Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
A védett dokumentumok csak könyvtárunk épületén belül, az erre kijelölt pontokon tekinthetők meg!
3.05 MB
2023-10-30 13:25:33
 

application/pdf
Védett Védett
26
183
Cím: Nagykanizsai Városi Tanács Híradója (1970-1988)
Részjelzés: 1972/I.
Kiadás: Nagykanizsa : Városi Tanács VB., 1970-1988
Közös adat: Nagykanizsai Városi Tanács Híradója (1970-1988)
Közrem.: Rezsek György (fotó) ; Nagykanizsa Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága (szerk.)
Szerz. közl: [fotókat kész. Rezsek György] ; [szerk. Végrehajtó Bizottság]
Megjelent: [1972]
Eto: 352(439Nagykanizsa) ; 908.439.121Nagykanizsa
Szakjel: 350
Cutter: N 32
Nyelv: magyar
Oldal: 19 p.

A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

NAGYKANIZSA
VÁROS
TANÁCSA
1972
NAGYKANIZSAI VÁROSI TANÁCS
HÍRADÓJA
1972 I.
NAGYKANIZSA
Fotókat készítette: Rezsek György
Szerkeszti a Végrehajtó Bizottság Felelős kiadó: Mózes Pál tanácselnök
A műszaki értelmiség szerepe és feladata a város IV, ötéves tervének végrehajtásában
A kort, amelyben élünk, alapvetően a két társadalmi—gazdasági rendszernek: a szocializmusnak és a kapitalizmusnak együtt létezése és nemzetközi méretű osztályharca határozza meg. Századunk második felét a társadalmi forradalmak, a szocializmus térhódítása és folyamatos erősödése, valamint a haladó erők világméretű előretörése jellemzi.
Ez a társadalmi változás ugyanakkor olyan körülmények között és azokkal szoros kölcsönhatásban megy végre, amelyekben a termelőerők forradalmi változásainak, a tudomány és a technika korábban elképzelhetetlen eredményeinek vagyunk részben szemtanúi, nagyrészt aktív művelői, résztvevői. Így korunk másik fő jellemvonásának — a társadalmi forradalmak mellett és azokkal szoros összefüggésben a tudományos-technikai forradalom világméretű folyamatát tartjuk.
E folyamat a termelőerők fejlődésének sajátos és új szakasza, amely együttjár a termelőerők struktúrájában beálló több változással. Az egyik ilyen alapvető változás: a magasan szervezett, alkotójellegű együttműködéssel járó emberi munka szerepének társadalmi méretű elterjedése. Ez egyben az egész folyamat kiteljesedésének is fő mozgató ereje.
A legfontosabb alkotórész, a társadalmilag aktív embertípus kialakulása, hatékony tevékenysége a termelőerők valamennyi elemében végbemenő szoros kölcsönhatásban megy végbe. Az anyagi gazdaság megvalósulása, a tudomány társadalmi szerepének kiteljesedése, a nevelés és képzés korszerű rendszere, a társadalom szervezettségének növekedése és az ember sokoldalú fejlődése között kölcsönhatás áll fenn.
E viszonyok alakulására mégis az jellemző, hogy míg a korábbi szakaszokban a termelés anyagi feltételeinek korszerűsítése volt a fő mozgató erő, addig a tudományos technikai forradalomban a munka alkotójellegének kiteljesedése, a tudomány fejlesztése és alkalmazása veszi át ezt a szerepet. A tudományos kutatás a korábbi spontaneitás helyett tudatosan irányított folyamattá válik, egyre jobban kapcsolódik a termeléshez, amely ilymódon egyre inkább tudományosan szervezett és végrehajtott tevékenységgé válik.
Ezeknek a törvényszerűségeknek a felismerése, tendenciák tudatos beszámítása, alkalmazása szabja meg általában műszaki értelmiségünk helyét és feladatát népgazdaságunk egész szerkezetében, egyben szocialista fejlődésünk egész folyamatában.
Magyarország a felszabadulás előtt a gazdaságilag kevéssé fejlett országok közé tartozott. Bár a többi szocialista országgal együtt összehasonlíthatatlanul gyorsabb fejlődést értünk el az elmúlt húsz év alatt, mint a megelőző évtizedekben, a gazdasági fejlettség szempontjából ma is csak a közepesen fejlett országok közé tartozunk.
Eredményeink különösen nagyok a társadalmi viszonyok demokratizálódásában, az oktatásban és a közművelődésben, az egészségügyi ellátásban és a szociális gondoskodásban. A társadalmi fejlődés vitathatatlan eredményeihez képest azonban nem értünk el hasonlóan jelentős eredményeket a tudományos és technika