A templomot és a hozzá csatlakozó rendházat 1730 körül a ferences barátok építették, akiket 1681-ben telepített Veszprémbe Sennyei István püspök.
Miután 1909-ben a templom és a kolostor tetőzete leégett, a szép arányú korabarokk templom homlokzatát neoromán stílusban újították fel. Szerencsére mindkét épület szép mívű copf kő kapukereteit meghagyták eredeti alakjukban.
A templom kriptájában van eltemetve az 1784-ben elhunyt Ányos Pál költő. 1902-ben állított emléktáblája a templom főhomlokzatán olvasható.
Ányos Pál 1772-ben lépett be a pálosok márianosztrai klastromába, ekkor vette fel a Pál nevet (eredeti keresztneve István volt). A nagyszombati egyetemen 1776-ban bölcsészdoktorrá avatták, majd a Budára költözött intézményben teológiai tanulmányokat folytatott. Ekkorra már neves költő volt, kapcsolatba került Bessenyei Györggyel és a "testőr-írók" körével. 1780-ban pappá szentelték s elöljárói Nyitra megyébe rendelték, majd 1782 októberében a székesfehérvári gimnáziumhoz helyezték át az első osztályt tanítani.
1784 júliusában betegen Veszprémbe vitette magát, ahol szeptember 5-én, 28 esztendős korában elhunyt. Az irodalomtörténet a magyar szentimentális líra egyik legkiválóbb hazai képviselőjeként tartja számon.
A felvétel 2005 augusztusában készült.
Felh. irod.:
Balassa László - Kralovánszky Alán: Veszprém. Bp. Panoráma, 2006 www.vendegvaro.hu
A magyar irodalom története III. Szerk. Sőtér István, Budapest, Akadémiai Kiadó 1964.
A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről
A templomot és a hozzá csatlakozó rendházat 1730 körül a ferences barátok építették, akiket 1681-ben telepített Veszprémbe Sennyei István püspök.
Miután 1909-ben a templom és a kolostor tetőzete leégett, a szép arányú korabarokk templom homlokzatát neoromán stílusban újították fel. Szerencsére mindkét épület szép mívű copf kő kapukereteit meghagyták eredeti alakjukban.
A templom kriptájában van eltemetve az 1784-ben elhunyt Ányos Pál költő. 1902-ben állított emléktáblája a templom főhomlokzatán olvasható.
Ányos Pál 1772-ben lépett be a pálosok márianosztrai klastromába, ekkor vette fel a Pál nevet (eredeti keresztneve István volt). A nagyszombati egyetemen 1776-ban bölcsészdoktorrá avatták, majd a Budára költözött intézményben teológiai tanulmányokat folytatott. Ekkorra már neves költő volt, kapcsolatba került Bessenyei Györggyel és a "testőr-írók" körével. 1780-ban pappá szentelték s elöljárói Nyitra megyébe rendelték, majd 1782 októberében a székesfehérvári gimnáziumhoz helyezték át az első osztályt tanítani.
1784 júliusában betegen Veszprémbe vitette magát, ahol szeptember 5-én, 28 esztendős korában elhunyt. Az irodalomtörténet a magyar szentimentális líra egyik legkiválóbb hazai képviselőjeként tartja számon.
A felvétel 2005 augusztusában készült.
Felh. irod.:
Balassa László - Kralovánszky Alán: Veszprém. Bp. Panoráma, 2006
www.vendegvaro.hu
A magyar irodalom története III. Szerk. Sőtér István, Budapest, Akadémiai Kiadó 1964.