A Roosevelt téren, a Közművelődési palota mellett áll Móra Ferenc emlékműve, Tápai Antal 1943-ban felavatott alkotása. Az emlékmű hangsúlyos mellékalakja Mátyás, Móra "Ének a búzamezőkről" című regényének főhőse.
Móra Ferenc (1879-1934)1904-ben lett segédkönyvtáros az akkor még egy szervezeti kötelékbe tartozó és a Közművelődési palotában működő Somogyi Könyvtár és Városi Múzeumban. Az ásatásokba először 1905-ben kóstolt bele, amikor az akkori igazgató, Tömörkény István maga helyett kiküldte a közeli Röszkére avar sírok feltárására. Móra 1907-1914 között a Zentával átellenben lévő csókai Kremenyákon ásott, ahol közel 7000 m2 területen népvándorlás kori telepek és sírok mellett teljesen feltárt egy újkőkori települést is. Ásatásának eredményeire felfigyelt az európai régészet, és Gordon Child, a neves brit régész is Szegedre jött a leletek tanulmányozására. 1907-1934 között Csongrád vármegyében közel száz lelőhelyen ásatott, de Torontál, Csanád, Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Békés megyék területére is elkalandozott. 1917-ben az intézmény igazgatója lett, ezen a poszton működött haláláig. Múzeumi tapasztalatait szépirodalmi műveiben is kamatoztatta.
A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről
A Roosevelt téren, a Közművelődési palota mellett áll Móra Ferenc emlékműve, Tápai Antal 1943-ban felavatott alkotása. Az emlékmű hangsúlyos mellékalakja Mátyás, Móra "Ének a búzamezőkről" című regényének főhőse.
Móra Ferenc (1879-1934)1904-ben lett segédkönyvtáros az akkor még egy szervezeti kötelékbe tartozó és a Közművelődési palotában működő Somogyi Könyvtár és Városi Múzeumban. Az ásatásokba először 1905-ben kóstolt bele, amikor az akkori igazgató, Tömörkény István maga helyett kiküldte a közeli Röszkére avar sírok feltárására. Móra 1907-1914 között a Zentával átellenben lévő csókai Kremenyákon ásott, ahol közel 7000 m2 területen népvándorlás kori telepek és sírok mellett teljesen feltárt egy újkőkori települést is. Ásatásának eredményeire felfigyelt az európai régészet, és Gordon Child, a neves brit régész is Szegedre jött a leletek tanulmányozására. 1907-1934 között Csongrád vármegyében közel száz lelőhelyen ásatott, de Torontál, Csanád, Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Békés megyék területére is elkalandozott. 1917-ben az intézmény igazgatója lett, ezen a poszton működött haláláig. Múzeumi tapasztalatait szépirodalmi műveiben is kamatoztatta.
A fénykép 2007 júliusában készült.
Felh. irod.:
www.mfm.u-szeged.hu/index.php?id=kiallitas-mora
http://est.hu/cikk/32014/mora_ferenc_muzeum