* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 5.23 MB | |
| 2024-06-21 14:46:21 | |
 | |||||||
Nyilvános  191 | 98 | Dél-Nyugat - közéleti hírlap | 1990. augusztus - II. évfolyam Kiadja a Magyar Demokrata Fórum és az Ifjúsági Demokrata Fórum Nagykanizsai szervezete Szerkesztő: Czupi Gyula A szerkesztőség tagjai: Farkas Tibor, Iványi Miklós, Pápai György Fotók: Szakony Attila Felelős kiadó: Czolterné Ivády Zsuzsa Tervezőszerkesztő: Major Csaba Sokszorosítás és computertechnika: Szociális Foglalkoztató Nyomdája, Nagykanizsa Felelős vezető: Mihalkó Lajos HU ISSN 0865-6393 A következő szöveg az újságból származik automata szövegfelismertető segítségével: Közéleti hírlap ll.évf. 1990. augusztus Ara: 9 Ft. 1990. Szent István napja Részlet Rózsás János: Keserű ifjúság c. könyvéből 1945. augusztus 2o-án, Szent István király ünnepén brigádunkat levezényelték a Bug folyó partjára. Egy nagy uszály vesztegelt ott lehorgonyozva, fedélzetén vakítóan fehérlettek a napsütésben az építkezéshez szállított terméskövek. Pallókat raktunk a vontatóuszály és a meredek falú part közé, és mint valami ingatag hídon, hordtuk a követ ölben és vállon ki a partra. Szakadatlanul sürgették az uszály kiürítését. Alaposan elfáradtunk a munkában. Kora délután végeztünk a kirakodással. Az uszályt haladéktalanul elvontatták. Jószívű őreink hagyták, hogy a nagy roham után pihenjünk nyugodtan a Bug-parton, az árnyas fák tövében. A halomra rakott terméskövek közelében a Bug partja vagy másfél méterre emelkedett a folyó hullámoktól fodrozott vize fölé. Közvetlenül a füves partra ültem, mezítlábas lábaimat a folyó fölé lógatva. Elmélázva néztem a megismétlődő hullámtörést a fényesre mosott, part alatti köveken. Gondolataim, mint rendszerint, most is odahaza jártak. Ma azonban a szokottnál is fájdalmasabb volt az emlékezés: otthon, Magyarországon nagy ünnep volt, Szent István első királyunk ünnepe, Szent-Jobb körmenet Budapesten, este pedig tűzijáték a budai hegyek felett... En pedig itt ülök, messze idegenben, rongyokba öltözött koldusok között, jogfosztott és égbekiáltó bűnökkel vádolt rab... Felsajdult bennem a templomi ének dallama, melyet ma minden otthoni szentmisén elénekelnek a magyar katolikus hívek: "Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga, Ki voltál valaha országunk istápja? Hol vagy István király? Téged magyar kíván, Gyászos öltözetben te előtted sírván" A Bug széles torkolatánál rohangászó szél felkorbácsolta a vizet, és a meg-megtörő hullámok felcsaptak egészen a lábamig, hűs vízzel öntözve kérges talpamat, megmosva nyílt sebeimet. Az őrök nem engedtek volna le a vízhez, a víz jött fel hozzám: a kövek közt szétfröccsenő habjai fel-feltörtek a partról lecsüngő íűcsomókig. 2. oldal: Mégis bontunk ? (olvasói levél) i 3. oldal: Rendszerváltás Gyékényesen; Tisztelt Olvasó ■ 4 — 5. oldal: Bemutatjuk képviselő — testületi tagjelöltjeinket I. 6. oldal: Visszaemlékezés II. ■ 8. oldal: ZIZI TISZTELT SZERKESZTOSEG ! Az 1990. júliusi"Dcl-Nyu-gat''-ban érthető érdeklődéssel olvastam a"Bontunk, bontunk, bontogatunk7° című cikket országgyűlési képviselőnk tollából. En csak a Rozgonyiutcában lévő ún. "bolhás mozi" sorsa miatt emelek szót. Teljesen egyetértek TarnóczkyAttila önmérsékletre felhívó soraival, amit a tanácsi műszaki vezetésnek címzett. Köztudott, hogy az említett épületre a Szabadság téri Altalános Iskola is igényt tart, mely igényt a képviselő úrnak írt levelemben hónapokkal ezelőtt jeleztem. Nyilatkoztam az ügyben a helyi TV adásában, valamint a Kanizsa hetilap hasábjain is. Most meglepve látom a Dél-Nyugat-ban, hogy a Városi Tanács jelenlegi főépítésze dokumentumokkal igazolja, hogy ő a bontást leállította. Az idézett határozatot azonban az IKKV fellebbezése alapján a megyei főépítész hatálytalanította. A veszély tehát ismét reális, a bontás elvileg bármikor megkezdődhet. Nagy kár lenne pedig, hiszen valóban egy városképi jelentőségű épületről van szó. Ráadásul iskolánk hatszáz tanulójának ez az egyetlen lehetősége, hogy tornateremhez jusson. Ezzel párhuzamosan pedig kialakítható lenne egy belvárosi sport és egészségmegóvó centrum, ahol élelmes vállalkozók bevonásával - több európai nagy\''áros mintájára • testkultúra minden területét fejlesztő lehetőséget lehetne teremteni Gondolok itt művészi tornára, egyszerű fogyókúrás testedzésre, táncos-zenés akrobatikára, de akár gyógymasszázs és pedikür szolgáltatásokra. Mindez persze feltételezné, hogy az em- lített vállalkozók anyagilag is beszálljanak a felújítás költségeibe. Iskolánk haszna mellett ugyan ez eltörpül, de azt hiszem, így kellene a hasznosat a gazdaságossal párosítani Tisztelettel: Suhai Sándor igazgató Nagykanizsa, 1990. augusztus 2. • • • (Suhai Sándor sajátkezű hitelesítéssel az alábbi határozat másolatátjuttatta el hozzánk. Az előző számunkban jelzett örömünk - a "bolhás mozi" sorsa nem csak a lebontás lehet -bizony elmúlt a megfellebbezhetetlen határozat olvastán. Ezt a határozatot is ismertetjük, a szerk.) Zala Megyei Tanács VB. Műszaki Osztálya 8901 Zalaegerszeg, Kosztolányi u. 10. Tárgy: Nagykanizsa, Rozgo-nyi út 4. sz. épület bontási ügye Megvizsgáltam az Ingatlan -kezelő és Közvetítő Vállalatnak (Nagykanizsa, Deák tér 5. sz.) a Nagykanizsa Városi Tanács VB. Műszaki Osztálya 702 -21199014. sz. határozata ellen benyújtott fellebbezését és ennek alapján meghoztam az alábbi határozatot: Az Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalt fellebbezésének '' helyt adva, a Műszaki Osztály fenti számú határozatát megsemmisítem. E határozat ellen további fellebbezésnek helye nincs. In doklás: Az Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat 1987. augusztus 15-én kérelemmelfordulta Városi Tanács VB. Műszaki osztályához, hogy a kezelésében lévő Rozgonyi út 4. sz. épületre, - annak rossz állaga miatt - a bontási engedélyt adja meg. A Műszaki Osztály a 3913/1987. II. sz határozatával az épületet életveszélyessé nyilvánította és elbontását a kiürítés utáni időpontra elrendelte. A bontási munkák végrehajtása a kiürítés nehézségei miatt elhúzódtak. A Városi Műszaki Osztály az 1990. február 26-án kelt levelében arróltájékoztatta az Ingatlankezelő Vállalatot, hogy a korábbi bontási engedély érvényét veszítette, ezért a kérelmet meg kell ismételni, melyhez az épület jelenlegi állagára vonatkozó statikai szakvéleményt kell mellékelni Az IKKV a szakvéleményt és a bontási kérelmet 1990. április 6-án megismételte. Az újabb bontási engedély kiadása előtt a Műszaki Osztály egyeztetést hívott össze, mivel az OTP-nek a volt moziépület helyén történő lakásépítési szándéka mellett felmerült az épület megtartása és más funkcióval - történetesen tornaterem - történő hasznosítása is. Az egyeztetés eredményeként került sor a 702-3¡1990/4. sz. határozat kiadására, mely újra megállapítota azé le tv e szélyt és kötelezte az épület kezelőjét - IKKV-t - a további romlás megállítására, a szerkezet ducolásos fenntartására mindaddig amíg az épület további sorsáról döntés nem születik. (Ez volt a korábbi számunkban közölt határozat, a szerk.) A kötelezett a benyújtott fellebbezését azzal indokolta, hogy az előírtak kielégítése olyan műszaki munkák elvégzését igényli, melyek költségkihatása meghaladja a 600 ezer forintot. E fedezettel nem rendelkeznek. Az épület esetleges megtartása esetén is csupán az önmagukban rendkívül rossz állapotú főfalak maradhatnának meg. Végül pedig kérték a határozat megváltoztatását, az előírt fenntartási kötelezettség helyett az épület lebontásának elrendelését. Az ügy iratanyaga és a helyszíni szemle alapján megállapítottam, hogy a fellebbezés megalapozott. A Műszaki Osztály helytelenül mind a 3913/1987. II. sz., mind pedig a 702-3/1990/4. sz. határozatát az építésügyi törvény 26. paragrafusára alapozta, mely az építésügyi engedé ly ez és alapszabályait rögzíti, ugyanakkor a rendelkező részben első alkalommal elrendelt, második alkalommal pedig kötelezett valamely cselekmény elvégzésére. Ezek a fogalmak már az építésügyi hatósági kötelezés szabályai alá tartoznak ( ét. 37. paragrafus) és mint ilyeneknem évülhetnek el, sőt élet- és vagyonbiztonságról lévén szó a végrehajtás elrendelhető (1981. évi I. tv. 78. paragrafus ). Mivel egy és ugyanazon ügyben - az életveszély megállapítását kivéve - két ellentétes tartalmú határozat nem lehet érvényben az elévülhetetlenség-re is figyelemmel a későbbi keltezésű határozatot meg kellett semmisítenem. Ez volt az ügy jogi, államigazgatási oldala. A kérdés másik oldalát kifejezően fogalmazza mega statikaiszak-vélemény utolsó bekezdése: "A megtartás vagy átépítés kérdésében a várospolitikai döntésnek kell érvényesülnie...* Határozatomat az 1981. évi I. tv. 66. paragrafusa (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján hoztam meg. Zalaegerszeg, 1990. július 3. -> Zsuppányi Ferenc csoportvezető főmérnök 2 1990 augusztus 18 -án Leíenyén Rendszerváltozás a wm Gyékényes. Szépen fejlődő üdülőkörzet a bányató partján. Önfeledt fürdőzök, unott sörözgetők, csónakázó fiatalok, horgászva pihenő öregek. A nyugodt mindennapokon egyikük sem törődik a mellettük lévő kavicsbányával. Július 26-án azonban a tóparton mindenki a bányászok ügyéről beszélt Ekkor kezdte meg a sztrájkot a gyékényest üzem 110 fős kollektívája. Az előzményeket és a kialakult helyzetet Kisiván István, a helyi Bányász Dolgozók Szakszervezetének átkára ismertette: Az Országos Kavicsbányák Vállalat 11 üzeme közül a gyékényesi azon kevesek közé tartozik, amely évek óta nyereségesen működik. (Csak példa -kénf.az utolsó öt évben 204 millió forint nyereséget termeltek Gyékényesen.) Ezek a pénzek persze természetesen nem maradhattak helyben. Mentek abba a közös kalapba, amelyből fenn kellett tartani a veszteséges üzemeket, valamint az öt budapesti belvárosi irodaházat a "hozzá tartozókkar együtt A tavalyi és1 augusztusában nyug- díjba mait a régi igazgató. A pártállam malmai egyre lassabban őröltek, s cg/re elérhetőbbé vált a régi álom: leválni az országos központtól, legyat önálló az üzem. Ekkorpályázat útján olyan vezető került a gyékényesi bánya élére, aki amellett, hogy szakmai hozzáértéssel és képesítéssel rendelkezett, felvállalta az üzem érdekeit is. Túri László szembe helyezkedett a vállalat vezetésével, nem küldte el a közös kalapba a nyereséget, hanem jutalmazta a helyi dolgozókat és élére állt az önállósodási törekvéseknek. A vállalat vezérigazgatója, Szoko-lai Sándor - érezvén a helyzet komolyságát - Túri Lászlót felfüggesztette állásából és gyors privatizációs tárgyalásba kezdett egy osztrák céggel Az üzem vezetésével az ekkori párttitkárt bízta meg, akinek öntötechnikusi végzettsége van, a műszaki teendőket egy kertésztechnikusi végzettségi1 úr látta eL Ez volt az utolsó csepp a pohárba. Az üzem dolgozói július 25-én másfél órás figyelmeztető sztrájkot tartottak és elküldték követeléseiket a vállalat veze- «kv i Í-''íí.'' - J? - gp ■"( " "" ||tfl|HNHH| is»!mm assftl lm & tf m ''£• '' i S Imf ji 1 téséhez. Az ezekre érkező válasz mereven elutasító volt, így 26-án 13.30-kor a kollektíva úgy döntött, hogy folytatják a sztrájkot. Bizonytalan ideig Farkas Tibor Tisztek Olvasó! Ez a gyékényesi történet rövid összefoglalása. Újságunk profilját figyelembe véve természetesen nem a gyors tájékoztatás lehet a fő feladatunk. Ön, Tisztelet Olvasó, biztosan értesült már a Gyékényesen történtekről A történet tanulságai azonban olyanok, melyekkel mindenképpen szolgálnunk kelL Ezek a tanulságok véleményünk szerint a következők: 1, A gyékényest dolgozók - nevüket adva véleményükhöz • a végsőkig kiálltak amellett a vezetőjük mellett, aki az 6 érdekeiket képviselte. Ez a tulajdonság sajnos egyre inkább veszni látszik országunkban. 2, Problémáik kifejezése nem maradi a "kocsmai morgolódás" szintjén, nem is a "jóságos kormányzat"-tói várták, hogy "rendet tegyen", hanem saját kezükbe vették sorsukat, önállóan fogalmazták meg céljaikat. 3, Az első perctói az utolsóig mindent a fennálló törvények szerint cselekedtek. (Tárgyalási készség -követelések megfogalmazása - figyelmeztető sztrájk - tárgyalási készség -sztrájk - tárgyalási készség.) 4, Bár a sajtó, véleményünk szerint, nem megfelelő terjedelemben foglalkozott az üggyel, a nyilvánosság teljes kizárása-a dolgozók elszántsága miatt - lehetetlen volt. 5, Utolsó és egyben legfőbb tanulság. A gyékényesiek, úgy tűnik, elérték céljukat. Júlus 30-án Szokolai Sándor vezérigazgató - a nyomás hatására • kénytelen vot visszahelyezni állásába Túri Lászlót, a privatizációs szerződés az önállósodás eldöntéséig nem kerül aláírásra, az önállósodásról augusztus 16-án dönt a vállalati tanács. Ennek eredményéről, s esetleg más rendszerváltási kísérletről szívesen tájékoztatjuk olvasóinkat. (a szerk.) Tisztelt Olvasó! 1 Éveken át sűrű közegben haladtunk, kezünk és látiunk akadályoztatva a mozgásban. A szabályokat, a sűrűséget jól ismerve mégis haladtunk. Mozgás volt ez, ha lassú is. : * . . - .* A közeg ritkul, a szabályok elavulnak, késünk; lábunk tétova.. A holdjáró ember érezhette ezt a könnyed bizonytalanságot Könnyű a magasba szökkenni, a talajfogás azonban gyakorlatlan, sok a sérülés. Az eddigf biztos lépések most örök bukdácsolást jelentenek. A világcsúcstartó rövidtávfutó lábai a semmit tapossák sebesen. Lehet, hogy itt a hármasugró •a leggyorsabb? .- :...■■ \ '' : ;y ■ . - . Az előző gondolatsor a megváltozott mai helyzetet példázná. A közeg, a szabályok, a technikák (a hármasugró a teggorsabb t?) mások. ,c : -v Számot vetettünk-e mindezzel? Másként kell eztán kérdezni, kívánni is? „ Tudjuk:''Holzsamokságvan,°ott zsarnokság van." - mindenütt, mindenben. , > : _ , Hol demokrácia van, ott demokrácia van? A fejekben is? A reflexeinkben is? A szavainkban és a tetteinkben is? ■■■■■:■ Míg a politikai demokráciát céloztuk, biztosak voltak a lépteink. A közeg ellenállt, de mi-ha lassan is -tágítottuk a teret, haladtunk, úgy éreztük „ '' Mára a tér szabad, a játék szabályainak betartásán sokan őrködünk Most a hétköznapok, a mindennapok, a magunk között gyakorolt demokráciát célozzuk., fi:JJpteinktétovák - • ■-•i''.''-:!;- ?"(A politikai küzdelem eldőlt, Holdon járók lettünk mind Újra járni tanulunk _ 4 ■ - Sok türelmet kívánok Önnek is Tisztelt Olvasó e tanuláshoz! . Czupí Gyula J i városban Irányi Miklós : a városi képviselő (Az Oswald utcában lakó jelölt 1946-ban született, er-"dőmérnök, a Nagykanizsai Erdészet főmérnöke. Két fia van. 11 hónapig tagja volt az MSZMP-nek. 1988. nov. 26-tól, a nagykanizsai megyegyű-léstől szimpatizánsa, 1989. novemberétől tagja az MDF-nek.Közéleti szereplést korábban is vállalt. E vállalásában mindig ugyanaz vezérelte, ő maga így fogalmazta ezt meg: "Nem tudom elviselni a diktatúrát, a kiváltságokat (semmiféle igazságtalan megkülönböztetést ) és az értelmetlenséget. Ezért vállaltam és vállalom, hogy a környezetemben élők szócsöve legyek, szóban és írásban." • Dél-Nyugat: Másik városban szerzett tapasztalatai alapján többfajta minta is lebeghet a szeme előtt. Segítené-e ez munkáját az önkormányzatban? • Iványi Miklós: A kato- - testület tagjelöltje naidőt figyelmen kívül hagyva 19 évig éltem Győrben, öt évig Sopronban (az egyetemen) és 19 éve élek Nagykanizsán. Van tehát összehasonlítási alapom.Igaz, nem gondolkodom örökké az önkormányzat lehetőségeiről, mégis szembetűnő különbségeket tapasztaltam még néhány hetes külföldi tartózkodásaim alatt is. Voltam már tanácstag (1980-85-ig a Bartók B. utcában) és tudom, hogy hálátlan feladat. Remélem, hogy az önkormányzatban tevékenykedni értelmesebb és hasznosabb lesz. ® Dél-Nyugat: Szakértőként milyen területen venne részt változtatásokban, illetve kezdeményezne változtatást? • Iványi Miklós: Erdőmérnök vagyok, természetes, hogy elsősorban az erdőgazdálkodás, valamint az ehhez közel álló szakterületek (fafeldolgozás, természet-és környezetvédelem) gyakorlati és szemléletbeli alakításában tudnék szakmai segítséget adni. © Dél-Nyiigat: Mit tart a legfontosabb önkormányzati célnak? © Iványi Miklós:Azt, hogy Kanizsa nyerje vissza az 1945-ig természetes módon kialakult jelentőségét közlekedési, kereskedelmi, ipari, egészségügyi és kulturális tekintetben egyaránt. /Vasútvillamosítás, autópálya, a telefonközpont korszerűsítése, felsőfokú oktatás stb./ Nemzetközi kapcsolatokban / Alpok-Adria stb./ érje el az őt megillető helyet, nyerje vissza régi fényét, mint az ország dél-nyugati kapuja! « Dél-Nyugat: Milyen emberekkel együtt lenne szívesen képviselőtestületi tag? «Iványi Miklós: Olyanokkal, akik egyetértenek velem abban, hogy az a vezetés számíthat a vezetettek bizalmára és megbecsülésére, amelyik döntéseiben: - demokratikus, ( figyelembe veszi az érintettek véleményét ) Magyar József (A Városkapu körúton lakó jelölt 1957-ben született Nagykanizsán. Villanyszerelő szakmája megszerzése óta a TUNGSRAM-nál dolgpzik. Ebben az évben érettségizett és Magyar József lett elektroműszerész. Egy gyermeke van. 1988. óta az MDF tagja. Munkája miatt érzékeny a kétkezi dolgozók problémái iránt, a lakótelepen élők gondjai iránt lakhelye miatt. A lakásgondokkal küszködők sorsa is - sajnos - ismerős számára. Erről így beszélt: " 1976-ban nősültem. Kanizsai lakos létemre 7 évig albérletben laktunk.") • Dél-Nyugat: Ha az Önkormányzattagja lenne, miben kezdeményezne? • Magyar József: Csak a legfontosabb teendőket megemlítve, sokat kellene javítani a város közlekedésén, sürgősen javítani kell a telefonellátáson, a lakótelepeken "városhoz" méltó feltételeket kell teremteni Itt gyógyszertár, kereskedelmi egységek, szolgáltatás, a városi képviselő ügyintézés és mindazok a dolgok jutnak eszembe, amikért le kell utazni a belvárosba. . A város minden területe (Kiskanizsa, Keleti városrész, Belváros), minden utcája azonos törődést, segítséget kíván. Meggyőződésem, hogy még a mostani szűkös időkben is sokat segítene egy igazságosabb elosztási rendszer. • Dél-Nyugat: Mi az önkormányzat legfőbb célja? Magyar József: Az, hogy városunkminden lakója jól érezze magát Nagykanizsán.Szeressen itt lakni és büszke legyen arra, hogy idevalósi • Dél-Nyugat: ^Milyen ösz-szetétclű önkormányzatot látna - igazságos, ( esélyegyenlőségre, mindenféle kiváltság és megkülönböztetés megszüntetésére törekvő) - közérthető ( logikus, ésszerű, egyszerű, világos ) - és természetesen olyan, aki a város lakosságának érdekeit képviseli elsősorban, mirtden más érdekkel szemben. • Dél-Nvugat: Köszönjük a beszélgetést. Iványi Miklós — testület tagjelöltje szívesen? Magyar József: Nekem csak az a fontos, hogy tisztességes, köztiszteletben álló, talpig becsületes, városunkat szerető, az egyszerű emberek problémáit jól ismerő képviselők kerüljenek az önkormányzatba. Fontosnak tartom, hogy akik az elmúlt időszak valamilyen kétes eseményéhez kapcsolódtak, az önkormányzatnak még csak közelébe se kerüljenek, őket szívesen látja a termelőmunka. • Dél-Nyugat: Köszönjük a beszélgetést. r Irodánk telefonszáma:^ cVc ^ClT'' Takács Zoltán a városi képviselő (Akiskanizsai Landler Jenő utcában lakó jelölt 1948-ban született, vallásos családban nevelkedett és 1974-től Él Nagykanizsán. Erősáramú villamosmérnök,a DÉDASZ üzemviteli vezetője. Két gyermeke van. 1988. óta az MDF tagja. Politikai gondolkodása alakulásáról így vall : " Életem első politikai "élménye" a TSZ-szer-vezés volt, amit családom, és minden falun élő ember súlyos tragédiaként élt meg. Ekkor kezdődött - és máig tart -a falvak, falusi emberek erkölcsi, tudati lezüllesztése. Azt már diplomásként volt módom tapasztalni, hogy a lelki rabszolgaságba taszított-ság nem csak a falusi ember előjoga. Előbb-utóbbmindenkireezasorsvár. Természetes, hogy a diktatúra ellen kerestem a fellépési lehetőséget, így lettem - szinte a helyi megalakulástól kezdve"- az MDF tagja.) • Déí-Nyugat: Mitől lesz jó és eredményes az önkormányzat? ® Takács Zoltán: Az önkormányzat magától értetődő feladata, hogy a testület tagjelöltje település (mint közösség) életét irányítsa, szervezze. Mindezt úgy, liogy az ott élők rövid- és hosszútávú érdekeit szolgálja a tevékenységével. Ez azonban óhatatlanul azzal jár, hogy az egyes ember, az egyes csoportok különböző érdekei közt meg kell találni a kompromisszumot, ami természetesen nem tartalmazhatja minden egyéni érdek érvényesülését. Ahhoz, hogy az önkormányzati testület döntéseit a lakosság elfogadja, hitelesnek kell lennie, élveznie kell az ott lakók bizalmát. Ajelenlegi tanácsi apparátus legfőbb hibája az, hogy elvesztette a lakosságbizalmát, nem hiteles szervezet. így még a szakmailag egyébként jó intézkedéseit is kétkedve fogadják. Csak a hiteles, az ott élők bizalmát élvező önkormányzat lesz képes feladatát ellátni. • Dél-Nyugat: MII tart a legfontosabbnak az önkormányzat mai feladatai közül? • Takács Zoltán: Nagykanizsához elég sok, valamikor önállóan funkcionáló település tartozik /Bago-la, Fakos, Sánc, Miklósfa, Bajcsa/.A" városnak biztosan megérte, hogy ezeket bekebelezte. Kérdés azonban, hogy ezek a települések jól jártak-e ezzel?! Olyan tclepüléspolitikát kell folytatni, hogy az illető városrésznek is megérje, hogy ide tartozik. El kell tüntetni, illetve csökkenteni kell a város egyes részei közt lévő feszítő fejlettségbeli különbségeket. A város legfeszítőbb gondja - véleményem szerint - a környezetvédelem évtizedes elhanyagolása. Lassan föléljük saját életteriinket. Ebben az egyes emberek nemtörődömsége mellett /itt is, ott is szemétkupacok, elvadult területek találhatók/ a fő gond a város egyes részeiben a szennyvízelvezetés megoldatlansága. Pedig egyszerű Fizikai törvényszerűség, hogy ahova a vizet bevezetem, onnan el is kell vezetni. Főleg, ha a térség korábban mocsaras volt, mint Kiskanizsa, vagy olyan sűrűn lakott, mint a Kalo-narét környéke. Vétkes felelőtlenséggelvádolom aváros korábbi vezetését, akik-mivelsaját bőrükön nem érezték a gondot - nem vették komolyan a problémát. • Dél-Nyugat: Kikkel, milyen embeiekkel lenne szívesen képviselőtestület) tag? • Takács Zoltán: Olyanokkal, akiknek van hitelük /mert a testület hitelét az egyes emberek hitele alapozza meg/, látnak a pályán, rendelkeznek józan ítélőképességgel, valamint akarják és tudják a várost szolgálni. A pártállás ebből a szempontból nem mértékadó. • Dél-Nyugal: Köszönjük a be- Takács Zoltán Schmidt István a városi képviselő — testület tagjelöltje (Schmidt István a TUNGSRAM nyugdíjasa a nagykanizsai országgyűlési képviselő irodájának fizetés nélküli vezetője. Lakhelye az Ifjúság utca.) m • Dél-Nyugat: Honnann Indult? • Schmidt István: 1934-ben születtem Hosszúvölgyön. Szüleim gaz- "dálkodók voltak. A közélet már . gyermekkorom óta meghatározója az életemnek. Édesapámat a falu közössége 1938-tól, majd 1944-től is bíróvá választotta. így aztán abban az emberpróbáló időben lakásunk a közélet színtere lett. Az elhurcolásra ítéltek, majd a leventék menekítése, a megtizedelés-re ítélt katonaszökevények megmentése az oroszok bejövetele előtt és után, a rekvírálások idején tanúsított magatartása apámnak olyan szép példát állított elém, melyre megőszült fejjel is csak felnézni tudok. Megtanultam, hogy az igazság és a köz ügye akkor is mindenek előtt való, ha a feldühödött rekviráló katona fej fölé lőtt géppisztolysorozata más megoldást akar kicsikarni... Ezért halála után több évtizeddel is köszönettel tartozom apámnak. • Dél-Nyugat: Beszéden s^át magáróL.. • Schmidt István: Az életem nehéz volt, deszínes, változatos. 11 évesen kerültem Kanizsára a piarista gimnáziumba, amit átszervezés folytán általános iskolaként fejeztem be. Utána újra gimnazista lettem, de ezt az iskolát akkor nem tudtam befejezni, mert 1953. május 16-án az írásbeli érettségiről vitt el az ÁVÓ. Szeptemberben "a népi demokrácia megdöntésére irányuló összeesküvés" vádjával 4 évre ítéltek első fokon. Ezt a Legfelső Bíróság 2 évre változtatta. Ebből 13 hó-napot kellett a várpalotai szénbányában eltöltenem. Utána otthon dolgoztam, 1955-ben leérettségiztem. Nehezen el tudtam helyezkedni Nagykanizsán a Pincegazdaságnál, de 1 hónap után nem hosszabbították meg a szerződésemet. 1956-ban, 22 évesen a lakosság tanácselnökké választott Fűzvöl-gyön.1957. után, , Rovott politikai múltam miatt, csak néhány hónapos állásokat kaptam. Négy év múlva Kanizsán helyezkedtem el népművelési előadóként, közben elvégeztem a két éves színját -szó-rendezőakadémiát. Politikai nyomás hatására 1966-ban, felmondásra kényszerültem. Ezek után "protekciósként", mint a Vízmű Vállalat segéd- munkása 7 évig dolgoztam, közben számviteli és kalkulátort ismereteket is szereztem. Rendszeresen foglalkoztam a versmondással,az ezen a területen elért szép eredmények sok nehézségen átsegítettek. Legutóbb a TUNGSRAM munkaverseny előadója, sajtótitkára és a Művelődési Bizottság titkára voltam, egészen ezévi - általam nem kívánt -nyugdíjazásomig. • Dcl-Nyugal: Meddig tartott politikai zaklatása? • Schmidt István: 1971-ig, azután úgy látszik nem tudtak mit kezdeni velem. Ezévben nyílt először lehetőség többes jelölésre a tanácsi választásokon. Tudomásom szerint a megyében egyetlen esetként, a hivatalos jelölttel szemben választottak tanácstaggá lakókörzetemben. Azóta is megtartottaka bizalmukban, ezt most ezúton is köszönöm. Az MSZMP-nek nem voltam tagja, ilyen múlttal - azt hiszem - nem is lehettem volna. - 1988. október 22-én 17 társammal együtt megalakítottuk az MDF nagykanizsai szervezetét, s jelenleg is ez a szervezet ad keretet politikai tevékenységemhez. • Dél-Nyugat: Milyen azonosságot, Illetve különbözőséget lát az eddigi tanácstagság és a leendő képviselő-testületi tagság között? • Schmidt István : Az eddigi tanácstagok többsége nem a rátermettség alapján lett kiválasztva, hanem azzal a céllal, hogy látszatdöntések sorozatával a központi hatalom ki- szolgálói legyenek. A mostani képviselőtestület valóságos gazdája lesz városunknak, a2 azt érintő kérdésekben valósan dönthet. • Dél-Nyugat: Eddigi tanácstagsága tapasztalatait milyen területen kívánja hasznosítani? • Schmidt István: Eddig a Közművelődési Bizottságban tevékenykedtem, de széleskörű tapasztalataim vannak az üzemi életből is. Ha képviselő leszek, amit rám ró a''szolgálat jószíwel vállalom. • Dél-Nyugat: Mit tart ma legfontosabb önkormányzati célnak? • Schmidt István: Arendkívül nehéz gazdasági körülmények ellenére - megtalálni a város eddiginél kedvezőbb működésének lehetőségeit, gazdaságának gyarapítását. A város országos egzisztenciáját megteremteni, régi rangját visszaszerezni. • Dél-Nyugat: Milyen emberekkel lenne együtt szívesen képviselőtestületi tag? • Schmidt István: Azországolyan '' helyzetben van, hogy hazájukat, városukat szerető, tevékeny emberekre van szükség. Nem elég feltárni a hibákat, azabból adódó munkákat is el kell végezni mindnyájunknak! Avárosunkat szerelő, azért tenni kész, tiszta jellemű egyenes, becsületes szakemberek kellenek a testületbe. Mindenkit hajlandó vagyok becsülni, csak legyen miért! • Dél-Nyugal: Köszönj ük a beszélgetést a Magyar 5 ío.r-zso ny ifsze pm apojfiui mvV., i. "Meri /ító/J igéje élő és ható...'' /Zsid.4/12/ Negyvenkét fiatal 1990. július 27-én reggel nekivágott a királyréti vasútállomásról a szívpróbáló kaptatóknak, hogy kivonuljon kis időre az ember-sűrűbőlÖrültem, hogy köztük lehettem én is. A Nagy-Hideg-hegyen, ezen a Börzsönyben található 865 m-es magaslaton magányosan álló turistaház lett a négy napos -rövidebb-hoszabb túrákkal egybekötött - elcsendesedés otthona. Talán az olvasó nem is tudja, mi az az elcsendesedés a mi szóhasználatunkban. Elcsendese désünk olyan együttlétet jelent, ahol többnyire Isten szavának, az Igének hallgatásával - amit a Bibliából olvasunk fel - és egymás szavainak hallgatásával, melyek a Jézus Krisztusban hívő ember lelki harcairól, megpróbáltatásairól szólnak, töltjük el az időt.Ilyenkor lelkünk hallgat, csendes, megnyugszik és erősödik-Ilyenkor érzékszerveink nem figyelnek a világ hangos dolgaira, elfelejtődik politika, film, sport, színház. Amikor elindultunk, nem ismertük egymást.Csak egy dolgot tudtunk a másikról: Mindnyájan elfogadjuk életünk irányítójának, uralkodójának, mesterének; jóbarátunknak és megítélő főbírónknak Istent. Elfogadjuk Jézus Krisztus halálát, az értünk is hozott áldozatot. Elfogadjuk a Bibliát, életünk szabályozó és segítő törvénykönyvét sabenne megírt örömhírt. Napjaink túrákkal indultak Amikor elértük az 5-8 km-re lévő végcélt, letelepedtünk, megpihentünk és megebédeltünk. Ebéd előtt vagy után -attól függően, hogy mennyi időnk volt még - megtartottuk az"alkalmat", ami azt jelentette, hogy egy testvér (így szólítottuk egymást) részletesen beszélt a tervezett témáról Ezt követően többen elmondták a témával kapcsolatban mind azt, ami a szívükben volt. A négy nap alatt egy fő kérdéscso- portról esett szó Mózes V. könyvén ek 19. fejezete és Józsué könyvének 20. fejezete alapján. A kérdés így szólt: Van-e menedékvárosunk, ha bánt követünk el és oda mikor, milyen úton, hogyan lehet eljutni? Estefelé mindig visszatértünk a túristaházhoz, ahol tábortűzzel fejeztük be a napot. A négy nap alatt sok imádság és Istenhez szóló ének hangzott fel Volt idő játékra, barátkozó beszélgetésekre is. Hajnalonta sokunk keresett a közeli erdőben egy-egy csendes zugot, ahol magányosan tölthetett el pár percet Istennel Amikor július 31-én visszatértünk Budapestre, az ember-sűrűbe, régi barátokként búcsúztunk el Jó volt lelki közelségben lenni négy napon át Istenhez a testvérekkel Kardos Ferenc .1 VISSZAEMLÉKEZÉS az 1939. évi kárpátaljai (ruszinkói) manőverre. Még Kálnarosztokán bejelentette egy tiszti gyűlésen Bauer őrnagy, hogy másnap valószínűleg támadni fogunk és az én századomfogja ezt megkezdeni Arról is felvilágosított, hogy azért fog elsőként az én századom "élesbe" kerülni, mert idézem:" Te olcsóbb katonája vagy a kincstárnak mint egy ludovikás tényleges százados"Az érvelés anyagi vonatkozása igaz volt, de azért ugye egy kicsit kíméletlennek is tűnhetett? Ez az indoklás rokonságot sejtetett Nemeskürty "Requiem egy hadseregért" c. könyvének azon részével, melyből az tűnik ki, hogy a Donhoz a legénység közül főleg azokat vitték ki, akiktől, mint nincstele-nektől,proletároktól féltek akiktől szinte meg akartak szabadulni Nagyban-egész-ben így is volt. A beharangozott támadás elmaradt, s így továbbra is meg tudtam maradni Breuer zászlóaljparancsnok leg-, derekabb élő századparancsnokának amit ő gyakran tiszti gyűléseken és hazafelé jövet többször nyilvánosan kihangsúlyo- zott Azt hiszem járőrparancsnoki ténykedésem adta ezen véleményéhez az első, de talán nem is utolsó indítékot. További utunk Nagybereznára vezetett. Itt a szlovákok légitámadást intéztek ellenünk géppuskákkal lőttek bennünket. A mi géppuskáink is viszonozták a tüzet. Lovaink megvadulva a megrakott kocsik- • kai össze-vissza vágtattak a Ciróka folyó partján. Én bizony nem mentem fedezékbe a géppuskagolyók elől, hanem kétségbeesve a nyílt terepen azt néztem, azon sopánkodtam, hogy mi lesz a kocsikról szerteszét szóródó hadianyaggal és felszereléssel, hogy tudok majd velük elszámolni Kanizsán?! Még Nagybereznán őrnagyom kifogásolta, hogy én mint századparancsnok miért nem lóháton közlekedek? Tartalékos bakatiszt lévén, addig mint szakaszparancsnoknak nem volt módomban lovagolni megtanulni. Jelentettem, hogy másnap lóháton fogok jelentkezni Na fi- am, erre kíváncsi leszek - válaszolta. Volt a századnak egy szép hátaslova, a Ganges, melynek lóápolója Laskói Gyula honvéd volt. Felszólítottam Laskóit, hogy sürgősen tanítson meglovagolni A Ciróka partján vettem "lovasleckét" tőle egy délután, s másnap lóháton jelentkeztem őrnagyomnál Ettől kezdve én is lovasítva közlekedtem, talán nem is rosszul Fényképem is van róla, amit Ugaron vettek fel április 13-án. Nagyberezna után Taksony volt a következő állomáshelyünk Ide a húsvét előtti nagyhéten vonultunk be. Itt igen jó szálláshelyem volt egy Banyik nevű erdésznél Húsvétvasárnap délelőtt, április 9-én, a görögkatolikus ruszin nyelvű misén mi is részt vettünk Délután pedig az ottani olcsó és sok sörtől jó hangulatba jött katonáink a takarosabb ruszin és szlovák lányokkal bálnak is nevezhető mulatozást rendeztek Ehhez a zenét az én századomhoz tartozó göcseji (falusi) zenészek szolgáltatták, miután sikerült pár hangszert szerezniük a faluban. Breuemek is tetszett mindez:a századod zenekarát a zászlóaljtörzsbe osztom be - mondta. Örömömre nem hajtotta végre ezt az átszervezést. A sok nóta közül a legmaradandóbb emléket kárpátaljai s Wj Várjuk Önt is Vffl. 18 -án K A M P Á N Y Tisztelt Hölgyem és Uram ! Mi,a Magyar Demokrata Fórum nagykanizsai szervezetének tagjai megtisz-lelteiéinek vennénk, ha kérdéseinkre válaszolna. Érzel segítené az önkormányzati választásokra való /elkészülésünket Is. 1. Biztosítottnak látja -e saját és családja Jövőjét vámsunkban 7 IGEN NEM Z Egyetért -e Tamóczky Attila országgyűlési képviselőnk Javaslatával, hogy az állami vállalatok és intézmények vezetői posztjait csak újra megpályázva lehessen betölteni 7 IGEN NEM 3. Melyiküket választaná az itt lein képviselő^tületl Jelöltek közül ? — Akiről annyit tud, hogy jőszándékű, de hozzáértése még nem lehet, viszont gyorsan tanul 7 ÓT VÁLASZTANÁM — Akiről annyit tud, hogy hozzáértőnek mondják, de szándékait még pontosan nem ismerhette meg 7 ÓT VÁLASZTANÁM 4. Hasznosnak és életképesnek tartana -e egy nagykanizsai napilapot ? IGEN NEM 5. Ön szerint kell -e városunkban egyházi iskolának működni 7 IGEN NEM & Ön szerint kell -e vámsunkban magániskolának működni 7 IGEN NEM 7. Ön szerint szükség volna -c városunkban főiskolára vagy egyetemre 7 IGEN NEM Ha ismer olyan személvt, akit beválasztana az önkormányzatba és úgy gondolja; hogy az MDF jelöltje vagy támogatottja lehetne, kérjük, tudassa velünk 1 Válaszát valamelyik MDF -es ismerősén kérésziül, személyesen vagy postán juttathatja el hozzánk. ELŐRE IS KÖSZÖNJÜK 1 NagyfcanJzaJa ma az önkormányzaté a holnap 1 TovibW kelleme« nyíri plhea*t kfvínoak I MDF Najytanlzaa Címűnk: S800 Nagykanizsa, Ady o. 1- PC: 221 Nagykaniztin ma az Onkonninyialé a holnap t "kirándulásommal" kapcsolatban az alábbi szövegű kelti fel bennem még ma is: Fekete gőzös jaj, de nagyon ropogott, Mikor engem a Kárpátokba elhozott. Fekete gőzös vigyél vissza a hazámba, Sej, hadd boruljak a kisangyalom nyakába! Jaj, de sokai áztam, fáztam, fáradtam, Mikor én a Kárpátokban harcoltam Rágondoltam, van énnékem egy hazám is, Sej, odahaza göndör hajú babám is! Emlékezetem szerint - a már említett Ugaron kívül - Bercsényifalván is jártunk. Utóbbi helyen mi, tisztek egy Takács nevű görögkatolikus papnál voltunk elszállásolva, aki magyar lévén, nagy szeretettel és örömmel látott bennünket vendégül. A Kárpátokban az Uzsoki-hágóig jutottunk el Talán nem lesz érdektelen annak megemlítése, hogy a Kanizsáról elindult zászlóaljnak mind ahégy századparancsnoka, mondhatni vezérkara, egerszegi születésű, vagy állandó lakhelyű volt. A negyedik század parancsnoka én voltam, az ötödiké Morandini Kornél százados, a hatodiké dr. Fodor Frigyes főhadnagy, a géppuskás századé pedig Rozsnyai Endre főhadnagy. A zászlóalj állatorvosa, Lengyel Lajos főhadnagy'' szintén egerszegi volt. Április 16-án indultunk haza. Visszafelé jövet az eddig nem jelentett, a kanizsai vagonírozáskor"szerzett" országos jármüvet és annak két lovát most már bejelentettem, mint a századvonalomhoz tartozó részleget. Erre Breuer őrnagy azt mondta, hogy a két ló egy havi eleségének pénzbeli értékét befogja velem fizettetni Kissé talán szemtelenül azt válaszoltam neki: "Nagy ember lesz, aki ezt be tudja rajtam hajtani" - Na, na fiam, micsoda hang ez - ripakodott rám. Erre elmondtam, hogy Sormáson elloptak tőlünk egy kocsit lovastól, mi is "szereztünk" egyet helyette. Nem lett az esetnek semmi következménye. Az előbbi "kényes" tárgyú beszélgetésünktől eltérő hivatalos és nem hivatalos témákra térvén, a tiszti kar előtt őrnagyom ismételten kinyilvánította, hogy én voltam a legderekabb századparancsnoka. Április 18-án szereltünk le Nagykanizsán. Pár nap múlva már Egerszegen kaptam egy hivatalos iratot, amely az alábbi szövegű volt: Kárpátalja országrésznek az anyaországhoz való visszacsatolása alkalmából az ellenség előtt tanúsított bátor magatartásáért Pais János hadnagynak dicsérő elismerésemetfejezem ki Ungvár, 1939. április IL . Vitéz Szombathelyi Ferenc tábornok Kárpátcsoport parancsnok (Vitéz Szombathelyi Ferenccel a Kárpátokban személyesen is találkoztam. Akkor segédtiszti minőségében az a Meggyes Károly vezérkari százados kísérte, aki 1930-ban, mint főhadnagy Kanizsán szakaszparancsnokom volt.) Ezt a dicsérő elismerést bekereteztet-tem és később újudvari MAORT-laká-somban a falra helyeztem. 1944-ben történt katonai behívásom, a háború és annak "járulékai" végén, Újudvarra visszakerülvén a sok minden mellett ennek a kitüntetésnek is csak hűlt helyét találtam, (vége) Nagykanizsa 1990. május 9. Dr. Pais János (Dr. Pais János Észak-Erdély visszacsatolásakor is az események résztvevője volt, az akkori eseményekre emlékező írását következő számainkban közöljük, a szerk.) a Menyei határátkelőnél. V Pécsváradjúlius 14 — 15 Az MDF négy megye részvételével - Baranya, Tolna, Somogy, Zala - a helyhatósági választásokra előkészítő, felkészítő tanfolyamot szervezett. A tanfolyam előadóját - Chris-tian Werner úr személyében - a CSU (Keresztény Szociális Unió) Hans Seidl alapítványa biztosította. Az alapítvány a közelmúltban nyitotta meg budapesti képviseletét. Az alapítvány Magyarországon három pártot, az MDF-et, a KDNP-t és a FKgP-t támogatja. Tekintettel a téma sokszínűségére és az idő rövidségére aprogramjeszített volt. A tanfolyamon szó volt a választási felkészüléstől a szavazás napjáig tartó fontos mozzanatokról, tevékenységekről. Az előadó, sok esetben a hallgatóság által lényegtelennek, vagy nem jelentősnek ítélt részletek fontosságát is ki- hangsúlyozta és el ludta fogadtatni, hogy ezek e momentumok miért fontosak, vagy milyen jelentőséggel bírnak. Az előadó folyamatosan ébren tudta tartani a hallgatóság figyelmét és biztosítani tudta az aktív részvételt is. (Az előadás de. fél 9-től este ll-ig tartott.) Természetesen e helyt nincs mód rá és nem is szükséges a tanfolyam részletes ismertetése. Önmagában véve a tanfolyam helyének kiválasztása számomra külön jelentőséget kapott. Elhelyezésünk a pécsvár adi vár és apátság helyén épült I.István szállodában volt. Az apátságot I.István alapította és népesítette be külföldi szerzetesekkel az államalapításkor azzal a céllal, hogy az országot a keresztény nyugathoz kapcsolhassa. Jelenleg amikor egy új és demokratikus haza alapjainak lerakásán fáradozunk, ténylegesen államot alapítunk. Ehhez az államalapításhoz, a demokratikus Magyarország megteremtéséhez ismét nyugatról jön a segítő szándék, úgy mint I.István idejében, ezer éve! Soha jobbkor! Ne mulasszuk el a felkínált lehetőséget! Dr. Kelemen Ottó Megnyílik a ZÖLDHATÁR Pince és Tornyiszentmiklós (Jugoszlávia) (Magyarország) között 1990. augusztus 26-án (vasárnap) 0,00 órától, 1990. augusztus 27-én (hétfő) 24.00. óráig 1« augusztus luén Keszthelye« megyénk légíóbb MDF-tS dónt&hozó testülete, a Megyei Figyeltető Tanács megtartotta havi rendes ülését. Dr. Medgyasszay Wszló, az országos elnökség: tagja, Rúdics Róbert és Dr. Tóth Tiha mér országgyűlési képviselők is részt vettek a bev.ófget&en, mely fűként az önkormányzati vátasztá-sokra való felkészüléssel foglalkozott; A legközelebbi ¡taJátkDzó 1990. szeptember 7-éti IcízZalakO-rnárban • •• Hír-lap című gépelt setao- rosfványával tájékoztatja programjáról, működéséről, kezdeményezéseiről a község lakosságát az MDF ''¿alakomári szer-vezete.Aktttck a kezébe eljut ZalakomároD a HIR*LAP, minden fontosat tud a helyi szervezetről .(Másutt js hasznosítható ötlet-nek tűnik, az önkormá ayzati választásokra való készülés jó segítője tehet a községekben a szerk.) (az átlépéshez útlevél szükségeltetik) Részletek a két nap programjából: VASÁRNAP: 9.00.: Határnyitás köszöntőkkel 11.00.: Szentmise 12.30.: Aratási - szüreti felvonulás a két falu között a határon át Egésznapos művészeti kirakódóvásár, este táncmulatság HÉTFŐ: 15.00.: Kerekasztal beszélgetés Pincén Kiadja a Magyar Demokrata Fórum és az IQúságl Demokrata Fórum Nagykanizsai Szervezete. Felelős Kiadó: Czotterní Ivady Zsuzsanna. • Szerkesztő: Czupl Gyula • Tervezőszerkesztő: Major Csaba • A szerkesztősig tagjai: Farkas Tibor, Iványi Miklós, Pápai György • Fotók: Szakony Attila. • Köszönetet mondunk mindazoknak, akik -bár nem tagjai szervezetünknek - segítették munkánkat. Nyomdai munkák és computertechnika: Szociális Foglalkoztató Nyomdája, Nagykanizsa. • Felelős vezető: Mihalkó I^jos. • HU ISSN 0865 - 6398 • Kapható: Nagykanizsán a Clara, a Fekete Sas presszókban, a Flamingó Teraszon, a Keleti Étteremben. Becsehelyen a fagylaltozóban. Tótszentmártonban a Nap-red kocsmában. Zalakaroson a 121 -es ABC -ben, a Strand Vendéglőben. Zalakomáron a 104 -es ABC -ben. 8 Ül augusztus 1990. ZÍZL A főbb hírműsorokban sok az érdektelenség, a zizi. Egyik betegsége ezeknek a műsoroknak (TV Hiradó -főleg - de a Déli, Esti stb. Krónika is) az ILLETÉKES. Budapest egyik háztömbjében csőtörés van. A TV kiszáll, lefilmezi az ILLETÉKEST, aki elmondja, hogy valóban van csőtörés, és ők mindent meg fognak tenni, hogy kijavítsák. Ezzel a híradóban eltolik egy perc. Mindezt a bemondó megoldhatná 15 mp alatt, de akkor is kérdéses hány embert érdekel a víz. A másik típuszizi a PROTOKOLL. A hírműsor gyakran külügyi és belügyi értesítő.Közli, hogy a neves politikusok közül ki kivel találkozott, aztán a szokásos közhelyek következnek, esetleg a szokásos diplomataóvatossággal leadott nyilatkozatok, kevés Információtartalommal. Szintén sok percben. Nemrég még aktuális típuszizínek tűnt a német egyesítés is. Hogy egyesülnek, az nem volt kétséges, a körülmények meg a kelet-európai állampolgárt nem igen érdekelték. Aczél Endre ideje alatt lett bevezetve a Híradó végére az "oldás", a megnyugtató képsorok. A jelek szerint azóta elterebélyesedett. Ha ide számoljuk a nem túl vérfagyasztó időjárásjelentést, sportot, reklámot, a ■gyenge" hírek 20 percesre is meghízhatnak a 30 perces műsorban. Divatos volt nemrég a különféle kongresszusokról, gyűlésekről szóló beszámoló, ahol a régi szervezetek elhatározták, hogy ezután demokratikusak lesznek, szakítanak a múlttal, de megőrzik értékeiket, meri "a csuhatenyésztés fejlettsége az ország fejlettségének mutatója". Ezen kívül ügyrendi vitát folytattak és megválasztották a tisztségviselőket stb. A fentiekből egyenesen következik, hogy a valóban érdekes hírekre milyen kevés idő jut. Fogadásokat lehet kötni, mi lesz hosszabb. Az időjárásjelentés, avagy a Szovjetúnióból érkező hírek. A magyar állampolgár hiába szeretné figyelemmel kísérni a kommunizmus haldoklását a ''Nagy Testvérnél", csak a felszínt láthatja.Csak a Pravda, Krasznaja Zvezda és hasonló lapok jutnak át a moszkvai tudósítón keresztül. A glasznoszty nem jelent sajtószabadságot, sem az ellenzéki lapok megjelenését. Ezek nyugodtan párt- és kormánysajtónak tekinthetők. Ujabban gyengülni látszik az a nyugati alaptétel, mely szerint Gorbacsovon kívül nincs alternatíva, Így nem ártana meghallgatni a másik felet. (Akkor sem ártott volna, ha nyugatról nem érkezik ilyen jel.) Mielőbbi gyógyulást a hírközlő szerveknek. l.(am)T.T. |
