A mai strandfürdő területén, a Wenckheim-Almásy-kastély egykori parkjának idős fái és növényritkaságai között díszes kovácsoltvas kerítés védi egy juharfa mára már teljesen kiszáradt törzsét, amely alatt a hagyomány szerint Erkel Ferenc szeretett pihenni és komponálni. Emléktáblával is megjelölték a kiszáradt csonkot.
D. Nagy András, Gyulán élő Erkel–kutató szerint azonban nem ez a nevezetes fa, hanem valamelyik, szintén ezen a területen, de a kastélyhoz közelebb álló óriás tölgyfa. Véleményét az támasztja alá, hogy a juharfák rövidebb életkorúak, mint a tölgyek, a megjelölt fa abban az időben eredhetett meg a földben, amikor Erkel meghalt, így az 1850-es, 1860-as években semmiképpen nem dolgozhatott alatta. Annyi azért bizonyos, hogy Erkel nyaranta ebben a parkban dolgozott, pihent.
A fénykép 2000 júliusában készült.
Felh. irod.:
Czeglédi Imre: Gyula útikalauz. 2. jav., bőv. kiad. Gyula, 1995
D. Nagy András szóbeli közlése, 2000. július
A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről
A mai strandfürdő területén, a Wenckheim-Almásy-kastély egykori parkjának idős fái és növényritkaságai között díszes kovácsoltvas kerítés védi egy juharfa mára már teljesen kiszáradt törzsét, amely alatt a hagyomány szerint Erkel Ferenc szeretett pihenni és komponálni. Emléktáblával is megjelölték a kiszáradt csonkot.
D. Nagy András, Gyulán élő Erkel–kutató szerint azonban nem ez a nevezetes fa, hanem valamelyik, szintén ezen a területen, de a kastélyhoz közelebb álló óriás tölgyfa. Véleményét az támasztja alá, hogy a juharfák rövidebb életkorúak, mint a tölgyek, a megjelölt fa abban az időben eredhetett meg a földben, amikor Erkel meghalt, így az 1850-es, 1860-as években semmiképpen nem dolgozhatott alatta. Annyi azért bizonyos, hogy Erkel nyaranta ebben a parkban dolgozott, pihent.
A fénykép 2000 júliusában készült.
Felh. irod.:
Czeglédi Imre: Gyula útikalauz. 2. jav., bőv. kiad. Gyula, 1995
D. Nagy András szóbeli közlése, 2000. július