* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 5.08 MB | |
| 2024-06-24 13:42:33 | |
 | |||||||
Nyilvános  91 | 60 | Dél-Nyugat - közéleti hírlap | 1992. január - IV. évfolyam Kiadja a Nagykanizsáért — Délnyugat Magyarországért Alapítvány, Nagykanizsa Ady u. 1. Szerkesztő: Czupi Gyula Felelős Kiadó: Katona Gyula Tervezőszerkesztők: Major Csaba, Godináné Lukács Erika, Püspök Mária Gépi szedés: Szőke Veronika Nyomdai munkák és computertechnika: Szociális Foglalkoztató Nyomdája, Nagykanizsa HU ISSN 0865-6393 A következő szöveg az újságból származik automata szövegfelismertető segítségével: (A T. Ház tagjai válaszolnak) A költségvetésről és vitájáról --. Január 8-án a Városi Televízió két munkatársával, Bali Judit riporterrel és Hajdú György operatőrrel a horvátországi Eszéken járt munkatársunk, Farkas Tibor is. Lapunk 2-3. oldalán az 6 tudósítása alapján ismerhetik meg az eszéki magyarok jelenlegi helyzetét K_és véleményüket háborúról és békéről__, • Dél-Nyugat: Az ellenzék hogyan viselkedett a költségvetési vita és a szavazások során? — Tarnóczky Attila: Kétségtelen, a Kormány elkövette azt a hibát, hogy a költségvetési javaslatát két hét késéssel terjesztette be, nehezítve ezzel a hatalmas anyag áttanulmányozását, az esetleges módosító indítványok beterjesztését. Amennyire tudom az egyes tárcák közötti viták okozták a "csúszást". Ezek után megértem, hogy erre a kérésre az ellenzéki pártok megpróbáltak minden eszközzel rámutatni. Úgy tűnik, hogy arra az elhatározásra jutottak, be kell bizonyítani, hogy a mulasztás lehetetlenné teszi a költségvetés idei elfogadását. Elsősorban a FIDESZ - jó darabig SZDSZ támogatással - tett fel mindent egy lapra. A véleménykifejtés joga kétségtelenül megillette őket, de a név szerinti szavazások - esetenként ügyrendi kérdésekben is - már a szándékos időhúzás kétségtelen jelei voltak. Orbán Viktor egész "paksamétával" rendelkezett - név szerinti szavazást követelő képviselői aláírásokkal -, amelyek közül egyet-egyet előhúzva ízlése szerinti pillanatokban kérhette a szavazás e módját, fél órára bénítva az érdemi munkát. 30-án éjjel, 31-én hajnalban már azzal a fenyegetéssel álltak elő, hogy "keményebb eszközökhöz nyúlnak", ami mást az adott helyzetben nem jelenthetett, mint az összes szavazás név szerintivé tételét. A fenyegetés azonban az is maradt, részben mert talán nem vállalhatták a döntés következményeit a közvélemény megítélésében és - amennyire tudom - addigra a módszert már nem támogatta sem az SZDSZ, sem az MSZP. A költségvetés így megszülethetett, bár nyilvánvaló, elvileg ezt megakadályozható lehetett volna, ha az ellenzék vállalja a teljesen nyilvánvaló obst-rukció megítélésbeli következményeit. •Dél-Nyugat Mi a véleménye az 1992. évi költségvetésről? — Rudics Róbert: Régi alapigazság: "nincs "jó" költségvetés, csak elfogadott költségvetés. Magyarországnak a volt kommunista országok közül egyedül - igaz rendkívüli megpróbáltatások árán - VAN elfogadott költségvetése. Az ellenzéki vészmadarak 1990. decemberében azt huhogták, hogy márciusra, márciusban, hogy szeptemberre összeomlik a költségvetés. Való igaz, hogy a költségvetési hiány - nem a túlköltekezés, hanem az elmaradt adóbevételek miatt - nagyobb lett a tervezettnél, de az elfogadott ..................................................................................> »1« xc/x ««• :«« «i folytatás a 1 oldalon Közéleti hírlap IV.évf. 1992. január fotytatái a t oldalról törvényen nem kellett számottevő módosítást végrehajtani. Ösztökélték a Kormányt az eltitkolt adók behajtására, de amikor az ilyen értelemben módosította az adózás rendjéről szóló tőrvényt, akkor az állampolgári és személyiségi jogok csorbításáról beszéltek. Prognosztizálták az önkormányzatok anyagi ellehetetlenülését, ezzel szemben és a választókerületemben - hangsúlyosan a kistelepüléseken - azt észleltem, hogy több évtizednyi pangás után végre megmozdult valami. Úgy gondolom, az ellenzéki kritikákban ma sincs több igazság mint tavaly, a 92-es költségvetés is megáll a lábán. Ezt a költségvetést jobb szívvel szavaztam meg, mint a tavalyit, mert az államigazgatási kiadásoknak - a tervezetthez képest - jelentős csökkentése mellett a legfontosabb normatívákat sikerült felemelni és egy a választókerületem számára nagyon fonto6 javaslatom is elfogadásra került. • Dél-Nyugat: Milyen (módosító) indítványokat nyújtottak be a költségvetési törvénnyel kapcsolatban és milyen sikerrel? — R.R.: Végül is a több kidolgozott javaslatom közül csak az egyik benyújtásához ragaszkodtam, ennek a lényege a következő: a száz főnél kevesebb tanulólétszámú általános iskolát fenntartó önkormányzatok a normatíván felül további 500 ezer Ft kiegészítő támogatást igényelhetnek a Belügyminisztériumtól a TAKISZ-on keresztül. A tavalyi költségvetésben az oktatási normatívák felemelését javasoltam a kistelepülések számára. Akkor ez a javaslat elbukott, de már akkor eldöntöttem, hogy más módon idén újra benyújtom. Tarnóczky Attila képviselőtársammal konzultálva úgy döntöttünk, hogy ezúttal nem a normatívákhoz nyúlunk, hanem a költségvetés 6. számú mellékletéhez, a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatokhoz fogalmazunk meg új célt a fent említett módon. Valójában nem számítottunk a Kormány támogatására, ezért hatalmas lobby-munkát végeztünk a parlamenti pártok támogatásáért - sikerrel - melyet egy-egy képviselőjük aláírása is demonstrált. Kellemes meglepetésként ért bennünket, hogy a Kormány végül is támogatta javaslatunkat, így az Országgyűlés elsöprő többséggel elfogadta azt. Remélem, hogy ez az iskolánkénti plusz félmillió forint fedezi a kistelepülések iskoláinak relatíve magasabb költségeit. — T.A.: Örülök, hogy Rudics Róbert képviselőtársam javaslatához csatlakozhattam, mert magam is rendkívül fontosnak érzem a leromlott kis falvak támogatását. Társszerzője voltam annak a javaslatnak, amely a megyei önkormányzatnak juttatni szándékozott 500 Ft "fejkvótát" a tavalyi értékre, 400 Ft-ra csökkentette és a különbséget kiosztotta a települések között. Ugyancsak egyik kidolgozója és benyújtója voltam annak az indítvány-"csomagnak", amely az önkormányzatoknak járó állami támogatást növeli az általános iskolások után járó összegtől egészen az inaktív lakosságra jutó támogatásig. Összességében ennek eredményeként kb. 5 milliárd Ft-tal több jut az ország településeinek. Leginkább annak örülök, hogy javaslatomra 1992. január 1-től - a másik három nem megyeszékhely megyei jogú várossal együtt - Nagykanizsa is megkapja a területén képződő illetékbevételt. Ezzel, becslésem szerint 30-40 millió forint, pótlólagos forráshoz jutunk és nagyon remélem, hogy a helyi önkormányzat a válóban térségi feladatokat ellátó intézmények (kórház, könyvtár, stb.) kiegészítő támogatására fordítja majdan ezt a pénzt. Az előbbi elfogadott javaslatok mellett, volt sikertelen próbálkozásom is. Szerettem volna elérni, hogy az üzemi óvodák is kapják meg a gyermekek után járó fejkvótát" - sajnos eredménytelenül. Viszont talán megoldást jelent, hogy alapítványi működtetésbe adás esetén ezek az intézmények is hozzájuthatnak a támogatás teljes összegéhez. — R.R.: A KANIZSA című újság éwégi számában - jókívánságként -Tarnóczky képviselőtársamnak helyet ajánlott a független képviselők között. Kérdésem a cikk szerzőjéhez: Úgy gondolja-e, hogy képviselőtársam a város számára komoly hasznot hozó javaslatait független képviselőként is el tudta volna fogadtatni? Úgy gondolom, hogy egy - a függetlenségét a szükséges mértékben megőrző - kormánypárti képviselő a városnak sokkal nagyobb hasznára lehet, mint egy ellenzéki, vagy független képviselő. • D.Ny.: Köszönjük a beszélgetést! Szentlászló az én hazám Gondolok rád szép hazám, szép horvát hazám. Fiaid most harcolnak a szabadság után. Életünket, hogyha kell, érted adjuk hát, Nem adjuk mi sem Baranyát sem Szlavóniát, Szentlászló az én hazám, a szívembe zárva Ott, ahol a jó anyám, most is haza várna. Szentlászló az én hazám, a szívembe zárva, Ott, ahol a jó anyám Szentlászlóba várna. Nem hagylak el soha sem, kedves kis falum. Nem sokára itt leszek egy szép hajnalon, Elmúl minden fájdalom, visszatérek még Kivirul majd a szabadság tiszta lesz az ég Szentlászló az én hazám, a szívembe zárva. Ott, ahol a jó anyám most is haza várna Szentlászló az én hazám, a szivembe zárva, Ott, ahol a jó anyám Szentlászlóba várna Sziám József "Ennél hülyébb háborút még nem látott a világ!" (Eszéki tudósítás) Eszék - Vukovár eleste óta - a jugoszláv szövetségi haderő legfőbb célpontja. Ma nem lőnek, tűzszünet van, de az utcák képe bőségesen tanúskodik a háborús állapotokról. Szétlőtt házak, rombadőlt színházépület, bedeszkázott ablakú, tornyait vesztett templom, üvegcserepek, magasan felpúpozott homokzsákok és a horvát gárda egyenruhájába öltözött emberek mindenütt. A katonák, kihasználva ezt a tudja Isten meddig tartó ''nyugalmat*, a kávéházakban és az utcán csoportosulnak, hogy megbeszéljék az eseményeket. Van, ki hetek óta tán most szakíthat először időt arra, hogy meglátogassa szeretteit, hírt adjon magáról. Riadt, kialvatlan, fáradt tekintetű, meggyötört arcú civilek, asszonyok, férfiak mindenütt. Jövetelünk legfőbb célja, hogy az eszéki magyarság helyzetéről tu-dakolódjunk. Némi tanácstalanság és keresgélés után a központtól nem messze egy házhoz kísérnek bennünket. A falon egy tábla, rajta felirat: Ijekarna, magyarul gyógyszertárat jelent. A tulajdonos, Tri-polski Márta agilis, roppant segítőkész asszony. Tisztán, szépen beszél magyarul. Megtudjuk tőle, hogy ez az épület nemrég még egy szépen berendezett, európai szintű gyógyszertár volt. Jelenleg az árusítás és a raktározás is az épület alagsorában, a pincében folyik. Márta néniből szinte kérdezés nélkül is ömlik a szó. Elmondja, hogy az ünnepeket is a pincében töltötték. Csak szilveszterkor mentek fel vacsorázni a lakásba, de boldog új évet már az asztal alatt ktvántak egymásnak, olyan lövöldözés és gránáteső volt az utcán. Mivel a laboratórium is tönkrement, gyógyszereket előállítani nem tudnak, igy csak a többnyire Boszniából és Magyarországról beszerzett kész gyógyszereket árusítják. Később az itteni magyarok helyzetéről beszélgetünk. A néhány száz főnyi eszéki magyarság nagy része a külváros egyik utcájában, Rétfalun ól. A háború előtt a népkór tagjai rendszeresen összejártak irodalmi estekre, beszélgetésekre. A háború kezdete óta azonban ők is szétszóródtak. Sokan Magyarországra menekültek (a 100-120 ezres lakosú városnak jelenleg mintegy 30%-a tartózkodik otthonában) s az ottmaradottak is leginkább csak telefonon érintkeznek egymással. ''92 január A trianoni béke után (1920) Jugoszláviához került magyar területek Zala megyétől elcsatolták az Alsólendvai járási és a Muraköz egyik részét, melynek két járása volt: a Csáktornyai és a Perlaki. Csáktornya vára a Zrínyiek birtokában fontos bonvédelmi szerepet töltött be. Zrínyi Miklóst ml is és a horvátok is nemzeti hősünkként tiszteljük. Egyébként Zala vármegye volt 1919 elölt az ország egyik legnagyobb megyéje, mert az későbbi Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz - a mai Jugoszláviához - csatolt részeken kívül még a Balatonfelvidék is (a Tapolcai, a Sümegi és a Balatonfüredi járás) Zalához tartozott. I Itt jegyzem meg, hogy a régi magyar területből elcsatolt részek minden megye vonatkozásában 1941-től 1945-ig visszakerültek magyar uralom alá, (kivéve Bánátot) de az 1947-es párizsi béke ismét Jugoszláviához csatolta őket. Vas megyének a Muraszombati járását csatolíia el a trianoni béke. (E megyéről nem árt tudni azt sem, hogy nyugati - az őrséghez tartozó - részéből pl: Némc ¡.újvárt, (Güssing) és Felsőőrt (Oberwart) Ausztria kapta meg a trianoni békekötéskor.) Baranya megyéből az u.n. "baranyai háromszög"-et kapta meg a királyság. Nagyobb elcsatolt helysége volt a megyerésznek Dárda, melyet a török építette hadihíd kötött össze a Verőce megyei Eszékkel. Nagyobb elcsatolt helység volt még Baranyavár. Temesvármegyéből Jugoszláviához került Ver-sec, mely őrtornyairól, püspökipalotájárói és kated-raüsáról volt híres; továbbá Fehértemplom, mely utóbbi a hegyi-tóról és vízimalmáról nevezetes. (Á vármegye nagyobbik részt- most Romániához tartűzik.) Torontál vármegye nagyobbik része jutott Jugoszláviának, a kisebbik pedig Romániának. Ezen megye egy része Bánát néven volt ismert, amely J a -g ószláv iához, került. Torontál megyében vannak a delibláti homokpuszták, melyek Európa legnagyobb homoksivatagját képviselik. A volt megyeszékhely, Nagybecskerek (Zrenjanin) közelében van, amely most ugyancsak jugoszláviai város. Jugoszláviához került nagyobb helységek még: Na^kikinda íKikinda) vasúti csomópont, Alibunar (Alibunar) mocsarairól ismert, Pancsova, mely most Belgrád egyik kerülete. Bács-Bodrog megye déli, nagyobbik részét kapták me» déli szomszédaink; északi, kisebbik területe pedig most Bács-Kiskun megyénkhez tartozik. A megye székhelye az elcsatolt Ztímbor volt. Lakóinak zöme szerb, bunyevác és sokác. Említésre méltó épületei: a görögkeleti Szent György templom, a vármegyeház, melynek annyi helyisége van, mint az év napjainak száma, azaz: 365, Elcsatolt nagyobb város Szabadka. A mohácsi csata után Cser li Jovan (Fekete Iván) felkelő paraszt hadai foglalták el. A bunyevácok (katolikus bosnyákok) történeti emlékei a Városi Múzeumban találhatók. A várcs nagyobb épületei: a bunyevácok Szent Teréz tem|> íoraa, a pravoszláv (görögkeleti) templom es a ferences barátok temploma. A várostól 8 km-ri található a gyógyhatású Paiicsi-tó. Újvidék a Vajdaság fővárosa. (A Vajdaságban és különösen Újvidéken él a jugoszláviai magyarság nagyobbik hányada.) Épületei: a görögkeleti templom, a püspöki palota, a püspöki s/.íkesegy: 4»,; Szent Miklós templom, melyet orosz temploií iák is hívnak, ugyanis orosz állatkereskedők építették; az Almást templom, a Nagy boldogasszony templom, a Városi Múzeum. Az 1697-ben Zenta mellett Szavojai Jepö állal vezetett győztes csata jelentette a törökök kiűzését Magyarország területéről. Nagyobb elcsatolt helység még: Obccsc: Apátia, Palánka, Bezdán és Titel, ahol a Tisza a Dunába ömlik. dr. Pais János Mivel a patikává alakult pincében egyre többen szorongunk, s a fiatal, csinos horvét lény nem bírja egyedül a kiszolgálást, elbúcsúzunk Márta nénitől. Az ő segítségével találunk ró az eszéki rádió magyar adásónak készítőire. "Ennél hülyébb háborút még nem lótott a világ" A fenti mondatot Ruszics Júli-annótól hallottuk, aki két kollégájával, Fetter Ivánnal ós Sziám Józseffel együtt éjt nappallá téve dolgozik azon, hogy nap mint nap elhangozzék az eszéki rádióban: ''Most az eszéki rádió magyar nyel- mindhórman véletlenül, egy felhívás útján váltak újságíróvá. Júlia gyógypedagógus volt a Vukovári járásban, Vukovár eleste után került Eszékre. Meghallva a ródióban az álláshirdetést bement érdeklődni, s aznap délután már ő olvasta a híreket. Fetter Iván 19-20 év körüli na-gyon szimpatikus fiatalember. Nemrég végezte a középiskolát, s mivel munkája nem volt, örömmel állt be rádiózni. Sziám József a helyi színház operaénekese. Ó készíti az interjúkat. A szomorú sorsú - mór, vagy vű adását hallják''. Bel- és külpolitikai hírek, családi és baráti üzenetek töltik ki a félórássá zsugorodott adás nagy részét. Eredetileg hatan dolgoztak a szerkesztőségben, de mindannyian elmenekültek a városból. Ók még - szerb kézen lévó Szsntlósz-lóban született. A falu és az onnan még idejében kimenekített emberek - köztük szülei - tragédiája egy dal megírására ihlette, melyet mi is meghallgathattunk. (E dal szövegét olvashatják a 2. olalon.) Beszélgetésünk legfőbb tárgya természetesen az elmúlt hetek eseményeinek felidézése. Szomorúan mesélik, hogy január 3-án érte *a várost a legnagyobb pusztítás. Vagy 2000 gránát hullott a városra a 20-30 km-re lévő baranyai tüzelőállásokról. Egy gránát a ródló portáját is eltalálta, egyik kollégájuk súlyosan megsebesült, egy magyar nemzetiségű horvát katona pedig meghalt. Szinte egyszerre tör fel mindannyiunkból a kérdések sora: miért az eszeveszett öldöklés, az értelmetlen pusztítás, mikor épülnek újjó a romos kórházak, egyetemek, színházak, lakóépületek, honnan táplálkozik a gyűlölet? Vajon épelméjúek, vagy elmebetegek azok a szerb vezetők, akik azt hirdetik, hogy mindenkit meg kell ölni Baranyóban, aki nem szerb? S a végén a kérdések kérdése: meddig tart még a rettegés, a háború? Mindannyian egyetértenek abban, hogy Horvátország függetlenségének elismerése Magyarország és a nyugati államok, valamint az USA részéről sokat segítene, egyre inkóbb úgy tűnik, mindkét fél türelmetlenül várja az ENSZ csapatok érkezését. Ivón szerint ezt a háborút csak külső beavat kozással lehet megszüntetni. Közben készülni kell a napi műsornak, s hogy ne zavarjuk kol''igáinkat, elköszönünk. Sziám József elkísér bennünket a színházba, ahol leírhatatlan pusztítás szemtanúi lehetünk. Az 1985- ben felújított, gyönyörűen díszített színház nézőterét és fűtőrendszerét teljesen újjá kell építeni. Délután 3 óra. Lassan indulnunk kéne hazafelé, hogy még sötétedés előtt Magyarországra érjünk, de úgy döntünk, felkeressük otthonában idősebb Fetter Ivárrt, akinek a rádióban elhangzott karácsonyi és újévi köszöntője méltán ríkatta meg a horvátországi magyarokat. Elindulás előtt még benézünk Mária Curuviához, aki heteket töltöttfiával ós szüleivei a kanizsai menekülttáborban. Családja még mindig ott tartózkodik, 6 azonban hazatért, hogy férjéve! együtt - aki hónapok óta nem látta kisfiát - megteremtsék az újrakezdés feltételeit. Délután 5 óra. A világítási tilalom miatt sötétség borul a vórosra. Hazafelé az autóban nem beszélgetünk. Valószínűleg mindannyiunk fülében visszacsengenek a nap folyamén hallott mondatok, szemünk előtt leperegnek a képek, Eszék romjai. S, hogy rrsüyen a magyarok helyzete? Beszélgetőtórsaink egybeeső véleménye szerint olyan, mint a horvátoké. A háború, a kilátástalanság méginkább erősíti az egymásra utaltságot, s valamennyien abban bíznak, hogy a mindannyiunk óltal oly hőn áhított Európa megelégeli a történteket ás segít a konfliktus békés rendezésében. (gy legyen. Farkas Tibor ''92 január A december 16-án kezdődött, majd 20-án folytatott és határozatképtelenség miatt félbeszakadt közgyűlés ez év január 10-én végre befejeződött. A Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 3/1991. (11.25.) sz. rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról (SZMSZ) 23.paragrafus (2) bekezdésében úgy rendelkezik, hogy határozatképtelenség esetén a közgyűlést 15 napon belül ugyanazon napirendi pontok megtárgyalására újra össze kell hívni, de hál az év végi ünnepek környékén ilyen kicsinységek igaián érdektelenek - egyesek számára. A Stílus Kft-ről a Közgyűlés és a szélesebb közvélemény nagy valószínűséggel sohasem hallott volna, ha az 1990. év őszén tartott helyhatósági választásokon két tagja, az SZDSZ jelöltjeként nem kerül be az önkormányzatba. Azok előtt, akik a Közgyűlés munkáját figyelemmel kísérik, többé-kevésbé köztudott, hogy a Stílus Kft-t az IKKV és tervezői csoportjának dolgozói 1 millió Ft-os törzstőkével 1990. február 1-vel alapították 70%-os, illetve 30%-os tulajdoni részaránnyal. A társasági és a szindikátusi szerződés a hozzájuk csatlakozó kiegészítő bérleti és adásvételi szerződésekkel mindent kimerítően tisztázott a felek jogviszonyában. Számomra egyértelmű az akkori első számú vezető dol- gozókat támogató gesztusa, hogy bár a tőke döntő hányadát a vállalat adta, mégsem törekedett a vezetés kézbentartására. 75%-os törzsbetéti részaránynál ugyanis az ügyvezetőt a vállalat a dolgozók megkérdezése nélkül meneszthette volna, mfg az fgy kialakult helyzet - ha a Kft. jól dolgozik - a vezetést konzerválja. Önkormányzati biztosként az IKKV és a Kft. helyzetét, eredményeit áttekintve május 3-án az DCKV-t megillető üzletrészt - névértéken történő megvásárlásra - a társaság tagjai részére felajánlottam. Május 16-án kelt a Kft. ügyvezetőjének válasza, melyből az alábbi gyöngyszemet idézem: "...a társaság törzstőkéjének IKKV-t megillető üzletrészéből 600.000 Ft, azaz Hatszázezer forintot, 300.000 Ft, azaz Háromszázezer forintos áron való megvásárlására tesz ajánlatot. Egyben örömmel venné, ha az IKKV a fennmaradó 100.000 Ft-os törzstőke eladásától a két cég további együttműködése érdekében eltekintene." Nehezemre esett leírni e nem kifejezetten magyaros közlendőt, de azt hiszem, azért az kiderült belőle, hogy az IKKV mint városi vállalat, minden egyes forintjáért képviselőtársam gálánsán 50 fillért szándékozott fizetni! Ezen feltételek elfogadhatatlansága miatt egyezség köztünk nem szüle- ROTARY FURASI KFT. NAGYKANIZSA FŐ TEVÉKENYSÉGI KÖRÜNK: olajkutak, gázkutak, termálvízkutak, vízkutak, fúrása, kiképzése, javítása. FONTOS JELLEMZŐINK: • magasfokú szaktudás • alapos hazai és külföldi tapasztalat (Irak, Ausztria, Líbia, Kuvait) • modern technika és technológia • megbízhatóság, jó referenciák ® rugalmasság és kedvező árak Címünk: H-8800 Nagykanizsa Erzsébet tér 22. Pf.: 351 Tel: (93)-13-140; 13-040 Telex: 33495 Telefax: (36)-(92)-73-146 tett, de, hogy ne akadjon el az ügy, júliusban, utolsó munkanapjaim egyikén új ajánlatot tettem az utódom várható érkezési időpontjának figyelembevételével. Az már nem rajtam múlott, hogy szeptember helyett csak ez év februárjától van kinevezett vezetője a volt IKKV jogutódjának. A Stílus Kft-ről a december 16-i közgyűlésig a későbbiekben érdemben nem nagyon hallottunk, de akkor az IKKV 700 e Ft-os üzletrészének megvételét - soron kívüli napirendi pontként - nem tudták elfogadtatni a testülettel. December 20-án (második menet) a Polgármesteri Hivatal alagsorában folytatódó Közgyűlésen, amit a Városi TV technikai okok miatt nem tudott közvetíteni - azaz gyakorlatilag a város nyilvánossága nélkül zajlott -a jegyzőnő, az SZMSZ 29. paragrafusával szöges ellentétben, javasolta, hogy a kérdést tűzze napirendre a testület. (A Szervezeti és Működési Szabályzat szerint ehhez ugyanis csak képviselőnek van joga.) A hétfőtől péntekig tartó időszakban történt változások hatására a kérdés napirendre került, sőt, mivel a Kft. dolgozói szép számmal jelen voltak, elsőként tárgyaltuk. A jegyzőnő felolvasta az érintett dolgozók levelét, majd az IKKV Felszámoló Bizottságának elnöke ismertette a bizottság támogató javaslatát, melyből nekem kiderült, hogy valamilyen véletlen folytán nem tudott a májusi levélváltásról. Ezt követte Krémer József ügyvezető - mint egyik érintett fél - érzel- mekre ható hozzászólása, melyből megtudhattuk, hogy az építőipari cégek a tőnk szélén állnak, de ők ennek ellenére névértéken meg akaiják venni az IKKV üzletrészét. Érvelésének vezérmotívumaként elhangzott, 1991-ben az IKKV élén oly gyakori volt a személycsere, hogy emiatt senkivel sem volt alkalma megállapodni. Ezen állítást cáfolva hivatkoztam a májusi levelezésre, és most sem mondhatok mást, mint akkor, azaz tisztességes ajánlatomat elfogadva már májusban megtörténhetett volna az adásvétel. Az egész eljárásra az érintetteknek azért volt szükségük, hogy az általános felszámolási főszabályt - a versenytárgyalás megtartását, mely a többi vagyontárgyra érintetlenül fennmaradt - megkerülhessék. Meggyőződésem, tíz nappal egy üzleti év lejárata előtt tulajdonos ilyen feltételekkel csak akkor ad el üzletrészt, ha nagyon rossz helyen van a pénze. A továbbiakban az IKKV jogutódja a megmaradt szerződések felülvizsgálatával - a támogatás megszüntetésével - a kapcsolat tiszta piaci viszonyok közé kerülését segítheti elő. Az önkormányzat számára az üzlet gazdaságossága nagyon hasonló a kft. májusi ajánlatához, mert a névértéken történő értékesítés mellett várhatóan elvész az 1990. évi gazdálkodás után képződött tartalékalap, az 1991. évi tartalékalap és a vásárlók befektetésüket oly módon számolhatják el, ami jelentősen csökkenti a személyi jövedelemadójuk 50%-os önkormányzati részét. Létezik egy ital, amely készítőinek 100 éves tapasztalatát, szakértelmét hordozza magában. Létezik egy itai amelynek felejthetetlenül kellemes zamata, lágysága, európaisága mindenki tetszését elnyeri, ezért az Ön vendégváró asztalán is lennie kell! Létezik egy ital, melynek íze pontosan olyan, amilyennek Ön is elképzelte, amilyennek lennie kell! Ez az ital a „Kanizsa Sör" ^A sör, amilyennek lennie kell!" Gyártja: 1892 óta a Kanizsa Sörgyár Rt. Kedves Olvasó! Terveink szerint a Léi-Nyugat rendszeresen megjelenik. Miről olvasna szívesen a Dél - Nyugat - ban? ''92 január Mindent összevetve az önkormányzat joggal bizakodhat abban, hogy pénzének két éves használata után minden három forintjából esetleg kettőt visszakap. Ez a várható maximum... A közgyűlés harmadik harmadát a változatosság okáért a Vasemberház tanácskozó termében tartottuk -ismét a VTV nélkül. A rendelkezésemre álló dokumentumok alapján cáfoltam a Stílus Kft. ügyvezetőjének előzőekben részletezett állításait -amelyek döntő szerepet játszottak az adásvételben - és kértem a döntés felülvizsgálatát, eredménytelenül. E horderejében kis ügy kapcsán epilógusként néhány megállapítás. Ismételten előfordult, hogy gazdasági ügy tárgyalásakor a képviselők semmilyen írásos anyagot nem kaptak, egy soron kívüli napirendi pontként előterjesztett témához. írásos előterjesztésnél is fokozott gondossággal kell eljárni - a testület tekintélyének megóvása érdekében - ha képviselők személyükben érintettek, főleg gazdasági kérdések esetén. A helyi sajtó diszkrét hallgatása elgondolkodtató. Az önkormányzatnak nincs olyan vállalkozásélénkítő gazdasági stratégiája, amely a komoly vállalkozókat bizalommal töltené el. A vállalkozások támogatása nem egyenlő egyesek vállalkozásainak támogatásával. Marton István Tudósítások Csapiból I. ''''A terhek Is lehetőségek éve«." A címadó szm>ak Csapi polgármesterétől, Tóth Lászlótól valók Az ereded, teljes mondat Igy szólt: "Az 1991. év a terhek és lehetőségek éve volf - és 1991. január 9-én hangzott el Tarnóczky Attila országgyűlési képviselő fogadónapján. Az alig 200 fős faluból 43 érdeklődő jött el magnallgatni a képviselő úr beszámolóját a parlamentben végzett munkájáról és föltenni hozzá kérdését Először a polgármester úr köszöntötte a jelenlevőket, majd tájékoztatta őket a tavalyi nehézségekről, eredményekről és az idei tervekről Ebben az írásban csak az ő mondatait tárom Önök elé. - "Az 1991. év a terhek és lehetőségek éve volt A ránk nehezülő anyagi gondok közt kellett a feladatokat megoldani Mégis pozitív mérleggel zárhatjuk a tavalyi esztendőt, hiszen sok problémát sikerült megoldanunk az önálló gazdálkodás jogának előnyeit kihasználva. Ebben a munkában nagy segítségünkre volt az aparátus szakmai hozzáértése. 1991-ben az első és legsürgősebb feladat az önálló községi lét megkezdése és az ezzel járó vagyonmegosztás volt Emberpróbáló, többszöri kompromisszumon keresztül sikerült egyezségre jutni a volt társközségekkel A vagyonmegosztás során kiderült, hogy csak Nagyrécsén és Csapiban volt megosztható vagyon (ennek örültünk), de ezért Csapi 400.000 forintot fizetett hajdani társközségeinek. A másik súlyos probléma a diákotthon és az általános iskola felszámolásának veszélye volt Mi, a testület úgy éreztük - és ma is úgy érezzük -, hogy ez a diákotthon elsősorban nem teher, hanem lehetőség Csapi község számára, és a hírünknek sem árt Mi ezt a lehetőséget szeretnénk fenntartani, ezért 1991. szeptember 1-től megnyitottuk a 8 osztályosra kibővített, óvódat csoportot is ellátó diákotthont és általános iskolát Az iskolában több mint 120 gyerek tanul, 26 önkormányzat területéről kerültek hozzánk 36 munkahelyet tudunk biztosítani az intézményben. Az iskolára tavaly 1,5 milliót költöttünk Idén és jövőre ennél jóval többet, kb. 11 milliót szánunk bővítésre és felújításra központi támogatással, valamint félmillió forintot költünk a tornaterem terveuésére. Tavaly megpróbáltunk az otthonba nyárra üdülőcsoportokat szervezni, de csak 1 csoport érkezeit Ez 60.000 forint bevételt jelentett az intézménynek Idén reményeink szerint több csoport is jön. Szociális segélyként tavaly 150.000forintot osztottunk szét Fenntartottuk és idén is fenntartjuk a lehetőséget 3 helyben letelepülő személy részére, hogy egyenként 100 ezer forintos kamatmentes kölcsönt, vagy vissza nem térítendő támogatást kapjanak A csapi-galamboki út elkészítésére uvaty 1,5 milliót szántunk és 1992-re ugyanennyit tervezünk. A munkát a KPM vállalta, ígérete szerint 1992. májusára készen is ksz. Hozzájárultunk a galamboki közegészségük számítógépes nyilvántartáshoz és szerződést kötöítürJc a szemé elszállítására. A faluba 3 szeméttároló kotv.éner került. Növeltük a község utcai lámpáinak számát és 1991. decem ber 19-én félavattuk a vízmútelepet. A vízműhöz 5 millió forint támogatást kaptunk Köszönjük Tarnóczky Attila képviselő úrnak a közbenjárást az ügyben. 1992-re csak azt ígérhetem a testület nevében, hoey megpróbáljuk vállalásainkat teljesíteni és azok anyád fedezetét biztosítani E cél érdekében több pályázatot ts beadtunk és idén bevezetjük az építményadót 1992 október 23-án tervezzük felavatni az lés II. világháborúban eleset-teink emlékművét Tudjuk, hogy idén sem lesznek a terhek könnyebbek, de türelmüket és támogatásukat kérjük továbbra is a munkához" Kardos Ferenc ( A Csapiban tapasztalt példa értékű tenni akarás; az új közigazgatii ty újra távlatot, jövőt ad az egészen apró településeknek is - ¡ehetőségeinek a kihasználása miatt örülünk a tervezett cikksorozatnak. Szívesen adnánk hetyet más próbálkozásnak is - azért is, mert úgj érezzük Kanizsának létkérdés a vek szomszédos települések egészséges fejlődése.) (a szert) Nagykanizsa lakóinak azon része, mely a Városi TV közvetítésein keresztül szokta figyelemmel követni a város önkormányzatának üléseit bizonyára felfigyelt arra, hogy egy ideje már csak rövid beszámolókat láthat közvetítés helyett az önkormányzat munkájáról. Talán érdeklődéire tarthat számot, hogy vajon miért éppen a két legutóbbi ülést nem közvetítette a Városi TV? Pedig ekkor a várost vezető SZOSZ-FIDESZ Önkormányzati Koalíció tagjait is érintő üzleti kérdések kerültek eldöntésre. Az ügy előzményei visszanyúlnak 1991. júliusáig. A Közgyűlés akkori 120/1991. számú határozatában intézkedett egy, a Múzeum (Sneff) téren található 120/m2 nagyságú terület értékesítésre kijelöléséről, a utasította a Polgármesteri Hivatalt az értékesítéssel kapcsolatos előkészítő vizsgálatok elvégzésére, a beépítési feltételek meghatározására. Valamint VERSENYTÁRGYALÁS megtartására! A határozat végrehajtásáért felelős: dr. Ke-reskai lelvén polgármester. Az SZDSZ és FIDESZ Nagykanizsai Szervezeteinek támogatásával megválasztott polgármesternek júliustót-decemberig nem jutott ideje a feladat végrehajtására, a terület versenytárgyalás során kialakuló valós piaci értéket tükröző áron történő értékesítésére. Afenti koalíció által vezetett önkormányzat előbb 1991. december 20-án feltűnő gyorsasággal - ós a szabadpiaci árverseny kizárásával - eladta a város STÍLUS K«.-bell üzleti részét a KFT tagjaínak, akik közül ketten az Önkormányzat SZDSZ- es képviselőcsoportjának is tagjai. Ezt követően pedig a közgyűlési határozat végre nem hajtása miatti felelősség megállapítása helyett ez év január 1 (Vén sietősen törölte az előző évi 120/1991 -es határozatot, s aztán újfent - a szabadpiaci árverseny kizárásával • eladta a kérdéses területet kizárólagos joggal ós szabott áron, egy olyan csoportnak, melyben megintcsak érdekelt az SZDSZ-es képviselőcsoport két tagja, megfejelve azzal, hogy egyikük az előző tranzakciónak is részese volt Tisztelt önkormányzatot vezető koalíciói Az előző, mintegy két hónapja - a Zalai Hírlapban • megjelent írásomban azt kérdeztem Önöktől, hogy választási jelszavaiknak megfelelve valóban TUDNAK? MERNEK? TESZNEK? Nos, úgy gondolom ezek után bárki láthatja Nagykanizsán - Önök TUDNAK A város bármelyik lakójánál előbb és pontosabban tudják, hogy mikor, hol, milyen üzleti lehetőség nyílik, amire aztán • az esetleges versenytársakat kizárva - a korrekt megmérettetésnek esélyt sem adva, lecsapnak. • Önök MERNEK! Hiszen jósze.ivel semmi kockázatuk nincs, az Önök pártjaihoz tartozó képviselik biztos többségük birtokában szavazataikkal határozottá emelve törvényesítik ezen - etikailag legalábbis kétes - tranzakciókat ■Önök TESZNEK! Mint ahogy ezt az előbbi korántsem teljes példák igazolják. A kérdés csak az: vajon arra kaptak-e választóiktól megbízást, amit most TUDNAK, MERNEK ós TESZNEK!? - Arra, hogy Nagykanizsa egyetlen ifjúsági Intézményét megszűntessék, hogy a város - így valamennyiünk - vagyonát eladják, s a városi tulajdont képező vállalatokat felszámolják, eszközeit eladva dolgozóikat utcára tegyék? - Arra, hogy Nagykanizsa a szemét, a szmog és a bűnözés eleddig soha nem tapasztalt méretekben megjelenő városa legyen? Ahol a város főutcáján lépésenként botlik hányadékba a szmogtói fulladozó járókelő. - Arra, hogy magas fizetésekot é& e fizetéseken felül még rendszeres prémiumokat, üzleti tehetőségeket is osztogassanak egymásnak, s elvbarátaiknak? A válaszokat az önöket megvélasztókra bízom, egy megjegyzéssel. Az 1991. december 20-i önkormányzati ülésen az ügyrendi bizottság elnöke felhívta az egyík MDF-es támogatással megválasztott képviselő figyelmét hogy ne tévessze össze a képviselőtestületet a parlament-tel. Mennyire igaza volt! Úgy vél«m, aligha képzelhető el, hogy a parlamenti képviselők bármelyike olyan átlátszó módon ptóbálná meg saját anyagi érdekeit közérdeknek feltüntetve megszavaztatni a parlamentben, mint ahogy az Nagykanizsán nem előszór, de legutoljára január 10-én a titkos'' önkormányzati ülésen megtörtént Katón a Gyula Kérjük, válaszát, javaslatát küldje meg címünkre! (Dél-Nyugat Szerkesztősége, 8800 Nagykanizsa, Adyútl.Pf.:227. Tel.: 11 -548) ''92 január (Pót) Szilveszteri jókívánságok Régi szokás, hogy szilveszterkor, az új év kezdetén jókívánságokat küldünk egymásnak. A Kanizsa hetilap mintájára én is dijat ajánlok fel a helyi tömegkommunikáció napszámosainak. A mottót te átvettem: "Aki sértődé-keny, az meg le »értődik" - (Murphy) A Kanizsa hetilap kollektívájának ajánlom fel a "Hír szabad, a vélemény szent* díj pártoktól deklaráltan függetlenül liberális és kontraszelektált fokozatát abszolút objektfv, tehetséggel, jóindulattal és széles látókörrel megírt cikkelért, ha továbbra is sikerül magas, heti 1000 körüli példányt eladniuk Tárgyjutalom: 1. A BBC etikai kódexe eredetiben. 2. A BBC etikai kódexe Hankiss és Gombár olvasatában. Javasolt tépelődés; ''Hát én Immár kit válasszak?* (népdal) Dóró János főszerkesztő a *Nem kísértem a lehetetlent" díjat érdemelte td a clkkí-rástól való tapintatos visszavonulása miatt Ée egy bíztat»»: Gyalogolni jól (Móricz Zsigmond) Nagy Imre a ''Mazochista gyönyörök, gyöngyöző röhejek* díj Nomen est omen(?) rendje szelektáltan kiemelt fokozatát veheti át önkormányzati morzsáiért Idézet -Minél kevesebb örömed telik az ülésezésben, annál valószínűbb, hogy rákényszerülsz*. (Murphy) F. Varga Barbara a *Száguldó riporter* ifjúsági díját kapta cikkei mennyiségéért és minőségéért Ajánlás: "Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes" (József Attila) F. Gy. a "Nosztalgiák Monogrammal* díj életörömmel és reménységgel teli fokozatát veheti át gyakori és burkolatlan fenyegetéselért Ajánlác "Világ proletárjai egyesüljetek* (Kommunista Kiáltvány) Tárgyjutalom: Kim lr Szen összegyűjtött művei. É* egy )ófcíván«ág: tudósítson a KKK-ból (Kuba, Kína, (Észak)-Korea). Ott még minden jól megy, mindenki mindennel meg van elégedve. Jászberényi (J.L,-jász,-száj, stb.) László a ''Moralizáló Kommentátor" díj sajátosan értelmezett reformfokozatát kapta objektívnek tűnő írásaiban finoman elhelyezett véleményeiért. Jóktváiwég: az 1996-os Kanizsai Napok EXPO-ra sikerüljön meghívniaavárosból elszármazott polgárokat. Viola György az "Akármit tesz, akkor is szidom a Kormányt" dl) savanyú szőlővel díszített Szürkeállomány fokozatát érdemelte ki, tudatformáló cikkeiért és építő kritikáiért Idézet: "Nincsen semmihez sem kedvem, de érzem azt, hogy nincs ez rendben így és most már tudom, tudom, tudom, hogy hova megyek" (lilás együttes) Rőst János az"Együttérzek az IKKV-vaT díj Kacsacsőrű Emlős rendjét érdemelte ki a városüzemeltetéssel kapcsolatos szakszerű aggódásaiért Zolcsák György az Ide megyek ott se jó, oda megyek ott se jó, amott még elvagyok" díj oldalvágásokkal díszített Mailgán fokozatát érdemelte Id az utóbbi két évben befutott politikai röppályája miatt. Kívánság: a jobb kitekintés végett nyerjen betekintést a lll/lll-as névsorba, valamint felvételt egy újságírói tanfolyamra Iránban. Tihanyi István a "Hol húzódik Zala megye határa?* díj önkéntes nyugdíjazással díszített ''Sajtószabadság'' fokozatát ónálló véleményéért kapta. Ajánlás: a felsorolásokból álló tudósítás veszélytelen. Czene Csaba a ''Rejtett tehetség egyszer előjön" díj későn érő fokozatát veheti át kifejező fotóiért és olvasható cikkelért Idézet: "Nehéz a sasokkal szárnyalni, ha pulykákkal vagy körülvéve." (Murphy) Bicsák Erzsébet "A Kritikai össztűz mértéke bármilyen témában fordítottan arányos a téma valódi fontosságával'' díj Kizárólag Kiakadó rendjének vitriolos fokozatát érdemelte kl jóindulatú és optimista írásaiért. A Zalai Hírlap munkatársai a Továbbra is előre a lenini úton'' díj káeftésítéssel díszített átmentetlen rendjének "Cölöpök" fokozatát vehetik át meghatározott személyek, szervezetek és események objektív népszerűsítéséért, valamint meghatározott személyek, szervezetek és események "objektív" kritikai megközelítéséért Ajánlás: 1, A dicsőség mulandó, a középszerűség őrök. 2. "Sose fogadj vesztesre csak azért, mert úgy véled, most már végképp nyernie kell". (Murphy) Molnár László és Rikli Ferenc a "Próbálgassátok amatőrök, míg a profik visszajönnek'' díj Express rendjének nehezen ki (fel)-Ismerhető fokozatát érdemelték kl a VTV-ből való kl(vlssza)-vonulásuk okán. Versidézet: Tudod, hogy nincs bocsánat, Hiába hát a bánat, Légy ami lennél: férfi, A fú kinő utánad.'' (József Attila) A VTV stábja a "Stabil kamera veszi a polgármestert, mert kevesen vagyunk" díj fáziskéséssel erősített fokozatát kapta töretlen lelkesedéséért és a számtalan bakiért Jókívánság: pénz, pénz, pénz. Czottsrné tvády ZauzM (Bár - tudomásunk szerint - a szerző az önkormányzati képviselőknek hasonló jókívánságokat közti Kanizsa, Zalai Hírlap clmú lapoknak is elküldte írásit, még/s közöljük mi is a ''biztonság kedvAÁff Ás szeiiernessóge miatt.) (A szerk.) ------- "Kárpáti raBszódia... (Kárpátaljáról jöttem...) Arról a Kárpátaljáról jöttem, már több mint húsz éve, amelyről abban az időben itt Magyarországon nem volt illő beszélni. Arról a területről telepedtem át Magyarországra, amely 1919-ig az ezeréves Magyarországhoz tartozott. Majd a trianoni békeszerződés után csehszlovák fennhatóság alá került. Az első bécsi döntés után, 1938-ban délnyugati része, majd 1939 márciusában a teljes teriiletét Magyarországhoz csatolták. Mint közismert, Kárpátalját az 1945-ben megkötött szovjet-csehszlovák szerződés érteimében egyesítették Szovjet-Ukrajnával, anélkül, hogy a helybeli magyar lakosságot erről megkérdezték volna. így a terület bekebelezésével egyidőben a magyar anyanyelvű lakosság automatikusan szovjet állampolgár lett. A határokat hermetikusan lezárták, Sztálin haláláig a szó szoros értelmében csak a madár juthatott át a szigorúan őrzött határon. így Kárpátalja teljesen elszigetelődött az anyaországtól. Közvetlenül az úgynevezett "felszabadítás" után a teljes magyar férfi lakosságot (1944. novemberében, 18-tól 50 évesig) "malenkij robotra" hurcolták el, három napi élelemmel, azzal a mesével, hogy a környékbeli városokba (Ungvár, Munkács) viszik őket a háborús károk helyreállítására. A három napból sokuknak három év szibériai száműzetés lett, vagy mindörökké... A családunkat is nagy veszteség érte. Édesapámat 1946. okt. 16-án - 56 évesen - váratlanul letartóztatták, még abban az évben 5 évi börtönbüntetésre, 3 évi szibériai száműzetésre és teljes vagyonelkobzásra ítélték. 1948 tavaszán Szibériában egy lágerban halt meg, jeltelen sírban nyugszik. Ártatlanul ítélték "fagyhalálra", mert abba halt bele, hogy végtagjai elfagytak a mínusz 40 fokos hidegben. Egyetlen bűne az volt, hogy magyar és református lelkész volt! Senkinek nem kívánom, hogy olyan sorsa legyen, mint amilyen ott, akkor a mi családunknak kijutott. A lakásból kilakoltattak bennünket. Édesanyám három kiskorú gyermekkel egyedül maradt. A társadalomból kitaszítottan, nélkülözések között éltünk, a megaláztatásról nem is beszélve... Ezek a körülmények befolyásoltak bennünket abban, hogy áttelepedjünk Magyarországra, jelenleg Nagykanizsán lakom családommal. Az 1956-os eseményeket még Kárpátalján éltem meg, nagy figyelemmel követtük az eseményeket, a magyar rádió adása volt az egyetlen, amelyből tájékozódhattunk. Reménykedtünk a reménykedőkkel, csüggedtünk a csüg-gedőkkel. Segíteni nem tudtunk, az együttérzésen kívül mást nem adhattunk. Az eseményekről csak mostanában, a rendszerváltás után tudhatták meg az igazságot a kárpátaljai magyarok is. Utoljára (remélem nem legutoljára) 1991. szeptember 15-én jártam Kárpátalján, amikor Eszeny községben, ahol a negyvenes években laktunk, emléktáblát avattunk Édesapám emlékére. A megemlékezésnek ez a napja számomra feledhetetlen. Torokszorító beszédek hangzottak el, a megemlékezés virágai borították el az emléktábla környékét. Ma már sokkal szabadabban élnek az emberek Kárpátalján, mint akár csak néhány évvel ezelőtt. Szabad hármiről véleményt nyilvánítani, igaz attól még nem biztos, hogy megváltozik valami. Nagy reményekkel telve, bizakodással tekintenek az ott élő magyarok az anyaország felé, innen váiják sorsuk jobbra fordulását. Akár úgy is, hogy majd ezután szabadabban fognak Magyarországgal kereskedni. Váiják, hogy valóban beindul a kishatárforga-lom. Sokat vámak Ukrajna függetlenné nyilvánításától, Kárpátalja autonom státuszától, a Beregszászi járás nemzeti önállóságától. Bíznak! Mert ez a nép jobb sorsot érdemel, ez a nép 45 év magárahagyottságában is megőrizte magyarságát. 1989. februárjában megalakult a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége (a KMKSZ), a Kárpátalján élő magyarok érdekvédelmi szervezete. Nem párt! Célja: a Kárpátalján élő magyar nemzetiség kultúrájának, nemzeti hagyományainak megőrzése, nemzeti tudatának formálása. Fontos, a KMKSZ kinyilvánítja, hogy az ott élő magyarság, mint kisebbség, az egyetemes magyarság része. Gyakorlatilag mindenütt ott van, ahol magyarok élnek ezen a vidéken. Ottlétem óta magam is tagja vagyok a KMKSZ eszenyi szervezetének, ők állították az emléktáblát. Kárpátalján csaknem kétszázezer magyar él. Segítsük őket, de ne csak a kárpátaljaiakat, hanem a határainkon túl élő minden magyart, ahol ezt igénylik, bárhol élnek is a nagyvilágban. Ha mást nem, legalább erkölcsi segítséget, biztatást kapjanak az anyaországból, hogy érezzék nincsenek egyedül. Balogh László Aki kéri (és címéi bejelentinálunk), annak biztosan küldünk a Dél - Nyugat (ingyenes) megjelenő számaiból. ''92 január Az út neve: koncepció Láttak már olyan utat a városban, aminek a házak hátat fordítanak? De nem csak a házak, az emberek is elfordulnak tőle. Mégnevet sem adnakneki Ez a "7. számú főút városi elkerülő szakasza Valakik - a RÉGI ÁTKOS-ban -fent eldöntötték, hogy itt lesz, erre megy és ilyen lesz. Mint két hatalmas palánk, úgy övezi a két négyemeletes házsor az utat. Felerősödve verődik az amúgy sem kis forgalom zaja a házsorok között. Ezek ben a gigászi hangfogókban családok százai élnek • Mikor épültek ezek a házak? -kérdezem az itt lakó Sárközi Józsefnél. - Na$r részük a hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek elején. • És nem tudták, hogy a két házsor közé út van tervezve? - De igen, tudtuk, csak azt hittük, nem lesz rá szükség mert addig megépül a sztráda. Meg amikor tanácstagi beszámolón szóba került az út, akkor azt ígérték, hogy zajvédő falakat emelnek Mert már akkor szóvá tettük az illetékeseknek, hogy mit tesznek a várható nagy zaj ellen? Akkor ígértek fűt-fát Közben lezajlott a rendszerváltás, és mint minden megoldásra váró gond, ez is átöröklődött az új városvezetésre. Az önkormányzat változó szemléletének dicséretére legyen mondva, a közelmúltban lakossági fórumot hívott össze többek között az ezt a városrészt is érintő rendezési tervről Ezen a fórumon részt vett Gerencsér Tibomé is, aki a következőket mondja az ott történtekről- - Legnagyobb megdöbbenésünkre a tervben még mindig szerepelt a jelenleg megépült út mellett még egy sáv megépítése. A zajvédelmet pedig az északi oldalon földdel fedett garázssor építésével kívánják megoldani Mi, akik az ebben érintettek közül megjelentünk, hevesen tiltakoztunk az új út-sáv megépítése ellen. Sajnos elég kevesen voltunk, és így nem tudom, lesz-e foganatja ? S vajon lett-e foganatja kevesek kiállásának? Felkerestem hivatalában a városi főépítészt. Törékeny, csinos hölgy fogadott, aki kérésemet meghallva szabadkozott, nem szeret nyilatkozni. Végül mégis megismerhettem véleményét - Najyon meglepett u lakossági fórumon megjelentek heves reagálása -mondja Különösen a tervezett második útsáv miatt voltak felháborodva. Azonkívül hiányolták az elődeim által beígért zajfelfogó eszközöket Mint új tisztviselő, aki először találkozott a problémával, annyit tehettem, hoQ> megismen e észérvekkel alátámasztott kérésüket, azt továbbítottam a főhatóság fele. Örömmel közölhetem, hogy megérkezett megkeresésemre a válasz. A főhatóság nem látja indokoltnak a második útpálya megépítését • Ez akkor azt jelentL, hogy módosulnak a lakossági fórumon is bemutatott rendezési tervek? - Részben igen, de azt még konkrétan nem tudom megmondani, hogy mik lesznek ezek A közben felmerült igények döntenek, melyeket még fel kell mérnünk. • S a zajvédelem? ■Az út északi oldalán megmaradna az eredeti elképzelés a földdel fedett garázsokkal, mert ezek amellett, hogy nagyban csökkentik a zajt, városképileg is elfogadható látványt nyújtanak A problémásabb déli oldalra még keressük a megfelelő zaj fogó megoldást. A "7. számú főút elkerülő szaka- sza" mentén élők pedig reménykednek, hogy minél előbb sikerül megtalálni! Addig is várnak a hőn áhított sztráda mielőbbi megépülésért:, ami legalább a kamionforgalmat elviszi majd innét. Annak építésekor talán már figye-lerr.be veszik minden érintett igényét Hogy mindenki örömére és senki kárára ne legyen! MERT CSAK ILYEN ÚTON, UTAKON LEHET EURÓPÁBA JUTNI!!! N.L Négy nap Koppenhágában Január 6-9-ig Koppenhágában tartotta soros szemináriumát az Észak-Atlanti Közgyűlés a Dili Parlamenttel közös szemezésben a hadiipar polgári termelésre való átállításának témakörében. A négytagú mámor küldöttségben megyénket és az Országgyűlés Gazdaság Bizottságát Rudics Róbert képviselte. • SÍél-Nyugat: Kik velük részt a szemináriumon? — Ruciic. Róbert: Az Észak-Atlanti Közgyűlés tagállamainak és a közép-kelei-európai régió országainak delegációi (beleértve a Szoyjetúnió''utódálla-mait: az Orosz Föderációt, Ukrajnát. Belorussziát és a Balti államokat). A konferencia színvonalát jelzi, hogy a bevezető elóadást Dánia miniszterelnöke tartotta, de aagas szinten képviseltette magát a NATO is A delegációkat íogadta a dán parlament elnöke és a védelmi miniszter is. • D-Ny: Miben foglalható össze az elhangzottak lényege? — R.R.: Az előadások és hoz?ászólások két fő téma körül csoportosultak. Az első: a leszerelési intézkedések következtében nehéz helyzetbe kerüli vállalatok és a munkájukat elvesztő százezrek problémáinak orvoslása. A második: a csatlós államokból kivont volt szovjet hivatásos katonák elhelyezése és foglalkoztatása. • D-Ny: Milyen, itthon is hasznosítható, tapasztalatokul .szerzett? — R.R.: A leszerelési intézkedések bennünket nein érintetlek olyan súlyosan, mint a nagy fegyverexportőr országokat. A mi problémánk az, hogy a viszonylag csekéiy, de a haza védelme szempontjából fontos hadipotenciál! meg tudjuk őrizni, ugyanis ezek többnyire veszteséges vállalatok. • D-Ny: Ml volt a szeminárium végsó konklúziója* — R.R.: Mindenki bízik abban, hogy a konverzió, az átállítás sikeres lesz és a munkahelyek legtöbbjét sikerül fenntartani. A volt Szovjetúnió utódállamait illetően egyetértettünk abban, hogy ezek az államok csak nyugati segítséggel lesznek képesek leépíteni gigantikus hadi-potenciáljukat, leszerelni, elhelyezni és foglalkoztatni a feleslegessé váló hivatásos és sorállományt katonákat valamint biztosítani azt, hogy a nukleáris ütőerő és a felhalmozott atomtechnológiák riein kerülnek illetéktelen kezekbe. Csak ez lehet mindannyiunk - beleértve a nyugati országokat is - biztonságának garanciája. • D-Ny: Köszönjük az Interjút! E gondolatokat jobbára akkor vetettem papírra, amikor azon kellett gondolkodnom, vállaljam-e a képviselőséget Rózsás János lemondása után. Újra olvasva meglepett, hogy mennyire el tudom fogadni az akkori gondolkodásomat, pedig mennyi-mennyi kudarc ért az elmúlt évben éppen ebből a munkából fakadóan. Vannak-e még megjelenftetlen politikai erők? Tiszta, megváltó, békét és boldogságot hozó, de még a fölszinre nem jutott erők? Mi volna a mondandójuk, ki lenne a támogatójuk, a tömegbázisuk? Nem, nincs ilyen erö. Minden ilyen szándék megjelent mára. Cseik olyan erő létezhetne, amelyik nem a polgári demokráciák eszközeivel ragadná meg és működtetné a hatalmat. Újra és újra felmerül köztűnk a gondolat: nem sikerűit megnyerni ''népűnk javát" a politikának, nem sikerűit megnyerni a fordulatnak. Bénító félreértés áldozatai vagyunk. Nagyszerű emberek embersége, kiváló szakemberek kiválósága nem azonos politikai ''értékükkor. A politikai mondandóved ren- Tisztelt Olvasó! (Miért is vállaltam?) delkező emberek - lássuk be - megjelentekköztünk. A kép nem felemeló. Az ország pedig tele van túlhaladott politikai reflexekkel, megpenészesedett politikai ideológiákkal, elemi gyűlölettel. Ez pedig nem politikai kérdés. SÖt, eredendően mindenfajta érdemi politizálás ellen van, hiszen a társadalmi konfliktusoknak nem politikai, tehát tárgyaló- és kompromisszumkészséget felmutató válfaját választanák legszívesebben, hanem a kirekesztés, a teljes politikai negligálás politikán kívül eső eszközeit. Fel kell mérni erőinket és okosan beosztani. Vagyunk ahányan vagyunk. Meg kell állapítanunk: a nyugati típusú politikai többpártrendszer ennyi aktivistával rendelkezik ma Magyarországon. A kívülállóknak alapvetően két tábora van. Az egyiknek túl keleti ez a mi többpártrendszerünk. A másiknak érthetetlen ez a politikai szabadver? any. Az elégedetlenség - bár szerintem tömegbázisát nem a politikai működéséből, hanem az anyagi romlásból veszi, mégis - a politikai többpártrendszer esélyeit csökkenti. Az elégedetlenség, a fanyalgás és az értetlenség pedig csak egyetlen módon, a hatékony működéssel szerelhető le, szüntethető meg. Ilyen működésre kell váltanunk és késztetnünk. Olyan erősen vannak a választott testületek törvényileg megtámogatva, hogy csak elemi társadalmi mozgás tudná őket távozásra kényszeríteni. Ilyen indulatokat azonban ma nem látok. Bármilyen szerencsétlenül is verDuválódott a parlament és sok önkormányzat Is, csak az 6 munkájuk (fel)javulása lehet a reménységünk. (Ezért Kanizsán például nem lehet az a célunk, hogy az egész közgyűlést kívánjuk megbuktatni, de az igenis lehet a célunk, hogy akár személyi változásokat szorgalmazzunk a közgyűlés vezetésében, megpróbáljuk a bizottságok szerkezetét, személyi összetételét megváltoztatni, éppen az egész testűlet munkájának javítása érdekében,} Nem tudok jobbat, mint demokráciánkat erősödésre, növekedésre serkenteni. Remélem ez sokak végkövetkeztetése lesz, mert ma az segíthet, aki részt vállal a politikai küzdelmekben ebben a kritikus időben is. Ha sikerül a hatalomgyakorlás ezen tormája iránti bizalmat fenntartani - legyenek bármilyen szándékú ós indítékú csoportok, pártok ellene - akkor a gazdaság is megkapja az időt az átalakulásra. A gazdasági javulás pedig a politikai berendezkedés meggyökeresedését hozza majd. Ebben a munkában részt vállalni mogtiszteltetés számomra. Czupi Gyula '' Q O Postacím: Nagykanizsáért - Délnyugat Magyarországért Alapítvány Dél - Nyugat Szerkesztősége januar 8800Nagykanizsa Pf.: 227. Fogadóórák 1992. februárjában OraB||yvlt(i képviselek • k>>rf»tUI ira4ákaa (Nazykaalau, Aiy a. 1. T.L: 12-7«) február 7. (péntek) 9-llTarnóczky Attila 10-12 Rudics Róbert február 14. (péntek) »-1 lTamóraky Attila 10-12 Rudics Róbert február 21. (péntek) 9-llTarnóczky Attila 10-12 Rudics Róbert február 2& (péntek) 9-UTamóczky Attila 10-12 Rudics Róbert Öakarmáayvati képviselik as MDF ktlyi wmn^stk IrWájákaa (Naetaaina, AJj a. L T«Li 11.54«) február 5. (szerda) 15-17 Marton István ésTakíca Zoltán február 12. (szerda) 16-18-ig Czupi Gyula és Kovács János február 19.(szerda) 16-18-ig Czotterné Ivády Zsuzsa és Németh László február 24(szerda) 16-18-ig Balogh Tibor és Magyar József A Kanizsai Demokrata Kör programjai 1992. első félévében 1992. Január 16.17,00 HSMK Vendég: Zacsek Gyula, országgyűlési képviselő, a MONO-POLY csoport tagja 1992. január 18.17,00 HSMK Vendég: Csurka István, az MDF alelnöke 1992. február 21.17,00 HSMK Vendég: dr. Für Lajos, az MDF ügyvezető elnöke, honvédelmi miniszter 1992. február 22.16,00 HSMK Vendég: dr. Habsburg Ottó, az Európa Parlament tagja, a Páneurópai Unió elnöke 1992. március 20.17,00 HSMK Vendég: dr. Andrásfalvy Bertalan, művelődési miniszter 1992. május 29.10,00 HSMK Vendég: dr. Kádár Béla NKGM miniszter (Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma) A fentieken kívül elfogadták meghívásunkat, de a pontos időpont még nincs kitűzve: 1992. január vége Vendég: dr. Raffay Ernő, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára 1992. március közepe Vendég: dr. Szabó Iván, az ipari és kereskedelmi miniszter 1992. március vígé Vendég: dr. Árva László, a Kisvállalkozási Hivatal elnöke 1992. április eleje Vendég: Csoóri Sándor, a M gyarok Világszövetségének elnöke 1992. április közepe Vendég: dr. Boross Péter, be ügyminiszter 1992. április vígé Vendég: Duray Miklós, a szlo vákiai Együttélés Mozgalom elnök 1992. május közepe Vendég: Szőcs Géza, a RMDSZ (Romániai Magyarok D mokratikus Szövetsége) alelnöke A programokra szeretettel v runk minden érdeklődőt, a pontos időpontokat a Zalai Hírlapban te vezzük megjelentetni. Nyilatkozat Az utolsó közgyűlési tanácskozás 2. és 3. részében (1991. december 20-án és 1992. január 10-én) olyan határozatokat hozottá testület, melyben képviselőtársaink közvetlenül, vagy házastársuk révén érdekeltek voltak. Formálisan vétség nem történt, az érintettek nem vettek részt a szavazásban. Nem volna jelentősége állásfoglalásunknak, ha nem éreznénk őgy, nem bizonyított az, hogy nem jutottak a döntés kapcsán előnyhöz. Az első alkalommal a Stílus Kft. példátlan gyorsasággal megvásárolhatta névértéken az önkormányzat tulajdonában lévő 70%-os 700.000 forintos üzletrészt. (A Stílus Kft. tulajdonosai között található Jancsi György és Krémer József képviselő.) Amásik döntés nyomán -a Közgyűlés 120/1991. számú július 15-i határozatával ellentétben - versenytárgyalás nélkül, kizárólagos joggal vásárolhattak telket a város szfvében - többek között - Jancsi György felesége és dr. Matol-csiné Tétje. Mivel az egyik esetben az eljárás előkészítetlensége, példátlan gyorsasága és az üzletrész vitatható ellenértéke, a másik esetben az előkészítetlenség és a versenytárgyalás nélküli kizárólagos vásárlási jog miatt a város közönsége a Közgyűlést részrehajlással vádolhatja, ezért mi, alulírottak a döntéstől elhatároljuk magunkat és kijelentjük, hogy a határozatokat nem szavaztuk meg. Czupt Oyuta Marton ttvén Takáca Zoliin A bővölködés és a szűkölködés művészetéről (elhangzott 199L. március 4-én) Tisztelt Közgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Nem szeretném fölöslegesen idejüket rabolni, de engedtessék meg, hogy a mai közhangulattal kapcsolatosan néhány gondolatot elmondjak. Ezek a gondolatok nem az én gondolataim, de úgy érzem, hogy szinte teljes mértékben érvényesek a mai helyzetünkben. 1930-ban, a nagy gazdasági válság idején az alábbi mondatok hangzottak el Ravasz László református püspök úr ajkáról, amikor a bővölködés és szűkölködés művészetéről beszélt: "A baj az, hogy a múltban mindenki töBb pénzt kapott, mint amennyi járt volna neki, tehát mindenki nem csak a magáét költötte, hanem valaki titokzatos másét is, amelyet most keservesen meg kell adni." "Nem tudtunk bővölködni, és megkezdhetjük a mentő leckét: megtanulhatunk szűkölködni..." ''Tudok szűkölködni. Ez a mi nagy leckénk, melyet meg kell tanulnunk. Hadd szedjem sorra egynéhány szabályát ennek a nagy leckének. Először is azt kell látnom, hogy tulajdonképpen még nem is szűkölködünk, inkább a lárma nagy, inkább idegesség, mint komoly baj, ami körülvett minket." "A másik még fontosabb szabály az, hogy nem is annyira mi nélkülü-zünk, hanem mások nélkülöznek. De akkor ne lármázzunk mi mások helyett. A harmadik szabály az, hogy a szűkölködést nem lehet csüggedt, széttépett, keserű lélekkel elviselni. Szűkölködni csak derülten, bizakodva, azt mondhatnám optimista módon lehet. Ezen a magyar földön még az idén is megtermett annyi búza, hogy mindenkinek jut kenyér és szalonna. Tehát ne rémüldözzön senki, mert ennél mi sokkal nehezebb időt éltünk át. Át kell látni azt, hogy a bizalom van olyan nemzeti vagyon, mint egyévi gabonatermés fele. Át kell látnunk, hogy a kétségbeesés, sá-pitozás nagyobb kárt tehet a nemzet gazdasági helyzetében, mint akármelyik nyári jégeső, vagy az aszály, vagy az árvizek. Át kell látnunk, hogy a krízis tulajdonképpen az ellenálló képesség kérdése..." "Akármilyen jelentéktelen dolog tehát az, hogy egyik ember savanyú képet vág, a másik fejét csóválja, a harmadik titkolódzik és rosszat sejtet, akármilyen csekély dolog az, hogy éppen azok, akik legkevésbé értenek hozzá, állandó jóslásokba bo-csátkoznak, mégis egy olyan küzdelemben, amely egy nemzet összes erkölcsi életerejét igénybeveszi, az ilyen magatartás tulajdonképpen egy élethalálharcot vivó hadseregnek nyomorult hátbatámadása." Eddig az idézet. Későbbiekben Ravasz László megadja a keresztyén ember válaszát arra a kérdésre, hogy honnan vegyünk erőt a szűkölködés nagy művészetéhez: "Mindenre van erőm a Krisztus által, aki engem megerősít" (Fil.4:13) De jó lenne, ha a mi nemzedékünk, amelyben sokan élnek Istenbe vetett hit nélkül, valamiképpen szintén erőt kapna, hogy a nehéz gazdasági helyzetben is reménységgel tudjon egy szebb jövő felé tekinteni. Ne egymás ellen, hanem a mi szeretett népünkért, szebb jövőnként harcoljunk józanul, minden erőnk megfeszítésével. Köszönöm figyelmüket. Balogh Tibor református lelkész önkormányzati képviselő Kiadja a Nagykanizsáért — Délnyugat Magyarországért Alapítvány. A szerkesztőség és az alapítvány címe: Nagykanizsa, Ady u. 1. Felelős kiadó: Katona Gyula • Szerkesztő: Czupi Gyula • Tervezőszerkesztők: Mqjor Csaba, Godináné Lukács Eri-[ ft/lf ka, Püspök Mária e Gépi szedés: Szőke Veronika e Nyomdai munkák és computertechnika: Szociális Foglalkoztató y/JI Nyomdája, Nagykanizsa • HU ISSN 0865 - 6393 • E számból példányok kérhetők az Alapítvány címén. 8 A Dél - Nyugat szerkesztőségi órája: minden hétfőn 16-17 óráig. Cím:Nagykanizsa, Ady u. 1. Tel.: 11- 546 ''92 január |
