Kecskemét, Jókai utca 1. Piarista rendház és kollégium
A műemléki védelemmel óvott piarista rendház a mellette álló templommal együtt a város legszebb barokk épületegyüttese.
A piarista atyákat a város egyik földesura, gróf Koháry István telepítette le Kecskeméten a XVIII. század elején, s 1712-ben alapítványt is tett templomuk, rendházuk és iskolájuk felépítésére. Az épületegyüttes fokozatosan, több ütemben készült el. A templomot nagy valószínűséggel Mayerhoffer András tervezte. Az oktatást a templom bal oldalán álló, 1720 és 1725 között, Paithmüller József tervei alapján emelt rendház helyiségeiben kezdték el. A jobb oldali iskolai szárnyat 1825–1832 között emelték, majd folyamatosan bővítették az épületet. Tanítás 1933-ig folyt benne.
Ide járt iskolába 1804 és 1807 között Katona József, 1813-1815 között Táncsics Mihály, 1833-34-ben Klapka György, később Sík Sándor.
Itt tanult az 1780-as években Szerelemhegyi Liebenberger András, a magyar zenés játék megteremtője, karnagy, valamint testvére, Lunkányi (Liebenberger) János, Széchenyi István nevelője, műveinek első bírálója.
A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről
A műemléki védelemmel óvott piarista rendház a mellette álló templommal együtt a város legszebb barokk épületegyüttese.
A piarista atyákat a város egyik földesura, gróf Koháry István telepítette le Kecskeméten a XVIII. század elején, s 1712-ben alapítványt is tett templomuk, rendházuk és iskolájuk felépítésére. Az épületegyüttes fokozatosan, több ütemben készült el. A templomot nagy valószínűséggel Mayerhoffer András tervezte. Az oktatást a templom bal oldalán álló, 1720 és 1725 között, Paithmüller József tervei alapján emelt rendház helyiségeiben kezdték el. A jobb oldali iskolai szárnyat 1825–1832 között emelték, majd folyamatosan bővítették az épületet. Tanítás 1933-ig folyt benne.
Ide járt iskolába 1804 és 1807 között Katona József, 1813-1815 között Táncsics Mihály, 1833-34-ben Klapka György, később Sík Sándor.
Itt tanult az 1780-as években Szerelemhegyi Liebenberger András, a magyar zenés játék megteremtője, karnagy, valamint testvére, Lunkányi (Liebenberger) János, Széchenyi István nevelője, műveinek első bírálója.
A fénykép 2006 augusztusában készült.
Felh. irod.:
Heltai Nándor: Kecskemét. Kecskeméti Lapok, 1998