen születtem 1954-ben, háromgyermekes katolikus parasztcsaládban. A gimná-ziumotNagykanizsán végeztem, aztán Budapesten tanultam tovább, s előbb elektronikai műszerész szakmunkás, majd villamos üzemmérnök oklevelet szereztem. 1978-tól képviselővé választásomig a KFV kanizsai üzemében dolgoztam, mélyfúrási geofizikai szakterületen. Öt éven át terepi geofizikai mérőcso-port-vezetőként jártam a fúráspontokat, majd 1983-ban három, 1986-ban pedig két és fél hónapos — geofizikai mérőberendezés vásárláshozkapcsolódó—műszaki „tréningen" vettem részt a texasi Houstonban. Ez év őszéig ennek a korszerű elektronikát alkalmazó, mintegy négy és fél millió dollár értékű berendezésnek a műszaki üzemeltetése és a mérőcsoportok irányításavolt a feladatom. Aztán főállású képvi-sclőlettem. Szüleim családi házában Magyarszerdahelyen élek. Jelenleg még nőtlen vagyok. — Hogyan lett az MDF tagja, maid országgyűlési képviselő? — A Kádár-rendszerben nem vállaltam politikaiszerepet, ugyanis ellenzéki érzelmű voltam. 1988 őszén—a kanizsai alakuló megyegyűlés után nyomban — léptem az MDF tagjai sorába. Kezdeti kanizsai tagság után egy éve a magyarszer- dahelyi szervezethez tartozom, amelyet falubéli barátaimmal hoztunk léire. Hosszas rábeszélés, kemény belső vívódások után vállaltam a képviselő-jelöltséget. Több mint száz választási gyűlés és a Fórum ki-tűnőkampánymunkáj? sikerthozott: jelentős fölénnyel választottak országgyűlési képviselővé a Lenti székhelyű, Letenyét, és a száznál több—köztükszámos Kanizsakörnyéki — községet magában foglaló választókerületben. — Tagja-e a parlament valamelyik bizottságának? — Igen. A Gazdasági Bizottság tagja vagyok. Elsősorban ipari és energetikai kérdésekben fogl alok állást, de mezőgazdasági témákban is aktivizálom magam. •— Hog\an ítéli meg az Országgyűlés eddigi tevékenységét? — Sokat járok emberek között, így tudom: aközvélemény ítélete lesújtó a parlament működéséről, amely főleg a felesleges szócsépléseknek, pártcsatározásoknak, személyi villongásoknak tulajdonítható. A korábbi állampárti fejbólintó parlament langyos vitáihoz szokott lakosságnak nehéz az átállás. Pedig jó döntések csak úgy születhetnek, ha érvek és ellenérvek feszülnek egymáshoz, félelem nélkül. Úgy látom, hogy az önkormányzati választások és a taxis-blokád óta aT. Ház stílust váltott, s igyekszik minél hatékonyabb munkára koncentrálni. Bizonyítványunk nem rossz: eddig is rekordszámú törvényt és határozatot alkottunk! —Milyen a kapcsolata választóival? — Rendszeresen tartok fogadóórákat, képviselői tájékoztatókat: valamint templomszenteléseken, emlékműavatásokon, kiállítások megnyitóin, konzultációkon, képviselőtestületi üléseken, üzemlátogatásokon veszek részt, s a jövőben a falugyűléseket is látogatni kívánom. Fogadónapom a péntek, amikor délelőttönként Nagykanizsán, Ady út 1. első emeletén vagyok elérhető, délután pedig változó helyszíneken — pl. Lentiben, Csesztregen, Gelsén—-tartózkodom. A heti három-négy napos parlamenti elfoglaltság miatt a több mint száz településen — amely országos szinten a második legnagyobb körzet — gyakran megjelenni képtelenség. —Hogyan ítéli meg az ország belpolitikai helyzetét és lát-e kiutat az egyre mélyülő válságból? — Az ország a letűnt rendszer örökségekánt valóban nehéz helyzetben van. A kormány intézkedései egyelőre késnek, vagy még nem érzékelhető pozitív hatásuk, hosszú távon azonban a folyamat megfordítható. A volt „béketáborban"még mindig mi állunk a legjobban, de tény, hogy a már elért életszínvonal csökkenésével nem könnyű megbarátkozni. A felelőtlen beruházások, az „internacionalista segítségnyújtás", amegtermelmél magasabb fogyasztás és a korrupció következtében összejött több mint 20 milliárd dolláros bruttó adósságterhet most a dollárelszámolásra való áttérés, az olajválság, az aszálykár, a KGST és a szovjet gazdaság összeomlása stb. tovább súlyosbítja. Ilyen körülmények között akormánynak a nemzet előtt őszintén fel kell tárnia az ország nehéz helyzetét, mert a megértést, a fokozódó terhek elviselését csak így várhatja a lakosságtól. —Mi a véleménye az állandóan. felfelé kúszó árakról, illetve az inflációról? —Az infláció első számú közellenség, de komoly társadalmi áldozatok nélkül a pénz értékállandóságának helyreállítása elképzelhetetlen. A jövő évtől az energiáért, benzinért, autóértstb. világpiaciárat kell majd fizetnünk, s mert nemzeti produktumunk — objektív okok miatt — nem üti meg a világpiaci mértéket, az égbe kúszó árak nem kom-penzálhatókvilágpiaci bérekkel, rövid távon biztosan nem. A kormány feladata, hogy törekedjen a terhek arányos elosztására, segítse a leszakadókat, sűrítse a szociális hálót. —A „gödörbe" került MDF képes lesz-e megújulni? — Az MDF működésével kapcsolatban vannak jogos kritikák. A párt meghirdetett programjából ezi-dáigcsakkevésvalósultmeg.apárt-frakció és a kormány együttműködése nem tökéletes, súrlódások vannak az egyes irányzatok között, és léteznek személyi ambíciók motiválta intrikák is. Úgy gondolom, hogy a közelgő Országos Gyűlés—bizonyára szikrázóan kemény — vitáiból egy létszámban tán megkarcsú-sodott, de mindenképpen erősebb, egységesebb MDF fog kikerülni. —//ogyan vélekedik a koalíciós pártokról? — A KereszténydemokrataNép-párt hozzánk eszmeileg közelálló, megbízható, stabil koalíciós partner. Sajnos nem mondható el mindez a gyakran nosztalgiázó, sűrűbelviszá- lyokkal terhelt Kisgazdapárt egyes képviselőiről. Reményeim szerint nagyválasztmányuk abelső feszültségeket oldani képes. — Mi a véleménye az ellenzéki pártokról? —A Fideszkezdetben szokatlan volt, de üdítő színfoltja lett a parlamentnek. Tavasszal még meglepetést okozott, majd profi politizálással és taktikázással az SZDSZ oldalvizén „beevezett" a helyhatósági választásokon, mostviszontúgy tűnik, hogy sok helyen ügyesen „ledobbant" az önkormányzás felelőssége elől. Az SZDSZ programot alkotó, komoly felkészültségű párt, amely máig is nehezen viseli el a tavaszi vereséget. A paktumvádakból a Fi-desz-t túllihegő keménykedéssel próbált kibontakozni, majd elméleti viták álarca mögé bújva az önkormányzati törvény leblokkolásával próbálta kizsarolni a .Pártatlan Tájékoztatási Bizottság" saját szájíze szerinti felállítását, és ezzel a médiák, sőt akormány feletti korlátlanhatalmat. Az egyszerű ember persze ebből semmit sem vett észre, mert a csata tulajdonképpen „nemes elvek" felett folyt, s csak a jól informáltak egy szűk köre tudta, mi is a valódi tét. Tölgyessy Péter visszavonulása óla, s aparlamenti légkörváltozásá-val az ő stílusuk is a konstruktivitás irányába változott. Az új frakcióvezető Pető Iván pókerarca jobban elfedi a náluk is meglévőbelsőfeszültségeket, bár görcsös hataloméhségük így isbelehajtjaőket aparlamen-tarizmus talajáról elrugaszkodott olyan akciókba is, mint például a ta-xis-blokád. Az MSZP április 8. óta egyfolytában sértődött, mert a választók nem honorálták a „pártállam lebontásában" szerzett érdemeiket Még beletelik egy kis idő, amíg rádöbbennek, hogy a pártállamot nem ők, nem is az ellenzék, hanem az úgynevezett „szocialista országok" totális gazdasági összeomlása bontotta le. Vagyonátmentő manipulációik szalonképtelenné tették őket, annak ellenére, hogy soraikban számos felkészült egyén található. — Milyen tevei vannak a jövőre nézve? —Ilyen bizonytalan politikai és gazdasági helyzetben választott tisztségben lévő embernek hosszú távra tervezgetni nem egyéb, mint önámítás. Vállalt feladatomnak szeretnék legjobb tudásom szerint megfelelni. A következő parlamenti választás után minden v ágyam a szakmámhoz való visszatérés... Tihanyi István 1990. december . KANIZSA 3 A városházán hallottuk Parázs vitákkal, egy teljes „műszakon" át ülésezett a városi képviselő-testület December 3-án idén negyedszer ült össze a HSMK kamaratermében Nagykanizsaönkormányzatiképvi-selő-testülete. A beteg dr. Kereskai István helyett ezúttal Farkas Zoltán alpolgármester elnökölt. Üdvözölte a 28 megjelent képviselőt (1 fő volt igazoltan távol), a meghívottakat, s az érdeklődőket, majd ismertette a napirendi pontokat. A városi szegénység helyzetéről összeállított írásos előterjesztéssel kapcsolatban aképviselők kiegészítő kérdéseket lettek fel, amelyekre a szakapparátus egyes vezetői válaszoltak. A kormány által biztosított külön segélykeretből, valamintkölt-ségvetési maradványokból történt belsőátcsoportosításokból—aképviselők határozata alapján — mintegy 5 millió forint év végi egyszeri segélyt utalnak még ki december hóban az arrarászorulóknak, családonként illetve személyenként 2000— 4000 Ft közötti összegben, részben vásárlásiutalvány formájában, részben készpénzben. A képviselő-testület vita nélkül elfogadta azügyrendi-igazgatási bizottság azon előterjesztését, hogy Horváth József OTP fiókvezető-he-lyettes részvétele apénzügyi ellenőrző bizottságban nem összeférhetetlen, s így továbbra is részt vesz a bizottság munkájában. A szennyvíztisztítóim! II. ütem beruházása, műszaki, közgazdasági és anyagi vonatkozásai felülvizsgálatára létrehozottad hoc bizottság jelentését Marton István képviselő ismertette. Bár a jelentés elfogadásra került, az ügyben a képviselők a gazdasági, v árosüzemeltetési és környezetvédelmi bizottságnak „passzolták" át a témát további mélyebb elemzésre. A testület elfogadta az alpolgármester előterjesztését az évi összesen ezer forint tagsági díjjal járó, a fővárosi kerületek és megyei jogú városok érdekképviseleti szervéhez való csatlakozásról, azzal, hogy annak ülésein a polgármester vagy alpolgármester vesz részt; de nyitva-hagyták azt a lehetőséget is, hogy esetleg újabb érdekképviseleti szervezetbe is belépnek. Az „egyebek" foglalták magukban azötödik—egy ben leghosszabb időtartamú — napirendi pontot. Ezek sorjában: — A török kiűzésének 300. évfordulója alkalmából létrehozott Városkapu Emlékhely Alapítvánnyal kapcsolatban a testület hosszas vita után, a városfejlesztési bizottság előterjesztése alapján nem fogadta el a kezdeményezőknek azon elképzelését, hogy a Vár úti Ifjúsági Parkban helyezzék el a 8 méter magas építmény-kaput. Az ügyben ötletpályázat kiírására hoztak határozatot. — A Rozgonyi utca 4. sz. alatti ún. ,3olhás-mozi" ügyében — számos hozzászólás után, a Szabadság téri általános iskolarészére javasolt tornatermi átalakítás helyett—a testület úgy döntött, hogy az életveszélyes állapotú épületet le kell bontani, amely után majd a városfejlesztési bizottság adjon javaslatot a helyette felépítésre kerülőlétesítményre. Úgyszintén a lebontás mellett döntöttek a képviselők a Somogyi Béla u. 29. sz. alatt lévő, már 1989-ben a rossz műszaki állapota miatt kiürítettlakóépületvonatkozásában, ahol a bontást az értékes kovácsoltvas elemek megőrzésével kell majd végezni. — A Sneff téri magánvállalkozói üzletek díszburkolatának és térvilágításának létrehozása éles vitát váltott ki, ugyanis az önkormányzat —takarékosságimegfontolásból— teljes egészében a vállalkozókra akarja hárítani a kialakítási költségéket. Az ügyet a pénzügyi ellenőr- zőbizottság vizsgálja tovább, és készít elő határozati javaslatot. — A legtöbb időt emésztette fel a Kanizsa Városi Hetilap további sorsának elemzése. Mivel azügyben egy hét leforgása alatt az oktatási és kulturális bizottság nem tudott konkrétjavaslatot hozni az ülésre, ezért a képviselők zöme egyéni véleményt nyilvánított. Egyöntetűen leszögezték, hogy a hetilapra szüksége van a megyei jogú városnak és térségének, de abban a kérdésben, hogy a nyom-dai-kiadásimunkálatokatazalaeger-szegi Journal Kiadói Kft. vagy a kanizsai Szociális Foglalkoztató nyomdájavégezze január 1 -tői, nem született konkrét döntés. A testület végül is felhatalmazta az oktatási és kulturális bizottságot arészletkérdé-sek tisztázására, és alap további működtetésének biztosítására. — A Városi Televízió stúdióvezetői állásra a Polgármesteri Hiva-talhozhárompályázat érkezett, amelyeket azoklatásiés kulturális bizottság értékelt. A legmeggyőzőbb pályázatot a jelenlegi megbízott vezető Dónay Nóra adta be, s a testület döntése szerint az állást3 éven át— a bizottság és a művelődési osztály vezetőjének javaslata alapján — továbbra is o tölti be, egyelőre a jelenlegi 18.500 Ft havi bruttó alapfizetéssel. — Mivel Nagykanizsa „megyei jogú város" címet ért el, a testület megváltoztattaahivatal elnevezését, amely „Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala" lett. — A testület meghallgatta Kré-mer József képviselőhozzászólását, amelyben összegezte a korábbi három ülés tapasztalatait, majd néhány javaslatot is tett. -— Csákai Iván képviselő felszólalásában kifogásolta, hogy a Sörgyár privatizációja tekintetében az Állami Vagyonügynökség kihagy- ta a város önkormányzatát, és—szerinte — a földterület eladása vonatkozásában eljárási jogsértést követett cl. A testület az ügyrendi-igaz-gatási bizottságot hatalmazta fel a kérdés megvizsgálásával, az esetlegesen szükséges fellebbezési lépések megtétele előtt. —BalassaBclaképvisclőönkén-tcs adóbevallással kapcsolatos, majd dr. Matolcsyné dr. Horváth Ágnesnek a Hunyadi utca sarkán lévő épülettel kapcsolatos interpellációja utánBöröcz Zoltán kepviselőa földgázszolgáltatás fűtőértéke hullámzásának ellenőriztetését kérte a város lakossága érdekében (a városüzemeltetési bizottság vizsgálatot indít!). —Mivel afőjegyzői állással kapcsolatban egymással ellentétes hirdetések jelentek meg a Belügyi Közlönyben illetve a Zalai Hírlap és a Magyar Nemzet c. napilapokban, a pályázati elbírálás és kinevezés csak januárban lesz, s addig meg az is tisztázásra vár, hogy a megyei jogú városbanjegyzőt vagy főjegyzőt lehet foglalkoztatni... — A KDNP megbízottja. Palotás Tibor képvisclőrészéről bejelentés történt, hogy a párt városi szervezete képtelen kifizetni a Rozgonyi utca 1. sz. alatti párthelyiség után a mintegy 120 ezer Ft összegű évi bérleti díjat. Töröltetést kért. —Marton István képviselő az új, tervezett autópályaszakasz zalaegerszegi „elorozásának" megakadályozására hívta fel a figyelmet. — A testület — indokok alapján —elfogadta Lovrcncsics Lajos gazdasági bizottsági tag lemondását. Utódlásra a legközelebbi ülésen kerül sor. — Az alpolgármester felolvasta a város egyes állampolgárai által aláírt azon beadványt, hogy anemrégi-ben megválasztott oktatási és kulturális bizottság helyett két másik bizottság alakuljon, mégpedig oktatási-sport és külön közművelődési bizottság. Döntés januárban lesz! —Bajcsavárosrészönkormány-zati függetlenségi törekvésének kivizsgálásával az ügyrendi-igazgatási bizottságot hatalmazták fel. — Ugyancsak ez a bizottság tesz majd javaslatot arra, hogy a Phrali-pe Független Cigányszervezet vezetője résztvehet-e a testületi munkában. -—A testület határozott, hogy valamennyi képviselőnek december 31-ig vagyonbevallási kell beadni. —Takács Zoltán javaslata alapjánvalamennyi képviselőjanuár 15-ig megkapja a még hatályos tanácsi rendeletek gyűjteményét. A 14 órakor kezdődött, parázs, helyenként szenvedélyes felszólalásokkal tarkított „műszaknyi" testületi ülés 22 órakor(!) fejeződött be azzal, hogy a képviselők legközelebb december 17-én 14 órakor találkoznak, rendkívüli ülés keretében. Tihanyi István KANIZSA 1990. dtt''cmber 1. Van mit elosztanunk?) Nap mint nap hallani, hogy eddigi .jólétünk" a termelésfogyasztás rossz arányaiból adódik. Magyaria lefordítva, többet ettünk meg, mint amennyit megtermeltünk. No, ezért lesz most nekünk rossz—mondják ahoz-záértők. Ebben az érvelésben sok minden sántít. így hadd osszam meg néhány gondolatomat és észrevételemet a kedves olvasóval. A magyar ember mindig nagyon sokat dolgozott (természetesen azért nem mindenkire gon- dolok). Másodállás, harmadállás, házfáji és természetesen afőmun-kahely. Nagyon sokan voltak olyanok, akik 16 órát, vagy ennél is többet dolgoztak naponta. Még a pártállam idejében végzett statisztikai adatok i; egyértelműen kimutatták, hogy világviszonylatban a magyarok dolgoztak a legtöbbet. Ebből egyenesen adódik a kérdés, akkor hogyan lehetséges az, hogy nem termeltünk annyit, amennyit elfogyasztottunk. Itt nyilvánvaló a tények szándékos félremagyarázása. Mert ha igaz az, hogy többet fogyasztottunk, akkor ebben az országban nagyon sokan vannak olyanok, akiknem termeltek semmit, csak felélték a mások által megtermelt javakat. Mais ez történik, kimondva-kimondatlanul. Annyitviszont tanultak az emberek, hogy aki állandóan dolgozik, az nem lesz gazdag, de nyomoréklehet. Ez a perspeku''vama már nem vonzó senki számára, mert túl feltűnő sokak pazarló gazdagsága. Ha jövőre netán lesznek ellátási problémák, akkor valóban mondhatják, hogynem termelünk annyit, amennyit elfogyasztunk, de ahol szisztematikusan földig romboljuk a munka becsületét, ott mást ne is várjunk. A munkanélküliek várható serege és a világ minden tájáról hazánk földjéremenekült (dolgozni nem akaró) „náció" viszont fogyasztani fog és ezt azoknak kell megtermelni, akiknek még nem tudták a munkakedvét teljesen elvenni. Ez a lényege a mostani katasztrófánknak, amely így tovább fog mélyülni... Közeleg azév vége. Hal991-et is ekkora teherrel a hátunkon kezdjük, ahogy ezt az évet befejezzük, akkor az isten legyenhoz-zánk irgalmas! V. J. A mások! Én tervezek, az állam végez! Elkövettem egy súlyos hibát! Még augusztusban különböző okok miatt olcsón vásároltam egy üzemképtelen öreg személygépkocsit. Úgy gondoltam, hogy mivel értek hozzá, lassan feljavítom és jövőre le-műszakiztatom. Lesz egy öreg, de működőképes tartalékautóm. Azt tudtam, hogy a benzin nem lesz olcsóbb, de azt is tudtam, hogy a tartalékautó nem fogyaszt benzint, ha nem használom. Kockázat semmi, gondoltam, viszont egy gondot letudtam a vállamról, mert ha elromlik az újabb, nem leszek tehetetlen. Sajnos én autóhoz vagyok kötve, munkahelyi és egyéb elfoglaltság miatt. Tévedtem! Az ember tervez és az állam keresztülhúzza a számításaimat. Jön a gépjárműadó és a kötelezőbiztosítás! Eves szintenkb. 10000 Ft-ot terveznek (bár még nincs pontosan eldöntve). Most nekem két kocsim van, s megnézhetem magamat. Más megoldás nem lévén, a rendszámtáblát le kell adnom, hogy ne kelljen fizetnem. Mivel több éve nincs műszakija sem, az átíratást januárra terveztem, mert azt már előbb nyilvánosságra hozták, hogy akkortól csak 500 Ft lesz az átíratás. Mostközöltékve-lemarendőrségen,hogyarendszám-táblát csak akkkor adhatom le, ha átiratom. Ezviszontidénmégkb.4000 Ft. Ha j anuárban iratom át „olcsón", akkor meg már fizetni kell a féléves kb. 5 000 Ft-ot, adó és biztosítás gyanánt... Nesze neked tervezés! Mindenesetre én is levontam a tanulságot, amit egy percet sem várva szeretnék mindenkivel megosztani. Már tervezni sem érdemes ebben az országban, mert itt rövid idő alatt gyökeresen változhatnak a jogyszabályok, és mindig a mi kárunkra! De azt illene tudni, hogy tervezés nélkül nincs semmilyen alternatívánk. És most ezt is sutba kell dobnunk! — rijó — A mezőgazdaság, aföldművelés, az állattartás, és az ezzel kapcsolatos fogalmak mindig egyek voltak a parasztsággal. Őket hívták jobbágyoknak, zselléreknek, napszámosoknak, parasztoknak (aszó rosszab-bik értelmében), és még ki tudj a minek. A paraszti munka mindig az ország legalantasabbnak tartott munkájavolt, s az általa megtermelt termékek mindenki számára fontosak voltak. Még ma is inkább szégyen parasztnak lenni. Miért? Talán azért, mert szinte mindig egy más népcsoportot képviseltek. A maguk zárt világával, évszázadokon át elzárva afejlődéstől, Ők a,.mások". A másként gondolkodók, a másként élőkhermetikus világa. Pedig nem voltak ilyenek mindig. Régi erényeik, lázadásaik a magyar történelem dicső fejezeteit alkották. Budai Nagy Antal, Dózsa György és másoknevei örökké ismertek maradnak számunkra. És máramivé lettek az ő utódaik? Ők azok, akik Dózsa Györgynek a parasztság legna-gyobbvezérénekhalálaóta mindent tűrnek. Őket kötötték röghöz, kötelezték őket a papi huszad, földesúri tízed, a dézsma, a kötelező beszolgáltatás és egyéb terhek kifizetésére. És az új kor sem hozott számukra sok igazságot, mert ők azok, akiknek lesöpörték a padlását is. Elvették, majd visszaadták a földjüket többször is. Ők amai kor legnagyobb kiszolgáltatottal és még a mai napig sem kapták meg az őket megillető jogokat és elismerést. Őket vitték ku-lákként a börtönökbe, bitóra, pedig egyetlen bűnük, hogy dolgoztak. A paraszti munkábólmeggazdagodottak mindig gyanúsak voltak. Ők azok, akikből a bizonyos tüzes fogók nemcsak a húsukat, hanem az ellenállásukat is kiégették. Dózsa Györggyel kihalt a parasztság önbecsülése? Még ma is nehéz igazi kapcsolatokat teremteni velük. Nehezen fo- gadnak be maguk közé újakat. Gyanakvóak. Az újakat — hiába élnek úgy mint ők — akár évtizedekig is gyanakvóan figyelik. Ha kocsmába jár, az a baj, ha nem, akkor az. Ha vallásos, az a baj, ha nem, még nagyobb a baj. Ők azok, akik egy emberöltőt tartanakmércének, hogy befogadjanak maguk közé valakit. És emellett le kell nyelniük minden kellemetlenséget, mintha így próbálnák ki, hogy tudnak-e úgy megalázkodni az újak, mint ők. ők azok, akik lassan fogadják el az újat, a kényelmeset, mert minek az új, ha a régi is megteszi. Évszázados hagyományokat merev tisztelettel őriznek. Sok helyenmég mindig jelszó, hogy idegeneket ne fogadjunk be, mert feldúlják nyugalmunkat. Eldugott falvakban évszázadok óta egymás között házas ódnak, hogy afalú egy család maradhasson. Talán félnek az „idegenektől", hogy ismét elveszik mindenüket. Féltik a földet, amely a történelemvihar aiutánmégmegma-radt nekik, pedig lassan ma már sen-kinek sem kell. ötszáz év után így (Dózsa György unokái) kísért még mindig a parasztvezér szörnyű tűzhalála? Akik elköltöztek a falvakból, azok egy része ezt azért tette, mert változtatni akart. S egyre többen vannak olyanok, akik ki akarnak lépni az életbe. Talán átalakulhatnak azok a megrögzött szokások, amelyek a falvakban még mindig élnek és akadályozzák a fejlődést. Semmit nem ér a szabadság akkor, ha a falvak ezt nem igénylik. Most, amikor a feudalizmus legborzasztóbb emlékeit felidézőkommunizmus véget ért, nem lesz már szükség Dózsa Györgyökre és áldozatokra. Viszont ki kell lépni abból az évszázados sötétségből, amelybe őkmenekültek. Mostígérik, újralesz becsülete a paraszti munkának! Ne hagyják, hogy mások döntsenek ismét helyettük, mert aki a földhöz nem ért, az kárt okoz ismét nekik. Az elzárkózók ma már csak maguknak ártanak. És vele a világnak, az országnak, és gyermekeiknek is... Itt az új világ küszöbe. Lépjünk be együtt! Vízvári József ÉLETKÉP. 1990 ŐSZE. Szakony Attila felvétele ■''>». deremht-r 7. KANIZSA Jf 5. Napirenden: Nagykanizsa és térsége telefon-ellátásának fejlesztése! November 20-án a Polgármesteri Hivatalban hivatalos megbeszélésre került sor Nagykanizsa és térsége telefon-ellátásának fejlesztéséről. A megbeszélésen a Magyar Távközlési Vállalat részéről Tölősi Péter, a Pécsi Igazgatóság vezetője és Garami András távközlési üzemvezető; Bolf György, a kanizsai postahivatal vezetője; a kanizsai Polgármesteri Hivatal részéről pedig dr.KereskaiIstván polgármester, Farkas Zoltán alpolgármester, Karmazin József műszaki osztályvezető és Gödinek László tervosztályvezető volt jelen. A megbeszélésről emlékeztető készült, amelyből az alábbiakban adunk szemléltető részleteket, a lakosság tájékoztatására: A megbeszélésen jelenlévők a témával kapcsolatban ismételten információt cseréltek, kölcsönösen tájékoztatták egymást az időközben történtekről és több kérdésből konkrét tennivalókat határoztak meg. Családi vállalkozás keretében a Lenin út 6. szám alatti zsinagóga udvarban november 20-án nyílt meg Kálovicsné Süli Györgyi magánvállalkozó boltja, a Korzó Üzletház. A vegyes árfekvésű, hangulatos üzletház három részre tagozódik: ajándék, férfi divatáru és női divatáru „osztályra". Képünkön Galamb Gizella eladó ajánl karácsonyi ajándékot egy férfi vásárlónak. Fetó: Szakon? Atilla Nagykanizsa város polgármestere vázolta a fejlesztés mielőbbi megvalósításával kapcsolatos igényeket, ezzel együtt kitért a zalaegerszegi központ bekapcsolásával a jelenlegi feszültségek átmeneti és mielőbbi enyhítésére, amely mintegy 200 előfizetőnek adna korszerű szolgáltatást és a nemzetközi távhívásba történő bekapcsolást. A Távközlési Vállalat igazgatója a találkozást fontosnak, időszerűnek tekintette... A vállalat a 2000-ig szóló fejlesztési programját két részre bontotta: egy rövidebb 3 éves, és egy hosszabb távú terminusra. Nagykanizsa és térsége fejlesztése a 3 éves program részét képezi. A fejlesztés forrás oldala rendezett, amely teljes egészében a Távközlési Vállalat pénzeszközeivel valósul meg. A fejlesztés költségszükséglete 1989. évi árszinten 2,4 milliárd forint. Maga a beruházás konkrétan 1991. I. félévében indítható és 1993-ban fejeződik be. Amennyiben a feltételek erőteljesen romlanak, ebben az esetben bizonyos munkák áthúzódásával is számolni kell 1994. évre. A felhasználásra kerülő hírközlési technológia nemzetközi tender felhívás alapján választódik ki. A döntés 1990. decemberében lesz. Ezt követően indulhatnak a konkrét műszaki előkészítési és megvalósítási folyamatok. Ennek függvényében lehet meghatározni a közös tennivalókatis. Ezért a jelenlévők abban állapodtak meg, hogy 1991. januárjában ismételten találkoznak. A jelenlévők kölcsönösen dekralál-ták azon elképzelés helyességét, amely szerint a beruházás megvalósításában elsősorban a helyi kivitelező vállalatokat vonják be. Valószínű, hogy a postai főépület jelentősebb bővítésére nem kerül sor... A vállalat kérésére a Polgármesteri Hivatal továbbra is vállalkozik azirányító személyzet letelepedését biztosító lakások megépítésére, konkrét megállapodás és a szükséges keretösszeg átadása alapján... A vállalat bejelentette azon szándékát, amely szerint Nagykanizsán ügyfélszolgálati irodát létesítene. Külön szó esett a telefonellátás területén jelenleg meglévő feszültségek átmeneti enyhítéséről. Ismételten megerősítésre került, hogy a zalaegerszegi új telefonközpont beépítésével lehetőség nyílik arra, hogy mintegy 200 kanizsai előfizető ezen a központon keresztül kapjon korszerű, nemzetközi távhívásra is alkalmas szolgáltatást. E lehetőség elosztását nyilvánosság előtt fogják lebonyolítani. ■ Az elosztásnál a következő kategóriákat veszik figyelembe: — a legnagyobb telefonforgalmat előidéző és terhelést adó szervezeteket, —külföldi kapcsolatokkal rendelkezőket, —fontosabb intézményeket, — a nyilvános állomások egy meghatározott részét. E jelentős feszültségeket oldó megol-dáshozazonban kiegészítő technikai eszközök is szükségesek, amelyeket a Budapesti Telefongyár csak 1991. első félévére tudott vállalni. (tlh-0 Vízmuavatás Liszón A mai pénzszűkés világunkban ugyancsak illik megbecsülni, ha egy beruházás elkészül. Különösen jó érzés ez akkor, amikor vízműavatásról van szó. Mert ez történt. Egy újabb zalai kisfaluban van egészséges, nitrátmentes ivóvíz. November 23-án 12 órakor minden különösebb felhajtás nélkül átadták a vízművet. (Néhány adat, amely különösen figyelemreméltó és megérdemli, hogy anyilvánosság elé kerüljön. Költséghatáron belül készült el, és a határidő előtt, amely mindenképpen fi gye-lemre méltó. Különösen, amikor ennek a vízműnek oly sok akadályt kellett legyőznie egy letűnt tanácsi vezetés kapkodásai miatt. A vízmű 10 millió forintba került „csak" és eh-hez9kilométer gerincvezeték és 160 bekötés tartozik. A kaposvári DÉLVIÉP nagyatádi építésvezetősége volt a kivitelező. Megmutatták, hogy gyorsan és jól tudnak dolgozni. Eddig mintegy 20 községben készítettek vízművet, mindig minőségi kifogás nélkül. Egy érdekes számadat: ebben az évben ez volt a harmadikfalu, ahol be is fejeztékamun-kákat. Jó együttműködést sikerült a lakossággal is kialakítaniuk, és az elvégzett munkákról a bizonylatok jó minősítést adtak. A munkát a Nyugat-Dunántúli VízgazdálkodásiTár-sulatok Egyesülése bonyolította. Az avatáson Sági Józsefj>o\géi-mester mondott rövid beszédet a falu nevében és megköszönte a tervezők, szervezők, kivitelezők lelkiismeretes munkáját. Vízvári Petre Román és a iog A román miniszterelnök a La Prensa című argentin lapnak adott nyilatkozatában kifejtette: „Romániában a nemzeti kisebbségnek ma megvan a teljes szabadsághoz való joguk, s ez a jog messze fölötte áll azoknak a jogoknak, amelyeket ma Magyarország a területén élő nemzeti kisebbségnek, köztük a románoknak nyújt." A messziről jött ember azt mond amit akar! Egy kézlegyintéssel lezártnak tekinthetnénk az ügyet. Mégsem tehetjük, mert ezt nem egy részeg átlagpolgár mondta, hanem a nagy nyilvánosság előtt egy országért, nemzetért felelős ember. Ismét egy kijelentés, amely nem egészen átgondolt, de céltudatosan törekszik Magyarország nemzetközi kapcsolatainak és pozitív megítéltetésének rombolására. Sajnos a meggondolatlan kijelentések a gazdasági kapcsolatokra ugyanúgy kihatnak, mini az „építőjellegű párbeszédekre". Arról nem is beszélve, hogy párbeszédről csak akkor lehet szó, ha valaki elfogadja a kihívást és nem kibúvót keres „álproblémák" megoldásához. Ismerős képek, kijelentések, vádak— csak most sokkal fiatalabb szájából. A nekikeseredett névtelenek éjszakai menetelése abban az országban, ahol a kisebbségnek nincs joga. Nem értem, a jogállamból menekülnek az emberek a biztos jogtalanságba? Tudni kellene, hogy rég nem arról van szó, hogy csak a székelyek menekülnek az ősi földjükről. Nem kevesebbet állít Petre Román miniszterelnök úr, azt, hogy „Magyarország és a vele szomszédos államok viszonyát a nemzetközi jogáltalánosan elismert elvein alapuló összeurópai együttműködés légkörét érintő feszültségeket kelt." Már csak egy lépés, hogy azt mondja rólunk, sárba tapossuk a jogokat, különleges jogokat követel az anyaország. Lehet különleges kérés, ha egy népcsoport szülőföldjén szeretne élni. Ez nem csak joga, de kötelessége is! Az élőket el lehet üldözni a szülőfölről, de a holtak visszatérnek. Lehet, hogy a miniszterelnök úr pontosan ismeri a nemzetközi jogokat és azok útvesztőit, de port hinteni a világ szemében — enyhén szólva —politikai kóklerségre vall. 6 C KANIZSA 3 m>\ ti fi L ni hí11 7. Imádom a meghívókat. Különösen, ha vasárnap délutánra küldi a Sorozás i Osztály, ráadásul kétnapos vendéglátást ígérnek. Megjelenés 17 órakor — olvasom a papírt, de még csak fél három van, amikor a vonat beér a Délibe. Ráérek még, gondolom, pont ötre odaérni. Addig inkább a szabad levegőn, még ha megfagyok is. Aztán fél öt után mégis ott állok a laktanya kapujában. Köszönés nulla. —Sorozásra jöttél? Elmész itt egyenesen abba az épületbe, a fölszinten majd eligazítanak — tájékoztat azért készségesen az őr. A földszinten: — Szevasz. Neved? Mondom. — Édesanyád neve? Mondom. —Itt a kanálgép (fedőneve evőeszköz), az ágynemű (hát, nem mondom!), a folyosó végén az utolsó ajtó, keress magadnak egy ágyat! Benn még csak ketten vannak, emeletes ágy bezzeg annál több. Ledobom a táskám az egyiknek a tetejére, közben egyre többen leszünk. Mindenki szótlan, érezni, hogy senki sem önszántából jött. —Ti is zalaiak vagytok? — kérdezem, de csak egy-két nyögésszerű, ja" a válasz. Na, jó, nem zavarok. A mellettem lévő ágy tetején a srác ágyazni kezd, de a lepedő után nem találja a takarót. — Nem ejtettem le valahová? — Nem — válaszolom —, két lepedőt kaptál te is, az egyik a takaród. Az ajtó hirtelen kivágódik, borostás srác be. Le sem teszi a táskáját, máris hangosan mondja, hogy őmár volt itt tavaly, csak akkor kijelentette, hogy nem akar katona lenni. — Akkor ez most kiszórás? — kérdezi kétségbeesetten. Az ajtó mellett valaki felfedezi a napirendet. Ott kezdi olvasni, hogy „Ébresztő 5:45". Erre már hangosabb a reakció. Lusta ifjúság! Kiderül az is, hogy a két nap csak holnap délutánig tart, nem holnaputánig. Ez a hét legjobb híre! Legalábbis nekem, mert van aki már ma este sem akar ittbenn aludni, mindenáron kimenne. Hat óra felé sorakoztatják a társaságot. Személyi igazolványt, katona-könyvet, tollat kell csak vinni, azt is csak a második emeletig. Pszichológiai alosztály — mulat a nyíl jobbra, de nincs időm azon töprengeni, hogy minek ez a fellengzős kifejezés, már terelnek is bennünket egy terembe. Egy kiskatona mondja el a két nap programját. — Először névsorolvasás, mindenki leadja az igazolványait, megjegyzi a sorszámát. Utána csoportos pszichológiai vizsgálat, hét-fél nyolc felé vacsora. Fél tízkor takarodó, reggel háromnegyed hatkor ébresztő, kezdődik a laborvizsgálat. Aztán reggeli és további orvosi és pszichológiai vizsgálatok, egészen fél ötig. A gyors eligazítás után mindenki kapegy füzetet és egy lapot. Mindössze háromszáz kérdésre kell igennel vagy nemmel válaszolni. A bennfenntesek (a kis borostás) tudni vélik, hogy a lehető legrosszabb válaszokat kell adni, az a jó. Közben kiosztjákasors zámokat is. Negyvenöten vagyunk, persze anegy-venölöst én kapom. Hurrá! Teszt elvégezve, gyülekező a vacsorához. Lerobogunk az alagsorba, kezünkbe nyomnak egy szelet háromnapos kenyeret és egy doboz émelyítő szagú körözöttet. — És mi lesz a vacsora? — teszi fel valaki a kérdést. Ami persze költői. Kanálgépemmel, amit utoljára talán tíz éve ha elmostak, nekilátok az evésnek. Aztán a hálóban újra. Még jó, hogy készültem. Fél tízig még van egy csöpp idő, addig szabadprogram, lehet videózni. Stílusosan egy kommandó film megy éppen. Én inkább megpróbálok aludni, úgyis mindjárt fel kell kelni. Az ágy nyikorog, de nemcsak az enyém, úgyhogy a szobában folyamatos a nyikorgás. Ha valaki befejezi a fészkelő-dést, jön a következő. Mint egy staféta. És ez így megy reggelig... Fél hat után ébresztő. Senkit nem kell kirázni az ágyból, örülünk, ha végre felkelhetünk. Az alv ásból meg elég :yolt az a két-három óra. Irány a mos- A Kanálgép hadművelet (Kóstoló a katonaéletből) dó, WC, némi sorbanállás után. Kaja nincs, először sorakozó vérvételhez,'' vizeletvizsgálathoz. Az előbbi még rendben, de az utóbbira várni kell. Az ember nem víztorony. A vérvétel se semmi, egytől huszonnégyig jobb kézből, afölött balkézből veszik — ha ott jó a véna. A reggeli következik. Sorbanállás (tíz méter az étterem), kajaosztás. A menü egy dzsem, egy vaj, tejeskávé (csak elméletileg az), maradék kenyér, fölöttem gyönyörűjel-mondat: Takarékoskodj a kenyérrel! Hát ezzel lehet is! Reggeli után újabb eligazítás. A „tanácsterem" feliratú helyiség ajtaja va-lahogynem akar parancsra kinyílni. Legalább tíz kulcsot kipróbálnak, de egy sem jó. Valaki megjegyzi, hogy milyen hadsereg az, amelyiket egy bezárt ajtó is megállít. Hangos röhögés hátulról. Azújabbeligazítás utánvisszaavizs-gálatokhoz. A sorszámtól függ, hogy ki hol kezdi. Nálam a műszeres pszichológia tesztek az elsők. Két szoba, három masina, szakértő utasítások. — Ti pszichológusok vagytok? — teszem fel az egyiknek a kérdést. — Én kőműves voltam civilben. Tizennyolcan vagyunk ezen az osztályon, abból kettő az orvos. Azért megnyugtató, hogy kiváló szakemberek végzik és értékelik is a vizsgálatokat. A gépek után irány az öltöző — illetve vetkőző. Üldögélünk egy negyedórát, miközben a vizsgálóból kiszűrődik a számítógép hangja. Biztos jól megy a játék. Végre behívnak, átesem a szokásos vizsgálatokon, no meg három szobán. Ezután átöltözöm, elküldenek egy újabb csoportos pszichoteszt kitöltésére. Hajói számolom, nyolcféle tesztet kell megoldanom, korábbi tanulmányaimból ismerős néhány. A kiértékelést megint csak az előző szakértőgárda végzi. (Elgondolkodom, hogy egy-egy teszt megközelítően jó értékeléshez még kiválóanképzett pszichológusoknak is több éves alapos tanulmányt kell folytatniuk, itt meg ügyes szakmunlísok fél óra alatt végeznek nyolccal!) Tíz óra van éppen, amikor befejezem a kitöltést, kezdek örülni, hogy talán már délben hazamehetek. Korai az örömöm, mert a pszichológussal lefolytatandó beszélgetés már nem megy ilyen gyorsan. Negyvenöt emberre öt pszichológus jut. Majdnem négy és fél (!) órát várakozom tétlenül, amibe egy ebédszünet is bennfoglaltatik. Persze nem vagyok egyedül, de legutolsónak én maradok. Mikor végre bejutok, a doktornő szobája ajtajában még a jóságos Freud bácsi képe lebeg a szemem előtt, de a megfáradt, munkáját terhesnek érzőhölgy stílusa visszatérít a Földre. Egy kérdés, rövid válasz, két perc szünet. Ez így megy vagy fél óráig, aztán fordul a kocka, kérdezzek én, ha akarok. — Mit tudnak megállapítani egy ilyen vizsgálatsorozat után valakiről? A válasz inkább kioktató, mintsem egyenes, de ezen nem is csodálkozom. Meg persze megkapom a véleményt az újságírókról is,némijótanáccsal körítve. Végre ezen is túlvagyok, márcsak az egyszemélyes sorozóbizottság színe elé kell járulnom. Előtte itt is fél óra várakozás. A folyosón már csak négyen vagyunk, a többiek is igencsak unják az egészet. Szebbnél-szebb szitkok szállnak a levegőben, senki nem érti, minek kellett már tengnap este idejönni. Az ügyeletes készséggel válaszol: — Azért, hogy senki ne legyen részeg reggel. Kösz a bizalmat! A végén már csak egyedül vagyok, de lassan kezdenek beszállingózni az emberek, akiket mára hívtak be. Őkmégnem tudják mi várrájuk, nemijesztem meg őket. Aztán eljön az utolsó felvonás, megkapom a várható beosztásomat, visszadják apapírjaimat. A kapun kilépve rápillantok az órámra: 15:37. Zuhog az eső, de legalább friss a levegő! Már csak egy dolog érdekel... Irány Haza! L. B. Nemcsak a tisztaság a fél egészség! 1990. (UHC-n.t.tr Q KANIZSA Nemcsak a tisztaság a Tél egészség, hanem a megfelelő táplálkozás is. Ebből azonban még nem keletkezett se közmondás, se szólás. Nehezen megy az egészségesebb táplálkozásra való áttérés, pedig a napi sajtó, a tévé, rádió, a vöröskereszt, meg még ki tudja hányféle szerv, tömegkommunikációs eszköz nevel, riogat, de legalábbis józan eszükre próbál hatni. A Hunyadi Általános Iskolában megkérdeztem az érdekelteket, hogy mi a véleményük az egészséges táplálkozásról. GYEREKEK, AKIK AZ ISKOLÁBAN ÉTKEZNEK: Anita, Tomi, Rena, Dóri és Ági 10-11 évesek. Egybehangzóan állítják, hogy nem szeretik a főzeléket, a rakott és töltött ételeket, a poharas tejet és a húst, de minden nap megennék a bablevest, a mákos metéltet. Hiányolják, hogy idénnincs ebéd után sütemény és üdítőital. S zívesen vesznek zsebpénzükből kakaós tekercset, ropit és colát. Sokszor van vacsorára bundáskenyér, virsli, párizsi. Ezekavallomásokvalahol mélyen gyökerező, alig változó étkezési szokásokról szólnak. AZ ÉLELMEZÉSVEZETŐ: Hetyési Árpádné véleménye szerint a gyerekek rettenetesen elrontottak. Az édesanyák nem főznek rendszeresen, változatosan. Az időigényes ételek megfőzését nem ismerik a gyerekek. Nemcsak a főze- lékeket, a mártásokat, hanem az utóbbi időben már a tejes, tejfölös ételeket, a húst sem eszik meg. De még a zöldséges leveseket sem! Viszont a hajdani szegény ételek, a bab, akifőzött száraztészta, a paprikáskrumpli, akelkáposztanapontaelkel-nc az iskolában is. Meg az örökös vasárnapi rántotthús. Nincs belső kényszer azevésre, vanválasztásuk, hogy megeszik, vagy nem eszik a menza-kosztot. így aztán sokszor az a döntés, hogy nem esznek. Rendszeresen előfordul, hogy meg sem kóstolják? Meg sem nézik! Nem éhesek, mindig van pénz cukorkákra, más édességekre. A vizetivásranem ismerik, csak az üdítő italokat kérik. — Próbálkoztunk Graham-ke-nyérrel, szójával, nekünk sütötték utoljára a városban a korpás diákru-dat. Hiába egészséges mindez, mégsemvolt kelendő. Ha a harmadik fogás csokikrém, akkor megnézheti bárki, hogy mi történik az ebéd töb- bi részével. Megy amoslékba. A szülő pedig dühöng, hogy sokat fizet, aztán otthon mégis üres a hűtőszekrény, mire hazaér. Pedig, hanem tanítja meg egészségesen táplálkozni gyermekét, kedve szerint eteti, egyenesen a betegségek, de legalábbis a rossz szokások útjára vezeti — mondta. A VÖRÖSKERESZTES TANÁRELNÖK: Horváth Ákosné szerint azoknak atápanyagoknakamennyiségétkel-lene elsősorban emelni, amelyek sok rostanyagot tartalmaznak: gyümöl- csöket, zöldséget, salátákat, korpáskenyeret. —Az iskol ában nehéz felvenni a harcot az otthonról hozott, már kialakultrossz étkezési szokásokkal. De azért nem adjuk fel! Idén novemberben is, az egészségnevelési programunkban olyan kiállítást rendeztünk, olyan ételeket mutattunk be a gyerekeknek, amelyek vitamindúsak, újszerűek. Termékeivel segítségünkre sietett a tejipar, a sütőipar, az állami gazdaság. A kiállított ételek ehetők voltak. A fekete kenyér, a rozsos tészta, a szójás fasírozott egy szemig elfogyott. Én nem állítom, hogy az iskola minden tanulója evett belőle, de sokan kóstolták meg a soha nem érzett ízeket. Osztályfőnöki órákon, napköziben is többet kell foglalkoznunk azegészséges táplálkozással, de a szülőket sem hagyhatjuk ki. Meg kell találnunk a módját, hogy megnyerjük őket. Gyermekeik egészsége forog kockán! — vélekedett. Bükiné Rendhagyó könyvajánlás Polgár László: Nevelj zsenit! c. könyve alapján Ki ne ismerné e kis hazában Polgár Zsuzsa, Zsófi és Judit nevét? Még azok is, akik vajmi kevés érdeklődést tanúsítanak a sakksport és művelői iránt, hallottak már a 3 Polgárlányról. Nevük egybeforrt a sakkal, sikereik rengeteg barátot, szurkolót szereztek a sportág számára és persze jó magyar szokás szerint talán ugyanannyi irigyet, gáncsoskodót a család számára. Nálunk még anyil-vánvaló zseninek, sőt szuperzseninek sem könnyű az érvényesülés. Nem kivétel ez alól aPolgár-lányok, a Polgár-család esete sem. A könyv olvasása során föltárul Polgár László, a zseniális pedagógus, a konokfejű, megszállott kísérletező életelve és szemlélete. Föltárul egy páratlan sikersorozat története, mely sajnos tele van harccal, ellenségeskedéssel, perekkel, kellemetlen cikkekkel. Megismerjük közben a Pol-gár-családot, egy avilágon egyedülálló családi — pedagógiai kísérlet alanyait, bepillantást nyerünk életükbe és mint szülők szembesülünk saját magunkkal is. Mit tettünk mi sajátgyermekünk, gyermekeink neveléséért, boldogulásáért? Vagy csak egyszerűen várjuk, hogy az óvoda, az iskola nevelje, tanítsa csemetéinket, hogy aztán ujjal mutogathassunk a szerintünk hibás pedagógusokra? Sajnos ez az általános. Az az elszomorító, hogy részben igazuk is van a pedagógusokra, az iskolarendszerre mutoga-tóknak. Ma már be merjük vallani, hogy iskolai oktatásunk úgy ahogy van rossz, és ennek eredményeként generációk sorát neveltük minimális ismeretszintű tudásanyagra. Tankönyveink zöme színvonalában igencsak gyöngécske, az alulfizetett pedagógustársadalom többségemég a legjobb szándékkal sem képes többet nyújtani a jelenleginél. Iskolánk nem a boldogító, nem a szárnyakat adó, hanem az időzavarral küszködő, a biflázni tanító, az átlagosnál is átlagosabbat nevelő, a megregulázott, beilleszkedő tanulót elismerő iskola. Ez a társadalom nemcsak, hogy nem hisz a zsenikben, fél is tőlük. Nem bízik bennük, igyekszik őket beolvasztani a nagy átlagba. A zseni, a valamiben kiváló képességű egyén még ma is problematikus eset. Lehetetlen elérni, hogy ha egy kisgyerek valamiben fejlettebb, mint a társai, akkor foglalkozzanak vele, költsenek rá külön is e tárgyban, hiszen ennek néhány év múlv a mondhatatlan hasznát venné majd valamely magyar szakma, tudomány, iparág, pedagógia. Zsenik tömege kallódik el úgy, hogy ők maguk se tudják meg soha, mire lehettek volna képesek. Ezzel szemben Polgár László tudatosan, előre megtervezetten, még gyermekei megszületése előtt elhatározta, hogy zseniket nevel majd belőlük. Kidolgozta a módszert és volt hozzáelég kitartása, hogy következete-senmegvalósítsaelképzeléseit. Nem kevesebbet állít, mint hogy bárkiből —egészséges, normál emberpalántából — zseni nevelhető. Vitatkozni persze lehet, kételkedni mégin-kább, de intézményi szinten nem megpróbálni, vétek lenne. Hadd idézem Polgár Lászlót: „Nem receptet adok, csak egy szemléletmódot, s nem akarok senkit rábeszélni, hogy neveljen zsenit. Csak azt akartam megmutatni, hogy lehet zsenitnevelni. Nem szólítok fel, nem biztatok senkit, mindenkinek saját magának kell eldöntenie, mit akar tenni, viszont átadom pedagógiai rendszeremet, és végigvezetek mindenkit azon az úton, amelyet én is bejártam. Azzal a bizonysággal, hogy nevelhet zsenit, és érdemes is, mert boldog ember lesz belőle". Ajánlom a könyvet minden pedagógusnak és szülőnek, minden olyan embernek, akinek köze van a gyermekek neveléséhez, tanításához. Érdemes elolvasni. Nagy János 8 C KANIZSA 2 J yyn. det-cmhcr 7. Látta már?... A város műemlékei Ha valamiben szegény Kanizsa, akkor műemlékekben az. Ma már köztudott, hogy aPannonia provincia idején, valahol a DOMUS környékén római villák álltak, de pénz híján a konzerválásuk helyett földtakarót kaptak. Román vagy gót stílusú épület nincs a városban egy sem; helyreállított, szép, a török időkben jelentős végvárunkból is csak az emléke maradt meg. Sokkal több épületről hiszi a városlakó, hogy műemlék, mint ahány ténylegesen van. Jó lenne, ha a Fő téren erről is tájékozódhatna a kanizsai polgár, meg az átutazó. Mert ugye a városképet meghatározó Béke út 12. előtt talán senki sem áll meg; konzolsoraiban, romantikus kis padlás ablakaibannem gyönyörködünk. A Bazár-udvaron már megáll a tekintet, örülünk felújításának, de ez az épületegyüttes is csakvárosképi jelentőségű. ASneff téren a barokk stílusú erdészeti étterem —volt uradalmi istálló —, valamint a Fő (Szabadság) téren romladozó Török-kút is csak műemlék jellegű. A város kilenc műemléke közül kettő: a miklósfai Nagyboldogasszony templom, és Lazsnakon az Inkey Sírkápolna kicsit távolabb esik, ezért ide majd egy későbbi időben látogatunk el. A megmaradt hétből kettőt —- a Szentháromság szobrot és a vár tégláiból épült Uradalmi tiszttartó házat —a Fő (Lenin) út 5 -7. szám alatt korábban már „megnéztük". Ezután csak a belvárosban sétálgatunk, sadecemberi időjárás se tartson vissza senkit, hogy szemrevételezze e kevés, inkább csak az utóbbi 3-400 évből is ránkmaradt épületeket, emlékeket. Kezdjük sétánkat a Károlyi-kert-ben! Hogy miért kerültsírboltjuk elől éppen ide a30-as években a klasszicista urna, már ki tudja, de az Inkey család emlékét hirdeti.Talánvalami ifjúsági programban lesz szerepe a jövőben. A Rozgonyi utcán végighaladva hamarosan aFőtér 11. elé érünk. Talán a park sarkából mutatkozik meg igazán 3+3+3 osztású tagolással a volt Múzeum épülete. Érdemes bemenni és függőfolyosójátis megnézni. Mamármindenki által elfogadott értéke a városnak a Vasember-ház. Az eredeti barokk, majd a későbbiekben klasszicista elemeket kapott üzlet és lakóház felújítása igazán jól sikerült. Biztos mindenkijártmár az emeleten anépességnyilvántartóban, a képtárban vagy az elegáns házasságkötő teremben. Talán az árkádsor az, amelyik még nem talált magára. Hány nyugati kisvárosban látható ilyen építmény, pompázó virágokkal, örökzöldekkel, falba épített, a történelmet idéző kerámia művészeti alkotások sorával. Sétánk során már csak a nyüzsgő városi piacon kell átvágnunk, s a ferencesek számára épült templomot és rendházat kell körüljárnunk. Igaz, egymás mellett, egy tömbben helyezkednek el, demásutca adjahely-rajzi számukat. Miután a törökökkitakarodtak a városból, a jezsuiták szerettékvolna, .megszerezni" aval-lásos lelkeket, de a város a francis-kánusoknak szavazott bizalmat, s a 18. század elején kegyes adományokból templomot és rendházat is épített számukra. Ekkortájt a zárda lakói még a tízet is ritkán érték el. Nemcsak a lelki üdvöt osztogatták, hanem a zárdában gyógyszertárat is tartottak fenn, s itt a szegények ingyen kapták a medicinát. 1924-től két évig a pozsonyi szentferencren-di theológia is itt székelt, négy tanárral és nyolc tanítvánnyal. A Szent Józsefről elnevezett alsóvárosi templomban először barna-majd feketeruhás barátok miséztek, s értékekkel egyre gyarapították a Az alsóvárosi templom, és a hozzáépült rendház — a mai városi könyvtár — bejárata. Fotó: S/jtkony Attila belső falfelületeket, a szentély kupolájátrokokó figurális domborművekkel. Ha megállunk az egy mellékhajós főhajó közepén, szemben kibontakozik az oltárkép, igazi szépségében. Ma sem tisztázott igazán, hogy Gaspar Franz Sambach vagy Székely Bertalan — mint ő állította is — festette-e... A különösen szép, gazdagon díszített barokkszószékképével fejezhetjük be sétánkat aműemlékek között. Nem káprázatos gazdagság, ami most elénk tárult, inkább a kevés öröm melletti sok erőfeszítés, hányattatás, gyötörtetés emléke. Talán ezért is nagyon meg kell becsülnünk ezt a keveset is! Büki Pálné Kováts Kriszta Kanizsán Horányi Ivánnak ismét sikerült elkényeztetni aNosztalgiaKávéház közönségét, akik ezúttal bálozni gyűltek össze a HSMK-ban, lévén Katalin napja. Kováts Kriszta Jászaidíjas színművész volt a vendég. A fiatal, tehetséges művésznőt Gizellaként láthattuk nemrégiben a felújított István a királyban, emelve a produkció színvonalát. Prózai szülészként szerzett diplomát a Színművészeti Főiskolán, Horvai Tamás osztályában Pap Verával, Frajt Edittel, Dörner Györggyel, Bán Jánossal együtt, ám a népszerűséget az éneklés hozta meg számára. — Az ének- és zenetanulást korán kezdtem — mondta a színésznő. —Hosszú évekig tagja voltam a Magyar Rádió Gyermekkórusának. Eredetileg zenésznek, karnagynak készültem, mivel karvezetést is tanultam, de miután a Színművészeti Főiskola prózai tanszakára vettek fel, ezt a tervemet feladtam. A dip- loma megszerzése után egy évet töltöttem a pécsi, két évet a győri színháznál. 1982-ben Gyulán, egy szabadtéri előadáson „fedeztek fel" a musical számára. Megkaptam az Evíta szerepet, és szerződést a Rock Színházhoz. — A Rock Színház—úgy tűnik —fennállásaóta borotvaélen táncol. Finanszírozási gondokkal küzd, nagy a mozgás a társulatnál. Valóban? — Az állami támogatást eddig megkapta a színház. A probléma inkább ott volt, hogy nem sikerült a kő-színházban állandó helyet szereznem. Nekem ezen túlmenően hat év elteltével más gondom is akadt. Már nem inspirált a légkör, úgy éreztem kezdek „leragadni", ezért 1988-ban átszerződtem a Madáchba. —Várták-e ott konkrét szerepek? —Nem. Új szerepet nem is kaptam, átvett szerepekkel dolgoztam a Macskákban, a Kabaréban. Kezdetben így elégedett voltam, ám Ádám Ottó távozásával megváltozott a helyzet. Kerényi Imre irányítási módszerét, művészi elképzeléseit nem tudtam elfogadni, ezért eljöttem aszínháztól,s jelenleg „szabadúszó" vagyok. — Hallhatnánk jelenlegi terveiről? — A Tavaszi Fesztiválon bemutatkozom eddig megjelent lemezeimmel, a Ringlispillel, a Suhanó dallal és az idén megjelent népdalfeldolgozásokkal. A Szkéné-színházban készül egy prózai kísérleti előadás, amiben játszani fogok, és Gaz-daGyula rendezésében egy musical-bankaptam szerepet. Terveim között szerepel egy gyermeklemez is, melynek szövegírója Adamis Anna. És hát járom az országot ezzel a műsorral, amit Kanizsára is elhoztam — hangzott válasza. Bemutatott műsorában a megjelent lemezeiről válogatott. A lírai hangvételű A szerelem jó, és a kislányáról szóló Titi-dal után nagy hangulati váltással a sokak által ismert Füttyös Gyurit énekelte, majd egy csokor következet világhírűmusicalekből. A népdalfeldolgozások éneklése közben gitározott, zongorázott és táncolt, megalapozva a bálozni vágyó közönség hangulatát. H.M. | 1990. december 7~ KANIZSA J lány azonban mások—és idővel saját—érzéseinek drasztikus megnyilvánulásaival találja szembe magát. Ezek a szinte gátlástalanul feltörő szexuális ösztönök őt sem hagyják hidegen, belebonyolódikegy merész és vakmerő szerelmi kalandba. Nehéz erről a filmről ahagyomá-nyos frázisokban írni, mégpedig azért, mert maga az alkotás sem követ semmifélehagyományt. Talán ismerősek lehetnek a 9 és 1/2 hét és az set már régen kinőtte a tinédzser- * kort, mégis az itt általa formált határozott, céltudatos nőben még mindig van vonzerő! Care Otist eddig kevéssé ismertük. A Vad Orchideákbanjátszott által akulása és kitárulozása teszi őt az abszolút főszereplővé. Figyelemre méltó v állalkozás volt a Vad Orchideák megfilmesítése. A kiválóan megszerkesztett (és hatásos!) zene, valamint a tökéletes operatőri munka is a nagyon jó filmek közé emeli ezt az alkotást. Lendvai Béla Filmjegyzet Nem véletlenül kavart fel indulatokat Zalman King (társíró és rendező) 1989-es filmje. Aplaká-tok szerint a „90-es évek szerel-mesfilmjé"-nek titulált alkotás merészen új megvilágításba helyezi az emberi (főleg szexuális) kapcsolatokat. A rendkívül vonzó jogászhölgyet új munkahelye egy riói építkezésre küldi. A vad Dél-Ameri-kában az ártatlan, konzervatív Öregek napig Adni kell, adni, mindent odaadni ...Könnyet, mosolyt, simogatást, .. Jószándékot, jóakarást, ...odaadni akárkinek a legelső nincstelennek. Szeretetet adni-adni, s érte semmit sem kívánni. (Kalkuttai Teréz) Milyen jó, hogy vannak emberek, felnőttek és gyerekek, akik így éreznek, és boldogok, ha másoknak önzetlenül, pusztán szeretetből örömet szerezhetnek. Ez történt nemrégiben a Zetkin utcai Szociális Otthonban és a Zrínyi utcai öregek Klubjában. A Zetkin utcai öregeket már második alkalommal látogatták meg a Hevesi Általános Iskola diákjai, és adtak át apró ajándékot a közelgő ünepekre gondolva. Németh Ferenc zenetanár pedig — aki tanítványaival érkezett — muzsikált az otthon lakóinak. Afféle örömzene volt ez, mindenki szívét átmelegítette. Ugyanezen a délutánon a Zrínyi utcai Idősek Klubjában is ünnepség volt. A klubtagokat a rozgonyis tanulók műsorral köszöntötték, utána pedig a klub vezetősége hívta meg uzsonnára az idős embereket. Remek hangulat uralkodott, néhányan énekeltek, táncra is perdültek a Nagy Elek által szolgáltatott zenére. Sírazsek Botondné, az Idősek Klubjának vezetője elmondta, hogy hagyományaiknak megfelelően minden évben megrendezik az öregek napját, s mostanihoz hasonló bensőséges hangulatban. —Klubunknak56 tagja van, akik napi háromszori étkezést vehetnek igénybe megfelelő térítési díj befizetése ellenében. Akiknek otthon nincs lehetőségük, azok fürödhetnek, tisztálkodhatnak is. Reggel 7.45 órától 16 óráig állunk az idősek rendelkezésére. Igény esetén otthoni gondozást, mosást is vállalunk — mondta a klubvezető. —Mivel töltik napjukat az idejá-rók? —A délelőttök csendesek. Újságokatolvasnak, rádióznak, tévétnéznek, beszélgetnek; délutánonként pedig kártyáznak, kézimunkáznak, társasjátékoznak. A délutánok min-digmozgalmasabbak.hangosabbak, akkor többen is vagyunk. Az a törekvésünk, hogy az idős emberek kellemes környezetben és jó hangulatban töltsék el nálunk az időt. Horváth Mária Tárlat után — Kárpáti Sebestyénről Elege van a rohanó, idegőrlő mindennapokból? Szeretne néhány nyugodt percet ? Mi tudjuk a megoldást!— invitálta rendhagyó módon az érdeklődőket Kárpáti Sebestyén kiállítására az Erkel Ferenc Olajipari Művelődési Ház. A tárlatot a zárás napjáig több százan tekintették meg. Aki nem lehetett ott a megnyitón, netán elszalasztottá megnézni a kiállítást, azoknak kívánunk némi kárpótlást adni írásunkkal. KárpátiSebestyén44 éves, jelenlegifoglalkozásaautószerelőkisiparos. Nagykanizsán született, itt él, dolgozik és alkot. Szakmájában kiváló, elismert egyéniség. Nem elégedett meg a gépipari technikumban tanultakkal; amit önszorgalomból hozzátett nem csupán kenyérkereset, annál sokkal több. Hobbija az autókészítés, nemrég a televízióban láthattuk egy szabadalmát. Sokoldalú ember. Ami sokak számára meglepetés, mindösze 4 éve, hogy elkezdett festeni. Ahogy a bemutatkozás során megtudtuk, egy Rab szigeti üdülés— találkozás egy festőművésszel—indította el a művészet irányába. Saját vallomása szerint már általános iskolás korában is szívesen rajzol'' gatott. Képeit tekintve elsősorban tájképfestő, természetfestő, bár szívesen választ témáihoz épületeket, városrészleteket is. Nem idegen számára a csendéletfestése sem. Vala-mennyialkotásaolajfestmény,ecset-tel készíti őket, de szívesen kísérletezik az iín. spakni technikával is. Kellemes, derűs, egyensúlyra törekvő világot láthatunk képein. Jellemző a harmóniára, az egyensúlyra, a ...és a találkozás című alkotása. * realitásra való törekvés, mely megtalálható az emberben, az alkotóban is. Lírai hangulat, megragadó harmónia, üde színek — ahogy képeit együtt láttuk. A képeket a keret öltözteti—valljaőis.Talána látogatóra bízza annak eldöntését, vajon sikerült-e a kép és a keret megfelelő összhangja. Változatosság és kísérletező kedvevonatkozásban isjellemző. Kárpáti Sebestyénnek ez utóbbi volt a negyedik kiállítása. Kellemes találkozás volt egy emberrel — az alkotóval és képeivel. írta és fényképezte: Tóth Ferenc Kárpáti Sebestyén a tárlaton. EmmanueUe-sorozat egyes elemei, de olyan nyersen egyik sem tárja elénk a legelnyomottabb és titkol-tabb fantáziálgatásokat, mint a Vad Orchideák. Nem igazán könnyű megérteni ezt a filmet. Nyomasztó és felszabadító, elborzasztó és csodálkozást keltő isegyszerre. És mindennek az oka a frusztráció, a kielégületlenség. Nem véletlen a párhuzam a 9 és 1/2 hét és a v ad Orchideák között. Itt vanrögtönafőszereplőMickey Ro-urke is. A 9 és 1/2 hét szinte félénk figurájából egy eltunyult, majdnem kéjenc alakká vált. Jacquelinne Bis- Új vállalkozói szemlélet a Polgármesteri Hivatalban... A karácsonyi vásárra több mint ötven fő jelentkezett... Itt nincs ünnep és vasárnap... Szakmát lejárató kóklerek... Nézelődő, álmaikat, vágyaikat kergető emberek... Az irigyelt vállalkozók 10_______( KANIZSA y m<). det-cmbcr 7. Vajon mit tudunk róluk? A semminél" többet, a soknál kevesebbet. Csak elképzeléseink lehetnek arról, amit látunk, mert úton vannak, kirakodnak, csomagolnak, s ha nem megy a bolt, elcifrázzák a végét. Aztánmásnap kezdődik újra, más „terepen". Ők az irigyelt vállalkozók, akik hajnalban kelnek, mert az idő pénz. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy vannak köztük szélhámosok, szakmát lejárató kóklerek, akik visszaélnek a vállalkozói szabadsággal, de a többség becsületes tisztességes kereskedői munkára törekszik, igyekszik megszabadulni a tisztességtelen konjunktúra-lovagtól. A nehezedő gazdasági helyzetben vajon merre mozdulnak, van-e lehetőségük az árut, apénztmegfor-gatni? Fogytán a vásárló, aki kétszer nyul a zsebébe, hogy a pénztárcáját megtalálja. Nézelődő, álmait, vágyait kergető emberekkel találkozunk aboltokban, az áruházakban, a vállalkozók üzleteiben és sátrainál. Utolsó tartalékok, dugipénzek kerülnek elő ilyenkor, karácsony táján. Egyre több szülő, nagyszülőma-gyarázkodik a gyermeke, az unokája előtt, hogy mit, miért nem tudnak megvásárolni. Az előrejelzések egyre több szomorúan sírdogáló gyermeketjeleznek. Az elszegényedés, a félelem ott él a tudatunkban, már lassan a cson-tokighatol. VajonŐk,avállalkozók mit lámák, hogyan élik meg a mát és a holnapot? A sokasodó kérdésekre a választ először a KISOSZ Zala Megyei Szervezetének Nagykanizsai Önálló Irodájában kerestem. Szűk, sötét lépcsősor visz az emeletre. Az iro-dábaíi már többenvárakoznak. Kedves női hang nyugtatjameg az érces férfi hangot;,.Minden rendben van, az árak is elfogadhatóak és harmadikán találkozunk a Vasember-ház udvarán". Közben telefonál, kér, válaszol és mindezt olyan lehengerlő udvariassággal, amit nem igen tapasztalhatott az ember hivatalos helyiségekben. Igazán tanítani kellene. —Úgy látomcsúcsforgalomvan, és válogatás nélkül mindenkinek nyolcra adott randevút? — Igen! — fürkészőleg, mosolyogva végigmér, majd így folytatja Keller Sándorné irodavezető. — Csúcsforgalom van, kezdődik a karácsonyi vásár. S zinte percekkel ezelőtt dőlt el a helyszínhasználati díj. A vásár helye a Vasember-ház udvarán, illetve árkádai alatt, valamint a HSMK melletti parkolóban kerül megrendezésre. Nagy az érdeklődés, a jelentkezők száma eddig már meghaladta az ötven főt, de még mindig vannak érdeklődők. — Mennyi a jelenlegi taglétszámuk? — kérdezem. — A jelenlegi létszám 358 fő. Nagyrészevásározó, megközelítőleg háromnegyed részük. Az anyagiak határozzák meg, hogy ki miképpen tud indulni. Természetesen kisebb befektetés kell egy vásározói vállalkozáshoz, mint egy üzletnyitásához. Ebben az évben 65 fő új tagot vettünk fel. Igyekszünk mindenkinek segíteni. —Segítség. Milyen védelmet biztosít tagjainak a KISOSZ? — Negyven éve működő érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezet. A kezdő illetve a működő vállalkozók érdekeit vállalja fel. Aktuális információval igyekszünk avál-lalkozással kapcsolatos problémákra megoldást találni. Néhányat kiemelnék a tagjaink részére biztosítottszolgáltatásokból; oktatás, szer-vezes kezdő és már működő kereskedők részére, jogi szaktanácsadás, jogi képviselet, számítógépes információ-rendszer, árubeszerzési lehetőségek megismertetése, és ezenkívül számtalan olyanszolgáltatást biztosítunk a tagok részére, amelyek biztonságot nyújtanak részükre. Ismert és ismeretlen arcok jön-nek-mennek, s ami fontos, elégedetten távoznak. Úgy látszik mindenki megnyugodott, hogy lesz vásár, ott és úgy, ahogy a kereskedők szeretnék. — Ilyen még nem volt, hogy a polgármester maximális támogatást biztosít a vállalkozóknak — sóhajt megkönnyebülten egy hölgy. — Az lehet, de polgármester sem volt avá-rosban —jegyzi gyorsan meg valaki. Helyeslően bólogatnak az embe- — Ami a legfontosabb — veszi át a szót Varga Ignác Sándor divatáru kereskedő—sokkal nyugodtabb hangulatban készülhetünk a karácsonyi vásárra. A polgármester úr vállalkozásbarát politikájaúj szemléletethozott avárosba, lehetőséget biztosítva egy megfelelőés szakmailag elismert kereskedői, vállalkozói hálózat kiépítéséhez. — Ez eddig rendben van — fűzöm tovább a gondolatot — de az országos gazdasági problémákat, ezen belül az Önökproblémáját egy-személyben ő, a polgármester sem tudja megoldani. — így igaz! Mi a lehetőséget, az új szemléletet köszönjük. Tudva levő, hogy az energiaárak elszabadultak, csökkent a fizetőképes vásárló. A növekvő költségek ellenére az állami boltokkal szemben tudjuk tartani az árakat, annak ellenére, hogy közel 70százalékkal csökkent ama-gyar vásárlók aránya. Ezért tartom meghatározónak a polgármester úr vállalkozásbarát politikáját, mert az egyenlő lehetőségeket, feltételeket biztosítja. Ez egy biztos hátteret ad. Megadva azt, hogy a város frekventált helyein árulhatunk. Szűknek bizonyul az iroda, nem kellemetlenkedem tovább. Az utcára érve fázósan húzom össze magamon a kabátot a szemerkélőesőben. A művelődési központ parkolójában már megjelentek az első „fecskék". — Hogy megy az üzlet? — érdeklődöm Verbovszky Lászlónétól. — Ebben a pocsék időben nincs vásárló, még nézelődő sem. Azon gondolkodom, hogy össze kéne pakolni. A legnagyobb baj, hogy az embereknek nincs pénze. Talán karácsonyra előkerül a dugipénz. Nekem ez lesz az első,.karácsonyom". Júli-usbankezdtem, feladvaazóvonői állásomat. Anapi utazgatás, kettő gyerek mellett... Szerettem csinálni, amit csináltam, de a saját gyerekeimre soha nem jutott időm. Rengeteg volt a bürokrácia, aztán adótott a lehetőség. -— Gondolom a cukorka jobban megy a ruháknál? — teszem fel a kérdést Ifjovics Ferencnének. —• — íilegyeget, de nem_|Z_ij>azi. Talán később. Régebben talán több édességet kaptak a gyerekek, lehet hogy apénzlettkevesebb. Több mint valószínű. Meg kell ragadni minden alkalmat. Én öt éve csinálom, vattacukorral kezdtem. A vendéglátónál kevés volt a fizetés, így önállósítottam magam. Azóta járom a havivásárokat. Elmenőben még utánam szólnak. — Azért igazán vehetett volna valamit, ha mást nem, akkor bugyigumit, vagy nyalókát. Igazuk van! A látszat néha csal. Már nem biztos, hogy alsóneműre jut. Legalább gumit vegyen az ember, mert az rugalmasan követi a derék vonalát. A nyalóka meg az éhség érzetet csökkenti. A szemerkélő esőben azon gondolkodom, hogy is kezdeném a vállalkozást. Mindenesetre vásárolnék egy jó meleg cipőt, mert egy ami biztos, báli cipőbe ezt nem lehet csinálni!... Cserny József Egy kirakodóvásár forgatagában... Fotó: Szakon; Atilla 1990. december ?. " T KANIZSA 11 Az állatkórház WlíSS:;^ _utóda Biztosan sokan emlékeznek ana, hogy 1988-ban központi rendelettel megszüntették az állatkórházak intézményét. Hivatkoztak arra, hogy veszteséges és nincs elég nagy igény rá. A tsz-ek, állami gazdaságok állatorvosai el tudják látni a körzetüket is, így az állatkórházak megszüntetése indokoltnak látszott. De itt vannak akedvtelésból tartott állatok a városokban. Ezeknek az ellátására, gyógyítására továbbra isszükség van. Ezért felkínálták az állatkórházak épületeit és felszereltségét vállalkozni akaró állatorvosoknak, hogy magárikórházként bérbe véve v állalkozzanak ezeknek a feladatoknak az ellátására. magán állatkórház, illetve állatklinika vezetőjét kérdeztem eddigi tapasztalatairól. —Amikor 1988-banmegszüntet-lékaz állal kór házal—mert nem volt rentábilis — valóban meg volt a veszélye annak, hogy egy nagy rétegnek a kedvtelésből tartott állatokvonatkozásábannem lesz gyógykezelési lehetősége. Amikor avállal-kozási lehetőségeifelkínálták, akkor az országban az elsők között voltam. —Nem fél egy esetleges kudarctól? —De igen! Mégis vállalkoztam, mert úgy gondoltam, hogy körültekintő hozzáállással sikerülnifog. Az első év valóban nehéz volt, de mára már elmondhatom, hogy kifizetődő vállalkozás lett. Egy asszisztenssel dolgozom, így ketten végzünk minden beavatkozást, takarítást, gyógyszerbeszerzést, és az adminisztrációt is. — Milyenek a tapasztalatai és milyen ellátást tudnak biztosítani a beteg kedvenceknek? — A nagy haszonállatok szinte telejsen hiányoznakarepertoárunk-ból. Zömében csak kisállatok ellátásávalfoglalkozunk. Ezeket szükség esetén itt tartjuk, és teljes ellátásban részesítjük. — Kérem mondja el, hogy milyen beavatkozások azok, amelyek zömében itt előfordulnak? — Főleg kutyák, macskák, díszmadarak, tengerimalacokés hasonló kis állatok a pácienseink. A beavatkozások a védőoltásokon túl kisebb műtétek — mi kozmetikai műtéteknek hívjuk őket — elvégzését jelentik. Mondok egy példát: ha egy cicának nem akarja a gazdája, hogy kölykei legyenek, egyszerű műtéttel elkötjük a petevezetéket. Veszélytelen beavatkozás, mondhatnám rutin-műtét. Egyébként úgy tapasztalom, hogy egyretöbb embert tart kedvtelésből állatokat otthon. A beavatkozásokat ugyanolyan steril körülmények között végezzük, mint a kórházakban. Sok kisebb beavatkozást azonnal végrehajtunk — mondhatom úgy is, hogy megvárható. Régebben a kisebb műtéteken ott lehetett, segíthetett az állat gazdája is, de ezt ma már nem szívesen engedem meg, mert volt egy-két kellemetlen eset is ezzel kapcsolatban. —Hanem tartjatitokalá esőnek, mondana egy példát tanulságul? — Jó pár hónapja egy tengerimalacot hoztak ellátásra. A kis állaton fel kellett nyitani egy tályogot. A gazdája az egyébként teljesen veszélytelen beavatkozást látva ott helyben elájult, így őt is ellátásban kellett részesítenünk. Nagyon kedvesek, bájosak és hálásakazállatokagondoskodásért, így nem csoda, hogy ajó gazdi együtt szenved kedvencével. Hát ilyen az állatorvosimunka. Ebben isvanszép is, jó is, kellemetlen is. Hivatás, amely ugyanúgy egész embert követel, mint más szakmák. Bárkinek van ilyen jellegű problémája, hozzánk mindig bizalommal fordulhatnak, segítünk. Vizvári József Privatizáció a Nelkánál A város egyik legforgalmasabb helyén, a Skála Dél-zalai Áruházzal szemben található a Nelka Vállalat. Az m-a járókrgvjd ideji? gyors és feltűnő alaki változásokat látnak az utcai portáloknál. Mi az oka aváltozá-soknak?— kérdeztem Nagy Lajos igazgatót. — Valóban komoly változások elé nézünk. A privatizáció teret nyer minden ágazatban, az egész országban. így nekünk is lépnünk kellett. Véleményem az, hogy jobb ha mi privatizálunk, mintha minketpriva-tizálmás. ANelkaKft.-t alapító ttegy nyugatnémet céggel és az ORION Vállalattal. így jött létreaHermböck Orion KanizsaKereskedelmi Kft. Mi biztosítottuk az alapterületet, míg a partnerek 3-3 millió forinttal „szálltak be" a vállalkozásba. Az új vállalkozás elsősorban kereskedelemmel kíván foglalkozni. Az üzletben forintért vásárolható majd a nyugati elektromos berendezések teljes skálája. Természetesen az ehhez szükséges alkatrészellátást is rövi-deseb biztosítani kívánjuk. A kft. a kereskedelmen kívül kölcsönözés-sel, lízingeléssel, hirdetéssel, piackutatással és üzletkötésekkel is kíván foglalkozni. — Elég sok ilyen jellegű üzlet alakultittNagykanizsán is. Nem félnek a sok konkurenciától? — Nem! Megmondom azt is, hogy miért. Mi elsősorban a vállalkozókat célozzuk meg, és az igényesebb nagyközönség elvárásainak kívánunk eleget tenni. Nálunk nem lesz majd „bóvli" áru és itt helyben biztosítjuk a szervizelést is. —Az eddigi főprofil megmarad-e? Mi az oka annak, hogy javításon kívül kereskedelmi tevékenységgel is foglakozniuk kell? — Ez a gazdasági és jogi kényszer is. Az újonnan alakuló társaságaink tevékenysége és jövedelmezősége kedvezőbb. A jogi kényszer az úgynevezett előprivatizációs törvényből fakad, amely 1992 végéig fel kívánja számolni az ilyen típusú vállalatokat. — Sok apanasz a vezetékes tévé minőségére! Mi a véleménye erről. és ki segít ezen az állapoton? — Csak a mi teljes erőfeszítésünk, és jelentős külső tőkebevonás. Az eddigi technikát le kell cserélni. A vezetékes antennahálózatban is generációváltás szükséges. Már elkészült egy tíz éves fejlesztési koncepció, melynek megvalósítása 1991 .januárban kezdődik. Gyors javulás csak a jövőév másodiknegyedétől várható. Nyugati tőke bevonásával, és a legmodernebb technika alkalmazásával választékbővítés lesz. Hangsúlyozom, hogy nyugati tőkével, mert e nélkül egy tapodtat sem léphetünk. Kanizsa az ország elsőnyolc városába tartozik majd, ahol világszínvonalú lesz avezetékes tévé-hálózat. — Úgy hallottam, hogy jövőre csak az antennásrészleg vezetését kívánja vállalni. Igaz ez? —Igen. Az egész tevékenységet én kezdtem, ezt főállásban tudom csak megfelelően végigcsinálni. — Az utóbbi hónapokban miért mentek el sokan az antennás részlegtől? — Szakmai hiúság, a magas követelmény és egyéb okok miatt. A magasan képzett kvalifikált szakemberek nem mentek el tőlünk. Elvem az, hogy a jó munkához jó szakember kell. Legyünk kevesebben, de jó szakemberek, és akkor a jövedelem is magasabb lesz. Akik elmentek, azokat nem én küldtem el; ők mondtak fel és én marasztaltam őket. Egyébként gondolom, ha a vállalat magánkézbe kerül, az új tulajdonos is bele fog szólni, hogy kit kíván majd megtartani. Aki nem tud, vagy nem akar az elvárásoknak megfelelni, arra nincs szükség sehol. V.J. Kiböjtöltük! Lassan már mondhatjuk: „emberemlékezet óta" szűkített hídpályán és sebességkorlátozás mellett haladhattunk csak át a zalakomári vasúti felüljárón. Nos; jövő nyáron már teljes lendülettel autózhatunk a Balatonra! Az ok prózai. A Hídépítő Vállalatszombathelyi építésvezetőségének tervei és kivitelezése alapján a napokban megkezdődtek a felúj ítási munkák. A tervek szerint az idén csak a pálya 35 cm-es szélesítése készül el — ez egyébként a kiemelt szegélynek köszönhető. Majd tavasszal a teljes járófelület szigetelése, illetve aszfaltcseréje következik. A hídépítők szabadkoznak, s bíznak a jó időben. Mi azonban úgy vagyunk vele, ha eddig kibírtuk, ez a kis időmár nem hoz zavarba bennünket. Hol sírjaink domborulnak... 12 v KANIZSA J íyyn. december 7. Nappal a dübörgés, éiiel a béaetés... — Két lépcsőház közös megbízottja vagyok a Munkásőr utcában. Ismerem a házat, a lakókat, a problémákat. Mi röghöz vagyunk kötve. Ide van láncolva a hat ház néhányszáz lakója. Ezeket a lakásokat nem lehet eladni. Miért? Olyan lakást ki vesz meg, ahol éjjel-nappal haliam a dübörgést, ahol a tálcához koccan a pohár a rezonáció miatt. Én itthon dolgozom, így hatványozottabban érzékeny vagyok az óriási kamionok zajára. A piros lámpánál megállnak, s különösen éjjel zavaró az állandósult bégetés, nyerítés. Sok állatot szállítanak a határ felé, ami nem lenne baj, ha tudnánk tőle aludni. Ennyi év után se lehet ezt megszokni. Zajszint mérés? Arról nem tudok. Érdekel ez egyáltalán valakit? —A ztán itt van még a lakások állaga. Itt már szinte minden megtörtént: a leszakadt fél szobaplafon alatt remegtek a lakók, a tetőt is leszabta a szél, de megindultabádogszegély, a hungarocel is. Látta a bejárati ajtónkmelletti repedést? Na, azt megcsináltatjuk, ha ismét megreped, akkor újra megcsináltatjuk. Az ajtótokok vígan „harmonikáznak", csak éppen meg nem állnak ott, ahová rakták vagy kellett volna rakni őket— nincsenek jól rögzítve legalább a lakásokfelénél, az biztos. —S mennyire örültünk mi is ennek a lakásnak! Tíz évvel ezelőtt az a 620 ezer forint ugye mégiscsak sok volt. Mi is, mások is berendezkedtünk, a lakáshoz mértük a bútort, a lakás alá rendeltük az életünket. Nagyon sokan laknak itt olyanok, akiknek ez az egyetlen vagyonuk. Ez a lakás szabályozza a családi költségvetést, de ettől a lakástól sokszor keserű a szánk. —Voltammég korábban a tanács műszaki osztályán, elmondtam a lakótársak képviseletében panaszunkat, de mintha másik bolygóról jöttem volna. Máshol is van zaj, mondták. De nem ekkora! Hiába érveltem, tiltakoztam, a végén már én éreztem rosszul magam, én a panaszos. Az Lapunk november 23-án megjelent számának Pf.: 74 rovatában közöltük özv. Jakab Gyuláné levelét „Síremlékek az enyészet fogságában" címmel. Nyilvánosságot kérve aggodalommal ír a nagykanizsai temető régi síremlékeinek sorsáról. Mi lett és mi lesz azokkal, melyek úgy-ahogy megmaradtak? Jogos-e történelmi emlékeinket féltők aggodalma? Az olvasó kérdéseireSzakonyi Barnabás, a köztemető vezetője válaszol: —Itteni hivatalba lépésem óta nem ez az első eset, hogy a temető sorsát, a levélben említett terület jelenlegi állapotát féltők megkerestek. Higgye el a kedves levélíró, nekünk itt dolgozóknak éppolyan lehangoló látvány e néhány síremlék sorsa. Illetékesek felé többször jeleztük mi is ezt a gondot. A műemlékfelügyelőség kiválasztott ugyan néhány síremléket, hogy megmentsük az utókor számára, de pénzt sajnos nem kaptunk hozzá. Amit a magunk erejéből tudtunk, megtettük. Néhány sírt a saját költségünkre, a saját elképzelésünk szerint már rendbehoztunk, de meg kell jegyeznem, így ez sem a legjobb megoldás. Mivel jónéhány esetben 100 évre megváltott sírhelyekről van szó, sajnos azt sem tudjuk, van-e az ott nyugvóknak élő hozzátartozója, egyáltalán gondozója. Ez így továbbra is a mi gondunk. Mindamellett sokat tettünkés teszünk azért, hogy szeretteink nyugvóhelye a temető, a maga nemében mindig szép és rendezett legyen. E cikk kapcsán most már abban is bízom, hogy a levélíró által felvetett, de már ismert gondokra sikerül majd a városnak megnyugtató megoldást találnia, írta és fényképezte: Tóth Ferenc ■ / I ^ | / ■ // Játszótéri osz építőkugyenincsenekrosszul.Mert-ha így lenne, akkor többé ilyen pocsék munkát nem végeznének. —Az OTP sem örül nekünk. Sokat panaszkodunk, meg ugye újra eladni is bajos ilyen lakásokat. Ha a várostervezők előre gondolkodnak, akkor aparcellázáskor tujákat ültetnek, ezek már akkorára nőttek volna, hogy nemcsak a zajt, de a füstöt, a port is felfogták volna. Legutóbb azt hallottam, hogy garázssorral és mögötte földkupacokkal kívánják a zajt csökkenteni. Nem tudom, hogy ez mennyitfog érni, de bizakodjunk, hogy szigetel. — Végül még szeretném elmondani az utcanév történetét is. Ha meg -nézi, az induláskor mindenpapírunk a Garay utca névre szólt. Egyszer csakmegtudtuk,hogy többénemGa-ray, hanem Munkásőr utcában lakunk. Se kérés, se lakógyűlés, semmi, csakdörüöttekvalahol.Akiveled-dig erről beszéltem, mindenki azt mondja, hogy jónekiinka régi, a Garay János utcanév. Az ősit, a Vízi utcanevet nem kívánjuk vissza, hiszen anélkül is benne vagyunk a vízben. Úgy hiszem térdig, de majd csak apad egy kicsit... Elmondta: Takács Lászlóné Lejegyezte: Büki Pálné (Szakony Attila képosszeállítisa) KANIZSA Dobre? Akkor kassza! Akkor kassza, de hát hol van a sor vége? A végén, akarom mondani, a legvégén. Tömeg, zsúfoltság, hullámzó tört magyar és szerb-horvát szavak. Aki úgy döntött, hogy heti vagy havi nagy bevásárlását november 24-én, szombaton délelőtt akarta megfejteni a Dél-zalai Áruházban, az vagy feladta, vagy ráérősen hagyta magát sodortatni a tömeggel. Régen láttam ennyi vásárlót egyszerre, együtt, egy helyen! Mintegy 40 forintny i áruval ake-zemben szerencsétlenkedve elátkoztam azt a percet is, amikor az üvegporcelán-műanyag osztályra betévedtem.Mondom: betévedtem, mert aztán ki nem akartam tévedni. Akarom mondani, hamar ki akartam jönni, de a déli szomszédok nem engedtek. A szinte csupaszig lemeztelenített polcok között a helyemre akartam vergődni a pénztárhoz sorako-zók tömegében. Hát ez nem ment könnyen. Ide-oda löktek a felmosó szerkentyűt, esernyőszerűen szétnyitható csipeszes ruhaszárítót, ét- hordót, stb. szorongató jugoszlávok között. Vittek ők mindent: farmer mellé üvegpoharat, pulóverutánműanyag-vödröt, csempéhez csempelemosó t. Vegyék és vigyék, mondom én, ez a kishatár-menti forgalom; meg ama-gyar állam szereti, ha a jugoszláv az üzleteit meglepi. De én aztán egyáltalán nem szeretem, ha az én hazámban, az én városomban 22 percig állok 40 forintnyi áruval a kezemben. Várok, mert a pénztárosok mellett nincs árbemondó csomagoló. Az voltaválaszkérdésemre, hogy nincs elég személyzet. Ezt sem értem. Netán az áruháznak deficites ez a nagy forgalom? Nem hiszem! Ha a jövőszombatokon újra hallani eladókés vevők fenti eszmecseréjét, amit meggátolni, megállítani úgysem lehet (talán nem is érdemes!!!), akkor a személyzet számát kell növelni az áruházban. Mert ugye, aki nem tanult közgazdaságtant, az is tudja, hogy a vásárlásra fordított idő így is csökkenthető. Dobre? Bné Vajh''ml ez? ITT (NOKIA)! OTT a képen pedig szemétdomb az Űrhajós utcai garázsok takarásában. Szakon? Attila felvitele Szkeptikus jegyzetek a nőkről Időnként, valami tökéletesebbet is el tudnék képzelni, mint a nőt. * A leány, aki megőrizte magát a házasságig, állítólag hős. Aki ezt nem tette, az a férfi társadalom „áldozata", egyben jótevője. * Anőmindig elhiszi, ha azt mondjuk, hogy szeretjük. Mindezt feltétlen meggyőződéssel kell mondani, hogy könnyen és gyorsan célba érjünk. * A házasságon kívüli viszonyban a no az áldozat. A házasságban a férfi, mert állandóan áldozatok után lohol. * Vannak „tökéletes", átlagos és átlag alatü nők. Aki „tökéletes", annyiban különbözik a többitől, hogy csak százezer plusz egy hibája van. A plusz egy, hogy még el is hiszi magáról, hogy tökéletes. * A nők harca az öregség ellen. Látvány, néha felér egy cirkuszi mutatvánnyal. Rút, erőszakos okvetetlenkedés a természet törvénye ellen. A női szív bánkodása, elszenvedett csalódásapillanatnyi állapot, csak addig tart, amíg meg nem találja a bánathoz vezető újabb utat. A nők tökéletesen tudják, hogy nem a ruha teszi az embert. A ruhakérdés oldja fel gyűlölködésüket, és rögtön egymás megértésére jutnak. —sery— Hónapokkal ezelőtt még azon élcelődtünk — nem gondolva komolyan —■, hogy az elszegényedés oda vezethet, ami nincs lebetonozva, azt ellopják. Kesergő boltos látja kárát a bolti szarkáknak, akik családi vállalkozásba szerveződtek. Szülők, gyerekek együtt indulnak útnak. Hogy mit visznek?—mindent ami mozdítható. A40-50 forintos apróságoktól, a több tízezer forint értékű áruig sok mindent eltulajdonítanak a merészebb társaságok. Gyerek és szülő olyan tökéletesen dolgozik együtt, hogy a boltosnak csak forog a szeme és azt veszi észre, hogy volt és már nincs. Apóiéról az áru úgy eltűnt, mint a kámfor. A boltos a haját tépi, ha van né- ki. Agy anúsanvisclkedő személyeket nem motozza, nem botozza, csak felkéri, hogy mutassa be a vásárolt árut. Természetesen nem talál semmit, mert az régen aboltonkívül van. Hogy mit lehet tenni, nem tudom. Talán meg kéne jutalmazni, aki tolvajt fog. Mondjuk ezer forinttal. Nem is rossz üzlet. Már látom az új családi vállalkozást. Én megfoglak téged, te megfogsz engem, ez összesenpluszkettőezer. Aztán énvissza-járok nyugodt lelkiismerettel lopni, mert bennem bizalma van a boltosnak, és te oda jársz lopni, ahol engem buktattál le, mert ott te szereztél bizalmat. Régi igazság: tolv ajból lesz a legjobb pandúr. M inden csak pénz kérdése.. Cs. J. KI döntött és mit? Szakony Attila felvitele m l[ KANIZSA y 1990. dl-(.''ember 7. Műsorajánlat Hevesi Sándor Művelődési Központ December 9,18.30óra: Népzenei sorozati!. Karikás Együttes koncertje. A műsor után Táncház. December 10,17.00 óra: .Antik bölcsek, gondolatok, aforizmák" előadássorozat keretében „Vallás és erkölcs" című előadás. December 11,1730 óra: .fűben, fában orvosság" előadássorozat keretében „Daganatos betegségek gyógyítása" című előadás. December 13,1830 óra: Sztárok a pódiumon. Koncz Gábor estje. Fülöp Ilona grafikusművész és NávaiSándor szobrászművész ki állítás a. Erkel Ferenc Olajipari Művelődési Ház December 7,18.00 óra: A DOMÜS Télapó-ünnepélye. December 8,15.00 óra: A KFV Télapó-ünnepélye. Kodály Zoltán Művelődési Ház December 11,18.00 óra: Táncház. Közreműködik a Banda népzenei együttes. December 12,16.00 óra: Környezetvédelmi Klub. Móricz Zsigmond Művelődési Ház December 13,15.00 óra: Lucanapi népszokások, általános iskolásoknak. Ifjúsági Ház December 7-14-ig: Szerecskó József amatőr grafikus kiállítása. December 7-14-ig: Bútorkiállítás és vásár a Bútorker. Vállalat Koordinációs Iroda szervezésében. December 7,17.00 óra: Kanizsa és Környéke Alkotóinak Egyesülete összejövetele. December 8,10.00 óra: Agyagozás, bőrözés. December 10-31-lg: Iskolatörténeti kiállítás a Thury György Múzeum anyagából. December 11,15.00óra: Kaláka címűnéprajzivetélkedőfelső tagozatos általános iskolásoknak. Minden szombaton, 10-12 óra: Lutra csere-bere klub. Helyőrségi Klub December 10-27-ig: Korpavári Attila amatőr fotóművész kiállítása. Megtekinthető (vasárnap kivételével) 10-21 óra között. Apolló Filmcentrum Apolló mozi: előadások kezdete 16,18 és 20 óra. December 7-9: Ghost (amerikai). Pénteken de. 10 órakor is. December 8-9,14 óra: Erik, a Viking (amerikai). December 10-12: FordFairlanekalandjai(amerikai, lóévenf.). Szerdán de. 10 órakor is. December 13: A kis hableány (amerikai). December 13,20 óra: Metamorfózis (olasz, 18 éven f.) Stúdiómozi: előadások kezdete 17 és 19 óra. Csütörtök: Filmbarátok napja. December 7: Merénylet (amerikai, videó). December 8-9: Bruce Lee visszatér (hong-kongi, videó). December 10-12: Mint a villám (amerikai). December 13: Mária szerelmei (amerikai). Matiné (gyermekeknek): December 9,14 óra: Dzsungel könyve (videó). Megalakult a Kanizsa-színpad Nagykanizsán a Hevesi Sándor Művelődési Központ védőszárnyai alatt egy új színpad alakult. Az egyik alapítóval, Farkas Tiborral beszélgettem azúj kulturális csoportmunkájáról és terveiről. -— Egy hiányt kívánunk pótolni —kezdte Farkas Tibor.—Nagykanizsán ilyen még nem volt! Néhány évvel ezelőtt Dobó László megpróbálkozott egy hasonló tervvel, de a kísérlet nem sikerült. Én egyébként a szervezést, és a zenei részek szerkesztésétcsinálom. A Kanizsa-színpad főleg Bedő Csaba barátom segítségéveljött létre. Ő „C"-kategó-riásrendezőivizsgával rendelkezik, és ez garancia a későbbi színvonalas munkára. —Iskolai színjátszókörök eddig is létezlek. Ez a színpad nyilván azok segítségét is igénybe kívánja venni? — így igaz! Az igazsághoz vi-szont az is hozzátartozik, hogy az iskolai színjátszókörök fokozatosan felbomlottak. Azemelkedőmennyi- —A vártnál is nagyobb sikere van az intézmény aulájában szombat délelőttönként megrendezett Lutra cse-re-bere klub összejöveteleinek. Az Ifjúsági Ház munkatársától, Kósáné Horváth Ágnestől megtudtuk, hogy a legutolsó alkalommal több mint százan jöttek el—óvodástól a nyugdíjas korhatárig —, hogy kedvükre csereberéljenek. Talán kevesen tudják, hogy az intézmény klubja saját anyaggal is rendelkezik — korlátlan cserelehetőséggel. —AzIJjúságiHázban tartja rendszeres összejöveteleit a Biblia Szól gyülekezet. A legutóbbin, november 24-én fiatal lányok, fiúk jöttek el, hogy meghallgassák amerikai ven- ségű iskolai tananyag nem teszi lehetővé kisebb csoportok műkösédét. Az egész város tehetséges fiataljai így együtt már komoiy feladatok megoldására is képesek lehetnek. Jelenleg 12-15 fővel dolgozunk. Zömében középiskolásokra épül az új színpad előadói csoportja. Eddig semmilyen anyagi segítséget nem kaptunk. Reméljük, hogy jövőre az önkormányzat támogatására is számíthatunk. — Mi lesz a reportoárjuk, és mikor lesz az első nyilvános bemutatkozásuk? — Az első darabunk mesejáték lenne gyerekeknek. Ők alegjobb kritikusok. Természetesen felnőtteknek is szeretnénk majd játszani. Első bemutatkozásunk kora tavasszal lesz. Most még tanulunk. Reméljük egy új színfolt lehet ez a színpad Nagykanizsa kulturális palettáján. Szeretnénk, ha egy tartósan működő csoport maradna. — vári — dégük, Pastor Thomas Schaller lelkipásztor előadását, „Hogyan változtatja meg Jézus az emberek életét ma?" címmel, bemutatva számos bibliai illusztrációt, és élő példát. Mint azt a rövid interjú kapcsán a lelkipásztor elmondta, Budapesten három havonta kerül sor hasonló szemináriumok megtartására. Közreműködésével az iskolai bibliai intézetekben az ó-testamentumról, az apostolokcselekdeteiről.abiblia tanításairól beszélgetnek. Imádkozunk és reméljük—mondta, hogy minél több magyar misszionárius legyen köztünk. A kanizsai összejövetelek időpontjairól az intézmény munkatársainál lehet érdeklődni. Az Ifjúsági Házban nagy sikert aratott a zalaegerszegi Albatrosz Táncklub bemutatója. Fotó: Szakony Attila (Hírek az Ifjúsági Házból) Fekete hétvége 1990. december 7. KANIZSA ) 15~ Buza Anikó akcióban a Bp. Spartacus elleni mérkőzésen. MÁV NTE—Diósgyőri VTK 51—94 (22—40) Szabadidősport Indul a terembajnokság Városunkban nagy hagyománya van a teremfocinak. A szabadtéri bajnokság befejezését követően a bajnokságban szereplő közel 60 csapat részére a városi sportosztály lehetőséget kívánt biztosítani a folyamatos téli szereplésre. A bajnokság szervezése során több nehézséggel kellett megküzdeni. Egyrészt kérdéses volt a MÁV-NTE csarnokának téli üzemeltetési menetrendje, másrészt nehezítette a szervezést a várhatóan magas nevezési díj léte is. Az utóbbi esetében azzal is számolni lehetett, hogy többek pénztárcája nem tud lépést tartani az igényekkel, így kiesnek a játékból. Végül sikerült az akadályokat elhárítani, így december 9-én bajnokság formájában kezdetét veheti a játék. A széles körű szervezés ered- ményeként a szervezőknek sikerült a tavalyi neveztetési számot is felülmúlni, így az 1990—91. évi bajnokságban 36 csapat küzd majd a bajnoki pontokért. A bajnokság december 9-én indul és várhatóan február végén hirdetnek majd eredményt. A lebonyolítás rendszerén nem változtattak a szervezők, vagyis ismét három 12-es csoportban játszanak a csapatok, körmérkőzéses formában. A csoporton belüli helyezések kialakulása után mód nyílik az abszolút helyezések eldöntésére is. Újdonságnak számít, hogy ezúttal meghívást kaptak a város környéki bajnokságban szereplő csapatok is, akik közül azonban — nyilván aszámunkra magasneve-zési díj miatt — csak néhányan (Miklósfa, Borsfa) küldték el nevezésüket. — k — 19—24 (11—11) NB l-es női kézilabda-mérkő-zés.A kanizsaiaklegjobbdobói:Mí-tyás 11, Szántó 4. Az olajosoknál hiányzott a Hun-galit ellen megsérült llorváthné Juhász Irén, viszont felépült a beteg Buza, aki elfoglalta a balszélső helyét. „Új" játékos is bemutatkozott az újoncnál, Andrási Mónika személyében. Deregi László edző: —Mónikát saját kérésemre sikerült egy mérkőzésre megnyerni, hiszen az amúgy-sem erős csapatot időközben komoly veszteségek érték. Az, hogy miként lesz tovább, talán a héten eldől. Én mindenképpen azt szeretném, hogy újra beszálljon közénk. Az első 30 percben nagyiramú, lendületes volt ajáték. Akezdetipercekben elment három hazai akció, az ellenfél pedig leindította az olajosokat és gyorsan szerzett 3 gólos előnyt. A félidő közepén még két góllal vezettekafővárosiak, ám a20. percben ledolgozták hátrányukat Mátyások. A hajrá változatos volt, majd9:10-ről fordított ll:10-reaha-zai csapat. A „Szpari" időntúli, ajándék büntetővel egyenlített. A m ásodik 30 perc aztán nem azt hozta, amit apublikum remélt. A fur- csafelfogásban vc7MőHalmai—Kovácsduó (azonos helyzetekbenrend-szerint az olajosok kárára tévedtek) kétszer is elvette a labdát a hazaiaktól. A vendégek aztán visszavették a vezetést, majd „elmentek" 3 góllal. Közben Mátyás két büntetőt, Pető egyet hibázott. A szélsők sem jeleskedtek s ez így volt védekezésben és támadásban egyaránt. A Szpari fokozta a tempót, 374 góllal vezetett. Egyszer még felzárkózhatott volna az újonc (három emberelőnyös helyzetük is volt), de a helyzeteket elü-gyetlenkedték. A találkozó végén Horváthné Juhász Irén, a sérült játékos adott összegzést: — A mennyiségben és minőségben is megcsappant kerettől, a meglévő gondokellenére is azt vártam, hogy csapattársaimnak sikerül „ elkapni" a fővárosiakat. No, ez nem sikerült, pedig nagyon kellene már egy kis siker. Térdsérülésem sajnos nem tette lehetővé, hogy ott legyek a küzdőtéren. Játékostársaim egyébként az első félidőben jól helytálltak, de szünet után elfárad-tak, leindított bennünket a Szpari és elvitte a bajnoki pontokat. Olajbányász—Bp. Spartacus Az új szerzemény Doba küzd a labdáért a DVTK elleni mérkőzésen. Svakony Attila felvétele Nb l-es női kosárlabda-mérkőzés. A vasutasok legjobb dobói: Simonná 16, Bogyai 13. Az erősen tartalékos kanizsaiak lélekben már amérkőzés előtt feladták a találkozót, akik csupán a tisztes helytállásban reménykedtek. Ugyanis aDVTK — amelyet az előző bajnoki évben biztosan győztek le—remekül erősített az új év adra, míg a hazaiak ma már sajnos a kiesés elleni küzdelemben érdekeltek. Itt nem hogy erősítés, hanem jelentős gyöngülés következett be, hiszen Lázár Béla edző anyai örömök és sérülés miatt egy komplett kezdő-csa-patot veszített el. Akétcsapatközöttinagy különbség már a 9. perctől az eredményekben is megmutatkozott. A kanizsaiak 12:12-ig még lépesttartotak,de utána csak egy csapat voltaküzdőtéren. Azpedig a DVTK volt,, amely helyenként szellemes játékot mutatott be. Tehettek is, mert ezúttal az történt, amit a vasgyáriak akartak. Szinte tetszés szerint „szórták" a kosarakat. A találkozón bemutatkozott Doba, akit a ZTE-től igazoltak át. Lázár Bélától megtudtuk, hogy szülés után, mintegy 1,5 éves kihagyás után érkezett a kanizsaiakhoz. A bemutatkozás ugyan nem sikerült az Új környezetben, dc a vezetés bízik, hogy erőssége lehet a csapatnak. A sérültSzató akispadról figyelte az összecsapást, aki a találkozó végén így értékelt: — Sajnos, nagyon kikaptunk. Azt tudtam, hogy kevés az esély, de azért ilyen nagy „zakóra" nem számítottam. Én a gipsztől hétfőn talán megszabadulok, de január végénél előbb nem hiszem, hogy „beszállok" a csapatba. Tény, hogy nehéz a helyzet, dc azért bízom benne, hogy összeáll acsapatésnem lesznek kiesési gondjaink. Nagyon kár lenne elbúcsúzni az élvonaltól. -gh- 16 §|f[ KANIZSA ) H»í>0. deíembír 7. A kanizsai csodarecept SRHHWHfiN^MB^^BB Győztes támadás a király ellen Ritka bravúrt ért el a Tungsram SE OB Il-es férfi sakkcsapata, amely az elmúlt hónap végén véget ért 1990. évi csapatbajnokságban, hallatlanul izgalmas véghajrában megszerezte az OB l-es szereplést jelentőbajnoki aranyat. Ez pedig aztabra-vúrt jelentette, hogy a kanizsai sakkozók sport történelmet írtak, akik Kanizsának és egyesületüknek első alkalommal biztosítottak élvonalbeli szereplést. Akanizsai sakksport az eltelt évtizedekben nem tudott számottevő minőségi, tartós szereplést elérni. Tény, hogy voltak kiugró egyéni sikerek, OB Il-es szereplések, ám a jelentős előrelépésnek nem alakultak ki szervezeti és tartalmi keretei. A Medosz, majd a Tungsram elődje, a Vasas Izzó az adott akkori lehetőségnek megfelelően „gondozta" a sportágat, melynek során általában a megyei bajnokság és az OB II között ingáztak a kanizsaiak. —A kanizsai csoda, mert mi ezt a nagy bravúrt azért annak tartjuk, tulajdonképpen 4 -5 évvel ezelőtt kezdődött. Ugyanis erre értekmeg afel-tételek a minőségi előrelépéshez, s ebben óriási szerepet vállalt a sakkot kiemeltként kezelő gyári vezetés — mondta bevezetőül Nádasi Tamás, a városi szövetség fáradhatatlanul dolgozó kiváló elnöke, akirengeteget tett a sportág érdekében, mint vezető és versenyző egyaránt. SzivaAntai.RezsekGyőzősutöb-bi kanizsai „törzsgárdista" érthetően az érdeklődés középpontj ába került, akik erős társakkal kiegészülve biztosították a remek sikert. —Négy évvel ezelőtt igazoltukát Kiss Lászlót a ZTE-től, aki edzőnk s egyben élversenyzőnk lett. Megnyertük a kanizsai csapattal a megyeit, az osztályozón ugyan 2. helyen végeztünk, de átszervezés miatt bejutottunk 1988-ban az OB U-be. Egyébként ekkor kezdtük el a Tungsram Kanizsa Kupát, amely a hazai és nemzetközi sakkélet jegyzett versenye lett — kapcsolódik a beszélgetésbe akiváló szervező ésverseny-ző, Kassai Zoltán, a csapatvezető, aki döntő szerepet vállalt az OB I-ért. A megtett út, az eltelt három év figyelemre méltó. Az első OB II-es évben még alapoztak. Ugyan kiestek, de a megüresedett helyre jól vezették a „bábukat" s a végén sportdiplomáciában is győztesként nyerték meg a csatát. Időközben visszaigazolt és átigazoltversenyzők mindjobban beértek, jöttekabarátok, aminőségért tenni akaró „idegenlégiósok", akik a Tungsramnál „otthonra" találtak. — A második OB Il-es évet tartom a döntőfordulatnak. Igen jól si-kerültekaz átigazolások,remekcsapat jött össze s ezzel a társakkal már megszereztük a 4. helyet. Azt viszont örömmel tapasztaltuk, hogy mindenki felsorakozott mellénk s nekünk „csak!'' játszani kellett. Nos, mi az idei tavaszra „összeálltunk", kész csapatunk lett s az eredmények is jöttek, ám ezekért sokat kellett tenni. A fiúk azonban tündököltek, „ hozták" az eredményeket—magyarázta Kiss László. Az őszi sorozatot holtversenyes első helyről kezdték az Ajkával. Nagy volt az izgalom, hiszen az utolsó fordulóban dőlt el minden. A kanizsaiaknak fél ponttal kellett többet szerezni Komlón, mint az ajkaiak-nak otthon a Z. Volán elleni mérkőzésen. Nos, a kanizsaiak terve sikerült jobban, akik bajnokként és OB l-esként tértek haza Komlóról. —Mit tart döntőnek abajnoki elsőség megszerzésében? NádasiTamás:—Kiemelem ajó erősítést, a nagyszerű csapatszellemet, a „táblás" elosztást. Kassai Zoltán: — A jó csoportbeosztást, szerencsés sorsolást, a maximális gyári és sportköri támogatást s néhány egészen kimagasló egyéni teljesítményt. Kiss László: —Nagy jelentőségű, hogy megfelelő „értéket" hordozó versenyzőt sikerült igazolni, akik nemcsak akarták a sikert, hanem azért sokat is tettek. Mind a három riportalany vezető és versenyző egyben, akiktől arra kértünk összegzést, hogy számukra, mint újoncokra, mit jelent az OB I-es szereplés lehetősége: Nádasi Tamás: — Rendkívül büszke vagyok arra, hogy több mint 10 évi szövetségi elnökségem alatt siker ült elérnem azt, hogy OB l-es csa- pat tagja lehessek, hiszen ebben rendkívül sok munkám fekszik. Kassai Zoltán: —Nagy vágyam volt, hogy OB l-es csapata legyen a városnak és az külön dicsőség lenne, ha az újonc kanizsai csapatban „pontokra" lennék képes — mondta Ribli nk. nagymester nagy barátja, aki számos alkalommal hozta el Kanizsára a kitűnő sakkozót. Kiss László:—Én már több mint 200 OB l-es mérkőzésen vagyok túl, de most majd az első táblán egész sor kiválósággal mmérkőzhetek. Jól tudom, hogy mindenki boldog most, de én különösen az vagyok, hiszen „valamit" törlesztettem azért, hogy bíztak bennem, amikor idehoztak. Az OB l-es szereplést kiharcoló játkosok idei „mérlege" a következőketmutatja, a táblánkénti „tükör- A megyei úszó szakszövetség a városi fedett uszodában bonyolította le a megyei fedettpályás bajnokságot, a felnőttek és az úttörők mezőnyében. A kanizsaiak közül a legjobb eredményeket akövetkezők értékel. 2 OOm úttörőfiúpillangó.''B ajnok: Szabó Dénes, 2. BoaNorbert.2Q0m női felnőtt pillangó: 3. Holló Adrienn. Úttörő: Bajnok: Holló Adrienn, 2. Horváth Ágnes, 3. Révész Katalin. 200 m hát. Női felnőtt: 2. Vág-völgyi V iktória, 3. Nagy Tünde. Leány úttörő: Bajnok: Borsos Adél, 2. Mismás Brigitta. 200mmell.Fiú úttörő: 2. Révész Tamás, 3. Ludvig Viktor. Női felnőtt. Bajnok: Holló Adrienn, 2. Orbán Krisztina. Leány úttörő. Bainok: Holló Adrienn,... 3. Tóth Krisztina. A kanizsai Major Zsófia megyei békacsúcsot javított (3:53,6 mp). 400m gyors. Fiú úttörő. Bajnok: Révész Tamás,... 3. Ludvig Viktor. Női felnőtt: 2. Vágvölgyi Viktória, 3. Nagy Tünde. Leány úttörő. Bajnok: Horváth Ágnes, 2. Révész Katalin, 3. Tóth Krisztina. 4x100 m veffvesváltó. Felnőtt nők. Bajnok: Kanizsai Vízmű SE (Vágvölgyi, Holló, Orbán, Nagy). Tóth Miklós, a kanizsaiak edzője így összegezett: — Nekünk igen ben": Kiss László 75 százalék (10 mérkőzés, 7,5 pont), Rausz Attila 68 (11, 7,5), Bagonyai Attila 77 (11, 8,5), Krutti Valér 65 (7,4,5), Rezsek Győző 55 (11, 6) Nádasi Tamás 50 (10,5), Ragats József 55 (11,6) Gerencsér József 70 (8, 5,5), Csikár Brúnó 82 (11, 9), Papp Nándor 63 (11,7), Bellán István 44 (9,4) Kassai Zoltán 50 (7, 3,5), Sziva Antal 70 (7,5), Kercsmarics József 42 (7, 3), Domsa Valéria 38 (11,4), Honfi György 75 (4,3), dr. Pintér Ferenc 17 (3, 0,5), Tarnóczky Attila 0 (2, 0), Hegedűs Ferenc 50 (2,1), Kamarás Péter 100 (1, 1). Gratulálunk Kanizsa első OB I-es sakkcsapatának, mindazoknak, akik valamilyen módon részesei voltak a páratlan sikernek. Balogh Antal jól jött a megyei döntő. Ugyanis két hét múlva az ORV országos döntőn szerepelünk, ahova egyébként most első alkalommal jutottunk be. Ez a verseny is bizonyította, hogy joggal reménykedhetünkegy jó helyezésben is. Ugyanis versenyzőink jól teljesítettek, közülükis kiemelnéma 11 éves Holló Adrienn teljesítményét, aki bajnoki aranyat rabolt a felnőttektől. Nagyszerűdolognaktartom, ám a többiek is kiteltek magukért. (B). Szabó Dénes (N VSE) a 200 m úttörő pillangó győztese a dobogó legmaga- sabb fokán. Fotó: Szakony Attila Kanizsa — várospolitikai hetilap, megjelenik minden pénteken.Szerkesztő: Pék Pál. Megbízott szerkesztő: Tihanyi István. Szerkesztőség: 8801 Nagykanizsa, Ady u. 1. H. em. Pf. 74. Telefon: 06/93/12-305. A szerkesztőbizottság tagjai: Büki Pálné, Cserny Józser, Horváth Mária, Kápolnás Zoltán, Tóth Ferenc, Vízvári Józser. Kiadja a Joumál Kiadói Kft. Felelős kiadó: Gytfrffy István ügyvezető. Komputertechnika: Joumál Kiadói Kft. Zalaegerszeg. Nyomtatás: Zalai Nyomda. ISSN: 0865-3879. Nytsz: B/PHF/266/Z/1989. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj: egy hónapra 35, negyedévre 105, fél évre 210, egy évre 420 forint. Előfizethető a postahivatalokban és a kézbesítőknél. Kanizsai érmek a meavei úszóbajnokságon rr ; ., ;----— . .. . .. .. ., ,, ...... .. . . _ . . . ...........................-.........-...... x Kórház — válaszúton .....a szocialista társadalomban kimondták, hogy a legfőbb érték az ember és egészsége, de senkinek sem volt bátorsága azt mondani, hogy álljunk meg, emberek, az elvek jók, de a hozzáállás csapnivaló." (Beszélgetés a kórház igazgató-főorvosával a 2. oldalon.) ^................................... :'' : -------------..................................................................................^ Ií. évfolyam. 50. szám 1990. december 14. Ára 9.60 Ft KANIZSA VÁROSI HETILAP A tartalomból: Kinevezés kérdőjelekkel (3. oldal) Megjelenik minden pénteken Boldog gyerekek (4. oldal) Halálos találkozások 14. oldal) Népfőiskola a városkörnyék szolgálatában A Hevesi Sándor Művelődési Központ és a TIT Városi Szervezete a városkörnyéki községek képviselő-testületi tagjai részére népfőiskolát szervezett Nagykanizsán. A népfőiskola célja: a legfontosabb és legidőszerűbb önkormányzati tudnivalók átadása illetve elsajátítása, az önkormányzati törvényből adódó helyi feladatok egységes értelmezése, a felmerült vitás kérdések tisztázása. A 10 előadásból álló program szinte teljesen átfogja a témakör elméleti és gyakorlati kérdéseit, így többek között a testületi tagok, a polgármester és a jegyzőjogállását, a településfejlesztést, a szo- ciálpolitika és a segélyezés kérdéseit, az érdekvédelmet, a helyi költségvetés és az adók szerepét, a vagyonmegosztást és a privatizációt, az oktatást és a közművelődést. Az előadók a témák legjobb hazai és helyi szakértői. A szervezők 23 települést kerestek fel és közel 70 jelentkezőt vettek nyilvántartásba — közöttük polgármestereket és szakapparátusi dolgozókat is. Az első előadást december 10-én a HSMK felnőtt klubjában dr. Kukorelli István alkotmányjogász, egyetemi docens tartotta, „Az önkormányzat helye és szerepe a magyar társadalomban" címmel. (tih-i) Karácsony előtt — Te szerencsétlen asszony, hát mégis megvetted a bundát? — Micsoda bundát? Ez a számla a hétvégi bevásárlás az ABC-ben... Rajz: Caemy József A fiatalkorú bűnözésről A Lenti Általános Iskola és Diákotthonban tartotta kihelyezett ülését a hivatásos pártfogók és utógondozók megyei munkaközössége. Az értekezlet témája „A fiatalkorú bűnözés helyzete Zalában" volt. Dr. Wágnemé dr. Németh Mária fk. bíró és dr. Horváth Sándor fk. ügyész előadásában rámutatott a megyében sajnos fokozatosan szaporodó—fiatalkorúak által elkövetett—bűncselekményekre. Megnőtt a csoportosan elkövetett rablások és betöréses lopások száma: iskolákat, üzleteket, hegyi pincéket „látogatnak meg" a fiatalok. Szomorú tény, hogy emelkedett a gyerekkorú (14 év alatti) bűnözés aránya. Nagy gondot jelent, hogy a próbára bocsájtottak előéletük miatt nem kapnak munkahelyet. A bűncselekmények megelőzése érdekében még szorosabb együttműködésre van szükség a pártfogók, a bíróság és az ügyészség között— állapították meg a továbbképzés résztvevői, köztük a kanizsai gyermekvédő intézet dolgozói. A munkaközösség délután megtekintette a programnak helyt adó diákotthont, valamint az Arany János Iskolát. Horváth Ilona Heti kommentárunk tf Hullanak « a polgármesterek Zalaszentgórt, Pacsa, Sormás, Murakeresztúr, hogy csak néhányat említsek azon települések közül, ahol a megválasztott polgármesterek már lemondtak. Mindegy, hogy milyen indokkal, a lényeg . az, hogy megtörtént. Most derül ki, hogy sokan a hatalomvágy miatt vállalták a funkciót, és íme, néhány hét és hónap után rájöttek, hogy tulajdonképpen az ismeretlenbe ugrottak. Demokratizálódó országunknak azonban nem használ az állandó vezetőváltás. Demoralizáló lehet az újabb választás lehetősége. Vissza is kerülhetnek a régi vezetők, akiknek pontosan megfelel az a posványos állóvíz, amelyet ők teremtettek, s amelyben eddig kedvvel lubickoltak. De az állóvíz fel-kavarult. Tátott szájjal nem nézhetjük, mert a szenny átcsap a fogak sövényén. (—vári) Összevont karácsonyi-újévi számunk december 21-én 32 oldalon, 19.20 forintos áron jelenik meg! Beszélgetés dr. Szabó Csaba igazgató-főorvossal — Igazgató úr. Engedje meg, hogy a Kanizsa hetilap nevében is gratuláljak igazatói kinevezéséhez. Kérem, vázolja a kórház új elképzeléseit, gondolva itt arra, hogy megyei jogú kórházi rangot kapott az intézmény. Milyen előnyei és hátrányai vannak ennek? — Akiindulási, összehasonlítási alap tulajdonképpen a régi, mert az orvosi eskü Hippokratész óta nem nagyon változott, ennek ellenére az orvosok és a betegek közötti viszony állandóan változik a kornak, történelemnek megfelelően. Az is biztos, hogy a XX. században mindenütt változott a világ, jobbik és szegényebbik felében is. Sajnos a szocialista rendszerben nagyon rossz irányban. Az egyik ok a sok közül az, hogy a szocialista társadalomban kimondták, hogy a legfőbb érték az ember és az ember egészsége, dc senkinek nem volt bátorsága azt mondani, hogy álljunk meg, emberek, az elvek jók, de a hozzáállás csapnivaló. Egészen a közelmúltig nem volt szabad elmondani, hogy a magyar egészségügy milyen rosszul működik. Egy konkrét példa: 1979-ben foglalkozott először a központi bizottság a népesség egészségi állapotával. Soha korábban! Olyan rossznak találták, hogy utána sem beszéltek inkább róla. Azóta csak rosszabb lett a lakosság egészségi állapota, tehát a tendencia folytatódott. Hát ezt örököltük. Az biztos, hogy egy korszakot nem lehet egyik napról a másikra egy nevében újnak hirdetett másik korszakkal látványosan fölváltani. Aki azt hirdeti, hogy rövid idő alatt az egészségügy felhalmozódott problémáit meg lehet oldani, az felelőtlen ígérgető. Én annak a 110 ezer embernek, aki a körzetünkben él (és ez a szám azzal, hogy Nagykanizsa megkapta a megyei jogú státuszt, valószínűleg nőni is fog), nem azt ígérem, hogy látványos javulás lesz; azt vállalom föl (és ez nem ígérctl), hogy elindulunk azon az úton, amelynek a végcélja egy sokkal emberibb és magasabb szintű ellátást biztosi tani az egészségügyben. Már most afelé megyünk, amit egy kórháznak nyújtania kell. Nem tudunk azonban eltekinteni attól a ténytől, hogy egy bi- zonyos pénzösszegből csak egy bizonyos technikai színvonalra telik. Állandóan küszködünk azért, hogy a kórház anyagi helyzete jobb legyen, mert akkor tudunk olyan műszéreket beszerezni és működtetni, amelyekkel a hozzánk forduló lakosság gyógyítását, baj megállapítását minél gyorsabban és minél nagyobb pontossággal megvalósíthatjuk. Fontos hangsúlyozni, hogy a mai társadalomban már nem engedhető meg, hogy valaki hetekszám lopja a napot, mert valamilyen baját keresgetik. Az a beteg érdeke, hogy a baja minél hamarabb meg-állapíttassék és a szükséges gyógykezelést a leggyorsabban megkaphassa. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy tartósan betegek legyünk. Mi itt nem olyan apróságokban gondolkodunk, hogy naponta van már látogatás a kórházban (bár azt hiszem, hogy a lakosság ezt várta), de abban, hogy ez az egészségügyi kultúrára milyen hatással lehet. Most olyan kérdések is előjöttek, hogy elég nagy-e a kórház az ágylétszámát tekintve, vagy nem túl nagy-e. Itt szeretném elmondani, hogy ágyszámcsökkentést akarunk végrehaj tani. Ezt úgy kívánjuk felvállalni, hogy a kórházban éves szinten nem fogunk kevesebb beteget ellátni. Egy kórházi ágyon egy év alatt gyógyítani lehet 25 beteget, meg 45-öt is. Véleményem az, hogy az a kórház, amely egy ágyon egy évben több beteget gyógyít, aktívabb. — Igazgató úr! Milyennek ítéli meg a kanizsai kórház orvosainak felkészültségét? —Említettem, hogy célunk az, hogy minél gyorsabban diagnosztizálhassuk a betegségeket. Ehhez megfelelő végzettségű orvosokra van szükség. Aki nem tud folyamatosan szakmailag bizonyítani, az meg kell, hogy találja egy más területen a helyét a kórházon kívül, mert mi olyan orvosokkal szeretnénk dolgozni, akik folyamatosan bizonyítani tudnak. Néhány napja postáztunk is egy ilyen tartalmú határozatot egy kollégánknak, hogy január elsejétől már nem alkalmazzuk és még várható ilyen határozat, és nem csak a fiatalabbak számára a közeli hetekben. Én vállalom, hogy elkezdtem egy olyan munkát, amit nem biztos, hogy végig tudok vinni mert külső körülmények is meghatározzák, hadd ne mondjam, akár bele is szólnak. Ha nem vigyázunk, munkánkba politika is keveredhet, sajnos most is. Mi azt szeretnénk, ha 60 ezer nagykanizsai és még több környékbeli nyugodtan aludhasson otthon abban a tudatban, hogyha megbetegszik, olyan kórházat érhet el a leggyorsabban, ahol megbízható és magas szakmai tudású orvosok dolgoznak. — Milyennek tartja a kórház'' műszerezettségét? Milyen fejlesztési terveik vannak? — Ez a város mindig összetartott akkor, amikor a gyógyítás érdekében segíteni kellett. E nélkül ma nem tarthatnánk ott, ahol tartunk. Az 1990-cs év a holtpontról elmozdított bennünket. Eddig annyit kaptunk a megyétől, amennyit jónak láttak. A tényleges adatok soha sem kerültek nyilvánosságra. Ez a tipikus szegényember probléma. Ez az év azonban lakossági vonatkozásban is szerencsésen kezdődött, hiszen a közvélemény mellénk állt, a politikai körülmények is szerencsésen alakultak, és olyan pluszfejlesztési keretetbíztosítot-tak a számunkra, ami ha nem is oldotta meg a diagnosztikai mü-szerkérdésünket, sokat segített. Hogy mennyire vagyunk így is elmaradva a megyei szinttől, arra egy számadatot hadd mondjak. Ha minden évben ennyit kapnánk, mint az idén, akkor is legalább öt év kellene, hogy a kívánatos szintet eléljük. Bízom benne, hogy mint eddig is oly sokszor, segítenek a kanizsai vállalatok, ha szükség lesz rá. — Milyenek a jövőbeni pénzügyi elképzelések? — Tudni kell és a sajtónak is foglalkozni érdemes az ellátás pénzügyi oldalával, mert a köztudatban is óriási a tájékozatlanság, sőt még az egészségügyben is. Miniszteriális pénzelosztás tulajdonképpen már régóta nincs. 1990. január 1-től történt egy jelentős változás, és 1992. január 1-től lesz egy másik változás. A mögöttünk lévő lényegében azt jelenti, hogy a társadalombiztosítás fizeti ma az egészségügyi ellátást, és így működteti. A költségvetésünk 97 százalékát kapjuk a társadalombiztosítás számlájáról. Ez volt megyékre bontva. Minden megye a kórházak arányában osztotta el a működéshez szükséges pénzt, de mi úgy éreztük, rosszul járunk. Nem annyira, mint régebben és hangsúlyozom, hogy a klasszikus megyei pénzelosztáshoz képest mindenképpen jobban jártunk. Most 1990 januárjától minden kórháznak külön számlája lesz. A régi fajta elosztó funkció megszűnik, csak azt nem tudjuk, hogy mennyivel lesz automatikusan több pénz attól, hogy valaki úgynevezett megyei feladatot lát el. Elvem az, hogy minősítsen a beteg. Az a kórház, ahol a beteg nem érzi jól magát, ahol az orvosok udvariatlanok, szakmailag képzetlenek, ahol müszerezetlen az intézmény az el fog sorvadni, oda nem mennek a betegek. 1992január elsejétől a kórház finanszírozása teljesítményelvü lesz. Annyi pénzt kap, amennyi beteget gyógyít, és ha elmennek onnan a betegek máshová, akkor megnézheti magát, miből fog megélni. Ez nem új találmány, ez az egész világon így van. — Milyen az önkormányzat és a kórház kapcsolata? —Örülök a kérdésnek, de még nem tudjuk, hogy az új önkormányzatnak milyen elképzelései vannak költségvetési tervében a kórház feltétlenül szükséges épü-lctfelújítási munkálataihoz. Előzetes megbeszélés alkalmával kiderült, hogy nincs ilyen elképzelés. Pedig a kórház, ami a kerítésen belül van az önkormányzaté. Tudom, hogy egy tíz éve épített kórház nagyobb öröm az önkormányzatoknak, mint a mi 105 éves kórházunk, dc az az összeg, amelyet állagmegóvásra eddig kaptunk a helyi önkormányzattól, jövőre nincs benne a költségvetésben. Egyik-másiképületünk lassan életveszélyessé válik, de nem tudjuk, hogy mivel finanszírozzuk a jövő évi épületfelújításokat. Örömömre az új képviselő-testületben elég sok orvos található, így van rá esély, hogy képviselőtársaiknak pontos képet adhatnak a nagykanizsai kórház jelenlegi gondjairól. — Igazgató úr! Remélem, hogy beszélgetésünk nem talál süket fülekre és a felvetett kérdésekre az illetékesek gyorsan reagálnak. További sikert kívánok a kórház munkájában, és köszönöm abeszél-getést. Vízvári József 1990. december 14. f KANIZSA ) 3 — Lesz-e struktúraváltás a polgármesteri hivatalban? — 5-7 év múlva autópályák csomópontja lehet Nagykanizsa — A megye utolsó húzása! Előnyben az egerszegi kórház — A helyi adókról Polgármester —faggató A Kanizsa Közéleti Klub vendége volt dr. Kereskai István A polgármester az új megyei jogú városi rang adta lehetőségekkel és gondokkal kezdte. Elmondta, hogy ha sikerül igazi tartalommal megtölteni a megyei jogú város címét, az mindenképpen jó lesz a városnak, de környékének is. Milyen kritériumoknak kell megfelelni? Elsősorban oktatási, művelődési, közellátási követelményeknek, de ide tartozik a bíróságok hatásköre és a pénzintézetek szerepe is. Mindez azonban egyelőre csak felvetés. Egy biztos: a város kisugárzó erejének nőni kell. — Örülök annak — mondta a polgármester —, hogy városunk ezt a címet megkapta. Érzem a felelősséget, de az előttünk álló feladatokhoz a lakosság összefogását is kérem. — Szükségesnek tartja-e a megnevekedett, feladatokhoz a jelenlegi polgármesteri hivatal átszervezését?— kérdeztük. — Azzal, hogy megyei jogú város lett Nagykanizsa, a munka is gyarapodott. Sok olyan ember van ma a hivatalban, aki tudja, hogy ezért kevéssé lesz kitéve annak, hogy feleslegessé váljon. De addig, míg a feladatokat nem látjuk tisztán, erről korai beszélni. A pénzügyi és gazdasági területen például az apparátusban nem látok különösebb okot arra, hogy változtassunk. Viszont célszerű lenne egy olyan csapatot létrehozni, amely a feladatok előkészítésében aktívan részt venne, amely „kiszolgálná" a testületet a jobb munka érdekében. Január végére szeretnénk szervezetünk működési szabályzatát felállítani. Ez nagy kihívás, mert eddig ilyen nem volt Kanizsán. Mindenképpen másképp kell a munkát megszervezni, mint eddig. — Elkészültek-e az új városrendezési tervek, tekintettel például az új északkeleti városrészre, ahol áldatlan állapotok vannak? — A végleges városrendezési terv még nem készült el. Valószínűleg akkor oldódnak meg az északkeleti városrész gondjai, amikor a 7-es autópálya elkerülő szakasza — amely valószínűleg ennek a városrésznek közvetlen közelében fog haladni — elkészül. Itt várható az autópálya fel vagy lehajtó elágazása, amely ennek a környéknek nagyon sokat fog segíteni. Megjegyzem, hogy az észak-déli európai tervezett autópálya is az előzetes tervek szerint Nagykanizsa közvet- len közelében haladna. Ebben az esetben városunk két autópálya csomópontjába kerülne, amely óriási lehetőségeket jelentene a város gazdasági fejlődésében. A mostani elképzelések szerint az autópályák 5-7 éven belül elkészülhetnek. — Hogyanlehetséges az, hogy a megijei kórház sok miLlió forintért tudott mostvásárolnieg y komputeres toniográfot, amikor nem-régiben azt mondták, hoc71/ a megyének nincs több pénze. —Valószínűleg volt költségvetési tartalékuk. Ezenkívül azzal érveltek, hogy nemcsak az egészségügy, hanem még mások is kaptak ebből. Mi írásban kértük, hogy tájékoztassanak bennünket erről, és remélem, hamarosan választ is kapunk. — Körülbelül 60 millió forint egy ilyen készülék ára — mondja egy felszólaló. — Most hogyan került elő ennyi pénz? Ennek azért van jelentősége, mert az egészségügy nemsokára teljesítmény-dotációs működésre fog áttérni. Az az egészségügyi intézet, amelynek olyan modem készüléke van, mint egy komputer-to-mográf, nem olyan esélyekkel indul a betegek gyógyításában és önmaga fenntartásában, mint a másik. Ez a megye utolsó húzása volt! Ha valóban a megye megtakarítása lett volna a pénz, akkor Nagykanizsát is megillette volna az összeg fele. Javaslom most a polgármester úrnak, hogy komoly fórumokon tegyen lépéseket. — Valóban nem kaptunk erről információt, de megpróbálunk utánajárni — mondja Kereskai István. — Milyen a város anyagi hely-zete, milyen adók várhatók? — kérdezzük. — Intézményhálózatunk, úthálózatunk, közterületeink, lakásállományunk és a tanács alapítású vállalatok alkotják a város vagyonát. Ezenkívül nem tudjuk, hogy mi a tulajdonunk. Az adókról most annyit: az az önkormányzat, amely újabb adók kivetésével kíván pénzhez jutni, valószínűleg megássa a saját sírját. Központilag sem szabad a helyi adókat erőltetni. Az országgyűlési bizottság ezt az ügyet már kétszer visszadobta. Meg kell találnunk az adózásban is a kompromisszumokat. Nem vagyok egyedül azzal a véleményemmel, hogy további adókkal nem lehet a lakosságot terhelni. — Vízvári — Az önkormányzat első „demokratikus" döntése Kinevezés — kérdőjelekkel A nagykanizsai képviselő-testület december 3-i ülésén döntött a városi televízió vezetői posztjának betöltéséről, mely augusztus közepe óta üresen állt. Addig e tisztet Molnár László töltötte be, aki megunva az MDF beleszólási kísérleteit a műsorpolitikába, köszönte szépen, inkább felmondott. A tanács természetesen pályázatot írt ki az állásra. De addig is vezető kellett. Dónay Nórát — aki szerkesztő-riporterként dolgozott a stúdióban — bízták meg a pályázat elbírálásáig a vezetői feladatok ellátásával. A pályázati kiírásra hármanjelentkeztek. A tanács vb a döntést már nem akarta meghozni, így az az önkormányzatra maradt. x Már az alakuló ülésen felvetődött, hogy sürgősen dönteni kell a stúdióvezető személyét illetően. Ennek a feltételei akkor váltak adottá, mikor megalakult az oktatási és kulturális bizottság, melynek vezetője elég sajátos módon értelmezte (értelmezi) a bizottság munkáját. Ugyanis arra a megbeszélésre, mikor a pályázatokról döntöttek (!) csak azt az öt bizottsági tagot hívta meg, akik a képviselő-testület tagjai, a „külső" négyet nem. Érdekes! Ha akarom öt tagú, ha akarom kilenc tagú ez a bizottság... ?! Mind az öten Donay Nórát támogatták. Ez a szavazati arány természetesen elég, de mi van, ha a „külsők" is ott vannak, ha esetleg olyan érveket tudnak felsorakoztatni, ami más megvilágításba helyezi a dolgokat? Akkor is ugyanaz az eredmény..? Az előterjesztő csak egyetlen nevet említett a testületi ülésen, de a pályázat tartalmát nem ismertette. A másik két pályázó neve csak egy „kíváncsiskodó" képviselő kérésére hangzott el. Tartalmi dolgok ekkor sem. Miért? A döntést így a bizottság vagy a képviselő-testület hozta-e? Volt-e a bizottságban a televíziózáshoz értő szakember? Ez egy kicsit ismerős a múltból. Lehetett az egyből egyet választani... A dolgot még fűszerezi, hogy a stúdió dolgozóit nem kérdezték meg, mi a véleményük a leendő vezető személyéről. Fontos lett volna ez azért, mert október 4-én levelet juttattak el a művelődési osztályra és a pártokhoz, melyben Dónay Nóra azonnali felfüggesztését kérik. Szakmailag és emberileg alkalmatlannak tartják a feladatok ellátására. Lehet erre azt mondani, hogy „...ja kérem, ez akkor volt...", de a felszín alatt most is ott feszülnek az indulatok. A művelődési osztályvezetője a képviselő-testületi ülésen technikai személyzetnek titulálta az ott dolgozókat. Vajon belegondolt-e, hogy e nélkül a „technikai személyzet" nélkül egyetlen adás sem lenne, hogy ők is ugyanolyan alkotótársak egy-egy műsorban, mint a riporter? Nekik is joguk a vezetőválasztással kapcsolatos véleménynyilvánítás! Miért „felejtette" el a bizottság is, és a képviselő-testület is a véleményüket kikérni? A testület 27 igen szavazattal, 1 tartózkodással Dónay Nórát kinevezte a városi televízió vezetőjének. De ebben a kinevezésben azért ugye, vannak kérdőjelek? „ —marton— _L KANIZSA 1990. december i4. Halálos találkozások ^N Boldog gyerekek „Keddeneste Nagykanizsán... egy mögötte, azonos irányban közlekedő, ismeretlen forgalmi rendszámú, feltehetően sárga Lada típusú személygépkocsi elütötte a ke rékpárost, aki az esés következtében súlyosan megsérült. A gépkocsi vezetője a baleset után megállás nélkül elhajtott a helyszínről. ...késő este kapott tájékoztatás szerint Nagykanizsán egy személygépkocsival nyolcvan éves nyugdíjast gázoltak halálra.* (Idézetek a Zalai HírlapbólJ .. .Folytathatnánk a sort Ismerős cs elszomorító tények. A közlekedésben megjelent agresszivitás elrettentő példáival bőven találkozhatunk. Korábban csak a .magas" hivatalok kocsijait vezető soíorök merték megengedni maguknak, hogy a KRESZ szabályait fittyeimen kívül hagyják. Már-már ott tartunk, hogy elterjedt szokás lett a szabályok be nem tartása. Az útkereszteződésbe egyesek akkor is behajtanak, ha azt időben nem tudják elhagyni. (Lásd, a Szabadság teret csúcsforgalomban. Nem ötletet kívánok adni, dc egy óra alatt, tizenöthúszezer forintot lehetne ka-szírozni, százas és ötszázas címletekben.) Megjelent a „ki ha nem én" szemlélet Újgazdagék a nyugati autócsodákkal, lenéznek mindent és mindenkit, s a vonatkozó szabályokat felrugdossák. A KRESZ minek? Szükséges rossz, hiszen egyenlő feltételeket biztosít Trabantnak és Mercedesnek. A másik figyelmeztető jel a legszélesebb értelemben vett erkölcsi romlás, a közérzet katasztrofálissá válása. Ez még a gazdasági bajoknál is nagyobb gondot jelent. Gyakori jelenség, hogy a problémák megoldását egyesek az alkoholtólvárják. Kialakult egy virtus-szemlélet, mely szerint gépjárművezetés közben az ital fogyasztása bocsánatos bún. Az alkoholnak, mint élvezeti cikknek euforizáló és gátlásokat oldó hatása van. Agát-lások oldódása pedig elmossa a morális és etikai szempon- tokat, lazul a figyelem, a koncentrálóképesség, melynek révén az egyén egy adott helyzetben nem tud megfelelően alkalmazkodni az eseményekhez. így következhet be az, hogy a rendőrség cserbenha-gyásos gázolót keres. A büntetését évekkel ezelőtt letöltött fiatalembernek a következő kérdést tettem fel: —Mennyit ittál a gázolás éj -szakáján? —Egy-másfél litert, tisztán. — Miért hagytad ott az áldozatot? Ha idejében kórházba kerül, az utólagos orvosi vizsgálat szerint még megmenthető lehetett volnál? — Nem tudom — hangzott a kategorikus válasz —, de szinte nem emlékszem semmire. Rémlik viszont, hogy kijöttünk a sörözőből, beültünk a kocsiba és elindultunk. Lehet, hogy ez ösztönös menekülés volt a színhelyről... gyávaság? Mit mondjak? A szakirodalomban az áll, hogy a „2,51— 3,5 ezrelékig véralkohol-koncentráció igen súlyos alkoholosbefolyásolás. Szédülés, súlyos egyensúlyzavar, émelygés, hányás. A hangulat nyomott, a tájékozódás és emlékezőképesség zavart. (Az elfogyasztott alkohol mennyisége kb. 1,2—1,3 liter bor)" Minden egybevág itt. Még a halál is. Van akit temetnek, és van, aki a büntetést leüli, vajon milyen lelkiismerettel? Gyerekek maradnak apa nélkül, szülők gyerek nélkül. Vajon a Magyar, az Ady, a Béke utcai gyorshajtók mit mondanak? A Magyar utca és az új 7-es kereszteződésében „egyesek" hova sietnek? A 16 éves korban megszerzett jogosítvány belépőjegy csak. A kérdés: kinek, mikor és hová? Már-már össznépi játékká vált az utakon, „kinek a kocsija a gyorsabb". Aki búja szuflával, felveszi a versenyt, de a szembejövő vétlen harmadik meghal. Béke poraira?? Cserny József Egy érdekes napközi Kölykök a kifutón. (Szakony Attila felvétele) Halk, finom zenére sétálnak a kifutón a gyerekek. Yvett, Viki, Feri, Kamilla, Tomi, Balázs, Gyurika, meg a kis ragyogó szemű Po-sza, aki összpontosít, hiszen annyi mindenre kell ügyelnie egy kisgyereknek. A magas kifutó széles, de az izgalom eltereli a középútról a kis manökeneket. A divatos gyermekruhák azonban minden követelménynek megfelelnek. Van itt délutáni masnis szövetruha, ünneplő nadrág, pepita mellénnyel, türkiz szabadidő együttes, szivárványszínű síruha. És minden ruhához megfelelő kellék. KI babáját, ki korcsolyáját, kisautóját szorongatja a kezében. A síruhához ugye síléc dukál! A kifutó körül a napközis csoporttársak, a tanító nénik, szülők kísérik tekintetükkel a gyereket, aki most boldog, hiszen ünneplik; szerepel, megmutathatja önmagát, de másképpen, mint szokta. Gyereket látunk, aki többnyire szófogadatlan, rendetlen, otthagyja a napközis ebédet, eldobja az uzsonnát és nem fűlik a foga a házi feladat megírásához. Ő az, aki reggel 7 órakor már úton van, és sokszor csak 9-10 óra múlva tér vissza a családi otthonba. Ó az, aki állandóan szétrúgja a sportcipőjét, s nem akarja tu- Én nem tudnék kéregetni Nincs olyan nap, hogy a rádióban a televízióban és a sajtóban ne hallanánk, hogy Antall József úr ne fordulna segítségért valamelyik országhoz. Az Indok egyszerű: kölcsönökkel kívánunk kilábalni a gazdasági válságból. Olyan kölcsönt én is szívesen kapnék, amit majd másnak kell visszafizetni. Erre én képtelen lennék, nem úgy mint azok, akik miniszterek. A végösszeg pedig könyörtelenül emelkedik, és nem látszik szemernyi eredmény sem a javulásra. Hadd aggódjak ezért legalább én, ha már másoknak ettől nem fáj a feje. Sajnos egyelőre csak a munkanélküliek száma emelkedik, de az legalább világszínvonalú sebeséggel. V. J. domásul venni, hogy a következő már néhány száz forinttal drágább lesz. Ez a divatbemutató viszont egyike azoknak a programoknak, amelyekkel a Hunyadi Általános Iskola napközis nevelői próbálják színesebbé tenni a hosszú, sokszor unalmasnak tűnő délutánokat. Mert a napköziotthon nem lehet csak gyermekmegőrző hely, a lecke megtanulásán túl valami másféle értéket is közvetíteni kell. így találták ki a Hunyadiban a NAPKÖZIS MOZAIK PROGRAM-ot, amely a 6-10 éves korú gyerekek szabadidejének újszerű, sokrétű szervezése. Péntek délutánonként — csak az idei tanévben is — már rendeztek a tanító nénik családi vetélkedőt, teadélutánt, táncházat, gyermekkönyvheti foglalkozást, megismertették az érdeklődőket a keramikus mesterséggel. S végül következett a divatbemutató. A napközi otthonos munkában résztvevő nevelők ezeken a délutánokon a legnehezebb pedagógiai feladatok egyikét vállalják: a szabadidős tevékenység vezetését. Azért, hogy Yvett, Gyuri, Viki és a többi gyerek ott fenn a dobogón is, meg a táncházban, vagy a könyvtárban jól érezze magát. Gyereknek érezze magát. Hiszen nincs könnyű életük ezeknek a 6-10 éveseknek! Munkaidejük hosszabb, mint a legtöbb felnőtté, sokszor több a kötöttség, mint amennyit életkorukból adódóan károsodás nélkül nyugodt lélekkel el tudnak viselni. Ezért kellene a boldogságot, az örömszerzést sokféle módon megvalósítani a gyermeki életben. Ugy gondoljuk: a Hunyadi Általános Iskolában jó úton járnak. Bné Pályaválasztás előtt 1990. december 1. KANIZSA A nyolcadikos tanulók osztályfőnöki óráinak, a szülői értekezleteknek, a középiskolai nyílt napoknak, családi beszélgetéseknek témája e hetekben a pályaválasztás: Tudod már, mi leszel? A válasz döntés is, mely legtöbb esetben egy életre szól. Elkel hát a segítségnyújtás a végzős tanulónak és tanácstalan szülőnek egyaránt. E gondolatot ébrentartva a nagykanizsai Ifjúsági Ház — mint minden évben, mostis—pályaismereti vetélkedőre, kiállításra hívta az általános iskolák 8. osztályos tanulóit. Kósáné Horváth Ágnes, az intézmény munkatársa elmondta, hogy 8 általános iskolából, 3 fős csapatokkal nevezve összesen 39 végzős tanuló ült asztalhoz, hogy játékos formában olyan ismeretekhez jusson, melyekkel bővítheti az iskolában szerzett ismeretanyagot. Acél—mondotta Kósáné — a pályaválasztónak bővebb Ínformációt adni: megismertetni egyes szakmákat, foglalko- zásokat, iskolákat, munkahelyeket, s bemutatni olyan kevésbé ismert foglalkozásokat, mint a tímár, a kádár, a bognár stb. Az intézmény a helyi szakmunkásképző intézettel, iskolákkal, számos vállalattal közreműködve e formában kíván segíteni a 14 éves korosztálynak. Tudod már, mi leszel? A vetélkedő címadó kérdését tettem fel Kiss Norbert 8. osztályos tanulónak, aki a Nagyrác utcai Általános Iskola első helyezést elért csapatának tagja volt. Otthonában, a tanulóasztal mellett válaszolt: — Szeretnék továbbtanulni Először a Batthyány gimnáziumban, s hogy azután hova megyek, majd. kiderül Norbert négyes tanuló, aktív sportoló, a megyei serdülőcsapatban futballozik. Kedvenc tantárgyai a fizika és a történelem. Ez utóbbiról éppen újabb vetélkedőre készül. —Inkább a történelem érdekel — mondja —, társadalomtörté- nész szeretnék lenni, amihez persze egyetemi végzettség kell. Az édesapa villanyszerelő a DKG-banés nem bánkódik, hogy végzős fia nem az ő szakmáját választó tta. Talán majd a kisebbik — jegyzi meg, némi reménnyel. — Ők döntik el, mik szeretnének lenni, nekünk szülőknek pedig az a dolgunk, hogy ebben segítsünk, ahogy a család erejéből telik — teszi még hozzá, nagyot sóhajtva. Arra a kérdésemre, hogy a pályaválasztásban segíthet-e egy ve- télkedő, vagy szakmai kiállítás, Norbert így válaszol: — Magam tapasztaltam, liogy igen A/elkészülésfolyamán—lehet az iskola- vagy üzemlátogatás, a témához anyaggyűjtés — eddig csak kevésbé ismert szakmákról is tudomást szerezhetünk. Jöhet aztán egy jó gondolat, vagy egy ötlet, amiből döntés is születhet. Sok sikert, Norbert, gondoljuk, miközben a fiú máris új könyvoszlopok felé fordul. T. F. A szépasszony szabad — „Hallottad? A szépasszony szabadi Érted Te ezt? — Ekkora vagyont darabokra szednil Ezek nem normálisak!" Furcsa. Nem az első eset ez, amit hallok. A vagyon mindent és mindenkit tönkre tesz, vagy netán szorosabbra fűzi a kapcsolatokat? Egy emlék villan fel. A család régi barátja volt egy Vojcsek nevű „életművész". Nagyvonalú ember. Az ötvenes évek végén a százasokat úgy gyűrte a zsebébe, oly hanyag mozdulattal, hogy a szegénység minden idegszálával irigyeltük. Aztán jött a hír, hogy válnak. Néhány hónappal később a „művész urat" letartóztatták. A bírósági tárgyaláson minden vagyonát elkobozták. Az ágyat, a szekrényt, az asztalt és ezer forintot. Három évvel később szabadult. Néhány év, és a környék leggazdagabb embere lett. Mi történt? A váláskor vagyonát a feleségére és két gyermekérc hagyta, de úgy, hogy a pénzt befektette lakások vásárlásába; Győr, Budapest, Szeged. A szabadulás után kezdődött minden élőről. Kiért és miért válnak az emberek? Erre keresem a választ. Úgy érzem csak féligazságokat tudok leírni, mert néha a házastársak még önmaguk előtt sem táiják fel a tényleges okokat. Az esetek többségében a felperes a feleség. Nem tudni, a válóperes tárgyalásokon mi és milyen súllyal esik latba, de tény, hogy a „véglegesen megromlott" házasságok nem vezetnek minden esetben váláshoz. A válásról az ember nem beszél — kezdi ismerősöm —, nem tartozik a nagy nyilvánosságra, ez mindenkinek a magánügye — kezdi a beszélgetést egy régi kedves ismerős, majd így folytatja. — Igaz, elváltunk, hivatalosan a törvény adta lehetőségeket kihasználva. Az is az igazsághoz tartozik, hogy változatlanul együttélünk a férjemmel. Az adósságok a kilátástalanság hozta magával a „kiskapu" keresését. Mint egyedül élő és gyereket nevelő nő különféle kedvezményeket élvezek, ezáltal a család anyagi helyzete javult. — Ne haragudj, ezt nem érzem korrekt dolognak — mondom. — Ebben igazad van, de a muszáj , a kényszer ráviszi az embert a törvény megkerülésére. Az biztos, hogy feltétlen szükséges a megfelelő információ. Az ismerősök közt sokan megcsinálják. Ter- mészetesen végig kell járni a bírósági lépcsőfokokat, ki kell tartani a félj gonoszsága, csavargó, italozó, családját elhanyagoló képe mellett. — Ez enyhén szólva... — Mondd ki, hazugság... Egymásra néznek nevetnek. Látják, nem értem, de nem hajlandók a részletekbe bonyolódni. Úgy látszik, a pletyka nemigaz, a szépasszony nem szabad, a vagyon sem esett darabokra. A férjnek nem kellett lakást szerezni, a gyerek is éli megszokott életét. Mert a szabadságnak ára van. A legnagyobb árat a gyerek fizeti. Gyakori, hogy a hirtelen jött függetlenség egyik vagy másik felet elindítja azon az úton, amelynek a végét nem lehet látni. — Én nagy árat fizettem a sza-badságért szól kritikusan B. Györgyné. —A lányomat vesztettem el. Hogy az elején kezdjem. Öt éve váltam el. A lakásban maradtam a lányommal. Felmelegítettem egy régi kapcsolatot. Na- % gyón vigyáztunk, hogy a lányom — akkor 14 évesen — a kettőnk kapcsolatát ne tudja meg. Ez hónapokig ment, minden probléma nélkül. Aztán egy alkalommal éjszaka ránk nyitó tta az aj tót. Hisztérikus rohamban tört ki. Elmondott minden kurvának, és az apjának adott igazat, hogy elment. Egyre gyakrabban maradt ki, s voltak éjszakák, amikor haza sem jött. Ha számonkértem, hazudozott, és a szemembe vágta: „Talán irigyled, amit csinálok? Addig nem nyugszom, amíg a hap-sidat meg nem szerzem". Megszerezte. 17 éves fejjel gyereket szült. — rrulajdpnképpen, miért váltak el? — Vagyoni problémákkal kezdődött, egy örökségi vitán, aztán folytatódott a kimaradásaival. Egyre több lett a vita, a veszekedés. A volt barátom és a lányom elhagyott. Alkalmi kapcsolataim vannak. INissan megöregszem, a kutyának sem kellek. Nehéz ma olyan férfit találni, aki szabad, de aki szabad az nem lesz bolond lekötni magát, egy újabb házasság nyűgét magával vinni. Ezt megmondták előre már többen. Nehéz újra férjhez menni. Utólag okos lehet az ember; nem jó az, ha nem megy, elválunk... Két véglet ez, és nem lettem okosabb. A válások következményei beláthatatlanok. Ki tudja, hogy mikor nagyobb a függetlenség és a kiszolgáltatottság? Cs. J. Norbert tovább tanul. Fotó: Tóth Ferenc 6 r KANIZSA 2 1990. december 14. r Kizárások és új vezetőség! Evvégi „hajrá" az SZDSZ városi szervezeténél A Szabad Demokraták Szövetsége nagykanizsai szervezeti egységének tagjai még novemberben taggyűlésre jöttek össze, azzal a céllal, hogy meghallgassák a helyhatósági választásokig bizalmat kapott ügyvivői testület beszámolóját, értékelését az elvégzett munkáról, a nehézségekről, az elért eredményekről. A taggyűlésen Balogh György elnök személyes felelősségét is felvetve beszélt a több hónapig tartó, tagsági kiábrándultságot is okozó tisztulási folyamatról. Még a választási kampány kezdetén is meglévő — a „Solti-ügy" nyomán kialakult, s elrendezéséhez rengeteg időt és energiát felemésztő — lehetetlen állapot fenntartását meg kellett szüntetni. Az SZDSZ-t is kompromittálni szándékozó ügy, valamint egy olyan szervezeten belüli egység kialakítása, mellyel a választásokon eredményesen lehet szerepelni, több elvi és gyakorlati döntés meghozatalát igényelte. Az ügyvivői testület — a tagság segítségével — zömében jó megoldásokat talált, így megfelelő előkészítéssel, szervezéssel nagyban hozzájárult a közismerten sikeres választási eredmények eléréséhez. Ez volt az elnöki értékelés lényege. Alcköszönő tisztségviselők kötelessége volt még — tagsági indítványra — Czene Csaba, dr. Kovács Lászlóés Zolcsák György korábbi ügyvivők helyi szervezetből történő kizárását napirendre tűzni. — Egy közösségben hosszabb időt eltöltött emberek már elég jól ismerik egymást ahhoz, hogy nemcsak egymás tevékenységéről, de szándékairól, munkájuk mozgatórugóiról is véleményt tudnak alkotni Ha ez a tevékenység olyan magatartásformában jelenik meg, amelyben a „szabadon, liberálisan" gondolkodók azt hiszik, hogy joguk van a közösség türelmével, idejével rendszeresen és cinikusan visszaélni, a mások által elutasított, sajátos igazságuk örökösfelvetésével afolyamatos, előrevivő munkát megakadályozni, akkor áll elő az a helyzet, amelyet összeférhetetlenségnek neveznek. Ez a helyzet a szervezetben nyilvánvalóan előállt, s gyakorlatilag meg is oldódott, amennyiben „igazi szabad demokratáink" elmaradtak. A gyűlésen titkos szavazással meghozott döntés, hogy hármukat a helyi szervezeti egység tagjai sorából kizárja, már csak ennek agy a-korlatban is megvalósult ténynek, a jogi rögzítése. Ehhez a kizáráshoz az SZDSZ Alapszabály 14. f pontja ad lehetőséget, amely kimondja: „A szervezetiegység döntéseit önállóan, saját felelősség- re hozza meg"—tájékoztatott Balogh György elnök. Az elnök hozzáfűzte, hogy a választási kampányban a szövetség hitelét veszélyeztető magatartás miatt nyugodtan kezdeményezni lehetne az Országos Tanácsnál a szövetségből történő kizárásukat is, de a szervezet egyelőre nem kíván élni ezzel a lehetőséggel, s részéről az ügyet lezártnak tekinti. — A döntést 35 tagunk majdnem egyhangúlag, ellenszavazat nélkül hozta meg, ami az összes belépési nyilatkozatot aláíró tagnak csak a negyede. A taggyűléseken készített jelenléti íveket végignézve, a legmagasabb részvételi létszám. 54 volt, a tagdíjatfizetők száma 82 fő, de közülük többen a gyűléseken nem kívánnak résztvennt Hogy bármilyen ügyben — amely nemcsak az ügyvivői testületre tartozik—döntést lehessen hozni, már korábban szabálykéntfogadták el azt, hogy harmincnál több jelenlévő már határozatképes taggyűlést jelent. A szervezet őrömmel venné, ha a kizártak a Zalai Hírlapban megjelent írásuknak megfelelően megjelennének, ha nem is 30, hanem akár csak 15 támogatóval is — vélekedett Balogh György. A taggyűlésen sor került az új vezetőség megválasztására is. Először arról döntött a tagság, hogy elnököt és vele együtt héttagú ügyvivői testületet választ, majd a jelölések után titkos sza-~ vazással a következő személyek- nek adott egy évre bizalmat: Elnök: Balogh György. Ügyvivők: Czobor 1Zoltán, Deisinger József, Ernszt Katalin, dr. Harsányi Tamás, Röst János, Solti Károly. * Az SZDSZ országos vezetése december 1-2-án Szombathelyen tartotta küldött-értekezletét. A több szekcióban folytatott munkában és a plenáris üléseken három kanizsai küldött vett részt: Czobor Zoltán, Deisinger József és Solti Károly ügyvivők. Élményeikről, benyomásaikról készséggel nyilatkoztak lapunknak. Az „A"-szekció munkájában résztvett CZOBORZOLTÁN így informált: — Ez a szekció politikai vitát folytatott a közelmúlt politikai eseményeiről, a szabad demokratákpolitikaiirányvonaláról. Megnyitójában Kis János pártelnök elemezte az önkormányzati győzelem és a taxis-blokád körülményeit, a kormány tehetetlenségének okait. A párt számár a stílusváltást, és az ország számára válságkezelési program kidolgozását javasolta— mondta bevezetőben, majd a szövetség vezető politikusainak véleményét jellemezte, emígy: Tölgyessy Péter: A politikai színteret az Országgyűléstől át kell helyezni egy nemzeti kerékasztalhoz, mivel a kormány legitimációja a társadalomban a választások óta erősen lecsökkent. Demszki Gábor. A fővárosi önkormányzat kisebbségi helyzetből történő irányításának lehetőségét elemezte (az SZDSZ—FIDESZ választási győzelme után a FIDESZ a kormányzás felelőssége helyett az ellenzéki szerepet választotta, kisebbségben hagyva az SZDSZ-es főpolgármestert). Pető Iván: „A szabad demokraták parlamenti frakciója nem kíván árnyékkormányt felállítani!" Magyar Bálint: A vitától távoltartotta magát. Solt Ottüia: „Egy szűk körű vezetésről kollektív vezetésre kell áttérni, ami az ügyvivői testület és a tagság közti távolságot megszünteti." EörsiMátyás: „Ha én beteg lennék és operációra mennék, inkább választanék sebésznek egy biztos kezű kommunistát, mint egy remegő kezű szabaddemokratát" — mondta a tudás és ? szakértelem védelmében. BauerTamás: „Új nemzeti cgy-ségkormányra van szükség, amelyet mind a hat parlamenti pártnak kell támogatni." Mécs Imre: „A FI DESZ-szel kapcsolatban az eddigi érzelmi alapokról értelmi alapokra kell helyezni a politizálást." Az újraválasztott elnök, Kis János zárszavában tömören így összegezett: El kell fogadtatni a kormányzó pártokkal, illetve a kormánnyal egy alapvető szabad-clvűséget (liberális minimum), ami a közös tárgyalási alapot megteremtheti. A küldöttek felszólalásaik révén meghatározták a párt irányvonalát, amely még nem szociáldemokrata, hanem olyan szabadelvűség, ami a kiszolgáltatottak, hátrányos helyzetűek létbiztonságát is megteremti (szociállibcralizmus). A „B"-szekció munkájában — amely az Alapszabály módosításával foglalkozott — DeisingerJó-zsef vett részt. Ő így vont mérleget: — A jelenlegi Alapszabályt a szövetség „kinőtte". A néhány ezres .tagságból harminckétezres lett, közel ezer helyi szervezettel. A küldöttek a tíz fejezetet tartalmazó alapszabály-tervezethez több száz módosítójavaslatot terjesztettek elő, amely aküldöttgyű-lés két hónapon belül összehívásra kerülő második fordulója elé kerül megvitatásra, illetve elfogadásra. A tervezet szerint a szövetség legfőbb döntéshozó szerve a Küldöttgyűlés; a szövetség szervezeti egységeinek képviseleti szerve az Országos Tanács; operatív irányító szerve pedig az Ügyvivői Testület. Az „A"-szekcióban tevékenykedő SOLTI KÁROLY szellemes írásos összeállításából — helyhiány miatt — csak az utolsó részeket idézzük: Én azt is láttam Szombathelyen,... ... hogy Mécsfáklyaként ragyogott fel az elnökjelöléskor, s ugyanakkor ragyogó MÉCSes-ként gratulált az őt legyőző Kis Jánosnak,... ... akinek szemüvege mögül mindvégig csillogtak szemei, s nemcsak szavaiból, de tekintetéből is jutott mindenkinek egy-egy kellemes sugár,... ... hogy Tamás „Gazsi" hiányzott (Párizsban volt),... ...és hogy—legalább lélekben — Göncz Árpád is velünk volt! Tihanyi István 1990 december 14. r KANIZSA 2 Üveggyári válaszutak A jövő kapujában Már-már közhelynek tűnik, hogy a magyar ipar, a gazdaság válságban van. Iiencze Péterrel, a nagykanizsai Üveggyár igazgatójával arról beszélgettünk, hogy a bekövetkezett változások mennyire érintik az ő tevékenységüket. —Milyennek ítéli a gyár helyzetét? — Gyárunk piaci helyzete a többi üveggyáréhoz viszonyítva jó. Azért, mert az elmúlt években is termékeink jelentős részéi Nyugat-Európában értékesítettük, a többi üveggyár kevésbé. A mostani piacváltási körülmények között — a szocialista piacra történő értékesítés lecsökkent vagy megszűnt —, mi kö-nyebben tartjuk magunkat, mert voltak nyugati kapcsolataink, illetve bizonyos termékcsoportoknál sikerült az értékesítést tovább növelnünk. Nagyon komoly gondot jelentett a Szovjetunióba történő laborüveg értékesítésének a teljes ménékben való megszűnése, mely hosszú éveken keresztülbiztos piacot jelentett. Ezt a termelőkapacitást át kellett irányítani olyan termékek gyártására, ami részben belföldön eladható, más része pedig az igényes nyugat-európai piacon is értékesíthető. Növeltük a hőálló laboratóriumi üvegedények Nyugat-Eu-rópában történő értékesítését. A hőállóüveg termelés — amit nyugatra adunk el—összegszerűen eléri az 1 millió dollárt évente. Ezt egy év alatt a kétszeresére sikerült növelni. — Ezt azért mostanság nem sok vállalat mondhatja el magáról. — Jobb lett volna még ennél is nagyobb arányban növelni az értékesítést, de úgy érzem, hogy ez is igen komoly próbatétel elé állította a dolgozó kollektívát és a vezetőket is. Igényesebb termékeket kell gyártani, sokkal magasabb színvonalút, mint amit korábban a Szovjetunió elfogadott. Nyilvánvaló, hogy ehhez kell igazítani a műszaki és a személyi feltételeket. — És ezek adottak? — A dolgozók jelentős része magasabb minőségű termeket is tud gyártani, de ezt meg kell szokni, mert más munkastílust követel. A vezetőktől is több odafigyelést igényel. Jobb partnerkapcsolatot kell kialakítani vezető és beosztott között. A mi hőálló üveg termelésünk készgyártású nagyvolumenében, egyré-sze pedig félautomata termelést jelent. Ezek 90 százaléka hazai piacon kerül értékesítésre. —A gyárnak milyen a kapcsolata a Pannonglas Rt.-vei? — Mi a Pannonglas Ipari részvénytársaság egyik gyára vagyunk. Az össz-vagyonát tekintve az rt.-nek, a vagyon körülbelül 10 százaléka itt van Kanizsán. Nem önállóan gazdálkodik a gyár, a nagyvállalati működési forma határozza meg a mi működésünket is. A viszonyunk —mostani lehetőségek között— jó. Van, aki ezzel, itt a vállalaton belül sem ért egyet. Én a mostani működési lehetőségeknél figyelembe veszem azt is, hogy milyen fejlesztési lehetőségek lesznek a közeljövőben. A növekvő energiaárak mellett, a növekvő piaci elvárások mellett feltétlenül fejleszteni kell a gyártástechnológiát valamennyi területen. Ehhez a nagyvállalat vezetésének segítenie kell azitteni elképzeléseket. Úgy érzem, hogy eddig sikerült megnyerni a budapesti vállalatvezetőket annak a fejlesztési koncepciónak, amitfelvázoltam. —Hallhatnánk erről? — Az üvegolvasztás nagyon jelentős energiát igénylő ipari tevékenység. Annak ellenére, hogy ipari pozícióinkat kedvezőnek ítélem, a növekvő energiaárak igen komoly gazdálkodási problémát okoznak. Az, hogy november 3-tól 70 százalékkal megnövelték a földgáz köbméterenkénti árát, 36 százalékkal a villamosenergiáét, az 18 millió forint többletkiadást jelentett. I la ugyanazokat a berendezéseket akarjuk üzemeltetni jövőre, mint az idén, akkor 100 millió forint energiaköltség-növekedést kell elviselni. Ezt az árakba sem itthon, sem külföldön nem lehet beépíteni. A megoldás az, hogy alaposan, szisztematikusan felül kell vizsgálni, hogy hol tudunk a technológián korszerűsíteni, energiát megtakarítani. Egy alternatíva van számunkra, hogy új, világszínvonalú üvegolvasztó kemencéket kell nagyon rövid idő alatt építeni, a mostani viszonylag korszerűtlen gáztüzelésű kemencék helyett. Ez—a mostani energiaárak mellett — egy-másfél év alatt megtérülővé teszi egy-egy új kemencének az építését. Olyan kemence-tervet kell vásárolnunk, ami a mostani energiának csak a felét használja fel egy kiló üveg megolvasztására. Ez elodázhatatlan és a jövő évben meg kell lépni, és remélem, hogy sikerül is. —Az a hír járja, hogy az önök vállalata kétszer 40 millió kölcsönt vett fel az Rt. részére. Mi ebből az igaz? — Az Rt. vett fel kölcsönt, ehhez amennyit mi tudtunk, segítettünk. A kanizsai Hitelbankkal elég jó a kapcsolatunk. Az félreértés, hogy mi vettük fel a hitelt. A Pannonglas Ipari Rt. vette fel, mely a mi gyárunkon keresztül bonyolódott. Ami miatt fel kellett venni az az, nagyon jelentősek a kintlévőségek — hosszú idő óta nem fizettek a belföldi partnerek —, ennek a finanszírozására volt szükség a rövid lejáratú hitelre. —Arról is hallani, hogy a dolgozók részvényeket vásárolhatnak, mégpedig a tényleges érték 40 százalékáért. — Erről nekem is csak pontosan ennyi információm van. Ennek a kimunkálása most van folyamatban. Végső elhatározás, végső szempontok erről még nem születtek. — Minden munkahelyen foglalkoztatja a dolgozókat a létszámleépítés. Várható-e az Üveggyárban is. — Várható. Napi probléma nekünk is a létszámleépítés. Az egyik szolgálati üzemben lesz a közeljövőben, illetve az egyik termelőüzemben a termelés részleges leállítása miatt. Azoxigén üzemünket állítjuk le azért, mert korszerűbb, gazdaságosabb oxigén ellátást valósítunk meg. Itt felszabadul 24 dolgozó, de szinte valamennyiüknek gyáron belül ajánlottunk más foglalkoztatási lehetőséget. Négy fő volt, aki ezt nem fogadta el. A hőpalack I, II, üzemünkben eddig 80 fői foglalkoztattunk. Az itt gyártott termékeink iránt évről-évre csökken a kereslet. Ebben az évben — a korábbiakhoz viszonyítva — csak 60 százalékát tudtuk értékesíteni a hőpalack betéteknek. A nyolcvan ember sorsa komoly gondot okoz nekem is. Itt, gyáron belül kellett megteremteni a foglalkoztatásukat. Olyan termékeket szeretnénk nagyobb mennyiségben gyártani, ami iránt egyre nő a kereslet Nyugat-Európában. Egy német vállalattal kooperációs szerződést kötöttünk, ők hőkancsó termelésünkhöz korszerű gyártóeszközt tudnak biztosítani. Ehhez a berendezéshez kapcsolódó gyártósor területén tudjuk foglalkoztatni a felszabaduló létszám jelentős részét. Nagytömegű elbocsátás nem lesz. Szóba jöhet az is, hogy azok a dolgozók, akiknek két éve van vissza a nyugdíjig és legalább 15 éve itt dolgoznak, korkedvezménnyel nyugdíjba mehetnek. Ez becsületes megoldás, de nem biztos, hogy racionális is. Mert nem biztos, hogy így a legmagasabb szakképzettségű személyzetet tudjuk biztosítani egy új gyártósor üzemeltetéséhez... —marton— Hol volt, hol nem volt, valamivel az Óperenciás Principális-csatornán innen, volt egyszer egy vár. Am ez nem akármilyen vár volt. Az ellenség bárhogyan is dörömbölt a kapuin, lőtte ágyúival, az ostromnak mindig ellenállt. Csak a cserbenhagyás és az egyenetlenség nyitotta meg kapuit időnként. Volt is híre heted-hét országban ennek az erősségnek. Aztán egyszer csak végetért a hosszú háborúskodás és a király parancsára teljesen lebontották az épületeit. Teltek-múltak az évszázadok, a régi bajvívók késői leszármazottai bármerre tekintettek nyomát sem látták a várnak, de azért boldog büszkeséggel mesélték az idelátogató idegeneknek a csudás történetét. Azok csak csóválták a fejüket, érdekes, érdekes, de hol van egy tégla, egy fal, egy oszlop, ami emlékeztetne rá? Addig-addig, míg végül összedugták egy tucatnyian a fejüket, hogy ha már közeleg a vár hitetlen pogányoktól való megszabadításának évforff**" lója, építsünk egy emlékeztetőt. mit? * Ekkor előlépett a Rég&Döf§ ja Építészeti O0$véll$l ^aztj$va$ol-ta, hogy ne cst^fegy ^fitoléh^ű legyen az égfátány, hhnMk^eg^fgyan várkapu, arnw^tetáxfcen''''ífó^redetihez hasonlít, sityMí^egfezett gerendapalánk köriig, anmyet a beste török sem tudott hajd^Cszétágyúzni. Fülig szaladt a Tucatnyi Ember szája örömében, és megbízta a jólábú Szorgalmas Szervezőt, hogy fusson, kérjen, kombináljon, de főképp építkezzen iziben. Kétszer sem kellett mondania Szorgalmas Szervezőnek, az nyomban összedugta a fejét a Városát Szerető Építésszel, aki felvilágosította, hogy amióta a föníciaiak olyan eredményesen használták a pénzt, jobb elindulást ő sem tud javasolni. Szaladt jobb- ra, futott balra, agitált itt, szónokolt ott, s a Városbarát Emberek kezdtek zsebbe nyúlni. Na persze nem olyan mélyen, hogy gondtalanná tették volna az építkezést, de hát sok kicsi sokra mehet még. A Szorgalmas Szervező vígan csörgetve a zacskó pénzt, beállít a Városát Szerető Építészhez, aki csak ingatja a fejét. Szép-szép, talán az alapozáshoz elég lesz, dehát a kaputervhez mit fog szólni a hamarosan összeülő Magas Hivatal? Jó lenne megkérdezni a Főízlés Igazító Építészt. / A Szorgalmas Szervező^\y pgfcip sem késlekedett, szaladt a Főiífp Igazító Építészhez, akiazqpnal féle hivalkodóan na&y kapi&z ? vül nem látszik a roYpj^eg^LÉs k$$cinben is ar.nyira hasefyíi&^alo^ág oshoz, hogy ez már giccs! áfitfujtolt Szorgalmas Szefvi^tyegetítéilette, hogy egy heted-hétorszagl&n híres várat nem le-heí-é^székelykapkval szemléltetni, meg a% hömnem baj ha a tanulóifjúság tudja, rmly^^ehetett a valóságban, de ezek ni:miolták meg a Főízlés Igazító Épí-\ tészt. Hát most mit tegyen? Összedugta a fejét a főtanácsadójával, a Városát Szerelő Építésszel, meghányták-vetették a dolgot és elhatározták, hogy rugalmasak lesznek. Közösen fölkérték a Főízlés Igazító Építészt, hogy módosítsa a tervet a saját ízlése szerint. Az szívesen fogadta az ajánlatot és kifejtette, hogy történelmi tanulmányokatfog folytatni a régészeti hűség biztosítására és ezen kívül megkérdezi a Főszobrászt, meg a Főfes-tőt is. A boldogság újra töretlen lett. Mondom töretlen lett — eleinte, de miután eltelt a megegyezés szerinti 3 hét, sőt 5 hét, 6 hét, majd a nagyobb munkám befejezése után, majd a jövő héten, sőt holnapután. A Városát Szerelő Építész még hitt, de a Szorgalmas Építész egy félév múltán észrevette a levelek sárgu-lását, a türelme fogyását, a zord tél kö- zeledtét, amely minden építést lehetetlenné tesz, jövőre pedij&a zacskó pénz egészen apró zac^kóvt&og zsugorodni. ^ Hiába intette az il&wMtoW.áro-sát SzeretőÉpílész,ho%y tekintse ''^Fő-ízlést, a SzorgalgpS S^rve^ lobogtatva a lervrMZoKtyJ be$Üi$i<éo[l a teljesen újjászé^^z^>Magas Hivatalba égjcéfy. az engedélyezését. feladata, mond-ta$fs il íléíüg és elhelyezlékaz irat-^ekjegaljára. V^gvelek hullottak, a halár deres . a^ű Magas Hivatal hallgatott. ^'' Ujra élfogyott a türelme a Szorgalmas Szervezőnek és ra vaszul megkérte a Magas Hivatal egyik Benjáminját, hogy szólna az ügy érdekében. Es csoda történt. A közbejárás sikeres volt, a Magas Ilivajal gyorsan napirendre tűzte az ügyel és átadta pártatlan szakértőknek tanulmányozás végeit, élükön kivel? A Főfőízléslga-zítóvá előlépett Építésszel, ő megállapította, a Magas 11 ivatal azonnal el -fogadta: a terv rossz, az elhelyezés rossz, itt egészen mást, és egészen máshol, és egészen más okból kell majd pályázatot kiírni és építeni. Ezután az események tényleg felgyorsultak. A „Várkapu" alapítvány megszűnt, az azóta megszaporodott pénzeket visszautalták és egyszerre mindenki gondtalan lett és felszabadult. A Szorgalmas Szervező néha elméláz ezen a histórián. Furcsa város a miénk. Tele volt évtizedekig nehézkes, akadékoskodó emberekkel, aztán jött egy igazi forradalom—reméltük — nyomában minden új lesz, tele sietős, szavukat álló, mindent megoldó, városukat és a történelmi múltjukat szerető és megbecsülő emberekkel. ^ Dr. Cseke Ferenc 8 _ ( KANIZSA ) 1990. dcccmbcr 14. Látogatóban Harangozóné Gelencséry Máriánál A Hunyadi utcai aprócska műterem valóságos múzeum. A művésznő életének minden fontos állomását őrző emlékek sokasága látható a polcokon, falakon. Számtalan kiállítást megjárt és a közönség által még nem ismert festmények, vázlatok, közöttük egészen újak és nagyon régiek. A falon a kedvencek, amelyektől a múvésznő nem tudott, nem is akart megválni. A festőállványon egy most készülő csendélet vázlata. A képek mellett a falakon kiállítások, múvésztelepek emlékét őrző plakátok, fényképek, zalai motívumokkal festett mázas cserepek abból a korszakból, amikor cserép festő szakkört vezetett Harangozóné Gelencséry Mária. —Ez az én birodalmam— mutat körbe.— Az életem nagy részét itt töltöttem, amikor éppen nem tudtam kimenni a természetbe, mert valófában ott szerettem igazán alkotni A természet szeretetét a po-gányszentpéteri szülői házban szívta magába. Faluját — bár hosszú idő óta városban él — soha nem feledte. Képein rendre megjelennek a falu dombjai, házai, fái, lakói sajátos megfogalmazásban, egyéni, érdekes színfaktúrával. Minden ecsetvonásával valamilyen emléket idéz. Érthető ez a kötődés, hiszen ott kezdett rajzolni, ottani tanítójától kapta az első biztatást. — Visszahúzódó kisgyerek voltam—meséli. —Játék helyett legszívesebben az ablakunk előtt álló bodzafa tövében kucorogva rajzolgattam. Anyám hiába akart a gyerekek közé zavarni, én csak rajzoltam. Tanítóm észrevehetett bennem valamit, mert sokat biztatott, dicsért, rajzaimat elrakta, sőt, a lakásukat díszítette velük. Afestészetről, afényekjátéká-ról, tükröződésekről az első ismereteket Szmetrik József erdélyi tanár-festőművész jóvoltából szereztem, aki Kanizsára költőzé-s ünk után foglalkozott velem nagy türelemmel. A polgári iskolábanKetting Ferenctől tanultam sokat, ám mesteremnek mégis Kling György Munkácsy-díjas festőművészt tartom. akinél őt évig tanultam az or- * szágos hírű Képzőművészeti Szabadiskolában, Budapesten. —Volt a családban, akitől örökölhette a múvészet iránti érzéket? — Mindkét ágon. Anyai ükapám szépen fes tett, tőle örökölhettem a festészet szeretetét. Anyai ükapámfazekas volt, igazi, tehetséges mesterember, akinek a gyermekei faragtak, festettek, hímeztek. Innen örökölhettem az agyaghoz való vonzódásomat. Kicsigyermekkoromban megragadta figyelmemet az agyag érdekes tulajdonsága, bámultam, ahogy az emberek, állatok lábnyoma megmaradt benne. Ezen felbuzdulva agyagképeket kezdtem csinálni, már nyolc-kilenc éves koromban. Volt olyan „alkotásom", amelyet a méltóságos úr elvitt, annyira megtetszett neki Miután Budapestről visszajött Kanizsára, a festészet mellett folyamatosan tanított. Még akkor is, amikor igaztalanul, méltánytalanul bántották. — Huszonöt évig tanítottam. Képzőművészeti szakkört vezettem a Hevesi Sándor Művelődési Központban és az ÚttörőházbarL Nagy munkával lemásoltam a Göcsej Múzeum fazekas gyűjtemé- Munka közben. nyérŐl rengeteg zalai motívumot, ezeket festettük a cserépedényekre, melyekkel tanítványaim ölben a Műcsarnokban rendezett országos kiállításon második díjat nyertek. Volt idő, amikor kényszerből a saját udvaromban tanítottam, de tanítványaim akkor sem hagytak el. — Harangozóné Gelencséry Mária azon múvészek közé tartozik, akik fáradhatatlan szorgalommal, szünet nélkül alkotnak, dolgoznak, képezik magukat, fejlesztik művészetüket. —Tízévenkeresztüldolgoztam a pedagógusok vörösberényi művésztelepén, két évig Egerváron, aztánKeszthelyen, Pécsett, Tokajban, de elmentem Nagybányára, Máramarosra, Bécsbe, Párizsba is tanulni. Nagy támaszom volt ebben aféljem. Harangozó Imre, aki hozzásegített, hogy ennyi helyre eljuthattam. Gelencséry Mária művészi és pedagógiai munkája elismeréseként több alkalommal kapott kitüntetést. 1982-ben felvételt nyert a Képzőművészeti Alapba. Festményeit számos hazai városban és több országban őrzik köz- intézmények és magánszemélyek. —Mit jelent önnek a festészet? — Ez az életem, ez tartja a hitet bennem. Úgy érzem, született képességemet az embereknek átadva jó ügyet szolgálok. A képeimet ugyan elsősorban a magam kedvére festettem, de azzal a reménységgel, hogy esetleg másoknak is örömet szerzek. A tájképeken kívül szeretek virágokat festeni, emberi arcokat látok bennük. És nagyon szeretem a portrékészítést. Igyekszem kivetíteni az emberek belső lelkületét az arcukra, a szemükre. Már nem vagyok fiatal, de még szeretnék élni, hogy a világ szépségeitfesthessem a magamgyönyörűségére, és az embereknek, akiket szeretek, és akik engem is szeretnek, megbecsülnek. Harangozóné Gelencséry Máriaösztönösen, tele szenvedéllyel tette és teszi, amit a szive parancsol. Hite, egyéniségét átható derűs optimizmusa mindig legyűrte a csalódásait. Ma is fiatalos lendülettel, s nagy ambícióval alkot H. M. r Filmjegyzet Lököttek HELLÓ! Ebben a rohanó, érzéketlen világban — ami ugye, tiszta örültekháza —, úgy látszik csak egy diliházban lehet találkozni valódi emberi érzésekkel, érzelmekkel. Legalábbis ezt sugallja Tony Bili 1989-es — a reklám szerint — dilifilmje. Az igaz, hogy a vígjátékok közé sorolható, viszont el kell ismerni, hogy azoknál mégis jóval több. Végre egy olyan filmet is kifogtak a magyar filmforgalmazók az amerikai filmek tengeréből — mit tengeréből, óceán-jábóll — amely nem a Magnu-mok által (is) elpuffogtatott közhelyekkel (vér, szex, brutalitás) hívja fel magára a figyelmet. Ezért hát: Hellól Főhősünk reklámszövegeket gyárt, de egy rosszulsikerült szakítás teljesen megzavaija a fejét. Keményen őszinte és szókimondó szlogeneket talál ki, ami miatt főnökei beutalják egy bolondokházába. A piacon viszont (a véletlenül napvilágra került reklámoknak köszönhetően) bevásárlási roham tör ki. A cég vezetői szeretnék visszaédesgetni bezáratott alkalmazottjukat, ő azonban már nagyonjói érzi magát új barátai „otthonában". Újdonsült társai az örökké helló-zó, az autómániás és a csokipofa beutaltak. Ók és az új szerelem—aztán meghódítják a világot őrült szlogenjeikkel. Hellól Romantikus, és rendkívül megható a történet. A két főszereplő — Dudley Moore és Daryl Hannah — nem először bizonyítja kiváló színészi képességeit. Nem ők a főbolon-dok, akarom mondani, nem ők bolondoznak a legtöbbet, a többiek annál inkább I Minden látszat szerint több érzelem lakozik ezekben az őrültekben, mint világunk jónéhány sivár-lelkú „normális" egyedében. EGY ILYEN diliházba talán még én is szívesen beköltöz- | néki Lehet, hogy őrült vagyok?! Mindenesetre: helló! Lendvai Bél 1990. december 1. KANIZSA 2 Egy költő Szekszárdról Korallszínü ég Darvas Ferenc versei mellé Ismerem-e azt az embert, aki gyakran jelenik meg egy megyei újság szerkesztőségében és egyszer tudósítást, máskor valami fontos ínformációt, harmadszor verset hoz. Mit tudok Darvas Ferencről, aki harminc éve él Szekszárdon és naponta vívja az önemésztő, marcangoló, belső-külső kínokkal tűzdelt harcot, amit a pálya szélén levők mondhatnak igazán magukénak? Darvas Ferenc legutóbb egy füzet vastagságú verskötettel lepett meg, címe Korallszínü ég. Ötszáz emberhez juthat el az az üzenet, amit Darvas Ferenc kiált. Mind gyakrabban hallani, hogy csökkent a vers tekintélye és egyáltalán, kinek van igénye a költészetre!? Cáfoljuk nyomban! Legyen bármilyen apró ünnep, azonnal a vershez nyúlunk, hogy az alkalmat emlékezetesebbé tegyük, nyomatékot adjunk a percnek. Ezt teszi Darvas Ferenc is. Verseit: (idézzük Csá-nyi László lektori véleményét e kötetről) „az egyszerűség; közvetlenség jellemzi, meghittség, szerető ragaszkodás a családhoz, a szülőföldhöz. Ez jelenti versei igazi értékét, s ebből következik egyben az is, hogy távol van a mai lírai törekvésektől, nem akar feltétlenül modern lenni, ahogy a Darvas Ferenc megszokott értelemben a hagyományos formákhoz sem ragaszkodik, mindig azt írja, amiről úgy érzi, életében és zaklatott korunkban versbe kívánkozik." A versírás — szóművészet. Darvas Ferenc olvasói bizonyára többször találkoznak olyan gondolatokkal, amelyekre azt mondják: megéltem magam is. Ez az a pont, amikor a két ember azonosan rezdül és ezen a ponton dől el, ki kapott az élettől olyan talentumot, amivel kereskednie kell. Kérdés: a műszaki pályái hétköznapjai, mennyire teszik alkalmassá a perceket, hogy a szavak szavakat szüljenek? Lehet-e olyan erős hite bárkinek önmagában, hogy leküzdjön minden megbélyegző mosolyt, vállrándítást, gáncsolást? Elegendő-e a mustármagnyi remény, hogy helyet találjon idővel, a versformákra alakított gondolat? Válaszokat keres, talál e kötetében Darvas Ferenc, aki, mint vallja: „mondandóm mindig egyértelmű, az egyszerűen megfogalmazott mindennapiság felvillanása, érzelmi képek által." Ezt vállalta és teljesítette e kötetében mely munkásságának ez állomásán összefoglaló gyűjtemény. — decsi — Megismerhetsz Itt és most megismerhetsz olvashatod elektronok csípte és csipkézte gondolataimat, láthatod tenyerem kapavágott kéregre érett barna barázdáit ázott sebeimet lelkem mélyében összegyűjtött drága ocsukat egyszerűnek vélt drágaságokat úgy mint boltosnál megkapod, ha figyelsz és értően hallgatsz megismerheted egy Senkinek egy Valakinek sem mondhatónal de mégis mindenkinek szólónak tévelygéseit, gyarlóságait gyötrelmeit vagy örömeit, emberhez embernek szólónak kívánságait, féltő intelmeit, nos kérlek figyelj és hallgass sorok sorsok sodrásában rejtve és rejtetlenül vagy Te, Ő és Ők Ti értőn és Ti féltőn figyelők. ( Az emlékév summája ; Történeti konferencia Kanizsán Dr. Kereskai István polgármester üdvözli a konferencia résztvevőit. A város méltó módon a török iga lerázásának 300-ik évfordulóját: tudományos ülést szervezett a jeles alkalomra. Az 1690-es esztendő ama bizonyos napjáról így ír a krónikás: „Az átadás ünnepélyes szertartásait a Rácváros egyik gyümölcsösében terített fényes ebéd fejezte be, amelyen az átadásig a 4000-ről 600 főre apadt várőrség is résztvett. Ebéd után a 400 török, 800 magyar lovas fedezete mellett, málhás szekereik hosszú oszlopával elvonult Légrád felé, örökre búcsút mondva a kanizsai várnak." A törökök, mint megalázkodó kutyák, emlékéremre kerültek, és Viktória istenasszony lábához térdepeltek. A város szabad lett, de a béke csak viszonylagosan''alakult. Az eltelt 300 év alatt Kanizsa sorsa lett, hogy ritkán tudta felküzdeni magát az őt megillető helyre a vidéki magyar városok sorában. 1990 tehát a jubileumi számvetés, a történelmi és helyzeti adottságok kihasználásának vizsgálata is lett. A helyi Thury György Múzeum tudományos munkatársai rangos és hozzáértő partnereket találtak a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Akadémiai Bizottsága, a Nagykanizsai Városi Tanács, majd Polgármesteri Hivatal, a helyi Városvédő Egyesület és a Magyar Hitelbank Rt. Nagykanizsai Igazgatósága testületeiben a programsorozat megvalósításához. Április 13-án en^ékkiállitás nyílt (Fotó: Szakony Attila) a Vasemberházban,- ezt megelőzően emlékérem kiadására került sor. Év közben szinte teljesen befejeződött a Romlottvár helyreállítása, az erről szóló monográfia kiadása azonban csak jövőre várható. Október 30-án Farkas Ferenc zeneszerző évfordulós Kalo-nakantáta címú múvének hangversenyén ünnepelhettek a zeneszerető kanizsaiak. November 30-án és december l-jén magas szintű kétnapos tudományos konferenciával zárult a jubileumi programsor. A Helyőrségi Klubban rendezett tudományos előadások a Dél-Dunántúl 16-17. századi történelmébe ágyazva foglalkoztak a kanizsai vár építésével, hadászati jelentő- -ségével, a végvári védővonal törő l^kori helyzetével, valamint a törökök, később a császáriak hadi útjaival. Az előadók a tudományos élet rangos képviselői voltak, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum, az MTA, a JATE, az ELTE, valamint a Hadtörténeti Múzeum képviseletében. Ausztriából és Jugoszláviából is érkezett két professzor, akik Kanizsát, mint török közigazgatási központot és felszabadult várat mutatták be. A tudományos konferencia végén a házigazdák léptek emelvényre, tanúbizonyságot téve arról, hogy a kanizsai Városvédő Egyesület — ismerve a váj-os múltját, átlátva jelenét — a jövőt kívánja segíteni. Bükitoé 10 •. C KANIZSA J| ■HHHi Kende Márton is megkapta a cédulát, amilyent az utca embereinek a fele is kapott, meg a fél falu lakói. Elolvasta, clhalaványodva nézte a betűket; leült, mert reszketés fogta el. Átszaladt a szomszédba, Cserjésékhez. Mutatja Márton a cédulát, s látta: Cserjés szótlanul ül az asztalnál; nem fogadta Márton köszönését; talán nem is. látta, hogy valaki bejött hozzájuk. — „Ti is kap tatok..ilyent?" — kérdezte Cserjés-nét, aki az urával szemben ült az asztalnál; két karja az asztalon, előttük a kapott cédula. — „Megkaptuk; a fél utca jajgat." — „Maguk — mennek? " — „Nem akarunk menni; nem megyünk; összeszaladtam a fél utcát: onnan is ez a hang: „halálos ijedelmet zúdítottak ránk; nem megyünk a házunkból; maradunk a faluban" — aztán hozzátették: „a nagy zajgásban hallani, hogy aki ilyen cédulát kapott, annak el kell mennie a házból, a faluból, ebből az országból". — Márton megkérdezte: „Ti mentek, vagy maradtok? Márton összeszaladta a házsort; a szemben lakó Ferkóéktól jött ki elkeseredetten. „Ti — mit határoztatok?" — kérdezte Fer-kót, aki azt felelte: „A szívem szakad, de azt kell mondanom, hogy..nem engednek a cédulából... rendelet, parancs; maradnék., maradok is, egyelőre, Márton, de érzem, tudom: el kell majd mennünk" — „Miért kellene? Maradjatok. Összeállunk ilyen cédulások, és maradunk. A házat, kertet, a földeket, bútorokat, állatokat, meg a hűséges, kedves kutyánkat nem vitethetik el" — „Meglátom" — ennyit mondott Kurucz Ferkó, Mártonékkal szemben levő házban. Kuruczné is az előszobában várt a tanácselnöki ajtó kitárulására. „Maga is a tanácselnökre vár? Hogyan hogy...az elnökhöz jön? A maga ügyében? Csak kérdezem, mert ilyet még nem értem" — mondta barátságosan Ollé Jánosnc. Kuruczné az ölében tartott kezében megszorította a két irat-félét; meg is emelte a papírokat: lássa Olléné: más valakié az irat. „Á, nem a magunk ügyében járok itt; aki nem jöhetett el, helyette vagyok itt" — mondta Kuruczné. „Hát te mit hoztál?" — mondta ijedten Kurucz Ferkó, tanácselnök; észbe kapott: otthon, náluk nincs olyan dolog, pánasz, ügy, melyet.... papírokkal kellene elintézni. „Ezt hoztam. Márton felesége átszaladt hozzám; arra kért: Márton ügyét intézd el. Ezért jöttem". A tanácselnök félve vette át a kérelmet, szeme ijedten szaladgált a szavakon. Elolvasta, de nem a szavakra gondolt Kurucz, hanem Kende Mártonra. „Még mindig? Még mindig? — Mondd meg Mártonnénak: kérelmét azonnal elintézem; jöjjön el érte Kende, vagy a felesége" — „Márton — nem jön; nem megy sehová; azt mondta, üzente felesége által az egész világnak: jöjjön el hozzájuk a tanácsütkár; ő intézzen el mindent...de Kende Márton ehhez a tanácselnökhöz nem megy. Hiszen tudod, miért mondta. „Nagyon is jól tudom". ...Márton hajadonfőtt szaladt át Kuruczékhoz, remegő szájjal jajgatta: "... Ferkó, ne menj sehová; maradj itthon; az utcában néhányéul itthon maradunk...Apád meghalt az első viágháborúban; az " enyém is..most meg mindent itt kell hagynom, mindenemből semmim se marad...az utca, a fél falu az égre jajgat, velük együtt én is:... ha van Isten az égben, akkor az a mindenható Isten miért engedi meg ezt a halálos veszedelmet? Mindenható, mondták, miért is nem akadályozta meg az első világháborút? Miért nem? Most megint ránkzúdult a halálos veszed elem... hová tegyem lovaimat? Mi legyen a disznókkal, baromfival? ...két tehenem, borjú áll az istállóban...gabonám a padláson...galambjaimat is el kell vinnem? Ez a hűséges Bundás, ez — észrevette a veszedelmet. A határból hazajövet, messziről észrevette kocsinkat; örömében szűkölt..kutyamarakodáskor eltörött a lába: fájdalmában nyöszörgött..és megérezte a földrengést, a helybeli tüzet...félelmében, mint most, vonított. Nem az elintézett kérvény papírját nézte, hanem Márton levelét.. .az „1", „t", „k" betűk szárai a magasba kacskaringózó lángokat hozták eléje. ..a faluszéli ember megőrült: állatait kiengedte; bútorait: az ágyakat, asztalt fejszével szétverte., kény szerzubbonyba húzták, s elvitték... A betűk vonalai kígyókká változtak ...Az a másik, ott a falu szélén, miután a községházán összeverekedett a kitelepítést intézőkkel...istállójából, ólból, az udvarról az utcára kergette állatait, azzal fogta magát, s két hordó petróleummal végiglocsolta a szobákat, a fészert, a pajtát, a kazlat... A tűztől két ház is leégett... „Ami nem lehet a^ enyém, senkié sem lesz!" — mondta az eszétvesiett ember. Az elnök előtt elszálltak ezek a megremegtető képek; markát égették Kende Márton betűi. — Egy faluba telepítették őket: Márton ma-gábaroskadtan élt: Kuruczékkal nem beszélt. Azokban a napokban, az új faluban, új országban, vadidegen emberek közt; ahol soha sem jártak, Kurucz gazda kocsijával jött a határból; Kende Márton ment vele szemben. Kurucz megállt, mert nem tudott kitérni; ezt a valamikor két kocsinyom szélesre hagyott dűlőutat az emberek két oldalról egyre messzebb vitték a barázdát; a dűlőútból mindig leharaptak két-három ásó nyomot, az ekésfogat nem tudott megfordulni az egyre keskenyedő úton, kénytelen volt a szemben levő dűlő gabonás, kukoricás földjén megfordulni, legyúrva a vetést, a lábon álló búzát, kukoricát. Kurucz lelépett a kocsiról; a ki-safáról levetette a lovak istrángját, azzal se jónap, se semmi, Márton kocsijához lépett, s csendben mondta: „Vessük el a kocsid farát; jobbra farolsz; nem kell a gabonában gyúratkolódznod; magam is jobbra farolok — kitérhetünk egymás útjából." A kocsirúd hátulsó kiálló végét megmarkolva, egymásnak szemben állva, elvetették Márton kocsifájának a farát. Kende gazda most szedte össze szavait; eddig azt se tudta, kell-e szólnia Kurucz -hoz. — „Most még csak-csak; legközelebb azonban nem fordulhatunk erre a dűlőútra" — ennyit mondott Márton. „Hogyhogy?" — „Úgy, hogy a barázdaéhes szájak ezt a dűlőutat gyalogút-keskenyre rágják... Aztán egymás vetésében fognak gázolni." — Kurucz szólni akart, de Márton az ülésdeszka felé lépett, csak egyet, mert egy lépés után szó nélkül kezet fogott Kendével. Aznap, a partra felszaladt szérűn, a szőlőskertben ült Kurucz, a hatalmas diófa alatt, amely diófa óriási kalap és esernyő volt, egyben „háromzsákos", olykor „kilenczsákos" volt a neve, mivel megtermet-''.e, megadta a kilenc zsák diót, immár a ház harmadik gazdájának, akik elmentek, de a vén diófa maradt. A diófa alatti padon ült; végignézett a csupavirág udvaron, mikor látta, hogy valaki benyit a drótfonatú kapun; baljában valamilyen ismeretlenség: kődarab, vagy féltégla? Nem lehet se kivenni, se tudni. —Jobbkezében meg...megnevezhetetlen bot, ami pálca is lehet, de vékony-rövid almaverő póznának is mondhatni, és ezzel az ütleggel rásuhint az udvar lehajló elvirágzott, nyaklóttfejű virágokra, és se lát, se hall, csak nyomakodik a diófához, mert a kapuból látta: ott Kurucz Ferkó. Kuruczné és Marika lányuk a konyhában vannak; azt se tudták, kire csahol Bodri. Kurucz megismerte Kendét; látta kezében a furkósbotot, s maga is kézbe kapta a szőlőkarót. Márton a diófa alá ért, kalapját hátratolta, s köszönt: „Jóreggelt így dél felé!" „Dél felé is jó ajóreggelt" — fogadta Márton szavát. Kende állt; gondolkozott, aztán elhajította virágfejeketverő botját; Ferkó is eldobta a szőlőkarót. — „Üljünk le" — mondta röviden Márton, de a padon ülve máris megtalálta a beszédet, melyet elmond Kurucznak, akivel eddig majd fél életen át szót se váltott. Szőlőmetsző ollóra volt szükségem; a régi éle nagyon is kicsorbult, betonra esett az olló, a kés vége lapattant. Szőlőmetsző ollót kell vennem; ezt csak úgy magamnak mondtam, emlékszem: talán a fiam se hallotta, hiszen csak magamnak mondtam, amit mondtam. Rá két napra az asztalon találtam a metszőollót; láttam: használt, de olyan marokba helyezkedő, amit úgy mondanak: tenyérbe passzoló. Rövid leszek. Fiam jókedvűen mondta, hogy...igen, kölcsönkérte, Ü meg éppen nem használtátok..kölcsönadtátok a szőlőmetszőt. Erről ennyit mondhatok. Visszahoztam a szőlő metszőt... megköszöntem. „Most tudom, hogy kölcsönadtuk a metszőt; máskor is adjuk" — Kurucz is röviden válaszolt. „...és mondd meg Marika lányodnak: százszor találkozott fiammal itt, a diófa alatt, százegyedszer találkozzanak..". „Hol? Kell ennél meg-ejtően szebb hely;"..— „Hol találkozzanak százegyedszer? — előtted, Ferkó, előtted. írd be, add össze őket. Ebben maradjunk" — fejezte be „előadását" Márton, azzal kezet fogott Ferkóval, egy-két-kilenc-szóval számbavette Kuruczékat, az egész életet, másodszor is kezet adott Márton, most azt a kézrázósat adta. — Kuruczné és Marika a konyhaablakból nézték Kendét, aki hajadonfőtt, bot nélkül lépkedett. „Itthagyta a kalapját. Kölcsönbe". — mondta Kuruczné. Kende betette maga után az utcaajtót; Kurucz meg, a diófa alól kezébe hozta Márton ottfelejtett kalapját. Marika majd visszaviszi. * Morvay Gyula Tegnap (1960) ) Kibékülés Pf.:74 Egy kis összevisszaság Tisztelt Szerkesztőségi Ixipjuk — köszönet a figyelmes tájékoztatásért — hetente rendszeresen közli a város kulturális, sport és egyéb intézményeinek műsora-járdatát Emellett, nem sajnálva még 6 forintot, vevője vagyok a havonta kiadott Nagykanizsai Műsorfüzetnek is. Mivel ez utóbbi általában egy hetet késik, a KANIZSA pótolja ezt a hiányosságot. S aki a lapot nem olvassa, miért kell annak az említett késésért bosszankodnia? Vagy a hónap végén, vagy már elsején szere tixénk tudni a műsorfüzetből az első heti programot is — nem utólag. Feltehetően a művelődési házak, mozik, sport intézmények már időben tudják havi programjaikat. és azt a kiadó felé így is továbbítják. Ha már rászántam magam e levél megírására, még néhány észrevétem lenne: Ami a sorrendet illeti — HSMK, TIT, szentmisék, aztán ismét művelődési házak, majd sport, aztán újból egy intézmény, végül is-niét egy kis összevisszaság — nem éppen szerencsés megoldás. Korábban így volt, most talán elkerülte a kiadók figyelmét, hogy az ajánlók telefonszámai is hiányoznak a műsorfüzet lapjairól. Azzal teljes mértékben egyetértek, hogy a hirdetések között szereplőjéghideg Coca-Cola az igazi, viszont a műsorfüzettel úgy ahogy most van, már nem egészen. Kérem segítő szándékú levelem közlését! Sólyom András Magánvállalkozásban: FOTOLUX minilabor a Dél-zalai Áruházban 1990. december 1. KANIZSA _1 Tanító néni a pult mögött... Nem meggazdagodni, tisztességesen megélni Egy bátor tanító ... és kint a gyerekek. (Fotó: Tóth Ferenc) December 3-án délelőtt került sor a Dél-zalai Áruház főbejárata melletti kis — bérbeadott — helyiségben annak a FOTOLUX mi-riilabornak ünnepélyes megnyitására, amelyet az ismert kanizsai fotós, Vastag Zoltán felesége, fényképész magánvállalkozó üzemeltet. A megnyitót követő sajtótájékoztatóra a Vasemberházban került sor, amelyen a sajtó munkatársain kívül néhány kanizsai szerv képviselője, valamint a Fővárosi Fotó Vállalat három vezetője vett részt. — A mai nap jelentős állomás vállalatunk és Nagykanizsa életében. A minilabor a világ bármely városában megállná a helyét. A Japánban készült gépek közül a negatív hívógép teljesen automatikus, a papírgép technikája pedig tökéletes. Ez ma a legkorsze- rűbb rendszer a világon! Az országban több magánfotóssal vagyunk üzleti kapcsolatban. Ilyen a Vastag-család is Kanizsán. Szakismeretük, felkészültségük, üzleti készségük garancia arra, hogy a rendszert bérleti szerződés formájában nyugodtan rájuk bízzuk — mondta többek között Erdélyi László Attila, a FŐFOTÓ igazgatója. Vastag Zoltánné kissé meghatódva köszönte meg a bizalmat, és ígéretet tett arra, hogy alkalmazottjával karöltve legjobb tudásuk szerint, a lakosság megelégedésére végzik munkájukat. A FUJI minilabor-rendszerrel egyébként néhány perc leforgása alatt készítenek igazolvány-fény-képeket, s mindössze egy óra alatt hívnak elő filmeket, illetve készítenek belőlük képeket! (tihanyi) Az egyszerű, ízléses meghívót a levélszekrényemben találtam. FINCSI FAGYIZÓ nyílik Kiskanizsán, a Kőris-fa utca 68-ban. Édességek, sütemények, ingyenes fagylaltkóstoló — miiagadás, nekem való invitálás. Mikor a 19-es buszra szállok, még szakad az eső. Sebaj! A végállomáson sem kell kérdeznem, merre menjek: kis eligazító táblák jelzik a célt. Jó pont a kitalálónak. Még nincs tíz óra, de már gyerekek hada gyülekezik az utcán. Kint is, bent is nagy az izgalom. A fiatal, csinos tulajdonosnő Nagyhé Mészégető Márta és édesanyja már fehér köpenyben a pult mögött. S micsoda véletlen! Mikorra a kulcs fordul a zárban és kikerül a NYITVA tábla, már ragyogóan süt a Nap. Nem is lehetne szebbet elképzelni egy új vállalkozás kezdetéhez. Jön az első, majd a sokadik vendég. Ingyenes a fagyi és a gyerekek egy rágót is kapnak ajándékba. Az édesanya izgatott, a sütemény késik, pedig... na, mindegy, ezt meg kell szokni. Az édesapa és a férj a „tartalék haderő", ugranak, ha segítség kell. Velük beszélgetek, mert az „ostromállapot" eltart egy ideig. Márta pedagógus a Nagyrác Utcai Általános Iskolában. A fiatalok családi háza adott volt, ehhez kellett a szülői ötlet, aztán a közös összefogás, kölcsönök, és az eredmény egy ízlésesen berendezett kis üzlet. A cél nem a gyors meggazdagodás, hanem tisztességes megélhetés a fiataloknak, £ét kisgyermekkel, és a nyugdíjas szülőknek — ahogy a beszélgetésből kiderül. — Úgy gondolom — mondja a féij —, régi igényt elégítünk ki, hiszen a környéken, Kiskanizsának ezen az újonnan betelepült részén nincs hasonló jellegű üzlet. Sok itt a gyerek, rájuk is gondoltunk. Fagylalt, cukrászsütemények, üdítők, kávé, apró hazai és külföldi édességek, cukorkák, csokoládé, rágó kapható egyelőre. Sütemény, torta, előre is rendelhető. Áraink a belvárosiakhoz képest szolidabbak. Az édesapától tudom, hogy az induláshoz sok segítséget kaptak a Kanizsán közelmúltban alakult Finomságok Kft-től. Segítettek a dekorációban, a berendezésben, a választékbővítésben, s több száz adag fagylalttal a nyitás sikeréhez is hozzájárultak. Azállaluk készített,máris közkedvelt svéd fagylaltból árulnak tölcsérben és hazavihető formában. A jelszó az is lehetne: a fagylalt nem szezonáru! Ennek a két kisgyermek örül a legjobban, hiszen — micsoda álom — házukban a sok-sok finomság. A további elképzelés pedig—ahogy az ötletekkel tele édesanya elmondta — saját készítésű olasz krémfagylalttal meglepni a környékbelieket, az idelátogatót. Új színfolttal gazdagodott Kiskani-zsa. Azelsőnapilátogatók számából ítélve arra a következtetésre jutottam, kellett ez a kis üzlet. Időben valósult meg az ötlet a környékbeliek örömére. Tóth Ferenc A FOTOLUX minilabor egyetlen alkalmazottja, Szerdahelyi Rita gépkezelés közben. Fotó: Szakony Attila 12 C KANIZSA 3 1990. december 14. APEH-morzsák (Ahol a demokrácia még utópia) •Aggasztó módon megnőtt a vagyon elleni bűncselekmények száma. Sokan és egyre többen kérték, hogy forduljak az illetékesekhez, mit csináljanak? A kérést tett követte, hiszen volt egy ötletem. Egyszerű és ésszerű — gondoltam én. Ha lakásunkvagyonvédelmi biztosítására pénzt költünk, akkor a mai viszonyok között pl. a csatolt APEH számlák révén az adóból leírható költségként kezelhetnénk •ezlt, A nagykanizsai APEH irodájában azonban meglepetés ért. Kopogtattam és köszöntem, ahogy jobb helyeken illik. Az ott dolgozó két úriember közül (valószínűleg a mérgesebb) így kiabált rám: Nincs félfogadási Elnézést kértem és közöltem, hogy újságíró vagyok. A válasz az volt, hogy ő meg a Piusz pápa. Kérdezni nem engedett. Kollégája, aki úgy látszik, józanabb volt megkérdezte, mire vagyok kíváncsi. Előadtam az adóból leírható beruházások ötletét. A válasz: —Ugyan miért kellene az APEH-nek ilyen esetekben adóvisszatérítést adni? Mi közünk van ahhoz, hogy ki mennyit költ a lakására? Ennyi. Megjegyeztem azonban, hogy a történteket megírom. Egész nyugodtan — volt a válasz, ezért adom közre. De hadd vonjam le következtetéseimet is az eset kapcsán. Tehát félfogadás nem volt, így ügyfél nem bosszanthatta az urakat, főleg nem ebéd után. Ezért vagy az ebéd volt rossz, vagy egyéni gondjaikat vitték munkahelyükre, ami emberileg érthető, de a hivatalban mégis csak hiba. Mi van akkor, ha ilyen idegi állapotban hibát vétenek és az állampolgároknak utólagosan okoznak kellemetlenségeket? Egyébként sincs magyarázat az ilyen viselkedésre. Tudomásom szerint az APEH-t, a hivatalt, nem mi kértük. Az ott dolgozók munkabérét is nekünk kell megtermelni. Az a legkevesebb tehát, hogy udvariasan fogadjanak. A bűnözési hullám nő, a rendőrség tehetetlen, ezért az állampolgár védekezik. Nem lenrte ésszerű, hogy az államtól átvállalt feladatok költségeit az állami hivatal jóváírja, A Hivatal azonban kidobja a polgárt. Mert Magyarországon, úgy tűnik, semmi sem számít. V. J. Ugye, megmondták, Miniszter úr! A pénzügyminiszter leköszönt. Minden hátsó gondolat nélkül írom: ezt kellett tennie. Az országnak valóban a pénzügyi helyzete a legaggasztóbb. De a pénzügyminiszter áldozat, aki egy sor hibás kormányzati döntés (vagy nem döntés) miatt kényszerült lemondani. Viszont, aki a gazdaságért felelős, még miniszter. Pedig ha nem lesz jó gazdasági program, a következő pénzügyminiszter is csak átszállójegyet válthat a bársonyszékbe. A tárcák csak együtt ütőképesek. Hiszen az épület összedőlhet, ha valamelyik iparos rosszul dolgozik. V. J. Kádár és a paprikáskmmpli Kine emlékezne Kádár János régi mondására, hogy ha paprikás krumpli, akkor az legyen paprikáskrumpli! Mondta ezt akkor, amikor egy kis nadrágszíj meghúzást kért tőlünk. Azóta több mint tíz év telt el és a nadrágszíjak húzása tovább tart, pedig hol van már Kádár apánk. Millióknak nincs már nadrágszíja sem, amit húzhatnának. Egyébként nem mondom, hogy a paprikáskrumpli rossz étel, de tíz évig? Milliók vállalták, hogy később legyen hús is, de az a hús ma is csak azok asztalára kerül, akik bennünket próbálnak lebeszélni a húsevésről. Ez mára annyira sikerült, hogy jövőrejó esélyünk van arra, hogy nagyon sokunknak már csak a kenyérhéja marad. Hol lesz arra már a paprikáskrumpli? És azzal a kenyérhéjával igazán nehéz lesz Európához felzárkózni. Az elkövetett hibák és a család asztalára került étel nagyon szorosan összefüggenek... Legújabb félelmünk Meg kell barátkoznunk egy eddig nem ismert gondolattal. Biztonságban vannak-e ingóságaink, házunk, lakásunk, addig, míg a munkahelyeken dolgozunk?Állandó beszédtéma ez. Érdemes lenne odafigyelni hát, hogy mi aggasztja az embereket. Afélelem, amely már a munkahelyekre is belopózott, lazul a figyelem, nő a balesetveszély, romlika tel-jesitmény. Önkormányzatok, ezért figyelem! A közbiztonság erősítésére sokkal nagyobb figyelmet szíveskedjenek fordítani! A várható nélkülözést is csak akkor lehet elviselni, ha biztonság lesz. A félelem rossz tanácsadó. V. J. „Roncstemető tér" Nagykanizsán a Sneff téren legalább tíz éve áll az út szélén az IZ 84-52 forgalmi rendszámú Skoda személygépkocsi. A szétesés végső stádiumában van, évek óta abroncsokon ül a valaha jobb sorsra érdemes gépkocsi. 1991-től elég komoly összeg lesz a gépjárműadó és a biztosítás. Melyik lesz az egyszerűbb és jobb megoldás? Méhtelepre vinni ezt a kocsit, vagy évente kifizetni a kb. 10.000 Ft-ot. Esetleg leadják a rendszámtábláját, kivonják a forgalomból, és akkor állhat tovább még vagy tíz évig, míg az enyészet lassan és teljesen eltünteti, ha csak el nem viszik mások, akiknek a szemét bántja? Ki tudja? A kocsi őrzi a teret az idők végezetéig. V. J. — Csak akkor leszek a feleséged, ha Kft. igazgató leszel. / 1990. december 1. KANIZSA LESKELŐDÜNK (Szakony Attila felvételei.) c KANIZSA 3 1990. dcccmbcr 14. Műsorajánlat hevesi sAndor művelődési központ Széchenyi tér 5—9. Pénztár nyitva: 15-19 óráig December 14-én 14 órakor: Önkormányzati Népfőiskola: „Önkormányzatok helye és szerepe a magyar társadalomban." Előadó: Ku-korelli István alkotmányjogász. December 14-30: Fülöp Ilona grafikusművész és Návai Sándor szobrászművész kiállítása. December 15-én 16 órakor: Gyermekteaház. Tüske Böki Báb-együt tes műsora (karácsonyi ajándékok készítése). December 17-én 17 óra: Az „Antik bölcsek, gondolatok, aforizmák" előadássorozat keretében: Bibliai érdekességek c. előadás. Előadó: Pais István, az ELTE docense. December 17-én 19 órakor: Rejtő Jenő: Aki mer, az nyer — vígjáték, a Népszínház előadásában (Bródy-bérlet). December 17-én 19 órakor: Karácsonyi koncert a Felsővárosi templomban. Közreműködnek: Városi Szimfonikus Zenekar, HSMK Vegyeskara, Csurgói nőikar, Zenebarátok Kamarakórusa, Pedagógus nőikar. December 18-án 17.30 órakor: a „Fűben, fában orvosság" c. előadássorozat keretében: Természetgyógyászat. Előadó: Csősz Tóth Imre pacsai természetgyógyász. December 20-án 18 órakor: „Vidéki béke", az Igricek önálló estje. Vendég: Dinnyés József dalénekes. Erkel Ferenc Olajipari Művelődési Ház December 15, 18 óra: Rock and roll klub. December 16, 10-12 óra: Számítógépes játék és videó gyerekeknek. Kodály Zoltán Művelődési Ház December 19, 15.30 óra: Karácsonyi ünnepség. Közreműködik: a Felsővárosi templom plébánosa, valamint kántora által betanított gyermekcsoport, és az Állami Zeneiskola hangszeres növendékei Németh Ferenc zenetanár vezetésével. Ifjúsági Ház December 14-31: Iskolatörténeti kiállítás aThury György Múzeum anyagából. December 14-31: Vágó Marianna amatőr festő kiállítása. December 18, 9 óra: Ping-pong bajnokság általános iskolásoknak. December 19, 9 óra: Ajándékkészítés karácsonyra (ollót, ragasztót vinni kell!). Minden szombaton 10-12 óráig: LUTRAcsere-bere klub a földszinti előcsarnokban. Helyőrségi Klub December 14-27: Korpavári Attila amatőr festőművész kiállítása a Mini Galériában. Megtekinthető (vasárnap kivételével) naponta 15-20 óráig. Apolló Filmcentrum Apolló mozi: Előadások kezdete: 16, 18, 20 óra. December 14-16: A kis hableány (amerikai). Pénteken 16 és 18 óra; szombat-vasárnap: 14, 16, 18 óra. December 14-16, 20 órakor: Metamorfózis (olasz, 18 éven felülieknek!). December 17-20: Még drágább az életed! (amerikai, 16 éven felülieknek!). Szerdán de. 10 órakor is. Stúdiómozi: Előadások kezdete: 17 és 19 óra. Csütörtök: Filmbarátok napja. December 14-15: Túl a csúcson (amerikai). December 16: Pornósztár volt Őnagysága (magyar szexfilm, 18 éven felülieknek!). December 17-19: Rémálom — Freddy visszavág (amerikai). December 20: A rajzoló szerződése (angol]. Matiné: (gyerekeknek): December 16, 14 óra: Vuk. December 15-31-ig, 15 órakor: Hamupipőke. December 3-án nyilt meg és december 30-ig tart a HSMK kiállítótermében Fülöp Ilona grafikusművész és Návai Sándor szobrászművész kiállítása. Képünkön Návai Sándor Corpus című alkotását szemlélik az érdeklődők. Fotó: Szakony Attili Nyugdíjas találkozó a Városházán Meghitt összejövetelre került sor december 6-án délután a Városháza éttermében: a város és a járási hivatal egykori államigazgatási dolgozói, ma már nyugdíjasai tartották itt szokásos évvé-gi találkozójukat. Bevezetőként Tóthné Hegedűs Erzsébet, a Családi Irodavezetője a közelgő karácsonyt említve köszöntötte a „kis öregeket", s égő gyertyáként nyújtotta át nékik — saját előadásában — Illyés Gyula: Az Éden elvesztése című versének egy bő részletét. Ezután dr. Spingár László, a Polgármesteri Hivatal szakszervezeti bizottságának titkára köszöntötte a nyugdíjasokat, majd Farkas Zoltán alpolgármester adott tájékoztatót az önkormányzati munkáról, a képviselő-testület és az apparátus előtt álló feladatokról. Az szb. szerényen megvendégelte a megjelenteket, akik koc-cintgatás közben hosszasan beszélgettek, felelevenítve régi emlékeket is. A nyugdíjasok jól eső érzéssel fogadták az ajándékba kapott vásárlási utalványt. (tih-i) Karácsonyi hangverseny „Árad a kegyelem fénye ránk" címmel 1990. december 19-ikén délután öt órakor hangverseny lesz a Felsőtemplomban a dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola, a Hevesi utcai Általános Iskola és a Rozgonyi Általános Iskola kóru -sainak részvételével. A hagyományteremtő szándékkal megrendezésre kerülő koncertet Szabó Bakos Szilárd főesperes nyitja meg. Jegyek a helyszínen válthatók. Orvosi ügyeletek HÉTKÖZNAP: Felnőttek részére 17 órától másnap reggel 7 óráig a rendelőintézet földszintjén (telefon: 13-274), gyermekek részérc 17 órától másnap reggel 7 óráig a kórház gyermekosztályán (telefon: 11-500/375-ös mellék) HÉTVÉGI ÜGYELET: Felnőtteknek: szombaton 7 órától hétfőn reggel (vagy a hétvégét követő első munkanap) 7 óráig a rendelőintézet földszintjén (telefon: 13-274), gyermekeknek: szombaton 7 órától hétfőn (vagy a hétvégét követő első nap) reggel 7 óráig a kórház gyermekosztályán (telefon: 11-500/375-ös mellék) A városkörnyéki betegeknek szombaton 7 órától hétfőn reggel 7 óráig a rendelőintézet földszintjén. (telefon: 11-500) GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELET Szabadság téri gyógyszertár naponta 20 órától másnap 7 óráig. Hétvégén: szombaton Mórától hétfőn reggel 7 óráig Telefon: 11-531. 1990. december 1. KANIZSA Szabadtér után a teremben Városunkban a hét végén vette kezdetét az a terembajnokság, amelynek végküzd elmeire várhatóan jövő cv februáijában kerül sor. A 36 csapat vetélkedőjén három 12 csoportos mezőnyökben játszanak egymással a csapatok, majd a végén lehetőség lesz az abszolút helyezések eldöntésére is. Az első jétéknap a .A" és a „C" csoportban szereplő csapatok léptek pávára és a következő eredmények születtek: „A" CSOPORT: Miklósta—''TIP TOP 0-9, Zala-iparker—MÁV 1-6, HEDÁL— Ipartestület 1-5, TIP TOP—Zala-iparker 10-0, Holstcn—Miklósfa 4-1, MÁV—HEDÁL 3-3, Ipartestület—VGV 8-1, Patyolat—Hols-ten 5-2, Progrcsszo—Jóker Divat 3-2, VGV—Fekete Sas 0-2. „C" CSOPORT: Autójavító—Tublfex 1-2, GOLF—KFV 3-0, Bútorgyár I.— Fortuna 10-0, Igazságú^—Autójavító 4-0, Tubifex—GOLF 2-0, Fortuna—Flamingó 0-4, STOP 87—Bútorgyár I. 1-4, DOMUS— Igazságügy 1-2, KFV—STOP 87 0-3, Flamingó—Lokomotív 1-0, DKG FDSZ—DOMUS 0-1, Lokomotív—DKG FDSZ 1-4. Sakk Kercsmarics kitűnően hajrázott és megvédte bajnoki címét A városi sakk-szövetség rendezésében a Dédász-étteremben került lebonyolításra Nagykanizsa 1990. évi városi nyílt egyéni bajnoksága. A pénzdíjas, a mintegy 10 ezer forint összdíjazású bajnokságon a Tungsram és a MAV NTE versenyzői vettek részt, akik 9 fordulós, svájci rendszerben küzdöttek a bajnoki címért, a jobb helyezésekért. A mintegy 2 hónapon át tartó küzdelemsorozaton, a több bajnokjelölt közül néhányan menetközben zavarba kerültek, .ellépték" magukat, s így a véghajrá előtt már .csak" Sziva Antal és Kercsmarics József folytatott nagy harcot a bajnoki elsőségért. A Tungsram két versenyzője közül végül is a kupavédő, az elmúlt évi bajnok Kercsmarics vette jobban a befejező mérkőzést, aki pontelőnnyel végzett az élen. A befejező fordulók eredményei: 6. forduló: Kassai—Sziva 0:1 (függő után), Bellán—Kercsmarics 0:1 (1), Vellák—Papp 0:1, Csorba—Vlasics 0:1, Sipos—Hegedűs 1:0, Tamás—Kovács 0:1, Lenkei—Domsa Valéria 0:1 (1) Simon—Horváth 1-0. 7. forduló: Sziva—Papp döntetlen, Kercsmarics—Domsa döntetlen, Vlasics—Bellán 1:0(1), Simon—Kassal 1:0 (!), Hegedűs-Lenkei 0:1, Sipos—Vellák 1:0, Horváth—Tamás 0:1, Kovács— Csorba 1:0. 8. forduló: Domsa—Sziva 0:1, Vlasics—Kercsmarics 0:1, Papp—Bellán döntetlen, Lenkei—Simon 1:0, Tamás—Kassal 1:0 (1), Kovács—Sipos 1:0, Csorba—Vellák 0:1, Horváth—Hegedűs. A befejező forduló előtt az állás a következő volt: 1. Sziva és Kercsmarics 6,5-6,5, 3. Papp 5,5, 4. Lenkei 5 pont. 9. forduló: Lenkei—Sziva 1:0 (I), Kercsmarics—Kovács 1:0, Papp—Vlasics döntetlen, Bellán—Sipos döntetlen, Vellák— Tamás 0:1, Kassai—I Iorváth 1:0, Domsa—Csorba 1:0, Simon—Hegedűs 1:0. A BAJNOKSÁG VÉGEREDMÉNYE: Nagykanizsa bajnoka: Kercsmarics József 7,5, 2. Sziva Antal 6,5, 3. Papp Nándor 6 (48,5), 4. Lenkei Pál 6 (44,5), 5. Domsa Valéria 5,5, 6. Bellán István 5 (44), 7. Kassai Zoltán 5 (42), 8. Simon 5 (39,5), 9. Vlasics 4,5 (44,5), 10. Tamás 4,5 (34,5), 11. Kovács 4 (38,5), 12. Sipos 4 (33), 13. Vellák 3,5, 14. Hegedűs 3, 15. Csorba 2, 16. Horváth O pont. Megjegyzés: az azonos pontszámot elért versenyzők közötti sorrendet a Bucholz-féle számítás adta. NádasiTamás, a városi szövetség elnöke így összegezett a bajnokságról: —Változatos, érdekes és hallatlanul izgalmas bajnokságot rendeztünk. A résztvevők mindegyike nagy küzdelmetfolytatott a pontért a félpontért Az éles és szoros versengés például az 5. forduló után még 4 bajnok-jelöltet (Kassai, Sziva, Bellán, Kercsmarics) tartott számon, ám ezutánkÜLön versenyfutás kezdődött Sziva és Kercsmarics között Az egykori városi bajnok Sziva és a kupavédő Kercsmarics között a záró-forduló hozta meg a döntést, melynek sorcin a szívósan küzdő Lenkei legyőzte a rutinos versenyzőt, míg Kercsmarics „hozta" a mérkőzést így aztán elmaradt a tervezett páros-mérkőzés, hiszen Kercsmarics „tisztán", 1 pontos előnnyel nyerte a bajnokságot. A versenyzők közül figyelemre méltó, jó hajrával került az élcsoportba Lenkei és Domsa, míg Bellán és Kassai a hajrára elfáradt —B— MÁV NTE—Alba Regia Építők 79-76 (43-38) NB l-es női kosárlabda mérkőzés. Nagykanizsa, 200 néző. Jv.: Szabó IV., Major. MÁVJVTE: Simonné 16, Keresztény 4, Ácsné 25, Bogyai 19, Németh 9. Cserék: Gergely 4, Ambrusné 2, Farkas. Edző: Lázár Béla. 5 perc alatt fej -fej melletti küzdelmet láthattak a szurkolók 12-12. Ezt követően fölénybe került a hazai csapat. A 10. percben 22-16. a 15. percben 33-25-re vezettek. A félidő végére feljött a vendégcsapat és csak Ácsné tripláinaklehetett köszönni, hogy a félidő megnyugtató előnnyel zárult 43 38. A második félidőt csapnivaló védekezéssel kezdték a vasutas lányok. A25. percben 46-45-re már a vendégek vezettek, sőt a 30. percben 55-52 áll az eredményjelző táblán a vendégek javára. Ezt követően Ácsné és Bogyai triplái révén ismét átvette a vezetést a hazai csapat, és izgalmas hajrában 79-76 arányban megnyerte á mérkőzést. Jók: Ácsné (a mezőny legjobbja), Simonné, Bogyai, 111. Csizmadia, Bata, Kajtár. IJj. PoíaiDezsőtörzsszurko-ló véleménye: — Úgy tűnt nem lesz gond a győzelem megszerzése. A második félidőben aztán olyan rosszul kezdett a csapat, hogy bizony nehéz perceket éltünk át a nézőtéren. Szerencsére főleg Ácsné, de Bogyai és Simonné is mindent megtett, hogy végül is minimális, de azért biztos győzelem született. Lázár Béla a MÁV NTE edzője:—Acsapat küzdőképességből jelesre vizsgázott. A zárót jól játszottuk, de az emberfogásunk bizonytalan volt. Szerencsére volt egy Ácsnénk. Ácsné Gyarmati Csilla (a mezőny legjobbja): — Nagyon örülök a győzelemnek. Könnyebbnek indult, de a vége izgalmas lett, a gyengébb védekezésünk miatt. Úgy érzem jól küzdöttünk, megérdemelten nyertünk. Kiss Ernő 16 L KANIZSA 2 1990. december 14. Asztalitenisz mérleg félidőben Fellendülőben a kanizsai minőségi sport Az asztalitenisz sport 1990/91. évi minőségi bajnokságaiban sikeres őszt zártak a nagykanizsai csapatok. Az élvonalban szereplő Bútorgyár női együttese az előkelő 5. helyen zárta az első félidőt, azNB Il-es Tungsram férfi gárdája jó középcsapatként kezdi majd meg a tavaszi folytatást, míg az NB Hl-as Üveggyár férfi csapata a 4. helyen végzett. AzNB l-es bútorosok változatlan kerettel láttak munkához Jurik Gyuláné edző vezetésével, vagyis Gazsi, Szabó, Mausz, Bizó, Boldizsár és az egyedül ifi-kockás Jurik Andrea állt rendelkezésre. A szeptember elejei nyitányon a csapat ugyan tartalékosan állt asztalok mö- gé, hiszen az éljátékos Gazsi Ildikó sé-rfilés miatt hiányzott. A helyette „beugrott" csupaszív Szabóné Boldizsár Gabriella azonban remekül helyettesítette, aki a kitűnő Szabó és Mausz teljesítményével együtt győzelemmel kezdték az idényt (Bútor VM Közéit 14:11). A soron következő két fordulóban, a papírformának megfelelően sima vereséget szenvedtek a Statisztika és a 31. Építők ellen. Ezután viszont „fényes" időszak következett. A 4-6. fordulóban 100 százalékos teljesítményt nyújtottak, bár nagy küzdelemben, de hozták a mérkőzéseket. A Hejőcsabai CM vendégeként 13-12-re nyertek, majd ugyancsak ilyen arányban bizonyultak jobbnak pályaválasztóként a Kaposplast ellen. Az utóbbi két mérkőzés érdekessége, hogy Búvárúszás Három ezüst és két bronzérem az országos bajnokságról A serdülőknek Kecskeméten, a gyermek korosztálynak Balaton-füzvőn rendezték meg az Országos Bajnokságot. A Nagykanizsai Búvár Klub versenyzői öt éremmel és számos helyezéssel tértek haza. Kiemelkedően szerepelt Berkes Mihály, aki egymaga 1 ezüst és két bronzérmet szerzett, valamint tagja volt a második helyen végzett váltónak is. A csapatot Mciszterics László készítette fel, a versenyen való részvételt a kiskanizsai Alkotmány TSZ anyagi segítsége tette lehetővé. EREDMÉNYEK. Serdülők: Fiú: 800 m uszonyos úszás — 7. hely Pókecz Gábor 9:09,6 4x100 m uszonyos úszás váltó — 6. hely Kanizsa 3:35,3 (Dénes Ádám, Kállai Roland, Pókecz Gábor, Virovecz Csaba). Leány 100 m uszonyos úszás: 4. hely Márton Éva 0:54,00. 200 m uszonyos úszás 5. hely Márton Éva 2:01,2. 400 m uszonyos úszás 6. hely Márton Éva 4:23,1. 800 m uszonyos úszás 5. hely Márton Éva 9:23,7. Gyermek: Fiú: 15 m búvár úszás 3. hely Berkes Mihály 6,2 mp. 100 m uszonyos úszás 6. hely Csósza László 1:00,37. 200 m uszonyos úszás 3. hely Berkes Mihály 2:10,1. 400 m uszonyos úszás 2. hely Berkes Mihály 4:28,3, 5. hely Bálint Máté 4:47,2. 4x100 m váltó 2. hely Kanizsa 4:04,9 (Csósza László, Bálint Máté, Kiss Gábriel, Berkes Mihály) Leány: 15 m búvárúszás 2. helyezés Andri Gabriella 6,3 mp. 2Ő0 m uszonyos úszás 4. helyezés Szabó Anita 2:13,3. 400 m uszonyos úszás 4. helyezés Szabó Anita 4:40,6. 4x100 leány váltó 4. helyezés Nagykanizsa 4:18,6 (Párta Zsuzsa, Andri Gabi, Andrasek Judit, Szabó Anita). —Dóró— t APRÓHIRDETÉS 3 KettS kg körüli rántani való élőcsirke eladás december 21-től 31-ig 70.- forintos kilogrammonkénti áron. 10 darabon felüli vásárlás esetén házhozszállítás. Musics László Becsehely, Anna-major. 12:12 után a döntés joga Bizó kezében volt, aki ezúttal nem hibázott. A győri MÁV DAC ellen márnem kellett nagyon izgulni, amelyet biztosan verték 15:10-re. Az őszi hajrában a várakozásnak megfelelően szerepeltek. Az elmúlt évi ezüstérmes Fővárosi Vízművek Kanizsán is jeleskedtek, nyertek is 20:5-re, majd ezután a BSE, a volt tanácsi együttes nyert a fővárosban Gazsiék ellen 18:7 arányban. A december eleji, Bp. Postás elleni idényzárón ugyan sikerrel búcsúztak, de csak ismét nagyon szoros csatában maradtak itthon a pontok (13:12), amelyért legtöbbet a minden mérkőzését megnyert Gazsi, valamint Bizó tette. Az őszi sorozatot végül is jó helyen, az 5. helyen zárták a lányok, akik előtt a 31. Építők, Fővárosi Vízművek, BSE és a 23. bajnokságára készülő Statisztika foglalja el a bajnoki tabellát. Tehát, a kanizsaiak ismét a legjobb vidékiek! A bútoros-versenyzők közül mind a 9 találkozón szerepelt Szabó, Mausz, Bizó és Jurik, 7 mérkőzésen vett részt Gazsi, míg 2 találkozón állt asztalok mellé Boldizsár. A legjobb egyéni teljesítményt az egykori Európa-bajnok Szabó Gabriella érte el, aki 32 győzelmével 71 százalékos sikert ért el. A további sorrend: Gazsi 63 százalékos teljesítmény (22 győzelem), Mausz 42 százalék (19 győzelem), Boldizsár 40 százalék (4 győzelem), Bizó 38 százalék (17 győzelem), míg Jurik nem szerzett győzelmet. A sikeres bajnoki szereplés mellett a kanizsaiak ismét bekapcsolódtak az ETTU Kupa (volt Vásár Városok Kupája) sorozatba, ám ott kevés sikerrel járták, mivel a II. fordulóban már elbúcsúztak Focaban (jugoszláv), ahol simán kikaptak. Azösszekuszált sorokat azonban példás gyorsasággal sikerült lerendezni. Tisztázták a vélt, vagy valós sérelmeket, az indulatok helyett s az azokat kiváltó okok feltárása mellett elfogadták a tényhelyzetet, azt, hogy kevesen vannak s ezzel a gárdával kell megbirkózni a feladatokkal. Ugyanis csak Zborai, Beck, Mikola és Losonczi alkotja a keretet, vagyis pont annyian vannak, mint ami szükséges a csapathoz. A fiúk aztán megemberelték magukat. Győztek Veszprémben és itthon a Komló ellen (egyaránt 9:7-re)kmajd bravúros játékkal pontot vettek el a 2. helyen álló Pécsi Kinizsitől (8:8). A hajrában már nem sikerült pontot szerezni, mind a három találkozón vereséget szenvedtek. Igaz, közben két bajnokjelölttel mérkőztek (Tatabánya 10:6, Balatonszárszó 12:4 arányban nyert ellenük), de a zárómérkőzésen pontot reméltek (PEMÜ—Zsámbék), ám a Gerencsér Miklóssal kiegészült lámpagyáriak 10:6-ra kikaptak. A kanizsaiak őszi szereplésükkel, az elért 7 ponttal a középmezőnyben végeztek, ami sikert jelent a sorrendben második NB D-és évüket töltő kanizsaiaknak. A legjobb egyéni teljesítményt Beck Gábor nyújtotta, aki a 9 mérkőzésen 25 győzelmet aratott (69,4 százalékos teljesítmény), de alig marad el mögötte Zborai Gyula, aki 66,6 százalékos teljesítménnyel büszkélkedhet (24 győzelem). A két éljátékost Mikola követi 27,7 százalékkal (10 győzelem). Az NB II Barna-csoportjában a Tungsram a zalai rangadón hatalmas küzdelemben vesztett (9:7 Zalaegerszegen), majd javítottak Ajkán, ahol 10:6 arányban nyertek. Ezt követően a hazai bemutatkozáson megbomlott a csapategység, a játékosedző Zborai Gyula otthagyta a csapatot, majd 3:8 után a többiek is letették az ütőt. Az NB ül Mechlovits-csoportjában hullámzó teljesítményt nyújtott Baj József edző csapata. A kiugró sikerek mellett néha összeállítási gondokkal küzdöttek, de így is jól helytálltak. Az Üveggyár együttese 11 pontot gyűjtött s ezzel a 4. helyen zárták az őszi idényt A játékosok közül nagyszerűen teljesített az éljátékos Csapó Árpád, de több mérkőzésen is jeleskedett a rutinos Dömötör és Tuboly s a tehetséges fiatalok, Novotny és Salamon. Balogh Antal Kanizsa — várospolitikai hetilap, megjelenik minden pénteken. Szerkesztő: Pék Pál. Szerkesztőség: 8801 Nagykanizsa. Ady u. 1. II. em. Pf. 74. Telefon: 06/93/12-305. A szerkesztőbizottság tagjai: Büki Pálné, Cserny József. Horváth Mária Kápolnát Zoltán, Tihanyi István, Tóth Ferenc, Vízvári József. Kiadja a Journal Kiadói Kft. Felelős kiadó: Győrffy István ügyvezető. Komputertechnika: Journál Kiadói Kft. Zalaegerszeg. Nyomtatás: Zalai Nyomda. ISSN: 0865-3879. Nytsz: B/PHF/266/Z/1989. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj: egy hónapra 35, negyedévre 105, fél évre 210, egy évre 420 forint. Előfizethető a postahivatalokban és a kézbesítőknél. II. évfolyam. 51-52. szám 1990. december 21-28. Ára 19.20 Ft Megjelenik minden pénteken KANIZSA VÁROSI HETILAP „Ha valaki a jóságnak és szeretetnek csak egy morzsáját, az igazságnak és fénynek csak egy sugarát hozta a világra, már nem élt hiába: életének megvolt az értelme." Alfréd Delp Minden kedves olvasónknak Kellemes Karácsonyt és Boldog Új évet kíván a KANIZSA szerkesztősége 2 ( KANIZSA ) 1990. december 21. A Sátán köztünk van? A mai közhangulatot sok mindenbefolyásolja killinlj.i. miért, egyre többet hallani a sá-táni/musU rjedisi ini.i''s annak megdobbentőgyllkosságokat is produkáló megnyilvánulásairól. Ami mindenképpen figyelemre méltó és figyelme /.it tő .1/ az, hogy a satanizmus » fiatalok kőiében ti 1 |ed. Mi is a sá-táni/mus, honnan « ed. m i hív -ta Ilyen eróv el 1 ietre, hogy an lehet Ti llépni ellene? Ilye nki i (lesekre kerestem a választ, amikor Szahti Bakos Szilárd espe-resselbes/ilgLtlim. -"•Esperes úri A \átón foga'' lom. Ml az, ami a vallást és a vi-tánt egymáshoz közelíti. Mi a ka* : toUktts egyházállásfoglalása ebben a ketdé\bt n? —A katolikus vallás nagyon komolyan veszi a sátán problémáját. I'' 11 ni Ki is/lusishes/i It. A Szentírás s/erlnt .1 s.it.iii bukott angyal, az Mi n i Ilon l.i/a-dó angyal, aki elvesztette Isten s/e reléiét, e/ért j/orok k.ii huzatra jutott. Az emberi gonoszságnak is tulajdonképpen S a megindítója. Az eredeti bűnben asdtánnak nag) 011 kuniul} szeri pc tolt, hisz o Miit .1/. .iki .1/ elsőembeit a bűm e csábította, a mi hitünk szerint. Mindi n nu-noszságnak o .1/ al.ípj a. m Inden gonoszságnirgli slesUö|i \kik a sátánt követik, azok csak azt iíiValják befmmagukróIj hogy go- noszak, IS 1 oss/ak .1k.1t nak lenni. I-''/ tulajdonkeppen .1 satanizmus'' alapja \zok a fiatalok akiket cz megli 1 lő/oll.:ikike/ckt I a gondolatokat \alljak, akik .1 sátáni köti tik. j/ok a gonoszságot kin étik. A satanizmus mint minden go-nos/.sag el len aX^és/társadalomnak fi I kell h pui. A gonoszságot az emberiség egyszerűen nem vitt Ilii ti 11. - (In hzerintmili hetu inka annak, tini^y fitlt % a fiatalok kiírt ben It rji J a gonOizzáii t s meje? — A liatalsag a/extravagancia iránt mindig fogékony volt, éstnl-VI1 a satani/mus extravagáns dolog, nem természetes. Azember Önmagába veve a joia tolrkvó. Nekem ./színi meggyőződésem. Az ember nem akar kimondottan rosszat, nu 11 aki .i/t akarja, jzem-hertelen. A gyei ekek azonban mindig hajlamosak a különleges dolgokra, rermes/etesen hurzal-mas, amikor ez realizálódik, olyan esetekben, mint amilyenekről az utóbbi időben tudomást szereztünk. Erre az egész társadalomnak reagálnia kellene. Akik ilyen tettekre képesek, azok a legaljasabb embtrek. i''.mikut kellenek, és a pánik mindig veszi dcimesjclenség a/ emberiség eletelieii. A fiatalok kózótt lehet, liog} isak egy oslo-baság, fi Itűnési v agy ez,egyszerűen egy „balhé", ahogy ezt mondják ma a fiatalok, dc lehet, hogy komoly alapja van. Előfordulhat,: liogy meg vannakg>ó/.tídvc arról, hogy nekik a sátán .sugallatára a gonoszságokat még kell tenni. Eze-ki I li ki II Ti g\ vi 1 e/ni! — Véleménye szerint a mai társadalmi feszültségek és a gazdasá*: gi nehézségek okozói lehetnek az ilyen eszmék terjedésének''! — Ez biztos! A mai — ha szabad így mondanom — kilátástalan életünk produkálhat ilyen visszásságokat, bár a fiatalok meg nem érzik .it teljesen, hogy mi isa helyzet az országban, Előfordulhat; hogy idősebbek sugallhatják az ilyen gondolatokat a fiataloknak, de nem hiszem j hogy szervezett dologról van szó. —f.ehet*e köze a sátánizmus el* terjedéséhez, hogy az egyház az utóbbi 45 érben háttérbe volt szo* \ rúna? —A 4Sév, ami mögöttünk ma-1 adt, megpróbált.! elvenni .1/ embertől az Igaz. Istenbe vetett hitet. M i vei azon bán a /,í m be r n 1 mi tud úgy élni, hogy ne higgyen semmiben sem,azigaz hitet felváltotta a különböző emberi elgondolások alapján álló különféle Ilit. így a fiatalok niostasátánban próbálnak hinni. —Mit tud tenni az egyház a sátánizmus elleni küzdelemben? ~ Mimindig a.»átánellen küzdünk. Az egyházhivatalosalt islel-vállalja a sátán elk''ni küzdelmet, a gonoszság elleni küzdelmet. Mi azt akarjuk, hogy az emberek jók: legyenek. Szeressék egymást, lelkiismeretesek legyenek. Egész lelkipásztori munkánk el.sősorl>an u gonoszság elleni küzdelem, hogy az ember egyszer már valóban megváltott legyen, Aki tőlünk ilyen ügyben segítséget kér, annak természetesen megadjuk, de mi kérés nélkül segítünk. A mt szavunk azonban niég a mai körűimé*'': nuk között is kevés helyre jut el. A múltban pedig még kevesebb helyre j utott el, mert min -ket az utóbbi 45 évben hitel-'' vesztetté tettek. Most próbálunk valahogy megint egyenesbe kerülni, és megpróbálj uk az embereket új ra Istenhez vezetni. Ez a mi mai történelmi fela-dalunk. —Amilyen hirtelen jött, talán olyan gyorsan el is fog tűnni a sátánizmus, legalábbis nagyon sokan ebben reménykednek. Mit gondol erről? — Szerintem nem kellene ennyit foglalkozni ezzel a kér-? déssel. Tessék elhinni, akik ezt csinálják, azok élvezik, hogy zavart kellenek. Ha látnák, hogy nem foglalkoznak velük, ubhahagynák. Nekem ez szent meggyőződésem. A mai fiatalság számára a sátánizmus eszméje, hadd mondjam még egy-szít — elnézést a kifejezésért" —> így jó balhé, semmi egyéb. Vízvári Jó/.sef Már csak ez hiányzott! Sátáni üzenettel kezdődött és bombariadóval végződött a Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola minapi bálja. Mint minden rendezvény, ez is úgy indult, mint a többi. Akárki, akármilyen ruhában nem léphet a bálterembe, vendéget csak diák hozhat, s a vadidegennek itt nem sok ke-resnivalójavan. Ezaziskolamég ad magára, ad a jóízlésrc. Ami az események szokásos menetét most megváltoztatta, az a váratlanul jött sátáni üzenet volt. A szövegétnem sikerült megtudni, de annak alapján, amit citőI a sátáni őrületről hallott a kedves olvasó, nem nehéz elképzelni. Megerősített tanári, szülői felügyelet, rendőri segítség, ellenőrzőkönyv, diákigazolvány, vendég névsor—így indult abál kora délután, s mégis baj lett. Az egykor landleros rendezvényeknek mindig jó híre volt a városban, jöttek hátmost is szép számmal; ki a főbejáraton, ki a kerítésen át. Néhány hőzöngő idegen eltávolításán kív ül háromnegyed kilencig nem történt semmi. Ekkor csengett a portai telefon. Parancs az ügyeletes rendőrnek, a kapitányságról: egy magát meg nem nevező idegen telefonáló szerint bombát rejtettek el a bál színhelyen. A rendezvény t azonnal lefújni! Már csak ez hiányzott! —mondja a portás, aki ijedtében a mellékbejáratok kulcsait is alig találja. A bálteremben alábbhagy a több száz watt hangerő, megállnak a táncoló párok. BOMBARIADÓ! Hátamon futkos a hideg, de nyílnak a kijáratok, és a tanárok, szülők, rendőrök segítségével fegyelmezetten indul kifelé a tömeg. A portai telefonnál nagy a forgalom. Óvatos kislányok kérnek idő előtti szülői kíséretet. Sokan fel sem fogják mi történik, csak állnak az iskola előtt, hogy mire várnak, maguk sem tudják. Hallgatom őket: — Bombajó buli helyett bombariadó, ez az én formám — mondja egy pankosra nyírt srác. —Össze vagyok törve, mint ropi a zacskóban — teszi hozzá egy másik. — A barátnőm úgy elszaladt, azóta sem találom. —Elment, mint a távirat—dobja be valaki, és jót röhögnek. —Csak fal az egész. Ha baj van, mit csinálsz öcsi? — folyik a vita. — Egy fazont a haverjával nem engedett be az a colos rendőr, biztosan ő volt a telefonáló. —-A „Dizsi" nem tenne ilyet — vágja rá egy miniszoknyás. ló téma, mindenkinek van szava az eseményekhez, miközben kiürül az iskola. Több száz gyerek hagyja abba a tíz óráig tervezett szórakozást. Hál''istennek, a sátán nem váltotta bc ígéretét, bomba sem robbant, nem is találták. Az események véletlen szemtanúja volt a krónikás. Amit látott, az mégiscsak merénylet volt a péntek délutánjukat feláldozó szülők, tanárok, szolgál atottcljesítőrendőrök és a bálozó diákok ellen. Valamit azonban tenni kéne, polgárok! Tóth Ferenc 1990. december 21. Q KANIZSA 4 c KANIZSA J Egy gyerekkori álom Kocsis Kati A városban egyre többenköszön-nekrá. Sokaknak ismerős ahang, az arc, aztán rájönnek, hogy a tévéből. Igen, a kanizsai ATocíis/faíi/ország-világ megismerhetté aSzó-zene-kép műveltségi vetélkedő kapcsán. Már vége ajátéknak—igazadöntőtesak december 30-án közvetíti a televízió —, s Kocsis Kati holtversenyben első lett. Ez nem kis teljesítmény, hiszen az ellenfelek sem akárkik voltak. Munkahelyén, a városi könyvtárban beszélgettünk. — Hogyan kezdődött? —Szeretek játszani—mosolyodik el.—arádiósvetélkedőkkel kezdődött. Az első csapatba — mikor még kanizsai színkeben indultunk — véletlenül kerültem, aztán meghívtak a megyei csapatba is. Három nagy vetélkedő-sorozat volt, melyet országos szinten megnyertünk. — ...és a kamerákelé hogyan kerültél? — A rádióújságban olvastam a Szó-zene-kép vetélkedő felhívását. Mivel mind a három művészeti ág közel áll hozzám, úgy gondoltam, jelentkezem. Régóta szerettem volna résztvenni testhez álló televíziós vetélkedőn, csaknem nagyonszervez-tek ilyet. Gyerekkoromból emlékszem a Zenélő órák című vetélkedőre, amit nagyon szerettem. Talán már akkor elhatároztam, ha lesz valami hasonló, mikor felnőtt leszek, én is részt veszek benne. Úgy látszik, most jött el az idő. A jelentkezés után behívtak egy beszélgetésre tav aly szeptemberben. Erre nagyon emlékszem. Akkor tettem be a lábamat először a televízió épületébe. Az aulábanmárgyülekeztekaverseny-zők. Majdnem mindenkit ismertem —a tevéből, akülönféle vetélkedőkből. Ott volt Máday Péter, aki az Elmebajnokság egy ik győztese volt, de a többiek is... Amikor megláttam őket, hirtelen arra gondoltam, hogy hazamegyek. Aztán mégis maradtam. —Hogyan készültél fel a vetélkedőre? — Megadtak egy évszámot, és abból az évből kellett készülni. Az abban az évben megírt, vagy bemutatottművekből, az évbenfes tett képekből. Először ki kellett gyűjteni, hogy kik azok az írók, festők, zeneszerzők, akik akkor éltek. Utánameg kellett nézni, hogy ki mit alkotott. Ehhez rengeteg könyvet kellett átnézni. Mikor ezzel végeztem, a műveket kellett elolvasni, a zenéket meghallgatni, az albumokat megnézni. Mindehhez még hozzáolvasni, mert nemcsak felismerni kellett a műveket, hanem beszélni is róluk; egy percben. Ez pedig nagyon nehéz. — Segített, hogy a könyvtárban dolgozol? — Rengeteget! Itt a rendelkezésemre áll az egész állomány. Én pedig ki tudom szolgálni magam. Természetesen nem munkaidőben. —Aztán elérkeztél a döntőhöz... —Az nagyon izgalmas volt! Hat fordulóból állt, mindenki mindenkivel játszott adön tő résztvevői közül. Az első teljes forduló után én vezettem, a második után Máday Péter, a döntő után pedig holtversenyben végeztünk az élen. Azt hiszem—ezt a zsűri is megállapította'' —, hogy ez így volt igazságos, mert annyira fej-fej mellett voltunk végig. — Melyik volt a legemlékezetesebb forduló? —Az első, de nemcsak elsősége miatt. Az akkori évszám 1896 volt. Zenében aBohémélet és Mahler III. szimfóniája szerepelt, festészetben egy Ferenczi Károly és egy Benczúr Gyula kép, irodalomból pedig A fáraó és a S irály. Elég jó pontokat kaptam, a zenei rész pedig különösen jól sikerült. Amaximálispontotkaptam Petrovics Emiltől! Azt hiszem, akkor figyelt fel rám. A vetélkedő során azért kilenc pontot is adott, két alkalommal... — A városban mit érzel a siker- ből? •— Az első „szereplés" után hatalmas visszhang volt, amin meg is lepődtem. Vadidegen emberek is megszólítottak az utcán, utánam futottak, hogy gratuláljanak. — Most vége a Szó-zene-kép vetélkedőnek. Lesz-e folytatás? —- 1991-ben lesz Mozart halálának a 200. évfordulója, melyre már most készül az egész zenei világ. A Magyar Televízió vetélkedőt tervez. Adöntő után úgy búcsúztunk elaver-senyzőtársaktól és zsűritől, hogy jövőre találkozunk a Mozart-vetélkedőn. — emgyé — Újdonságok a Cserhátiban 2. /\ szakma angolul A számítástechnika mellett ma a nyelvtanulásé a jövő. Ki így, ki úgy próbál lépést tartani a kor elvárásaival. Hétfőn nyelvtanárhoz rohan magánórára, kedden TTT-előadást hallgat, szerdán „átképződik", a csütörtök a kft. napja, pénteken megint „maszek" óra, és amikor hétvégén végre nyugalma lehetne, fejére teszi a RELAXÁ-t, s a gyerek kikérdezi az új szavakat, mert ők az iskolában már egy leckével előbbre tartanak. Az iskolákra nagy feladat hárul; a nyugati nyelvek iránt megnőtt az érdeklődés. Az orosszal, miután már nem kötelező, nem törődik senki (még akkor sem, ha nyugaton most ez a sikk), helyette a német és az angol a sláger —jogosan. Valamelyik középszintű ismerete hozzátartozik az általános műveltség fogalmához, helyénvaló elvárás. A nagykanizsai Cserháti Szakközépiskola is ennek jegyében dolgozik. Az 1990/91-es tanév elsőseiközelfe-le-fele arányban választották az említett nyugati nyelveket. A hatékonyság és eredményesség érdekében hetinégy órájuk van a tanulóknak, s az érettségiig alapfokú nyelvvizsgát kell tenniük. A nyelvtanulás lehetőségei ma már nem korlátozottak. Januártól kezdve a mezőgazdasági gépész (A, B) osztály okban ötre emelik az óraszámot, az ipari gépésztechnikusoknál pedig havonta egy szombatra gyakorló foglalkozást ik- tatnak be, amely azt jelenti, hogy 3 órás intenzív hétvégi tréningen vesznek részt a gyerekek. A következő (,,91/92-es) tanévre is szolgál újdonsággal a Cserháti. Janzsó Antal igazgató úr tájékoztatása alapján tudjuk, hogy egy elektro-mechatronika szakos osztályt kívánnak indítani szeptemberben — megnövelt angol, illetőleg német óraszámmal. A tervek szerint ezek a tanulók a harmadik osztálytól kezdve a szakmai tárgyakat idegen nyelven tanulnák. A nyelvtanulás fontos része az anyanyelvi környezetben történő tanulás. Az iskola keresi a lehetőségeket, s hogy nem csak álomról van szó, erre bizonyíték az a tíz tanuló, aki a téli szünetet a németországi Sonnenbergben tölti egy nemzetközi táborban. A Cserháti-évfordulón adták át az új épületben a nyelvi labort — ezzel magas szintű technikai feltételeket teremtve az oktatáshoz. A KIMOACUSTIC elnevezésű audioaktív teremben egyszerre 18 tanuló dolgozhat. A központi vezérlésű pulttal ellátott laboratórium lehetőséget ad egyéni és csoportmunkára egyaránt. A Cserháti készül a lépésváltásra, tanulói előtt nyitva az út. Egyetlen feladatuk maradt: a tanulás! H. í. Sok oz eszkimó — kevés a fóka Pályakezdő pedagógusok kilátásai Kanizsán Mindenki előtt ismert tény, hogy a munkanélküliség egyre nagyobb méreteket ölt. Ez a helyzet a pedagógusok körében is, főleg a friss diplomásoknál. A korábbi évek kultúrpolitikája szerint a főiskolákra, egyetemekre nem annyi hallgatót vettek fel, mint amennyi -re a társadalomnak szükség volt, hanem amennyit az adott intézmény elbírt. Ennek a szemléletnek köszönhető, hogy például a tanító- és óvoda-pedagógusképző főiskolák végzőseinek szinte kilátástalan a helyzetük, ha munkahelyet keresnek. A megkérdezett utolsóéves hallgatók véleménye is ezt tükrözi. —Ti ennek a tanévnek a végénfejezitek be tanulmányaitokat. £lkezd-tetek már állást keresni? — Én már érdeklődtem itt-ott munkalehetőség iránt, de eddig egy iskolában sem találtam betöltetlen helyet — kezdi Bolf Ágnes. —Sajnos nagyon nehéz ma állást találni. Olyan lehetőség sem nagyon van, hogy egy, esetleg két évre szerződést kössek egy iskolával, hogy az éppen szülési szabadságon lévő tanítót helyettesítsem. — Mégis, milyen lehetőségek adódhatnak? — A legnehezebb egy városi iskolában elhelyezkedni, még napközis neve- lőként is alig van esély—mondja Nagy Katalin. — Legfeljebb valamelyik kistelepülésen lehet állást találni, s ez még nem is tartozik a legrosszabb lehetőségek közé. Sok ismerősöm például Kanizsáról jár el nap mint nap valamelyik környékbeli faluba. Arról ne is beszéljünk, hogy ezeknek a falusi iskoláknak milyen a felszereltsége! — A leendő óvónőket is ez a gond szorítja? —kérdezem Lang Máriától. — hasonlóan rosszak a kilátásaink, mint a tanítóknak, óvodák szűnnek meg sorra, mert egyszerűen elfogynak a gyerekek. Reális veszély az is, hogy azért számolnakfel egyes óvodákat, mert a helyi önkormányzatok nem tudják előteremteni a működésükhöz szükséges pénzösszeget. A terheket a szülők sem tudják teljes egészében átvállalni, s így non sok jövője van az óvodáknak. Amost végző pedagógusok tehátnin-csenek irigylésre méltó helyzetben. Egyes becslések szerint, az ebben a tanévben tanulmányaikat befejező pedagógus hallgatók 70-80 százaléka (!) nem fog tanítói vagy óvónői állást találni magának. Ez az adat pedig magáért beszél! Lendval Béla ...nem az apáinktól örököltük, hanem az unokáinktól vettük kölcsön..." A Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság 60 ezer hektár területen, körülbelül 18 millió köbméter favagyonnal gazdálkodik. Évente 300 ezer köbméter fát termelnek ki, ennek egyharmadát saját üzemeikben dolgozzák fel. Nagy László vezérigazgató-helyettessel beszélgettem a ZEFAG, az erdőgazdaság területén várható változásokról. — Felelősséget viselünk a 60 ezer hektár erdő állapotáért, az ott lévő fava-gyonért, és úgy érzem, ugyanakkora felelősséget jelent az itt dolgozó 2700 ember sorsa is—kezdi a beszélgetést Nagy László. Ma mindegyik felelősség elég nagy súly ahhoz, hogy érdemes róla szót váltani. — Milyennek ítéli az erdőgazdaság jövőjét? — A jövő alapvetően függ néhány, a közeljövőben — remélem 1991 elején — meghozandó törvénytől. Például a földtörvénytől, mely tervezetének többféle változatát ismerjük. Úgy látom, hogy ez a sarkalatos törvény egyelőre pártharcok színtere. Még nem tudni, hogy melyik változat kerül elfogadásra, így azt sem lehet megmondani, hogy az erdőterületekre vonatkozóan milyen kitételeket tartalmaz majd. Jelenleg az erdők döntő többsége állami vagyon, és ennek a sorsa nem lehet közömbös! Szó lehet arról, hogy a volt közbirtokosságok, a városi és falusi önkormányzatok kapjanak erdőterületeket. — Ha ez (sy lesz■ akkor Qn biztosítottnak látja-e. hogy szakmailag megfelelő kézbe kerül ez a vagyon és tudnak-e élni ezzel? — Ez az erdőtörvény előírásaitól függ. Ila abban kikötésre kerül, hogy az erdőterületeket csak osztatlan közösségben lehet működtetni, és előírásra kerül, hogy mekkora erdőterület nagysághoz mennyi szakembert kell foglalkoztatni, és változatlanul fennmarad az erdőtervezésnek és felügyeletnek a rendszere, akkor meg lehet követelni, hogy akármelyik tulajdonos az erdő érdekének megfelelően gazdálkodjon. Én mindenféleképpen csak az osztatlan kezelésben tudok gondolkodni. Például, ha Nagykanizsa önkormányzata kap egy bizonyos nagyságrendű erdőterületet — a földtörvény előírása következtében —, akkor azt az erdőtervi előírásoknak megfelelően, az erdőfelügyelet ellenőrzése mellett szakmailag elfogadhatóan kell kezelni. Konkrétan olyan előírásokra gondolok, hogy 500 hektárnál nagyobb erdőterületet csak szakképzett erdész kezelhet, vagy 2000 hektárnál nagyobb területhez erdőmémök beállítása szükséges. így máris van biztosíték arra, hogy az erdőt úgy kezeljék, ahogy azt a szakmai szempontok és érdekek megkívánják. —Az itt dolgozó 2700 ember jövőjét biztosítottnak látja? — A 2700 ember az erdőgazdaság erdészeti ágazatában és a faipari ágazatban dolgozik. A mi számításaink szerint, ha megjelenik a föld-, az erdő-, a vadá- szati* és a privatizációs törvény, akkor ezek alapvetően határozzák meg azt, hogy az erdő kezelése, az ipari üzemek működtetése milyen formában történik. Ma úgy látjuk, hogy az erdővagyon kezelése külön kérdésként kell, hogy felvetődjön, mert olyan érték megóvásáról van szó, ami nem lehet pillanatnyi érdekek tárgya. Ebben hosszú távú érdekeknek kell érvényesülni, hiszen az erdőre is igaz, hogy nem az apáinktól örököltük, hanem az unokáinktól vettük kölcsön. A hosszú távú érdekekből adódóan egy olyan érdekeltségi rendszert kell működtetni, ami a pillanatnyi gazdasági érdekekkel ellentétben hat. így a nyereségérdekeltség nem lehet az erdőgazdaság megítélésének alapja. Ugyanakkor a faipar vagy a fakitermelés és szállítás elképzelhető a versenyszférában. Elképzelhetőnek tartom, hogy a faipar és az egyéb ipari tevékenységek—a hagyományos erdészettől eltérő és az erdőgazdaság által jelenleg gyakorolt tevékenységek — leválnak. Ezeket akár egy részvénytársasági formában működő, akár a vállalaton belül elkülönítetten elszámoló egység fogja kezelni. Ebben az esetben a dolgozók is megoszlanak. Lesz aki hagyományos, lesz aki az ipari tevékenységhezkerül. Azemberek egy részénél elképzelhetőnek tartom azt, hogy vállakozóként fogják a munkák egy részét elvállalni. így az állományi létszám csökkenhet. —Lassan ittazév vége.Milyen eredménnyel zárják 1990-t? —Gyakorlatilag az 1990-es év a terveknek megfelelően alakult. Számítottunk arra, hogy a nyugat-európai széldöntések következtében a faipari keresletben némi visszaesés lesz tapasztalható. Ezért az előző évinél valamivel alacsonyabb nyereséget terveztünk, de ennek az elérésére számítunk. Ez az évünk is—a szokásoknak megfelelően—nyereséges lesz. 180 millió forint nyereségre számítunk. A többi erdőgazdasághoz viszonyítva tevékenységünk eredményességét változatlanul úgy ítéljük meg, hogy az első három erdőgazdaság között leszünk. Tartjuk az öt-hat éve kivívott pozíciónkat. —Legendák keringenek a vadásztatásból befolyó összegekről■ — ...azt hiszem, csalódást kell okoznom. A vad értékesítéséből—akárahús-ra, akár a trófeára gondolunk — a vállalat árbevételének hozzávetőlegesen 4-5 %-a származik. —A környzetvédelem napjaink egyik legfontosabb kérdése, Qnök érzik ennek minden hátrányát, Mit tesznek az erdők védelméért? — A környezetvédelem rendkívül összetett kérdés. Ehhez elsősorban társadalmi kultúrára és egészen más gondolkodásra lenne szükség. Meglehetősen sokan szemétdombnak gondolják az erdőt. A felhalmozott szemét eltüntetése vagy kezelése elég sok gondot okoz nekünk. A nagy tételeket mi visszük el a szabályos tárolóhelyekre, kicsikkel nem tudunk mit kezdeni. Sajnos olyan állapotok vannak, amit egy Európa felé tartó ország nem engedhetne meg magának. Az erdő akkor tudja betölteni a természettől kapott szerepét, ha azt segítjük elő, hogy az erdő természetes módon növekedjék, élhesse a maga életét. Mi igyekszünk ennek eleget tenni. De A tej fogyasztói árának emelése és az ezzel kapcsolatos tej termékfogyasztás-csökkenés országos szinten 700—800 millió liter eladhatatlan tejet produkált. Megdöbbentő számadat. Hiszen a tejipar pedig annyi tejet vesz át, amennyit biztonságosan értékesíteni tud. Mi lesz a tehéntartókkal? Az Agrárkamara véleménye alapján 1991-ben 150.000 fejős- Tejügyek (2) Tisztább, higiénikusabb, drágább Dobozos tej Kanizsán Ha a tehenek tudnák, mi a sztrájk, már régen ehhez a módszerhez folyamodtak volna, tiltakozásul a zacskós tej ellen. Ez a csomagolóanyag ugyanis környezetszennyező, tökéletlensége miatt pedig pazarló. Egy osztrák csomagológép jóvoltából a Zala Megyei Tejipari Vállalat Nagykanizsai Tejüzemében hamarosan mindkét problémát sikerül eltüntetni: papírdobozos tej csomagolását kezdik meg városunkban is. Az új csomagolási mód előnye még, hogy két nappal hosszabb lesz a szavatossági idő. Télen négy, nyáron három napig lehet hűtőben tárolni a dobozos tejet. Persze mindennek ára is leszi Konkrét összeg még nincs, de becsülhetően legalább 4-5 forinttal lesz drágább a dobozos, mint a hagyományos fóliás tej. így sokan minden bizonnyal továbbra is ragaszkodni fognak az utóbbihoz. Nos, miután a tehenek nem tudnak sztrájkolni, a „fóliás" is megmarad a kanizsai tejüzemben. — molnár — jobb ha erről nem én beszélek, hanem az olvasók a zalai erdőkben sétálva meggyőződnek arról, hogy a jövő generációja is számíthat az ott lévő fára. Egy szép zalai bükkös vagy egy göcseji fenyves jó érzést vált ki az arra járóból... Marton Györgyi tehén és 400.000 szarvasmarha termelésben tartása válik feleslegessé. Tehát ennyi állatot kell jövőre a vágóhidakra küldeni. Számítások szerint ez jövőre 16— 18 milliárd forint értékű tenyész-anyag megsemmisítését jelenti majd. Mire 3-4 év múlva a várt életszínvonal-növekedés bekövetkezik, nem csak az állomány pusztul ki, hanem az a termelői kapacitás is átrendeződik, amely most még hivatott ezt az ágazatot fenntartani. A termelés visszaállítása akkor a mai szintre (és a mai áron számolva!) legkevesebb 30 milliárd forintba kerül. Ezt az alternatívát az Agrárkamara még kis változtatásokkal sem hajlandó elfogadni. Csak olyan megoldásra hajlik, amely továbbra is fenntartja a termelők érdekeit. Az állatállomány levágása és néhány év múlva ismételt termelésbe állítása több mint 10 milliárd forint veszteséget hozna az országnak, nem beszélve arról, hogy vajon lesz-e, aki néhány év szünet után ismét hajlandó a nulláról indulni. Ennyibe kerülhet az a kormányzati szándék, hogy 199 l-re megszüntetik a tej és tejtermékek fogyasztói árkiegészítését, ami jelenleg a 2,8 %-os tejnél 2,50 Ft. A támogatás megszűnése további 14 %-os fogyasztói árnövekedést eredményez majd. A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma is elismerte, hogy az agrárszektor, benne a tejvertikum, súlyos helyzetben van, s ez elsősorban az ártámogatások évek óta csökkenő mértékére vezethető vissza. Alig látnak lehetőséget a tejárak emelésének szociálpolitikai kompenzációjára. Mi lesz a sorsa tehát az ország szarvasmarha állományának? A kérdés mindenki számára létfontosságú. A válasz azonban késik. — Vízvári — Tejügyek (1) Baiban a tejtermelők! ■ c KANIZSA 3 1990. december 21. ír Határszemle a déli végeken „Visznek mindent ajugók...! Mivel a dolog mára teljesen megszokottá vált, s a határszéli városokban jobb híján már bele is törődtek, e megállapítás elveszítette korábbi ítélet jelleget, s megmaradt ténynek. Legfeljebb azon gondolkodik el egy-egy honfitársunk a bevásárló turisták kosarába pillantva, mindezt hogyan viszik át majd a határon? Nos, van aki háromszor négyszer is megpróbálja, mint azt a letenyei határállomáson mesélik. A kísérletezésnek ugyanis nincsenek következményei. Ha az árut nem rejtik cl, s a felszólításra elmondják, hogy húskészítmény, margarin, vaj, étolaj, cukor, táp és takarmány is van a csomagtartóban, a vámosok egyszerűen visszafordítják az utast. Már mint Nagykanizsa felé. Aztán következik nem egyszer a második és harmadik kísérlet, hátha egy kevésbé éber vámossal akadnak össze. Ha végül elunják a jövést-menést megpróbálják a vásárlás helyén az árut visszaváltani, esetleg rokonoknál, ismerősöknél elhelyezni. De persze vannak fajsúlyosabb vállalkozók is. Találtak már szénnek megrakott utánfutó aljában levágott disznót is, ami nemcsak a csempészet szempontjából főbenjáró bűn, de állategészségügyi szempontból is akad kivetnivaló a dologban. Azonban számtalan olyan cikk van, amit gond nélkül ki lehet vinni az országból, s az üzlet még akkor is nyereséggel jár, ha belekalkulálják a jugoszláv oldalon rájuk váró beviteli vámot. így áramlik ahatár egyik oldaláról a másikra a vágott virágtól a műanyag edényen és szénen át az építőanyagig sok minden. Sláger nincs, minden fogy — mondják a kereskedők. Odaátról a hazai oldalra azonban szinte már semmi nem érkezik. A szomszédos árak ismeretében a magyar bevásárló turisták már véletlenül sem választják úticéljukká Jugoszláviát. Ezért aztán majd felbillen egy-egy napszakban a letenyei határállomás. Reggel a belépő oldal zsúfoltsága mellett kongnak a kilépő sávok. A kép általában csak délután változik, amikor a vásárolt árukkal megrakott szomszédainkkal hazaindulnak. Egyébként idén csúcsot dönt a forgalom Letenyén. A korábbi rekord évi másfélmillió utas volt. Idén már november végére meghaladta e szám a 2 milliót. Az utazók fele jugoszláv. Honfitársaink utazási kedve a tapasztalatok alapján nagyon megcsappant—persze alapvetően nem a kedv csökkenéséről, inkább abuk-sza laposságáról van szó, — idén a határ e pontján fele annyi magyar lépett át, mint tavaly. Igaz valamelyest nőtt az olaszországi bevásárlóturizmus, ami munkát ad a vámosoknak. Nemrégiben egy autóbusz 40 utasból — beleszámolva a sofőrt és az idegenvezetőt is — 39 ellen indítottak eljárást, miután több száz Ausztriából csempészett autórádió-magnót próbáltak kivinni, s Jugoszláviában értékesíteni. De a kábítószer kivételével majd minden .kurrens" cikkből akadt fogás Letenyén. Igaz lő- és gázfegyvert csak tavaly koboztak el utazóktól, de akadt például 3 autócsempész is. A trükk egyszerű: magyar rendszámot vittek ki, s ezzel próbálták a ki tudjamilyen módon megszerzett gépkocsikat behozni az országba. A legtöbb gondot vámosnak és magyar utasnak egyaránt a szegényes valutaellátás okozza. A turista esetenként, ha vásárolni, vagy csak éppen utazni akar, valutát vagy nagy tételben forintot próbál kivinni. A vámosnak viszont kötelessége a szabályok betartása. így aztán egy-szcr-egyszernagyribillió támad. Pórul járt magyarunk átkozódik, s jobb híján a vámost szidja, aki fennhangon az állampolgári fegyelem lazulását emlegeti, miközben ki tudja meg, mire gondol. Hiszen például Letenyén kevesen is vannak, s közben nemcsak a személy, de a teherforgalom is jelentősen megnőtt. Az utóbbi 25 százalékkal, ami azt jelenti, hogy naponta 300—500 kamion lépi át a határt. S még előttük van az év végi forgalom. Az utolsó idei jugoszláv roham, s a hazai gyárak, vállalatok kiszállítási hajrája. Igaz, aletenyeiek szolgáltak a számukra legkedvezőbb hírrel is: januárban üzembe áll a számítógépes rendszerük. Lényegesen kevesebb időt rabol el az adminisztráció. Több idő jut ránk! Vfc. rikli — y Jó áruellátás — Elégedett kereskedők Sok jugoszláv vevő KARACSONYI December 13-án, Luca-napján tettünk körsétát Kanizsa belvárosában, azzal acéllal, hogy tapasztalatokat szerezzünk az idei karácsonyi vásárról. * Kelet-nyugati irányú barangolásunkat az Eötvös téri „ Márvány " bevásárló központban lévő NAP kisá-ruházban kezdtük, ahol Steindl Józsefvezető derűlátóan nyilatkozott: —M integy 14 millióforintos árukészlettel, bő választékkal várjuk a vásárlók karácsonyi rohamát. A jó minőségű női kötött és konfekció áruk mellett ajánlani tudom az ADIDAS cikkeket, amelyek között a sláger a selyem tréningruha, a poló, a szabadidőruha és a hótaposó csizma. A forgalom napról-napra emelkedik, s bevételeink már eddig is mintegy 80 százalékkal haladták meg a tavalyit. Ebbenpersze a jugoszlávok is közrejátszanak. * Csípős északi szél lengette Bognár Krisztina divatáru magánkereskedő sátrát a „pesti csemege" előtti téren. — Egyelőre gyér a forgalom, de bizakodunk — mondta a távollévő „tulaj" élettársa, miközben Toma-sics Zsuzsanna alkalmazott egy jugoszláv hölgynek adott el 790 Ft-ért női kardigánt. * Lenin út 13., KIPKOP üzletház. Salamon István vállalkozó a legfrissebb áruszátlítrnány rendezése közben mondta: —Áru van, aforgalomra sem panaszkodhatok. Kifelé menet, a papír-írószer részlegnél sokan keresték a kar ácso- Luca-napi körséta nyi és az újévi képeslapokat, naptárakat. A ZALAIPARKER Lenin út 8. sz. alatti Sport-Játékboltja irodájában Sabjánlmréné boltvezető éppen számlákkal foglalatoskodott. — Tömve vagyunk áruval. Sok nyugati — főleg német és olasz — j átékkal tudunk s zo lgálni, de bő a v á-laszték sportcikkekből is. Aneheze-dőgazdasági helyzetet egyelőre nem érezzük, hiszen a forgalom várakozáson felüli. Az eladótérben a kiskanizsai H. Zoltán 540 forintért asztalifoci készletet vásárolt két kisfiának a karácsonyfa alá. A murakeresztúri K. Jó-zsefné 1150 forintertpink-színűsza- badidőruhát vett 10 éves leányának. * A Lenin út északi oldalán, a 77. sz. Rádió-IIangszerboltban llohl László bolt\>ezető egyikmunkatársával Üzemelt be egy 40 csatornául), új típusú PHILIPS színes tévét. —A z áruellátás biztosított, a forgalom is jobba tavalyinál, persze ebben a jugoszlávok is szerepet játszanak. Szépen fogynak a videók, a kis-rádiók, a különböző kazetták és lemezek — tájékoztatott. * A város legnagyobb illatszerüzletében, a Lenin út 1. sz. alatti 35. sz. boltban Mátyás Erzsébet a legnagyobb elégedettség hangján informált: — A vevők minden igényét ki tudjuk elégíteni. A vásárlókrohama már novemberben megindult, bevételeink abázishozképest megkétszereződtek. Sokan vesznek fényképezőgépet, diafilmeket és finom kozmetikai cikkeket. 1900. december 21. KANIZSA 2 VASAR KANIZSÁN ír a belvárosban Mellettünk egy idős csurgói úr, R. László — gondos válogatás után — Szűcs Erika eladóval 4400 Ft-ért blokkoltatott karcsú indiai vázát, réztálat és testes hollóházi porcelán vázát... A Vasemberház alagsorában a sok stand között az A Imanach Kft. két nagy asztalon kínálta könyvújdonságait. Marics István alkalmi eladó forraltbor kortyolgatása közben mondta: —Szépenfogynakamese- és szakácskönyvek, a vártnál jobban pedig a természetgyógyászati- és ismeretterjesztő könyvek. Sokan vásároltak a Mindszenty-kötetből is. Néhány percnyi,, üresjárat" után egy fiatal házaspár „testhezálló" ajándékra lelt: 96 Ft-ért vitték az Anyós viccek című könyvet. Nem így egy dédimama, aki néhány könyv forgatása után—a borsos árak láttán — üres kézzel távozott... * A Vasemberház udvara tele vásározó magánkereskedővel. Itt-ott vevő is akad — igaz délidő van. A Garaboncról jött Kovács Viktomé kegytárgy kereskedő panaszkodott: — Az eddigi forgalom csak fele a tavalyinak. Aztán felcsillant a szeme, mert a városkörnyéki asszony közel száz forintértkis szentképeket vásárolt— amint mondta—vallásos édesapjának. • A Dél-zalai Áruházban nagy volt a sürgés-forgás. A RAVILL Osztály háztartási részlegénél Prukker Zoltán alig győzte kiszolgálni a vevőket, akik karácsonyfa pótizzókat, vil- lanyvasalót, villany kést, villanykörtéket, elemeket vásároltak, de fogytak a hajszárítók is. A hanglemez shopban halk zene szólt. A nevét titkoló eladó szerint a legkapósabb a Szandi kazetta és nagylemez, a Dóra és az Angyalbőr kazetta, de szépen fogytak a karácsonyi lemezek és a régi kabaréfelvételek is. * Az Ady—Zrínyi utak sarkán lévő 50. sz. Bútorboltban Borosán László boltvezető sem panaszkodott: — A bolt áthelyezése nem járt zökkenőkkel. Napi 300—350 ezer forintos forgalmunk meghaladja a tavalyi forgalmat. Főleg a szőnyegek, paplanok és plédek fogynak. * Az idei karácsonyi vásár mérlege: jó áruellátás, általában elégedett kereskedők, magas vásárlási láz — sok jugoszláv „besegítővel". De mi várható jövőre?... Tihanyi István Fotó: Szakony Attila Margó A profik Az MDF országos vezetősége lassan fogy. Sorban mondanak le a posztjukról a vezetők, és most kapkodhatják a fejüket az emberek a nyilatkozókat hallva. Lezsák Sándor magyarázata a legmegdöbbentőbb. Most kell a helyet átadni a valódi profiknak — mondta. Az MDF-esek tehát rájöttek (végre), hogy nem képesek megoldani az ország bajait? Miért kellett erre több mint 200 napot várni? Tudom, jobb későn, mint soha. Ám az MDF volt az a párt, amely tavaly ősszel azt állította, hogy politikája tökéletes, hogy jó és mindenrekiterjedőgazdaságiprog-ramja van. Igaz, ebből eddig nem vettünk észre semmit, viszontjönnek a profik. Lássuk hát, ha tényleg azok! Jótékonysági felajánlások Ez új divat. Hozzáteszem: humánus és nagyszerű dolog segíteni a rászorulókon. Mert felajánlások sorjáznak sportban, művészeti rendezvényeken, koncerteken. Pénzzel segítünk a környező országoknak, de az itthoni nélkülözőknek hogyan? Ne feledkezzünk meg róla: néhány segítségre szoruló itt is van azért. Efőnkön felül segítünk másoknak, és nem vesszük észre azokat, akik itt élnek a közelünkben. Hiszen szívesen segítenének a nincstelenek is. Azzal, hogy ők nem adhatnak, megfosztják magukat azadományozás örömétől. Igaz, nem jószán-tukból, így kétszeresen vesztesek. Rászorulnak a segítségre, segítenének és nem segíthetnek. Egy kifosztott világ kifosztott milliói ők. » A pulyka Munkába menet a hajnali szürkeségben az út szélén valami fehérlett. Lassítottam és meglepve láttam, hogy egy legalább 10 kilós fehér pulyka álldogál ott. Megálltam és jól megnéztem. Az egyik lába eltörött, úgy tűnt azért volt olyan nyugodt. Melyik szállítókocsiról eshetett le? Az talán már Vlagyivosztok felé jár, utolérni, szólni már nem tudok neki. Hová vigyem hát, mit csináljak az állattal? Végül úgy döntöttem, hogy hazaviszem. Olyan gazdag országban, ahol a pulyka az út szélén is megterem, úgysem számít, ha egy hiányzik. Egyáltalán: be volt zárva az a kocsi? Mire a végcélhoz ér, talán egy madár sem marad rajta. De gondolom, ez senkit sem izgat. Valahol majd leírják a hiányt, ha észreveszik(!), hiszen kicsire nem nézünk. Csáki szalmája ez az ország. Derült égből... Nehéz év végére értünk. A jövő év azonban még nehezebb lesz, ha egyáltalán lehet ennél nehezebb és rosszabb, (ámbár mi már megéltünk egyet s mást.) Ábrándok helyett ezért őszinte számvetés kell, hogy kinek mi maradt, milyen lehetősége van még, és nem érhet meglepetés, mint derült égből a tetőfedő iparost érte. Mi egyszer már elfeledtük, hogy felfelé is nézzünk, ahogy az iparos is, hogy kikösse magát, mielőtt a tetőre mászik. Ha szerencsénk van, csak az inflációt kapjuk a nyakunkba. Mert az ég borult. S ki tudja, hogy a felhők felett valóban tiszta-e a kék azúr? v.j. ---V Tinédzsermaffiák A dél-szicíliai Gelában, rövid fél óra leforgása alatt négy helyszínen, köztük egy játékteremben, bukósisakos motorosok mészárlást hajtottak végre. Nyolc balott és egy tucat, kórházi kezelésre szorult sebesült volt a mérleg. A következő buszonnégy órában tizennyolc fiatalkorú eltűnéséről tettek bejelentést a szülők a rendőrségnek. A nagy erőkkel megindított nyomozás eredményesnek ígérkezett. Szerdán elfogtak egy napokig „eltűntnek" nyilvánított tizenéves fiút, aki a gyilkosságok idején a játékteremben volt, s megnevezte a tetteseket Csütörtökön a rendőrség már azt is közölte, hogy a négy feltételezett „kilier" közül egyet őrizetbe vettek. Az olaszországi maffiatörténeteket alighanem már unhatják az olvasók. Hovatovább már az itáliai sajtóban sem hír a napi egy-két gyilkosság, a helyi hatalomért egymással vetélkedő klánok balharca. A közelmúltban a Corriere detla Sera kivonatosan ismertette a rendőrség egyik szicíliai tanulmányát, amely 3564 profi gyilkos, a maffiák hadseregének pontos térképét rögzíti, beleértve a feltételezett kapcsolatokat, a helyi üzleti és politikai életet. Getából azért válhatott címlapsztori, mert egy újszerű jelenséget, a maffiahálózattól önállósuló, fiatalkorú bandák jelentkezését tanúsítja, legalábbis a nyomozás eddigi tükrében. Cela tengerparti, nyolcvanezer lakosú város Szicília déli részén. Alapvetően mezőgazdságból és kereskedelemből élnek a helybeliek, az ide telepített olajfinomító hozta az ipart a városba. A közelmúlt két nagy beruházása, a gátépítés és a négyzetméterenként 160 millió lírába kerülő szennyvíztároló keltette fel a maffi-avllág érdeklődését. Nem titok a rendőrség előtt, hogy hagyományosan két klán, Saivatore Iocolano, illetve Giuseppe Madonia csoportja vetélkedik Galában és környékén a hatalomért. A november 27-i mészárlás mégsem volt beilleszthető a képbe, miután lassan egy éve fegyverszünet van a két maffiabanda között A négy helyszínen szinte egy időben elkövetett gyilkosságok „eltúlzottnak" számítottak a boltosok, tulajdonosok megfélemlítés! kampányában. A rendőrség meglepetéssel tapasztalta azt is, hogy a maffiavilág szabályaihoz egyébként alkalmazkodó, és így „néma" szicíliai városban ezúttal gyakran csörgött a „zöld telefon", amelynek számát a nyomozó hatóság adta meg a névtelen bejelentők számára. A következtetés: ezúttal maga a maffia is érdekelt volt abban, hogy arendőrség nyomra bukkanjon. így, névtelen telefonálás alapján, egy városszéli, elhagyott házban fegyer-raktárra, sőt egy motorkerékpárra is rábukkantak. Amikor pedig a szülők sorozatban jelentették be fiatalkorú gyerekeik „eltűnését", már körvonalazódott, hogy tinédzserbandák egymás közti leszámolásáról lehetett szó. „Egy felnövekvőgencrációnak a drámája; tinédzserek, akik a nagyok példáját látják, akik számára Tocolano vagy Madonia szimbólum, egy olyan városban, ahol nincs roegfelelőmunkaalkalom.Márgyerekkoruktólkezdverossz útra térnek, először csak kis lopásokkal, s ezek a kezdeti játékok aztán komoly bűncselekményekhez vezetnek"—írja a Corriere della Sera helyszíni beszámolójában. Egy fiú előkerült, aki — a lapok értesülése szerint—mindent kitálalt a rendőrségnek. A többiek viszont még rejtőzködnek, a vlsszacsapásra készülve. Mindez 1990. decemberében, egy szicíliai „csendes" kisvárosban. O.L.Gy. V___ „... akkor jó, ha a színes köd mélyére bújhatok." Egy narkós Magyarország veszélyeztetett ország lett: komolyan kell számolni a kábítószerek elterjedésével. Tranzitországgá léptünk elő, gondjaink azonosak a nyugati országokéval; emelkedik a kábítószerfogyasztók száma nálunk is. De milyen a kábítószerélvező világa? Mit érez? Hogyan kezdte? Erről vall egy kanizsai. A neve maradjon titokban. — Én is úgy kezdtem az életemet, mint más, azután másképp folytatódott. Kiderült, hogy a dolgok nem egészen olyanok, amilyennek lefestették őket; nagy remények, karrier, hadd ne folytassam. A 470-es években lettem lázadó. Szabaddá és boldoggá tett, ha jól besörözhettünk és kemény zenét hallgathattunk. Akkor ismertem meg a szipózást; hamar rá is szoktam. A zene, az alkohol és a ragasztó olyan színes világot hozott, hogy lemondani nem lehetett róla. Kivágtak a gimnáziumból is. Hónapszám csöveztünk a Balaton partján, meg az egész országban. Gyakran kerültem összetűzésbe a rendőrökkel. Amikor a kábítószeres cigaretta kezdett elteijedni, mi csak azt szívtuk. Különben is egyre gyanúsabbak lettünk azokban a boltokban, melyekbe ragaszóért jártunk. Amikor nem volt „fű", csináltunk. A sétakert platánfáinak hosszú, ősszel barna hüvelyes termése összemorzsolva, belekeverve a dohányba ugyanolyan hatást jelentett, mint az eredeti, 5-6 szál elszívása után teljesen készen voltunk. ''75-ben meghalt az anyám. Egyedül maradtam a faterommal, aki profi alkoholista volt, és akkor volt jó, ha nem kellett látnom. Alkalmi munkákból tartottam fenn magam. A pénzt alkoholra és „fűre" költöttem. Az égvilágon semmi más már nem érdekelt. Azután már nem volt elég a cigaretta. Jött az injekció. A várt hatás egy-két percen belül érezhető volt. Mellé egy-két sör kísérőnek, és órákon keresztül nem kellett látnom ezt a rohadt világot. A fateromat három éve sittre vágták. Késsel hajtotta a környéken lakókat. Most egyedül élek. Kőműves mellett dolgozok, culágerként. Egy hét alatt keresek annyit, hogy elég legyen a hónap többi napján az adagomra. Kajára nem költök, abból nekem kevés kell. —Honnan szerzed be a kábítószert? ...mindenki menekül... egy pofon felér egy a nyomorhoz... szoba, konyha, semmi több... KANIZSAI (A Citrom Nagykanizsa, Dózsa György út, volt Ferenc József laktanya. A nyomorhoz diadalív vezet. A kerítést rég ellopták, ami mutatóban maradt, az csak emlék, hogy valaha szebb napokat is látott ez a vidék. Az udvaron sár, szemét, garázsok sora. Kívülről az épület még tartja magát, tiszteletparancsolóan. Bent széles, magas folyosó, közös mellékhelyiségekkel. Az előtérben már csak gumicsizmában lehet közlekedni. Úszik minden, még az is aminek nem itt kéne úsznia. A falak árulkodnak csak, hogy az itt lakók nem sokat törődnek azzal, amit látnak. Ablakok, ajtók leszakítva, kitörve. Elviselhetetlen bűz árad. Nem vacsoráztam, de a gyomrom forog, mint búcsúban a ringlis. Kirohanok az udvarra, friss levegő után kapkodok. Az nem lehet, hogy nem bírom ki, mások évek, évtizedek óta bírják, van aki itt született és itt él haláláig. Újra nekirugaszkodom. Végigsétálok a folyosón, szerencse, hogy az ablakkeretből hiányzik az üveg; levegőt szippanthatok. Állítólag szükséglakások ezek. Bennük 60-65 család tengeti életét. Vannak, akik belenyugodtak a sorsukba és nem kívánnak szabadulni. Mert nincs hova. A gyerekek úgy teremnek, mint tavaszi esőben a szulák. „Hát valamit csak csinálni kell"— mondja egy fiatal nő. Igen, valamit csinálni kell, de a nyomorhoz még több éhes száj? Nem tudom. Igaz, ami igaz, sokba kerül a fűtés, össze kell bújni... Hívatlan vendégnek itt kívül a helye, de valahogy mégis meg kell tudni, hogyan élnek az évtizedes ajtók mögött az emberek. A csengő nem szól, verhetem az ajtót. Meglep, hogy kedvesen fogadnak. — Látom, most végzett a gyerek fürdetésével. — Igen. Ilyen körülmények közt élünk — mutat körbe ML-né. — Ez a szoba-konyha van, semmi több. A WC a folyosó végén, balra. Az is lakattal zárva. ''88-tól élünk itt, az akkori tanács megígérte, hogy ''93-ra kapunk lakást. Abból már nem lesz semmi. Mind a ketten dolgozunk és nem jutunk semmire. Ha non lesz segítség, ki tudja, mit hoz a holnap. — Amíg nem született meg a gyerek anyósoméknál éltünk, de olyan szűk volt a hely, hogy valamilyen megoldást kellett találni. Ez volt az egyetlen lehetőség — _i r KANIZSA 3 91 JÁTÉKOK vallomása — Szívesen elmondok neked mindent, de ezt nem. Ha járatnám a pofámat, többé nem kapnék, és abba belehalnék. Egy nap kihagyás is pokoli rossz. -—Miért van szükséged az állandó mámorra? —Nem tudom! Ma már nem tudom. Ha tíz évvel ezelőtt kérdezik, biztosan tudtam volna válaszolni. Semmihez nem értek, barátaim sincsenek. Csak akkor jó, ha a színes köd mélyére bújhatok. Az a világ az enyém. Ott súlytalan és szabad vagyok. Ott én vagyok a világ ura és istene. Minek örüljek egyébként? Ha tudsz jobbat megmondhatod. Nekem is jár egy hangyányi öröm. Nem? —Ki vagy békülve magaddal és a világgal? — Persze. —Nem sajnálsz semmit? — Nem! Az én életem így volt megírva. Valakinek szerencsétlennek is kell lennie. Olyanoknak, akikbe mindenki belerúghat. Én npm ütök vissza. Tudom, hogy beteg vagyok, de nem annyira, hogy ne tudjam, hogy a világ betegebb, mint én. Miért pont én vagyok a bűnös? Ha hibáztam, nem egyedül hibáztam. Akiknek segíteniük kellett volna, azoktól verést kaptam. Gyáva voltam, elbújtam a füst mögé. Ott erős lehettem. Hogy ez hazugság? Az, de az egész élet az. Csak a boldog emberek nem hazudnak, és én boldog vagyok, amikor belövöm magam. Ezt sajnálják tőlem? —Nem próbálod meg abbahagyni? — Már nem érdemes. Túl messzire jutottajn, nincs visszaút. Jövőre kiengedik a fateromat, és én mehetek világgá, mert a narkóval együtt tudok élni, de egy agresszív alkoholistával nem. ő akkor boldog, ha verhet, és én már nem tudok visszaütni, védekezni sem. Talán befogadnak valahova, ahol leélhetem azt, ami még nekem hátravan. —Érdemes ? így ? — Nekem igen, másnak nem. —Ha lenne gyereked, megengednéd neki, hogy kábítószerezzen? — Inkább agyonütném. Ennyi. A tanulság a miénk. Vízvári József lórúgással... úszik itt minden ... diadalív „CSIKÁGÓ" szigete) kapcsolódik a beszélgetésbe a féij. — A tél a legnehezebb, magasak a lakások, elmegy a pénz a fűtésre. A kislány már lefekvéshez készülődik, összehajtom a jegyzettömbömet és búcsúzom a családtól. A folyosón áporodott levegő fogad. Egy másik ajtón kopogtatok, a szomszéd segít. Nehezen nyitnak ajtót. Már lefeküdtek a gyerekkel. — Ha azt akaijuk, hogy hó végén is legyen pénzünk, takarékoskodni kell — mondja H. I. Közben előkerül a feleség a szobából. Riadtan mér végig, nem szereti az idegeneket. Anyósával él. —Nehéz! — folytatja a féij. — mosáshoz a vizet úgy kell a lakásba hordani. Ez 30-40 vödör víz. Be kell hordani, és ugyanennyit ki. A gyereket naponta fürdetni kell. Mi igyekszünk a gyárban jól megfürödni. Itt élünk négyen, anyám a konyhában, mi a szobában. Itt nem alszik senki nyugodtan. —Egy gyerek van? — érdeklődöm. — Igen. Hogy lamé több, ha alkalom nincs — mondja keserűen a férj. Magamban bocsánatot kérek, hogy most, amikor a gyerek alszik és a mama nincs itthon, kellemetlenkedem. Megyek hát, de nem is tartóztatnak. Utólag annyit jegyez a féij az ajtóban: — Maga bátor ember, de vigyázzon, hogy hátul is legyen szeme! Itt egy pofon felér egy lórúgással, és nem nagyon szeretik az idegeneket, a pénznek pedig szeme van. Még szerencse, hogy a szerkesztőség nem fizet bőkezűen, gondolom, így talán megúszom. Dagasztom a sarat az udvar közepén, mert jobb félni, mint megijedni. Itt a szemetet nem a konténerbe hordják, hanem a padlásra, a szerves hulladékot a pincébe. „Gondolja, hogy kijárok a hidegbe? — dühöng egy bortól ázott „úr". — Talán a tanácstól jött? Mert akkor jobb, ha eltűnik. Nyolc éve van bent a lakáskérelmem, és nem intéztek semmit. Majd akkor beszéljenek, ha csináltak valamit. Érti? Jobbnak látom nem válaszolni, csak el innét. Ki a neonfényes Dósza György útra. Cs. J. Gátolnak a gátlások Egy szexiparos mindennapos gondjai Mintegy kétbónapja nyitotta meg első veszprémi üzletét a Szexy Bt Az ellentétes híresztelések ellenére csak törvényes, bejelentett szolgáltatást folytatnak, mégis sok a haragosuk. Kollát Mihály üz-letvezetőt arról kérdezzük, bejött-e a bőit, azaz kelendőek-e termékeik, szükség van-e megyeszékhelyünknek egy szexshopra. —Mikor az üzletet megnyitottuk, sok mindenre felkészültünk. Az első napoktól vártok a támadásokat — választási időszak lévén — a pártoktól, mozgalmaktól, s már a válaszokkal is felkészültünk. De tiltakozást inkább a „néven nem nevezhetőktöl", a névtelen levélíróktói kaptunk, akik különféle koholt vádakkal támadják munkánkat. — Hallhatnánk konkrétan erről? — A személyekről nem tudok, de a feljelentések tartalmát ismerem. Ránk fogják, hogy pornófilmeket sugárzunk az ablakból az utcán sétáló diákoknak, hogy éjszaka szexbulikat szervezünk stb. Ügyvédek, ellenőrök, rendőrök mindennapos vendégeink (nem vásárlóink), de semmi rendelleneset nem találnak. Boltunkban csak árukereskedelem folyik, utána lehúzzuk a rolót. Két szolgáltatásunk van. A csomagküldő nem hiszem, hogy sérti az erkölcsöt, a telefonszexes hölgy pedig csak „kábelen keresztül" érintkezik a kuncsafttal. Egy-két szomszédunk jogi úton kereste meg a ház bérbeadóját, hogy ha sem szünteti meg a szerződést a betéti társulásunkkal, akkor peres úton követelnek ingatlanjaik értékcsökkenésére kompenzálást. Megmagyarázhatatlan számomra, hogy egy kereskedelmi egység léte miképp befolyásolja a környező telkek, házak, Ingatlanok árait Főként, hogy a szomszéd utcára—mert onnan is kaptunk értesítést—milyen hatással van. Ezt nem értem. S nem értem, miért nem támadják a veszprémi „masszázsszalonokat", amelyek hirdetései jeligésen már megjelentek a helyi napilapokban is. Semmi információ, csak annyi, hogy férfiaknak, nőknek úgy „erotikusán" masszíroznak. Vagy szórakoztató hölgyeket keresnek jó kereseti lehetőséggel Az, hogy egészségügyileg ellenőrzlk-e ezt a szolgáltatást vagy hogy — tudomásom szerint—a Haszkovó lakótelep egyik bérházának emeletén tevékenykednek, ez nem zavarja a becsületes honpolgárokat? A tiszteit „névteleneknek" ezek után kellene nyomozniuk, ha már van felesleges idejük, nem a be jegyzett, ellenőrzött vállalkozásokkal. Hallgatnám tovább h Kotlát úr panaszát, de vendégek érkeztek. Hamburgból. EgyBc üzleti partnerük szólt be az ajtón, hogy megérkeztek a japán golyócskák. Hova tegye? $ beszéljék meg az anyagiakat is. Első az üzlet, úgyhogy búcsúzom az üzletvezetőtől. Csak tudnám, ml az a japán golyó! (NAPLÓ) Kovácsi Miklós [10_ ||f[ KANIZSA J 1990. december 21. A karácsonyfa „ezer" ága A télközépi ünnepkört többféle néven nevezik. Valamilyen formában azonban ősidők óta ünnepli amagyar nép a Luca napot, a betlehemczést, az István és János napot, a regölést. Mivel nehéz megállapítani, hogy ezeket a népszokásokat évszázadokon át a szomszéd népektől tanultuk-e, vagy egyházi közvetítéssel jutottak hozzánk, forduljunk a népi költészethez és a dramatikus előadásmódhoz. Szülőföldünk, lakóhelyünk, Zala megye bővelkedik téli ünnepi szokásokban. A betlchemezés például vallásos eredetű színjátékszerű szokás. Bizonyos vidékeken felnőttek is jártak házról házra, de Zalában inkább csak a gyerekek gyakorolták. A „színrehozott" történet sokféle volt: pásztorok a mezőn, angyali szózat, pásztorok a kis Jézus bölcsőjénél, Heródes fenyegetőzése, de megjelentek ajándékkal a három királyok is. A betlehemezés volt az egész országban a legnépszerűbb szokás, meg a karácsony köszöntése, így: Kiskarácsony, nagykarácsony kisült-e már a kalácsom, ha fás ült már, adják ide, mer,, én azé,, gyűltem ide, ha nem sült ki, én nem várom, mert igen fázik a lábom. Karácsonyfát a zalai falvakban csak a múlt század végén állítottak először, hiszen ez a szokás újkeletű, országosan is csak a 19. sz. közepén terjedt el. A család ünnepét úgy is érzékeltették, hogy a hétköznapi egyszerű ételektől eltérően egészen másként táplálkoztak. A karácsony előtti napon szigorú böjt volt a katolikus családoknál. Teljesen húsmentcsen étkeztek: tej, kenyér, tejfölös levesek, perec volt az asztalon. Meg lángos, hiszen az kenyértésztából készült, előre megsütötték a kenyeret, kalácsot és a gubának valót. Szenteste mmákosgubát készítettek, és forró vajas mézzel meglocsolták. A tiszta szoba asztalát még a legszegényebbek is szép szőttes terítővel takarták le, középre fenyőgally és gyertya került. Az asztal sarkára helyezték a sós vakarcsot (egy kicsinyke kenyeret). Ha az éjféli miséről hazaértek, kocsonyát ettek. Karácsony napján reggel a kis vakarcsból a kocsonya mellé a család minden tagja kapott egy szeletkét A karácsonyi ebéd húslevessel kezdődött, aztán a főtt hús következett rozmaring vagy paradicsom mártással. Dyenkor a szegények asztalára is került malac-, disznó- vagy baromfihúsból készített pecsenye. A süteményeket nem ismerték, esetleg a hájaskráílit. Kalács viszont volt bőségesen, dióval, mákkal, aszaltszilvával töltve. Vacsorára a délről maradt ételt ették. Zalában a legtöbb babona, hiedelem is a karácsonyhoz fűződik. Már előtte, „karácsonyböjtyin" a gazdasszony nem kelhetett fel az asztaltól, mert akkor a kotlós nem üli meg a tojásokat. Az ünnepek alattnem lehetett söpörni, ami szemét összegyűlt, azt János napján a gyümölcsfák tövébe öntötték, mert úgy „termettebb lesz a fa". Karácsony napján a gazda a megterített asztal alá ekevasat, kaszakövet tett, hogy bő termés legyen, és így köszöntött be: Aggyon isten bort, búzát, egészséget, Mindenbe bőséget, Hótunk után léleküdvösséget! Voltak, akik a karácsonyfa mellé szitát is tettek, s nyáron, ha vihar jött, „forgatták a fölhőnek a szitát". Karácsony éjjelén ostorral pattogtattak, hogy a disznók kövérek és egészségesek legyenek. Nem felelgetős kán tálások, különösebb színjáték nélküli rigmusok voltak az István és János napi köszöntők. Zabot és bort szenteltek, egymásnak egy-egy pohár borral kedveskedtek az emberek: István napját hallottam, Ezért ide futottam. Megérdemelnék egy krajcárt, Vagy egy pohár pálinkát. Sütik a tyúkot, érzem a szagát, Talán nekem adják a fél sódarát. Boldog István napját kívánok! A mi vidékünkön a varázscselek -ménnyel legjobban összekötött szöveg a regölés volt. Ez tulajdonképpen házalás, adományok kunyerálása, s közben ráolvasás folyik. Ez a karácsony és újév közötti népszokás a legősibb, még honfoglalás előtti elemeket is tartalmaz. Nemcsak bő termést kívántak, de a fiatalokat is összepárosították. A regölés tele volt misztikus jelképekkel: nap, hold, csillagok, ezer szarvú szarvas. Szövegét talán olvasóim is el tudnák mondani: Adjon az Úristen Ennek a gazdának Két szép tehenet, Tejet, vajat eleget, Hadd süssenek rétest, Szegény regölőknek. Haj, regö, rajta, Azt is megadhatja Az a nagy Úristen... A regősök bundákba, kucsmákba öltözve bottal, lánccal, csengővel, kolomp- pal, köcsögdudával, néha furulyával „kísérték" éneküket. De mindez csak volt! Elmúlt, bár elfogadhatatlan, hogy az idő rostáján szinte minden kihullik, ami népi, tehát nemzeti is. Ha a karácsonyt ma már főként a sze- retet, a béke, a család ünnepének tartjuk, akkor is helyet kaphat benne nagyszüleink, dédszüleink világa. Hiszen lehet-e úgy élni, hogy ne a korábbi tapasztalatok irányítsák cselekedeteinket? Büki Pálné Karácsonyok régen és ma S. L-né nyugdíjas: Hagyománytisztelő család a miénk, nálunk a karácsony régen is az év legnagyobb ünnepe volt és ma is az. Hosszú készülődésekre emlékszem, anyám főzte a szaloncukrot, mi csomagoltuk színes selyempapírba, sütöttük az aprósüteményt, diót burkoltunk fényes sztaniolba, mindez a karácsonyfára került. A készülődés közös volt, de a fát mindig a szüleink díszítették, mi csak akkor mentünk be a szobába, amikorjelezték , hogy itt az ajándékozás ideje. Hatalmas karácsonyfánk volt mindig. A szent estének különös hangulata volt... ma is érzem a fenyő és a gyertya mással össze nem téveszthető illatát. Semmihez sem hasonlítható. Karácsonykormindig sokan voltunk, nálunk gyűlt össze a nagy család. Anyám fejedelmi vacsorát készített, már napokkal előtte sütött, főzött. Remek háziasszony volt. Vacsora után karácsonyi dalokat énekeltünk tizenegy óráig, aztán mentünk az éjféli misére. Emlékszem, csikorgott a hó a lábunk alatt... érdekes, régen minden karácsony „fehér" volt. Legemlékezetesebb számomra negyvennégy karácsonya. Háború volt, itt állt a front Nagybajomnál. Ugyanúgy próbáltunk ünnepelni, mint máskor, de a percenként hallatszó ágyúdübörgés félelemmel töltött el bennünket. Ma a karácsonyt a testvéremnél töltöm. Kicsi a lakás, így a karácsonyfa is kisebb. Hiányzik a gyertyák illata,hiszen ma a villanyégős fa a divat, de egyébként az ünnep hangulata nekem a régi. Ny. I-né két gyermekes családanya: A karácsony nekem a legszebb ünnep. Gyermekkorom óta őrzöm magamban az ünnep és az ünnepi készülődés meghitt, varázslatos emlékét. Falun nőttem fel, nagy családban, szüleim vallásosan neveltek. Emlékszem a csillagfényes decemberi hajnalokra, amikor álmosan ugyan, de minden nap mentünk a hajnali misére. A szent estét nagyon vártuk, pedig nem halmoztak el bennünket ajándékokkal. Sötétedéskor jött a Jézuska. A csengőszóra bementünk a szobába, ahol a gyönyörű karácsonyfa állt, égtek a gyertyák, a csillagszórók. Elénekeltük a Mennyből az angyalt, aztán megkaptuk az ajándékokat: egy-egy könyvet, édesanyánk által kötött kesztyűt, sálat, mi is átadtuk a magunk készítette apró ajándékot. És boldogok voltunk. Minden karácsony egy igazi, nagy boldogság volt. Ezt szeretném adni a gyerekeimnek én is. Úgy készülődünk az ünnepre, ahogyan otthon régen szoktunk. Együtt tervezgetjük az étrendet, összeírjuk az ajándéklistát, de a vásárlás már magánügy. Aki megvásárolta, vagy elkészítette az ajándékát, azonnal szépen becsomagolja, a csomagolást is díszíti. A karácsonyfát a férjemmel ketten díszítjük. Mi is látni akarjuk a gyerekek örömtől csillogó szemét, amikor megjön a Jézuska. Úgy érzem, sikerül örömet, boldogságot szereznünk egymásnak, pedig nálunk sem divat a drága ajándék. A gyertyafényes vacsora után hosszas beszélgetések szoktak következni, aztán megyünk az éjféli misére... mint régen. F. D. tizenéves: Mit jelent a karácsony?... finom kajákat... petárdarobbantást... a közelgő Szilvesztert... aztán... ajándékot kapok... ja, és szeretet, boldogság és együtt a család—sorolja, arra már nincs ideje, hogy gondolatait mondatokká fűzze. H.M. 1990. december 23. Q KANIZSA ) 11 A férfi tartotta szavát: megígérte feleségének, akit megtanított magyarra, elhozza magával szülőfalujába. Londonból indultak; hidegkö-vű ódon várakat, az ember bokájára csavarodó nehéz ködöt hagytak maguk mögött: átvágtak Franciaországon; a pazar kastélyok kéményei hidegen meredeztek; nem az éttermekbe fordultak be: többször a meghúzódó csapszékck matróztáncát, a bendzsó síró hangját kívánták. Németországban a fiatalasszony megszólalt: „Á, igen. A söröshordók és a hordóhasúak tája" — mondta, cs vékonyat nevetett hozzá., Az is van itt, dc más is van sörön kívül"— így a férje. Kétágra szakadó vízesésbajusza volt a vendéglősnek; a férfi jókedvűen mondta: „Ezek az európai utak mintha mindenhol a sörözők, útszéli fogadók fele csvarulná-nak"; erre a bajcos nevetve mondta: „Az országutak is szárazak: bebenéznek, hogy úgy mondjam egy pohár sörre. Magukat is idevezette az útjuk. Maguk, uram, amint hallom: angolok, vagy magyarok,vagy angol-magyarok?". ,,B ármelyiket mondhatja. Itt híres sört kapunk?". „Nem híreset — világhírűt; négyszáz éves a gyárunk, uram, nálunk még úgy főzik asört, mint400 évvel ezelőtt; mi, itteni ncpek, keveset iszunk belőle; Ausztrália kapja, aranyert ezt a sört, uram. Tessék a sör; habjába, uram, hegyével bele-állítom ezt a fogpiszkálót: nem dől el; tehát a legeslegjobb". A bajcos elköszöni: „Good by! — Kicsi tu-dum magyarum: Viszont latasra". Átkellek a Dunán; Belty megnézte a folyói: „Nem kék a Duna!". „Hol folyik kék vizű folyó?"—kérdezte Bctty." A világon kevés helyen; azt a helyet nem ismerem" — mondta férje. „A vasfüggöny mögött vagyunk, ugye Dzsordzs; láthatunk rabszolgákat!"—mondtaelgondol-kodva Bctty. „Honnan tudod ezt?". „Olvastam". „Erre, itt nincsenek rabszolgák".—A kis vidéki étteremben a csapos — csakhogy mondjon valamit a vendegeknek — csendesen mondta: „Uram, bővönmegmér-tem, bővön". A csapos mellett állt felesége, aki síró kisfiát segítette fel aföldről; akicsimegboüottakutyá-ban;anyjavigasztalta: „Kücsünküs füjjam..". Meg Dzsordzs is nagyot nézett, s Bctty szavaira ezt mondta: „Csodálkozom ezen a beszéden? Londonban az én nevem George Tameidzsi volt, azaz: Tómegei Gergő vagy Gergely". Ráfordultak ahazavezetőútra. Éjjel tizenegy óra. Gergely a kormányt fogja, Betty kíváncsian nézi az előttük kattogó parasztkocsit; és kinyílik a szeme, felkiált a szája, mert a kocsi hátulsó saroglyájában köt összekötözött ember ül; fejük nyaklik; ásítnak; egyikük felkiált: ...hej de! Ki tanyája ez a nyárfás...? „Rabszolgák! Zsorsz, ott ül két rabszolga; összekötözték őket...!"; „Ezen a hosszú-utcájú falun keresztülmegyünk, és otthon vagyunk"—mondja, közben ámulva nézi a két „rabszolgát". A kocsi befordul az egyik házhoz: az autó követi. A házból kijön a gazda, nevetve fogadja a „rabszolgákat". „Befele, gyerekek, lagziból nem lehet hazaszökni: háromnapon lakodalmunkat végig kell csinálnotok". — És az autósok? „Jó, hogy jönnek; még tart a lakodalom; Vi-dóczky Márton vagyok! „Tómegei Gergő és Betty, a feleségem. Londonból." — Zeng a ház, pedig csak három cigány húzza. Az asztalokon hosszú tálakon főtt, sült húsok, borosüvegek; a tortákon felírás: ...istenvéld édesanyám háza...a vendégekdalolnak, nevetgélnek.— „Magahát Erzsike, Erzsébet, Örzsi-ke, vagy Bözsi... netán, akarom mondani Böske...?" — mondja a háziasszony. — ...fácánlevest hozok, nem hosszú, rövid cérnametélttel; fácánleves a királyok asztalára került...van sült csirke, pecsenye — levágtunk három hízót, mert, ugyi bőven van vendég a lakodalmunkban... borjúhús is van; cn-gcdéllyen vágtunk egyet; ...tessék ebből a házi kenyérből; az öreg Náni néninél az udv aron van kemence, ott süttettem; ...nézze, Bözsike: a kenyér tetejét az aljáig kell nyomni, hogy az visszaugorjon...és a kenyér aljába diót tettem, attól olyam, de olyan ízletes... Behozták a nagy tál ételt, ezzel:.....imhol az magyarok húros eledele; rizskása a zajjá, kó-bász a teteje..." Nevetés; nóta; ének. „Gergő, maga...ha akar, beléphet a menyasszonyi táncba; talán ismeri a szokást; Mennyi pénzt hajítnak a kalapba? Mondjuk...illendő egy ötszázast adni, dc az egyet megszo- rozhatik.....Gergő beszállt. Erzsikét meg már táncoltatják. — Beballagott a plébános: szó nélkül végigment az asztalok mellett, s szó nélkül megkóstolt minden süteményt. „Szótlan, beteg ember; epebajos, mondják, de sokan „rosszmájúnak" is mondják. „Nóta!"—volt a kiáltás; a cigányok rátették a „Túl a Tiszán fehér kendő integet..."; a „széles a víz, nincsen sajka" résznél a vendégsereg a padlót döngette ütemre. — Valaki „megrendelte az „Őrmester úr, levelem jött" nótát. Őrmester úr, levelem jött, hogy a babám nagyon beteg utánam; kaphatnék-e szabadságot, hogy még egyszer meglássam; jól tudom, ha engem meglát, egyszeriben kigyógyul a bajábú, az ellenség meg se tudja, hogy egy baka hibádzik a csatábú..." — „Sok a vendég?"—„Kedveském, itt van az egész rokonság: háromnapra360jut, de ha mondjuk az angol királynő is elfogadná szerény lakodalmunkat és eljönne...nem is tudom...talán fácánlevest, tűzdelt foglyot, tortát meg kocsonyát adnék az asztalra...tudja Bözsike, kocsonyát főz — nagyon nagyon nehéz: ne legyen sós; se sótlan; kristály legyen; remegjen. Az ajtó elé újabb „rabszolgákat hoztak. A menyasszony nem akart táncolni aszomszed falu káplánjával. „Maga ingyen akar menyasszony táncot!". Kocsonyát hozott a háziasszony. Utána tea járja. „Két szakácsnőm főzte ki lagzinkat; négy segédkező asszonyt fogadtam. Egyszer van, jobban mondva egyszer legyen egy életben lakodalom". „Kcdveskéim, aztán máskor is nézzenek be hozzánk onnan Londonból; ugye, messze van? Tisztelem Gergő szüleit, Bözsikéét is — ugye, ők is londoniak?—és hát isten vélek!". — „Most kezdődik a, most kezdődik a tánc.." zengett a nóta; a vendégsereg egymásra borulva dalolt; sokan nekifogtak a táncnak; a cigányok álmos szemmel rángatták a vonót; újabb „rabszolgákat" hoztak; az elhalkuló dalolás fellángolt; éjfél után van; hol van még a reggel nyolc óra, amikor percre végre szakad a háromnapos lakodalomnak? — Erzsike megkérdezte a háziasz-szonyt: „Mit beszél — a másik falu káplánja a menyaszonnyal?" — „Hogyúgy mondjam, „gyóntatja"— volt a nevetős válasz. Autójuk reggel hatkor kifordult az udvarról; a falu kétszer megszegődött utcáján mentek — falujuk felé. Betty elővette kis noteszát, s olvasta az Erzsébet beceneveit: Erzsi, Erzsike, Bözse, Böske, örzse, Örzsi, Orzsike... „Hány beceneve van nálatok az Erzsébetnek?" — „Sok; Nagyon sok" — felelte a férje. Erzsikének végefogyhatatlannak tetszett ez a téli út, aminek csendben, magában, elfojthatatlan jókedvvel örült. „Rabszolgák nem tartanak háromnapos lakodalmat"—gondolta, és száműzte a „rabszolga" szót. f1975) „Ábránd" Farkas Zsuzsa grafikája Morvay Gyula: Téli út |T • KANIZSA Jj 1990. december 21. Egy fény és holdudvara A hír nem igaz! Úgy mondják, akinek ha''álhírét keltik, sokáig fog élni. Ha ez igaz, akkor az a kanizsai kisdiák, akiről elterjedt, hogy csúszkálás közben elesett és oly súlyosan megsérült, hogy meghalt, szép reményekkel nézhet a XXI. század elé. Persze az ügy közel sem vehető könnyen, vannak nagyonis a mának szóló tanulságai. Történt, hogy az első havas napon azegyik iskolaudvarán csúszkáltak a diákok, és az önfeledt játék közben két gyerek összeütközött Voltugyan kisebb riadalom, de mert egyikükön sem látszott az ütközésnek semmiféle nyoma, senki nem foglalkozott tovább a dologgal. Délután aztán az egyik gyerek rosz-szul lett, kórházba kellett szállítani. Az orvosok kisebb agyrázkódást állapítottak meg, s másnap ki is engedték a diákot a kórházból. Ez a rövid idő azonban elég volt ahhoz, hogy lábra kapjon a rémisztő hír, miszerint a gyerek belehalt sérülésébe. Terjedt, dagadt a pletyka, s végül már volt olyan iskola, ahol— mert a gyerekek mindenütt csúszkálnak, havan jég—ki is hirdettek, intő példaként hozták az esetet, ezzel is kényszerítve a diákokat, hogy játék Néhány éve új lakótelepet kezdtek építeni Nagykanizsán, azúgyne-vezett északkeleti városrészben. 1990. végére 800 lakást szerettek volna itt felépíteni, ehhez tervezték a terület alapellátását, többek között egy megközelítően 600 négyzetméter alapterületi! ABC áruház építését is. A VárosiTanács 1986-ban — más vállalkozó nem lévén — a ZÖLDÉRT-telkötött megállapodást oly feltétellel, hogy az építési költségek egyharmadát a tanács állja, visszanem térítendő támogatásként. Abban is megegyeztek, hogy az áruház idén tavasszal üzemelni kezd. (Közben, 1988-ban született egy újabb szerződés, eszerint a tanács nem 30, hanem 50 százalékot Fizet a költségekből.) Az áruház, igaz némi késéssel, elkészült. Ezév augusztusában megvolt a műszaki átadás. A tanács a szerződésnek megfelelően az üzlet építési költségének felét, több mint 10 millió forintot kifizette, de közben tett egy kísérletet arra, hogy az időközben változó szemléletnek közben legyenek elővigyázatosak. A gyerekek aztán otthon mindezt elmondták szüleiknek, a szülők pedig adták tovább a már sokadszor módosított, bonyolított történetet. Később persze kiderült, hogy a történet nem igaz, de mert az ilyen ellenőrizetlen információkkal kiválóan lehet ijesztgetni a gyerekeket, szülőket, ráadásul az érintett iskola híre is csorbulhat, talán az élet más területein is használni kellene azt az alapszabályt, mely bennünket, újság-írókatvégigkíserpályánkon: először ellenőrizni, aztán beszélni. — molnár — Felelőtlenség Bár — molnár — kolléga tapin-tatből elhallgatja mind a baleset színhelyét, mind a rémhír terjesztő iskolanevét, azolvasók tájékoztatása úgy teljes, ha legalább az utóbbit megnevezzük. Nos, a Hevesi iskoláról és annak vezetőjéről, Farkas Zoltánról, illetve „helyetteséről", Lengyák Istvánról van szó. Ők voltak azok, akik minden ellenőrzés nélkül, elrettentő szándékkal adták tudtul a halálhírt. A jó hírnévhez való jogot sértő igazgatói kinyilatkoztatás—kilencszáz gyerek előtt — azontúl, hogy megfelelően, az összeg ellenében részt kérjen az üzletmenetből is. A ZÖLDÉRT ezt, hivatkozva az eredeti szerződésre, elutasította, s az üzletet máig sem nyitotta meg! Sőt! Eladásra vagy bérbevételre szánjaaz ő pénzéből csak felerészben finanszírozott áruházat. Igaz, amikor erre a Polgármesteri Hivatal munkatársai rákérdeztek, felajánlotta, vegye meg az önkormányzat az üzlet másik felét is, és akkor dönthet hasznosításáról. Tény, ha az eredeti tervnek megfelelően üzemeltetné a ZÖLDÉRT az ABC-t, nem sok öröme lenne benne, hiszen a korábban tervezett 800 lakásból csak 200 épült fel ezen a területen, tehát kevés a vásárló. Az üzleti meggondolás tehát érthető, csak az nem, hogy miként gondolta a ZÖLDÉRT egy olyan üzlet értékesítését, melynek építésében csak felerészben vett részt. Arról nem is beszélve, hogy míg a ZÖLDÉRT és a tanács, illetve most már önkormányzat egyezkedik, a környéken lakó kétszáz család kényte- sérti más iskola érdekét, további két problémát is fölvet: Miért úgy tünteti fel a Hevesi iskolát, mintha ott baleset soha nem történt volna? 2. Milyen pedagógia az, amelynek eszköztárában ma is az elrettentés áll az első helyen? — dóró — Mi a fontos? — dóró —úgy véli, a nevesítéssel elkerülhető, hogy újabb találgatások induljanak a városban: melyik iskolákról van szó. Ez is szempont lehet. De nekem, amikor az íráshoz fogtam, nem ez volt a legfontosabb, hanem a jelenség. Tudniillik, hogy lassan már jobban hiszünk a folyosói pletykáknak, fülbe súgott információknak, mint a tényeknek. Tudom, hogy ezek többnyire izgalmasabbak és színesebbek, mint a valóság. Mégis ez utóbbi a fontos. Erról feledkeztek meg az általam megnevezni nem kívánt iskolában, és erról feledkeznek meg mostanában még nagyon sok helyen. Kollégám írásának zárógondolataival, mivel azokról nincsenek megbízható (!), ellenőrzött (!) információim, nem tudok vitatkozni. — molnár — len távolabbra járni vásárolni, miközben naponta fohászkodik az elkészült, de meg nem nyitott üzlet láttán. — molnár — December első felében háromnapos Zala megyei látogatásra érkezett a dort-mundi iparkamara négytagú küldöttsége: Klaus Feuler alelnök, Viktor Gal-las és Peter Zogellmann ügyvezetők, valamint Gabi Becker Kuhlmann főmunkatárs. Az Ipartestületek Zala Megyei Szövetségénél —Zalaegerszegen —kezdődött megbeszélésen a nyáron történt kapcsolatfelvétel után az együttműködés további lehetőségei kerültek napirendre, elsősorban a német fél részéről történt megnyilvánulás formájában. A német partner bővíteni szeretné az eddigi szakmai továbbképző programokat, s élénken érdeklődik a zalai termelő kisiparosok exportlehetőségei iránt. Szó volt a két ipartestület által alapítandó A vizsgálat lezárult. Felejtsük el? Nincs semmiféle szabálytalanság a kanizsai szennyvíztisztítótelep bővítése körül. így foglalható össze annak a vizsgálatsorozatnak, illetve a beruházó és a kivitelező közötti egyeztetésnek a végeredménye, melynek előzménye még november elejére, az első önkormányzati testületi ülésre nyúlik vissza. Ekkor ugyanis Palotás Tibor képviselő időt és energiát nem kímélve tételesen próbálta bizonyítani, hogy a 125 milliós beruházásból sok-sok millió megtakarítható lenne, ha felülvizsgálnák a megkötött szerződést. Felszólalása nyomán a képviselőtestület ad-hoc bizottságot hozott létre az ügy kivizsgálásra. A bizottság a következő testületi ülésen jelentette, hogy a szerződések megkötése körül nem talált semmi visz-szásságot, de továbbra is nyitott maradt a kérdés néhány részköltségét illetően. December 12-én, egy ún. koordinációs értekezleten aztán az is eldőlt, hogy nem lehet kétségbevonni ezeket a tételeket sem. Indokolt tehát megközelítően 2 millió forintért felújítani, bővíteni a meglévő klórozót, és nem rövidíthető a próbaüzem hatról három hónapra. Ugyancsak nincs jogalap a tervezői díjak kétségbevonására sem. Míg mindez kiderült, az értekezleten többször fönnállt annak veszélye, hogy bármelyik pillanatban megszakadhat a tárgyalás a vizsgálatot kezdeményező képviselő— enyhén szólva nem képviselőhöz illő— stílusa miatt, akivel most már bizottság-beli társai sem értettek egyet. Sőt! Volt olyan felvetés, hogy az ügy lezárásaként indokolt lenne a nyilvánosság előtt elégtételt adni a szennyvíztisztító kérdésében közelről érintett Polgármesteri Hivatal Műszaki, illetve Terv osztályának, valamint a kivitelező vállalatnak. Apropó! A kivitelező ígérete szerint a szennyvíztisztítót a tervezett határidőre átadják. gépkölcsönző vállalat létrehozásáról is. A küldöttség Kanizsán meglátogatta a Nagykanizsa és Vidéke Általános Ipartestületet is. —Megbeszéléseink rendkívül hasznosak, előremutatóak voltak. Ezek alapján tovább folytatjuk a három hetes időtartamú dortmundi és müncheni iparos tanfolyam okon való 3-3 fős részvételt. Tárgyaltunk 2-3 napos csoportos szakelőadások tartásáról is, Kanizsán és Dortmundban egyaránt, természetesen a német fél előadóival és tematikája szerint — mondta Szakony Szilárd elnök. A megbeszélések utolsó napján a zalai és német iparosvezetők 199l-re együttműködési tervet írtak alá. (tihanyi) Fantom ABC Kanizsán Dortmundi iparosküldöttség Kanizsán | >><>!). del i rnii.T ;:.!. Q KANIZSA } ■ Szavazat A választás napján bortői áztatott fiatalember tántorog át a Szabadság téren. Ütközik egy idős úrral. — Miért nem vigyáz, részeg disznó — rivalt rá az öreg. —Nem vagyok én részeg disznó, kikérem magamnak! — feleli elcsukló hangon a fiú. — Hát, akkor micsoda? — Hát, én... hukk... egy szavazat vagyok. Hamis túrósrétes Gyors és laktató 25 dkg vagyoni és szociális biztonságból, 1 dkg adócsökkentési javaslatból és 1/2 csomag tulajdonosi reformból, rendes emberi és polgári szabadságot készítünk, melyet vékonyra kinyújtunk. Töltelék: 25 dkg ellenőrzött stabil gazdaság, 5 dkg tudás, szakértelem és megbecsülés, 1 dl igazság a parasztságnak, és 1 szelet állandó piaci érték. Elkészítése: 10 dkg-ot a hatalom mindenkori nyilvánosságából felolvasztunk, evvel az esélyegyenlőséget és a tulajdonosi reformokat megkenjük, az egészet összesodorjuk, majd a kikent hivatalokat és tisztségviselőiket, kizárólag békés eszközökkel leöntjük. (Hogy mivel, az szabadon választható.) Végül az életünket és társadalmunkat átszövő korrupció gyökereivel, közepes tűznél sütjük, sütögetjük. Ez idő alatt a tisztességes megélhetés és a társadalmi igazságosság megpirul, s bár az átalakulás árát az állami javak haszonélvezői nem fizetik meg, az elkészült csemegét máris fogyaszthatjuk. Túróra nincs szükség. Aktuális A minap egy garázdát bekísért a rendőr a kapitányság börtönébe. Reggel jelenti az eseményt a főnökének: — Jelentem, az éjszaka bekísértem Kovács urat, mert garázdálkodott — És most hol van? — Már nincs itt! — Hát hova lett? — Jelentem, nagyon szidalmazta a rendőrséget, hát kidobtam. Mi maradunk... .. .munka nélkül, éhesen korgó gyomorral sötét lakásban és az egykori pléhbögrével kívánunk egymásnak boldog új esztendőt. A választottak, a kiválasztottak (tudjuk, kik!) távoznak, de jó előre gondoltak a jövőre is: befűtöttek az inflációval. Nem, ők nem kommentálják lépéseiket, csak nem értenek egyet a jelenlegi gazdaságpolitikai irányvonallal. (Igaz, Matolcsy úr?) Lehet hogy önmagukkal sem értenek egyet Tudathasadás! Ők mennek, mi maradunk, ha máshol nem, hát az utcán ténfer-günk napestig. Aztán csak kitalálunk valamit... Én viszont azt szeretném tudni, mit talál ki az a két gyermekes családanya, akit a napokban löktek az utcára? Vajon a bársonyszékben tudják-e, ha kint sokan fáznak, akkor tüzet szoktak rakni? A történelemben volt már erre példa. M 0 r b ■ 1 d Úgy látszik, a szellemek sem nyugszanak. Valami a túlvilágon sincs rendben. Talán sokan vannak és nem férnek el. Az még elmegy, hogy az éjszaka leple alatt dorbézolni járnak, s hogy kakas szóra eltűnnek a kripták mélyén, de miért „rugdossák" le a fedlapokat is, nem értem. Mit visznek magukkal, mi lehet az ottani KGST piacon kelendő áru? Lehet,hogy piackutatást végeznek? Emléktárgyakat keresnek? Mivel fizetnek és kinek? Ezek a piti szellemek nem igen válogatósak. Nemcsak gyönyörködnek, de tör-nek-zúznak, amerre járnak. Apám mesélte, hogy egyszer az egyik mámoros szellem beesett a sírgödörbe, és azt üvöltötte, „segítség, fázom, takarjon be valaki." Ezt hallotta a másik. Oda libegett-lebegett, és azt mondta a cimborának: „Mi a francnak rugdosod le magadról a takarót!?" A rendőrség, a harmadik kakasszóután így talált rájuk a kanizsai köztemető feltört kriptáiban 1990 adventjén. Újévi jókívánságok Palotás Tibor városiszenátornakönmegválasztásához—testhezállóbb szerepet. Lehota Jánosnak, az Oktatási és Kulturális Bizottság elnökének — veretes publikációk mellé veretes szónoklatokat. A Városi Tanács egykori tagjainak — örömöt az utódokban. Dr. Kereskai István polgármesternek — rendet végre a testületben. Szabó Imre vállalkozónak — sikeres gulyáspartikat a jövőben is. Dónay Nórának, a VTV vezetőjének—legközelebbi pályázatához szakértő bírálókat. A kanizsai pártoknak — kifizethető bérleti díjat és kisebb telefonszámlákat. Dr. Beleki Józsefnek, a Sörgyár vezérigazgatójának—megértő kilenceket. Tarnóczky Atüla országgyűlési képviselőnek—helyet a függetlenek között. A képviselő-testületnek — minél több zárt ülést. A városi rendőrkapitánynak — ...sírjunk együtt. Dr. Szabó Csabának, a városi kórház igazgató-főorvosának—adakozó magyarokat az öt világrészről. A B atthy ány-gimnázium igazgatójának—egységet apluralista tantestületben. AThury György Kereskedelmi Szakközépiskolának—mégnéhány rendszerváltást megürült pártszékházak reményében. A KANIZSÁ-nak és olvasóinak — az olvasóknak jobb Kanizsát, a Kanizsának több olvasót. ^- ^ 14 _C KANIZSA ^_1990. december l.::Te, Sötétben bujkáló...! I)r. Horváth Balázs belügyminiszter ekkor még bízott abban, hogy a helyi önkormányzatokba is ti u tarOlnek \/nta ! :.( sok. Lenin! Hosszasmagyarországi tartózkodás után szelleme és ideiglenesen hazánkban tartózkodói-sapatai is magunkra hagytak. 3. Az országgyűlési választások MDF Szónoka: Sinkm its Imre (De mire gondol, dr. Kulin?) 4. Csengey Dénes os Hali Ferenc — államiga/gatási felügyelet a la \ont serfőzdék. 5.Egyeneseo Amerikából... Király IJéla. A meghívást u« MDl'' küldte, a képviselő államos helyi; az SZDSZ parlamenti 6. Horn Oyulaev-kulugjír, ma MS/.l''-,.lniiok". Dóró-Szakony Vendégeink, 1990 1990. december 21. KANIZSA 1 Kanizsai politika, 1990 Talpalávaló 1. Akik járták. Az Albatrosz táncegyüttes (s vele mi). Akik húzták a nótát. 2. Volt egyszer e«.v Reformkor. Berta József, Göndör István, dr. Karvalits Ferenc, dr. Vastagi] Pál, S/ahó József, dr. Vári I.HS/IÓ. tki .1 kakukktojás?I 3. Az alternatívok, A hölgyek után Solti Károly—SZDSZ, dr. Balogh Ferenc—KDNP, Kovács Noémi — Fidesz, dr. Gáspár lerenc — \ !\!anioc/.k> Attila — Ml)l , Siklósi János — ÍKgP. (Na. ki maradt talpon?) 4—5. Szűzbeszédek, ó! A volt Országgyűlési képviselő l''ollar József meg az új, Tarnóczky Attila (avagy a/, igazság arcai). 6. Hatalomátvétel előtt. Zsoldos Ferenc tanacselnok ts utódja, rlr. Kereskai István polgármester. 7. Zenekan állás, helyben. K/t ntúl úgv hívják: Kepv íselő-testúlet. {Megbízólevél átadás 1990. október 18-án). Dóró—Szakony Melegedő vagy iskola? A felnőttoktatás kérdőjelei A közéleti tevékenység munkahelyhez kapcsolódó lehetősége volt évtizedeken keresztül a dolgozók általános iskolája. Nagykanizsán a Petőfi, a Zrínyi, a Tanácsköztársaság téri és a Hunyadi általános iskola hosszú ideig vett részt a felnőttoktatásban. Később bekapcsolódott a Péterffy általános iskola. — Közismert azonban, hogy a munkaviszonyban állók oktatásának nagy hulláma levonult, sorban bezárultak az iskola kapuk. Megszűnt a Péterffy iskolában a Kö-gáz dolgozói részére működtetett általános iskola, s utolsónak a Hunyadi iskola Tungsramba kihelyezett tagozata is. Itt 1988-ban adtak utoljára bizonyítványt a 8-ik osztály elvégzéséről. Talán nincs „utánpótlás"? Van, sajnos! Nem fogy el azoknak a száma, akik tankötelezettségüket a törvényben előírt 16 éves életkorig nem teljesítik, vagy e korhatár alatt vannak, de az általános iskolából,.kihullottak". Csavarogtak, renitenskedtek, osztálytársaikra rossz hatással voltak. Rendszerint hátrányos helyzetűek. Előfordult, ritkán, hogy a gyerekek testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédhibájuk fogyatékossága miatt nem végzik el az általános iskola 8. osztályát. Nagykanizsán jelenleg már csak a Zrínyi Miklós Általános Iskolában működik alapfokú felnőtt oktatás. 1946 óta folyamatosan végzik ezt az egyáltalán nem hálás munkát az itt dolgozó pedagógusok, de az utóbbi években igencsak megkeseredett a szájuk íze. A mai dolgozók iskolájának szinte már semmi köze sincs ahhoz az oktatási formához, amelyet azért hoztak létre, hogy az önhibájukon kívül iskolázatlan felnőttek munka mellett befejezhessék tanulmányaikat, esetleg szakképesítést nyerjenek vagy felsőbb iskolatípusba lépjenek. A Zrínyiben a nappali iskola bázisán és felügyelete alatt működő felsőoktatás hallgatólagosan afféle „központi" dolgozók iskolájává nőtte ki magát Hallgatólagosan, hiszen erre sem megbízást, sem megfelelő technikai bázist nem kaptak a nevelők. így aztán a jelenleg is négy-öt tagozattal működőiskolába a vá-# ros minden munkahelyéről, lakóterületéről, de a városkörnyékről is járnak hallgatók. Az idei tanévben az alapismereti előkészítőben 5 fő, az 5—6. osztályban 25, a 7-ikben 51, a 8-ikban pedig 27 fő tanuló. Mivel már a 80-as évek derekán látszott, hogy ez a dolgozók iskolája nem ugyanaz a dolgozók iskolája, mint hajdan, hogy nem komoly, tanulni vágyó munkásemberek, hanem hátrányos helyzetű fiatalok gyülekezőhelye, 1985-ben kérte az iskola, hogy a munkajellegénél fogva legyen ez az iskolatípus megkü- lönböztetett munkahely. A Városi Tanács a kérést nem teljesítette. Jelenleg a hallgatók 80 százaléka 16 év körüli, a zöme vidéki, 75—80 százalék cigány. A heti két alkalommal szervezett oktatás tanterme számukra melegedő hely is, a társas élet színtere, hiszen aló órai kezdés előtt már jóval korábban ott vannak, hangoskodnak, telefüstölik a folyosót, kisebb-nagyobb kárt okoznak, óhatatlan, hogy találkoznak a délutáni foglalkozások valamelyikére összegyűlt 14 éven aluli gyerekekkel. így tehát érthető a vélemény: ez a közoktatási vállalkozás egy általános iskola profiljába már nem illeszthető. Márcsak azért sem, mert nemcsak oktatási, hanem közművelődési, ifjúságvédelmi és munkaerőgazdálkodási vonzatai is vannak az ilyen iskola működtetésének. A fiatalok nagyobb része ugyanis nem dolgozik. Hányódik a családban, a világban, ahogy hányódott egykor az általános iskolában is. Ezért került ide. Mi hát a megoldás? Nagykanizsán is — mint már annyi más városban — van rá példa: önálló dolgozók iskoláját kell szervezni. Semmiképpen nem valamelyik általános iskola épületében, hanem az Ifjúsági Házban vagy más közintézményben. Indokolt a kis létszámú osztályok szervezése, külön ifjúsági és külön felnőtt kategóriában. Az oktatási törvény lehetőséget ad arra is, hogy itt a dolgozók általános iskolai oktatását szakképzéssel együtt szervezze a város. Elsősorban az ifjúsági osztályokban a közismereti tárgyak oktatóin kívül feltétlenül bekapcsolandó a pszichológus, a gyermekgyógyász, a nőgy ógász, a népművelő, az ifjúságvédelmi megbízott és a munkaerőgazdálkodással foglalkozó szakember. Elképzelhető az egyházak és a kisiparosok közreműködése is. A nevelőtestület egyébként nyugdíjas pedagógusokból szerveződhetne, de számítani kellene az esetlegesen munkanélkülivé váló pedagógusokra is. Preventív lépés lenne ez, megelőzés, hiszen a dolgozók iskolája ifjúsági osztályai által „begyűjtött", elvadult fiatalok nem kerülnének az utcára. Nemcsak a 8. osztály elvégzéséről szóló bizonyítványt, esetleg valamilyen szakképesítést is szerezhetnének. Az önkormányzati testület nem várhatnyárig! Legkésőbb tavasszal határoznia kell az önálló dolgozók iskolája megszervezésének ügyében. Azért is, mert a fenntartás, továbbfejlesztés és a korszerűsítés alapvető művelődéspolitikai és társadalmi feladat. Ez utóbbi pedig mindent meghatároz! Büki Pálné A Deák térre, mindenki kará-csonyfájáhozmegér-kezett a Mikulás. A kicsinyek örültek az ajándékoknak és a műsornak; a felnőt* tek azonban még nem kaptak semmit sem. Januárban aztán...! De ez marad* jon a Télapó titka. (Fotó: Szakony Attila) Koncz Gábor a HSMK színpadán Nicsak, a magányos cowboy! —villant át az agyamon, amikor megláttam az öltöző folyosóján. Egyedül érkezett. Fekete bőmadrágban, derékban szorosan összefűzött, bokáig érő, bő, felhajtott gallérú, nyersszínű kabátban, széles karimájú fekete kalapban, mintha éppen egy Westemfilmből lépett volna ki. Az arcát először nem is láttam, előreszegett fejjel jött. Lassan, megfontoltan kandikált ki a kalap alól, hallgatott egy sort, és azt mondta: — Fáradt vagyok. Több órát vezettem, és még ma Keszthelyre is megyek... Na, ebből nem nagyon lesz beszélgetés — gondoltam, de mégis jutott néhány perc az előadás előtt. Koncz Gábor először arról beszélt, mikor és miért határozta el, hogy színész lesz. — Hiú ember voltam, az vagyok ma is, soha nem tagadtam—mondja.—Korán elterveztem, hogy nem fogok a Mátészalka közeli kis falumban maradni, nem leszek traktoros, vagy ilyesmi. Többre vágytam. Középiskolás koromban még sportoló akartam lenni, nagyon vonzott a sport. De mégsem sportoló lettem, mert tizenhét éves voltam, amikor az iskola igazgatója megbízott egy Kisfaludy színdarab főszerepével. Az előadást látta Kazimir Károly, Szirtes Ádám, Zolnay Zsuzsa, akik akkoriban Miskolcon dolgoztak, és mindannyian biztattak, hogy jelentkezzem a Színművészeti Főiskolára. Attól a perctől kezdve csak színész akartam lenni, s természetesen jelentkeztem a főiskolára. Felvettek, Ádám Ottó osztályába kerültem, aki később több évig az igazgatóm is volt. —Egy időben rengeteg mozifilmben, tévéfilmben játszott. Volt közöttük kedvenc? — Nagyon szerettem a Fábry — filmeket A Magyarok, a Fábián Bálint találkozása Istennel, a színházi előadások közül pedig a Kakukkfészek jelentett számomra sokat Tudja, egy színész eljátszik százötven filmet, ötszáz színházi előadást azért, hogy eljusson ahhoz a három-négy szerephez, ami fontos a számára, és amire az emberek emlékezni fognak. Érdekes, hogy nem mindig találkozik a közönség igénye és az általunk szeretett szerep. A nézők ma is a Dunai hajóst és az ehhez hasonló filmjeimet emlegetik, amelyekhez bátor, erős, kemény, vagány hőst játszottam. — Ezeknek az alakításoknak a sikeréhez hozzásegítette, hogy rendszeresen, kitartóan sportolt és sportol ma is. Köztudott, hogy kiválóan lovagol, hosszú éveken át lovakat is tartott, szereti a vízisportokat... Mostanában azonban kevesebb filmben látjuk. Mi az oka? —Csak olyan szerepeket vállalok el, amelyek tetszenek. Az utóbbi időben rengeteg dokumentumfilm készül — nem az én műfajom. Aztán a filmgyártás körül is nagy gondok vannak, erősen pesszimista a hangulat. Nincs pénz, a filmgyárat el akarják adni, szóval nehéz ott az élet. Én a színházban is a hagyományos, közérthető színházat szeretem. Nekem tizenöt évig volt Várkonyi Zoltán az igazgatóm, majd több évig Ádám Ottó, az ő nyelvükön nőttem fel, az ő nyelvüket beszélem. Ami nem ilyen, azt nem vállalom. Csak jó közérzettel, jó hangulatban tudok játszani. — Minek örült az utóbbi időben? — A rendezéseimnek. A Madách-ban, ahol játszom, több darabot rendeztem, mindegyik nagy örömet jelentett. Másik örömöm a lányaim. A nagyobbik főiskolás, külkereskedőnek készül. Szerettem volna, ha színész lesz, de nem akarta. Saját erejéből került be a főiskolára, igen magas pontszámmal. Céltudatos lány. őt alig neveltem. Nagyon fiatal voltam én is, amikor kicsi volt... csak úgy nőtt, magától. De a pici lányt! Azt most nagyon élvezem —mosolyodik el. A beszélgetésre szánt néhány perc elröppent, Koncz Gábort várta a közönsége. Műsorában Tompa Mihály, Benjámin László, Arany János, Sipos Tamás, Soós Zoltán, Bárányi Ferenc, Veres Péter írásaiból válogatott. Elmondott egy részletet most készülő könyvéből, amely kollégái színészi és privát életéről, és közös élményeikről szól. Az egyéniségéhez illő, igényes válogatást szívesebben hallgattuk volna, ha nem kellett volna f olyton azt érezni, hogy siet. A gyors tempó miatt hangulatilag nehéz volt követni, szusszanyásnyi időt sem hagyott a váltásra—igaz, magának sem. Ráadásként azért elmondta Arany János A walesi bárdok című balladáját, aztán rohant tovább... Keszthelyre. H. M. 1990. december 21. Q KANIZSA 17 Számos hasznosítható javaslat Phralipe - HSMK „szócsata" a városi kulturális fórumon Nagykanizsa kulturális életének áttekintése, a tennivalók számbavétele, a szakemberek és az érdeklődő városlakók véleményének megismerése céljából a Polgármesteri Hivatal Működésügyi Osztálya. December 11-én délután közel 100 főnyi szakember és érdeklődő állampolgár gyűlt össze a HSMK kamaratermében. Lehota János, a nemrég megválasztott oktatási és kulturális bizottság elnöke — a bizottság jelenlévő tagjainak bemutatása után — hangoztatta, hogy a fórum alapul szolgálhat a kulturális értékek számbavételére, s a művelődésügy arculatának formálásához ötleteket, javaslatokat kért a jelenlévőktől. Czupi Gyula, a Városi Könyvtár munkatársa, javasoltaafórum rendszeressé tételét, de nem általános formában, hanem egy-egy témakör mélyreható megtárgyalásával. Horváth Gábor, az Apolló Filmcentrum Mindenki adózik, ön (Önök) is. Bizonyára ön is akarja, hogy a Kanizsán, Zalában megtermelt forintokból minél több fillér helyben maradhasson és helyi célokat szolgáljon. Ennek egy ik módja, ha ön helyi érdekű alapítványt támogat. így a támogatásra szánt ösz-szeg központilag nem vonható el, s az ön (Önök) adóalapjátcsökken-ti. Anagykanizsai Könyvtárpártoló Alapítvány célja a könyvtári szolgáltatások segítése. Ha nincs kenyér, tej, azonnal megérezzük. Mindannyian érezzük —bár nem közvetlenül—a jó és nagyszámú telefonhiányát is. A könyvtár, a jó könyvtár hiánya nem érzékelhető olyan közvetlenül, mint az előzőek. Akönyvtárolyas- vezetője a bizottság összetételét kifogásolta. Szerinte abban helye lenne óvónőnek, népművelőnek és képzőművésznek is. Javasolta, hogy a bizottság mellett hozzanak létre szakbizottságokat. Pék Pál, a Kani-zsa-újság felelős szerkesztője felvetette, hogy a fórum elsőnek a közművelődési intézmények helyzetét tárgy aljameg, mert a kultúra közvetítés — az anyagi lehetőségek szűkössége miatt — elsőrendű feladat. Papp Ferenc, aHSMK igazgatója azt hangsúlyozta, hogy valamennyi intézménynek át kell gondolni a megyei jogú városi címmel járó kötelezettségeket, feladatokat, amelyek a városkörnyéki településekről való gondoskodást is jelentik. Máris figyelmeztető ugyanis, hogy néhány községi önkormányzat felmondott akul túrigazgatónak! Megjegyezte, hogy bár a művelődési intézmények állami pénztámogatása az utóbbi 6-7 évben stagnál, a ma fog hiánybetegségben szenvedni, mert az itt élők tanulása, informálódása fog lehetetlenné válni. E „betegség" tüneteit csak akkor érzé-keljükmajd, amikor már pótolhatatlanok lesznek a hiányok. Az Alapítvány—érzékelveezt a gondot — szeretné ébren tartani a város közönségének figyelmét a könyvtár ügyében. Az anyagi támogatásra az a nyílt alapítványi forma művészeti együtteseket sikerült „talpon" tartani, sőt számukat növelni. Javasolta, hogy a bizottság mellett közművelődési és képzőművészed tanács is alakuljon és működjön. Érdekes volt Csizmadia Ferenc nyugdíjas tanár felszólalása, aki szerint a Kanizsa hetilapot egy év alatt napilappá kell fejleszteni. Kérte a könyvtár sürgős áttelepítését az alsóvárosi templom rendházából, s javasolta az egykori v árosi Irodalmi és Művészeti Kör újjászervezését. Lengyák István tanár azt hangoztatta, hogy a rendszerváltás kedvezőtlenül hatott a gyermekseregre: a megszűnt Úttörőszövetségneknincs utóda, s a keletkezett űrt hitoktatással, könyvtárlátogatással, az ifjúsági és művelődési házakban szervezett programokkal, a zenei közművelődés fejlesztésével, amatőr művészeti mozgalmakkal, olvasóversmondó klubokkal, sport- és turisztikai csoportokkal kellene pótolni. Nagy János, az Ifjúsági Ház igazgatója keserűen állapította meg, hogy az intézmény építményeinek állaga erősen megromlott, s ahhoz, hogy a Ház funkcióját teljesíthesse, sürgős tennivalókra van szükség. Nívós nyári programok szervezéséhezjavasolta a Ház udvarán egy 8x6 méteres szabadtéri színpad létesítését. Rajnai Miklós, a Rotary Kft. menedzsere többek között a helyi pénzforrások felkutatására, a városi haviműsorfüzetszínvonalának javítására és egy városi nyomda létesítésére tett javaslatot. A békés mederben csordogáló eszmecserét kellemetlen incidens zavarta meg. Orsós Ferenc, a Phralipe Független Cigányszervezet vezetője kérte, hogy a v áros alakítsa igazi otthonukká a Somogyi Béla út 43 sz. alatti épület helyiségeit, s ez alapja lehet a saját kultúráiét kibon- A kezdetekkor fő célunk az Alapítvány alaptőkéjének a növelése. Aztán e tőkével a lehető legnagyobb hozadék elérése, mert főként ez a hozadék fordítható a konkrét támogatásra. Az anyagi támogatás tehát létszükséglet, ezért mindenkit támogatásra hívunk fel! (Számlaszámunk: MHB 493-10812 Könyvtárpártoló Alapítvány takoztatásának. Bírálta a HSMK népművelőinek diszkriminatív munkáját. Erre reagált élesen Papp Ferenc a HSMK igazgatója, aki megvédtemunkatársaitésvisszauta-sította a méltatlan kritikát, alátámasztva azzal, hogy — az Orsós Ferenc nélkül — nemrég alakult cigányklubnak máris helyet adtak a HSMK-ban. A kedélyek lecsillapodásaután az oktatási és kulturális bizottság tagjai emelkedtek szólásra: Cseke Zoltán azt hangsúlyozta, hogy nem szabad a kishitűség hibájába esni, s akarni, tenni, vállalkozni kell. Sürgősen kulturális stratégiai tervet kell készíteni, amelyet a szakbizottságoknak kell felkarolni és gondozni. Palotás Tibor szerint „szegények lehetünk, deművelctle-nek nem". A bizottság feladata lesz a rangsorolás, amelyhez az anyagi feltételeket meg kell teremteni. Kérte, hogy a szakemberek írásban adják le javaslataikat, elképzeléseiket a Polgármesteri Hivatalnak. Dr. Kotnyek István álláspontja: reális helyzetértékelésből kell a célokat kitűzni. A legfontosabbak: a bizottság kibővítése, az intézmények előtt álló célok rögzítése, a gazdasági alapok megteremtése, belföldi é» külföldi szponzorok felkutatása. Mayer Ferenc véleménye szerint a bizottság csak a szakemberekre támaszkodva alakíthatja ki működési mechanizmusát. A zárszó Lehota János bizottsági elnöké volt, aki Vörösmarty Mihályt („Olyan magasra tenni, mint lehet"), és József Attilát („Én dolgozni akarok") idézte, majd kérte a megfogyatkozott hallgatóságot, hogy legyenek bizalommal a képviselőtestület és a bizottság iránt, segítséget nyújtva nem könnyű feladatainak sikeres megoldásához. Tihanyi István Nagykanizsa. Akinek önálló számlaszáma van, az átutalással, mások vagy helyben a könyvtárban, vagy ázott kért befizetési postautalványon fizethetik be támogatásukat az alapítvány javára.) Tudjuk persze azt, hogy az Alapítvány csak segíthet, mert könyvtárat egyedül a „köz", az önkormányzat tarthat fenn. Az Alapítvány célja ebben a tekintetben az, hogy közelállóként, de mégis kívülállóként a könyvtár gondjainak a közvetítője, anyagi tehetősségétől függően a könyvtár terveinek bátorítója, segítője legyen. KÖNYVPÁRTOLÓ ALAPÍTVÁNY ___y Népművelők, művészek és érdeklődők a fórumon. (Szakony Attila felvétele) ADÓ-adomány mi, mint a vitamin, csak a skorbut-banszenvedődöbbenráaC-vitamin hiányára. Ha a korral nem tart lépést akönyvtár, akkorvárosunktársadal- a legjobb, amelyet választottunk, mert bárki bármikor csatlakozhat hozzá; s mert közcélú a támogatás, leírható a támogatók adóalapjából. 18 Q KANIZSA Jf 1990. december 21. Egy kellemes este Nagyon fáradtan ültem be a HSMK színháztermébe, hogy végignézzem az egerszcgi Hevesi-színház Liliomfi c. előadását. Azt nem mondhatom, hogy kipihenten távoztam, hiszen három óra nem elegendő a szellemi fáradtság eltüntetésére, de jó érzéssel mentem haza. Igazi kikapcsolódást jelentett az este, le tudoLt kötni, kellemet árasztott. Azthiszem, kevesen tudják, hogy Szigligeti száznál több darabot írt, köztük sok tragédiát. Nevét a Liliomfi című vígjátéka tette halhatatlanná. Jól megírt játék ez, a címszereplőn kívül is sok kidolgozott szerepet kínál a színészeknek. Először a szabadságharc évében, 1849-ben mutatták be, de ma is friss és szórakoztató. Rossa László zenéjével újszerűen hatott. Makk Károly filmfcldolgozását sokan ismerhetik Darvas Ivánnal, Pécsi SándoiTal, Balázs Samuval, Krencsey Marianneval, Dajka Margittal. Nem tudnám megmondani, hányszor láttam, és minden felújításakor kitűnően szórakoztam. Megvallom, nem sokat vártam az egerszegi bemutatótól, mert számomra hiányoznak azok a színész-arcok, amelyek egy ilyen darabot színvonalas szórakozássá emelhetik. Lehetséges, hogy előítéletem miatt éreztem egyre jobban magam az előadás során. Átütőerővel komédiáztak a fiatal színészek, és olyan „csapatmunkát" produkáltak, amilyet eddig csak a kaposváriaknál csodálhattunk meg. Kiemelem a rendező, Vándorfi László tudatos munkáját. Következetesen hajtotta végre elképzelését, a népszínmű idézőjeles, paródia-szerűmegjclenítcsét, mindhangban, mind mozgásban. Feltétlen erénye a rendezésnek, hogy a gyors ritmust, a sok mozgást pontosan munkálta ki, nem adott helyet az esetlegességnek, az improvizálásnak, a, Jatyizásnak". A mozgáskoreográfia helyenként bravúros volt. Nem először mutatta meg a Hevesi Sándor Színház, hogy művészei a könnyű vígjáték előadásához értenek. A bohózati elemek felhasználásában sohasem lépték át az ízlés határait, a kollektív játék önfeledt, de fegyelmezett öröme pedig nagyobb értek és élmény, mint az ismert színészek eseüegesen lé-leknélküli játéka. Örülök, hogy a szépszámú kanizsai közönség ezúttal is jól szórakozott, s hogy tovább nő bizalma a zalaegerszegi színház előadásai i-ránt. Lehota János Olvasta...? Kosztolányi Dezső Nyelv és lélek Filmjegyzet Ghost — Szellem 1971 -ben jelentek meg először gyűj teményes formában Kosztolányi Dezső nyelvészeti és esztétikai-irodalmi tárgyú írásai. A költő egykor maga is gondolt publicisztikája e részének könyvvé formálására, ezért külön irattömbbe rendezte — téma szerint — cikkeit, és javítgatta, ellátta megjegyzésekkel a szövegeket. Az így előrendezett anyagot Illyés Gyula jelentette meg részleteiben a 40-es évek elején. A második kiadás lényegesen kibővült, főleg a hírlapok anyagával, illetve a kéziratos hagyatékkal. A kötet témák szerint—pl. a nyelvről, művészetről, írásról és olvasásról, fordításról stb. — hat gondolati egységre tagolódik. Néhány gondolattal bővült a nyelvkultúránkkal kapcsolatos fejezet; főleg olyan értelmezésekkel, amelyeket cenzurális okokból a korábbi szerkesztés még nem vehetett fel közlésre. A Csonka magyar nyelv c. írás például kimondja, hogy „Nyelvünk az egyetlen élő valóság, melyet még az ország földaraboló! sem vehetnek el"; ápolása-fejlesztése tehát a nyelvművelés szempontjain is túlmutatóan fontos, sajátos nemzeti feladata. Több mint húsz írással közöl többet az írásról és az olvasásról ciklus. A Heti levelekben pl. az irodalom szellemi nyitását sürgeti a művelt nyugat felé; Orosz írókról meditáló sorai a múlt századi klasszikus irodalom örökségét féltik a friss keletű sematizmustól, modorosságtól. Érdekes irodalomtörténeti újdonságokat közöl az író és társadalom. Itt olvashatjuk Kosztolányinak — eddig csak kéziratban hozzáférhető — PEN Klub elnöki székfoglalóját, valamint pub-licisztikus levelét Tamási Áronhoz. Ebben a levélben nyíltan Karinthy Frigyes művészete mellett teszi le szavazatát abban a népi-urbánus vitában, amelyben Tamási megkérdőjelezte Karinthy magyar Írói mivoltát. A kötet valamennyi írása lelkes, olykor vitatkozó önvallomás. Költőien munkált sorai tudományos felkészültséggel közvetítenek művész és közönsége között, választ keresve és adva a két világháború közötti Magyarország nem egy irodalmi — társadalmi problémájára Is. A cikkek 1905 és 1936 között jelentek meg különböző sajtóorgánumokban, egységes, bővített újrakiadásuk az életmű egyik legmaradandóbb részét teszi ismét hozzáférhetővé. (Új Könyvek) ±--4 Teljesen friss (1990-ben készült) film a Ghost, amelyet Jerry Zuckcmek úgy sikerült elkészítcni-e, mint egyjobbéltercmben a vegyes ízelítőt. Mindenből kapunk egy falásnyit, de semmiből sem annyit, hogy jóllakjunk vele. Molly és Sam idilli boldogságban élnek együtt. Egy színházi előadás után hazafelé tartva azonban Sam gyilkosság áldozatává válik és megdöbbenéssel veszi észre, hogy lelke — másoknak láthatatlanul ugyan, de — továbbra is a szerelme közelében marad. Mindent elkövet, hogy felhívj a magára a figyelmet, de ezt csak egy szélhámos médium segítségével tudjamegoldani. Kísértései közepette rájön, hogy legjobb barátja a saját — közvetett—gyilkosa, és hogy barátnője is halálos veszélyben él. Végül persze abűnö-sök bűnhődnek, a jók üdvözülnek... Kellett némi bátorság ahhoz, hogy a mennyország és a pokol ember által elképzelt világába elkalauzolja nézőit a rendező, hiszen a vallással kapcsolatban hozható alkotásokat nem mindig nézi jó szemmel az egyház. A Samet alakító Patrick Swayze játéka némelykor emlékeztet a Dir-ty Dancingre. Bár ott nem kellett „szellemeskednie", azért élve vagy hazajáróként is nagyon dühbe tud gurulni! A bájos Mollyként megismert Demi Moore ritka vendége a hazai moziknak. (A pletykák szerint még egy harmonikus házasságban élő szellemnek is képes elcsavarni a fejét.) A Spielberg-felfedezett Whoopi Goldberg érdeme, hogy a második órában fergeteges vígjátékban lehet részünk. Á szépségével nem, de a tehetségével annál inkább tündöklő Goldberg kisasszony (becsületes nevén Caryn Johnson) igazán ért ahhoz, hogy szélhámosként hogyan társalogjon egy szellemmel. (És hogy meglepődik, amikor valóban sor kerül erre!) Nem is tudom igazán eldönteni, hogy melyik kategóriába sorolható ez a film, mert a romantikus szerel-mesfilmck jelenetet a krimibe illő fordulatok és a falrengető vígjátékok elemeit sikerült kitűnően összevegyíteni. Megérdemli az év filmje címet! Megeszem a kalapom, ha nem lesz Ghost II.! Addig is szellemes ünnepeket kíván: (Lendvai) Bélapó Az egykori népiskolák és általános iskolák megmentett eszközeiről iskolatörténeti kiállítás nyílt az Ifjúsági Házban. December hónapban fogadja az érdeklődőket (Futó: Szakony Attila) A vén cigány „Nincs cigány a faluban. Nem szereti senki itt anótát..." Az utolsó hiteles tanú is elment, a, száraz fát" örökre lerakta, a vén cigány — ez a hír járta. Még a nyáron találkoztunk. Nagyon öreg volt már, csak az ujjai voltak fiatalok. Úgy éreztem, mintha lélekben messze szállna, mintha száraz fájának minden húrján a régi szép időket siratná. Van úgy az ember néha, hogy elkalandozik a lelke, s maga sem tudja, hova viszi annyiféle muzsikaszó. Vannak, akik sarokházat vettek, gazdagok lettek és nem mulattak át éjszakákat, nem volt nótájuk, csak a gazdag szegénységük. Nem, ezekre az emberekre nem emlékszik senki. Nem hívtak cigányt, ha örömük, bánatuk volt, minden fillért élére raktak, a cigány vonójába nem húztak semmit. Csak néhányan maradtak itt, akiknek a füstös kocsma, a száraz fa többet jelentett a cifra gazdagságnál. Ezen a nyári estén is ott ült a sarokban. Nem ismertem meg, pedig... Igaz, abandasem voltarégi, mint ahogy a társaság sem, amellyel leültünk egy asztalhoz. Még a csaposnak odaszóltam, megszólalt a hegedd, egyszál magában: „Édes anyám, édes anyám, miért hull a könnye? Miért pereg a világnak legszebb drága gyöngye?..." Nem, ez nem lehet igaz! — Honnét Ismeri ezt a nótát? — vetem oda a kérdést. —Magától! —ésintabandának. Ők már a helyükön vannak, csak bennem nem áll össze a kép. Egy cigányt ismertem, aki igazán ismerte a dallamot, a Marcit. A Nyizge is ismerte, de valahogy másképp játszotta. Még ezen gondolkodom, újabb nótát keres a hegedő húrjain: „Hófehér virágszál pa-tyolatos ágyon. Pihenő két szemén szendereg az álom..." Megvárom a nóta végét, aztán odamegyek hozzá. — Szóval honnan ismer? — Mért, maga nem ismer meg? — szegezi nekem a kérdést. Ej, de sokat húztam..! De megváltozott a világ! — Üljünk le egy jó pohár bor mellé — indítványozom — beszélgessünk! A régi múltban kalandozva így meséli élete történetét a VÉN CIGÁNY. Az egyszerű szavakban benne van a magyar cigány sorsa. — Megváltozott minden. A cigányt már nem becsülik, pedig a háborúban a katonák, a tiszt urak hányszor mondták: „Gyere ide, Marci, neked nem kell kotta a hegedűhöz." Igaz, puskát nem fogtam, de a száraz fát éjjel-nappal. Jól ment a sorunk. — Egyáltalán ismeri a kottát? — Nem! Minek az, azért van a cigánynak füle, ha egy kicsit retkes is, a nótát azt meghallja. Még a háború előtt az uraságoknak játszottam. Mindegyiknek megvolt amaga bolondériája. Azok tudtak csak igazán mulatni! Más világ volt akkoriban —- sóhajt. — Akkoriban meg lehetett élni, mert adtak az urak, és nem csak inni, enni, de a vonóba is jutott. Aztán hol vannak most azok a finom helyek, ahol szeretik és megbecsülik a cigányt? Most nem nótáznak, csak lármáznak, egyik a másikat kiabálja túl, és olyan hamisan énekelnek, hogy a macskák is kipusztulnak a környékről. — Lehetséges, hogy az emberek elfelejtették a magyar nótát — Nem felejtették el, meg sem tanulták. A magyar nótát nem értik, csak a divatos kell, a modern. — Szerenádra mikor hívták utoljára? —Talán az. ötvenes évek elején. Emlékszem, gyertya helyett víz zúdult az ablakból. Aztán egy év múlva csak meggyulladt az a gyertya. Több, mint ötszáz fő volt abban a lakodalomban. Szombaton kezdtünk bazseválni, és kedd hajnalban fejeztük be. Az volt az igazi aratás. Minden vendéget elkísértünk a kapuig, amikor hazament. Bennünket meg a gazda vitt haza hintóval, s egész úton a fülébe húztam. Új társaság jön a terembe. Enyhén kapatosak. —Na, te fattyú — szól a cigány- nak a leghangosabb —, nem megmondtam neked, ha én bejövök, tust húzzál, és nem dumálsz mindenkivel. Az öreg kényszeredett mosoly-lyal fogja a hegedűjét, tust húz, és. rákezd egy nótára. — Ácsi! — Mit nyekeregsz te össze-vissza? Azt cincogd el, hogy .....nem loptam én életemben..." Egy százast húz a vonóba, és térdre kényszeríti a vén cigányt. Ő csak húzza, húzza, de ha fel akar állni ráüvöltenek. Istenem, hová süllyed az ember néhány forintért — gondolom. Órákkal később így folytatjuk: — Látja, így aláznak — szól keserűen—pedig valamikor kastélyokban, uraságnak játszottam és négy rajkót felneveltem evvel itt, ni —mutat akopott hegedűre.—Ugye most hallotta, csak üvölteni tudnak. Háládan népség ez, nem tiszteli a muzsikát. —A gyerekek között van folytatója? —Tudnak játszani, de egyik sem folytatta a szakmát. Igaz, mit is láthattak volna, amikor az apjuk is a téglagyárban kötött ki a háború után. Ott kapartam össze a nyugdíjamat. Kemény munka volt, a kezem megkérgesedett, az ujjaim mintha ólomból lettek volna. Nem is hívtak sehova. Jött a modem zene, bennünket élve eltemettek, most csak megtűrt vendégek vagyunk. Áldott jó lelke van ennek a kocsmárosnak. „Záróra" — kiált a csapos. A muzsikál összepakolják, hát szépen sorban lerakják a cimbalomra. Egyvalaki nem, aMarci. Arongyok-ba tekert hegedűt a hóna alá fogja, és csoszogó léptekkel indul. Néhány napja örökre elment. Kopott hegedűjén az unoka búcsúzott a vén cigánytól. De az öreg nótáját nem tudja senki. Cserny József -... Neked nem kell fény a muzsikához. ÜK c KANIZSA 3 1990. dcccmbcr 21 I Karay Lajos: Lázár feltámadása Sziget volt. Egy sziget. Köd jött, a szél se fújt. Félálom. Semmi láz. Homok takarta testem. Akár egy naptalan, nagyarányú égitesten, súllyá sürült a csend. Áldottam ezt a súlyt. S hang kélt negyednapon, villámló és erős. S mint vízalatti táj arcát torzítja tört fény, furán és értetlenül (mert csúffá lőn a Törvény) virágzanak felém halványan ismerős látványok szirmai. Márták és Máriák, fehérek, ámulók, leplükön nap süt át, száll szappanillatuk, s rettegnek, mint a poklost, szép testem istenujj által hótiszta bár; — nemrég úgy voltam itt, gazdátlan meghívott most, s magányos, mint a part, mely szürkén visszavár. JÉGVIRÁGOK Takács László: A Húsvét-ok ürügyén Alighanem összeállt a kép. A sok jövés-menés koravénséget hozott. Pontosan a világparaván osztórúdjával szemben. Vajmi kevés bennem a húsvétiság. Végigizgulom az előtér szeretetalakzatait. És a háttér hányavetiségét. Mit lehet tenni? Ez a fajom mindennapi színháza. A feltámadásban csak a jövő kavicsa reménykedhet; hogy egy hajótörött kavicsa fogadja. Csordás János Ki ringat karácsonyi bölcsőt? Adom neked, adom a zöld ágat, ne mondd, hogy nem kell. Harangok bongják az ünnepet. Ünnepelj velem örök ünneplődbe öltözve immár. Elég volt a köznapok szürkesége! Csengess. Tárom az ajtót. Beléphetsz. Fejeden viola-kendőd koronává rojtolva, te király-asszony a halál országában, jaj, ne félj ünnepre feljönni, leülni közénk ne félj. Várjuk mosolyodat. Fehér kendővel töröljük le szádról porát a sírnak, mosdatunk illatos vízben a Rózsák-völgyéből hozatott rózsaolajban, kicsi asszony-anyám, legyőzötten is győztes, a földből kilépni ne félj — Jaj, ha nem jössz, komorlik fekete ünnep, nem jön a mennyből varázsos angyal, hópelyhek léghajói üresen úsznak, vagy megtelnek jajommal, jajjal, sebeim ismét szakadoznak, ki ölti össze azokat varral? Jaj, ha nem jössz, komorlik fekete ünnep, ha nem jössz, ki ringat kicsi karácsonyi bölcsőt? Ki ringat kicsi karácsonyi bölcsőt? Meg mindig azért bámulom a magyar televíziót, mert szeretném látni, mi történik az országban, de nem látom. A Ma című napi politikai háttérműsor, amely az elnöki pályázatra készült, és egy héten át volt látható, végre felnyitotta a szememet, hogy miért nem megy. Ez a műsor toronymagasan volt jobb a Híradónál és A Hétnél (ezel persze nem mondtam sokat). A legjobb szerkesztők, a legjobb riporterek vonultak fel. Mulatságos volt a lehallgatókészülékeket fejlesztőmérnökkel készült riport (bár túl hosszú). Igen aktuális volt a Magyar Nemzet privatizálásáról és az SZDSZ-gyűlésről készített műsor; mindkettőt halálrauntam. Igazán csak a szovjet csapatok kivonulásáról szóló összeállítás szögezett a székhez. Magyar általános iskolás gyerekek szomorkodtak, hogy a haverjuk örökre itt hagyja őket. Városvezetőbúslakodott, hogy immár a városka még jelentéktelenebb lesz, mint volt. A kiürített laktanyát őrző ember mesélte el, mi mindent lopnak onnét a helybéliek. Szovjet kiskatona sírta el magát, amikor bevagonírozták. Elkeseredett arcát látva végre átérezhettük azt, amiről tudós világmagyarázók hónapok, évek óta próbálnak dadogni valamit. Ebben a műsorban átél-hetően volt benne a világhelyzet: átélhetően, mert emberekben. Az olyan közlés, amely a befogadót érzelmileg nem ragadja meg, nem információ. A poloskafejlesztő urat kérdezgető riporternő szemmel láthatólag élvezte a helyzet pikantériáját, humorát, és találékonyankérdezget-te, ugyan hová is rejthetné el a mérnök úr saját hivatali szobájában a lehallgatót. Persze: majdnem mindenhová. A mérnök úr bizonyára érdekes ember, érdekesebb, mint a poloskái. Úgy festett, bizonyos Hollywood átka (Év végi filmszemle) Azt hiszem, nem kétséges, hogy a világ mozijait az amerikai filmek töltik meg, ez alól a magyar filmszínházak sem kivételek. A heti filmpremierek 95 százaléka amerikai. A magyarázat szinte kézenfekvő. Hollywoodban állandóan rendelkezésre áll a legfontosabb nyersanyag: a pénz! No, meg kellő számú rendező, színész, műszaki szakember és statiszta. Ott, ahol tízmilliókat tudnak egy-egy filmre költeni, elsőrendű szempont, hógy minél többet be is zsebeljenek érte. Az, hogy a legtöbb, jnű" mennyire maradandó, elég ha megnézzük a két hónappal ezelőtti mozim&ort. Ki emlékszik már a filmek többségére? Az utóbbi években fellendült hazai filmforgalmazás is beleesett abba a csapdába, amelyet az amerikai filmek bevételi forrásként való felhasználása jelent. Mindenki keresni akar, senkinek sem jó, ha konganak az ürességtől a filmszínházak. Persze nem az a baj, hogy a filmek többsége amerikai, hanem az, hogy ezek nagyrésze csak a busás anyagi haszon reményében készült, kevés az értékes, maradandó alkotás. Egymást érik a rágógumiként nyúló sorozatok (Emma-nuelle, Rémálom..., Rendőrakadémia, stb.). Elég, ha egy film jó bevételt hoz, máris készül az X-edik folytatás, amely márközei sem olyan jó, mint az eredeti. A legrosszabb talán az, hogy a mozi —nemcsak a videónak köszönhetően— lassan elveszíti varázsát. Jómagam évente 150-200 filmet is megnézek, s bizony egyre ritkábban fordul elő, hogy úgy jövők ki a moziból, hogy a látott film az utcán is tovább él bennem. Legtöbbször inkább igyekszem elfelejteni. Megpróbáltam azonban összegyűjteni, hogy személyes véleményem szerint mmelyik tíz film érdemli meg az „1990 legborzasztóbb filmje" címet. (A lista nem minőségi sorrendet tükröz.) A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője (a legundorítóbb történet) Ciy Baby (a leglangyosabb ötlet) Legénybúcsú (a legunalmasabb vígjáték) • Lambada — a tiltott tánc (a legnevetségesebb mondanivaló) Rémálom az Elm utcában (a legzavarosabb agyra való horror) Halálhozó 3000 (a legfantáziátla-nabb sci-fi) Robotzsaru 2. (a leggyengébb folytatás) Bízzál bennem! (a legrövidebb és legunalmasabb film) Emmanuelle 2. (a legsemmitmon-dóbb sztori) Heves jeges (a legnagyobb csalódás Louis de Funes-ben) Ezekre bizony kár volt a nyersanyagot pazarolni! Remélem azért, jövőre sem ürülnek ki a mozik, és néha sikerül egy-egy igazán jó filmet is elcsípni! Rögtön figyelmükbe is ajánlanék egy — természetesen amerikai filmet, amelyet 1990-ben már reklámoztak. Ezpedig Madonna és Warren Beatty megfilmesített képregényhőse, Dick Tracy. No, meg biztosan jön a zseni zsaru és a gyagyás gyilkos 87. folytatása is. L.B. kérdésekre hajlandó is válaszolni. A riporternot mégsem o érdekelte, hanem az, vajon hova lehet még poloskát eldugni. A M agyar Nemzet körüli harcokról minden megtudhattunk korábban. A tévések az aláírás utánkerek-asztalukhoz hívták a feleket, ám természetesen nem derülhetett ki, miben is áll az új Horti-korszak. A Ma szerkesztői, szakmájuk kiválóságai, eldre tudhatták volna, hogy a kérdezett újságírók, szakmájuk kiválóságai, immár egzisztenciájukat féltve, gyönyörűen fognak ködösíteni. Meg is tették. Az SZDSZ-gyűlésről hosszan, részletesen tájékoztattak minket, lehetőleg érdekes hozzászólásokat mutattak, rámenősen a pártszakadás lehetőségeire kérdeztek, hiába. Nem értem, mit vártak a tévések. Amióta tévé a tévé, pártgyűlésen nem derült ki semmi. Pedig v an nekünk dokumentumfilmes hagyományunk, amelynek szemléletével sok minden kideríthető. Ki tudja miért, az elmúlt hónapokban a kitűnő Fehéri Tamás sorozatán kívül a régi Balázs Béla Stúdió filmjei (meg a hasonló új filmek) nem kerültek képernyőre. Egyetlen példás műsort láttam az elmúlt hetekben, amely fontos információval szolgált, november 19-én a Napzártában. Fekete Ibolya Magyarországon át Nyugatra menekült ifjú német anarchistákat kérdezett két részben, az egyesülés előtt, majd most, az egyesülés után. Vonzó, kedves, jó humorú németek ők, akiknek az NDK éppoly büdös volt, mint a mai egyesített NSZK, és a világon sehol sem találják a helyüket. Az anarchistakocsmában tavaly még Gorbacsov képe lógott, idén már, viccből persze, Honeckeré. De a lényeg: életerős, küzdeni is képes, kedves fiatalok vénültek meg a szemünk előtt egyetlen év, a szabadság kitörésének esztendeje alatt. Döbbenetes film volt, végre megérthettük, mi az a Németország. Magyarországon politikai harc dúl, természetesen; ez a társadalom normális létezési módja. Hankiss Elemér volt az a merész tudós, aki annak idején először leírta: minálunk a hatvanas-hetvenes években osztályharc tombolt. A cenzúramentesség idején, most, amikor a vezető pártok cenzúrázásra irányuló törekvései még éppen kioltják egymást, elvileg semmi akadálya, hogy a képernyőre kerüljön a lényeges információ, az, hogyan élnek éppen az emberek. Mégsem kerül oda. A merőben politikai gondolkodás — mindegy, milyen előjelű — beszűkíti a látványt. A csőlátás esete ez, amikor a beteg periferikus látása elhal, és csak nagyon szűk szegmentumból észlel jeleket. Primitív elvontságok takarják el azt a bonyolult létezőt, aki az ember. A mai nagy helyezkedésben persze okos újságírók olyor szándékosan erőltetik ezt a csőlátástmaguk-ra; csak az a baj, hogy a használaton kívüli látóideg előbb-utóbb véglegesen elhal. Spiró György A városért, a közművelődésért A megyei tanács 1986-ban kezdeményezte a Zala megyei közművelődési elismerések adományázását. Az idei kitüntetések átadásán nagykanizsai meghívottak is résztvettek. A kanizsai művelődési intézmények, valamint a Polgármesteri Hivatal javaslatáraZalai Közművelődési Emlékplakett kitüntetésben részesült dr. Kerecsényi Edit kandidátus, néprajzos muzeológus, a városért, amúzeumértvégzettönfel-áldozó munkájáért. » Nívódíjat vett át Rohrböck Jenő fafaragó művész, mint a Kanizsa- és Környéke Alkotóinak Egyesülete megalapításának kezdeményezője, az első kanizsai fafaragó tábor és számos kiállítás szervezője, több emlékmű alkotója. Dicsérőoklevelet kapott Lovren-csics Lajos, a Nagykanizsa Városvédő Egyesület vezetője, Gödinek Ibolya a HSMK teaházának animá-tora, valamint Németh Istvánná az Ifjúsági Ház tiszteletdíjas munkatársa. Városunk kitüntetett polgárainak ezúton gratulál a KANIZSA 22 Q KANIZSA y 1990. december 21. Látszólag minden rendben volt nálunk, plakátragasztók-nál. H Ittük, szabadok vagyunk: eleresztett, dacos farkaskutyák, akik ugyan nap mint nap Idegen -dalokat essaliolnnk szét a városban, de rólunk lepereg szó, por,. pillantás, idő, fáradtság, s pogány ösztöncinket tisztábban őrizzük meg maskaránk alatt, mint aszembejövő, panelba tört emberek. Nyakunkon nyoma sincs póráznak, nyukörvnek, dögcédulának, mi nem szereplünk az oltási listán, és minket nem vezetnek fclfásllzott karú Idomárokelé.Mertmiszabadok vagyunk. Csakhogy itt volt közöttünk Sótonyi papa. — Higgyétek el — szokta mondogatni Csövidlnka —, köszönettel tartozunk az öregnek. Ila ő nem volna, még képesek lennénk azt hinni, hogy cz itt az ígéret földje, és hogy itt érdemes lehorgonyozni. Sótonyi papa volt közöttünk az egyetlen, aki már megette a kenyere javát. Az arcára volt írva, hogy az u kenyér menynyire keserű lehetett. Huszonöt éve tipródott már az.oszlopokat övező kutyaszarban — igazság szerint neki kellett volna a legszerencsésebb embernek lennie kereke világon. A hiába várakozás keserűségét éreztük forrni az öreg szétköpködött szavaiban. — Aki már fél Italatomiyi kutyahiigvot szagolt fel az osz-fopok tövénél hajladozva, annak nem csoda, ha mindig fintorra áll az orra — dörmögte néhanapján Csövidinka. — Ragadjunk meg Itt pár évig, és figyeljétek meg, mi issznrkehályogon keresztül látjuk majd a világot! Szó, ami szó, nemigen szeretett minket az öreg. Mindenkihez volt egy rossz szava. De ta-Ián csak a raégfeneklettsége, zátonyra futottsága miatt nem engedett minket közel magához — minket, akik még magabiztos, nagyhangú hajósok módjára jártunk kikötőről kikötőre. Amúgy nem sok kétséget hagyott afelől, hogy mit gondol rólunk. Amikor reggel benyitott, köszönés lieiyett csak Ilyesmiket morgott, hogy „ti itt, a börtön meg üres?", azután egyetlen lendülettel keresztülgázolt azöltözőn, egyenest a fotelhoz, és szórt Isle róla mindent és mindenkit. Ez a fotel volt az egyetlen ülőalkalmatosság az öltözőben, hát persze, hogy rápa-koltunk.KüIönösen az új emberek vonzódtak afotelhoz; a lomtárszerű öltöző kétségbeejtő kacatjai között egy kis biztatást véltek felfedezni abban a virágmintás, bordó fotelben, valami csöndes derűt, valamiraesebelikihívást. Az új belépők első útja ösztönösen a fotelhoz vezetett. Aztán pontlmn háromnegyed nyolckor megérkezett Sótonyi papa, és már borította is ki a fotelt. Örökké zsémbelt, ócsárolt, mindenhez megjegyzést fűzött, méltatlankodott, de érdé-kesmód a fotellal kapcsolatban soha egy árva szót nem szólt. Csak benyitott az öltözőbe, ment, és döntötte kia fotelt, akáregy talics-kát. Törtük a fejünk, hogyan juthatnánk közös nevezőre vele, aztán végül kisütöttünk neki egy egészen szokatlan ajándékot a neve napjára. Valami eredetit akartunk adni, csak semmi megfoghatót, megszagolhatni, mégíhatót, megehetőt. Egy kicsit saját magunkat akartuk adni, valamit a fiatalságunkból, eretnekségünkből, legyőz-hetetlenségünkből. Hadd lássa, hogy mi nem vagyunk az ellenségei. Sótonyi papa neve napjának előestéjére rengeteg plakát gyűlt össze. Ezt persze tudtuk előre, mert misnap egyszerre váltott a mozik, színházak, múzeumok, hangversenytermek havi és heti r Tábori Zoltán: Szabadnap — Ennél többet ml sem érhetünk el, ha itt maradunk —bólogatott ilyenkor Csövidlnka.—Egy rozoga szék egy koszos öltözőben, és ráadásul azért Is mindennap meg kell harcolni. Minden rosszindulata ellenére azért tiszteltük az öreget. Végülis, ez az ember rnár lehúzott itt vagy huszonöt esztendőt, rokkantra cipekedte magát, télen megfagyott, nyáron megsült, a por, a füst, a gázok elől a létra utolsó fokán túl nem menekülhetett, s huszonöt éven át céltáblája volt minden gúnynak és megvetésnek. Helytálláshói különb példát keveset láthattunk eddigi életünk során. De azért néha megmoccant agyunkban a gondolat, hogy cz talán nem is állhatatosság, de még csak nem is beletörődöttség, s aki amott nap mint nap fogja a létrát, táskát, vödröt és indul a negyedszázada berögződött útvonalának, annak az már nem több, mint lyukkártyaprogram, erőfeszítés nélküli, élettelen mozdulatok sorozata... — Már nem ember, csak gép! — legyintgetett időnként Csövidlnka.— Azasok mirgés-morgás pedig csak a rozsdásodó fogaskerekek csikorgása. Akár így, akár ügy, egy kicsit fájt nekünk az öreg megátalko-dotlsága. Úgy éreztük, összetartozunk, ugyanazt az igát húzzuk, legföljebb mi vigyorogva, ő pedig szitkozódva. műsora. Ilyenkor mindig megizzad az ember,annyi a munka. Ez volt hát a meglepetés: hogy kiragasztjuk helyette ezt u tengernyi plakátot. Persze nem szedtük ki Sótonyi papa fachjábótazanyagot,hanem kértünk minden plakátból any-nyit, amennyire szükség volt az ő körzetében. Nem akartuk, hogy már az eligazításkor a nyakunkba boruljon! Akkor este szétrajzottunk az öreg körzetében, és egy-két óra alatt végeztünk is u munkával. Másnap reggel már csak vigyorogtunk az öreg ucsarkodásán. — Fogsz te még mosolyogni is, ha megnézed közelebbről az oszlopaidat!—nevettünkösszcuhátu mögött. Alig vártuk a délutánt, hogy vajon mit szót majd a rendkívüli meglepetéshez. A saját munkánkat összecsaptuk, és siettünk visz-sza. Sótonyi papa még nem ért be. Találgattuk, mihez kezdhetett a hirtelen nyakábaszakadt.szabadnappal. —Kemélem.aRákócritérfelől akart kezdeni az öreg! — sorooly-gott Csövidlnka. — Mert akkor örömében mindjárt fel is csíphetett valami jó kis macát! Az öreg késett. — Jól kihasználja a jutalomnapot a vén kujon! — heherésztünk. — Csak visszataláljon, ha leit- ta magát a sárga földig! Körbejárt a pállnkásüveg. Felváltva ültünk az öreg bordó foteljében. Előre élveztük, hogy többé nem leszklbukfenceztetés. —Talán beült egy jó moziba. A Lady Cliattarley szeretőjé-re! — A plukátot meg eladta! — Holnapra bent lesz az újságban, hogy valami vén lőkütő leszólított minden jó nőt a Nagykörúton! Igen, valahogy így képzeltük. Az öreg egy napra megkapta a lehetőséget, hogy olyan lehessen, mint mi. — Azért most már jó volna, ha előkerülne! — aggályosko-dott valamelyikünk.—A végén még mi leszünk a hibásak, ha elverte az egész fizetését! Egyikünk kisietett, lesni az öregérkeztét. Rövidesen bedug- : ta fejét az ajtón. — Jön! Odatódultunk a bejárathoz. Egymást lökdöstük, hogy jobban láthassuk az öreg képét. Mint bábszínház paravánján, úgy billegett bábufejünk az ajtófélfa mentén. Valami nem stimmelt. Az öreg nyúzottnak látszott. Ruháján friss ragasztó nyálkásodott. A keze is mocsoktól cserepes. De még a haja Is csimbőko.s. Összenéztünk. — Ahelyett, hogy mulatott volna egy jót, maszek tapétázást vállalt?! Csövidinka kirohant. Csak nagy sokára jött vissza. Mi ott tébláboltunk az öltözőben, az öreg Sótonyi papa már át is öltözött, haza is ment. Előtte kiborította a fotelt, és letrógeroz-la valamennyiünket. Egyszótse mertünk szólni hozzá. — Mi van?! — estünk neki Csövldinkának.— Hová a fenébe tűntél? Ó ledobta magát a fotelba. Flntorgott. —Enmegmondtam.Hanem tűzünk el villámgyorsan, mindannyian ügy bepörgünk, hogy addig se látunk, mint egy búgó-csiga! Csak bámultunk rá. <5 feltápászkodott. — Hát nem értitek?! Észre sem vette, csak ragasztott, ragasztott, mint egy gép! Abban a kurva körzetben most minden plakát kétszer lett kiragasztva! Azzal megfogta az öreg fotelját, u béke és a háború c különösjelképét,azégig emelte, és teljes erővel földhöz vágta. 1990. december 21. C KANIZSA J 23 1 A békésebb világért A hadiipar és a tudomány felelőssége Még mindig nem talált meghallgatásra a kor parancsa: „Kovácsoljatok ekevasat a kardokból!" Pedig az emberiségnek jóval nagyobb szükségevan ekevasra, mintkardok-ra. Mennyi tudást von el például a fontos problémák megoldása elől a szigorúan titkos hadiipari kutatás! EitőI beszélgettünk Berényi Dénes akadémikussal, a nemzetközi Pug-wash bizottság magyar tagjával, a kaliforniai Nuclear Age (Nukleáris kor) alapítvány egyik magyar kitüntetettjével. —IIadd legyekaz ördög ügyvédje! Nemcsak militarista körökben, hanem szélesebb társadalmi rétegekben is él az a felfogás, hogy az emberiség sokat köszönhet a hadiiparnak és az azt megalapozó kutatásnak. Hiszen—mondják—a háborúkmindig isfelgyorsították a kutatás fejlődését is, mert az emberiség sohasem vetett be annyi szellemi energiát, mint amikor arról volt szó, hogy egy-egy állam legyőzze a szomszédját. — Az orvostudományi kutatás bizonyára sokat „köszönhetne" a koncentrációs táborokban végzett kísérleteknek, hiszen addig sohasem végezhettek hasonlóakat a történelemben. Igaz, hogy hátborzongató ez a kijelentés? Nos, legalább annyira hátborzongató az előző állítás is. Egyszerűen nem engedhető meg, hogy az emberiség vesztét okozó fegyverkezés mellékterméke legyen csak, ami előbbre viszi az emberiséget. —Nemcsak jámbor óhaj ez? Hiszen amíg kutatók légiója dolgozik háborús kutatásokon, óhatatlan, hogy ők érik el az új eredmények zömét. —Igaz, hogy a jelenleg dolgozó kutatók negyven százaléka hadiipari kutatásokat végez, s tudnunk kell azt is, hogy a világ eddig élt kutatóinak kilencven százaléka napjaiban dolgozik. S iszonyatos összegeket áldoznak fel, évi több mint 100 milliárd dollártköltavilág erre. És amilyen drága a katonai kutatás, olyan drága a gyártás terméke is. Egy har-cirepülőgép például 100—200 millió dollár körül van, egy harckocsi is jó néhány millió dollár. A hadiipar pazarolja az anyagot és az energiát, termékei hamar elavulnak, és újakkal, modernebbekkel szükséges pótolni őket. Külön kell hangsúlyozni, hogy atovábbi nukleáris és más modern tömegpusztító fegyverek meglétével nem biztonságunk, hanem a veszélyeztetettségünk növekszik. •— Pedig a hadiipar embereinek az a másik érve, hogy kell a fegyver, hogy elrettentse az ellenfelet a támadástól. —Eddig minden fegyverkező ezt mondta, de a történelmen végignézve láthatjuk, mennyire sikerült elrettenteni a mindenkori támadókat. A szakemberek azt mondtják, hogy a modern fegyverek töredéke, az atomfegyverek egy százaléka elég lenne már az elrettentéshez. Hiszen a szembenálló felek birtokában annyi nukleáris fegyver van, hogy 50—100-szor elegendő lenne az egész emberiség kipusztítására a Földön. — A biztonságra persze valódi igény van, minden kis és nagy hatalom szeretné magát biztonságban érezni. Mit javasolnak erre például a békéért dolgozó tudósok? — Már említettem, először azt a tudatot kell erősíteni, hogy a fegyverkezés növekedése a biztonság csökkenését idézi elő. De a biztonság manem lehet egy-egy ország biztonsága, csakközös biztonság lehet, amelyet az országok együttesen szavatolnak. Ez mindenképp új gondolkodásmódot igényel az egyes emberektől is. Einsteinnek van egy híres mondása:„Ne felejtsd el, hogy ember vagy, a többit azonban felejtsd el!" Ez azt jelenti, hogy minden különbség másodlagos, ami az emberek között van, csak a közös vonások a fontosak. -—Még van egy nagyon gyakran hangoztatott nézet. A világon a már említett mennyiségűkutató,de azoknál jóval számosabb munkás, technikus és mérnök dolgozik a hadiiparban. Mi lesz velük, hiszen ők aztán igazán a hadiipar fenntartásában érdekeltek? — Annyi más, békés feladat van a világon, amit meg kellene oldani, annyi munka, amit el kellene végezni! Hogy mást ne mondjak, az emberiség éhezik, szűkölködik energiában, szennyezi a környezetet. Tudományos módszerek kellenek a leszerelési egyezmények technikai ellenőrzéséhez is. — Közismert a Béke Nobel-díjjal kitüntetett Orvosok a Békéért Mozgalom, amelynek keretében sok egyéni Nobel-díjas is dolgozik. Kevésbé ismert egy újabb mozgalom, a Mérnökök a békéért. Az elmúlt évben négy magyar kutató—közöttük Ön is— illetve műszaki szakember közös pályaműve a kaliforniaiNuc-learAge (Nukleáris kor) alapítvány 50 ezer dolláros díját nyerte el. Eb-benkimutatták, hogy a nukleáris kor- ban csak nukleáris háború lehet, ugyanis hiába kezdődik hagyományos eszközökkel, előbb-utóbb a vesztésre álló fél nukleáris fegyvert vet be, illetve olyan sok atomerőmű van már a viágon, hogy az azokat szükségszerűen leromboló hagyományos fegyverzet nyomán — sokszoros mértékben mind Csernobil-nál — a kiszabaduló radioaktív anyagok halálra ítélnék a Földet. Miért éppen a mérnöktársadalmat célozták meg a béke érdekében? — Azért, mert a mérnökök és a természettudományos szakemberek a legszélesebb és bizonyos értelemben meghatározó rétege a mai értelmiségnek. Ezért gondoltunk arra, hogy az Orvosok a békéért mozgalom mintájárameg kell szerveznünk a Mérnökök a Békéért Mozgalmat is. A pályadíjként kapott ötvenezer dollár egy részéből jövőre világtalálkozót szervezünk. Ezen a világ minden részéből idejövő mérnökök és kutatók tárgyalják meg, mit tehetnek a békéért, a leszerelésért, a háború nélküli világért. —Nemrég olvastam egy—harmincas években megjelent—könyvben, s ez azóta be is bizonyosodott, hogy a fegyverek addig-addig gyűlnek, amíg egy napon maguktól fognak elsülni. — Nem a fegyver az igazán veszélyes, mert ember kell hozzá, aki megcsinálja és használja. Nem a fegyver igazán veszélyes, hanem az a gondolkodás, amely azt létrehozza és ellenségképeket fabrikál. Amelyik azt mondja, hogy csak akkor v a-gyok biztonságban, ha a másikat megsemmisítem. A gyűlölködés, a fanatizmus, a más emberek és más nézetekkel szembeni türelmetlenség a veszélyes. Ezek helyett kell új gondolkodásmód, amelynek lényege a másik ember felé fordulás, és az erőszak kiküszöbölése. Gőz József Berényi Dénes portréja Őshüllők nyomában A Sziklás-hegység előterében, Észak-Amerika nyugati részén, aha-talmas préri felé érdekes látnivaló kínálkozik: aDinoszauruszPark.Itt található a Föld egyik legnagyobb „csontbányája": több mint 400, mintegy 100—200 millió éve —élt állatóriás maradványait tárták fel. Azősisárkánygyíkokelsőcsont-maradványait mintegy 200 éve találták meg, azóta a Föld számospontján bukkantak maradványaikra. Sok fajuk volt, kisebbek-nagyobbak, egyesek vízben, mások a földön éltek, sőt akadtak közöttük, amelyek repülni is tudtak. Némelyek növényekkel táplálkoztak, mások ragadozók voltak. A legnagyobbak méretei lenyűgözőek: elérték a 28 méteres hosszt és az 50—60 tonna tömeget. Ez azt jelenti, hogy egy 50 tonnás sárkánygyík súlya megfelel 12 elefánt, 75 tehén, több mint 600 ember, 5 nagyobb tehervagon súlyának. Ha egy ilyen nagy testű dinoszaurusz a száját kitátotta, fogsorai félméternyire távolodtak el egymástól, egy-egy foga 12 centiméter hosszú és 5 centiméter széles, s az'' egyméteres koponyában 70 centiméter hosszú volt a fogsor. Mik voltak tulajdonképpen a dinoszauruszok? A nevet Sir Richárd Owcn még 1814-ben adta az akkor felismert, óriási hüllőcsontokból álló leletegyüttesnek. Azóta számtalan lelet alapján tudjuk, hogy igen változatos, óriási faj- és egyetlszá-mú állatcsoport tartozik a „sárkánygyíkok" gyűjtőfogalma alá. A dinoszauruszok — a legújabb kutatások szerint—messzemenően eltértek a ma ismert hüllőktől: fejlett anyagcseréjük és fokozott mozgáskészségük alapján inkább az emlősökhöz hasonlítottak. Valószínű, hogy egyes csoportjaikbelsőhőszabályzással is rendelkeztek. Kihalásuk a biológia egyik legizgalmasabb, máig sem igazán megválaszolt kérdése. Könnyen elképzelhető, hogy a természetes kiválasztódás hajtóereje miként vezet a fajok alkalmazkodásához és elterjedéséhez, de elképzelni sem tudjuk, milyenváltozásoknak kell bekövetkezniük ahhoz, hogy egész állatcsoportok pusztuljanak ki, míg más, ugyanakkor és ugyanott élőállatcsoportok változatlanul fejlődnek tovább. Pedig a dinoszauruszokkal ez történt: a júra időszak (úgy 200 millió éve) uralkodó állatcsoportjai a kréta időszak végére — földtörténeti mércével mérve igen rövid idő alatt—teljesen eltűntek mind a szárazföldi, mind a tengeri faunából. (MTI-Press) Tudományos kishfrek 24 ^ KANIZSA 1990. dccembcr 21. Óriás gáztározó Bad Lauchstadt-ban, a Fekete Pumpa Gázkombinát földalatti tározójának kondenzátor terme. (MTI KÜLFÖLDI KÉPSZERKESZTŐSÉG) Gáztárolás a föld alatt Alkohol hatása a petesejtre A petefészekből kikerülő érett peték még a megtermékenyítés előtt két érési osztódáson mennek keresztül. Ezekből egyetlen hiánytalan petesejt és három, szinte csak a magállományt magában foglaló, csökevényes, általában meg nem termékenyíthetőúgynevezett sarkisejt képződik. A cambridge-i egyetemen (Anglia) egereken elvégzett kísérletek azt mutatták, hogy ezekre az osztódási folyamatokra nagymértékben hat az alkohol. Az ugyanis befolyásolja azt a folyamatot, amelynek során azutódejtmagokba egyenlően kerülnek bele kromoszómák. Egerek 7 százalékos alkoholos oldatban helyezett petesejtjei úgy osztódtak, hogy az utódsejtek 20 százalékába a kelleténél vagy több vagy kevesebb kromoszóma került. Hasonlóan rendellenes osztódás következett be akkor is, midőn nőstény egerekkel—közvetlenül a megtermékenyítésük előtt — alkoholtitattak. Azegerek petesejtjeinek 20 százalékában ekkor is rendellenes volt a kromoszómaszám. Ezeknek a szabálytalan kromoszómaszámú sejteknek nagy része életképtelen, s a terhesség elsőhárom hónapjában emiatt következik be a spontán vetélések nagy része. Csendes vasút Újfajta, csendes üzeműönműködő vonatot helyeztek üzembe Japánban, Osaka városában. A vonat vasbetonpilléreken nyugvó magasvasútipályán fut, egy-egy szerelvénye négy, egyenként nyolcméter hosszú, kéttengelyű kocsiból áll, és 90 utas fér el egy-egy kocsijában. A szerelvény óránként 60 kilométeres sebességet ér el uretánnal töltött radiálabroncsos kerekein, és a 6,6 kilométer hosszúságú vonalszakaszon a vezérlőközpont számítógépe irányítja a szerelvények mozgását. A vezérlőközpontból tartják figyelemmel a nyolc állomást is, tévékamerákkal, amelyeknek képeit üvegszálkábelen juttatják a vezérlőközpontba. Ultrafagyasztó Az élelmiszer-csomagoló üzemek rendszeresen használnak villámgyorsan fagyasztó eljárást. A gyorshítés révén ugyanis az élelmiszer hosszabb ideig tárolható, és felmelegítésekor kevésbé veszít természetes ízéből és tápértékéből. Egy egyesült államokbeli vállalat nemrég a háztartásokban is használható ultrafagyasztót hozott forgalomba. Ez lényegileg fagyasztó a fagyasztóban. Egy 23x23 centiméteres, parányi szélcsatornának kialakított térrészben a ventillátorral létrehozott mínusz 34 Celsius-fokos levegőáramlattól az élelmiszer kétszer olyan gyorsan hűl le, mint a szokásos mélyfagyasztókban. Az ultrafagyasztónak olyan időtartam-kapcsolója is van, amely további 5 Celsius-fokkal csökkenti a mélyfagyasztó hőmérsékletét, s ezzel is növeli a tárolhatóság időtartamát. Van-e férfiklimax? A változás kora, a klimax a nőknél általában életük ötödik évtizedében jelentkezik: fogamzásképessé gükesökken, majdmegszűnik. Az utóbbi évekbenfiziológus-körökben sokat vitatkoztak róla, van-e férfiklimax? Sok példa van rá, hogy a férfiak idős korukban is megőrzik nemzőképeségüket, és most a müns-teri (NSZK) Max Planck intézetben megállapították, hogy a férfiaknak nincs beprogramozott klimaxuk, amely a nőkhöz hasonlóan csökkentené szaporodó képességüket. 60-89 éves nagyapákon vizsgálatokat végezve megállapították, hogy heréik tevékenysége a fiatal férfiakkal összehasonlítvanemkorlátozódik,és az agynak az a területe, a hipofízis, amely a férfiak termékenységét vezérli, idős korban is sértetlen marad. Fiatal és idős férfiakat vizsgálva nem talállak lényeges különbségetondószálaikmegtermékenyítő képességében sem. A nyugatnémet kutatók a férfiklimax jelenségeit azzal összefüggésben is vizsgálták, hog fontos cél a férfiakfogamzásgátló tablettáinak kiifejlesztése. A szaporodóképesség időskorimegőrzése azt jelentené, hogy egy férfinak esetleg 60 éven át szednie kellene a fogamzásgátló tablettákat—kétszer annyi ideig, mint általában a nőknek —> és mert egyetlen gyógyszer sincs mellékhatás nélkül, a hosszú idő alatt rendkívül megnövekszik a kockázat, hogy a fogamzásgátlószer kárt okoz a szervezetükben. Telebox Az NSZK-ban a posta Telebox néven új szolgáltatást vezetett be. Bárki személyi számítógépe és telefon útján bármiféle közlést elhelyezhet egy központi számítógép memóriájának e célra fenntartott „postafiókjában", s a „postafiók" tulajdonosa a személyi jelével hívhatja le a neki szóló üzenetet. Ennek a rendszemek elkészítették mozgó változatát is. Eszerint a például üzleti úton lévő személy a Telebox rendszerbe amagával vitt aktatáskányi készülék révén kapcsolódhat be. Szerte a vüágon nagymértékben tértek át a szüárd tüzelőanyagokról a földgázra, függetlenül attól, hogy az egyes országoknak vannak-e gazdag lelőhelyeik, vagy behozatalra szorulnak. Meg kell tehát oldani a növekvő igények kielégítését. Csakhogy a földgázfogyasztásnak napi és havi, valamint különösen nagy téli és nyárí ingadozásai vannak. A földgáz kitermelése és a vezetékek kihasználása viszont akkor gazdaságos, ha''egyenletes mennyiségű gázt termelünk illetve szállítunk. E két feladat között tehát egyensúlyt kell találni. Ezt legcélszerűbben föld alatti gáztárolók létesítésévellehetmegoldani. A föld alatti tárolók vagy természetes eredetűek vagy mesterségesen hozzák létre őket. Természetes eredetűek a gáz, az olaj és a vízhordozó porózus vagy repedezett, karsztosodott kőzetek. A mesterséges üregek lehetnek folyadékkal kioldottak vagy nukleáris robbantással létrehozottak. Előfordul felhagyott só- illetve szénbányák ilyen célra való kiképzése is. A kimerült gáz- vagy olajtároló rétegekben való tárolás csak ott valósítható meg, ahol kellő tárolóképességű mezők vannak. Ez a megoldás a föld alatti gáztárolás szokványos megoldása. Előnye, hogy nincs szükség hosszas geológiai előtanulmányo/isra. mert az előzetes gáz- vagy olajkitermelés révén a tárolók adatai már ismertek. Ahol kimerült mező nincs, ott előtérbe kerül a víztároló geológiai rétegekben való tárolás. A víztároló rétegbe vezetett gázt a víz hidrosztatikus nyomása termeli visz-sza. Elterjedt tárolási forma a sós üregekben, az úgynevezett ,,''sódómokban" való földgáztárolás is. A módszer lényege az, hogy a sórétegbe fúrt kúton át negyméretű üregeket mosnak ki. Ez a megoldás csak ott alkalmazható, ahol nagyobb föld alatti sótelepek vannak a gázfogyasztó bázis közelében. A tárolóba a földgázt kompresz-szorokkal sajtolják be maximálisan olyan nyomással, amelyet a geológiai viszonyok megengednek. Egy üreg hasznos térfogata elérheti a 300 000 köbmétert is. Visszatermeléskor a nagy nyomású gázt előkészítő rendszeren vezetik át. Ez azért szükséges, mert a gáz a föld alatti hőmérsékleten vízgőzzel telítődik. A vízgőzt le kell választani, mert dugulásokat okozhat A föld alatti tárolásnak a legnagyobb múltja az USA-ban van. A csaknem 460 működő gáztároló az USA 26 államában található. Több mint 300 tárolót alakítottak ki leművelt olaj- illetve gázmezőből, s emellett 52 vizes és 4 sóü-regcs tároló van. Ezek a tárolók szabályozzák a mintegy 43 millió gázfogyasztó ellátását. Nyugat-Európában nincsenek tárolásra alkalmas olaj- és gáztelepek, ezért elsősorban a víztartó rétegek és sóüregek jöhettek számításba. Jelentősebb kapacitással Franciaország és Németország rendelkezik. Magyarországon Kardoskúton.Pusztaedericsen és Hajdúszoboszlón létesült föld alatti gáztároló. Képünkön: Óriási föld alatti gáztároló létesült Bad Lauchstadtban (Németország). Az egymilliárd köbméteres Fekete Pumpa Gázkombinát kondenzátorterme. (MTI Külföldi Képszerkesztőség) c 2 KANIZSA Üli Rejtvénysziget Göcseji pecsenye 60 dkg kicsontozott karaj, 4-5 gerezd fokhagyma, 4-5 szelet húsos szalonna, 1 kávéskanál bors, 3 evőkanál zsír, 1 dl bor, 2 db paradicsom díszítésre (ez el is maradhat), kevéske só. A húst mosás után szárazra töröljük,4-5 szeletlevágjuk, hegyes késsel felszúrjuk és állni hagyjuk. Asza-lonnaszeletcket bevagdaljuk, kisütjük, majd félretesszük. Az összezúzott fokhagymát a tetejére rakjuk. A fokhagymás szalonnaszeleteket a felszúrt húsba dugjuk úgy, hogy csipkésenkiálljanak. A húsokat fog-piszkálóval összetüzzük. A sütéshez szükséges zsírt a szalonnazsúral összekeverjük és átsütjük benne a hússzeleteket. Közben borsozzuk, majd a borral puhára pároljuk. ízlés szerint lepirítjuk. Meghámozott, egészben hagyott, zsír nélküli tepsiben pirosra sütött burgonyát adunk hozzá Ha nincs mirelit paradicsomunk, díszítésre megfelel az üvegben vagy hordóban savanyított szép piros paprika. Aki szereti, más savanyúsággal is tálalhatja. Igen mutatós és laktató étel. (Bné) Waldorf saláta 4 személyre 3 dbsavanykás alma (kb. 35 dkg) 25 dkg zellergumó 10 dkg dió 1 citrom 10 dkg majonéz só 1 csipet fehérbors 1 csipet cukor 4 ek tejszín néhány salátalevél Az almát meghámozzuk, a magházát eltávolítjuk. A zellert is megtisztítjuk. Mindkettőt kis szeletekre vágjuk (vagy vékonyabb csíkokra), összekeverjük. Salátástálba tesszük, rászórjuk az apróra vágott diótés citromlével meglocsoljuk. A majonézt tejszínnel higítjuk, sóval, borssal és cukorral fűszerezzük, majd a salátára öntjük. Fogyasztás előtt a hűtőben letakarva legalább egy órát állnihagyjuk, hogy az ízek jól összeérjenek. Tálaláskor zöld salátalevéllel és felezett dióval díszítjük. (Stroh Péter) Az ábra fekete négyzeteket nem tartalmaz. Az egybetűs meghatározásokat nem adjuk meg. Megfejtés után beküldendő avízszintes 1. szállóigéje, a 6. regénycím, a 7. operája, a 12. szállóigéje és a 13. vígjátéka a megjelenést követő szerdáig. Meghatározások: Vízszintes 1. Kosztolányi szállóigéje 2. He-yerdahl hajója — román folyó — ...ultra cepidam: latin mondás — a szabadba rohan 3. Római szám a felével—tiszteletpéldány—kis kecske —technikai kifejezés — az EGK pénze 4. Csak a széleken láttat—holland légitársaság -a... szent, a vélemény szabad — magánhangzók az ABC elejéről — csapattag 5. Szag jellege lehet—atléta—roló egyne-műi — velődenül használjuk a felsőfoknál —CGS -rendszerbeli súlymérték vége 6. Szerelem lehet ilyen — A. Schwarz-Bart regénye—Tokióneve?. Szerb férfinév—Haydn operája—volt minisztériumunk betűjele 8. Tagadószó — antidialekti-kusan—nevesjátékmárka9.Teniszjátszma — vég nélkül perel — kétjegyű mássalhangzó — szélsőséges láz — férfinév 10. Tiszteletpéldány — növényi rész — Málika közepe — súlyarány — igekötő—enyém: olaszul — 3,14 11. Kettőzve: a vizek v árosa—távirati jelzés—bábfilmes monogramja—régi ékes szavunk — igekötő—nyomatékosító-szó 12. Kölcsey szállóigéje — igekötő, mely vissza is az — zalai falu 13. B. Leonov vígjátéka. Függőleges 1. Levéltártudomány 2. Berlini emlék—ládahangzói—üdvözlégy —üdülj az elején és a végén 3.1. né-met-római császár—kiütés — labdajáték—Zeno része 4. Lapszélek — valós — tódul hangzói 5. Jégkunyhó vége — germán nép — bejárat az eleje nélkül 6. Szovjet folyó — csónakkellék — sínszélek 7. Ismer—emeld—nativ röviden8. Falu S iklós közelében—átalakult üledékes vasérc — szél nélküli szék 9. Vegyület—indián törzstagok—gk. része 10. Férfikabát — becézett leánynév —fiúnév 11. Határozórag— északi kikötő Norvégiában — távi- ratijelzés— azonos magánhangzók 12. ...Chris: énekesnő— tönkremenés — üres tál 13. S apka — ünnepi asztal része 14. Fej nélküli normann hajós — több királyunk vége—kuszán talál 15. Izomrángás — csodagyógyszer — keserű anyag 16. Kötőszó — zavart garat — előtagként élet a jelentése—kötőszó 17.Siklik a havon—eleje és vége nélküli menet — úton hangzói — felsorolást zár 18. Elektromos szabvány jele -M-páter: röviden—klorofillok, ka-rotin nevének első tagja—ruhátlan 19. TV-adást ellenőrző készülék. Bemutatkozás —Azt hiszem, mi már találkoztunk egymással, nagyon ismerős az arca... — Téved kedves uram, a bátyámmal ült együtt Szegeden... Rajz: Cserny József Tréfás kérdések magyar népmesékből KII KANIZSA Jj 1090. december 21. ír Mese a Mókás Mókusról Mókás Mókus kiment a makkosba és talált egy hatal-masmakulányimakkot. Kap-ta-fogta magát, hazavitte, és készített belőle egy akkora rakás mákostésztát, hogy még. Mondogatta is nagy örömében: Ákom-bákom, mézem-mákom, de jót vacsorázom! Vacsora után a farka sarkával megtörölte a bajsza végét, és erről eszébe jutott, ha holnap jó idő lesz, megint kimegy a makkosba. De erről meg az is eszébe jutott, hogy ehhez előbb még este le is kell feküdnie. Egy darabig hát elmikk-makogott még, aztán jóízűen ágybapottyantotta magát. És mindjárt el is nyomta a buzgóság. Azt álmodta, hogy kiment a makkosba, ahol talált egy nagy makkot, amiból hatalmas rakás mákostésztát készített, s miközben azt falatozta állandóan egy versikét mondogatott, hogy: — Ákom-bákom, mézem-mákom, de jót vacsorázom! Aztán vacsora után megtörölte a bajszát a farka sarkával, amiről eszébe jutott, hogy ha holnap jó idő lesz, akkor újra kimegy a makkosba, de ahhoz előbb még ma le kell feküdnie. Fogta hát magát és gyorsan belepottyant az ágyba, ahol el is aludt, és azt álmodta, hogy kiment a makkosba és talált egy akkora makkot... és ekkor sajnos felébredt. Ha Mókás Mókus fel nem ébredt volna, az én mesém is tovább tartott volna. (LIA) — Hogy lehet rostában vinni a vizet? (Ha befagy.) O — Melyik a Tiszában a legkisebb hal? (Amelyiknek legközelebb van a farka a fejéhez.) o — Két tyúk az hány pár? (Egy se, mert egy tyúk, meg egy kakas az egy pár.) o —Mikorlegnehezebb egy ökör? (Amikor a te lábadra lép.) o — Mért nem mossák az asszonyok a tejet? (Mert úgy is fehér.) —Mikorvanamagyaregy akaraton? (Mikor a templomból a kocsmába megy.) 6 — Hosszú boltja, kis kalapja, ezren is ülnek alatta. Mi az? (A mák.) o — Négy testvérnek egy kalapja. Mi az ? (Az asztal.) o — Száz szeme van, mégsem lát. (A lánc.) o — Fehér a földje, fekete a magja, rúd szántja, ember hajtja, gonddal veti fel. Mi az? (Az írás.) Dominó, sajátkezűleg S/ínes kartonból, melj nik i a» ik oldala papír színű olvan téglalapokat \ águnk ki (egyformákat) melyeknek hosszabbik oldala kétszerese a rövidnek. Kivágás után középen egy csíkkal megfele/./.ük, majd különböző elrendezésben képeket, vagy számokat, szám pontokat rajzolunk r*juk. As/áin ok 0-!>-ig terjedhetnek úg>, hogy legyen (1-1,0-2,0-3,0-4,0-5,0-6,0-7,0-8, 0-9,0-0-éslap is. Ugyanígy 1-1.1-2 stb. A képeknél pedig 10-10 képet érdemes variálni, kulonbo/ó párosítással. Ha elke-S/.ult, a dominós/abályai szerint játszhatunk velük. /\ Teszt Válságban vagy? 1900. dcccmbcr 21. ( KANIZSA^)__27 Szkeptikus igazságok 1.5 A törvénykönyv, a legrafinállabb olvasmány, mert nem az van benne leírva, amit mi olvasunk, hanem amit a bíró olvas ki belőle. 2.§ A legnehezebb dolog az igazságot bizonyítani, mert nem gondolunk arra, hogy bizonyításra szorul. 3.§ „Megbüntetem az apák vétkeit, a gyermekeikben..." — mondja az írás. Ezek szerint a Teremtő sem bízott saját igazságszolgáltatásának hatékonyságában. 4.5 A bíróság elé került felek közül, akinek nincs igaza, fölényben van azzal szemben, akié aper igzsága. Lchetnyemi, lehetveszteni. Haazveszt, akinek úgysincs igaza, nem kockáztatott semmit. Ha nyer...?! 5.§ Nincs igazság! — Az lehet, az még elviselhető — szól a bíró. — De azt mondja meg, miért van igazságtalanság...? Nagy emberek — kis történetek — Vendégeim lesznek vacsorára, örvendenék, ha ön is megtisztelne — invitálja a tekintélyes politikus Swiftet, az írót. — Tessék, itt az ételek, italok listája, pillantson bele! —Mylord — feleli a nagy angol szatirikus —, inkább mutassa meg nekem a meghívottak névsorát! * George Bizet francia zeneszerző, a Carmen világhírű alkotója jó humorú ember volt. Egy alkalommal hamis halálhírét keltették. A pletyka vilámgyor-san bejárta egész Párizst, a muzsikushoz is eljutott. Másnap délután Bizet egy ismerősével találkozott. — Mi az. Ön nem halt meg? —s kérdezte hüledezve az ismerős. — De igen — felelte siri hangon a zeneszerző—, mára azonban már jobban lettem. * G. B. Shaw új darabjának a bemutatójára levél kíséretében két jegyet küldött Churchill miniszterelnöknek. A levél így hangzott: „A másik jeggyel vigye el egy barátját—ha ugyan maradt még..." Churchill ugyancsak levélben köszönte meg a figyelmet: „A bemutatóra nem mehetek, de néhány nap múlva okvetlenül megnézem a darabját—ha ugyan játsz-szák még." Senki sem mondhatja:, JÉn vezetem aboldogság top-listáját., .Nincs tehát semmi rendkívüli abban, hogy az élet felhődén szakaszát nehéz napok váltják, legfeljebb az utóbbi tűnik a hosszabbnak. Egy hajdani, keleti bölcs szerint megpróbáltatások szülik az igazság nagy pillanatait. Dc hogy mikor és hogyan kell fogadni, ehhez már sajátbölcscsség-rc van szükség. Ez a játékos teszt az érzelmi válság elviselését érinti olymódon, hogy néhány, valósnak tekinthető helyzet megítélését kívánja tőled. Jelöld meg, hogy melyik válasszal értesz egyet. 1. A legutóbbi együttléteteket már a kitörni készülő vihar jellemezte. Te azonban úgy döntesz, hogy: A. Semmiről sem kívánsz tudomást venni, inkább homokba dugod a fejed, mint a strucc. B. Kísérletet teszel, hogy a feszültség okát közösen tisztázzátok. C. Nem szólsz egy szót sem, mert úgy véled, nemsokára megint jóra fordul minden. 2. Lényegesnek tartod, hogy hosszú ideig nem szabad kitartani valaki mellett? A. Igen. Számodra alapvető jelentőségű a szabad v álasztás lehetősége. B. Nem. Úgy is mindennek egyedüllét a vége. C. Bizony, energiapazarlás többel is járni, ezért legjobb, ha egyetlen kapcsolatra koncentrálunk. 3. Szerinted jó az, ha az ember idejében felfedezi a válság tüneteit? A. Nem. B. Igen. C. Attól függ, ki okozza. 4. Gondolod, hogy már az első megpróbáltatásnál el kell dönteni: Érdemes tovább folytatni, vagy jobb, ha szétváltok? A. Az esetek többségében nincs más út. B. Nem. Szerintem el kell kerülni a megrázó döntést. C. Időt kell nyerni azért, hogy nyugodtan átgondolhassuk a dolgot. 5. Ha nem kettőtöket, csak téged hívnak egy bulira... Szerinted az: A. Lehetőség az unaloműzésre. B. Teljesen felesleges. C. Félreértésre és féltékenységre adhat okot. 6. Ha gondjaitokba a közös barátokat is beavatjátok... A. Ez hozzásegít az ellentétek tisztázásához olyasmiben, amit szemtől szemben nem volt erőtök megmondani. B. Nem, ez nem segít. C. Nincs értelme, mert sem az ügy, sem a megoldás nem tartozik másra. 7. Egy ideje már nincs minden rendben köztetek és ekkor ő azt javasolja, hogy töltséget együtt a vakációt. Ebből ítélve: A. Úgy ítéled, hogy változtatni akar. B. Feldühít a javaslat; eddig miért nem kereste a jobb megoldást? C. Arra gondolsz, hogy egyszerűen nem kíván szembenézni a valósággal és inkább a látszattal törődik. 8. Hogyan vélekedsz az őszinte beszédről? A. Bizonyos esetben a gyengeség érzését keltheti. B. Némelykor az egyetlen helyes tennivaló. C. Akkor hasznos, ha egyik félnek sem ad alkalmat a támadásra. A válaszok értéke: A=10; H=3; C=5 pont. Amennyiben 40-nél több pontot is elértél, tudnod kell, hogy azok közé tartozol, akik irtóznak az érzelmi magánytól és ennek elkerülésére mindent megtesznek. Azt is, hogy fenntartsák a már korábban szétszakadt partnerkapcsolatot, illetve a kapcsolat látszatát. Tisztáznod kell, mitvársz magadtól ésmitakarsz. Az út semmiképpen sem a valóság elől való rejtőzködésen átvczetaboldog-sághoz. Ha 3040 pontot gyűjtöttél, nos ez a kiegyensúlyozottságra utal. S arra, hogy a kapcsolatkeresésben és kapcsolatalakításban ércu emberként viselkedsz. Őszinte, korrekt magatartásod átsegíthet a nehézségeken, de ügyelj arra, hogy túlzásba ne ess. Képes vagy párbeszéddel, okos szóval rendezni aproblémákat, s tudod, hogy kellő önkritikával könnyebben megértheted a másikat is. Ha a pontjaid 24 és 30 közöttiek, ez őszinte, bár kissé szeszélyes személyiségre vall. A párkapcsolatban törekszel arra, hogy minden problémát a súlyának megfelelően, kendőzés nélkül vizsgálj. Ez a szándék dicséretes, ám könnyen a másik végletbe eshetsz, ha nem tartod szem előtt, hogy minden feszültség feloldásáhozjóindulat is kell. Ügyelj arra, hogy a kissé nyers karaktereddel ne sértsd meg annak az érzékenységét, akit egyébként óvni szeretnél mindentől és mindenkitől. 2S KANIZSA ) 1990- december 21. H?v?s| Sándor MtolMsi K<">?ppnt December 21-től 30-ig: Fülöp Ilona grafikusművész és Návai Sándor szobrászművész kiállítása, a kiállító teremben. December 21,18 órától: Karácsonyi teaház. Betlehemes játék, mézeskalács készítés, karácsonyi népszokások, táncház. Közreműködnek: Dél-zalai Táncegyüttes, a Patkó Bandó népzenei együttes. December 22,19-24 óra: Jazz Karácsony. Közreműködik: Csepregi Gyula együttese. Vendegek: Solti János (dob), Gadó Gábor (gitár), ifj. Rátonyi Róbert (zongora, szintetizátor). December 27,18-23 óra: „Műv-házi-buli". Rock and roll paity a nosztalgia jegyében. December 28,19-24 óra: Előszilveszter — Ifjúsági Táncest December 31,19-05 óra: Vidám szilveszter. Zene: Nosztalgia zenekar. ErW Ferenc Qlajiapri MŰvglMsl Wl December 28,18 óra: Rock and roll klub. December 31,19 órától: Vidám szilveszteri báL Kodály Zoltán Művelődési Ház December 28,17 óra: A Kertbarát Klub vidám szilvesztere. Móric?; Zsigmond Művelődés} Ház December 22,18 óra: A Kanizsa Táncegyüttes családi estje. A Ház együttesei külföldi útjainak videofelvételei. Táncház-zene: Bojtár együttes. December 29,19 óra: Családi est (zártkörű), nyugdíjasoknak és családtagjaiknak. Ifjúsági Ház Minden szombaton, 10-12 óra: Lutra csere-bere klub, a földszinti előcsarnokban. December 21 -3l-ig: Iskolatörténeti kiállítás a Thury György Múzeum anyagából. December 21-tól 31-ig: Vágó Marianna amatőr festő kiállítása. December 28,9 óra: Ifjúsági Ház Kupa — sakkverseny középiskolásoknak. December 29,15 óra: ó-év búcsúzutó általános iskolásoknak (meghívók alapján). December22-tőljanuár 6-ig (ünnepnapokkivételével): Minden nap Videó varázs címmel filmek kicsiknek és nagyoknak. Thurv György Múzeum Az „Erdő és ember Zalában" című kiállítás hétfő és kedd, valamint az ünnepek kivételével naponta 10-17 óráig tekinthető meg, Lenin út 5. sz. alatt. Városi Képtár Nagykanizsa törtenete kiállítás. Megtekinthető a Vasemberházban (Ady úti oldalon): szerdán és csütörtökön 10-14, péntek, szombat, vasárnap 14-18 óráig. Helyőrségi Klub December 21 -27: Korpavári Attila amatőr fotóművész kiállítása. Megtekinthető a Mini-Ga-lcríában (vasárnap kivételével) naponta 15-20 óráig. December 21,19-05 óráig: Szilveszteri mulatság. Többféle zene, finom vacsora, vérbeli szilveszteri hangulat! Apolló Filmcentrum Apolló mozi: Előadások kezdett; 16,18 és 20 óra. December 21-23: Kickboxer—Vérbosszú Bangkokban (amerikai). Pénteken de. 10 órakor is. December 22-23,14 óra: Vissza a jövőbe II. (amerikai). December24-26: Brémai muzsikusok (spanyol rajzfilm). Hétfőn csak 14 és 16 órai előadás! December25-26: Rövidzárlat 2. (amerikai). Csak 18 és 20 órai előadás! Szerdán de. 10 órakor is. December27-30: Vissza a jövőbe III. (amerikai). Pénteken de. lOórakoris. A péntek 20 órai előadás elmarad. Szombat és vasárnap 14 órakor is. December 31: SZÜNNAP. Szündei matiné: előadások kezdete 14 óra. December 22-23: Vissza a jövőbe II. December 24: Amerikai nidzsa 2. December 25: A medve. December 26: Ikrek. December 27-30: Vissza a jövőbe II. December 31: Jákob rabbi kalandjai. Január 1: Támadók a Marsról. Január 2: Robotzsaru 2. Január 3: Szömyecskék 2. Január 4: Indiana Jones és a kereszteslovag. Január 5: Szellemirtók 2 Január 6: Kincsvadászok. Stúdiómozi: Előadások kezdete: 17 és 19 óra. Csütörtök: Filmbarátok napja. December 21-23: Jézus (amerikai). December 24: SZÜNNAP. December 25-26: Ijfú Einstein (ausztrál). December 27-30: Az éizékek birodalma (japán, 18 éven f.) A pénteki 19 órai előadás elmarad. December 31: SZÜNNAP. Matiné (gyermekeknek), 14 órakon December 23: Az erdő kapitánya. December 30: Szaffi. December 21-3l-ig, 15 órakor: Hítmupipclce. Az „olajos" művelődési házban sikeres divatbörzét tartottak. A keresett cikkeket termelői és nagykereskedelmi áron kínálták. (Fotó: Szakony Attila) Orvosi ügyeletek Hétköznap: felnőttek részére 17 órától másnap reggel 7 óráig a rendelőintézet földszintjén (telefon: 13-274), gyeremekek részére 17 órától másnap reggel 7 óráig akórház gyermekosztályán (telefon: 11-500/375-ös mellék). Hétvégi ügyelet: felnőtteknek: szombaton 7 órától hétfőn reggel (vagy a hétvégét követő első munkanap) 7 óráig arendelőintézet földszintjén (telefon: 13-274), gyermekeknek: szombaton 7 órától hétfőn (vagy a hétvégét követő első nap) reggel 7 óráig akórház gyermekosztályán (telefon: 11-500/375-ös mellék). A városkörnyéki betegeknek szombaton 7 órától hétfőn reggel 7 óráig a rendelőintézet földszintjén (telefon: 11-500). Gyógyszertári ügyelet Szabadság téri gyógyszertár naponta 20 órától másnap 7 óráig, hétvégén: szombaton 14 órától hétfőn'' reggel 7 óráig. Telefon: 11-531. Szentmisék, Istentiszteletek Református Egyházközség, Kölcsey u. 22. Telefon 11-483. Istentisztelet: minden vasár- és ünnepnap de. 10 órakor. Bibliaóra: minden csütörtökön du. 17 óra. Hittanórák: csütörtökön 15.30 órától 7-8. osztályosok, péntek: 14.30 órától 1-2-3. osztályosok, pénteken: 15.15 órától 4-5-6. osztályosok részére. Szent József Plébánia (Alsótemplom). Telefon: 11-570. Vasárnapi miserend: de. 7.30,9 és 10.30 órakor. Esti mise: 18 órakor. Hétköznapi miserend: de. 6.30,8 órakor. Jézus Szíve Plébánia (Felsőtemplom), Deák tér. Telefon 13-301. Vasárnapi miserend: de. 7, 9,10 és 11.45 órakor. Esti mise: 18 órakor. Kórházi kápolna: de. 7.45 órakor. Sánc: de. 11 órakor. Hétköznapi miserend: de. 7.30, 8 órakor, du. 18 órakor. Sarlós Boldogasszony Plébá-nia,Tanácsköztársaság tér 5. Te- lefon: 19-204. Vasárnapi miserend: de. 7,8 és 10 órakor. Este: 18 órakor. Hétköznapi miserend: de. 6.30,7 és 7.30 órakor. Litá-niák: 18 órakor. Liszó: szentmise vasárnap 13 órakor. Miklós-fa: szentmise vasárnap de. 11.30 órakor. Szombaton 18 órakor. Szent Imre Plébánia, Vörös Hadsereg u. — Királyi Pál u. sarok. Vasárnapi miserend: de. 7, 9, és 11 órakor. Hétköznapi miserend: 7 és 7.30 órakor. Litánia: minden vasárnap este és ünnepnap 18 órakor. Evangélikus Egyházközség, Béke u. 37. Telefon: 11-320. Istentisztelet minden vasár- és ünnepnap de. 10 órakor valamint minden csütörtökön de. 8 órakor. H. N. Adventista Egyház, Béke u. 33. Istentiszteleti alkalmak: Imaóra: pénteken 19 órakor. Bibliatanulmány: szombat9.30 órakor. Istentisztelet: szombat 10.45 és 13.30 órakor. |"|M0 (lécembe r 21. ( KANIZSA J 20 Visszapillantó Közgáz-MASPED—MÁV NTE 82:57 (43:30) NB1,3 "-csoportos női kosárlabda mérkőzés. A kanizsaiak legjobb dobója: Simonná (30). Tovább tart a kanizsai csapat gyenge „tavaszi" teljesítménye, amely most már egyértelműen „lezuhant" az alsóházba, a kiesőzónába. Az alaposan legyengült vasutasok a hétközi hazai vereséget is kiesőjelölttől szenvedték el, s most is kiesés ellen küzdő csapat ellen játszottak. így aztán a két utóbbi találkozón pont azoktól kaptak leckét, akik riválisok. — Sajnálattal kell megállapítani, hogy a mostani csapat számára nagy akadályt jelent az élvonalbeli követelmények teljesítése. Én sen-kitsem akarok megbántani, dehát azt látni kell, hogy nincs Szakács, Pong-rácz, Petényi, Móró, Szabó. A pótlásukat nem sikerült megoldani s így aztán nem sikerül a megfelelő eredmény elérése sem. Nagy a teher akiesés elleni harcban a lányokra. Az ellenfelekamijelenlegijátékosaink-nál jobbak, pontosabbak, eredményesebbek. A fővárosiak ellen elképesztően gyengén játszottunk s így aztán a hazaiak könnyen érték el 25 pontos győzelmüket. Egyedül Simonná nyújtott elfogadható teljesítményt, Ácsné, Bogyai és Keresztény is csak 2-2 pontra volt képes. Ehhez úgy érzem még kommentár sem kell. Egyelőre ez van, ezt tudjuk nyútja-ni. Ami szomorú, még kilátás sincs az év hátralévő mérkőzésén a javulásra s így nincs más, mint kivárni, hogy jövő év január közepére kialakuljon a MÁV NTE remélhetőleg új csapata, amelyet már erősíthetnek az őszi idényben hiányzó játékosok. (b) Továbbra is győzelem nélkül Olajbányász—Békéscsaba 23:30 (11:16) NB l-es női kézilabda mérkőzés. Az Olajbányász női kézilabda csapata továbbra is győzelem nélkül maradt. Pedig a Békéscsaba ellen akár nyerhettek is volna, csakhát a mutatott játék ehhez kevés volt. A találkozó első időszakában végig fej-fej mellett haladt a két csapat, lOpcrcnyi játék után még egyik csapat sem tudott előnyhöz jutni. Ezután azonban beleerősítettek a vendégek, akik végig vezettek, sőt négy gólnál sosem adták lejjebb az előnyüket. így a vártnál is simább vereséget szenvedett az01ajbányász,sőtezút-tal még a,.szokott" játékot sem tudták produkálni a lányok. Pedig a Békéscsaba egyáltalán nem tűntverhe- tctlennek, így a kanizsai lányok sajnálhatják az elhibázott lehetőséget. Deregi László, azOlajbányászedző-je:—Döntőnek bizonyult, hogy Mátyást a mérkőzés jelentős időszakában emberfogással sikerült a vendégekben kikapcsolni a játékból. Ebből fakadóan eléggé kapkodóan és pontatlanul játszottunk, sok volt az eladott labda. No és a két csapat között lévőegyéni tudásbeli különbség is sokat számított. Géczei Lajos, a Békéscsaba szakosztályelnöke: — Idény végi, alacsony színvonalú mérkőzésen csupán a nagyobb rutinunknak köszönhetjük a győzelmet. — KZ — Kispadon — Még szerencse, hogy a fiúk nem vették észre, az ellenfél még nincs a pályán! 30_ ( KANIZSA^) !"''">■ deccmbcr 11. XXX. Zalai Olaios Teke Kuoa Végleges búcsú a kupaversenytől Ezelőtt 30 évvel indult útjára az Olajos Teke Kupa, amelyet a tekesportkiválősága, Gömöri János, aSörgyárigazgatójaésaka-nizsai vállalatok közös összefogásával szerveztek meg. A hazai tekesport jegyzett versenye lett időközben az Olajos Teke Kupa, amely számos élvonalbeli csapatot, kitűnő tekézők sokaságát „szállította" a városba, köztük világ- és Európabajnokok, magyar bajnokok sorakoztak fel a nagykanizsai versenypályán. Egyre szebben fejlődött a sportág, nagyszerű főtételeket biztosított a fővédnök Gömöri János. Igazf vidéki fellegvár lett Kanizsa, kitűnő vezetők, szervezők segítették a ragnos versenyt, ápoltákahagyományokat.Több mint 20 éven át méltán figyeltek fel a kiemelkedő kanizsai rendezvényre. Közben a sörgyári igazgató nyugállományba vonult s ettől kezdődően a kupaverseny is új feltételek közé került. Lassan megszűnt a varázs, nem sikerült pótolni Gömöri Jánost. A közbejött gazdasági,pénzügyi helyzet is megváltozott, az ötezer forintos nevezés teljesen elvitte az élcsapatokat az Olajos Kupától. A színvonal lecsökkent, a küzdelem megmaradt, ám a csapatok többsége valójában NB lilás mezőnyt jelentett (1-2 élvonalbeli és NB Il-es csapat azért még akadt). Sajnos, a kupa örökös elnöke, Gömöri János időközben elhunyt. A vezéregyéniség elment A rengeteg értéket, az akaratot, a szervezést, a sport szeretetét, a közösségi élet nagyszerűségét próbálta „átültetni" az utódokba. Sajnos, nem sikerült. Lezárult egy nagy korszak, követők nélkül! Gömöri Jánost, a nagyszerű embert, a kitűnő sportvezért a te-kesportmegszállottjátnem sikerült pótolni. Őt nem, holott többen is állítják, hogy pótolhatatlan ember nincs, de Gömöri János kivétel! A kanizsai változások, a „zuhanás" többek között már abban is megnyilvánult, hogy 1 évvel ezelőtt az évente hagyományos kanizsai versenyt el kellett vinni a vidéki fellegvárrá előlépett Zalaegerszegre. A felvételek a sörgyári csarnokban nem voltak adottak. Sajnos, ez történt meg a jubileumi, XXX. Olajos Teke Kupán is, pedig októbertől a városi tekézők szövetsége és az ola-j ipari vállalatok is azt szerették volna, ha a kupasorozat Nagykanizsán zárul. Ugyanis ajubileumi kupaverseny egyben záró kupaverseny lett, mivel a pénzszűkös világban , a megváltozott körülmények arra késztették a rendezőket, hogy egy szép sorozat végetért. Sajnos! A XXX. Olajos Teke Kupát az ideális feltételeket biztosító zalaegerszegi versenypályán bonyolította le a megyei tekézők szövetségeaKőolaj-ésFöldgáz-bányászati Vállalat, valamint a ROTARY Fúrási Kft. hathatós támogatásával. A kupazárón 14 férfi és 4 női csapat szerepelt, köztük a verseny nemzetközi jellegét az INA Nafta Lendava női és férfi csapatának szereplése adta Büki László, Major Mihály és lelkes segítőtársai a rövid előkészítési idő ellenére példás gyorsasággal dolgoztak. Nagy felelősséggel, szervezett munkával készítették előaversenyt,amelyetmintasze-rűen bonyolítottak le. A nők eléggé szűkös mezőnyében külön versenyfutást foly- tatott az NB l-es ZTE-Építők és az NB Il-es Sörgyár (a kupavédő) , amely ek közölt most, három évi sörös siker után egerszegiek nyertek. Élcsoport végeredmény: 1. ZTE-Építők 2355 fa, 2. Kanizsa Sörgyár (Szentes Szilvia 353, Csillag Mária 3 31, Tuboly Jenő-né 376, Majoros Istvánné 374, NémethGusztávné400,Vágvöl-gy iné Miklós Gabriella435/2269 fa. Az egyéniben díjazott kanizsai versenyzők. I-II-es pályán: 3. Tuboly Jenőné. III-IV-es pályán: 1. Vágvölgyiné Miklós Gabriella,... 3. Németh Gusztáv-né. A férfiak mezőnyében a kupavédő, NB l-es Sabária SE csapata biztosan végzett az élen az NB III-as Lovászi Bányász előtt, amely több NB Il-es csapatot megelőzött. A két kanizsai csapat, aSörgyár NBIlI-as együttese és a DKG tömegsport csapata zárta a sort. Élcsoport végeredmény (a kanizsaiak eredményei): 1. Sabária SE 2487,2. Lovászi BSK 2393, 3. SKMSE-FALCO 2377, ...13. Kanizsa Sörgyár (Csik Ferenc 362, Magyar Zoltán 338, Miszlai Ákos 306, Sziklai Csaba 346, Németh József360, Tóth Béla 402) 2114 fa, 14. DKG Nagykanizsa (Schlosser József 370, Szabó Elemér333,Horváth Ferenc 369, Bazsika József 330, Papp László 304, Léder István 369) 2075 fa. Az ünnepélyes eredményhirdetés során az eredményeket Major Mihály, a megyei szövetség elnöke ismertette, majd az 1-3. helyezettek tiszteletdíjazásban részesültek. Az Olaj Kupa véglegesen bekerült a Sabária SE és a ZTE-Építők vitrinjébe. Balogh Antal Ülőröplabda Ezüstös helyről folytatják a kanizsaiak Az ülőröplabda I. osztályú csapatbajnokság őszi idénye befejeződött. Az 5 csapatos mezőnyben a zalai-kanizsai sportot a Hamburger SK együttese képviseli, amely a bajnokság első félidejében a várakozásnak megfelelően szerepelt. Az előző bajnokságban és a Magyar Kupában is ezüstérmes kanizsaiak ősszel ugyan tartalé-kosan szerepeltek — két kulcsjátékos is hiányzott munkahelyi elfoglaltság miatt — ám így is hozták a tőlük elvárható eredményt A többszakaszos bajnokságot a kanizsaiak Tatabányán fejezték be, ahol olyan két csapattal találkoztak, amelyek ugyancsak az ezüstéremre pályáznak (csak zárójelben jegyezzük meg, hogy a bajnoki arany nem kiadó, hiszen a Nyíregyházi Piremon csapatától azt nem lehet elvenni). No, Czimmermannék sikerrel vették az őszi idényzárót. A „házigazdát", a Tatabányát remek játékkal verték 3:0-ra, majd aPé-csi Lendület igen lendületesen kezdett, az első két szett után már 2:0-ra vezettek. A meglepetés azonban elmaradt, Földiék összeszedték magukat és végül 0:2-ről 3:2-re fordítottak. Az őszi idényben a bajnok Piremon 100 százalékos teljesítményt nyújtott. A kanizsaiak állnak a 2. helyen, akik 8 mérkőzésből hatot megnyertek, két vereséget szenvedtek (mind a kettőt a bajnoktól), s így 14 pontot gyűjtöttek. Őket követi a Tatabánya, amely az első félidőben 12 pontot szerzett. A csapatból Czimmermann, Balogh, Földi J. nyújtotta a legjobb egyéni teljesítményt, de a többiek is megtették a magukét. (gh) 1990. december 21. r KANIZSA 5 ii Jeleskedtek a kanizsai úszók Az elmúlt két hétben három versenyen is szerepeltekaVízműSE tehetséges versenyzői, akik nagyszerű sikereket értek el. A zalaegerszegi VI. Zala Kupa nemzetközi versenyen 6 csapat szerepelt, amelyenakövetkezőkvégez-tek dobogós helyeken a felnőttek mezőnyében. 200mnőimell: 1. Holló Adrienn 2:55,5, ..3. Orbán Krisztina 3:00,3. 100 m női mell: 2. Orbán Krisztina 1:21,2,3. Holló Adrienn 1:21,2.200 m női gyors: 2. Vágvölgyi Viktória 2:18,6, 3. Nagy Tünde 2:23,0. 100 m női hát: 2. Vágvölgyi Viktória l:17,2.4xl00mnőivegycsváltó: 2. K. Vízmű(Vágvölgyi, Holló, Orbán, Nagy) 5:05,8. Az összesített pontversenyben a kanizsaiak a 2. helyet szerezték meg. Az Olimpiai Reménységek Versenyeországos döntőjére Dunaújvárosban került sor, ahol a kanizsai úttörőkorcsoportos versenyzők (1979-80-as születésűek) között remekeltek a Vízműúszói, akik3 bajnoki címet szereztek és több jó helyezést értek cl. A kiemelkedő eredmények: 50 m leány mell: 1. Holló Adrienn 37,71.100 m leány mell: 1. Holló Adrienn 1:22,63 (ifjúsági arany-jelvény,újmegyei úttörőcsúcs). 100 m leány pillangó: 1. Horváth Ágnes 1:16,75.200 m leány gyors: 4. Horváth Ágnes 2:36,35.50 m leány hát: 4. Borsos Adél 40,05.100 m leány hát: 6. Borsos Adél 1:26,51. 50 m leány gyors: 6. Tóth Andrea 35,42. 4x100 m leány gyorsváltó: 5. K. Vízmű (Holló, Borsos, Révész, Horváth). Az ORV pontversenyeben 5. helyen végzett a Vízmű! Az ORV országos döntőt követő napon Szombathelyen vettek részt nagyszabású nemzetközi versenyen, a Vízmű-Traubi Kupán akanizsai fiatalok, akik ismét kitűntek remek eredményeikkel. lOOmleány gyors: 1. Vágvölgyi Viktória 1:05,10, 2. Nagy Tünde 1:05,97. lOOm fiú gyors: 5. Németh Lajos 1:06,11. lOOmleány mell: 1. Holló Adrienn 1:23,76, 2. Orbán Krisztina 1:24,34.100 m fiú gyors: l.RévészTamás 1:19,05 (újmegyei úttörő csúcs), 2. Ludvig Viktor 1:23,02. 100 m leány hát: 2. Nagy Tünde 1:18,06, 3. Simon Tímea 1:20,31. lOOm leány pillangó: 2. Orbán Krisztina 1:14,94, ..6. Révész Katalin 1:23,53.100 m fiú pillangó: 5. Németh Lajos 1:12,55, 5. Szabó Dénes 1:14,53.200 m leány vegyes: 4. Vágvölgyi Viktória2:46,97,5. Simon Tímea 2:47,80.4x 100 m leány vegycsváltó: 1. K. Vízmű (Vágvölgyi, Holló, Orbán, Nagy) 4x100 m fiú vegyesváltó: 3. K. Vízmű (Németh, Ludvig, Szabó, Révész). 200 m mellúszásban Holló Adrienn, a 11 éves kislány 2:59,11 mp-es eredményével ifjúsági aranyjelvényes lett, aki időeredménye egyben új megyei úttörő csúcs! Ezen a távon RévészTamás is új megyei úttörőcsúcsot állított fel, ami 2:53,43 mp. Papp Miklós tanítványai az összesített pontversenyben az előkelő 2. helyen végeztek, 10 ponttal gyűjtöttek kevesebbet, mint a kupagyőztes Sz. Vízmű. (Balogh) Városunkban javában zajlik a városi teremlabdarúgó torna. Az elmúlt hét végén számos mérkőzést játszottak a csapatok. Képünk a Lokomotív—Fortuna mérkőzésen készült. Fotó: Szakon? Atilla A Magyar Kupában bejutott a nyolcad-döntőbe a Tungsram NB I B-s férfi kézilabda-csapa-ta, amely a Debreceni Dózsával, az egykori magyar bajnokkal mérkőzött oda-visszavágó rendszerben. Akanizsai fi ük jól helytálltak az NB l-es lilafehérek ellen, akik becsülettel búcsúztak a kupától. □ A MÁV NTENB l es női kosárlabda cspataaZ. VOlán MTE ellen kezdte meg kupaszereplé-set, de már korán befejezte azt, miután vereséget szenvedett NB Il-es ellenfelével szemben. □ Az Olajbányász NB l-es női kézlabda-csapata sem járt sikerrel, amelyet az NB I B-s Postás búcsúztatott el a kupától. □ ■ Asztalitenisz NB I-bcn mcg-változtatták a csapatbajnoki rendszert. Jövő ősz szeptemberében kezdődő új bajnokságban „bejött" a kanizsaiak javaslata, s így majd az új bajnokságban 4-4 felnőtt vívja a 16 egyéni mérkőzést és újítás, hogy 2 páros játékra is sor kerül. Ezzel már az NB I-ben is lehet döntetlen végeredmény. □ Közös megegyezéssel szerződést bontott Czimmer Tamás a Tungsram SE NB I B-s férfi kézilabda-csapatának szakvezetője és a klubvezetés. A kitűnő szakember munkájával teljes mértékben elégedettek voltak Kanizsán, ám Czimmer a jövőben Kft.-bcn dolgozik, munkája többségében külföldre szólítja. A kanizsai csapat azonban gyorsan pótolta a szakvezetőt, hiszen már szerződést is kötöttek a Kanizsán jól ismert és bizonyított Jéki Zoltánnal, aki az olajoslányokat vitte fel az NB I-be. Az új lámpagyári edzővel 1,5 éves szerződést kötöttek, aki eddig a PMSC NB l-es csapatának volt pályaedzője, utánpótlás vezetője. □ Rendkívüli elnökségi ülést tartott Zalaegerszegen a megyei tekézők szövetsége elnöksége, amelyen összegezték az idei te-ke-sportév tapasztalatait, az 1991. évi kiemelt feladatokat, majd a vitában a kanizsai elnökségi tagok sorra lemondtak elnökségi tagsági tisztségükről, így Biczó László, Majoros Istvánná és Tóth Ferenc tett rendhagyó bejelentést, különböző vélt, vagy valós sérelmekre való hivatkozással. A végén Büki László, megyei főtitkárislemon-dott. A közel két órán át tartó elnökségi ülésen aztán sikerült abban megegyezni, hogy jövő év január 11-én Zalaegerszegen ülést tartamegyei vezérkar, tisztázzák a kialakult helyzetet, előkészítik a sportági közgyűlést, ameddig a társadalmi tisztségviselők folytatják munkájukat. □ Nem sok idejük marad a pihenésre a kanizsai élvonalbeli csapatoknak. A Bútorgyár női asztaliteniszezői, az Olajbányász női kézilabdázói már január 12-én újra küzdenek a bajnoki pontokért. A MÁV NTE női kosarasai holnap (szombaton) hazai környezetben szerepelnek, deaz-tán ők is január 12-én folytatják a küzdelmeket. □ Akanizsai NB-stekecsapatok közül a Sörgyár NB Il-es női egy ütteseaz őszi idényben 6pon-tot szerzett s ezzel őszi első. Az izgalmasnak ígérkező második félidőt egyébként 6 ponttal kezdi meg a rivális PBTC és a Csorna is. Lesz miért izgulni! AzNB III-as férfi csapatok közül az Üveggyár az 5. helyen zárta az őszt, míg a Sörgyár a zárófordulóban elszenvedett vereséggel „lezuhant" az alsóházba. Az viszont több mint sajnálatos, sőt további gondolkodásra késztető, hogy az országos serdülő-baj-nokságba bekerült Miszlai Ákosnak és az országos ifjúsági-bajnokságba bekerült Bende Zsoltnak nem tudta döntős szereplését biztosítani a Sörgyár. Hát, ez van, idejutottunk! (gh) Ünnepeifék az OB l-es sakkozókat A harmadik helyen végzett Zrínyi-iskola csapatának egyik gólja. roló: Szakony Attila Kaposvári siker az Utánpótlás-Kupán Nagy kanizsai sikerrel ért véget november végén az 1990. évi bajnokság az OB II Nyugati csoportjában, amikor bajnok lett a Tungsram együttese. Az „aranyos" sakkozókat a közelmúltban köszöntötték az egyesület, a gyár vezetői, egy jó hangulatú, baráü és bensőséges szakosztálygyűlés keretében. Az év kitűnő sikereit Kuhár László szakosztályvezető elevenítette fel, majd Kiss László edző-éljátékos értékelte a versenyzők helytállását. Nádasi Tamás kettős minőségben vettrésztarendhagyó ünnepségen, hiszen Ő nemcsak versenyző, a bajnokcsapat tagja, hanem egyben elnöke a városi szövetségnek: —Érthető, hogy nagyon boldogok vagyunk, talán még fel sem fogtuk, hogy milyen nagyszerű sikert értünk el. A város, a gyár, az egyesület igazi „műhelye" lett a sakknak. Nagyon rövid idő alatt harcoltuk ki ezt a nagy eredményt, amely bravúr a javából — hangoztatta hozzászólásában, majd így folytatta: —Az öröm pillanatában sem feledkezhetünk meg arról a háttérről, amelyet számunkra biztosítottak s remélem, hogy a jövőben is mellettünk lesznek és akkor meg tudunk felelni a várakozásnak. A kérdés, hogyan tovább? Le kell ülni, meg kell beszélni a dolgokat, meg kell határozni a teendőket. Szerencsére időnk van bőven. No nem a késlekedésre gondolok, hanem arra, hogy abajnokság átszervezése miatt az egyidényes bajnokságban már látjuk az erőviszonyokat. így aztán majd a tapasztalatok birtokában kell cselekedni. Horváth Miklós, a Tungrsam kanizsai gyárának igazgatója többek között arról szólt, hogy APRÓHIRDETÉS Kettff kg körüli, rántanlvaló élőcsirke eladás dec. 21 -23-lg 70Ft/ kg áron. 10 darabon felüli vásárlás esetén házhozszállítási Muslcs László Becsehely, Anna-major. ebben a pénzszűkös világban a gyár csak az „igazi" élvonalbeli szereplést képes támogatni, de azt megfelelő mértékben: — Úgy ítélem meg, hogy mind a két „oldal" magas szinten tettelegetannak, amit vállalt. Mi, a versenyzőkkel, vezetőkkel együtt az OB I-ért küzdöttünk, döntés voltaz élvonalbeli szereplés kiharcolása. Aztis kijelentem, hogy mi az OB l-es szereplés feltételeit biztosítjuk, tehát rajtunk nem múlhat az OB I. Sőt nagyon boldogok lennénk, ha jövőre még egy élvonalbeli csapattal „gazdagodnánk", ez pedig a férfi kézilabda. Jó lenne őket is így ünnepelni, köszönteni—hangoztatta nagy tapssal kísért felszólalásában. Kápolnás Zoltán, a Polgármesteri Hivatal sportosztályvezetője kiemelkedő sikernek, a nagyszerű összefogásnak tulajdonította a bajnoki aranyat, aki gratulált a város idei ötödik élvonalbeli csapatának, majd több bejelentést tett. Az ünneplés befejező perceiben Szalai Tibor műszaki főmérnök, a TSE elnöke adta át a jól megérdemelt jutalmakat Ugyanis az őszi sorozat előtt kidolgozták az érdekeltségi rendszert, s a feljutásért a csapatnak 300 ezer forintot biztosítottak. így most a kassza ennyivel ugyan kevesebb lett, ám a gyár, a város pénzben ki nem fejezhető sikerrel, az OB I-el gazdagodott. A baráti összejövetel során a gyári és sportközi, szakosztályi vezetés rögtönzött tájékoztatót tartott: — A jövő szerepléssel összefüggésben megállapodtunk arról, hogy az egyidényes bajnokságban a bajnokságot kiharcolt csapattal vesszük fel a küzdelmet Vagyis azok ülnek le a bábukhoz, azok vezetik a figurákat, akik kiharcolták az OB I-et. Rövidesen kidolgozzuk az érdekeltségi rendszert, erősítjük a szervezeti rendszert, részletes tervet dolgozunk ki a tartós élvonalbeli szereplés érdekében — mondta Kihár László. (-logh) A nagykanizsai Zrínyi-iskola sportosztálya és az Olajbányász szervezésében 8 csapat részvételével utánpóüás-kupátrendeztek. Ajól sikerült tornán kaposvári siker született, második a Répceszentgyörgy, míg harmadik a házigazda Zrínyi-iskola csapata lett. Az 5—6. osztá- lyos kisdiákok részére rendezett vetélkedőn a bronzérmen túl a legjobb mezőnyjátékosnak (Bagarus Csaba) járó díj is Kanizsán maradt. A Zrínyi csapatából jó teljesítménytnyújtott: Imrei György, Horváth László, Tar-pay Richárd, Petrics Tamás, Horv áth Gábor és Bor Péter. Sportrovatunk lehetőséget kíván adni a Kedves Olvasónak, hogy javaslatot adjon a város legjobb sportolója díjra. Az olvasóinktól beérkezett szavazatokat figyelembe veszi majd az a bizottság, amely az elmúlt évekhez hasonlóan ismét odaítéli az 1990. év legjobb sportolója címet Szeretnénk felhívni olvasóink figyelmét, hogy a díjakat azok nyerhetik el, akik nemcsak saját sportáguk, hanem a városban működő valamennyi sportágban elért eredményeket összevetve is a legjobbak. Szavazzanak arra, hogy az 1990. évi eredmények alapján ki legyen városunk legjobb felnőtt női-férfi, ifjúsági leány-fiú, valamint serdülő leányfiú sportolója, továbbá melyik együttesünk (női, férfi) méltó a legjobb csapat büszke címre. Kérjük Olvasóinkat, hogy a mellékelt szavazólapon szíveskedjenek javaslatukat leadni és borítékban vagy levelezőlapra ragasztva 1991. január 31 -ig címünkre (A Kanizsa szerkesztőségének sportrov ata 8801 Nagykanizsa, Pf. 7.4.) beküldeni. SZAVAZÓLAP Nagykanizsa város 1990. év legjobb sportolóira illetve csapataira szavazatom a következő: A legjobb felnőtt női sportoló:.............................................................. A legjobb felnőtt férfi sportoló:............................................................ A legjobb ifjúsági leány sportoló:.......................................................... A legjobb ifjúsági fiú sportoló:.............................................................. A legjobb serdülő leány sportoló:.......................................................... A legjobb serdülő fiú sportoló:.............................................................. A legjobb női csapat:............................................................................ A legjobb férfi csapat:........................................................................... A szavazó neve és címe:........................................................................ Kanizsa — várospolitikai hetilap, megjelenik minden pénteken. Szerkesztő: Pék Pál. Szerkesztőség: 8801 Nagykanizsa, Ady u. 1. n. em. Pf. 74. Telefon: 06/93/12-305. A szerkesztőbizottság tagjai: Büki Pálné, Cserny József, Horváth Mária Kápolnás Zoltán, Tihanyi István, Tóth Ferenc, Vízvári József. Kiadja a Journal Kiadói Kft, Felelős kiadó: Győrffy István ügyvezető. Komputertechnika: Journal Kiadói Kft Zalaegerszeg. Nyomtatás: Zalai Nyomda. ISSN: 0865-3879.Nytsz:B/PHF/266/Z/l 989. TerjesztiaMagyarPosta.Előfizetésidíj:egy hónapra 35,negyedévrcl05,faévTe210,egyévie420formt.Elöfizethetőapostahivatalokbanésakézbesítőknél. |
