A klasszicista épület két jeles személyiség szülőháza. 1853. január 1-jén itt született Simonyi Zsigmond nyelvtudós, 1870. július 23-án pedig Cholnoky Jenő földrajztudós.
SIMONYI Zsigmond, Steiner Zsigmond (Veszprém, 1853. jan. 1. – Bp., 1919. nov. 22.) nyelvész, tanár, szerkesztő. Szülővárosában, Veszprémben végezte a középiskola alsó osztályait. Szarvas Gábor tanítványa, a magyar nyelvművelés kiemelkedő egyénisége. Lipcsében, Berlinben és Párizsban folytatott egyetemi tanulmányokat. Hazatérve 1877-től Budapesten tanár. 1879-től tagja a Magyar Tudományos Akadémiának. A Tanácsköztársaság után üldözték és ez a beteg tudóst összeroppantotta. A Nyelvtörténeti Szótár, később a Nyelvészeti Füzetek, majd Szarvas Gábor halála után, 1895-től a Nyelvőr szerkesztője. Munkássága szinte a nyelvtudomány egészére kiterjedt. Foglalkozott a nyelvhelyesség kérdésével, jelentősek a határozókról, a kötőszókról és a jelzőkről írt tanulmányai. 1903-ban elkészítette az új iskolai helyesírást, amelyet csaknem az egész irodalmi élet elfogadott.
A felvétel 2005 augusztusában készült.
Felh. irod.:
Veszprém megyei életrajzi lexikon. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése, 1998
A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről
A klasszicista épület két jeles személyiség szülőháza. 1853. január 1-jén itt született Simonyi Zsigmond nyelvtudós, 1870. július 23-án pedig Cholnoky Jenő földrajztudós.
SIMONYI Zsigmond, Steiner Zsigmond (Veszprém, 1853. jan. 1. – Bp., 1919. nov. 22.) nyelvész, tanár, szerkesztő. Szülővárosában, Veszprémben végezte a középiskola alsó osztályait. Szarvas Gábor tanítványa, a magyar nyelvművelés kiemelkedő egyénisége. Lipcsében, Berlinben és Párizsban folytatott egyetemi tanulmányokat. Hazatérve 1877-től Budapesten tanár. 1879-től tagja a Magyar Tudományos Akadémiának. A Tanácsköztársaság után üldözték és ez a beteg tudóst összeroppantotta. A Nyelvtörténeti Szótár, később a Nyelvészeti Füzetek, majd Szarvas Gábor halála után, 1895-től a Nyelvőr szerkesztője. Munkássága szinte a nyelvtudomány egészére kiterjedt. Foglalkozott a nyelvhelyesség kérdésével, jelentősek a határozókról, a kötőszókról és a jelzőkről írt tanulmányai. 1903-ban elkészítette az új iskolai helyesírást, amelyet csaknem az egész irodalmi élet elfogadott.
A felvétel 2005 augusztusában készült.
Felh. irod.:
Veszprém megyei életrajzi lexikon. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése, 1998