Csurgó a török kiűzése után, 1726-ban került a Festetics család birtokába. Festetics György, a keszthelyi Georgikon alapítója Csurgón is iskolát hozott létre - katolikus főúr létére, önzetlen módon, a protestáns vallású jobbágyok számára - , mely 1792-ben nyílt meg. Az iskolaalapítással György gróf átformálta a település arculatát, s bekapcsolta az ország szellemi vérkeringésébe. Az iskola első önálló otthona volt ez az 1796-ban felépült egyszerű, barokk stílusú épület.
A bizonytalan egzisztenciájú Csokonai Vitéz Mihály - hogy Lilláját feleségül vehesse - állandó alkalmaztatást keresett, s egyik pártfogójához, Festetics Györgyhöz fordult. Sajnos, más lehetőség nem akadt, mint hogy rövid ideig, 1799/1800-ban helyettesítő tanár lehetett Csurgón. A költő ezek között a falak között tanított és lakott - valószínűleg a földszinten, az oratórium mellett lévő két kisebb szobában. Szállását azonban diákokkal kellett megosztania.
Az akkoriban szokásos vizsga-alkalmakra Csokonai két színdarabot írt, amelyet tanítványaival elő is adtak: a Kultura és a magyar irodalom egyik alapművévé vált Karnyóné című vígjátékokat. Versek is születtek itt, s foglalkozott somogyi tájszavak, dalok gyűjtésével is.
A hajdani iskolaépületet a múlt örökségének jegyében felújították, jelenleg a Városi Múzeum otthona. A képen látható folyosórészlet még őrzi Csokonai lépteit.
A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről
Csurgó a török kiűzése után, 1726-ban került a Festetics család birtokába. Festetics György, a keszthelyi Georgikon alapítója Csurgón is iskolát hozott létre - katolikus főúr létére, önzetlen módon, a protestáns vallású jobbágyok számára - , mely 1792-ben nyílt meg. Az iskolaalapítással György gróf átformálta a település arculatát, s bekapcsolta az ország szellemi vérkeringésébe. Az iskola első önálló otthona volt ez az 1796-ban felépült egyszerű, barokk stílusú épület.
A bizonytalan egzisztenciájú Csokonai Vitéz Mihály - hogy Lilláját feleségül vehesse - állandó alkalmaztatást keresett, s egyik pártfogójához, Festetics Györgyhöz fordult. Sajnos, más lehetőség nem akadt, mint hogy rövid ideig, 1799/1800-ban helyettesítő tanár lehetett Csurgón. A költő ezek között a falak között tanított és lakott - valószínűleg a földszinten, az oratórium mellett lévő két kisebb szobában. Szállását azonban diákokkal kellett megosztania.
Az akkoriban szokásos vizsga-alkalmakra Csokonai két színdarabot írt, amelyet tanítványaival elő is adtak: a Kultura és a magyar irodalom egyik alapművévé vált Karnyóné című vígjátékokat. Versek is születtek itt, s foglalkozott somogyi tájszavak, dalok gyűjtésével is.
A hajdani iskolaépületet a múlt örökségének jegyében felújították, jelenleg a Városi Múzeum otthona. A képen látható folyosórészlet még őrzi Csokonai lépteit.
A fénykép 2004 októberében készült.
Felh. irod.:
Horváth József: Csurgó. Műemlékek. Bp. Tájak, Korok, Múzeumok Kiskönyvtára 441. 1982
Csurgói kalauz. Szerk. Terényi Zoltán. 1974
Látnivalók Somogy megyében. Miskolc, Well-PRess Kiadó, 2000
www.vendegvaro.hu