Hódmezővásárhely, Kossuth tér: Református Ótemplom és Magtár
A parkosított Kossuth tér a város főtere. Délkeleti sarkán áll a város legrégibb, legjelentősebb műemléke, a református ótemplom és a vele hajdan szerves kapcsolatban álló magtár.
A templom fiókos dongaboltozatú hajója 1721 és 1723 között készült el. Két évtized múlva a templom köré lőréses téglafalat építettek, amelynek keleti és déli szakasza ma is megvan. A templom tornyában helyezték el a nagyecsedi kastély II. Rákóczi Ferenctől elkobzott óráját, csengettyűjét, amelyeket a város akkori földesura, gróf Károlyi Sándor adott el az egyháznak.
A templom hajdan kazettás, festett, stilizált virágmotívumokkal díszített fatáblás mennyezetét és karzatát a budapesti Iparművészeti Múzeum, a papok padját a helyi Tornyai János Múzeum (lásd: Hódmezővásárhely, Szántó–Kovács János u. 16–18.) őrzi.
A templom jeles lelkésze volt Szőnyi Benjámin (1717–1794). Megválasztása után, 1743-ban külföldi tanulmányútra ment: az Odera–menti Frankfurt, Leyden és Utrecht egyetemein hallgatott teológiát. Hazaérkezése után csaknem ötven évig működött ebben a templomban. Országos elismerést szerzett teológiai témájú könyveivel, valamint számos kiadást megért "Szentek hegedűje" című énekeskönyvével. Feliratos sírköve — epitáfiuma — a templom falánál látható.
A templomi magtárat 1744-ben építtette az egyház a lakosságtól egyházi adóként begyűjtött termények és tárgyak tárolására. A jellegzetesen barokk homlokzatú épületben ma a Tourinform iroda működik.
A fénykép 2007 júliusában készült.
Felh. irod.:
Barangolások Csongrád megyében. Miskolc, Well-PRess, 1997 /Vendégváró/
Arató László - Batyi Zoltán: Hódmezővásárhely az alföldi művészváros. Hódmezővásárhely, 2004
A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről
A parkosított Kossuth tér a város főtere. Délkeleti sarkán áll a város legrégibb, legjelentősebb műemléke, a református ótemplom és a vele hajdan szerves kapcsolatban álló magtár.
A templom fiókos dongaboltozatú hajója 1721 és 1723 között készült el. Két évtized múlva a templom köré lőréses téglafalat építettek, amelynek keleti és déli szakasza ma is megvan. A templom tornyában helyezték el a nagyecsedi kastély II. Rákóczi Ferenctől elkobzott óráját, csengettyűjét, amelyeket a város akkori földesura, gróf Károlyi Sándor adott el az egyháznak.
A templom hajdan kazettás, festett, stilizált virágmotívumokkal díszített fatáblás mennyezetét és karzatát a budapesti Iparművészeti Múzeum, a papok padját a helyi Tornyai János Múzeum (lásd: Hódmezővásárhely, Szántó–Kovács János u. 16–18.) őrzi.
A templom jeles lelkésze volt Szőnyi Benjámin (1717–1794). Megválasztása után, 1743-ban külföldi tanulmányútra ment: az Odera–menti Frankfurt, Leyden és Utrecht egyetemein hallgatott teológiát. Hazaérkezése után csaknem ötven évig működött ebben a templomban. Országos elismerést szerzett teológiai témájú könyveivel, valamint számos kiadást megért "Szentek hegedűje" című énekeskönyvével. Feliratos sírköve — epitáfiuma — a templom falánál látható.
A templomi magtárat 1744-ben építtette az egyház a lakosságtól egyházi adóként begyűjtött termények és tárgyak tárolására. A jellegzetesen barokk homlokzatú épületben ma a Tourinform iroda működik.
A fénykép 2007 júliusában készült.
Felh. irod.:
Barangolások Csongrád megyében. Miskolc, Well-PRess, 1997 /Vendégváró/
Arató László - Batyi Zoltán: Hódmezővásárhely az alföldi művészváros. Hódmezővásárhely, 2004