Azt a központi akaratot, hogy a kistérségek együttműködjenek bizonyos ellátásokban, többféleképpen ítéli meg a magyar társadalom, de a kistérségi könyvtári ellátásra szánt összeg a lehető leghatékonyabban kihasználható, és a kor színvonalának megfelelő szolgáltatás alakítható ki belőle.
A Halis István Városi Könyvtár vezetése egynapos kirándulás keretében kívánta bemutatni mindezt azoknak, akik közvetlenül vagy közvetetten naponta részt vesznek a munkában. A könyvtárosok azokat a településeket keresték fel a hivatal, a sajtó, a kistérség képviselőivel, amelyek idén márciusban csatlakoztak a mozgókönyvtári ellátáshoz. Miközben a társaság a Kanizsa környéki falvak szépségében gyönyörködött, Bognár Csilla és Perényi Ildikó könyvtárosok a települések történetéről, jelenéről, nevezetességéről, a könyvtárhasználat tapasztalatairól adtak tájékoztatást. Buszozás közben a mozgókönyvtári ellátás lényegéről kérdeztük a Halis István Városi Könyvtár igazgatóját, Czupi Gyulát.
– A könyvtár nemcsak a www.nagykar.hu üzemeltetésével lát el mozgókönyvtári feladatokat, hanem ellátórendszert is működtet (mozgókönyvtári ellátási forma), és bevezetett egy új szolgáltatást is, a „teljes könyvtárellátási szolgáltatás”-t. Ezt azok a könyvtárak igényelhetik, amelyek nem tartanak fenn nyilvános könyvtárat, hanem könyvtári szolgáltatás megrendelésével látják el településük könyvtári feladatait, és erre a kistérség a mozgókönyvtári normatívát igényli utánuk. A nagykanizsai kistérségben 2006-ban nyolc, többnyire nagyon kis létszámú település élt ezzel a lehetőséggel. E településekkel a megrendelt könyvtári szolgáltatás tartalmát együttműködési megállapodás rögzíti. A könyvtárak heti nyitvatartási idejének egy részében (legkevesebb heti két órában) van jelen a „teljes könyvtárellátási szolgáltatás” a településen. A nyitvatartási időben minden településen a helyi segítő gondoskodik a szükséges technikai körülményekről, nyitásról, fűtésről, világításról stb. A nyitvatartási idők kölcsönös megállapodás alapján, a település igényeinek messzemenő figyelembevételével alakultak ki. Az ellátás hatékonyságát mutatja, hogy a nyolc településen 2006-ban 11 920 könyv, videokazetta, CD-ROM, DVD és 3680 folyóiratpéldány, azaz 15 600 friss dokumentum fordult meg kínálatként. A folyóiratok nem voltak kölcsönözhetők, a többinek viszont a felét kölcsönözték is. A rendszeres nyitva tartás, az olvasók gyakori könyvtárhasználata valóságos közösségszervező hellyé vált. A kistérségi könyvtári ellátásnak ez az új, intenzív szolgáltatási formája új feladatokat is ad a könyvtárosoknak a hagyományos teendők (szerzeményezés, nyilvántartás, szállítás) mellé.
– Mit tartanak a kistérségi könyvtári ellátás nagykanizsai kísérlete legfőbb eredményének?
– Azt, hogy a kistelepülés könyvtárhasználója a lakóhelyén veheti igénybe a kor színvonalának megfelelő összes könyvtári szolgáltatást. Reméljük és törekvéseinkből is látható, hogy Nagykanizsa kistérségének vezetői és a szolgáltató könyvtár vezetése elsősorban a kistérség igényeihez igazodva határozzák meg a könyvtári ellátás módját, feladatait. Nem csupán egy jelenkori könyvtári ellátást szeretnénk megvalósítani, hanem a kistérség informálódási, kommunikációs, közösségszervezési, identitásépítési tevékenységének olyan sokrétű formáját akarjuk létrehozni, amelynek helye és kerete, így legfontosabb intézménye a könyvtár. 2005-2006-ban nyolc települést láttunk el kétezer fővel. Idén öt település, 1700 fővel csatlakozott a mozgókönyvtári ellátáshoz. A 180 lakosú Kisrécsén, a 270 lakosú Kerecsenyben, a 259 fő lakosú Kilimánban, a 320 fő lakosú Pötrétén és a 480-as lélekszámú Pölöskefőn márciustól folyik a kölcsönzés. A mozgókönyvtári ellátásban Kanizsáról nyolc könyvtáros vesz részt hetente. Ezen kívül még harminc településre negyedévenként szállítunk ki könyvet.
A könyvtárosok népes csoportját Kisrécsén Tóth Lucia polgármester, Kerecsenyben Réti Alfréd, Kilimánban Bársony Károly, Pötrétén Cseke László Zoltán, Pölöskefőn Dominkó Ottó László polgármesterek barátsággal fogadták. A program avatással zárult Pölöskefőn, ahol a település lakóinak jelenlétében szimbolikusan használatba adták a polgármesteri hivatal épületében kialakított új könyvtártermet. A kistérségi mozgókönyvtári normatívából itt alakítottak ki először új könyvtártermet. A könyvtár jelentőségéről Polai György, a Nagykanizsai Kistérségi Többcélú Társulás munkaszervezetének vezetője megjegyezte, a könyvtár húzóerőt jelent a települések összefogását illetően. A mai világban az információhoz jutás és az internet lehetőségének maximális kihasználása mindenkinek egyaránt fontos. Ezt a célt sikeresen csak a könyvtárral közösen tudják megvalósítani.
Bakonyi Erzsébet
A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről
(Mozgó)könyvtárosok falujáráson
Kanizsa - Kistérség
2007. június 21.
Azt a központi akaratot, hogy a kistérségek együttműködjenek bizonyos ellátásokban, többféleképpen ítéli meg a magyar társadalom, de a kistérségi könyvtári ellátásra szánt összeg a lehető leghatékonyabban kihasználható, és a kor színvonalának megfelelő szolgáltatás alakítható ki belőle.
A Halis István Városi Könyvtár vezetése egynapos kirándulás keretében kívánta bemutatni mindezt azoknak, akik közvetlenül vagy közvetetten naponta részt vesznek a munkában. A könyvtárosok azokat a településeket keresték fel a hivatal, a sajtó, a kistérség képviselőivel, amelyek idén márciusban csatlakoztak a mozgókönyvtári ellátáshoz. Miközben a társaság a Kanizsa környéki falvak szépségében gyönyörködött, Bognár Csilla és Perényi Ildikó könyvtárosok a települések történetéről, jelenéről, nevezetességéről, a könyvtárhasználat tapasztalatairól adtak tájékoztatást. Buszozás közben a mozgókönyvtári ellátás lényegéről kérdeztük a Halis István Városi Könyvtár igazgatóját, Czupi Gyulát.
– A könyvtár nemcsak a www.nagykar.hu üzemeltetésével lát el mozgókönyvtári feladatokat, hanem ellátórendszert is működtet (mozgókönyvtári ellátási forma), és bevezetett egy új szolgáltatást is, a „teljes könyvtárellátási szolgáltatás”-t. Ezt azok a könyvtárak igényelhetik, amelyek nem tartanak fenn nyilvános könyvtárat, hanem könyvtári szolgáltatás megrendelésével látják el településük könyvtári feladatait, és erre a kistérség a mozgókönyvtári normatívát igényli utánuk. A nagykanizsai kistérségben 2006-ban nyolc, többnyire nagyon kis létszámú település élt ezzel a lehetőséggel. E településekkel a megrendelt könyvtári szolgáltatás tartalmát együttműködési megállapodás rögzíti. A könyvtárak heti nyitvatartási idejének egy részében (legkevesebb heti két órában) van jelen a „teljes könyvtárellátási szolgáltatás” a településen. A nyitvatartási időben minden településen a helyi segítő gondoskodik a szükséges technikai körülményekről, nyitásról, fűtésről, világításról stb. A nyitvatartási idők kölcsönös megállapodás alapján, a település igényeinek messzemenő figyelembevételével alakultak ki. Az ellátás hatékonyságát mutatja, hogy a nyolc településen 2006-ban 11 920 könyv, videokazetta, CD-ROM, DVD és 3680 folyóiratpéldány, azaz 15 600 friss dokumentum fordult meg kínálatként. A folyóiratok nem voltak kölcsönözhetők, a többinek viszont a felét kölcsönözték is. A rendszeres nyitva tartás, az olvasók gyakori könyvtárhasználata valóságos közösségszervező hellyé vált. A kistérségi könyvtári ellátásnak ez az új, intenzív szolgáltatási formája új feladatokat is ad a könyvtárosoknak a hagyományos teendők (szerzeményezés, nyilvántartás, szállítás) mellé.
– Mit tartanak a kistérségi könyvtári ellátás nagykanizsai kísérlete legfőbb eredményének?
– Azt, hogy a kistelepülés könyvtárhasználója a lakóhelyén veheti igénybe a kor színvonalának megfelelő összes könyvtári szolgáltatást. Reméljük és törekvéseinkből is látható, hogy Nagykanizsa kistérségének vezetői és a szolgáltató könyvtár vezetése elsősorban a kistérség igényeihez igazodva határozzák meg a könyvtári ellátás módját, feladatait. Nem csupán egy jelenkori könyvtári ellátást szeretnénk megvalósítani, hanem a kistérség informálódási, kommunikációs, közösségszervezési, identitásépítési tevékenységének olyan sokrétű formáját akarjuk létrehozni, amelynek helye és kerete, így legfontosabb intézménye a könyvtár. 2005-2006-ban nyolc települést láttunk el kétezer fővel. Idén öt település, 1700 fővel csatlakozott a mozgókönyvtári ellátáshoz. A 180 lakosú Kisrécsén, a 270 lakosú Kerecsenyben, a 259 fő lakosú Kilimánban, a 320 fő lakosú Pötrétén és a 480-as lélekszámú Pölöskefőn márciustól folyik a kölcsönzés. A mozgókönyvtári ellátásban Kanizsáról nyolc könyvtáros vesz részt hetente. Ezen kívül még harminc településre negyedévenként szállítunk ki könyvet.
A könyvtárosok népes csoportját Kisrécsén Tóth Lucia polgármester, Kerecsenyben Réti Alfréd, Kilimánban Bársony Károly, Pötrétén Cseke László Zoltán, Pölöskefőn Dominkó Ottó László polgármesterek barátsággal fogadták. A program avatással zárult Pölöskefőn, ahol a település lakóinak jelenlétében szimbolikusan használatba adták a polgármesteri hivatal épületében kialakított új könyvtártermet. A kistérségi mozgókönyvtári normatívából itt alakítottak ki először új könyvtártermet. A könyvtár jelentőségéről Polai György, a Nagykanizsai Kistérségi Többcélú Társulás munkaszervezetének vezetője megjegyezte, a könyvtár húzóerőt jelent a települések összefogását illetően. A mai világban az információhoz jutás és az internet lehetőségének maximális kihasználása mindenkinek egyaránt fontos. Ezt a célt sikeresen csak a könyvtárral közösen tudják megvalósítani.
Bakonyi Erzsébet