Az Alföld egyetlen középkori téglavárát a Maróthy család építtette a XV. század első felében. Derékvárának saroktornyát 1482 után Corvin János emeltette (ma eszpresszó és borozó működik benne). Corvin János, mint a trónöröklésből kiszorított herceg 1482 és 1504 között volt a vár ura, s feleségével, Frangepán Beatrix-szel együtt gyakran tartózkodott itt. Corvin János 150-ben bekövetkezett halála után özvegye állandóan Gyulán lakott. 1508-ban itt halt meg leánya, Corvin Erzsébet, a Hunyadi család utolsó sarja.
1543-ban a vár történelmi esemény színhelye volt: itt tartott közös országgyűlést Fráter György elnökletével az Erdéllyel határos nyolc alföldi megye nemessége.
1552-től a vár a török elleni végvári rendszer láncszeme lett és ó-olasz bástyás palánkvárrá alakították át. 1566-ban került török kézre, miután erősítés hiányában, kilenc heti ostrom után Kerecsényi László kapitány kénytelen volt feladni. Bár a török szabad elvonulást ígért, a maradék védőket a janicsárok megtámadták és lemészárolták, Kerecsényi kapitányt pedig foglyul ejtették és Nándorfehérváron kivégezték.
A vár 1695-ig volt török kézen. Akkori állapotát megörökítette leírásában Evlia Cselebi török világutazó.
A Rákóczi-szabadságharc után az ún. huszárvárat lerombolták, csak a belső vár maradt meg.
Az épület déli sarkán Tóth Béla: Végvári vitéz című lovas szobra áll.
A vár két bejárata közül a délkeleti oldalon van az ún. Kerecsényi kapu. A boltíve alatti két helyiségben a helyi hagyomány szerint Damjanich János és Lahner György tábornok volt elszállásolva 1849 augusztusában.
A várudvar 1964 óta a Gyulai Várszínház előadásainak színhelye.
A belső termekben a közelmúltban nyílt meg a Vármúzeum.
A vár előtt az egykori vizesárok kiszélesítésével csónakázótavat létesítettek, melynek közepén tószínpadot alakítottak ki.
A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről
Az Alföld egyetlen középkori téglavárát a Maróthy család építtette a XV. század első felében. Derékvárának saroktornyát 1482 után Corvin János emeltette (ma eszpresszó és borozó működik benne). Corvin János, mint a trónöröklésből kiszorított herceg 1482 és 1504 között volt a vár ura, s feleségével, Frangepán Beatrix-szel együtt gyakran tartózkodott itt. Corvin János 150-ben bekövetkezett halála után özvegye állandóan Gyulán lakott. 1508-ban itt halt meg leánya, Corvin Erzsébet, a Hunyadi család utolsó sarja.
1543-ban a vár történelmi esemény színhelye volt: itt tartott közös országgyűlést Fráter György elnökletével az Erdéllyel határos nyolc alföldi megye nemessége.
1552-től a vár a török elleni végvári rendszer láncszeme lett és ó-olasz bástyás palánkvárrá alakították át. 1566-ban került török kézre, miután erősítés hiányában, kilenc heti ostrom után Kerecsényi László kapitány kénytelen volt feladni. Bár a török szabad elvonulást ígért, a maradék védőket a janicsárok megtámadták és lemészárolták, Kerecsényi kapitányt pedig foglyul ejtették és Nándorfehérváron kivégezték.
A vár 1695-ig volt török kézen. Akkori állapotát megörökítette leírásában Evlia Cselebi török világutazó.
A Rákóczi-szabadságharc után az ún. huszárvárat lerombolták, csak a belső vár maradt meg.
Az épület déli sarkán Tóth Béla: Végvári vitéz című lovas szobra áll.
A vár két bejárata közül a délkeleti oldalon van az ún. Kerecsényi kapu. A boltíve alatti két helyiségben a helyi hagyomány szerint Damjanich János és Lahner György tábornok volt elszállásolva 1849 augusztusában.
A várudvar 1964 óta a Gyulai Várszínház előadásainak színhelye.
A belső termekben a közelmúltban nyílt meg a Vármúzeum.
A vár előtt az egykori vizesárok kiszélesítésével csónakázótavat létesítettek, melynek közepén tószínpadot alakítottak ki.
A fénykép 2007 júliusában készült.
Felh. irod.:
Czeglédi Imre: Gyula útikalauz. 2. jav., bőv. kiad. Gyula, 1995
www.vendegvaro.hu
www.gyula.hu