Hódmezővásárhely, Szántó Kovács János utca 16-18. Tornyai János Múzeum
Az 1904-ben alapított Tornyai János Múzeum értékei és kulturális szerepe következtében a megye jelentősebb múzeumai közé tartozik. Az intézmény többszöri költözés után, 1914-ben került mostani, végleges helyére. A jellegzetes, préstéglás épület 1899-ben eredetileg egy orvos lakóházának épült Sándy Gyula tervei alapján.
Néprajzi gyűjteményének alapkait a XX. század elején Kiss Lajos vetette meg. A múzeumban emlékszobája látható, benne bútorok, levelek, fényképek és művei idézik a nagy néprajztudós emlékét.
A néprajzi gyűjteményt 1928-tól régészeti osztály egészítette ki. Banner János (1888-1971), a szegedi egyetem régészprofesszora vezetésével 1929-1944 között szinte minden évben ásatásokat végeztek a város határában, s a leletek a múzeumba kerültek. Legértékesebb műtárgyai a híres Kökénydombi Vénusz és változatai, valamint a háromszögletű oltár és a szegvári Sarlós Isten-szobor. Az ún. tiszai kultúra embere által készített figurális alkotások a termékenységkultusz jegyében születtek.
1952-től nyugdíjba vonulásáig, 1960-ig a múzeumban dolgozott Péczely Attila orvos, népzenegyűjtő, muzeológus, Kodály Zoltán tanítványa, majd személyes jó barátja, a népdaléneklési mozgalom lelkes propagátora.
Az épület homlokzatán Galyasi Miklós (1903-1974) költő, múzeumigazgató portrédomborműves emléktáblája látható (lásd még: Hódmezővásárhely, Kinizsi u. 27.).
A fénykép 2007 júliusában készült.
Felh. irod.:
Barangolások Csongrád megyében. Miskolc, Well-PRess, 1997 /Vendégváró/
Arató László - Batyi Zoltán: Hódmezővásárhely az alföldi művészváros. Hódmezővásárhely, 2004 www.hodmezovasarhely.hu
A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről
Az 1904-ben alapított Tornyai János Múzeum értékei és kulturális szerepe következtében a megye jelentősebb múzeumai közé tartozik. Az intézmény többszöri költözés után, 1914-ben került mostani, végleges helyére. A jellegzetes, préstéglás épület 1899-ben eredetileg egy orvos lakóházának épült Sándy Gyula tervei alapján.
Néprajzi gyűjteményének alapkait a XX. század elején Kiss Lajos vetette meg. A múzeumban emlékszobája látható, benne bútorok, levelek, fényképek és művei idézik a nagy néprajztudós emlékét.
A néprajzi gyűjteményt 1928-tól régészeti osztály egészítette ki. Banner János (1888-1971), a szegedi egyetem régészprofesszora vezetésével 1929-1944 között szinte minden évben ásatásokat végeztek a város határában, s a leletek a múzeumba kerültek. Legértékesebb műtárgyai a híres Kökénydombi Vénusz és változatai, valamint a háromszögletű oltár és a szegvári Sarlós Isten-szobor. Az ún. tiszai kultúra embere által készített figurális alkotások a termékenységkultusz jegyében születtek.
1952-től nyugdíjba vonulásáig, 1960-ig a múzeumban dolgozott Péczely Attila orvos, népzenegyűjtő, muzeológus, Kodály Zoltán tanítványa, majd személyes jó barátja, a népdaléneklési mozgalom lelkes propagátora.
Az épület homlokzatán Galyasi Miklós (1903-1974) költő, múzeumigazgató portrédomborműves emléktáblája látható (lásd még: Hódmezővásárhely, Kinizsi u. 27.).
A fénykép 2007 júliusában készült.
Felh. irod.:
Barangolások Csongrád megyében. Miskolc, Well-PRess, 1997 /Vendégváró/
Arató László - Batyi Zoltán: Hódmezővásárhely az alföldi művészváros. Hódmezővásárhely, 2004
www.hodmezovasarhely.hu