| 255 KB | |
| 2021-04-28 10:41:19 | |
 | |
 | |||||||
Nyilvános  723 | 1585 | Megjelent: 2021. április 23. | Ajándék Bajcsára a könyvtárból kicsiknek és nagyoknak Talán a mostani időszak kedvet csinál szűkebb környezetünk történetének tanulmányozásához. A kanizsai Halis könyvtár interneten hozzáférhetővé tett tartalmai és könyvei segítségével Bajcsa lakóit ilyen olvasnivalóval lepjük most meg. Olvassa örömmel, mi kedvességnek szántuk! Fejezetek Bajcsa történetéből 3. rész: Bajcsa születése és első ismert lakói A mai Bajcsa önálló településként a török idők után jött létre, vált önálló faluvá. Az 1744. szeptember 30-án kelt adománylevélben már Batthyány Lajos nádor birtokaként szerepel, aki, többi birtokához hasonlóan, megkezdte a puszta betelepítését földművesekkel. Még a falu megtelepedése előtt, két malom is működött Bajcsán („Bajcsapusztán”), az egyiket Alsó-bajcsai, a másikat Felső-bajcsai malomnak nevezték. Néhány, a malmot bérlő molnár neve fennmaradt: 1750 körül Alsó-Bajcsán Kovács György, Felső-Bajcsán Szakál István, 1760 körül Papp Dániel. Bajcsára az 1760-as években többször is telepített a földesúr családokat, de a bajcsai föld nem tudta jó ideig eltartani földműveseit. Ezt sugallja az 1761–63-ra szóló telepítési szerződés is, mely utal egy korábbira, s melyben éppen a telepítés sikeressége érdekében nagy kedvezményeket kínál. A 3 „szabad” évben nem kellett teljesíteni az úrbéri terheket (nem kellett robotolni a földesúrnak, sem a földesúri adót, a 9-edet és az ünnepekkor szokásos kötelező „ajándékot” adni), az építkezéshez a földesúr erdejéből vághattak fát a telepes parasztok, irthattak földet a szomszédos szepetneki, cseresi, miklósfai határhoz tartozó kanizsai birtokokon is. 1770-ben 30 telkes gazdát, 4 más telkén lakó zsellért, 1 csordást, 2 uradalmi molnárt, összesen 37 családot tartottak számon, magyar és horvát ajkú lakosokat. Az 1778-as egyházi látogatáskor Bajcsát horvát faluként említik, mely a helynevekben is tükröződik (például Zsdenec, Sztara suma, Csörné most). Az első ismert névsor 1780-ból való, amikor is a falu első úrbáriuma készült. Ekkor a falu képviseletében Antalics László öregbíró, Matecz Mihály kisbíró, Csöndör István, Kapitány Mihály, Sznopek György, Zádorecz Tamás telepes gazda, Petrics József alszolgabíró és Petrics József esküdt írta alá az urbáriumi kérdőívet. Érdemes minden mai bajcsai családnak átnézni saját családtörténetét, hátha visszavezethető az első telepesekhez… Olvasnivaló: Molnár László: Vízimalmok Zalában. Interneten elérhető: https://viza.nagykar.hu/irasok /10588/1.html; Kardos Ferenc: Bajcsa története 1690 és1848 között. Nagykanizsa. Városi monográfia II. kötet 601-612. oldal Ha többet szeretne megtudni Bajcsa történetéről, akkor Nagykanizsa Városi Monográfiájának köteteit érdemes elolvasnia, ami könyvtá- runkban és honlapunkon is hozzáférhető: www.nagykar.hu / Nagy- kanizsa története 3 kötetben Keressen bennünket! |
