Hódmezővásárhely, Kossuth tér: Szántó Kovács János szobra
Szántó Kovács Jánost (1852-1908), a legendás parasztvezért Somogyi József mintázta meg.
Szántó Kovács Jánost 1894-ben fogták el és tartották őrizetben a közeli városházán. Több komoly összetűzésre is sor került ezen a téren a kiszabadítására induló parasztok és a csendőrök között: 1894. április 22-én a téglagyáriak és az agrárproletárok megostromolták a városházát. Nagy Sándor főkapitányt megütlegelték, pipáját kezéből elragadták. Erről szól Thury Zoltán: A pipa című novellája. A következő évben Szántó Kovácsot ötévi börtönre ítélték, de hősként vonult be a város történetébe. 1908-ban hunyt el, díszsírhelye a Kincses temetőben található.
Somogyi József Szántó Kovács Jánosának szikár alakja, ökölbe szorított keze erőről, elfojtott indulatról vall. A szobor mintázásmódja darabos, rücskös; felületén látszanak a mintázófa nyomai, éles barázdák szántanak át rajta, nyugtalan, drámai hatást keltve. A szoborból áradó feszültség jól érzékelteti a mű társadalmi mondanivalóját.
Lenyűgözően szuggesztív hatása ellenére 1965-ben történő felállításakor nagy vitát váltott ki; sokan nem értették meg mondanivalóját, szokatlannak találták formanyelvét, mára azonban alkotójának egyik legismertebb műve lett.
A fénykép 2007 júliusában készült.
Felh. irod.:
Barangolások Csongrád megyében. Miskolc, Well-PRess, 1997 /Vendégváró/
Arató László - Batyi Zoltán: Hódmezővásárhely az alföldi művészváros. Hódmezővásárhely, 2004
A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről
Szántó Kovács Jánost (1852-1908), a legendás parasztvezért Somogyi József mintázta meg.
Szántó Kovács Jánost 1894-ben fogták el és tartották őrizetben a közeli városházán. Több komoly összetűzésre is sor került ezen a téren a kiszabadítására induló parasztok és a csendőrök között: 1894. április 22-én a téglagyáriak és az agrárproletárok megostromolták a városházát. Nagy Sándor főkapitányt megütlegelték, pipáját kezéből elragadták. Erről szól Thury Zoltán: A pipa című novellája. A következő évben Szántó Kovácsot ötévi börtönre ítélték, de hősként vonult be a város történetébe. 1908-ban hunyt el, díszsírhelye a Kincses temetőben található.
Somogyi József Szántó Kovács Jánosának szikár alakja, ökölbe szorított keze erőről, elfojtott indulatról vall. A szobor mintázásmódja darabos, rücskös; felületén látszanak a mintázófa nyomai, éles barázdák szántanak át rajta, nyugtalan, drámai hatást keltve. A szoborból áradó feszültség jól érzékelteti a mű társadalmi mondanivalóját.
Lenyűgözően szuggesztív hatása ellenére 1965-ben történő felállításakor nagy vitát váltott ki; sokan nem értették meg mondanivalóját, szokatlannak találták formanyelvét, mára azonban alkotójának egyik legismertebb műve lett.
A fénykép 2007 júliusában készült.
Felh. irod.:
Barangolások Csongrád megyében. Miskolc, Well-PRess, 1997 /Vendégváró/
Arató László - Batyi Zoltán: Hódmezővásárhely az alföldi művészváros. Hódmezővásárhely, 2004