A Fekete Sas Szállodát a XX. század elején emelték eklektikus–neobarokk stílusban (1905-ben nyitották meg). A város fő terének egyik meghatározó épületét Pártos Gyula tervezte. Benne található a megye legimpozánsabb díszterme.
A mai épület helyén már a XVIII. század elején a később „öreg” Sas-nak nevezett földszintes, majd 1830-ban emeletesre bővített kocsma és vendégfogadó állt. Még nádtetős alakjában Rózsa Sándor búvóhelyeként is szolgált. A XIX. század első felében itt tartották előadásaikat a városban vendégszereplő színtársulatok. 1827. júniusában Kilényi Dávid társulatának tagjaként fellépett itt Déryné Széppataki Róza is.
Szintén még az öreg Sasban muzsikált a XIX. század utolsó éveiben 12 tagú bandája élén Czutor Béla (1863—1909). "Béla cigány" a régi Vásárhely zenei életének jellegzetes figurája volt. Muzsikus cigány családba született őstehetség, aki ugyan csak három osztályt járt, de divatos üdülőhelyeken, Tátrafüreden, a Margitszigeten, Herkulesfürdőn, Brassóban lépett fel. Dankó Pista dalainak egyik legavatottabb tolmácsolója volt. Dankó — Pósa Lajos versére — nótát is írt zenéjének kiváló interpretálójáról: "Vásárhelyi sétatéren Béla cigány muzsikál… " A megénekelt sétatér a Kossuth tértől a Fekete Sas Zrínyi utca felőli végéig húzódott. Híres fasorának eleje a mai épület keleti oldalánál (a képen balra) ma is látható. A jelenleg rendezvényházként működő, gyönyörűen felújított épület fasor felőli sarkán márványtábla őrzi Béla cigány emlékét.
1921-ben már a mai épületben tartott előadást Juhász Gyula munkásmatiné keretében Petőfiről és Csokonairól. Móra Ferenc is szívesen látott és hallott előadóként lépett fel itt, s olvasta fel remek novelláit. Az országot járó Móricz Zsigmond Bibó Lajos társaságában szívesen időzött a szálló földszinti éttermében, s jegyezte fel az itt hallott históriákat.
A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről
A Fekete Sas Szállodát a XX. század elején emelték eklektikus–neobarokk stílusban (1905-ben nyitották meg). A város fő terének egyik meghatározó épületét Pártos Gyula tervezte. Benne található a megye legimpozánsabb díszterme.
A mai épület helyén már a XVIII. század elején a később „öreg” Sas-nak nevezett földszintes, majd 1830-ban emeletesre bővített kocsma és vendégfogadó állt. Még nádtetős alakjában Rózsa Sándor búvóhelyeként is szolgált. A XIX. század első felében itt tartották előadásaikat a városban vendégszereplő színtársulatok. 1827. júniusában Kilényi Dávid társulatának tagjaként fellépett itt Déryné Széppataki Róza is.
Szintén még az öreg Sasban muzsikált a XIX. század utolsó éveiben 12 tagú bandája élén Czutor Béla (1863—1909). "Béla cigány" a régi Vásárhely zenei életének jellegzetes figurája volt. Muzsikus cigány családba született őstehetség, aki ugyan csak három osztályt járt, de divatos üdülőhelyeken, Tátrafüreden, a Margitszigeten, Herkulesfürdőn, Brassóban lépett fel. Dankó Pista dalainak egyik legavatottabb tolmácsolója volt. Dankó — Pósa Lajos versére — nótát is írt zenéjének kiváló interpretálójáról: "Vásárhelyi sétatéren Béla cigány muzsikál… " A megénekelt sétatér a Kossuth tértől a Fekete Sas Zrínyi utca felőli végéig húzódott. Híres fasorának eleje a mai épület keleti oldalánál (a képen balra) ma is látható. A jelenleg rendezvényházként működő, gyönyörűen felújított épület fasor felőli sarkán márványtábla őrzi Béla cigány emlékét.
1921-ben már a mai épületben tartott előadást Juhász Gyula munkásmatiné keretében Petőfiről és Csokonairól. Móra Ferenc is szívesen látott és hallott előadóként lépett fel itt, s olvasta fel remek novelláit. Az országot járó Móricz Zsigmond Bibó Lajos társaságában szívesen időzött a szálló földszinti éttermében, s jegyezte fel az itt hallott históriákat.
A fénykép 2007 júliusában készült.
Felh. irod.:
Barangolások Csongrád megyében. Miskolc, Well-PRess, 1997 /Vendégváró/
Arató László - Batyi Zoltán: Hódmezővásárhely az alföldi művészváros. Hódmezővásárhely, 2004
Patariczáné Kelecsényi Magdolna - Szigeti János: Lakóhelyünk Hódmezővásárhely. 2. bőv. kiad. Hódmezővásárhely, 2000
Kőszegfalvi Ferenc: Hódmezővásárhelyi évfordulók. = Honismeret 1983. 4.